Fejkendőjük miatt inzultálták az egyiptomi színésznőket Budapesten
A Cairo Scene nevű portál beszámolója szerint két egyiptomi színésznőt inzultált egy magyar férfi a Felhők felett című egyiptomi tévésorozat budapesti forgatásán. A színésznők egyébként épp arról forgattak egy jelenetet, hogy inzultus éri őket, mert fejkendőt viselnek, amikor a férfi kiabálva kifogásolta, hogy a nőkön fejkendő van. Hírünk a világban.
Miután az államfő elolvasta ezt a cikket, haladéktalanul magához kérette a miniszterelnököt és közölte vele: eddig, és nem tovább. Elég volt a gyűlöletből, amivel mérgezik az emberek lelkét! Azonnal hagyják abba az uszítást!
Ezt követően az államfő soron kívül műsoridőt kért a köztévétől, mondván, fontos bejelentésre készül. Amikor aztán az esti órákban megjelent a képernyőn, közölte az emberekkel: bocsánatot kér, amiért idáig hallgatott.
Oka volt rá, mondta, olyan ok, amelyet most nem fejtene ki részletesen. De már nagyon bánja, hogy csak most vette magának a bátorságot, és hogy idáig a lojalitás felülírta benne az embert.
Elismételte, amit a miniszterelnöknek már napközben elmondott: hogy elég volt a gyűlöletből. Ha ez így megy tovább, kihal a nemzet, mert a mérgezett lelkek előbb, vagy utóbb testi bajokat is okoznak.
És az államfő elismételte azt a hasonlatot is, amelyet egy honfitárs publicista cikkeiben többször is olvashatott: hogyha méreg kerül egy szervezetbe, az megfelelő kezeléssel, az esetek többségében gyógyítható. Ha ezt a mérget nem távolítják el időben és sokáig lappang a szervezetben, akkor az illető, akihez a mérgezett test tartozik, menthetetlen lesz és meghal.
Ezt mondta volna az államfő napközben a miniszterelnöknek és este a tévében, ha egy másik országban, és nem Magyarországon élnénk.
Bréking nyúz, május 30. – Tudósítás a másik valóságból
A mali szupermigráns, az atomjaira hulló Jobbik, Alföldi Róbert és a bíróságok politikai elfogultságának kérdése foglalkoztatta szerdán a kormányközeli médiát.
Bayer Zsoltnak nem tetszett a francia Pókember
„Nos, megnéztem a gyerekmentő bevándorló, Mamoudou Gassama hőstettéről szóló filmet. Egyre inkább megerősödött bennem a gyanú, hogy valami nem stimmel ezzel az egésszel.
Alig 24 órával a hőstett után a YouTube-on már „Supermuslim” címmel fut a dolog, Hollywoodot idéző filmzenével. …
Majd minden átváltozik népmesévé, a „szupermuszlim” Maliból máris bent ül a francia köztársasági elnök rezidenciáján, a szegénylegények XXI. századi öltözékében, és azonnal elnyeri méltó jutalmát, ami esetünkben nem a királykisasszony keze és a fele királyság, hanem állampolgárság és meló a tűzoltóságon.
És akkor néhány kérdés! Megtudhatjuk-e a gyereket egyedül hagyó szülők származását és vallását? Ha netán kiderül, hogy az apa muszlim, akkor ő a „trashmuslim”? Vagy ahhoz kell végképp hozzászoknunk, hogy ha a muszlimok megerőszakolják a fehér és keresztény lányokat, nőket, asszonyokat és öregasszonyokat, ha rabolnak, erőszakoskodnak, ha a puszta létezésük elviselhetetlen, mert képtelenek úgy viselkedni, ahogy egy keresztény, európai kultúrában és társadalomban minimálisan elvárható, ha megkéselnek az utcán vagy bombát tesznek alánk, akkor nem számít, hogy muszlimok és migránsok, akkor olyanok, mint bármelyikünk, hiszen tudjuk, mindnyájunkban ott rejtőzik a gonosz.
Ám ha felmásznak a negyedikre, és megmentenek egy gyereket, akkor mindjárt muszlimmá és migránssá változnak, akkor mindjárt migránsságuk és muszlimságuk lesz a legfőbb attribútumuk, mert lám, a papírok nélküli muszlim migránsok hősök.” (Magyar Idők: Tommy és Mamoudou)
A Pesti Srácok szerint nevetséges független bíráskodásról beszélni
„Mészár Róza kúriai tanácsa tegnap bűncselekmény hiányában fölmentette a vádak alól Szilvásy György volt titokminisztert és társait a kémperben. Lényegretörőbb lenne úgy fogalmazni: Mészár Róza, az MSZP korábbi többszörös alkotmánybíró-jelöltje fölmentette a hazaárulással fölérő vádak alól az MSZP-kormányzat három kulcsfontosságú tisztségviselőjét. …
Nem tudom, önöknek feltűnt-e, de a bírói függetlenségért az elmúlt években nem nagyon aggódott sem az ellenzék, sem Brüsszel. Pedig mindkettő rutinos aggódó, különösen, ha valami túl jól, túl függetlenül, netán túl nemzeti alapon működik nálunk. 2012-ben, a bírók nyugdíj-korhatárának birizgálásakor volt legutóbb petíciózás, mutatóujj-felemelés, de azóta néma csönd.
Én viszont aggódom.
Hát hogy a francba kerülhet pártpolitikai ügy egy pártjelölt bíróhoz? Ki volt az az elvetemült, aki kiszignálta Mészár Rózára Szilvásyék hazaárulási perét? …
És nem Mészár Róza az egyetlen, aki pártpolitikai kapcsolódása dacára komoly tisztséget tölthet be, s akár politikai ügyekben is dönthet. A honi Soros-hálózat egyik kulcsfigurájának, Majtényi Lászlónak a neje, Kárpáti Magdolna ugyancsak a Kúrián ítélkezik, ráadásul – mint azt a Tűzfalcsoport-blog tavaly kiderítette – választási ügyekben is ítélkezhetett. De ott van egy másik politikai „aktivista”, Cserni János, aki az Országos Bírósági Hivatalban Handó Tünde egyik kulcsembereként az igazgatásszervezési főosztályt vezeti. …
Független bíráskodás, mi? Ne röhögtessük egymást!” (Pesti Srácok: Ki volt az a félkegyelmű, aki erre a Lendvai Ildikó-klónra bízta a Szilvásy-ügyet?)
Alföldi nem Petőfi „a magyar civil együttműködés lapja” szerint
„Alföldi Róbert, Steiner Kristóf, Sárosdi Lilla, Szepesi Niki és sokan mások, mint Magyarország legbátrabb emberei. És ez nem egy csőd szélén álló vicclapból kivágott csoportkép, hanem a Forbes magazin listája. Csemegézzünk hát egy kicsit, nézzük, mitől lettek a fent említett őstehetségek nemzetünk humán erőforrásának kiemeltjei? …
Azzal, hogy öt éve nyíltan felvállalta homoszexuális mivoltát, ezzel a magyar nép egyik legbátrabb hőstettét hajtotta végre. Legalábbis a Forbes magazin szerint. Viszonyítási alapként mondom, hogy volt idő, amikor a nemzet listavezetőjét Petőfi Sándornak hívták, mint az 1848-as szabadságharc #meetoo kampányának egyik főszervezője. Szegény Sanyi, a lehető legrosszabb korszakot választotta a történelemíráshoz, ma már elég lenne, ha a nadrágját szoknyára cserélné.
Alföldi Róbert egyik legnagyobb erénye, hogy nyíltan felvállalja azt, ami már akkor egyértelmű volt mindenki számára, amikor ismertsége hajnalán először affektálta be magát kamaszlányos orrhangján a köztudatba.” (Polgár Portál: Sajátos nevelésű forradalmárokkal hülyíti magát a haladó média)
Az Origo lelki szemei előtt már atomjaira hullott a Jobbik
„Kedd este érkezett a hír, miszerint kizárták Dúró Dórát a Jobbik parlamenti frakciójából, miután Toroczkai László elnökhelyettes-jelöltjeként el mert indulni a párt tisztújító kongresszusán, és csatlakozási szándékát fejezte ki az általa alapított Mi Magunk elnevezésű párton belüli platformhoz. Ez az alig burkoltan kommunista szellemiségű lépés gyakorlatilag tökéletes szimbóluma lehetne a Jobbik elmúlt három-négy évének. …
Hiába a rengeteg pénz, a több médiafelület, a cukiságkampány, a macskás képek tömkelege, a néppárti fordulat, a párt hagyományos, nemzeti-radikális szavazóbázisának egy jelentős része elfordult tőlük, és átpártolt a Fideszhez, vagy otthon maradt a voksolás napján. …
Vona lemondása és a tisztújító kongresszus közötti időszakban a párt összeomlott, és azóta sem tud feltápászkodni. Tömegessé váltak a kibeszélések, a nyilvánosság előtti üzengetések, és az ellenérdekű felek pártközpontból való besározása.” (Origo: Szétrobbant és atomjaira hullott a Jobbik)
Posztolhat-e a szülő képeket a gyerekéről?
A Megafon estek keretében Ki mit tud – rólad? Adatvédelem címmel beszélgetett a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civilekkel kedd este a budapesti Kőlevesben.
Asbóth Márton, a TASZ Magánszféraprojekt vezetője szerint elég régóta létezik az internet, rengeteg helyen vannak rajta a lábnyomaink. Domonkos Katalin oktató rendszeresen ellenőrzi az internetes beállításait. Sokszor magára is rákeres, mi jelenik meg róla. Sok mindent nem engedélyez például a Facebookon, amit tud, igyekszik kézben tartani. Nem mindent tud kézben tartani, de próbál, erre törekszik. Szerinte a gyerekek fényképeit nem kell megosztani, az arcuk véleménye szerint ne legyen felismerhető a fotókon. Úgy vélte, a gyerekeknek joguk van eldönteni, hogy mit szeretnének magukról megosztani a Facebookon. Szerinte a szülők felelőssége erre figyelni. Dóczi Péter, privacy és security szakértő szerint is a kontroll a legfontosabb minden internetes felületen. Fontos a tudatosság, a folyamatos ellenőrzés véleménye szerint is.
Asbóth Márton elmondta, hogy a Facebookon például kategorizálni, csoportosítani lehet az ismerősöket, kinek, mit oszt meg az ember. Másrészt
jogilag rendben van az, ha a szülő posztol a gyermeke nagykorúságáig róla képeket.
Domonkos Katalin hangsúlyozta a határok védelmét, melyeket a családban kell tudni megtanulni és tiszteletben tartani. Szerinte ami valaki számára nem bántó, a másiknak lehet az. Dóczi Péter szerint nehéz elbújni a Facebook elől, mert aki nincs rajta, azt is listázzák, ha használja a különböző funkciót, valamire rákeres vagy kattint a tetszik és lájk gombokra. Úgy vélte, óriási adatvagyonnal rendelkezik a Facebook, ami nagy probléma lehet, ha adatszivárgás lép fel. Nagy Zsófia oktató szerint fontos a normatudatosság, a bizalmas információk kezelése és a magánéletet védő jogok tiszteletben tartása.
Pethő András, moderátor, újságíró, a Direkt36 alapító szerkesztője megkérdezte a közönségtől azt, hogy fizetnének-e azért, hogy a Google keresés vagy a Facebook biztonságosabb legyen. A többség igennel szavazott, zömmel havi ötezer forintot fizetnének érte. Domonkos Katalin szerint nem tudjuk kézben tartani, irányítani az internet világát. Ha fizetnénk a Google-nak és Facebooknak, jönnek majd az ingyenes versenytársak, és minden kezdődik elölről.
Az embereknek kell tudni szocializálódniuk az internetes közeghez, megtanulniuk használni az internetet.
Ehhez kritikai gondolkodásra van szükség, a több forrásra rákeresés képességére például. Úgy vélte, az ember lassabb, mint a technológiai fejlődés. Nagy Zsófia szerint fontos kérdés az, hogy miért gyűjtik az emberekről az adatokat. Erről szerinte tájékoztatni kéne az embereket. Másrészt fontos téma az adatok másodlagos felhasználása, amikor azokat harmadik félnek kiadják, kereskednek velük. Továbbá az, hogy hol kötnek ki az adatok, eltorzítják-e őket, kiemelik-e kontextusukból őket, és így mikké válnak az eltorzított adatok.
Víz Ági
Gasztró-randi teliholddal
A Belvárosi Hold utcában évek óta formálódik egy olyan gasztró-piac, ami a világ nagyvárosaiban több helyen igen sokakat vonz. Meglehetősen széles kínálatból választva, igen jókat lehet enni. Minőségi éttermeknek, sztárséfeknek is vannak itt kis vendéglői. Az ebédek már elég jól mennek. Az általában este 6 órakor bezáró piacon a vacsorákkal még kísérleteznek. Egy ilyen, az Eat&Feel nevű kísérleten jártam, amikor több vendéglő is nyitva tartott este 10-ig, a séfek maguk főztek, és szóba is elegyedtek a vendégekkel.
Az emeleten már csupán éttermek vannak, és a földszintet is kezdik elfoglalni. Az a jó, hogy itt csak látványkonyha van, mindenbe bele lehet kíváncsiskodni. Akár „alkotás” közben szóba lehet elegyedni a szakácsművészekkel. Sétálgatva a különböző helyek között, végig lehet mustrálni a lakmározó embereket, no, meg azt is, mi is van a tányérukon. Netán nehezen születő döntést lehet hozni, hogy mi mit is együnk. És ilyenkor bizony sokat számít a vizualitás, az, hogyan néz ki az étel.
A Société.demo nevű helyen erre kiemelten sokat adnak. Ahogy Krasznai Norbert séftől megtudom, fontosnak tartják, hogy ami a tányéron van, az csaknem a művészet kategóriájával is mérhető legyen. Az év elején azért nyitották ezt a helyet – és május végén már be is zárják -, hogy kikísérletezzék, mit is főznek majd, a reményeik szerint nyár közepén, de legkésőbb szeptemberben nyíló, több szintes Société Házban, a Sas utcában. Ebben két étterem is lesz, egy kisebb, 40 fős, fine dining bisztró, meg egy dupla ennyi embert befogadni kész, inkább turistáknak szánt, és egy 180 fős rendezvényterem. Ebben a házban kortárs kiállítások, koncertek is lesznek, és a divatvilág egyik gócpontjának is szánják.
Most, itt a Hold utcában, éppen néhány vendég is bemehetett a konyhába, és a meglévő összetevőkből a séf úr jó tanácsainak és figyelő tekintetének kíséretében, ők is próbálják összerakni azt a sok alkotóelemű, színpompás ételt, ami mintaként már ott pompázik előttük. Persze vannak nagy nevetések, mellényúlások, de résen van a séf, a végzetes hibától megóv mindenkit.
Ezen az estén menüsorok vannak, mi a Haxenét esszük végig. A Haxen német jellegű sörözőként híres volt a jókora, pirospozsgás sült csülökről, meg a hatalmas májgombócokkal teli leveséről. Néhány éve profilt váltott, és ekkor át is keresztelték Király 100-ra. A piacra viszont igencsak illett az egykori profil, így a tulajdonosházaspár, a vérbeli vendéglátós Radvánszky Attila és felesége, Éva, visszahozták az egykori elnevezést, ismét főszerephez juttatták a csülköt. Rögtön a főbejáratnál találhatók, és tényleg úgy néznek ki, mintha egy békebeli német sörözőben lennénk, nagy fapadokon ülhetünk, hosszú faasztalokon ehetünk. Érdekesség, hogy ezek az elbontott Közlekedési Múzeum gerendáiból készültek, melynek faanyagát megvásárolta a nekik dolgozó asztalos.
A Haxennél A és B. menü közül lehet választani. A francia tatár az üdvözlő falatka. Aztán következhet a fokhagymás garnéla vagy a szájban szinte elolvadó, vajpuha argentin bélszín carpaccio. A könnyedebb étekre vágyók gyöngytyúkot esznek, chilis barackkal és gersliből készült, igencsak finom rizottóval. A bevállalósabbaknak jöhet az Amerikából származó 30 dekás rib-eye, libamáj mártásban, kellemesen füstös ízű fóliás burgonyával. Ezt eperrel tálalt, félgömb formájú, lágy, Túró Rudi jellegű desszert, illetve szarvasgombás pecorino sajt követi, Gleviczki Zoltán séf jóvoltából.
Az egész eseményt Hunyadi Nóra szervezte, aki, többek között, gasztró-marketinggel, ételfotózással foglalkozik. Azt mondja, olyan kis létszámú vacsorákat szeretne itt, amelyeken személyes a kapcsolat a vendégek és a vendéglátóik között. Ilyenkor nem kell kapkodni, van idő beszélgetésre, és ebből mindenki profitálhat.
Annyira személyes a kapcsolat, hogy az orosz ételek specialistájaként méltán elismerést szerzett Arany Kaviár „kihelyezett tagozataként” működő Moszkva Térnél, az egyik tulajdonos, Molnár Attila szolgál fel. Régóta ismerem, soha nem láttam még kötényt rajta, de lerí róla, hogy igencsak élvezi ezt a szituációt. Azt mondja, mindinkább erősíteni akarnak a piacon is. Ezért ez most az Arany Kaviár séfhelyettesének, Sára Zsuzsának a menüsora. Éppen a főételnél érek oda, így abba kóstolok bele. Omlós a báránylapocka, amit könnyed, korianderes paradicsomragúval és parázs burgonyával, meglehetősen szépen tálalnak.
A neves színész, Szabó Győző a gyerekkora óta szeret főzni. A Hold utcában a Steamboo nevű hellyel rukkolt elő. Az elnevezés egyben saját kreációjú étel, amit elsőre sokan sushinak néznek, és sok tekintetben hasonlít is rá, de ő gőzölve, melegen adja, és számtalan variációját dolgozta ki. Azt mondja, azért is áll közel hozzá a vendéglátás, mert itt is szerepel, interaktív színjátszásnak fogja fel, és mint a színházban, az éttermében ugyancsak, szeret teltház előtt fellépni.
A finom ételek szerelmesei találkoztak ezen az estén a Hold utcában. Bár több étterem is nyitva lehetett volna, de azért jól sikerült a rendezvény, és mindenképpen ismétlésre vár a gasztró-randi. Amikor kimegyünk a piacról, csodálatos telihold van, és ez abszolút stílusos a Hold utcában.
Bréking nyúz, 2018. május 29. – Tudósítás a másik valóságból
Az Origonak ezúttal nem jött össze saját migránsozós cikk, ezért a Riposttól kértek kölcsön, a Lokálnak is gatyába kéne rázniamagát, mert nekik csak annyi jutott, hogy bagatellizálják a külföldön dolgozó magyarok számát. Egyedül a 888 hozza szokott formáját. Létezik egy másik valóság is, amely olyan szép, hogy nem is igaz.
Origo: Sorosék a törvényeket kijátszva csempészik be a migránsokat
A Ripost beszámolója szerint a Soros szervezetek által kitartott magyarországi ügyvédek telefonszámai, elérhetőségei már ott vannak a magyar határ közelébe érkező migránsok zsebében, pontosan lebontva mindegyik határállomásra. A Sorosék által működtetett Welcome to Europe honlapon fel van tüntetve valamennyi bevándorlókat segítő sorosista ügyvéd elérhetősége, akik segítséget nyújtanak számukra, hogy hogyan, milyen jogi kiskaput kihasználva tudják megúszni a kitoloncolást. Ezeknek vet véget többek közt az Országgyűlés elé terjesztett Stop Soros törvényjavaslat.
A Ripost úgy tudja, hogy a hazánkba érkező migránsok már célzottan ezeket a Soros által busásan fizetett ügyvédeket kérik képviseletükre, akik mindenféle jogi kiskaput kihasználva próbálják elérni, hogy ne lehessen az illető bevándorlót kiutasítani az országból. (Soros magyar ügyvédei a törvényeket kijátszva csempészik be a migránsokat)
888: Inkább legyen muszlim és nő, mint férfi és fehér
Nagyarányú változásokat helyezett kilátásba Will Norman londoni biztos a jövőbeni bicikliutakkal és az azok használatát ösztönző programokkal kapcsolatban, miután friss felmérések szerint aránytalanul sok középkorú fehér férfi használja a kerékpárutakat, és túl kevés nő vagy kisebbségi lakos.
Norman szerint ez pedig azt a hamis képet alakíthatja ki a muszlimok, feketék és egyéb nem tősgyökeres angolok körében, mintha az állam szándékosan csak a fehér férfiak életkörülményein szeretne javítani. A biztos szerint jelenleg 15 százaléknyi kisebbségi használja a frissen megépített és karbantartott bicikliutakat, de ennek a számnak akár a háromszorosa is lehetne. (888: Hivatalos: fehér férfiak helyett több muszlimot és nőt szeretnének Londonban)
A Lokál élvezi, hogy máshonnan még többen mennek el, mint tőlünk
Az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) adatai szerint 325 ezer magyar vállal más uniós tagállamban munkát, az arány jellemzően csak a nyugati tagországokban alacsonyabb.
A 20-64 éves korcsoport 5,2 százaléka dolgozik más uniós országban, s így a huszonnyolc tagállamból a tizenharmadik Magyarország. A nyugat-európai tagállamokban alacsonyabb csak a külföldi munkavállalás aránya, illetve a 2004-től csatlakozott 14 ország közül Cipruson, Szlovéniában és Csehországban. Az unió egészének lakosságát nézve egyébként az arány 3,8 százalék. (Lokál: Nem jelentős a külföldön munkát vállaló magyarok aránya)
Soros: Orbán célja, hogy átvegye az európai kereszténydemokraták vezetését
Miközben a kormány azt kommunikálja, hogy a magyar származású amerikai milliárdos migránsokat telepítene Európába, és a magyar parlament a Stop Soros törvénycsomag elfogadására készül, Soros György újabb, a magyar kormánypropagandára nem rímelő újságcikkben tette közzé álláspontját. A hvg.hu által közölt írás eredetileg a Project Syndicate-en jelent meg.
A 2008-as gazdasági válság óta úgy tűnik, az EU utat vesztett
– írta Soros.
A dollármilliárdos szerint ugyanis az EU a megszorítás programját választotta, amely elvezetett az euróválsághoz, és az eurózónát hitelezőkre és adósokra osztotta fel. Előbbiek feltételeket támasztottak, amelyeket az utóbbiak nem tudtak teljesíteni. Ez már sem önkéntes, sem egyenlő társulás nem volt – pont az ellenkezője annak, amire az EU épült.
Soros úgy látja, ennek eredményeként
ma sok fiatal számára az EU ellenség, amely megfosztotta őket a munkájuktól és a biztos jövőtől.
Az ellenérzésekre rárepültek a populista politikusok és EU-ellenes pártokat és mozgalmakat alapítottak rájuk.
„Ezután jött 2015 menekülthulláma. Elsőre a legtöbben együttérzően fogadták az elnyomás vagy polgárháború elől menekülőket. De attól tartottak, hogy mindennapi életüket megzavarja az ellátórendszerek túlterhelése. Hamarosan pedig elvesztették bizalmukat, amikor azt látták, hogy a hatóságok nem képesek a válság kezelésére.”
„Egész Európát összezavarta a menekültválság. Gátlástalan vezetők még azokban az országokban is ki tudták használni, ahová szinte egyáltalán nem érkeztek menekültek. Magyarországon Orbán Viktor arra alapozta a kampányát, hogy
engem vádolt hamisan azzal, hogy muszlim menekültekkel akarom elárasztani Európát és benne Magyarországot.
Orbán ma a saját, keresztény Európa-víziójának védelmezőjeként lép fel. Ez a jövőkép szemben áll az EU alapelveivel. Az a célja, hogy átvegye az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adó kereszténydemokraták vezetését.”
Eközben – értekezik Soros – az Egyesült Államok tovább súlyosbította az unió problémáit.
„A 2015-ös iráni atomalku egyoldalú felrúgásával Donald Trump gyakorlatilag tönkretette az atlanti szövetséget.”
„Ma már nemcsak retorikai fordulat, hogy Európa léte forog kockán. Ez a valóság.”
Soros szerint az EU három súlyos bajjal néz szembe: a menekültválsággal, a gazdasági fejlődést akadályozó megszorításokkal és a dezintegrációval, amelynek első példája a Brexit.
„Mindenekelőtt a menekültválságot kell kezelni.”
„… mindig az volt az álláspontom, hogy a menekültek szétosztásának teljesen önkéntes alapon kell történnie. Sem a tagállamokat nem szabad befogadásra kényszeríteni, sem a menekülteket olyan országokba irányítani, ahová ők nem akarnak menni. Sürgősen felül kell vizsgálni vagy megszüntetni a dublini szabályozást, amely felelős az Olaszországra és más déli államokra nehezedő igazságtalan terhelésért; és a katasztrofális politikai következményekért.
Az EU-nak meg kell védenie külső határait, de nyitva kell állnia a legális bevándorlás előtt. Ezzel szemben a belső határokat nem szabad lezárni.
Az Európa-erőd, amely totálisan zárt mindenfajta bevándorlás előtt, nemcsak a nemzetközi és európai joggal ellentétes, de teljesen lehetetlen is” – írta Soros.
„Európa szeretne segíteni Afrikán és a fejlődő világon, a demokratikus szándékú kormányok támogatása útján. Ez helyes, mivel ezáltal az érintett országokban javulhat az oktatás és a munkaerőpiac, vagyis polgáraik kevésbé vállalják majd az Európába vezető, gyakran veszélyes utazást.
Egy ilyen ’afrikai Marshall-segély’ eredményeképp nemcsak az ellenőrizetlen menekülthullám apadna el,
de lehetővé válna a rendezett bevándorlás megszervezése is. Így a migráció a bevándorlók és a fogadó országok részéről is önkéntes lehet.”
Soros szerint azonban ma messze vagyunk ettől az ideális helyzettől. Az uniónak még mindig nincs egységes migrációs politikája, sőt, minden tagállam a maga útját járja, gyakran egymás érdekeit keresztezve. Szerinte Európa országai nem az afrikai demokratikus fejlődést tartják szem előtt, hanem csak meg akarják állítani a migrációt.
„Ezért a rendelkezésre álló összeg nagy része diktátorokkal kötött piszkos üzletekre megy el:
megvesztegetik őket, hogy erőszakkal állják útját a népmozgásnak, és elnyomással akadályozzák meg saját állampolgáraik utazását.”
Politikai (H)arcképcsarnok – VI. Áder János, akinek a szeméből a szolgálati szabályzat sugárzik
Amikor Áder Jánost először választották államfővé, azt ígérte, hogy szemben elődjével, Schmitt Pállal, nem fog minden elé tett törvényt aláírni. „Száz jó törvényből százat aláírok, szár rosszból százat visszaküldök”, mondta 2012-ben. Orbán Viktor miniszterelnök állítása szerint főnöknek szólítja, de nem azért, mert ő az elsőszámú közjogi méltóság, és a miniszterelnök csak utána következik a hierarchiában. Hogy miért, Áder János alábbi portréjából ez is kiderül.
Az ember, akinek Orbán előre köszön
„Előre kell köszönnöm, előre kell engednem, lehetek én akárki, a főnök az Áder”– mesélte Orbán Viktor 2011. nyarán a TV2 kamerája előtt. Majd még, viccesen félelmet tettetve, hozzátette: „Megyek, mert az Áder az meglincsel engem. Nem olyan kedves ember, mint maga”.
Orbán meg is magyarázza, miért Áder a főnök. „Tudja, miért van ez? Mert együtt jártunk egyetemre és akkor mi melóztunk végig az egyetem alatt, hogy legyen pénzünk…mindenfajta istállókban, meg csirkéket pakoltunk. És ő volt a munkafőnök, a brigadéros. És aki a brigadéros, az élete végéig ő a főnök. Lehetek én akárki, a főnök az Áder. Előre kell köszönnöm, előre kell engednem, ennek ez a rendje”.
Áder János fancsali, savanyú ábrázata akár megtévesztő is lehet, és nem kizárt, hogy a búval bélelt fizimiska vidám, jó humorú embert takar.
A csornai Charles Bronson – Csapody Miklós képviselő míves megfogalmazása – nevét Orbán pártelnök kollégiumi társaként ismerte meg a nagyvilág. Barátja, bizalmasa, és a futballban is pályatársa volt a Fidesz vezérének. Áder kiszámítható volt – olyan ember, akire Orbán mindig számíthatott. Egy pártbéli ismerőse így jellemezte a négygyermekes családapát: Áder János szeméből a szolgálati szabályzat sugárzik.
A legtöbb fideszes csúcsvezetővel ellentétben Ádernek volt civil munkahelye. Az egyetem elvégzése után két évig a hatodik kerületi tanács lakásosztályán volt előadó – ha nem jön Gorbacsov, és vele a rendszerváltozás, akár a tanácselnökségig is vihette volna.
Persze, a karrierje így is szépen emelkedett, még akkor is, ha 2007. január 15-én egy cikk jelent meg Schmidt Mária ante portas címmel, az akkoriban a Fidesz üzemi lapjának számító Magyar Nemzetben. Rendes, tisztességes, álnéven jegyzett írás volt, ahogyan az ilyen esetekben elvárható. Egy jobboldali, Orbán-ellenes összeesküvés tervét írták le benne, melynek állítólag Áder volt az eszmei atyja.
Azóta sem tudjuk, hogy ki írta valójában. Még az sem kizárt, hogy maga Orbán rendelte meg az újságcikket, s épp az ő felcsúti csőszkunyhójában eszelték ki az ürgebőrbe öltözött jugoszláv békaemberek az ördögi tervet, hogy megszabadulhasson pártbéli riválisaitól.
Áder mindenesetre gyorsan eltűnt, Orbán Brüsszelbe száműzte. Legyen távol, de azért mégis szem előtt. Maga Áder akkor úgy gondolta, hogy neki idehaza végleg leáldozott. Lesz néhány jó éve Brüsszelben, a gyerekei nyelvet tanulnak, és világpolgárokká válnak.
Ha már száműzetés, legalább legyen valami haszon is belőle.
Aztán minden másként alakult.
Mr. Százbólszáz
2012. májusában, néhány nappal államfővé választása után Áder interjút adott az MTI-nek. Azt mondta, hogy „száz rossz törvény közül százat visszaküld, és száz jó törvény közül százat aláír.”
Ettől sokan megnyugodtak. Ilyen elnök kell nekünk, ezt várjuk a mi köztársasági elnökünktől! Hogy mindig tudja, mi a jó, és tudja azt is, hogy mi az, ami nem jó. Soha se tévedjen, mert bár tévedni emberi dolog, valahol mégsem jó, ha egy köztársasági elnök összekeveri a jót a rosszal. Nem azért választották őt erre a magas méltóságra, tévedni bárki tud, ahhoz nem kell köztársasági elnöknek lenni.
Más kérdés, hogy még nem volt olyan köztársasági elnök, aki azt ígérte volna, hogy tévedni fog. Még miniszterelnök sem lehet az ilyen emberből. Áder hivatali elődje, Schmitt Pál is csupán motornak mondta magát, aki nem fékezni fogja, hanem dinamizálni a kormány országot építő munkáját, ám arról egyetlen szót sem szólt, hogy mit tenne a rossz törvényekkel. Nyilván visszaküldte volna őket, nem ő tehetett arról, hogy minden, amit eléje tettek, jó volt.
Áder aláírta
Ha úgy vesszük, Ádernek is szerencséje volt az elétolt törvényekkel, majdnem mindig olyan jogszabályt kellett aláírnia, amelyben, ha akart, sem talál kivetnivalót. Vagy, ha mégis, meggondolásra visszaküldte az országgyűlésnek, mely utóbbi változtatás nélkül újból elétette.
2013. márciusában például aláírta az ellenzék szerint Magyarország végleges jogfosztásáról rendelkező törvényt, vagyis, az alaptörvény negyedik módosítását.
Az ellenzéki pártok, Szabó Máté alapjogi biztos, Sólyom László volt köztársasági elnök és több civil szervezet szerint a módosítás a végső csapás a ciklusban már sokszor temetett alkotmányosságra és a jogállamra. Egyrészt azért, mert az Alaptörvény korábban alkotmányellenesnek minősített rendelkezésekkel bővült, és így nem tud majd egységes alkotmányként funkcionálni. Másrészt jelentősen gyengült az alapvető jogok alkotmányos védelme, amitől véleményük szerint „az Alaptörvény teljesen védtelenné válik a jövőbeni alapjogsértő beavatkozásoktól.”
Az alkotmánymódosítás miatt aggodalmát fejezte ki az Európai Bizottság elnöke és az alapvető jogokért felelős biztosa, a washingtoni külügyminisztérium, az Európa Tanács főtitkára pedig a szavazás elhalasztását kérte.
Áder nagy várakozások közepette, a közszolgálati televízióban jelentette be, hogy aláírta a módosítást, mert, mint mondta, nem volt más választása.
Orbán listája
2017. elején Kövér László, Semjén Zsolt, és Balog Zoltán is szerepelt Orbán listáján. Arról a listáról van szó, hogy ki legyen Áder János után a következő öt évben az államfő. A hírek szerint ugyanis Áder János sokáig vonakodott, hogy újabb öt évre Magyarország köztársasági elnöke legyen, különös tekintettel arra a körülményre, hogy már az első öt évet sem akarta vállalni.
Kövér László, akiben Orbán vakon bízik, nem akart köztársasági elnök lenni, ráadásul ő valamiért megengedhette magának, hogy főnöke, Orbán szemébe mondja ellenvéleményét. Maradt volna még Balog Zoltán emberminiszter, de, állítólag a katolikus egyház nem nézte volna jó szemmel, ha a miniszterelnök után az államfő is református.
Olyan országban, ahol az államnak és az egyháznak nincs köze egymáshoz, ennek nincs jelentősége, de Magyarország nem ilyen hely. Itt a hazai katolikus egyház vezetője még egy tévéműsort is letilthat, csak azért, mert nem ért egyet a főszereplő közéleti megnyilvánulásaival. (Alföldi Róbertről van szó, őt kérte meg Rosta Mária, a Zikkura Színpadi Ügynökség vezetője, hogy rendezzen egy profán passiót húsvétra az Arénában. „Azért az Arénában, mert Erdő Péter bíboros letiltotta az eredeti, köztéri elképzelést” – mondta akkor a Mandinernek Rosta Mária.)
Áder János köztársasági elnökként ritkán szólal a hazai belpolitikát érintő kérdésekben. Valójában nem is ez a feladata, hanem a nemzet egységének őrzése. Gyakran tart előadást idehaza és külföldön környezetvédelmi kérdésekben, különösen a globális felmelegedés és a Föld vízkészletének védelme fontos a számára. Egy időben elterjedt, hogy nemzetközi pozícióra pályázik, és ENSZ-főtitkár szeretne lenni, ám ezeket a híreszteléseket az államfő környezetéből soha nem kommentálták, egy ideje pedig nem is hallani erről a projektről.
Azt viszont többen is a szemére vetik, hogy a környezet védelme iránt elkötelezett államfő egyetlen egyszer nem szólalt meg a hazai környezet – mondjuk így – átalakításával kapcsolatban. Gondolunk itt a Városligetre, a Kossuth tér fáinak eltűnésére, vagy éppen a margitszigeti fák megritkítását eredményező teniszstadion építésére.
A Gyermekvasútról ír a CNN
„Nem mondhatni a leggyorsabbnak a világon, de az biztos, hogy a legaranyosabb” – állítja a budapesti Gyerekvasútról készített terjedelmes anyagában a CNN.
Az utazás rovatban megjelent, sok képpel illusztrált cikk szerzője nem mondhatni elfogulatlannak: magyar származású édesanyjával utazott ugyanis végig az egykor Úttörővasút vonalán. A cikk arra buzdítja az utazókat, hogy próbálják ki a Gyermekvasutat, amelynek történetét is felvázolva, idézi édesanyját, aki örömmel konstatálta, hogy továbbra is ugyanúgy látják el a szolgálatot a gyerekek mint a rendszerváltás előtt, sőt, a nap utolsó menetrendrend szerint indított szerelvényen a szolgálatukat letevő,
