Fontos Archives Page 211 of 478 › Független Hírügynökség

Előzetes – a csengeri örökösnő 2018. szeptember 20.-án tett írásbeli vallomásából

FüHü

-

2018-09-25

Előzetes – a csengeri örökösnő 2018. szeptember 20.-án tett írásbeli vallomásából

Készenléti Rendőrség
Nemzeti Nyomozó Iroda
Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály
Kiemelt Ügyek osztálya

…”Én évek óta, mintegy tíz éve tudok arról, hogy igen jelentős vagyont örököltem, és külföldről, sőt belföldről nálam lényegesen magasabb végzettségű és tudású személyektől is azt a tájékoztatást kaptam a különböző e-mailben megküldött okiratok alapján, hogy ez a hagyatéki vagyon létezik. Csak a hagyatéki vagyon átadásával kapcsolatban merültek fel az elmúlt években különböző problémák, amelyek miatt valóban különböző magánszemélyektől a külföldi hagyaték megszerzésének költségeire különböző összegeket kölcsönkértem. A kölcsönkért összes kölcsön nagyságrendje csak elenyésző töredéke annak a vagyonnak, mint aminek én a hozzám eljutott tájékoztatás alapján az örököse vagyok.”

„… nem tudtam a tartozást megadni, mivel a Svájcban történő kiadatási őrizetbevételem megakadályozott abban, hogy végre 2018. május 2-án Svájcban az örökségemmel kapcsolatosan érdemi előrelépés történjen.”

„A jelen ügyben engem feljelentő Kiskun-Tender Kft.-től én sem a külföldi örökségem megszerzése, sem más célból kölcsönt nem kértem. A részemre hosszú ideig különböző részletekben megküldött összegnek semmi köze nincs az én örökségemhez, vagy az én családomhoz. A részemre átutalt összeget én átadtam a Kiskun-Tender illetékese által megjelölt azon személynek vagy megbízottjának, akinek bizonyos okoknál fogva lekötelezettje volt ez a cég és nem közvetlenül részére, hanem rajtam keresztül fizetett a Kiskun-Tender Kft.”

„Én az elmúlt években arról győződtem meg a részemre megküldött okiratokból – amelyeket megmutattam közjegyzőknek, kül- és belföldi ügyvédeknek, jogászoknak, közgazdászoknak -, hogy igen jelentős vagyont örököltem külföldön, ezért kötöttem ennek a vagyonnak az ismeretében közjegyző előtt szerződést a befektetésre Kósa Lajos országgyűlési képviselővel, aki a birtokomban, valamint a dr. Péteri István ügyvéd birtokában lévő iratok alapján ajánlotta fel a segítségét, úgy, hogy többször is eljárt velem együtt külföldön és Svájcban is. Állítom ezt annak ellenére, hogy a magyar sajtóban ő sok éves barátság után engem csalónak nevezett.”

„Előadom azt, hogy miután rendkívül hosszú ideje húzódik ez a hagyatéki eljárás, ezért mind Magyarországon, mind külföldön ügyvédeket bíztam meg a hagyaték megszerzése érdekében, és igyekeztem igen befolyásos emberek, így például a kormánypárti frakció vezetője, Kósa Lajos segítségét kérni ahhoz, hogy az örökségemhez hozzájuthassak. Számtalan bizonyíték van arra, hogy az ügyemben az elérhető okiratok ismerete mellett az egyébként közgazdász végzettségű Kósa Lajos is eljárt kül- és belföldön, mert őt is meggyőzték az örökségről rendelkezésre álló dokumentumok.”

„Én nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy engem, mint jogban járatlan személyt, valaki vagy valakik évek óta becsapnak, megtévesztenek és azzal hitegetnek, hogy egészen jelentős örökségem van apám után külföldön, és magatartásukkal el tudták érni azt, hogy én igen jelentős kölcsönöket vegyek fel Magyarországon a rendkívül drága ügyvédi kül- és belföldi ügyvédi és egyéb költségek fizetésére, azonban mindazok az információk, amelyek hozzám kerültek ebben az öröklési ügyben, bennem azt a meggyőződést erősítették meg, hogy a vagyon létezik, az örökségem létezett és létezik ma is.”

„… hiába utaztam ki Svájcba, hogy meggyorsítsam a hagyaték ügyintézését, mert Svájcban magyar elfogató parancs alapján kiadatási őrizetbe kerültem és több mint négy hónap múlva úgy kerültem haza, Magyarországra, hogy én magam kértem a Svájcban az érdemben eljáró ügyvédet, hogy ne fellebbezzen a kiadatásom ellen, mert haza szeretnék kerülni.”

„Kijelentem, hogy jelen írásbeli vallomásom benyújtását követően vallomást tenni nem kívánok, szembesítéseken vagy más eljárási cselekményen részt venni nem kívánok. Annak ismeretében, hogy a védekezés ezen módjairól lemondok, azonban úgy ítélem meg, hogy így a nyomozás egyszerűbbé, gyorsabbá válhat, ami a velem szemben jelenleg megállapított kényszerintézkedés mellőzését vagy háziőrizetre, illetve bűnügyi felügyeletre való enyhítését eredményezné. Jelen vallomásomat saját kezűleg írom, és aláírom azzal, hogy a hatóságok ezen vallomásomat felhasználhatják.”

Budapest, 2018. szeptember 20.

A vallomás teljes szövegét ide kattintva olvashatja el.

Választ vár az ország Orbántól

N. Vadász Zsuzsa

-

2018-09-25

2

A társadalom joggal vár érdemi választ Bárándy Péter jogász, volt igazságügyminiszter szerint arra a kérdésre, hogy pontosan milyen feltételekkel és körülmények között zajlott Orbán Viktor repülőgépes útja a MOL-Vidi FC bulgáriai mérkőzésére. A számlát állítólag Garancsi István üzletember, a szóban forgó labdarúgóklub tulajdonosa állta. Orbán bulgáriai repülőgépes útját az Átlátszó.hu derítette fel egy szélesebb körű oknyomozó írásának a részeként. Hasonló ügyeket másutt politikusok nehezebben úsznak meg.

„Az ügy részleteit nem ismerem, anélkül jogi álláspontot nem tudok kialakítani” – szögezte le elöljáróban a Független Hírügynökség megkeresésére Bárándy Péter, hozzátéve: éppen ezért az ügynek csak általános megítélésére vállalkozik.

Mint fogalmazott: „Az nem tűnik szerencsésnek, ha egy vezető politikus ilyen mértékű ajándékot fogad el egy üzletembertől, kiváltképpen egy olyantól, akinek az ügymenetében jelentős részt foglalnak el az állami megrendelések”.

Mindenesetre a dolog felvethet jogellenességet, ez szerinte egészen biztos.

Egy közszereplőtől, aki ráadásul közhatalom gyakorlója, elvárható a magyarázat arról, hogy Orbán Viktor valóban ajándékot kapott-e, illetve ha nem, akkor kifizette-e az utazás ellenértékét, hiszen ez utóbbi esetben egy szolgáltatást vásárolt, ami jogában áll.

Havasi Bertalan a Népszavának azt nyilatkozta, hogy „Az utazások során a focicsapat tulajdonosának vendége, és ugyanolyan módon utazik, mint a MOL-Vidi FC többi vendége. Ez eddig is így volt, és ezután is így történik majd. Mindez a magyar adófizetőknek egyetlen forintjába sem kerül”. Erre Bárándy úgy reagált, hogy „nincsenek Szentháromság-jelenségek: egy üzletember fizette az utat, s az már más kérdés, hogy ez az üzletember történetesen még valamilyen más funkciót is betölt.” Ami pedig a közpénz-nem közpénz kérdését illeti – a volt igazságügyminiszter szerint

az eredetet tekintve persze közpénzről van szó,

de Garancsi vélhetően nem csak állami megrendelésekből él. Egy azonban biztos: a társadalom joggal vár el érdemi választ a kérdésben – szögezte le Bárándy Péter, hozzátéve: az érdemi válasz természetesen lehet tisztázó, de az további kérdéseket vethet fel.

Az Átlátszó hétfőn megjelent oknyomozó írása nyomán kerestük meg Bárándy Péter. A portál arról közölt írást, hogyan használtak Orbán és a kormányzat holdudvarához tartozó oligarchák, állami cégek vezetői az idén nyáron két exkluzív járművet, egy magánrepülőgépet és egy luxusjachtot Európában.

Lefotózták, ahogy Orbán az osztrák lajstromszámú magánrepülőgéppel érkezett haza Budapestre a Videoton bulgáriai meccse után.

Arról is képeket készítettek, hogy ugyanez a gép később Mészáros Lőrinc lányát, és a ZTE futballcsapat tulajdonosát hozta Ferihegyre. Drónvideót készítettek arról, hogy Mészáros üzlettársa, Szíjj László, valamint egy kormánybiztos, és Homolya Róbert MÁV-elnök ugyanazzal a luxusjachttal hajókázik az Adrián, amin korábban Mészáros Lőrinc pihent. Térképre tették a luxusjacht és a magánrepülő összes eddigi útját, és kiderült, hogy elég sokszor keresztezték egymást, például az elmúlt két hónapban ötször voltak azonos időpontban Rijekában (Fiume).

A kirobbant ügy kapcsán nyilatkozta a Népszavának Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője a fent idézettet, nevezetesen, hogy Garancsi István fizette a bulgáriai kiruccanáshoz a repülőgép bérleti díját. Mint ismert, Garancsi nem csak a foci iránti szeretet miatt áll közel Orbán Viktorhoz – ő a MOL-Vidi FC labdarúgó-csapat tulajdonosa –, hanem óriási állami megrendelések elnyerője cégei révén, a többi között az építőiparban (Market Zrt.), az ingatlanbizniszben (legutóbb az Andrássy úton vett palotát), vagy éppen a köztéri reklámpiacban (ESMA).

Boldogabb országokban ilyen és hasonló „gyanús” ügyek miatt buknak a politikusok, de legalább a vádemelésig eljutnak a felgöngyölítés során. Egy viszonylag friss – és miniszterelnököt érintő – eset: a rendőrség vádemelési javaslattal továbbította a főügyésznek egy Benjámin Netanjahut érintő nyomozás eredményét, amelyet Orbán Viktor jó barátja ellen azzal a gyanúval indítottak, hogy mintegy egymillió sékel értékben (durván hetvenmillió forint) fogadott el ajándékokat ő és családjának tagjai.

A politikus elismerte, hogy kaptak ajándékokat, de szerinte ez csupán baráti gesztus volt.

Régebbi, de lemondással végződött Christian Wulff német államfő ügye: a 2010-től e poszton lévő politikus 2012 elején mondott le, miután a Hannoveri Ügyészség – példátlan lépésként – mentelmi jogának felfüggesztését javasolta, amiért 2007-ben, még Alsó-szászországi miniszterelnökként tiltott adományt fogadott el. Emellett a vádak kedvező magánkölcsönről, az állami pénzből fizetett nagyszabású lobbista rendezvényekről és a botrányt kirobbantó Bild című napilap megfenyegetéséről is szóltak.

Nem csak Orbán keveredett most ilyen kínos helyzetbe, helyettese Semjén Zsolt ennél is rosszabbul járt: ő feketén-fehéren le is bukott. Mint mi is beszámoltunk róla, Semjén alkalmanként 4-5 millió forintra taksált svédországi vadászatait – első állításival szemben – nem az ott élő rokonok fizették, hanem egy bizonyos Farkas József, akinek az érdekeltségébe tartozik több magyarországi hotel. Érdekeltségei – különösen 2010 után – számos állami megbízáshoz jutottak, és több mint 530 millió forintnyi európai uniós forrást is elnyertek.

Semjén svédországi vadászata kapcsán gyűjtött össze azután az Index a nemzetközi színtérről egy csokorra való hasonló ügyet, közte egy japánt (Akira Amari japán gazdasági miniszter hirtelen lemondott, miután gyanús megítélés alá esett egy japán építőipari cégtől kapott ajándék, illetve adomány); s egy mauritiusit (Ameenah Gurib-Fakim elnök egy hitelkártyát kapott ajándékba egy nemzetközi NGO-szervezettől, amelyet ruhák és ékszerek megvásárlására is használt).

Orvosi gyakorlat menthetné az „edelényi példát”

Bak Mihály

-

2018-09-25

0

Orvosi gyakorlat menthetné az „edelényi példát”

Egyértelműen törvénytelen a sürgősségi ellátások egy részének fizetős „kényelmi szolgáltatássá” minősítése a szakjogász szerint, de a megoldást nem annyira a jogban látja Kovácsy Zsombor. A következetes orvosi gyakorlat is szűrhetné az indokolatlan eseteket. Egyébként sok orvos jár el így minden szabályozás nélkül is.

Aki úgymond „kényelmi szempontból” veszi igénybe az orvosi ügyelet ellátását, annak már térítési díjat kell fizetnie – tette közzé az edelényi képviselőtestület döntését a város. A javaslatot beterjesztő dr. Bárány Miklós, az ügyeleti szolgálat vezetője szerint az utóbbi időben 60-80 százalék azok aránya, akik nem szorulnak sürgősségi ellátásra, csak például gyógyszert akarnak felíratni, s nem akarják kivárni a sort a rendelőben.

Az ügyeleti ellátás indokoltságát a mindenkori ügyeletes orvos fogja megállapítani. Az ellátási területen élők számára a térítési díj 2000 forint lesz, az azon kívül lakóknak 4000, külföldieknek 8000. A részletes szöveg itt olvasható.

Rögtön felvetődött a választ se igénylő kérdés,

elvárható-e bármely betegtől, hogy megítélje állapota súlyosságát,

tehát méltányos-e ez az szigor. Ennél komolyabb kérdés, hogy egyáltalán van-e jogszerű lehetőség díj szedése ezekben az esetekben. Nos, nincs.

A 60-80 százalékos indokolatlan hívás megalapozottságáról nem akar véleményt formálni Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász, bár mint mondja, egy kicsit soknak tűnik számára is ez a megadott arány. A valamikor volt Egészségbiztosítási Felügyelet vezetője szerint az viszont realitás, hogy sok a panasz a valójában nem sürgősségi ellátási igényekre az ügyeleteken és a kórházakban egyaránt. A páciensek keresik a megoldást a hosszú várakozások megrövidítésére, de leginkább érthető az orvosok törekvése arra, hogy csökkentsék a bosszantó, indokolatlan szolgáltatásokat.

A jelenlegi törvényi szabályozás alapján egyértelműen jogellenes az edelényi rendelet, mert térítési díj csak olyan szolgáltatásért kérhető, amelyet tételesen felsorol a törvény. Ennek alapján

az ügyeleti ellátás térítésmentes, ennek egyetlen elemét sem szabad kiragadni és fizetőssé tenni

– mondja a jogász.

Ehhez képest másodlagosnak tűnhet, hogy

diszkriminatív is a rendelet,

mert a sürgősségi ellátás nem területi alapú szolgáltatás, így aki bármely okból a lakóhelyétől távol tartózkodik, például nyaral, az nem megy haza azonnali segítséget kérni – mondja Kovácsy Zsombor. Külön probléma a külföldiekkel kapcsolatos, szintén jogtalanul megkülönböztető összegű kötelezettség, ha nincs figyelemmel arra, hogy

nem magyar állampolgárok esetében számos helyzet miatt eltérő törvényi előírások érvényesek

(például uniós állampolgár, nem uniós, de kétoldalú szerződésben álló országból érkezett).

Ugyancsak „necces”, hogy a rendelet értelmében „az ügyeleti ellátás indokoltságát a mindenkori ügyeletes orvos fogja megállapítani”. Ez olyan kötelezettséget és jogot ró a háziorvosra,

mintha hatósági doktor lenne.

„Nehéz dolog ez, na” – mondta a szakjogász, de azért szerinte lenne megoldás, amivel előbbre léphetnének. Szerinte ugyan a szociális segélyek vagy a táppénz rosszhiszemű igénybe vételéhez hasonlóan

ilyenkor is fel lehetne lépni,

ha megfogalmaznának valamilyen központi iránymutatást ehhez, de alapjában véve nem jogi kérdés ez (vajon érdemes-e pár ezer forintokért perelni).

Inkább az egészségnevelés körében lehetne jelentősen csökkenteni az indokolatlan ellátási kérések mennyiségét, vagy például azzal, hogy

az orvosok következetesen megtagadják a nyilvánvalóan nem sürgős esetekben a házhoz menetelt

– ad tippet Kovácsy. Szerinte egyébként a vizitdíj is hasznos volt a teljesen felesleges orvos-terheléssel szemben.

Az egyik orvosi Facebook-oldal (1001 orvos hálapénz nélkül) néhány bejegyzéséből is kiderül, hogy – hasonlóan más ügyeletek gyakorlatához – sok orvos mindenféle jogszabályi, központi instrukció nélkül is saját kezébe vette a probléma legalább részbeni megoldását.

„Kényelmi hívás – pl. fáj a torkom, vagy 160 a vérnyomásom, nem akarok a rendelőbe menni – nincs. Sem ingyen, sem pénzért…” – így az egyik hozzászólás az edelényi eset feletti vitában.

„26 évembe telt, de az utóbbi időben kizárólag sürgős esetben hívnak házhoz.

Pénzt én még betegtől nem kértem, nem is fogok, de ha kapok, és tudom, hogy nem a szájától vonja meg, elfogadom. Csak úgy, esetleg egy kis vérnyomásmérésre nem megyek ki, ezt ugyanis házaló orvoslásnak hívják, nem háziorvoslásnak… Egyébként tudok olyan kollegáról, akinek havi menetrendje van ilyen kijárogatásból, lelke rajta” – írja egy másik doktor.

Az edelényi ügy hátterében azonban talán nem csak az orvoshiány, a túlterheltség és az első ránézésre is kissé túlzóan magasra, 60-80 százalékra becsült indokolatlan orvos-hívás áll. A városban évek óta finanszírozási problémákkal küzd az ügyeleti ellátás, a vállalkozásban végzett szolgáltatásban a pénzügyi gondok miatt nemrégiben váltás is történt, derül ki a hvg.hu írásából.

Reuters: Gyászos a hangulat az Indexnél

FüHü

-

2018-09-25

0

Az internetes portál új tulajdonosai ugyan azt ígérik, hogy nem avatkoznak be a portál szakmai munkájába, de a hírügynökség munkatársainak vannak ez ügyben kétségei, ráadásul gyászos hangulat uralkodik a szerkesztőségben. Annál is inkább, mivel az utóbbi négy évben több tucatnyi orgánum cserélt gazdát, majd utána gyorsan hangot váltott, vagy kényszerült lehúzni a rolót.

A Sargentini-jelentés is kifogásolta, hogy mekkora sajtóhatalom összpontosul az Orbán-barát oligarchák kezében, hogy az állami hirdetések többnyire a lojális lapoknak, rádióknak, tévéknek jutnak, és hogy a nemszeretem újságírókat gyakran kitiltják az Országgyűlésből.

Az Index irányvonala nem változott, amióta új gazdák bukkantak fel a színen, de azért az újságírók éberen figyelik a fejleményeket. A főszerkesztő szerint a gárda feszült, szeretné, ha békében dolgozhatna. Tóth-Szenesi Attila aggódik, nehogy a Fidesz befolyása alá kerüljenek, mert még a legrosszabb is bekövetkezhet, azaz, hogy a NER ideológiai programját kell képviselniük. Ám ezt az egyik új tulajdonos cáfolja, mondván, hogy a saját akaratukból vásárolták be magukat a céghez, senki sincs mögöttük.

A Reuters tudósítása megemlíti, hogy az állami online reklámok nagyjából 10%-a jut a magasan piacvezető Indexnek, ellenben a hatalompárti Origo kb. 80%-ot kap. Egy elemző szerint sok esetben senki sem figyeli ezeket a hirdetéseket, így a rájuk költött összegeket nyugodtan lehet lobbipénznek nevezni.

Orbán dühös az Indexre, mert az foglalkozik a kormányzat feltételezett korrupciós ügyeivel, és bírálja a bevándorlás-, illetve Európa-ellenes hivatalos hangot. Közben sem az amerikai Külügyminisztérium, sem a budapesti nagykövetség nem válaszolt arra, hogy az USA miért vonta vissza az önálló magyar sajtó támogatására meghirdetett ösztöndíjat.

Bolgár: Hogy mi van?

Kardos Ernő

-

2018-09-25

0

„Az általam kitalált műfaj abszolút egyedinek számít a magyar sajtóban, senki nem szedte úgy össze, hogy a kormány hazugságai hogyan viszonyulnak a tényekhez. A 168 órától történt kirúgásomnak tehát nincs szakmai indoka, a tulajdonosnak más szempontjai lehetnek” – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek Bolgár György. A műsorvezetőt közvetlenül azután távolították el a hetilaptól, hogy a holokauszt emlékhely, a Sorsok Háza működéséről a Klubrádióban előbb készített interjút annak bírálójával, Heisler Andrással, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnökével, s csak azután a kormánnyal rendre együttműködő Köves Slomóval, az Egységes Magyarországi Hitközség rabbijával. Bolgár György úgy tudja, hogy a Klubrádióban – ahol a Köves Slomó egyházához köthető cég ugyancsak tulajdonos – még megmaradt az állása.

Alaposan felkavarta a facebook népét a 168 órától történt eltávolításod, ami egy Klubrádiós beszélgetés mellékmondatából derült ki. Ma már tudod pontosan, hogy miért szüntették meg a rovatodat annál az újságnál, ahová évtizedek óta dolgozol?

Pontosan csak azt tudom, amit a főszerkesztő nyilatkozott az Indexnek – nekem még ennyit sem mondott –, hogy kifáradt a rovatom. Mindezt korábban soha egy szóval nem érzékeltette, tehát végül a pontos okát nem tudom. A döntést pedig egy szűkszavú emailben közölték.

Vagyis 30 év után kollegiálisan kaptál egy rövid elbocsájtó üzenetet?

Igen, ami azért is fáj, mert én ott voltam a 168 óra születésénél is, amikor Tóth Ákos és kollégái még messze nem voltak a lap környékén.

Kétségtelen, a lap főszerkesztője, Tóth Ákos azzal magyarázta a népszerűnek számító rovatod megszüntetését, hogy az bizony elfáradt. Ha maradunk annál a formátumnál, amit kitaláltál, „ezzel szemben mi a tény?”

Ezzel szemben a tény az, hogy a formátum nem fáradt el, ez csak egy ócska kifogás. Ennek a kormánynak a politikája – bár korábban is így volt – egyre inkább a hazugságokra épül. Az általuk irányított média is a folyamatos hazugsággal operál, így aztán a téma állandóan az utcán hevert.

Persze, mások is foglalkoznak a valótlanságok cáfolatával, de az általam kitalált műfaj abszolút egyedinek számít a magyar sajtóban. Senki más nem szedte úgy össze, hogy milyen maszlagot kennek a pofánkba, s azok mennyire nem felelnek meg a valóságnak. Szakmai okai a megszűntetésnek tehát aligha lehetnek, de talán a tulajdonosnak lehetnek egyéb szempontjai.

A tulajdonos pedig a Köves Slomó-féle zsidó szervezethez köthető cég, amelyet ezek szerint zavarhatott, hogy van a tulajdonukban egy lap, a 168 óra, amely rendszeresen szóvá teszi a mindenkori politikusok, közte Orbán Viktor napi tévedéseit és hazugságait, s ezekkel szemben közli a valós tényeket. Talán ez lehetett a zavaró momentum?

Ezt nem tudom, de kétség kívül nehéz más magyarázatot találni.

Ajánlottak számodra más feladatot a 168 óránál? Ha ugyanis nem, akkor az elegánsabban hangzó „rovatmegszüntetés” helyett inkább a kirúgás szót kéne használni, nem gondolod?

Nem ajánlottak más feladatot, s ebből eredően úgy gondolom, hogy valóban kirúgás-jellege van az eltávolításomnak.

Felmerülhet még, hogy esetleg mégis spórolásból mondtak fel neked, mert a hétvégi botrány után a facebookon tömegesen jelzik, hogy lemondják a lapot, miközben a Magyar Terjesztés-ellenőrzési Szövetség szerint egyébként is folyamatosan csökken a lap példányszáma; s már végrehajtás is van a 168 óra kiadója ellen. Mit szólsz a takarékosság verzióhoz?

Ez se szerepel az indoklásban, de egyetlen oldal szerzői honoráriumának megspórolása semmit nem segít egy ilyen hetilapon. Ha valóban takarékoskodni kényszerülnének, akkor már bejelentettek volna egy létszámleépítést, vagy egy terjedelem-csökkentést. De erre tudomásom szerint – szerencsére – nincs szükségük. Tehát a takarékosság indoka sem állja meg a helyét.

Akkor valóban nem látszik más ok, csak a politikai, illetve a hazugságok leleplezése. A 168 óra főszerkesztője azt hangsúlyozta, hogy az általa irányított lap megőrizte korábbi ellenzéki jellegét. Néhány éve magam is dolgoztam az újságnál, s azt tapasztaltam, hogy kritikus részeken kihúztak a cikkekből, s egyszer azért nem közölték egy írásomat, mert tartottak attól, hogy elesnek az úszó-világbajnokság hirdetésétől. Te tapasztaltál ilyet?

Az én rovatomban soha. Ha ma olvasóként nézek a 168 órára, akkor azt mondom, hogy nem vesztette el kemény kritikus jellegét. De ha te mást tapasztaltál, akkor talán előfordulhatnak olyan esetek, amelyeket az olvasó nem biztos, hogy érzékel. Egy állami hirdetés ürügy lehet arra, hogy visszafogják magukat, s nem tudható az sem, hogy ez még mire terjedhetett ki.

Azt semmiképp nem állítom, hogy a 168 óra kormánypártivá válna, vagy ennek jeleit mutatná. Talán nem mindenben olyan kritikus, amilyen lehetne, de változatlanul ellenzéki hetilap.

Bár nehezen olvasható, a formátuma miatt talán nem annyira szerethető.

Ezek után nincs más lehetőség, valóban lehet szerepe annak a két interjúnak, amelyet a múlt héten készítettél a Sorsok házáról. A témáról vitázó felek Heisler András, a Mazsihisz elnöke, és Köves Slomó az EMIH vezető rabbija. Heisler ellenzi, és történelem-hamisításnak tartja a Sorsok háza emlékhelyet, ugyanis létrehozója, Schmidt Mária a magyarságot felmenti a holokauszt felelőssége alól. Köves pedig mintha elfogadná ezt a felmentő álláspontot.

Olyannyira, hogy megkapta működtetésre, lényegében tulajdonosa lett a Sorsok házának.

És a 168 órának is tulajdonosa az egyházához köthető cégen már évek óta. Végül ezért rúgtak ki a laptól?

Azért nem mondom, hogy igen, mert biztosan nem tudom. A lap valóban az EMIH nevű zsidószervezethez köthető, tehát a vezető rabbinak valamilyen beleszólása lehet a lap szerkesztésébe. De nem tudom, hogy ez valóban megtörtént-e, vagy csak érzékeltetett valamit.

Az események sorrendje az volt, hogy váratlanul bejelentették a Sorsok háza megnyitását, aznap a működtetésre felkért Köves Slomó nem válaszolt az interjú kérelmemre, ezért a rádióműsoromban Heisler Andrást kérdeztem, aki az ügy egyik főszereplője volt az elmúlt években, tehát az ő megszólalása abszolút indokolt. Később Köves Slomó is nyilatkozott a műsoromnak, de nem említette, hogy érzékenyen érintette, hogy Heisler András előbb szólalt meg. Ezek után néhány nappal kaptam a 168 óra főszerkesztőjének felmondó levelét.

A téma megosztó, ugyanis Karsai László történész a Fühünek nyilatkozva ugyancsak bírálta Köves Slomót, aki szerinte a kritikátlanul elfogadott emlékhely vezetésével bemocskolja a holokausztot. Emellett persze a Yad Vasem intézet vezetője is bírálta koncepciót.

A Yad Vashem igazgatója valóban azt mondta, hogy a koncepció elfogadhatatlan, s emiatt nem volna szabad az emlékhelyet megnyitni. A hozzáértésen kívül azért is megfontolandó egy nemzetközileg ismert tekintély kritikája, mert az álláspontját semmilyen módon nem szövi át a hazai belpolitika. Csak a dolgot magát bírálja, s az érvei elég súlyos dolgokat feltételeznek.

Ennek tisztázására nem gondoltál arra, hogy a két hazai zsidó szervezet vezetőjét egy asztalhoz ültesd, vagy az ilyen típusú vita végleg kihalt?

Bármikor, ha erre hajlandóak. Örömmel tenném, ez egy érdekes rádióműsor lenne. Bár

Köves Slomót megkérdeztem, hogy a Mazsihiszt bevonja-e az intézmény működtetésébe, s ő erre igennel válaszolt. Félek azonban, hogy ez az együttműködés nem jön létre.

A bennfentesek biztosan tudják, hogy a Köves Slomóhoz köthető cég nemcsak a 168 óra, hanem a Klubrádió tulajdonosi körében is jelen van. Érdeklődtél, hogy a Klubrádióban megvan még a munkahelyed, van még a műsorod?

Nem mondták, hogy nincs. De a helyzet nem ugyanaz, mint a lapnál. A 168 órának 100 százalékos tulajdonosa az EMIH, a Klubrádióban pedig csak 14 százalék az övék. A befektetett pénzük néhány éve még fontos segítség volt, hisz az éhenhalás és a kimúlás szélén voltunk. Később emelték a tőkéjüket a rádióban, de a műsorokba semmi beleszólásuk.

Akkor még lehet állásod.

Ez eddig így volt. De az, hogy holnap mi lesz, azt nem tudom.

Sokan azt gondolták, hogy ha a kormány többséget szerez a magyar médiában – még az ellenzéki orgánumok többségében is nagy a befolyása – akkor azért a maradékot élni hagyja. Most viszont úgy tűnik, mintha a teljes magyar sajtó kormánypártivá tétele lenne a cél. Ahhoz viszont nem kell olyan ember, mint Bolgár György és a többiek…

Könnyen előfordulhat. Az utóbbi időben rendre olyan dolgok történnek, amire korábban azt mondtam, hogy ezt azért már nem hiszem el, ezt már elképzelni sem tudtam. De aztán minden megvalósult. Pedig Orbán Viktor érdekeinek is az felelne meg, hogy a sajtó ellenzéki részéből legalább mutatóba maradna néhány független média. A kormányfőnek azonban mintha már a saját érdekei sem számítanának: enged a hatalom kísértésének és mindent maga alá gyűr. Közvetlenül, vagy közvetve, valakiken keresztül megpróbálja megszerezni a formálisan ellenzéki médiumokat is, amelyeket aztán a hatalma szolgálatára kényszerít. Ez ugyan még nem sikerült teljesen, hiszen – bár ki tudja meddig – van még RTL Klub és Index is, és létezik még egy-két hetilap, illetve van a kis Klubrádió, amit a világ viszont jól ismer. Viszont Orbán Viktor mintha elhatározta volna, hogy övé lesz minden hatalom, és ebben eddig mintha senki nem tudná őt megakadályozni…

A tanácsrendszerre hajaz a terv, de annál is rosszabb

FüHü

-

2018-09-24

0

A tanácsrendszerre hajaz a terv, de annál is rosszabb

Ugyan még mindig lebegteti Tarlós István, hogy indul-e a főpolgármesteri tisztért, a folyamatok és a szivárgó tervek egyre inkább emlékeztetnek a tanácsrendszerre. Zongor Gábor szerint annyiban rosszabb annál, hogy akkor tudtuk, ki a párttitkár és mi a hatásköre.

Az áprilisi választások után egyre több hír látott napvilágot arról, hogy 2019-ben az önkormányzati terepet erősen átszabná a Fidesz, elsősorban Budapesten. Tarlós István azt mondta, csak akkor vállalja a főpolgármesteri jelölést, ha közvetlen lesz a választás. Erről még egyeztet Orbán Viktorral – mondta pár hónapja.

Időközben viszont kiszivárogtak olyan tervek, amelyek alapos átalakítás tervét mutatják. Eszerint olyan jogszabály-tervezeten is dolgoztak a Századvégnél, amellyel még a 2019-es választások előtt eljelentéktelenítik az önkormányzatot. Olyan közvélemény-kutatást is végeztek budapesti választók körében, hogy elfogadnák-e, ha a kormányzat nevezi ki a főváros első emberét.

A kérdésben megfogalmazottak szerint

a kormány két évre nevezné ki a budapesti főpolgármestert, aki a megválasztott kerületi polgármesterek közül kerülne ki.

Budapest pedig addigra önálló fejlesztési államtitkárt kapott Fürjes Balázs személyében, kétségessé téve a főváros önállóságának megmaradását. Tarlós a nyáron 70 éves korával magyarázta hezitálását.

A múlt héten viszont arról írt az egyik kormánylap, hogy Tarlós mégis nekirugaszkodik jövőre. A Független Hírügynökség megkérdezte az egyik legjobb önkormányzati szakértőt, hogyan látja az eddigi változásokat és az esetleges újabb terveket.

Előrebocsátva, hogy kevés konkrétum szivárgott ki, az eddigi változások és körvonalazódó elképzelések sokak számára

a tanácsrendszerre hajazó gondolkodásról árulkodnak

– mondta a Független Hírügynökségnek Zongor Gábor önkormányzati szakember. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének korábban sokáig főtitkára szerint 2011-ben a kormányzó többség szakított a 20 éven át jól-rosszul működő, de mégis a nyugati, európai hatalomgyakorlási modellel, erős, központosító rendszerre tért át. Ez az önkormányzatokat is súlyosan érinti, amelyek a hatályos szisztémában a végrehajtó hatalomnak még-inkább alárendeltjévé váltak, megőrizve némi önállóságot, például a választások lehetőségét.

Alapvető változás volt, hogy a hatáskörökben is mélyre ható átrendezést hajtottak végre, ami legnyilvánvalóbban az oktatásban látható, az egészségügyben és a hatósági ügyekben valamivel kisebb mértékben. A fővárosban és a nagyvárosokban a centralizálás a kórházak, az általános és középiskolák, valamint a jelentős ügyfélforgalmú hatósági ügyek elvételével még inkább szembeötlő.

A lényeg azonban nem abban van, hogyan alakul a főpolgármester és a kerületi vezetők választása, hiszen 1990-ben is – igaz, átmeneti megoldással – Demszky Gábort is a közgyűlés emelte a városvezetői székbe.

A lényeg a mindennapi közszolgáltatások, a feladatok és a jogok megosztásában rejlik

– derül ki a szakember szavaiból. Szerinte a 2011-es változtatások alapján is kijelenthető, hogy az önkormányzatiság a gyakorlatban jelentősen gyengült, amelynek tovább rontása nagyobb fenyegetés, mint a választás ügye.

Az oktatás, az egészségügy, vagy éppen a szemétszállítás példái is azt mutatják, hogy a centralizáció óta egyre komolyabb működési zavarok mutatkoznak, sőt, a „kukaholding” arra bizonyíték, hogy hiába marad helyben a feladat szervezése és elvégzése,

ha a finanszírozást központosítják, már ez is elegendő a működésképtelenséghez.

Zongor Gábor szerint viszont éppenséggel a fővárosban vannak olyan szolgáltatások, amelyek körében lenne értelme a (budapesti) központosításnak. A parkolás évtizedes anomáliái nagyrészt a kerületek saját rendszereinek létéből fakadnak.

A hét éve fennálló új önkormányzati törvényi szabályozás alapján kijelenthető, hogy

a centralizálási eszköztár lényegében korlátlan,

az önkormányzás és önkormányzó képesség azóta is folyamatos gyengül – mondta Zongor Gábor.

Az 1990 előtti rendszert is jól ismerő szakember szerint van egy régi-új jelenség, ez pedig a pártpolitikai befolyás folyamatos térnyerése, ezzel párhuzamosan a félelem növekedése, a helyi döntési autonómia csökkenése. A jellemzően parlamenti képviselő fideszes választókerületi elnökök elsősorban a helyi fejlesztésekbe avatkoznak be, akár teljesen keresztülhúzva esetenként még a kormánypárti vezetésű önkormányzataik terveit is. Ezzel

a jogon kívüli hatalomgyakorlás válik meghatározóvá.

Ez ismerős jelenség, de Zongor Gábor szerint rosszabb, mint a rendszerváltás előtti időkben. Akkor pontosan tudható volt, mi a kerületi pártbizottság és párttitkár „hatásköre”, mibe szólhat bele a tanácsok mindennapjaiban. Ma mindez nem tudható, csak a beleszólás ténye érzékelhető.

Mindent egybevetve Zongor Gábor nem hisz a centralizációban, és ugyan 1990 óta nem sikerült arányos feladatmegosztást létrehozni a fővárosban a kerületekkel, de ennek problémájára nem a további központosítás a megoldás.

Amiről most beszélünk, az leginkább a kormánypártok hatalmi szerepének garantálása általában az önkormányzatokban és ezen belül Budapesten.

„Stop Soros” – Igazukat keresik a Nyílt Társadalom Alapítványok

FüHü

-

2018-09-24

0

„Stop Soros” – Igazukat keresik a Nyílt Társadalom Alapítványok

A Nyílt Társadalom Alapítványok a Magyar Alkotmánybírósághoz fordultak a kormány úgynevezett „Stop Soros” törvénycsomagja miatt. „Csak egy valaminek, mégpedig a demokráciának fog ez a törvény véget vetni – mondta Patrick Gaspard, a Nyílt Társadalom Alapítványok elnöke.

A törvény ugyanis jogellenesen büntethetővé teszi magánszemélyek és civil szervezetek munkáját, és meggátolja őket abban, hogy az alkotmány által garantált szólás-és gyülekezési szabadságukkal éljenek – olvasható a portálunkhoz eljuttatott közleményben. A törvény a magyar kormány legutóbbi támadása állampolgárai szabadságjogai ellen. Hozzáteszi:

A kormány aláásta a bíróságok függetlenségét, maga alá gyűrte a médiát, és most el akarja hallgattatni azokat a civil szervezeteket, amelyek az utolsó nyilvánosan is megszólaló kritikusok Magyarországon.

A magyarországi helyzet sürgető volta és a civil társadalom már nyolc évnyi fenyegetettsége miatt, a Nyílt Társadalom Alapítványok ezen a héten az Emberi Jogok Európai Bíróságán is pert indítottak ugyanezen törvények ellen, melyek ellentétesek az Emberi Jogok Európai Egyezményével.

Májusban a Nyílt Társadalom Alapítványok bejelentették döntésüket, hogy bezárják régiós irodájukat Magyarországon, több mint 30 éves itt végzett munka után. Döntésükben az ellenséges politikai és jogi környezetre hivatkoztak, valamint arra a kétéves gyűlöletkampányra, amelyet a magyar kormány folytatott az Alapítványok és partnerei ellen.

Jordi Vaquer, aki a Nyílt Társadalom Alapítványok európai támogatási tevékenységének egyik igazgatója, így nyilatkozott: „A Nyílt Társadalom Alapítványok szomorúan távoznak Budapestről, ugyanakkor továbbra is támogatni és védeni fogjuk Magyarország bátor civil szervezeteit, melyek Európa élharcosaiként az intolerancia és az önkényuralom begyűrűzésének visszaszorításáért harcolnak”.

Orbán Viktor csak farkast kiáltott?

Somfai Peter

-

2018-09-24

0

A 2019-es költségvetés tervezésének időszakában a miniszterelnök arról beszélt, hogy egy „földrengés biztos”, óvatos és megfelelő tartalékokkal rendelkező költségvetésre van szüksége az országnak, mert a világban észlelhető gazdasági folyatok egy újabb, komoly válság közeledtére utalnak. Dr. Karsai Gábort, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettesét ennek a realitásáról kérdeztük.

Irreális elvárás a 4 százalék feletti tartós növekedés
Hiba volt az 50 százalékos előleg
Nehéz költségvetési vita várható
Zűrös időszak elé néz Európa
Jobban a „körmünkre néznek” majd

Valóban közeleg egy újabb gazdasági válság?

Ma a világgazdasági helyzet valamivel valóban rosszabb, mint korábban volt, nagyon sok bizonytalansági kockázat látható. Számos olyan hazai és külföldi elemző gondolja úgy, hogy

nagyjából kétéves távlatban nem zárható ki egy újabb válság bekövetkezése.

Az az óvatosság, amit a kormánynyilatkozatok jeleztek, nem teljesen alaptalan, de jelenleg messze nem tartunk itt.

A választás után Orbán Viktor azt mondta, olyan pénzügyminiszterre van szüksége, aki garantálni tudja legalább az évenként 4 százalékos növekedési ütemet. Varga Mihályban ezt megtalálta?

A Varga Mihály által jegyzett konvergencia programban 2022-ig minden évben 4 százalék, vagy ennél magasabb növekedés szerepel. Ez a korábbi konvergencia programhoz képest néhány tizedszázalékos emelést jelent. Ez a mi számításaink szerint irreális elvárás. Én úgy látom, hogy a gazdasági válság közeledtével riogató kijelentések mögött az állhat, hogy

a kormányzat is belátta, hibás az a korábbi koncepciója, miszerint a magyar gazdaság képes lehet tartósan 4 százalék feletti növekedésre.

Ráébredtek arra, hogy ez nem fog menni. Az Európai Unió is figyelmeztette Magyarországot, hogy az államháztartási hiány túl magas, az idei várható deficit a második legmagasabb lesz az Unióban, s ebben csak Románia „előz” meg minket. A strukturális deficit 3 százalék fölött lesz, és romló tendenciát mutat.

Amikor a gazdasági növekedés csúcson van – és mi mostanában erről beszélünk – inkább ellenkező tendenciáknak kellene jelentkezniük.

Ez volna a természetes. Ami a deficitet illeti, az Unió országainak idei várható átlaga 1 százalék alatt lesz, például a németek és a csehek egyenesen szufficites költségvetéssel számolnak. Lehet találni persze olyan zavaró világgazdasági tendenciákat, amelyekkel a propaganda szintjén lehet majd magyarázni a hazai gazdaság gyengébb teljesítményét, az esetleges 4 százalékos beígért növekedés elmaradását. A világban tapasztalható forrásszűkítésre is lehet majd hivatkozni.

Annak a mintegy 1000 milliárdos uniós támogatásnak a visszatartása ebben nem játszik szerepet?

Természetesen nem. Ennek a pénznek egy részét valószínűleg még az idén megkapjuk, egy másik részét valamivel később. Megeshet persze, hogy az EU-ban nem fogadnak el bizonyos tervezett projektek, de

a kormány ebből a szempontból túlbiztosította magát, több projektet indított el, mint amennyi támogatásra elvileg lehetőség van.

Az idei elmaradás az államháztartás uniós módszertannak megfelelően számított ez évi hiányát nem fogja befolyásolni, mivel abba az EU fejlesztési támogatások nem számítanak bele. De a költségvetési hiány, ahogyan említettem, a kedvező konjunktúrához képest e nélkül is nagyon magas, az Unió már figyelmeztetett minket, hogy

kiigazításokra volna szükség a magyar gazdaságban.

Ennek a hiánynak a forrását miben látja? Hol „sántít” a magyar gazdaság?

Alapvetően a 2018-as parlamenti választásokban kell az okokat keresni. Számos olyan projekt indult be, amely egy része szükséges volt, más részét el lehetett volna hagyni. A különféle életpályamodellek nyomán jelentős béremelések voltak a költségvetési szektorban. Meg kell említeni a költségvetésből finanszírozott olyan beruházásokat, mint például a Modern városok program terhei, amelyeket már a közelgő önkormányzati választások számlájára írhatunk.

A kormányzat részben tudatosan, azt hirdeti, hogy a 3 százalék alatti hiány teljesen rendben van.

Első ránézésre ez igaz is lehetne, ám

a nagyon alacsony kamatok időszakában ennél jóval alacsonyabb hiány volna indokolt.

Ha a gazdasági növekedés a különféle okok miatt valóban lassulni fog, majd akkor kellene költségvetési pénzekkel támogatni a növekedést, de most, amikor a konjunktúra tetőpontján vagyunk,

pusztán politikai-választási megfontolásból költségvetési pénzeket is bevetni, eléggé kockázatos. Ez a lassulás időszakában fog visszaütni,

amikor nem, vagy alig lesz mód a kiadások emelésére.

A hazai gazdasági növekedés azért volt csúcsponton, mert egész Európában konjunktúra volt?

Ebben ennek is szerepe volt, de még fontosabb, hogy a kormányzat az EU-támogatások erőltetten gyors lehívására, majd ennek megelőlegezésére törekedett. Szerintem eleve hiba volt a hatalmas előlegek kifizetése,

ettől inkább csak a „kifizetési számláló” pörgött,

a fejlesztések – bár látványosan emelkednek – sokkal kevésbé, miközben az államháztartás finanszírozása a nagy hiány miatt egyre nehezebb. A gazdaság kétségtelenül csúcson pörög.

Az idén még biztosan meglesz a 4 százalék feletti növekedés, de jövőre már csak 3-3,5 százalékossal számolunk, ami önmagában nem rossz,

de a régióban csak gyenge közepes szintnek mondható.

Ezt az uniós pénzek elapadása okozza?

Részben igen, illetve hogy a magyar gazdaság EU-transzferek nélkül csak nagyon szerény növekedésre képes. Az igazi probléma 2020-tól jelentkezik, amikor már a mostani ciklusból nem sok lehívható pénz marad majd, az új költségvetési ciklus pénzeire pedig korai volna számítani.

Akkor további jelentős lassulás is bekövetkezhet.

Csak zárójelben jegyzem meg: a magyar kormány is ellenzi, hogy még ebben a választási ciklusban elfogadják a 2020 utáni költségvetést, ha azonban ezt áttolják az új parlament időszakára, hosszadalmas vitákra kell számítani, ami az európai országok egymásnak ellentmondó érdekeiből következik. Ameddig pedig nincs költségvetése az EU-nak, kohéziós támogatások sem lesznek.

Mire gondol?

A döntést nehezíteni fogja a donor és a támogatott országok közötti érdekellentét, a Brexit miatt csökkenő források, de nem elhanyagolható a Nyugat – Kelet, vagy az Észak – Dél ellentéte. Ne felejtsük ki az integráció növelését szorgalmazó és azt ellenző, a nemzeti önrendelkezést előtérbe helyező álláspont közötti, vagy a populista és a piacpárti felfogás ellentétét sem, de említhető az orosz kapcsolat vagy a migráció eltérő megítélése is. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy

a választások nyomán nagyon sok kulcspozícióban személycserékre is sor kerülhet, s ebben is kiéleződhetnek a nemzeti és a pártcsaládbeli szempontok.

A populista erők nagyon megerősödtek, de nem törtek át, az uniós integráció növelését szorgalmazó német-francia tandem pedig várhatóan támadásba lendül. Nagyon zűrös Európai Uniós időszak elé nézünk.

Ezekre nem sok befolyása lehet Magyarországnak.

A magyar fejlődés szempontjából mindezek fontos kérdések lehetnek, hiszen nagyon kitettek vagyunk az uniós folyamatoknak. Erősen függünk a transzferektől, ha nem kapunk támogatást, jelentősen visszaeshet a gazdaság teljesítménye. A világgazdaságban végbemenő folyamatok is számos kockázatot jelentenek. Ilyen az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelése, a magasabb kamatok ronthatják számos ország pozícióját.

Az Unió szempontjából a vámháború is kockázatot jelent, az amerikaiak kiszámíthatatlan mértékű befelé fordulása és piacvédelme is egy világgazdasági kockázatokat növelő folyamatok közül.

Még valamit meg kell említenem: a török és az olasz bankválság lehetőségét. Nagyon rossz az olasz bankrendszerben is a hitelek összetétele, és ha ott valami komoly zavar támad – látva az olasz populista kormányzat „gondolkodását”, – akár a görögökéhez mérhető megrázkódtatást is kiválthat az Unióban. Ezt persze mindenki igyekszik elkerülni, de egy öntörvényű kormány esetében ez kiszámíthatatlan.

A napokban került nyilvánosságra az a hír, hogy a kormány az önkormányzati számlákon parkoló, fel nem használt forrásokat visszavette. Lehet ez egy válságra való felkészülés jele?

A kormány rossz döntést hozott akkor, amikor erőltetet módon iszonyú sok előleget fizetett ki bizonyos fejlesztésekre. Ezek jelentős részét nem is tudták felhasználni, különféle bankokban parkoltatják. Ezeket a milliárdokat most átteszik a Kincstári számlára,

ami érdemben nem befolyásolja a beruházások megvalósulását.

A lépés pusztán egyszerű, finanszírozási döntésnek tekinthető, amit a kialakult pénzforgalmi hiány indokolhat. Az, hogy lecsökkentik 50 százalékról 25 százalékra a kifizethető előlegek nagyságát, a jelen helyzetben helyénvaló, önkorrekciós döntés.

Hírek szerint az eddig benyújtott számlák felülvizsgálata zajlik, a kormány elrendelte a túlszámlázások kiszűrését.

Erről nincsenek konkrét ismereteim, de az tény, hogy ha egy országnak – amint azt a Sargentini-jelentés elfogadása is mutatta – rossz a nemzetközi megítése, vagy hogy a korrupciós ranglista szerint a régióban csak Bulgáriában rosszabb a helyzet a mienknél -, akkor elképzelhető, hogy az ellenőrzések a korábbinál részletezőbbek, ha úgy tetszik szigorúbbak lesznek.

Jobban gyanakszanak simlisségre, és a legutóbbi brüsszeli bírálatok fényében is, ezt a kormányzat nyilvánvalóan szeretné elkerülni.

Trükközés vagy trükközés elleni lépés?

N. Vadász Zsuzsa

-

2018-09-24

0

„Az intézkedéssel elvben meg lehetne akadályozni azokat a trükközéseket is, amelyekkel a korábbi Fidesz-vezetés is élt, amikor a konkrét fejlesztésre megcímkézett uniós forrásokat szabálytalanul, működési költségekre költötték el” – mondta Márki-Zay Péter. A kormány egyik legújabb lépése, hogy visszakéri az önkormányzatoktól az elnyert uniós forrásokat, hogy azt a pénz államkincstári számlán kezeljék. A tét sok-sok milliárd.

„Önmagában normális, a fegyelem megteremtésének az irányában tett lépésnek tartom, hogy az egyes településeknek a számukra megítélt európai uniós forrásból nyújtott támogatás ötvenmillió forint feletti, a számlájukon kezelt, még fel nem használt összeget szeptember 30-ig át kell utalniuk a Magyar Államkincstár (MÁK) számlájára, majd a felhasználás ütemében lehetne lehívni a szükséges összegeket” – reagált a Független Hírügynökség megkeresésére Márki-Zay Péter. Hódmezővásárhely független polgármestere példaként említette, hogy

az intézkedéssel elvben meg lehetne akadályozni azokat a trükközéseket is,

amelyekkel a korábbi Fidesz-vezetés is élt, amikor a konkrét fejlesztésre megcímkézett uniós forrásokat szabálytalanul, működési költségekre költötték el.

A Népszava írta meg a héten, hogy a választások előtt „kiszórták” a brüsszeli forrásokat, de tetemes a költségvetés hiánya, így most visszaveszi az önkormányzatoktól a pénz egy részét a kincstár.

A Zoom szerint az intézkedés nem csak az önkormányzatokra, hanem az állami cégekre is vonatkozik. A becslések szerint ezzel százmilliárd forintos nagyságrendű összeget is beszedhet az állam. További intézkedés, hogy szeptember elejétől kevesebb előleget fizet ki a kormány a nem állami és önkormányzati pályázóknak, ami ugyan a kormánynak azonnali spórolást jelent, ám a pályázók dolgát megnehezíti. Ők ugyanis úgy készítették el a finanszírozási terveiket, hogy számoltak az előleg kifizetésével. Amennyiben pedig a hiányt saját forrásból kell kipótolniuk, a támogatás elköltése kerülhet veszélybe.

Gémesi György, Gödöllő városvezetője, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint ez az intézkedés egyértelműen tovább szűkíti a települések önrendelkezéshez való jogát és baljós árnyakat vetít előre.

A Népszava arról is írt, hogy az idei érvre tervezett 2200 milliárd forintos kifizetések több mint felét átutalták az önkormányzatoknak. A pénzt azonban javarészt a költségvetés terhére fizették ki, Brüsszel ugyanis az utóbbi időkben feltárt korrupciós ügyek és ellenőrzések miatt az uniós támogatások egy részét visszatartotta, s az összegnek csak a töredékét utalta át. A választási propaganda jegyében kiosztott pénz 1646 milliárd forintos lyukat vert a központi költségvetésbe, az egész évre betervezett hiány több mint 120 százalékát produkálva. Ha az önkormányzatok visszautalják ezeket a pénzeket, papíron eltűnik a hiány egy jelentős része.

Márki-Zay munkatársai is megvizsgálták az új jogszabályt, és annak alapján úgy látják: az állami költségvetés nem tudná más célra felhasználni ezeket az elkülönített összegeket, ezért az intézkedés a kimutatott államháztartási hiányon javíthatna, de az így visszakért összegeket más célra nem lehetne elkölteni.

„Én úgy látom, hogy inkább hiányjavító és egyfajta kontroll lehetőségét adja az intézkedés”

– mondta, kifejtve: azzal teljes mértékben egyetért, hogy a fejlesztésre szánt pénzeket nem szabad működésre elkölteni – ahogy azt évekig Hódmezvásárhelyen tették a Fidesz-érában.

Megszólalt az ügyben a Pénzügyminisztérium is, amely pénteki közleményében a többi között azt szögezi le, hogy „a sajtóban megjelent valótlan és megtévesztő hírekkel ellentétben a kormány nem veszi vissza az önkormányzatoknak járó fejlesztési forrásokat, azok továbbra is a települések rendelkezésére állnak, csupán a számla vezetője változik. Ezzel a források felhasználása még inkább biztosítottá válik, mivel a kincstári számláról csak az adott fejlesztési célhoz kötődő kifizetések teljesíthetőek… Az önkormányzatok mozgásterét, a számukra megítélt források felhasználási jogosultságát egyáltalán nem csökkenti a kincstári számlára történő átvezetés.

Tehát arról sincs szó, hogy a már kifizetett uniós forrásokat „visszavenné” a kormány az érintett településektől” – írja a PM.

Hódmezővásárhelynek most 460 millió forintot kell szeptember 30-ig átutalniuk a MÁK egy elkülönített számlájára – tudtuk meg Márki-Zay Pétertől. Azért ennyit, mert a város előző, Fideszes vezetése még 2016-ban nyert el egy uniós forrást fejlesztésre, amit azonban 2017-ben működésre használt fel.

„Nem tettek mást, mint pilótajátékot játszottak”

– szögezte le a független polgármester, hozzátéve: ezzel most igen nagy bajba sodorták a várost, amely egyelőre a készpénz-tartaléka terhére ugyan ki tudja nyögni a szóban forgó 460 millió forintot, de az év végére legalább 1,5 milliárdra nő a hiány, miközben a működésnek nullszaldósnak kellene lennie. Az általa örökölt költségvetés is nagyon gyenge volt – fogalmazott, fiktív milliárdos bevételekre épített. Több önkormányzati cég is működésképtelenné válhat, beleértve például a menzát vagy a strandot üzemeltető céget, a helyi televíziót, stb. A probléma nagyságát érzékelendő Márki-Zay elmondta: Vásárhelynek 6 milliárd forintos elmaradásai voltak tavaly év végén, amely olyan tételekből állt össze, mint pl. a babakötvények utáni kötelezettségek (a 2012-ig kibocsátott kötvények után eddig évente 100 millió forintot kellett volna az önkormányzatnak elkülönített számlára befizetnie, ám tavaly is csak 3 milliót fizetett be), de egy 3 milliárd forintos kifizetetlen szállítói állomány is szerepel a fenti összegben – tette hozzá.

Az örökölt terheket csak állami segítséggel tudnák lenullázni, ahogy a kormány Pécs számára is lehetővé tette ezt, szögezte le a független polgármester, aki szerint ebben az esetben a jövőben biztosítva lenne a város fenntartható költségvetése és működése. Pécsett az állam átvett a város tulajdonában lévő ingatlanokat – Vásárhelynek is van 60 milliárdot érő vagyona – igaz, az előző városvezetésnek köszönhetően az ingatlanok már jelzáloggal jócskán le vannak terhelve.

A másik megoldás lehet, hogy csődgondokság alá helyezik a várost, ebben az esetben azonban előállna az „Esztergom forgatókönyv”, leállna a városi televíziótól a strandig minden nem kötelező feladat finanszírozása.

Tisztában van vele, hogy ezt fegyverként használná a kormány és a helyi Fidesz-többségű közgyűlés ellene, de optimista lévén úgy látja: nem olyan ostobák az emberek, mint ahogy azt a Fidesz gondolja. Esztergomban Tétényi Évának tisztességes helytállásra futotta, de Hódmezővásárhelyen egyrészt nagyobb arányú volt a támogatottsága, másrészt neki nem négy évig, hanem csak másfél évig kell kihúznia egy ellenséges közgyűléssel.

Kérdésünkre leszögezte: másfél év után nem fog visszavonulni:

„2019 októberében vagy – ha a Fidesz úgy gondolja, hogy az alkotmányozó többségének az erejével élve előrehozza, akkor az Európai Parlementi választások idejére, 2019. május 25-én” mindenképpen indul.

A maga részéről reméli, hogy addigra már lesz egy olyan egyesület, amely egyfaja mozgalomként helyben és országosan is összefogja a korrupcióellenes erőket, amelyek segítik az általuk indított független jelölteket. Vásárhelyen már több ilyen egyesület is van, amelyekben egy csapatban dolgozik együtt a szocialista és a jobbikos, a volt fideszes, stb.

A terv az, hogy közös képviselőtestületi névsorral és polgármesterjelölttel indulnak, s szeretnék ezt a modellt egész Magyarországon támogatni.

Példaként említette Pécsett, ahol „egész jól állnak már”, vagy éppen Balmazújvárost, ahol a közös független jelölt, Hegedűs Péter mögé felsorakoztak az ellenzéki pártok, s 53 százalékos győzelmet arattak annak ellenére is, hogy nem kapott elegendő gyakorlati támogatást, tanácsokat, szakmai segítséget a pártoktól, pedig „a választás előtt és győzelem után is nagy szükség van erre” – mondja Márki-Zay.

Az Országgyűlésben is szóba került a kérdés: az LMP-s Hohn Krisztina napirend előtti felszólalására reagálva

Bodó Sándor államtitkár állította: elvonásról nincs szó, ahogy arról a polgármestereket és a polgármesteri hivatalokat tájékoztatták is, pusztán egy a MÁK által vezetett, de az ő számukra szóló számlára kerül a pénz a projekt megvalósításáig. A változás a korábbikhoz képest pusztán annyi, hogy az eddigi alszámla helyett államkincstári számlán lesz a pénz.

A Tízparancsolattól az Éjjeli Őrségig a Parlamentben

FüHü

-

2018-09-24

0

A Tízparancsolattól az Éjjeli Őrségig a Parlamentben

Napirend előttiekkel kezdődött meg ma délelőtt az Országgyűlés ülése. A nap folyamán azonnali kérdések is elhangzanak. A Parlamentből jelentjük.

„Nem helyénvalók a feltételezések, hogy a kormány el akarja vonni a településektől a TOP-os forrásokat, ezek információhiányról, esetleg rossz szándékról tanúskodnak” – szögezte le az LMP-s Hohn Krisztina napirend előtti felszólalásában feltett kérdésre Bodó Sándor államtitkár. Az Országgyűlés mai ülésszakénak első megszólalójaként az ellenzéki képviselő azt firtatta, hogy mi a valódi oka annak, hogy az önkormányzatoknak az elnyert uniós támogatások 50 millió forint feletti, még fel nem használt részét szeptember végéig s Magyar Államkincstár (MÁK) szálájára kell utalni, s majd onnan kell lehivogatni az éppen aktuális összeget. Bodó Sándor válaszában állította, hogy elvonásról nincs szó, ahogy arról a polgármestereket és a polgármesteri hivatalokat tájékoztatták is, pusztán egy a MÁK által vezetett, de az ő számukra szóló számlára kerül a pénz a projekt megvalósításáig.

A változás a korábbiakhoz képest pusztán annyi, hogy az eddigi alszámla helyett államkincstári számlán lesz a pénz.

Az egészségügy sanyarú helyzetével és a területért felelős miniszternek a Tízparancsolatot, mint népegészségügyi programot érintő nézeteivel foglalkozott napirend előtti felszólalásában Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselő. Hosszan sorolta az elmúlt két hét egészségüggyel kapcsolatos rossz híreit, majd az államtitkári válasz vádaskodásainak elébe menve sorolta a 2010 előtti kormányok egészségügyi statisztikáit, összehasonlítva az azóta leromlott adatokkal.

A Tízparancsolatnak arra a parancsolatára hívta fel a kormány és a miniszter figyelmét, amely úgy szól: Ne ölj!

Rétvári Bence válaszában azzal vádolta meg az ellenzéki médiát, hogy utasításra naponta egy rossz hírt próbál lehozni az egészségügyről, majd forintmilliárdokkal dobálózott, amelyet Fidesz kormány ölt az egészségügybe. Végül felháborodottan utasította vissza a Kásler Miklós elleni ellenzéki támadást, leszögezve: azért támadják, mert hiteles keresztény ember.

Még le sem ült Rétvári Bence, máris ismét szólásra felszólalásra emelkedett – ezúttal ő mondta el napirendi előtti beszédét a Nyílt Társadalmakról. Soroshoz és a Nyílt Társadalom alapítványhoz egy egyenes úton jutott el: az Éjjeli Őrség párt alapításánál kezdte.

„Az Éjjeli Őrségre nincs szükség Magyarországon, a magyarok már elmondták véleményüket a bevándorlási politikáról”

– szögezte le, azzal vádolva az alapítás alatt lévő pártot, hogy adóelkerülés miatt jön létre, amiatt, hogy ne legyen átlátható a működése, mint amire a Soros-féle szervezetek mindig is törekszenek. „Egy ilyen szervezet, amely kerítésvágóval járna a déli határzár mentén, veszélyt jelenten Magyarországra, hiszen, mint ahogy neve is elárulja, nem a határt akarják őrizni, hanem a bevándorlást elősegíteni” – szögezte le. Természetesen ő is kapott választ a kormány részéről – a válaszadó Tuzson Bence egyetértett Rétvári Bencével.

Fontos

Lefotózták, ahogy Orbán az osztrák lajstromszámú magánrepülőgéppel érkezett haza Budapestre a Videoton bulgáriai meccse után.

elvárható-e bármely betegtől, hogy megítélje állapota súlyosságát,

az ügyeleti ellátás térítésmentes, ennek egyetlen elemét sem szabad kiragadni és fizetőssé tenni

diszkriminatív is a rendelet,

nem magyar állampolgárok esetében számos helyzet miatt eltérő törvényi előírások érvényesek

mintha hatósági doktor lenne.

ilyenkor is fel lehetne lépni,

az orvosok következetesen megtagadják a nyilvánvalóan nem sürgős esetekben a házhoz menetelt

Ugyan még mindig lebegteti Tarlós István, hogy indul-e a főpolgármesteri tisztért, a folyamatok és a szivárgó tervek egyre inkább emlékeztetnek a tanácsrendszerre. Zongor Gábor szerint annyiban rosszabb annál, hogy akkor tudtuk, ki a párttitkár és mi a hatásköre.

a kormány két évre nevezné ki a budapesti főpolgármestert, aki a megválasztott kerületi polgármesterek közül kerülne ki.

a tanácsrendszerre hajazó gondolkodásról árulkodnak

A lényeg a mindennapi közszolgáltatások, a feladatok és a jogok megosztásában rejlik

ha a finanszírozást központosítják, már ez is elegendő a működésképtelenséghez.

a centralizálási eszköztár lényegében korlátlan,

a jogon kívüli hatalomgyakorlás válik meghatározóvá.

A kormány aláásta a bíróságok függetlenségét, maga alá gyűrte a médiát, és most el akarja hallgattatni azokat a civil szervezeteket, amelyek az utolsó nyilvánosan is megszólaló kritikusok Magyarországon.

Az Unió szempontjából a vámháború is kockázatot jelent, az amerikaiak kiszámíthatatlan mértékű befelé fordulása és piacvédelme is egy világgazdasági kockázatokat növelő folyamatok közül.

Jobban gyanakszanak simlisségre, és a legutóbbi brüsszeli bírálatok fényében is, ezt a kormányzat nyilvánvalóan szeretné elkerülni.

Gémesi György, Gödöllő városvezetője, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint ez az intézkedés egyértelműen tovább szűkíti a települések önrendelkezéshez való jogát és baljós árnyakat vetít előre.

A másik megoldás lehet, hogy csődgondokság alá helyezik a várost, ebben az esetben azonban előállna az „Esztergom forgatókönyv”, leállna a városi televíziótól a strandig minden nem kötelező feladat finanszírozása.

„2019 októberében vagy – ha a Fidesz úgy gondolja, hogy az alkotmányozó többségének az erejével élve előrehozza, akkor az Európai Parlementi választások idejére, 2019. május 25-én” mindenképpen indul.

Napirend előttiekkel kezdődött meg ma délelőtt az Országgyűlés ülése. A nap folyamán azonnali kérdések is elhangzanak. A Parlamentből jelentjük.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA