Fontos

Tüntettek a lopások és a korrupció ellen

Közös ellenzéki tüntetés tartottak kedd délután Budapesten, a budai Bem téren. A demonstráció a szabadságért és a korrupció ellen szerveződött. A tüntetésen pár ezren jelentek meg, amelyet a Magyar Korrupcióellenes Szövetség Egyesület és Hadházy Ákos, volt LMP-s politikus szervezett. A tüntetők egyetértettek abban, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, melyhez aláírásokat gyűjtöttek, gyűjtenek. Hadházy kezdeményezéséhez egymillió aláírás összegyűjtésére van szükség.

 

Barabás Richárd, a Párbeszéd szóvivője, a rendezvény moderátora szerint félre kell tenni a nézeteltéréseiket: vagy együttműködnek az ellenzék pártjai vagy elbuknak. Hangsúlyozta, hogy ők is a magyar nemzet részei.

Jeszenszky Géza, volt külügyminiszter nem jelent meg a tüntetésen. Levelét Barabás Richárd olvasta föl. Jeszenszky hisz a demokráciában, a jogállamiságban és a nemzeti szuverenitás függetlenségében, szerinte ez a tüntetőkkel a közös gondolata. Támogatja azt, hogy Magyarország az Európai Ügyészséghez csatlakozzon, 1956 szellemében a nyugat-európai demokráciák családjához csatlakozzon.

Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere úgy vélte, lehetne sokkal jobb ez az ország. Hasonló a helyzet, mint 1956-ban, amikor betelt a pohár és elpattant a húr és kitört a forradalom a szovjet rabiga alatt, miatt.

Harangozó Tamás, MSZP-s politikus kijelentette, hogy egy ázsiai zsákutcába kényszerítették vissza Magyarországot. Orbán Viktor újjáépítette az állampárti rendszert. Az MSZP 1848-ból, 1956-ból és 1989-ből továbbra sem enged. Orbán Viktor Putyin és Erdogan barátja, miközben eltünteti Nagy Imre szobrát. Szerinte akaratból, bátor kiállásból és kezdeményezésekből kell több, nem pedig pártokból. Véleménye szerint csodák nincsenek. Közös cél, kemény munka van, meg kell találniuk egymást és erőt kell mutatniuk.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint is Magyarországnak csatlakoznia kell az Európai Ügyészséghez. Hangsúlyozta: a Polt Péter legfőbb ügyész leplezte állami korrupcióból Orbán Viktor és családja kandikál ki. Azt hiszik, hogy rájuk semmilyen veszély nem vonatkozik, miközben orosz zsoldban 1956 szellemét árulják el, például az értelmetlen paksi bővítéssel. Jávor hisz az összefogásban, mert a szétaprózott ellenzékkel csak Orbán Viktor győz, utalt a jövő évi EP-választásokra.

Ráczné Földi Judit, a DK elnökségi tagja szerint a Fidesz-KDNP kormány hazudik, lop, csal, megnyomorítják és külföldre kergetik a magyarokat. Az Európai Ügyészséggel sikerülhet a rendszer leváltása. A közös cél szerinte minden mást felül tud írni, össze kell fogniuk.

Donáth Anna, a Momentum elnökségi tagja a nagypapája meséiből ismeri 1956-ot. József Attilával és Göncz Árpáddal példálózott. Hisz a szabadságban, egyenlőségben és testvériségben.

Tarnay Kristóf Ábel, közéleti aktivista, blogger szerint a teljes sötétség nyelve ez már. Szerinte a sötétség nem tart örökké: a demokrácia meghal a sötétségben. A világosságot a civil aktivistákban látja, akik véleménye szerint fénypontok lehetnek. Úgy vélte, Magyarország jelenleg fuldoklik a korrupció sötétségében. Orbán Viktor ügyészsége előbb állít hajléktalanokat bíróság elé, mint korrupt politikusokat. Tarnay a tüntetőkkel kivilágította a telefonjaikat, mint akik a világosság fénypontjai.

Lukácsi Katalin, volt KDNP-s politikus elmondta, hogy már nem szavaz a Fideszre, nem bízik bennük. Szerinte a többség érdeke is, hogy megdőljön ez a rendszer. Hiteles, meggyőző alternatíva kell ehhez. Véleménye szerint a Fidesz ereje az emberek félelmeiben rejlik. Üzente, hogy ne féljenek az emberek. Aktív, bátor állampolgárok fogják a rendszert megdönteni. Ez a bátorság 1956 öröksége.

Hadházy Ákos, volt LMP-s politikus szerint a mai magyar kormányt nem az orosz tankok tartják fent, hanem az EU támogatások pénzei. Ebből lopnak és fizetik a zsoldosaikat. Úgy vélte, a probléma az, hogy ebből a lopott pénzből számukra minden megvehető. Szerinte ezt az Európai Ügyészséghez való csatlakozással lehet megállítani. Van ehhez egymillió ember, meglesz szerinte az egymillió aláírás a kezdeményezéshez. Elmondta: jelenleg mintegy 120 ezer aláírásuk van. Véleménye szerint a munka ideje van itt. Az elcsalt választások után most munkaidő van. Bejelentette azt is, hogy az aláírásgyűjtő pultoknál ezentúl a kilakoltatások leállításáért is gyűjtenek majd aláírásokat. Továbbá este 7 órára a Kunigunda utcai MTVA épületéhez újabb tüntetést jelentett be.

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere elmondta, hogy nem akarnak orosz gyarmat lenni. Nem hagyják, hogy azzá tegyék. Az Európai Ügyészség tud ebben segíteni de . ehhez összefogás és egység kell – ez a modell Hódmezővásárhely mellett több településen is működött. Erőt kell tudniuk mutatni véleménye szerint. Amíg a megfélemlítés tart, addig csak  hazug propaganda és a lopás folytatódik. „Háromezer-kétszáz Hódmezővásárhelyre van szükség a pártállam legyőzéséhez a jövő évi önkormányzati választáson.”  A küzdelmükben velük van Magyarország, Európa és a Jóisten is. Márky-Zay olyan Magyarországot szeretne építeni, ami valóban mindenki Magyarországa lesz. A tüntetés végén a demonstrálok az EU himnuszát is elénekelték.

Víz Ági

A gyűlölet mindent visz

„Ők, a feketék azok, akik megerőszakolják a nőket, lopnak és rabolnak, és szaporodnak, mint a nyulak. Ez az a téma, amiben itt mindenki egyetért, akármit is mond, még azok is, akik nem szavaztak Orbánra”.

Az amerikai online zsidó napilap, a Tablet Magazin rendkívül terjedelmes és részletes cikket közölt a Magyarországon a választások óta történtekről és az azóta folytatott nemzetközi politikáról. A szerző sokakkal beszélt, köztük Heller Ágnessel és Michael Ignatieffel. A cikkben felemlített számos ismert tény mellett figyelmet érdemel a cikk záró része, melyben a szerző a repülőtérre vezető úton a taxissal folytatott beszélgetését részletezi. Az illető 60 év körüli, barátságos férfi úgy vélte, hogy „ha a baloldali pártok összefogtak volna, több mandátumot szerezhettek volna, de egymást jobban gyűlölik, mint a kormányzó pártot”. A sofőr hallgatja mind a Klubrádiót, mind a kormányadókat, de egyiknek sem hisz igazán. „A politikusok bármit be tudnak mesélni az embernek” – mondta. A kormány meglehetősen sötét dolgokat művel az illető szerint, aki úgy látja, nem jó az ilyen nagy – azaz kétharmados – többség, mert lehetővé teszi a kormány számára, hogy azt csináljon, amit csak akar. Áprilisban mégis a Fideszre szavazott. Nem volt más, akire szavazhatott volna – mondta. A szocialistákra biztosan nem, a DK-ra sem, a Jobbik pedig ma már a baloldalon áll. Az új Jobbik a Fidesztől balra van, és az idézett sofőr semmiféle közösséget nem vállal vele. Arra a kérdésre, hogy miből gondolja, hogy a Jobbik a baloldalon van, emlékeztetett arra a plakátra, amely Soros Györgyöt ábrázolta, amint átölel néhány baloldali pártvezetőt, és köztük volt Vona is. Az újságíró rámutatott, hogy a plakát a Fideszé volt, mire a taxis azt mondta: nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. A taxis nagyjából helyesli a Soros elleni kampányt, mert „mindenben benne van a keze, a civil szervezetek, amelyeket támogat, alá akarnak ásni minden kormányt Európában és Amerikában is. Az, hogy jót is tesznek, kórházakat támogatnak, védik az emberi jogokat, a taxis szerint „csak ködfüggöny, az igazi céljuk a kormány aláásása”. Vagyis, egyetért a CEU elkeni kampánnyal? – szól az újságíró kérdése. „Hát, tudom, hogy a CEU jó, de ha megpróbálja aláásni a magyarságot, akkor ellene vagyok”. A sofőr kifejtette: Soros és a civilek sok „feketét” akarnak hozni az országba, és itt az újságíró szerint ocsmánnyá vált a hangvétele: „Ők, a feketék azok, akik megerőszakolják a nőket, lopnak és rabolnak, és szaporodnak, mint a nyulak. Ez az a téma, amiben itt mindenki egyetért, akármit is mond, még azok is, akik nem szavaztak Orbánra”. A taxis szerint a bevándorlók sok gyereket szülnek, és számuk 20 év alatt meg fog duplázódni, Európa többet nem lesz fehér. Az újságíró megállapította: a harminc perces beszélgetés alatt nem tapasztalt még utalást sem antiszemitizmusra, még akkor sem, amikor a taxis Sorosról beszélt. Talán úgy látja, hogy már nem a zsidók a probléma, hanem a muzulmánoktól kell félni, és őket kell gyűlölni, akár feketék, akár nem” – írta a szerző. Hozzátette: a repülőtérre érkezve a taxis udvariasan segített elvinni a bőröndöt egészen a bejáratig, és barátságos búcsút vett, míg a cikk szerzője nem talált szavakat.

Októberi forradalom

1956-ról számtalan alkotás született, könyvek, filmek színdarabok. Némi túlzással azt is mondhatjuk, hogy ahány ember, annyi 56 év él a szívekben. Egy nap, amely – bárki bármit is gondoljon róla -, beleivódott a magyarok tudatába.

Voltak forradalmárok, és olyanok is, akik féltek a forradalomtól. Sokáig ellenforradalomnak hívták, mert sokan úgy is gondolták, hogy az volt.  Idővel, később, cinikus közhellyel, „Októberi sajnálatos eseményekként” említették, a rendszerváltozást megelőző utolsó évben már népfelkelésnek is lehetett nevezni.

Ami a konkrét történéseket illeti: nagyjából tudjuk, hogy mi történt. Ismerjük az események menetét, azt, hogy ki, mikor, mit csinált, ám az összefüggések higgadt és tárgyszerű elemzése, valamint a tanulságok levonása még mindig várat magára.

A budapesti műegyetemisták békés tüntetésével kezdődött, akik 1956. október 22-i nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, majd másnapra tüntetést szerveztek a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritás kinyilvánítására. A követelések között szerepelt a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, új kormány létrehozása Nagy Imre vezetésével, a magyar-szovjet kapcsolatok felülvizsgálata, általános, titkos, többpárti választások, teljes vélemény- és szólásszabadság, szabad rádió.

A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-i tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, a résztvevők követelték a szovjet csapatok kivonását. A zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, így lett a lyukas zászló a forradalom jelképe. Aznap este Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártjának első titkára – akit júliusban állítottak Rákosi helyére – rádióbeszédében a megmozdulást ellenségesnek, sovinisztának, nacionalistának minősítette, és minden engedményt elutasított. A beszéd elhangzása után a békés tüntetés szinte órák alatt népfelkeléssé, majd – a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után – fegyveres szabadságharccá változott. Az esti és éjszakai órákban a fegyveres csoportok elfoglalták a Magyar Rádió és a pártlap, a Szabad Nép székházát, a telefonközpontot, a lakihegyi rádióadót, emellett több fegyverraktár, laktanya, rendőrőrs és üzem is a felkelők kezére került. A Dózsa György úton ledöntötték az elnyomás gyűlölt jelképét, a Sztálin-szobrot.

A budapesti és vidéki tömegmegmozdulásokat véres atrocitások kísérték. Október 25-én a Parlament előtti Kossuth téren a környező épületekből szovjet harckocsik nyitottak tüzet a tüntető tömegre, az áldozatok pontos száma nem ismert, de száznál többre tehető. 26-án Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Kecskeméten, Nagykanizsán dördültek el emberéleteket kioltó karhatalmi sortüzek. Október 30-án Budapesten lincselésbe torkollott a Köztársaság téri pártszékház ostroma. A szovjet csapatok november 4-i beavatkozása után a budapesti utcai harcok, továbbá a salgótarjáni és az egri sortűz követelt számos halálos áldozatot.

A Rákosi-diktatúra elhúzódó válsága által kirobbantott forradalom politikai irányítása az MDP reformkommunista szárnyának kezében összpontosult, melynek központi alakja Nagy Imre volt, aki október 24-én kormányfői megbízást kapott, és akivel november elejéig együtt haladt Kádár János, az MDP – Gerő Ernő helyére 25-én megválasztott – első titkára. A forradalom napjait politikai pezsgés jellemezte: újjáalakultak a korábban megszűnt, vagy megszüntetett politikai pártok és szervezetek. Nagy Imre koalícióssá változtatta kormányát, bevonva a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven megújult MDP-vel együttműködésre hajlandó pártokat, a Független Kisgazdapártot, a Parasztpártot és a Szociáldemokrata Pártot.

A politikai paletta sokszínűvé válásához hasonlóan az utcán harcoló fegyveres felkelők és a tüntetők sem voltak egységesek, de a nemzeti függetlenség visszaállítása, a diktatúra lerombolása mindegyikük elsődleges céljai között szerepelt.
A forradalom sorsát a szovjet katonai invázió pecsételte meg november 4-én, néhány nappal azután, hogy Nagy Imre november 1-jén meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. A hatalmat november 4-én Kádár János szovjetek által támogatott Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya vette át, a fegyveres felkelők utolsó csoportjainak ellenállását november 11-e táján törte meg a szovjet túlerő.

Az 1956-os események számos áldozatot követeltek. A KSH adatai szerint az október 23. és január 16. között 2652-en haltak meg (Budapesten 2045-en), 19 226-an sebesültek meg (Budapesten 16 700-an), az országot mintegy 200 ezren hagyták el. Egy 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája halt meg, 51 pedig eltűnt.

A forradalom leverését kegyetlen megtorlás követte, koncepciós per után kivégezték a forradalom vezetőit: Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert. Gimes Miklós újságírót, Szilágyi Józsefet, Nagy Imre személyi titkárát, míg Losonczy Géza államminiszter még a per tárgyalása előtt hunyt el a börtönben. A megtorlás részeként ezreket ítéltek börtönbüntetésre, internálásra.

A rendszerváltozás után összeült első szabad Országgyűlés első ülésnapján, 1990. május 2-án első törvényében az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékét örökítette meg, október 23-át pedig nemzeti ünneppé nyilvánította. 1992 novemberében Borisz Jelcin orosz államfő magyarországi látogatása során az Országgyűlésben mondott beszédében megkövette a magyar nemzetet az 1956-os szovjet beavatkozásért.

Gémesi egy rossz nyilatkozattal futott a késbe

0

A szövegkörnyezetet tekintve rosszul előadott mondatokban beszélt arról Gémesi György, hogy „ne vigyenek ennivalót, ne adjanak pénzt” a hajléktalanoknak. Az azért kiderül Facebook-videóiból, hogy rokonszenvezik a szigorú kormányzati gyakorlattal. Ma újabb videót adott ki.

Kapott hideget-meleget Gödöllő polgármestere, aki csütörtökön szokásos Facebook-videóban reagált arra a hírre, hogy az új törvény nyomán városukból vitt el a rendőrség az első hajléktalant a bíróságra.

Gémesi György a hajléktalanszállóra látogatott, annak vezetőjével és egy hat éve ott lakóval beszélgetett. Ennek végén mondta azt a nézőkhöz fordulva, hogy

„azt kérem mindenkitől, ne vigyenek ennivalót, ne adjanak pénzt, a kocsmában köt ki, bort vesznek belőle.

Az utcán való életvitelszerű tartózkodás pedig olyan közegészségügyi problémákat jelenthet, amit senki nem akar. A főtéren félmeztelenül rohangászó emberek voltak az elmúlt időszakban, odapiszkítottak a padra, ott végezték el a dolgukat és hadd ne soroljam azokat a problémákat, amik miatt komoly gond lehet. Hiszen az önök gyereke vagy unokája ugyanarra a padra fog leülni és aztán nem tudhatjuk azt, hogy milyen betegséget kap el”.

Ezt idézte tőle a 24.hu, ami után felháborodás támadt, de sorompóba álltak a Gémesi-pártiak is. Gémesi a videóban végig a gödöllői helyzetről beszélt, abban a megközelítésben, hogy a helyi szállóban kulturált elhelyezést tudnak adni összesen 24 embernek, s a négy éjjeli hely még üres.

Már az elején – miután bemutatta a szállót és elmondta, náluk a szabályokat be kell tartaniuk a befogadottaknak – általánosan is értelmezhetően fogalmazott, amikor arról beszélt, hogy az új jogszabály az életvitelszerűen utcán tartózkodókra vonatkozik, nem a hajléktalanokra. Akik nem hajlandók elfogadni a szabályokat, azokat

„rendőrségi eljárásnak kell alávetni”

– mondta. Ráadásul azt is elmondta, hogy a törvény „túl puha”.

Az inkriminált mondatok után aztán – a szálló vezetőjéhez fordulva – ismét akként fogalmazott, hogy a filmmel mindenkit megnyugtatni szeretne, hogy

„kiváló szakemberek várják itt őket”

(mármint a hajléktalanokat).

Szombaton aztán újabb filmet adott közre a polgármester, válaszul az őt ért támadásokra. Itt már hangsúlyosan azokkal foglalkozott, akikkel „lehetetlenség szót érteni, nem együttműködőek, odapiszkálnak az SZTK elé, az óvoda elé, a bölcsőde elé”. Akik nem hajlandók bemenni a város szállójába, illetve akiknek azért kellett elmenniük, mert nem voltak hajlandók tudomásul venni a belső szabályokat.

A „renitensek” egyike volt az az ember, akit korábban elvittek a rendőrök

a bíróságra, s aki később visszatérve ismét az utcán él.

Kiemelte, hogy Gödöllőről beszélt, Budapest problémájával (a férőhelyek számával és minőségével) nem tud foglalkozni, nem is dolga.

Majd visszatért a törvényre, mondván „nekünk Gödöllőn itt a jogszabály lightos, mert nem ad elég lehetőséget arra, hogy megfelelő határozottsággal fel lehessen lépni”, aláhúzva, hogy náluk megoldott az ellátás. S megismételte, hogy Gödöllőn ne adjanak enni a hajléktalanoknak, az ételt vigyék be a szállóra.

A Gémesi-féle Új Kezdet és az LMP választási együttműködése nyomán a parlamentbe jutott Hohn Krisztina a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy a polgármester Gödöllőre szorítkozva beszélt a problémáról.

Ma délben pedig Gémesi meglátogatta a szállón Zoltánt – a négy „renitens” egyikét -, akit sikerült bevinnie az utcáról.

„Magyar” fegyver, az újabb rongyrázás?

Tízmilliárdokért kerül magyar katona kezébe magyar fegyver”, holott pár évvel ezelőttig az MSZP-kormány modernizációs programját folytatták nagyságrenddel kisebb összegből. A cseh licenszű gépfegyverek és pisztolyok sima összeszerelésnek tűnnek a hazai korszerűsítéshez képest.

Jövőre a légierő fejlesztésével, valamint a katonák személyes ruházata és fegyverzete megújításával folytatódik a haderőfejlesztés – mondta a napokban a honvédelmi miniszter. Benkő Tibor hozzátette, hogy 2019 elején beindul a magyarországi kézifegyver-gyártás, így jövőre minden magyar katona kezébe magyar gyártású fegyver kerül.

A hír nem új, március végén jelentették be, hogy tíz éves időtartamban 200 ezer gyalogsági kézi lőfegyvert fog gyártani a HM Arzenál Zrt. a Ceská Zbrojovka Export nevű cég licensze alapján. Ez 200 munkahelyet teremt.

A megállapodás értékét 100 millió euróban (32-33 milliárd forint) jelölték meg akkor.

A terv az, hogy a cseh hadsereg is kap a legyártott fegyverekből.

Később ismertté vált, hogy a Zbrojovka Bren 2 gépkarabélyáról, a Scorpio Evo 3 géppisztolyáról, a P-07 és P-09 pisztolyáról van szó. Mindegyik nemzetközileg nagyon elismert, kitűnőnek ismert hadieszköz. A magyarországi bemutató videója itt tekinthető meg. Júliusban a cseh haderő napja alkalmából Budapesten is bemutatták a fegyvereket.

 

Forrás: mzv.cz

A kérdés első pillanattól az volt, hogy gazdaságos-e komplett üzem felépítésével (mint később kiderült, Kiskunfélegyházán), mindössze tíz év alatt a kicsiny magyar haderő (plusz esetleg a többi rendvédelmi szervezet) számára ekkora összeget fordítani az egyébként kétségtelenül igen nagyra becsült fegyvereket legyártani (a maradékot pedig a csehek rendelkezésére bocsátani). Továbbá, hogy mennyire „magyar” lesz ez a néhány termék. Mindenesetre a tavaszi bemutatón készült felvételen az olvasható a kiállított képeken, hogy a fegyverek Magyarországon összeszereltek (Assembled in Hungary).

Forrás: killermetals.blog.hu

A tervek szerint 2019-től aztán teljesen itt gyártják őket. Ebből az következhet, hogy egyes alkatrészeket hazánkban fognak előállítani. De ettől még

a magas hozzáadott érték zöme a cseh gyártónál marad

(nagyjából ahogyan a „mi autónk” esetében).

Idővel az is kiderült, hogy 21,7 milliárd forint az az összeg, amit az Arzenál zrt. tervez, amelyben benne van az építkezés, az eszközbeszerzés is. Egyedül a licenszre csaknem ötmilliárd közpénz ment el ebben az évben. Ez derült ki a cég 2018-as üzleti tervéből, amely oldal azonban már nem található.

Korábban egyáltalán nem ez volt a terv. Még 2008-ban döntött arról az MSZP-s kormány, hogy 2009-18 közötti 10 éves stratégiai terv keretében mintegy 7700 gépkarabély modernizálását végzik el.

Az első öt évre megközelítőleg 7,26 milliárdot terveztek

– derült ki egy akkor ellenzéki fideszes képviselőnek adott miniszteri válaszból.

Az akkori indok szerint a modernizációs program segítségével korszerűsített gépkarabélyok értéke és használhatósági ideje jelentősen megnő, felszereltsége bővül. Ez a megoldás jóval gazdaságosabb, mint új fegyverek beszerzése, mert csak a kiegészítő eszközök némelyike milliós értékű. Ráadásul más egyéb gépkarabély-típusok alapkészletébe a beszerzendő kiegészítők nem tartoznak bele, így új gépkarabélyok vásárlása már csak ezért is gazdaságtalan és indokolatlan lenne.

Speciális kiegészítő eszközökkel – így például gránátvetőkkel, éjszakai és nappali irányzékokkal, lézeres célmegjelölővel, taktikai lámpákkal – szerelték volna fel a meglévő fegyvereket.

Azokat, amelyek ugyan nem számítanak a legkorszerűbbnek, de a szokásos hazai katonai célokat kiszolgálják (speciális, minden igényt kielégítő eszközöket pedig elegendő a békefenntartó expedíciókban szolgáló katonák kezébe adni, s ezeket érdemesebb megvásárolni). Magyarországon a 60-as évektől Kalasnyikov rendszerű gépkarabélyokat állítottak hadrendbe. Ezek az AK 47-es alapra épült AK-63-asok és AMD-65-ösök ráadásul

részben hazai fejlesztésűek – tehát valószínűleg „magyarabbak”,

mint a licensz alapján itt csak összeszereltek. S hogy mennyire jónak tartják a mai napig, álljon itt a felderitokblogja egy írása.

A program el is indult, magyar szakemberek elkészítették több típus modernizált mintapéldányát, amelyek tesztje is elkezdődött. Egy 2012. eleji szakcikk is inkább amellett érvel, hogy

a korszerűsítés költséghatékonyabb új fegyver beszerzésénél.

Sőt, az év novemberében az akkor már fideszes honvédelmi miniszter, Hende Csaba korábbi elődjének, Juhász Ferencnek adott írásbeli válaszában is a program folytatásának szellemében adott tájékoztatást, amely szerint „további védelmi ipari szolgáltatásnak minősül különféle lövészfegyverek fejlesztése, különösen az alábbi fegyvertípusok esetében AK-63F átalakítása AK-63M (modernizált), fegyveralkatrészek gyártása, készre szerelése”.

Következő évben pedig a mostani cseh-üzletbe bevont HM-cég, az Arzenál Zrt. készített ismertetőt a típus modernizációjáról.

És mintha mi se történt volna, 2015 áprilisában a HM Arzenál a Budapesten akkreditált katonai attasék számára tartott helyszíni bemutatót nyírteleki részlegében, amelynek keretében szó esett az AK-63F gépkarabély modernizációjáról is. Elhangzott:

az átalakítás segítségével biztosítható

a modern célzóberendezések és egyéb kiegészítők felhelyezése, így lehetővé válik a gyors és pontos tüzelés nappali és éjszakai viszonyok, valamint extrém (-30 °C és +50 °C) hőmérsékleti körülmények között.

Arra nincs válasz, hogy mi változott meg a 2017-ig tartó egy-másfél évben, amikor a licensz-gyártás mellett döntöttek. Valószínűleg két oka lehet. Az egyik az Orbán Viktor által 2013-14 óta rendszeresen felhozott „újraiparosítás”, amelynek jegyében egyre-másra épülnek az összeszerelő-üzemek, a másik a megfelelés az új amerikai adminisztráció igényének, a nagyobb GDP-arányos védelmi költségvetés.

Ne pártalku, előválasztás döntsön Tarlós kihívójáról!

Hivatalosan még csak egy év múlva lesz az önkormányzati választás, de a pártok máris elkezdték a kampányt.  Orbán Viktor ismét Tarlós Istvánt jelölte a Fidesz főpolgármesterének, az ellenzék viszont egyelőre nem döntött, hogy kit indít ellene. Úgy tűnik, hogy a baloldalon indulhat Karácsony Gergely és Horvát Csaba, de akár Demszky Gábor is. Az LMP talán Puzsér Róbertet támogatná. A kampány indulásáról nyilatkozik a Független Hírügynökségnek Horváth Csaba szocialista politikus, aki úgy gondolja, hogy ha az ellenzéknek sikerül egyetlen közös jelöltet állítani a Fidesz indulójával szemben, akkor a baloldal nyerheti az önkormányzati választást, amit a már májusra is előrehozhat a kormánypárt.

 

Az már tudható az Orbán-Tarlós találkozóról, hogy a kormány 1100 milliárd forintot költene különféle fővárosi beruházásokra. Viszont a baloldali program mindeddig még szinte ismeretlen. Önök mikor kezdik a kampányt?

Már elkezdtük a választási felkészülést, ezért jelentettük be a Szabad Budapestet most! programunkat. A legfontosabb célunk a szabadság, önállóság, pénzügyi függetlenség megteremtése, hogy a budapestieknek egészségesebb, tisztább, élhetőbb biztonságosabb környezetet tudjunk teremteni! Úgy gondoljuk, hogy az itt élők több tiszteletet, megbecsülést érdemelnek, hisz ebben már nyolc éve hiányt szenvednek. Tarlós ugyanis még ahhoz is gyenge, hogy érdemének megfelelő bánásmódot harcoljon ki a fővárosnak. A Fidesz-uralom alatt ugyanis a település elvesztette a döntési szabadságát, önállóságát, s vele a költségvetésének jelentős részét. A büdzsé a harmadával csökkent, a meglévő fejlesztésekről pedig nem a helyiek érdeke, hanem a Fidesz vezérkarának lázálma szerint döntenek.

Ami pedig a Fidesz 1100 milliárdos választási blöffjét illeti: az teljesen nevetséges, hisz már zsebszámológéppel is kiszámítható, hogy a pénz 80 százalékát olyan kormányzati beruházásra fordítják, mint Orbán Viktor 200 milliárdos palotája a Budai Várban, de ezen kívül százmilliárdokat költenek majd a Városliget tönkretételére, az új Népstadion felépítésére, ami – valljuk be – jó, ha van egy városban, de ennél azért ma sokkal fontosabb dolgokra kellene a pénz. Ha olyan főpolgármestere lenne Budapestnek, aki érdemben kiállna azért, hogy a budapestieknek tényleg fontos fejlesztések valósuljanak meg, akkor valójában arra költenék a pénzt, ami az itt élőknek fontos.

Nehéz elképzelni, hogy ellenzékből, a kétharmados kormánnyal szemben a baloldal képes lenne több pénzt kiharcolni a városnak. Az pedig mindig vitatható, hogy mire kell, s mire nem szabad költeni. Van így esélyük?

Épp Tarlós rontja a főváros esélyeit, mert képtelen fellépni kétmillió ember érdekében, emiatt a kormány azt csinál a fővárossal, amit akar! Pedig a főváros termeli a nemzeti jövedelem jórészét, minden áldott nap 20 milliárd forintot fizetünk be az állam kasszájába, s legfeljebb 3-4 százalékát kapjuk vissza. Mi azt követeljük, hogy ennek az összegnek legalább a tíz százalékát adják vissza Budapestnek. Ebből megoldható lenne a város mindennapi működtetése – ami színvonalban jelentősen meghaladná a mai állapotokat –, ezen kívül az itt élők mindennapjait megkönnyítő beruházásokra, fejlesztésekre is maradna pénz. Ez lehetne a fejlődés alapja, mert egy sikeresebb főváros, még a jelenleginél is több adót fizethetne. Ha a kormány nem erővel akarná lenyomni a fővárost, akkor mindkét fél jól járhatna, az egyik oldalon egy jól működő város lenne, a másik oldalon egy bevételeivel elégedett kormány lenne. Ezzel szemben ma a szomorú valóság az, hogy az oktatás romokban, a kórházak elhanyagoltak és életveszélyesek, és ami Tarlós szégyene, mert ez fővárosi hatáskör, hogy az utcák koszosak és sok a balesetveszélyes, kátyús út.

Viszont a kormány nem arról híres, hogy az ellenzék által vezetett önkormányzattal ugyanúgy bánik, mint a Fidesz által irányított településsel. Tehát nem akkor van nagyobb veszély, ha önök nyernek?

Való igaz, a kormány tényleg kétharmaddal vezeti az országot, de csak egyharmaddal irányítja a fővárost. Ugyanis a budapestiek közel kétharmada tavasszal a változásra szavazott, tehát a városban a józan gondolkodás van fölényben. Vagyis ma a budapestiek nagyon mást gondolnak, mint amit a kormány képzel. Ha olyan tisztességes főpolgármestere lenne a fővárosnak, aki ezt tényleg szóvá is teszi – nem pedig lapít –, akkor egészen más lehetne a helyzet. A kormány kénytelen lenne visszaadni azt a pénzt, ami a fővárost megilleti, hiszen a település kétmillió ember otthona. Ennyi emberrel nem lehet szórakozni, hiszen ez a tömeg képes kikényszeríteni azt, ami jár neki.

Főleg azért, mert a budapestieket is irritáló módon szórják a pénzt, ha akad olyan beruházás, amelyre számolatlanul szórják a pénzt. Repkednek a 100 milliárdok a kormányzat saját érdekét szolgáló céljaira, amiből a fideszes oligarchák is szépen gazdagodnak, ezzel szemben a Lánchíd és a Vár-alagút egyidejű felújításához hiányzó 7 milliárd forintot csak másfél éves könyörgés után adták oda, pedig ez a budapestiek alapvető érdeke. De mégis az a legvalószínűbb, hogy a kormány rájött, valahogy fel kell jutnia a várba, hiszen ott lesz kormányzati negyed, és még a kormány tagjai közül sem járhat mindenki helikopterrel.

Egyelőre még kevesen ismerik a baloldal programját, s mintha azt sem döntötték volna el, hogy Tarlós Istvánnak ki lesz a kihívója, Karácsony Gergely, vagy Horváth Csaba? Van elképzelés arról, hogy milyen megfontolás alapján döntenek majd?

A programunk minden fővárosi polgár számára szeretne egészséges, tiszta, élhető környezetet teremteni.

Budapesten legnagyobb problémája, hogy minden évben kétezren meghalnak a levegő szennyezettsége miatt, százezrek megbetegednek és minden második budapesti szenved a levegő szennyezettsége miatt. Évente legalább százezer négyzetméter parkot is akarunk telepíteni, minden budapesti baba után egy fát akarunk ültetni és a legnagyobb környezetszennyező vállalat, a BKV buszait elektromos meghajtásúra akarjuk cserélni. Programunk tehát mindenekelőtt az élet védelmét szolgálja, és a minőségét javítja. Ezért követelünk szabad és tiszta levegőt. Konkrét és átvitt érelemben is ragaszkodunk a szabadsághoz.

Mit válaszol a kérdésre, tehát hogyan döntik el, hogy ki lesz a kihívója Tarlós Istvánnak?

Tavasszal Budapesten minden választókörzetben ellenzéki győzelem született, ahol sikerült közös jelöltet találni. Jövőre is

akkor lesz legnagyobb az esély, ha a Fidesz emberével, Tarlóssal szemben egyetlen ellenzéki jelöltet állítunk. Közös jelölt kell, és ide nem számítom bele a Jobbikot.

Azt javaslom, hogy a budapestiek döntsék el, akár előválasztáson, hogy az induló ellenzéki jelöltek közül kinek a programja a legszimpatikusabb és leghitelesebb.

Az előválasztás az ön személyes véleménye, vagy a pártja is hozzájárulását adta ehhez a kezdeményezéshez?

Az én politikai közösségem számára ez praktikusnak látszó megközelítés, de tudomásom szerint támogatja a Párbeszéd és a Demokratikus Koalíció is.

Van más módszer?

Nem tudok más olyan módszert, amely segítségével demokratikusan eldönthető lenne a közös jelölt személye. Az

előválasztáson lehet leginkább eldönteni, hogy a budapestiek kit akarnak.

Az elemzők szerint Tarlós István jó eséllyel nyerhet, ami azért érdekes, mert a főváros – ahogy mondta – inkább az ellenzéket támogatja. Van visszajelzésük arról, hogy a jelöltjeikkel, vagy a programjukkal van baj?

Szerintem

Tarlósnak semmi esélye nincs a győzelemre, ha az ellenzék egységesen kiáll az egyetlen közös jelölt mögött. Ha a Fidesz jelöltjével szemben egy demokratikus ellenzéki jelölt áll fel, akkor garantáltan győzni fog.

Eddig nincs jele összefogásnak, sőt miután az LMP akarva-akaratlanul hozzásegítette Orbán Viktort a kétharmadhoz, már szinte el is kötelezte magát Puzsér Róbert mellett. Ezzel oda a közös jelölt, és tuti az ellenzéki bukás?

A választók okosak! Meg tudják különböztetni az önjelölteket azoktól, akiknek el is hiszik, hogy a vállalt programjukat képesek megvalósítani. Miután tavasszal

 

Egyedül nem megy. Ez azért is igaz, mert ha tavasszal az LMP hajlandó együttműködni öt budapesti körzetben, akkor az ellenzék nem 12, hanem a 18-ból 17 helyen szerzi meg a győzelmet. Ebben nincs kétharmad, és nincs az a fenyegetettség, hogy a kormány még mit vesz el Budapesttől. Persze minden ellenzéki pártnak le kellene vonnia a tanulságot abból, hogy a budapesti jó szerepléssel szemben vidéken katasztrofálisan rossz eredmény született.

Még Demszky Gábor is jelezte, hogy ha felmérgesítik, akkor ringbe száll. Ön szerint van esélye?

Kérdés az, hogy egy esetleges előválasztáson a budapestiek hogyan vélekednének. Az biztos, hogy Demszky Gábor 20 éves vezetése alatt komoly eredményeket ért el, hiszen mindig kiállt Budapestért, ellentétben Tarlós 8 éves ténykedésével, ami tele volt kudarccal.

Olvasta, hogy Demszky azért is bírálta a teljes ellenzéket, mert képtelen az utcára vonulni, és kiállni fővárosiakért? Miért nem teszik meg ezt?

Mert szerintünk nem ez a megoldás. A választók nem akarnak politikai jelszavakat skandálva az utcára vonulni, hanem a hétköznapi problémájukra szeretnének megoldást találni. Ebben akarunk részt venni, ehhez szeretnénk hozzásegíteni őket.

A főpolgármesterségért folytatott küzdelem mellett nagy a harc a kerületekért is. Ott már eldőltek a jelöltségek?

A legtöbb helyen előrehaladott tárgyalások vannak. De több helyen egyértelmű jelöltek vannak, gondoljon Angyalföldre és Kispestre, ahol fel sem merül, hogy ne a hivatalban lévő polgármester lenne az esélyes jelölt. Olyan hely persze akad, ahol több az ambíció, mint a pozíció, ott az előválasztás döntheti el, hogy ki lehet a befutó.

Az időközi választásokon elég szép eredményeket ér az ellenzék, de az kérdés, hogy tud-e versenyezni azzal, ha a kormány hatalmas pénzzel és ígéretekkel áll be a helyi jelöltek mögé?

Ez a kormányzati hazudozás már nyolc éve tart, az ígéretek legtöbbje nem valósult meg. Budapesten már a hetedik szuperkórház ötletét koptatja Fidesz. Továbbá a rendszer elfogyasztott már vagy 6-8 egészségügyi államtitkárt is, ennek ellenére az egészségügy helyzete folyamatosan romlik, mára katasztrófális állapotba került. Persze lehet hazudozni, hogy egyszer milyen szuper lesz minden, de ezt egyre kevesebben hiszik már el.

Pedig sok politikai ígéretet hallgathatnak még a választók, hisz az önkormányzati választásig még egy év van hátra. Nem lesz hosszú ez a kampány?

Ezt nem tudjuk. Az biztos, hogy az ellenzéknek még idén egyetlen jelöltre kell szűkíteni a főpolgármester, illetve a polgármester-jelöltek számát, mert a Fidesz boszorkánykonyhájában még nem mondtak le arról, hogy májusban előrehozott önkormányzati választást rendezzenek. Sok olyan jelzést kapunk, hogy a fővárosi, és a vidéki Fideszes önkormányzatok májusi választásra készülnek. Tarlós korai rajtja is ezt jelzi. Ez azonban nem szabad, hogy bennünket, vagy a választókat megtévessze.

DK: A Fidesz ismét a határon túliak szavazataival biztosítaná be magát

0

Molnár Csaba a DK ügyvezető alelnöke közleményben tiltakozik az Fidesz-KDNP újabb választójogi machinációs kísérlete miatt. Közleményében leszögezi: „Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes törvényjavaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy az uniós lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számára is lehetővé tegyék az európai parlamenti választáson való részvételt.
A Demokratikus Koalíció felhívja a figyelmet, hogy ez a gesztus ismét nem szól másról, minthogy a Fidesz a határon túliak szavazataival akarja magát bebiztosítani. A Demokratikus Koalíció továbbra is tartja magát ahhoz, hogy ne szavazhasson, aki soha nem élt itt, aki nem ide fizet adót. Hiába önti a pénzt a Fidesz a magyarul nem is beszélő ukránok nyugdíjaiba, ha itthon szétrohad az oktatás, az egészségügy, időseink pedig méltatlan körülmények közt élnek. Akárhány szavazatot vásárolhat a Fidesz, attól még kilóg a lóláb: Orbánéknak közük nincs Európához.” – hangzik az alelnök nyilatkozata.

Strasbourgi ítélet: durván beavatkoztak a tankönyvterjesztésbe

Elmarasztalta Magyarországot kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt, kimondván, hogy a hatóságok megsértették több, iskolai tankönyvek forgalmazásával foglalkozó cég jogait. Az átalakítás tisztességtelen terheket rótt az érintett vállalatokra, megfosztva őket korábbi vevőkörüktől, a változtatások pedig gyakorlatilag monopolpiac kialakulásához vezettek az iskolai tankönyvellátásban.

A bírói testület rámutatott, hogy a törvényileg meghatározott átmeneti időszak rövid volt, mindössze másfél évig tartott, a szóban forgó cégeket pedig nem kérték fel részvételre az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. által kiírt új, zárt tenderek semelyikén. Annak ellenére sem kaptak semmilyen kártérítést veszteségeik után, hogy gyakorlatilag teljesen kiszorultak a piacról. Megállapították, hogy sem a szülőknek, sem a diákoknak nem származott semmiféle valódi hasznuk az új rendszerből.

A kormány fellebbezni fog az EJEB elmarasztaló ítélete ellen, jelentette be szinte azonnal a EMMI, mondván, hogy a döntés nem a tankönyvpiaci kiadványok fejlesztésének állami monopolizálása, hanem a tankönyvek iskolákba történő kiszállításának 2011 decemberében bevezetett és 2013-tól alkalmazott központosítása kapcsán született. Ami a jogsértéseket illeti, a korábbi gyakorlat szerint minden kiadó saját maga szállíttatta ki a tankönyveit, majd a központosítás nyomán a terjesztési feladatokat a nonprofit KELLO látta el. Ez a rendszer mára egyértelműen bevált, valamennyi tankönyv egyszerre érkezik meg az iskolákba, átlátható módon és olcsóbban – írta a minisztérium.

Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke azért nem ennyire elégedett a tankönyvpiac helyzetével.

A terjesztéssel együtt a kormányzat a tankönyvek tartalmát is monopolizálni akarja, ami korábban csak az állampártok oktatáspolitikájára volt jellemző.

A szakszervezet üdvözli a brüsszeli döntést, mert úgy gondolják, hogy egy igazi demokráciában nem szabad monopoljogokra törekedni még az üzleti szférában sem. Az állam durván beavatkozott a piaci mechanizmusokba és ebből egyáltalán nem következett, hogy olcsóbbá vált volna a tankönyvek forgalmazása.

Számokkal is szolgált. A tankönyv árából visszaszámolva a forgalmazó magáncégek 15 százalékos haszonnal dolgoztak. Ebből hat százalékot kaptak vissza az iskolák, hat százalékot azok az iskolai segítők – a pedagógusok, könyvtárosok – kaptak, akik a csomagok elosztásában részt vettek. Mindössze három százalék maradt a terjesztő vállalkozásoknál. Ezzel szemben a KELLO 5 százalékot tart vissza magának, noha nonprofit vállalkozásként hirdeti magát, de korántsem juttat vissza az iskoláknak olyan arányban, mint korábban a magánterjesztők tették.

Mindent összevetve: a monopol-terjesztés drágább lett, mint amikor ez piaci szereplőkkel történt.

„Az, hogy a változással az egyes cégek ezzel nem jártak jól, valószínűsíthető, de a tanulók és a családok egyértelműen nyertesei az átalakításnak”

– áll az EMMI közleményében. A kormányzat véleménye szerint a családok 2013-ban 7,23 milliárd forintot költöttek tankönyvekre, 2018-ban pedig 1,5 milliárd forintot, emellett a kormány bevezette az ingyenes tankönyvellátási programot. Szükségesnek látták hozzátenni, hogy ma már több mint egymillió diák kap ingyen a tankönyvet. Az elsőtől a kilencedik évfolyamig minden tanuló, a 10. évfolyamtól pedig valamennyi rászoruló, tartósan beteg, sajátos nevelési igényű diák, illetve a három, vagy több gyereket nevelő családban élőkre vonatkozik ez a kedvezmény, áll az Emmi közleményében.

A PDSZ elnöke szerint,

ami a tankönyvpiacon történik, olyan, mint az állatorvosi ló,

pontosan modellezi azt a hatalmi politikát, amit a kormányzat az élet minden területén követ. A 2013 óta kiadott állami tankönyvekkel gyorsan megpróbálták lefedni a piacot, de az első évek tapasztalatai után a pedagógusok közül mind többen igyekeznek visszaaraszolni a magánkiadók sokkal jobb tankönyveihez. Még egy évig ezt megtehetik, de azután ezt a kiskaput is lezárja a kormányzat.

Kiderült, hogy

az iskolai oktatás uniformizálása kudarc,

állítja Szűcs Tamás. A tanárok, ameddig csak tehetik, igyekeznek a diákjaik számára a sokszínűbb tudásanyagot biztosítani, mert ez a jövő nemzedékének az érdeke. Ami pedig az EMMI érvelését illeti, nem teszi a szülők számára sem olcsóbbá a gyerekek iskoláztatását azzal a kormányzat, ha rászorultságtól függetlenül minden kisiskolásnak ingyen tankönyvet biztosít. Ennek semmi értelme,

ha a rászorultság volna a tankönyvtámogatás egyetlen szempontja, a felszabaduló forrásokat is a szegényebb családok gyerekeinek támogatására lehetne fordítani,

hiszen az iskolába járáshoz nem csak tankönyvekre, egyéb tanszerekre is szükség van.

Amikor a tankönyvterjesztésről szólva belekeverik az érvek közé az ingyenes tankönyvet, az ugyanolyan „fedőszöveg”, mint amikor a tanárhiányt azzal próbálják eljelentékteleníteni, hogy a pedagógus szakokra 30 százalékkal többen jelentkeztek, mint korábban, véli a szakszervezeti vezető.

Mindenki tudja, hogy a beiratkozottak 40 százaléka be sem fejezi az egyetemi tanulmányait, soha nem lesz belőlük a tanárhiány utánpótlása.

A tankönyvkiadók is perben állnak a kormányzattal. Öt magánkiadó csaknem 120 tankönyv miatt indított pert, ugyanis szerintük jogszerűtlenül tagadta meg az Oktatási Hivatal (OH) a magántulajdonban lévő tankönyvkiadók tankönyvi engedélyének meghosszabbítását. Szeptemberben született meg az egyik első fokú ítélet, amely formailag csak egyetlen tankönyvről szól – a Pedellus Tankönyvkiadó tizedikes nyelvtankönyvéről –, de a döntésnek az egész tankönyvpiacot érintő következményei lehetnek. A Pedelluson kívül a Cartographia, a Krónika Nova és a ROMI-SULI összesen 21 kiadvány, a Mozaik Kiadó 100 körüli könyv Oktatási Hivatal általi elkaszálását támadja. A pereket több bíró tárgyalja, így elképzelhető, hogy más-más következtetésre jutnak, de nem kizárható, hogy a mostani döntésnek precedens értéke lesz a többi tárgyaláson is.

Szűcs Tamás ismeretei szerint

a legsikeresebb magánkiadókkal az állami tankönyvkiadó tárgyalásokat kezdett a sikeresebb könyveik megvásárlásáról.

A szakmában úgy tudják, hogy több kiadó már el is fogadta az állam „visszautasíthatatlan” ajánlatát. A szakszervezeti vezető szerint, ha a társadalom passzivitása nem változik meg, aligha várható az oktatásban a sokszínűség visszatérése, az egyen-tankönyvek terjedésébe bele kell törődni.

Kerestük Safranek Lászlót, az egyik brüsszeli pernyertes, a Suli Könyv Kft. ügyvezetőjét, hogy a terjesztés korábbi állapotairól kérdezzük, de nem kívánt nyilatkozni a Független Hírügynökségnek.

Sztrájk van az ELTE-n

0

Súlyos anyagi okok miatt részleges sztrájkba léptek az ELTE TTK Biológia Intézetében: a költséges kísérleteket nem végzik el, csak elmondják, mik lettek volna. A tiltakozás már négy napja tart, az Index most értesült róla.

Az ELTE Természettudományi Karának Biológiai Intézetében egyes tanszékeken oktatók közül többen beszüntették a drága kísérletek elvégzését, csak szóban ismertetik a hallgatókkal, mit csináltak volna – tudta meg az Index.

A részleges sztrájkot négy napja kezdték, és legalább egy hónapig fenn akarják tartani. A tiltakozás oka az, hogy az intézet az ELTE-től

nem kapta meg a szeptemberben indult félév gyakorlati oktatásához szükséges pénzt.

Egy intézeti körlevélben arról értekeznek, hogy az elmúlt években csökkenő oktatási költségtámogatások után az idei tanévre semennyi pénzt se kaptak a gyakorlatok elvégzéséhez. Erre a tarthatatlan helyzetre szeretnék felhívni a az egyetemi vezetés és a hallgatók figyelmét az akcióval.

Ennek formája a „gyakorlati szeminárium”: a kísérleteket ugyan megtartják, de csak szóban. Ez törvénytelen, mert

a gyakorlati ismeretek megtanítása kötelező.

A TTK dékánja, Surján Péter azt válaszolta, hogy nem tud sztrájkról, csak arról, hogy egyes nagyon drága kísérletes laborfoglalkozások elmaradnak, de nyilatkozni nem akar erről.

Miklósi Ádám, a Biológia Intézet igazgatója lényegében megerősítette a portál értesülését, amikor azt mondta: az ELTE vezetői és sokan mások is évek óta kérik a fenntartót, hogy emelje meg a hallgatói normatívát.

A biológusok képzése sokkal többe kerül, mint egy angol-szakos hallgatóé.

Miklósi szerint a helyzet nem ELTE-specifikus, az ország többi felsőoktatási intézményében is kialakult hasonló szituáció.

Az Index úgy értesült az intézetből, hogy elég sok a baj: nagy adósságai vannak, folyamatosak az elbocsátások, új oktatókat nem vesznek fel állományba. A megnyert tanszéki pályázati összegek csaknem felét rezsiköltség címén elvonja az intézet, a gyakorlati órák költségét a tanszékek saját pénzből fizetik.

Kormányzati roadshow az EU-ról: lebeszél vagy rábeszél?

0

Kormánytagokkal indítanak országjárást Európa jövőjéről, a „brüsszeli döntésekről”. Nem tudni, milyen tartalmúak lesznek ezek a fórumok, mindenesetre az EU-tagság megítélése rekordmagasan áll hazánkban.

Miniszterek és államtitkárok részvételével fórumsorozatot indít a kormány Európa jövőjéről – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A pár nap múlva induló, vidéki városokban és Budapesten rendezett eseményeken a nemzeti önrendelkezést érintő aktuális viták kerülnek a középpontba, így szó lesz Európa biztonságáról, a migrációs válságról és a gazdaságot érintő elképzelésekről is.

A kormány azért tartja fontosnak az Európa jövőjéről szóló párbeszédet, mert a most Brüsszelben születő döntések

hosszú távon befolyásolhatják a magyar emberek mindennapjait,

megélhetését és biztonságát – közölték.

Figyelve az elmúlt időszak unióval kapcsolatos kormányzati közlések hangulatát, sok kétség nem lehet az iránt, hogy a megjelölt témákban milyen megközelítésben fogják tálalni a „magyar érdekeket”. Nem lesz könnyű dolguk, ugyanis az Európai Parlament minapi közvélemény-kutatása azt mutatja, hogy rekordmagas az EU megítélése Magyarországon.

Az Eurobarometer eredménye szerint a közösség megítélése a tagországok egészében is igen jó: az elmúlt 25 évben még soha ennyien (62 százalék) nem gondolták, hogy országuk uniós tagsága jó dolog.

Magyarországon a megkérdezettek 60 százaléka vélekedik ugyanígy. Ez a tavalyi eredményekhez (50 százalék) képest is

jelentős növekedés,

a 2014-es európai parlamenti választásokhoz képest pedig 100 százalékos a növekedés: akkor a magyar válaszadóknak csak 30 százaléka gondolkodott pozitívan az EU-tagságról.

A megkérdezettek 68 százaléka szerint hasznos országa számára az EU-tagság – ez az adat 1983 óta a legmagasabb eredmény. Magyarországon még az EU-s átlagnál is többen (79 százalék) gondolják, hogy az országnak hasznos a tagság. Ez az egy évvel korábbi felméréshez képest is növekedést mutat; akkor a megkérdezettek 72 százaléka gondolta pozitívnak hazánk EU-tagságát.

Forrás: Európai Parlament/Kantar Public

A részletes válaszok tanúsága szerint a magyarok meglehetősen jól tájékozottak abban, milyen előnyöket nyújt közvetlenül a tagság. Noha hibahatáron belüli mértékben csökkent az előzőhöz képest a mutató, bőven 40 százalék feletti arányban tették első és második helyre azt, hogy az EU új munkalehetőségeket nyújt, illetve hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Egyharmadnyi (javuló mértékben) annak támogatottsága, hogy az életszínvonalat is javítja a tagság.

Vagyis az összes kormányzati negatív kampány ellenére akár elsöprőnek is nevezhető a tagság előnyös voltának fölénye az elutasítás felett.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK