Featured

Trump népszerűbb mint Biden pedig az USA gazdasága egész jól működik

Az Egyesült Államokban a választópolgárok többsége a pénztárcája alapján ítéli meg a helyzetet, és a többség dühös és elégedetlen, de miért? Miért elégedetlen az USA-ban a választópolgárok jórésze?

“A gazdaság a fontos” – hangsúlyozta 1992-ben a választási kampány során Bill Clinton, aki nyolc évre be is költözött a Fehér Házba. A proteszt szavazat most is az ellenzéket – minden valószínűség szerint – Donald Trumpot erősíti. Biden elnök, aki nyolc évre tervezi a karrierjét a Fehér Házban igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy az amerikai választópolgárok jól érezzék magukat a bőrükben, és papíron jók az eredmények: a magas inflációt sikerült úgy megfékezni, hogy nem állt le a gazdaság mint Európában. A munkaerőpiacon könnyű elhelyezkedni. A társadalmi különbségek nőttek, de Biden elnök igyekezett mindent megtenni az alacsony jövedelmű rétegek támogatására. Személyesen elment a sztrájkoló autógyári munkások közé, és nyíltan hirdette: a munkaadók többet tehetnének a munkások életszínvonalának megőrzése érdekében.

A Fehér Ház közvetített a szakszervezet és a munkaadók között, és fontos szerepet játszott a kompromisszumban. A Gini koefficiens, mely a bérek és jövedelmek egyenlőtlenségét mutatja drámai mértékben nőtt Trump elnöksége idején, de Biden alatt leállt. Az egyenlőtlenség nem nőtt – legalábbis ezt mutatják a statisztikák, de nem így érzik az Egyesült Államok választópolgárai. Nem véletlenül: az egészségügyi kiadások ugyanis az egekbe emelkedtek. Részben az infláció miatt részben pedig azért, mert a lakosság öregszik. Mind több amerikai család adósodik el amiatt, hogy nem tudja fizetni az egészségügyi számlákat. Távolról sem csak a szegényekről van szó hanem sok középosztálybeli család kerül nehéz helyzetbe, mert az egészségbiztosítása nem fedezi a kórházi költségeket.

A fiatalok félnek a jövőtől

Míg korábban az Egyesült Államokban optimizmus uralkodott a jövő kilátásaival kapcsolatban manapság a fiatalabb korosztályok távolról sem olyan magabiztosak mint a szüleik vagy a nagyszüleik voltak ifjúságuk idején. Ennek technológiai okai is vannak hiszen a mesterséges intelligencia a munkahelyek 60%-át fenyegetheti a nem is oly távoli jövőben. Ezt mutatta a hollywoodi színészek és forgatókönyvírók elhúzódó sztrájkja. A fiatalok bizonytalanságát fokozza, hogy a zöld átmenet az Egyesült Államokban is igencsak problematikus: a gazdasági és környezetvédelmi érdekek gyakran keresztezik egymást.

A fiatalok esélyeit rontja, hogy a szülők és a nagyszülők jórésze ül a pénzén. Manapság sokáig élnek az Egyesült Államokban, ezért a fiatalok úgy érezhetik: nincs esélyük olyan életszínvonalra mint a szüleiknek.

Méregdrága lett a színvonalas oktatás, melyet a családok többsége nem tud megfizetni. A diákhitel pedig sokszor csapdának bizonyul, mert sokan évekig – évtizedekig képtelenek visszafizetni a kölcsönt.

“A szülők nemzedékével való összehasonlítás igazságtalan, mert amikor ők kiléptek a munkaerő piacra, akkor a globalizáció miatt pezsgés volt a világgazdaságban, ahol most nagy a bizonytalanság” – írja a Project Syndicate oldalon Pinelopi Koujianu Goldberg, a Yale egyetem közgazdász professzora, aki a főszerkesztője az American Economic Review-nak, és korábban dolgozott a Világbankban is.

A professzor hozzáteszi: nagyon megnőttek az igények is:

“én a Yale egyetemen végeztem, ahol 2007-ben 18 ezren jelentkeztek felvételre, 2027-re már most 52 ezer jelentkező van, és hol van még 2027?”

A fiatalok úgy érzik, hogy most sokkal kevésbé van lehetőségük a feljutásra   mint Bill Clintonnak vagy Barack Obamának, akik alulról küzdötték fel magukat a Fehér Házig.

“Vagyis ma már távolról sem csak a gazdaság számít mint 1992-ben” – hangsúlyozza a Yale egyetem közgazdász professzora az amerikai választópolgárok elégedetlenségének okairól a 2024-es választási évben.

Templom avatás Indiában avagy a hindu fasizmus mint az USA szövetségese

“Eljött Ram isten, évszázadok várakozása után megérkezett. Oly sok áldozat és oly sok türelem után megjött Ram isten” – ezekkel a szavakkal avatta föl az új hindu templomot Ayodhaban Narendra Modi indiai miniszterelnök, akinek pártja a BJP 2014-ben került hatalomra, és most harmadszor is győzni akar a világ legnépesebb államában.

Indiában a lakosság többsége a hindu vallást követi, de több mint egyharmada más vallású és nem is a hindi az anyanyelve. A BJP viszont a hindu vallású Indiát hirdette meg szemben Gandhival, aki az állam és az egyház szétválasztása mellett foglalt állást. Nem véletlenül: Indiában jelenleg mintegy 200 millió muzulmán él, akik megdöbbenve vették tudomásul, hogy egy lerombolt mecset helyén hindu templom épült. A BJP hívei azzal érvelnek, hogy a mecset egy régi hindu szentély helyén állt. Ezért rombolták le, és ezért emelték most Ayodhaban a Ram isten templomot.

“Most ebben a szent pillanatban 1000 éves birodalom alapjait rakjuk le. Most mindnyájan letesszük az esküt arra, hogy egy sikeres, csodálatos, isteni Indiát építünk föl együtt”

– hangsúlyozta Narendra Modi miniszterelnök. Mit szólnak ehhez a muzulmán, keresztény vagy buddhista kisebbség tagjai?

Az USA lecserélte Kínát Indiára

1972-ben az Egyesült Államok úgy döntött, hogy a Szovjetunióval szemben szövetséget köt Kínával, amelyet 1949 óta vaskézzel irányít a kommunista párt, és amellyel háborúban állt korában – 1950-1953.

Kína az USA támogatásával megerősödött, Washingtonban úgy ítélték meg, hogy túlságosan is, ezért 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánították az egykori szövetségest. Gyorsan meg is találták az új szövetségest Indiában: “a világ két legnagyobb demokráciája immár együttműködik egymással” – jelentette be Joe Biden elnök Narendra Modi társaságában Washingtonban. Már mindenki igyekszik megfeledkezni arról, hogy Modit tíz éven keresztül nem is fogadták az Egyesült Államokban, mert pártja, a BJP pogromot szervezett a muzulmánok ellen Gujarat államban. Ennek során több ezer embert megöltek. Gujarat állam főminisztere a kérdéses időben nem volt más mint Narendra Modi. Akit azután már Trump elnök is szőrös keblére ölelt, majd folytatta a barátkozást Joe Biden is. Az USA – India barátság közös alapja a Kína ellenesség. Létrehoztak egy olyan négyes szövetséget, amely Ausztráliával és Japánnal együtt megpróbálja mérsékelni Kína befolyását Ázsiában és a Távol Keleten.

India persze óvatos: az 1,4 milliárd lakosú állam tisztában van azzal, hogy Kína mint szomszéd mindenképp megmarad, ezért továbbra is tagja a BRICS szövetségnek: Brazília – Oroszország – India – Kína – Dél Afrika.

India hasznot húz az Oroszország elleni szankciókból: felvásárolja az orosz olajat, majd finomítja azt. Ezek után mint indiai áru kerül a piacra, melyet természetesen nem sújt semmiféle szankció. India Oroszországnak rúpiában fizet vagyis nem költ kemény valutát az olaj üzletre.

Jelenleg a nagyhatalmak közül India fejlődik a leggyorsabban, több mint évi 7%-kal. Ezt követi Kína több mint 5%-kal. Az USA növekedése 2-3%, az Európai Unió pedig stagnál. India hatalmas népessége és fejlődőképessége miatt hamarosan a világ három legerősebb nagyhatalma közé kerül az USA és Kína társaságában. Az Egyesült Államok és Kína versengésében India játszhatja a mérleg nyelvét. Kérdés persze, hogy egy soknemzetiségű és sokvallású országban miként tudja vezetni Indiát egy hindu elit, melyet nem épp a tolerancia jellemez a kisebbségek irányában.

Csődben a Csíki Sör tulaja, Szijjártó Péter barátja?

Mivel Magyarország „nemzeti” söre román, így teljesen érthetetlen, hogy a magyar diplomataútlevéllel rendelkező román állampolgársággal is bíró tulajdonosának miért nem nézik el, ha gyorshajtáson érik. Arról nem is beszélve honnan szerezzen 650 eurót melyre ebből kifolyólag megbütették. Talán majd a magyar kormány nyújt neki ismételten segítséget, hiszen ez az összeg bagatellnek az eddig megkapott magyar kormányzati támogatáshoz képest.  

Lénárd András, a Csíki Sör egyik tulajdonosa 162 kilométeres sebességgel száguldott az autópályán a magyar határ közelében Nagylaknál amikor a rendőrök megállították Bukarestben regisztrált Bentley luxus autóját. A gyorshajtásért 3300 lejes bírságot szabtak ki, ez mintegy 650 eurónak felel meg.

A dúsgazdag erdélyi vállalkozó nem hajlandó fizetni arra hivatkozva, hogy ő magyar állampolgár és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter megbízottja. Románia törvényei kimondják – összhangban a nemzetközi joggal -, hogy kettős állampolgárság esetében az a mérvadó, hogy melyik állam területén követtek el bűncselekményt. Miután ez Románia területén történt, ezért az erdélyi vállalkozónak fizetni kell. Csakhogy neki magyar diplomata útlevele is van. Ez ebben az esetben nem jelent mentességet, de a budapesti külügy még nem foglalt állást az ügyben.

Romániában Lénárd András román állampolgárnak számít függetlenül attól, hogy magyar diplomáciai útlevele is van.

Gyémántgyűrűvel jegyezte el a magyar celebet

Lénárd András, a többi magyar oligarchához hasonlóan nem szűkölködik, és ezt nem is titkolja. Míg Mészáros Lőrinc, aki tavaly 150 milliárd forinttal növelte vagyonát, és újra a leggazdagabb magyar lett, aki a Földközi tengeren yachton nyaralt miközben a magyar lakosság többségének  csökkent az életszínvonala, Lénárd András gyémánt gyűrűvel jegyezte el Kárpáti Rebeka magyar celebritást. Az egykori szépségkirálynő 17 évvel fiatalabb az erdélyi vállalkozónál. A vállalkozó szellemű Lénárd András korábban lányokkal is kereskedett, az FBI emiatt érdeklődött utána az Egyesült Államokban. A sörgyár Tiltott Csíki sör Don’t Rush videó kampányával botrányt okozott, mert a gyár női alkalmazottaival úgy reklámozta a csíki söröket, hogy azt a feminista polgárjogi szervezetek szexistának minősítették.

A holland társtulaj csődeljárást kezdeményezett

Erről számol be a Magyar Hang, amely korábban hosszan foglalkozott a Csíki Söröket forgalmazó Lénárd András ügyeivel. Az erdélyi vállalkozó ugyanis dúskál a magyar kormányzati támogatásban, és valószínűleg korábban is csak úgy sikerült elkerülnie a csődeljárást, hogy Budapestről “kisegítették.” Miért? Erre az egyszerű kérdésre éppúgy mint más Orbán Viktorhoz hűséges oligarchák esetében sosincs válasz pedig a magyar miniszterelnök nem arról híres, hogy ingyen osztogat milliókat. Lénárd András 25 millió eurós beruházást hajtott végre sörgyára mellett Csíkszentsimonban. Ehhez jelentős összegű állami támogatást kapott Budapestről. Az Európai Unió jelentős részben azért is tartja vissza az eurómilliárdokat az Orbán kormánytól, mert egyáltalán nem világos, hogy mihez kezd azzal a magyar miniszterelnök, aki a pénzek jórészét rokonainak, barátainak és üzletfeleinek juttatja. A Transparency International szerint a legutóbbi hétéves uniós támogatás 30 milliárd eurós összegéből mintegy 10 milliárd landolt Orbán Viktor rokonainak, barátainak és ügyfeleinek zsebében.

A magyar miniszterelnök szívesen élvezi népszerűségét a Székelyföldön: nemrég a népszerű csíkszeredai jéghoki csapatnak szurkolt unokái  és Novák Katalin köztársasági elnök kíséretében Brassóban. Novák Katalin társas oldalára feltette a videót, melyen ria, ria Hungária kiáltással szurkolt a csíkszeredai jéghokicsapatnak Brassóban.

Az orosz csodafegyver nem produkál csodát az ukrán fronton

0

Azt állapították meg kínai katonai szakértők a hiperszonikus Kinzsal rakétáról, melyet Putyin elnök úgy jellemzett, hogy minden védelmet képes áttörni, és nagy pusztítást okoz az ellenségnek. Nem így van – konstatálták kínai katonai szakértők, akik figyelmesen követik a háború menetét Ukrajnában.

“Mind több tény bizonyítja, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna információi hitelesek az orosz Kinzsal rakéta hatékonyságáról” – írta Jin Csie katonai szakértő egy hadiipari szaklapban Kínában. “A Kinzsal rakétának az oroszok állításával ellentétben nem lesz nagy hatása a csatatéren” – hangsúlyozza a kínai szakértő, aki szerint a felújított amerikai Patriot védelmi rendszer képes a Kinzsal rakéták elfogására. A másik probléma az orosz csodafegyverrel az, hogy nem pontos vagyis a Patriot rendszer azért nem fogja el, mert a Kinzsal hiperszonikus rakéta amúgyis célt téveszt. A Patriot rakéták igen drágák, ezért a rakétavédelmi rendszer parancsnokának kétszer is meg kell gondolnia, hogy minden támadó rakéta ellen be akarja-e vetni azt. A drágaság mellett az is problémája Ukrajnának, hogy utánpótlási gondok vannak, mert az amerikaiaknak a gázai háború miatt Izraelt is el kell látniuk a Patriot rendszer rakétáival.

Mi a baja a Kinzsal rakétának? Az, hogy Putyin és a vezérkar sürgette a rakéta tervezőit: mielőbb készüljenek el vele, mert ők már készülődtek a háborúra, amely már 2014 óta húzódott Ukrajnában, és 2022-ben magasabb fokozatba kapcsolt. A Kinzsal rakéta nem más mint az Iszkander továbbfejlesztett változata, melynek hatékonysága elmarad a várttól – szögezi le a kínai szakértő. Aki rámutat: ez tulajdonképp a nyolcvanas évek szovjet technológiája, csakhogy a világ azóta sokat haladt előre. Egy másik kínai katonai szakértő szerint a Kinzsal valójában nem is igazi hiperszonikus rakéta, mert igaz ugyan, hogy fel tud gyorsulni ilyen sebességre, arra azonban nem képes, hogy manőverezzen is ilyen gyorsaság mellett. A kínai szakértők megjegyzik, hogy maguk az oroszok is tisztában lehetnek a hiányosságokkal, mert kezdetben a Mig 31-es  harci gépekből lőtték ki a Kinzsal rakétákat, de mivel a Mig 31-eseknek be kell repülniük az ukrán légvédelem terébe, és így sebezhetővé válnak. Ezért mostanában már a Su 34-esek fedélzetéről lövik ki a Kinzsal rakétákat, amelyek távol vannak az ukrán légvédelemtől viszont így a találati biztonság sokkal rosszabb, mert az orosz csodafegyver nem tud manőverezni vagyis menetközben nem irányítható. A Su 34-es viszonylag lassú gép pedig a Kinzsal rakétának az kell a hiperszonikus sebesség eléréséhez, hogy a hordozó repülőgép is gyors legyen.

Más problémákra is rámutatnak a kínai szakértők például arra, hogy az amerikaiaknak sokkal több a műholdjuk Ukrajna felett mint az oroszoknak, ezért a Kinzsal rakéta irányítása is problematikussá válhat az információk hiánya miatt.

Végül pedig itt a nyugati szankciók problémája: Oroszországnak egészen egyszerűen nincsen elég chipje ahhoz, hogy elég Kinzsal rakétát gyártson, mert ezen a területen a szankciók nagyon hatékonyak. Mindössze havi négy új Kinzsal rakétát képes előállítani jelenleg az orosz hadiipar – az ukrán hírszerzésnek ezt a jelentését amerikai források is megerősítik.

Mi ebből a tanulság Kína számára?

A kínai szerzők nem említik, de az amerikai sajtó igen, hogy a kínai diplomácia irányítója, Vang Ji letette a nagyesküt Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadónak: nem szállítanak olyan chipeket Oroszországnak, melyek szerepelnek a nyugati szankciós listákon. Jake Sullivan arra is figyelmeztette a kínaiakat, hogy ellenőrizni fogják az ígéret betartását, és amennyiben annak megszegését tapasztalják, akkor azt komoly szankciók követhetik immár Kína ellen. Pekingnek százszor fontosabb az amerikai kapcsolat mint Oroszország, ezért valószínűleg be is tartják ígéretüket.

A kínai szakértők azt a tanulságot vonják le a Kinzsal kudarcaiból, hogy saját hiperszonikus rakétájuk, a Dongfeng fejlesztésére kell koncentrálniuk. Ennek a hiperszonikus rakétának manővereznie is kell tudnia a magas sebességen. A másik fontos tanulság a kínaiak számára az, hogy az oroszok képtelenek megszervezni a sorozatgyártást márpedig a háború eszi a haditechnikát. Nagy számban kell előállítanunk a Dongfeng hiperszonikus rakétát – vonják le a tanulságot a kínai szakértők.

Peking a haditechnikában is verseng az Egyesült Államokkal, de a kínaiak tisztában vannak azzal, hogy e tekintetben nagyon komoly a lemaradásuk.

Ennek az a fő oka, hogy a kínai elit nem akarta elkövetni a Szovjetunió hibáját, amely apait anyait beleadott  a hadiipari fejlesztésekbe, és emiatt elhanyagolta a többi szektort. A Szovjetunió jelentős részben azért bukott meg 1991-ben, mert nem bírta a hadiipari versenyt a Nyugattal. Ezért Peking nyomatékosan hangsúlyozza, hogy nem akar hidegháborút. Li Csiang kínai miniszterelnök valóságos békegalambként tűnt fel Davosban a világgazdasági fórumon, ahol ő bizniszről beszélt míg a nyugatiak jórészt geopolitikáról. A kínai képmutatáson túl emögött józan számítás rejtőzik: a gazdaság terén jóval nagyobb esélye kínálkozik Kínának az USA utolérésére mint a hadiiparban, ahol sok évtizedes lemaradást kell behoznia. Pekingben ezenkívül azt is felmérték, hogy a háború kontraproduktív: mind a Szovjetunió mind az Egyesült Államok belebukott az afganisztáni katonai kalandba noha jóval gyengébb ellenféllel álltak szemben. Putyin Ukrajna elleni sikertelen agressziója szintén arról győzheti meg a kínaiakat, hogy a régi bölcsességet vegyék elő:

“az okos ember a hegytetőről nézi a tigrisek harcát a völgyben.”

Fel kellene gyorsítani a zöld átmenetet az Európai Unióban

90%-kal kellene csökkenteni a melegház hatást 2040-ig az Európai Unióban. A jelenlegi tempó ugyanis nem elég ahhoz, hogy a zéró kibocsátást elérje az Európai Unió 2050-re – állapította meg a tudományos tanácsadó testület. A brüsszeli bizottság hamarosan elő is terjeszti a javaslatot – mondta el két magasrangú uniós tisztviselő a Politico tudósítójának.

A 90%-os csökkentést az 1990-es bázishoz mérik a tudósok, akik 90-95%-ot javasoltak, és a brüsszeli bizottság ebből választotta a legalacsonyabb határértéket. A brüsszeli bizottság február hatodikán terjeszti elő hivatalosan a javaslatot, de miután júniusban választások lesznek, ezért a vele kapcsolatos további teendők már mind az új adminisztrációra várnak.

Magyarország, amely a következő soros elnök lesz az Európai Unióban, azt javasolja, hogy az ezzel kapcsolatos döntést a Tanács hozza meg, melyben minden tagállamnak vétójoga van – írja a brüsszeli Politico.

Eddig egyedül Dánia jelezte nyíltan, hogy számára elfogadható a 90%-os csökkentés, Bulgária és Lengyelország úgy foglalt állást, hogy meg lehet vitatni ezt a célt.

Nem jól halad a zöld átmenet az Európai Unióban

Miközben a politikai akarat lankad főként a választások miatt, a tudományos tanácsadó testület arra hívta fel a figyelmet, hogyha minden így megy tovább, akkor nem teljesül a 2050-es zéró kibocsátás célkitűzés.

A 15 tagú tudós testület tisztában van azzal, hogy a kívánatos környezetvédelmi döntéseknek magas politikai ára van. Jól példázza ezt a német parasztgazdák jelenlegi tüntetés sorozata, mely nehéz helyzetbe hozta a koalíciós kormányt Berlinben. A tudósok megállapították, hogy az agrárszektor különösen elmarad a zöld átmenet követelményeinek a teljesítésében. A német kormány, amelyben a zöldek is benne vannak, csökkenteni akarja a gázolaj állami támogatását, de a parasztgazdák ezt nem akarják elfogadni, mert számukra ez azt jelentheti, hogy csökken a versenyképességük a piacon.

A tudományos tanácsadó testület ugyanakkor azt javasolja, hogy azonnal a kétszeresére kellene emelni a melegházhatás csökkentését, ha az Európai Unió el akarja érni az 55%-os tervezett célt 2030-ra. A zöld átmenet gyorsítása megkezdődött a legtöbb tagállamban, de a tudósok számításai szerint ez csak 49-51%-os csökkentést tesz lehetővé 2030-ig. Ha a jelenlegi tempó folytatódik, akkor 2050-ben nagy valószínűséggel az Európai Unió nem éri el a zéró kibocsátást, sőt messze a kitűzött cél alatt marad.

Mit lehet tenni?

A tagállamok kormányainak határozottabban kellene lépniük vagy hogyha ezt nem teszik meg, akkor Brüsszelnek kell közbeavatkoznia – javasolja a tudományos tanácsadó testület.

“Komoly házifeladat vár mindenkire” – mondta el újságíróknak Ottmar Edenhofer, a tudományos tanácsadó testület elnöke. Aki azt javasolja, hogy amennyiben a tagállamok nem hoznak megfelelő intézkedéseket a júniusi határidőig, akkor a brüsszeli bizottság terelje jogi útra az ügyet: vigye bíróság elé illetve alkalmazzon büntetéseket.

A következő brüsszeli bizottságnak meg kellene változtatnia a környezetvédelmi adózás egész rendszerét az Európai Unióban – javasolják a tudósok, akik magasabb adókat sürgetnek a fosszilis fűtőanyagokra, és a légitársaságok adókedvezményeinek megszüntetését is tanácsolják. A jelenlegi brüsszeli bizottság már próbálkozott ezzel 2021- ben, de az elképzelés a nagy ellenállás miatt megbukott.

A leginkább húsbavágó javaslatok a mezőgazdaságot érintik.

Az agrárszektor nem csökkentette szignifikánsan a melegház hatást az elmúlt 20 évben. “Itt a legnagyobb a lemaradás a zöld átmenet terén” – hangsúlyozta a tudományos tanácsadó testület elnöke. Aki szerint az Európai Unióban érzékelhető mértékben csökkenteni kellene a hús, a tej és a tojás fogyasztását ahhoz, hogy teljesüljenek a környezetvédelmi vállalások. A baj az, hogy a javaslatok nemcsak a parasztgazdáknak nem tetszenek, de a fogyasztóknak sem, mert ők úgy vélik, hogy a környezetvédelmi adó újra megindítaná az inflációs hullámot, amely sok tagállamban életszínvonal csökkenést jelentett.

A tudósok ezért azt javasolják, hogy a gazdag háztartások vállaljanak magukra többet a zöld átmenet finanszírozásában.

Brüsszelnek lépéseket kellene tennie a lakosság energia és nyersanyag fogyasztásának csökkentésére: Európa földgázfüggő, és ezt meg kell szüntetni! – fogalmaznak igen határozottan. Bírálják a rezsitámogatás rendszerét, melyet sok tagállam alkalmaz az energiaválság negatív következményeinek kivédésére. Az állami támogatás csökkentése vagy megvonása természetesen igen problematikus egy választási évben – írja a brüsszeli Politico.

A vér testen kívüli szűrésére reményt ad a betegeknek

Amerikai orvosok disznómájat csatoltak egy agyhalott testéhez. 72 órán keresztül sikeresen szűrte a vért – számolt be a kísérletről  egy detroiti portál.

A kísérletet  során a Pennsylvaniai Egyetem sebészei végezték. A sebészek külsőleg egy sertésmájat erősítettek egy agyhalott emberi testhez, és figyelték, hogyan szűri meg a vért, ami egy nagy lépés afelé, hogy végül májelégtelenségben szenvedő betegeknél is kipróbálják a technikát. Ez lehetővé tette egyfajta „híd” kialakítását a vértisztításhoz, hasonlóan a veseelégtelenség esetén végzett dialízishez.

Az elhunyt szervei nem voltak alkalmasak adományozásra, ezért családja megengedte, hogy testét kutatásra használják fel.

A kísérlet során az orvosok genetikailag módosított sertésmájat használtak. Egy olyan eszközhöz kötötték, amely általában segíti a donor emberi máját az átültetés előtt. A vérkeringést speciális eszközökkel tartották fenn.

A vizsgálat eredménye az emberi vér szűrése volt sertésmáj és speciális eszközök segítségével 72 órán keresztül. A sebészek szerint a donor teste mindvégig stabil maradt. A máj sem sérült meg.

Az orvosok hosszú ideje dolgoznak a „májdialízis” eszközeinek kifejlesztésén. Az új kísérlet egy lépést jelent ennek a technikának a májelégtelenségben szenvedő betegeken végzett jövőbeni vizsgálatai felé. Jelenleg körülbelül 10 000 ember van az Egyesült Államokban a májátültetésre várólistán.

Emlékeztetni kell arra, hogy az USA-ban meghalt egy férfi, akire az orvostudomány történetében másodszor ültettek át disznószívet. Ez majdnem hat héttel a műtét után történt.

Zelenszkij, a kijevi Mór

Kétségbeesetten kalapozott pénzért Volodimir Zelenszkij Davosban a világgazdasági fórumon, ahol Kína kormányfője nem kívánt találkozni vele pedig korábban Peking még béketervet is közzétett, és Davosban nyugati diplomaták is úgy nyilatkoztak, hogy Kína nélkül nehéz lenne békét teremteni Ukrajnában.

Az ukrán pénzügyminiszter közölte: az első negyedévben még eldöcög a költségvetés Kijevben, de március 31 után kifogy a pénz a kasszából. Az USA 60 milliárd dolláros támogatása pedig éppúgy a levegőben mint az Európai Unió 50 milliárd eurója. Az előbbit Trump hívei akadályozzák Washingtonban, az utóbbit pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök vétózta meg az Európai Unió legutóbbi csúcstalálkozóján. Trump és Orbán e tekintetben is szorosan együttműködik, de miért?

Orbán nem Putyin hanem Trump bábuja Brüsszelben

A magyar miniszterelnök már réges-régen leírta Oroszországot, mert észrevette, hogy az orosz elit képtelen versenyképes gazdaságot létrehozni a hatalmas területű ásványkincsekkel bőségesen ellátott országban. 2010-es hatalomra jutása előtt csakis az Egyesült Államokban és Kínában tett hosszabb látogatást. Washingtonban a demokraták leírták a magyar miniszterelnököt, aki ezekután Trumpot választotta. Trump azt állítja, hogy pillanatok alatt rendezné az ukrajnai válságot oly módon, hogy Zelenszkij feje fölött megállapodna Vlagyimir Putyinnal. Trump elképzelése mögött stratégiai koncepció rejtőzik, melyet olyan szakértők dolgoztak ki mint a nemrég elhunyt Henry Kissinger. Az USA egykori külügyminisztere kiváló diplomáciatörténész is volt, és ebben a minőségében többször is felhívta a döntéshozók figyelmét: az Egyesült Államok érdeke ugyanaz mint a Brit birodalomé volt vagyis megakadályozni egy kontinentális birodalom létrejöttét, amely az Atlanti óceántól a Csendes-óceánig tart. Ezért küzdött Őfelsége kormánya Napóleon császár ellen, és ezért szálltak partra 1944 júniusában az angol-amerikai csapatok Normandiában, mert Marshall és Eisenhower tábornok attól tartott, hogyha sokáig késlekednek, akkor Sztálin marsall csapatai érik el az Atlanti partokat.

Zelenszkij, a kijevi Mór

Az Egyesült Államok szempontjából Zelenszkij szereplése tökéletesen sikeres volt: hosszú évtizedekre tönkretette Oroszország és az Európai Unió együttműködését. A Mór tehát teljesítette  küldetését, a Mór mehet – ahogy Shakespeare ezt Othello esetében megfogalmazta. Ukrajnának valószínűleg bele kell törődnie a területet a békéért programba, melyet Zelenszkij elnök elutasít. Biden vagy Trump meneszti-e a hősiesen kiálló ukrán elnököt, a végeredmény szempontjából mindegy. Washingtonnak ugyanis új oka van arra, hogy megállapodásra törekedjen Putyinnal, ez pedig a gázai háború. A CIA gyanúja szerint a Hamász terrorakcióját Izrael ellen az oroszok és az irániak együtt készítették elő.

A Hamász magasrangú küldöttsége nemsokkal a terrorakció kezdete után Moszkvában tárgyalt.

Blinken amerikai külügyminiszter, aki megpróbálja sarokba szorítani Oroszországot, kénytelen volt rádöbbeni Izraelben, hogy az USA immár képtelen egyedül rendezni a közel-keleti helyzetet ahogy ez még Henry Kissingernek a Jom Kippur háború idején sikerült. Négyszer is járt Izraelben az amerikai diplomácia jelenlegi vezetője, aki gyakran hivatkozott ott zsidó származására is, de hiába: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte: semmiképp sem fogadnak el egy palesztin államot! Márpedig ez az előfeltétele annak a béketervnek, melyet a mérsékelt arab államok – élükön Szaúd Arábiával előkészítenek – az USA csendes jóváhagyásával. Emiatt a gázai háború is elhúzódik márpedig két ilyen konfliktus finanszírozása sok az amerikai és az európai választóknak. Ezért egyre nehezebb pénzt szerezni a külföldi segélycsomagra mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben.

Kínán kívül mindenki rosszul jár

A kínai katonai akadémiákon tananyag Szun Ce mester értékelése a háborúról, amelyben ez a klasszikus megállapítás szerepel:

“az jár a legjobban, aki kimarad belőle!”

Li Csiang miniszterelnök gazdasági együttműködést ajánlott a Nyugatnak Davosban. Hszi Csin-ping elnök letette a nagyesküt Biden elnöknek:

“Amíg én állok Kína élén nem támadjuk meg Tajvant, ha az USA nem támogatja a sziget függetlenségét.”

A tajvani választások után Biden elnök sietett megerősíteni: “Az USA továbbra sem támogatja Tajvan függetlenségét.”

Kína közel-keleti béketervet tett közzé, és Vang Ji külügyminiszter bejárta a térséget. Pekingben takaréklángra állították a világhatalmi terveket, mert észrevették, hogy ennek nyílt deklarálása csak ellenfeleket teremt a számukra. Minek beszélni róla, inkább csinálni kell – ez az új kínai irányvonal, amely hosszútávra játszik ellentétben az Egyesült Államokkal, ahol két öregember viaskodik egymással miközben egyikük sem tudja, hogy merre van előre?!…

Itt az új uniós média szabályozás, melyet Orbán nem vétózhatott meg

Az ideiglenes szabályozás ellen csakis a magyar diplomácia hadakozott, mindenki más egyetértett azzal, hogy a média szabadság az Európai Unió alapértékei közé tartozik.

Orbán Viktor inkább a putyini modellt követi az utóbbi időben: az újságíró fogyóeszköz, aki bírálja a rendszert az hazaáruló! Az új Szuverenitásvédelmi Hivatal már ennek a logikának az alapján jött létre, de egyelőre szoft változatban.

Az ellenzék ugyanis oly gyenge és olyannyira megvásárolható, hogy senki és semmi sem fenyegeti Orbán Viktor hatalmát, de aligha kétséges, hogyha a magyar miniszterelnök komoly fenyegetést érez, akkor nem riad vissza a keményebb fellépéstől sem.

Addig viszont a magyar médiában a fokozatosság és önkéntesség lenini elvét alkalmazzák: felvásárolják vagy megfélemlítik a sajtót, amely mindinkább abban jeleskedik, hogy elhallgatja az ország legfontosabb problémáit mint a kádári időkben. Természetesen akkor is voltak fórumok érdekes tartalmakkal, de ezekhez csak igen kevesen juthattak hozzá. Jó példa erre a Magyar Rádió Bagoly című műsora, mely olyan későn hangzott el amikor már csak igen kevesen maradtak ébren.

Így aztán senki sem kérdezi meg, hogy miből is szerzett 150 milliárdos plusz vagyont Mészáros Lőrinc abban az évben amikor a magyar lakosság döntő többségének az életszínvonala csökkent – még a kormány véleménye szerint is.

A felvásárlásra a legjobb példa a Népszava ügye. Orbán Viktor Hatvanpusztán az egykori nádori birtokon állapodott meg Puch Lászlóval, a szocialisták Simicskájával, hogy vegye meg és működtesse a Népszavát, az ellenzéki sajtó zászlóshajóját olyan feltételek között, melyeket Rogán Tóni, a magyar média és titkosszolgálat fura ura a számára előír. Így kaphatott lehetőséget Bokros Lajos arra, hogy pár nappal a 2022-es választások előtt kifejthesse a Népszavában: a választópolgárnak nem jár a rezsivédelem és a tizenharmadik havi nyugdíj! Orbán Viktor választási győzelme addig sem volt különösebben kérdéses, de az újabb kétharmadhoz minden bizonnyal hozzájárult az, hogy a Bokros csomag közutálatnak örvendő névadója ilyen népszerűtlen ötletekkel állt elő.

Közelharc a lengyel közmédiáért

Jaroslaw Kaczynski –  Orbán Viktor módszereit követve teljes mértékben a radikálisan jobboldali kormány szócsövévé  tette a közmédiát. Amint hatalomra került a liberális Tusk kormányzat, Varsóban megindult a reconquista, a közmédia visszafoglalása. A Tusk kormányzat ebben is élvezi Washington és Brüsszel támogatását.

“Szabad sajtó, szabad emberek”

– írta most X-en a lengyel kormány abból az alkalomból, hogy az uniós nagykövetek elfogadták az új médiaszabályozást.

A közelharc a közmédia irányításáért közben tovább folyik Varsóban, ahol a hatalom ávós módszerekkel szerezte meg az uralmat, és az új kormány ugyanilyen módszerekkel igyekszik azt visszaszerezni. A kulturális miniszter irányítja a kampányt, aki korábban belügyminiszter volt. Sienkiewicz, a híres író dédunokája korábban az állambiztonság tisztje volt – olvashatjuk a magyar kormánypárti sajtóban, ahol persze arról nemigen esik szó, hogy jelenleg hány titkosszolgálati tiszt irányítja a kormánypárti médiát Magyarországon.

Hogy kerül egy kubai sebész a Santa Maria degli Ungheresi kórházba Olaszországban?

500 kubai orvos nélkül nem működne az egészségügyi hálózat Calabriában, Olaszország déli részén, ahol riasztóan nagy az orvoshiány.

“Olaszországban jó az orvosi technológia és jók az orvosok. Csak épp kevés van belőlük. Mi pedig odamegyünk, ahol hiány van orvosokból”- mondja a 38 éves Asbel Diaz Fonseca kubai doktor, aki egy sebész csapatot vezet a Santa Maria degli Ungheresi kórházban Calabria tartományban.

Decemberben sztrájkoltak itt is az egészségügyi hálózat dolgozói, mert a Meloni kormány nehéz pénzügyi helyzetében a nyugdíjak csökkentését tervezi. Olaszország költségvetési hiánya és államadóssága krónikus problémákkal küszködik, és ezt próbálja enyhíteni Giorgia Meloni kormánya a nyugdíj reformmal. Csakhogy a Covid pandémia telibe találta Olaszországot, és ennek következtében több mint 11 ezren hagyták el az egészségügyi közszolgálatot 2021 óta. Hova mennek az orvosok és az ápolók? A magánszektorba vagy külföldre.

A kórház, ahol a kubai sebész dolgozik, 200 ezer ember egészségügyi ellátásáért felelős, de az óriási hiány orvosokban és ápolókban elfogadhatatlan körülményeket hozott létre.

Ezért a tartományi önkormányzat Kubához fordult, ahol a legkiválóbb orvos képzés működik egész Latin Amerikában.

Szerződés alapján 500 kubai doktor érkezett Dél Olaszországba, ahol az időjárás nem okoz számukra nagy problémát. A nyelv sem hiszen a spanyol és az olasz elég közel áll egymáshoz.

A Santa Maria degli Ungheresi kórházban immár 18 kubai orvos dolgozik, akiket kezdetben eléggé szkeptikusan fogadtak az olasz kollégák. Miután a kubai doktorok villámgyorsan megtanultak olaszul, hamar kiderült, hogy tévedtek: a kubai kollégák szakmai színvonala nem  alacsonyabb az olasznál, és a külföldi doktorok igen lelkesen dolgoztak, mert a hazainál jobb kórházi technológiára találtak, és magasabb fizetéshez jutottak.

“A kubaiak olyanok számunkra mint az oxigén” – nyilatkozta lelkesen egy olasz orvos a londoni Guardian tudósítójának.

A kubai kormány szép összeghez jut az orvosok exportjából ráadásul kemény valutában. Korábban a kubai doktorok nagy számban dolgoztak Venezuelában , de az ottani rendszer a csőd szélén táncol , ezért Havanna új piacot keresett az orvos exportra.

Calabria önkormányzatának jobboldali vezetőjét sokan bírálták azért, mert a kommunista Kubából hívott orvosokat, de a kedvező tapasztalatok mindenkit meggyőztek, ezért a szerződést Calabria és Kuba között 2025 végéig meghosszabbították.

Külföldi orvosokkal akarja javítani az egészségügy helyzetét Macron francia elnök is

Sajtóértekezletén a francia államfő elismerte, hogy kialakultak “egészségügyi sivatagok” az ország területén, ahol igen nehéz megfelelő ellátáshoz jutni a közelben, mert a kórházakban kevés az orvos és az ápoló. A helyzet javítására Emmanuel Macron közölte: új törvénnyel könnyítik meg  a külföldi orvosok alkalmazását a francia kórházakban, mert ily módon a páciensek  jobb ellátáshoz juthatnának.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Az új kormány különleges tartózkodási engedélyt ad a külföldi orvosoknak, akik így könnyebben vállalhatnak munkát Franciaországban. Az egykori francia gyarmatokon az orvosképzés nagyon hasonló az anyaországhoz, így az átállás nem okoz gondot. Macron bírálói viszont felvetik: olyan országokból jönnek ezentúl nagy számban orvosok, ahol sokkal nagyobb a hiány, és ahol az egészségügyi hálózat elemi gondokkal küszködik Afrikában. A közszolgálati RFI ismertet egy szenegáli példát: Mamadou Demba Ndour doktor telefonja állandóan csöng, mert ő az egyetlen szülész – nőgyógyász egy vidéki kórházban Dakartól, a fővárostól 600 kilométerre. Évente több mint ezer szülést vezet le Szenegál elmaradott tartományában. Mi lesz, ha ő is eljön?

“Fényévekre vagyunk Európától, Szenegálban vidéki kórházban dolgozni az szerzetesi önfeláldozást követel meg. A technikai felszerelés elavult, a fizetés szánalmasan alacsony”

– vázolja fel a helyzetet a középkorú doktor Szenegálban. Aki lehet, hogy Franciaországban folytatja.

26 ezer külföldi orvos dolgozik jelenleg a francia egészségügyben , ez 11,5%-ot jelent, de a valóságban az arány magasabb, mert sokan közülük már megkapták a francia állampolgárságot. A döntő többségük az egykori francia gyarmatokról érkezik: az első helyen a Maghreb államok állnak – Algéria, Marokkó és Tunézia. Utánuk fekete Afrika következik, ahol a világ legszegényebb országaiban óriási az orvoshiány.

“Úgy akarják megszüntetni az egészségügyi sivatagokat Franciaországban, hogy az ilyen sivatagok területét növelik meg Afrikában”

– hangsúlyozza a kérdés szakértője. Christelle Fifaten Hounsou szerint a francia egészségügyben akkora az orvosok hiánya , hogy a háziorvosi szolgálat, a traumatológia, a szülészet vagy az altatóorvosi hálózat egészen egyszerűen nem működne nélkülük. Már a hetvenes évek óta áramlanak az orvosok Afrikából Franciaországba, és a különleges orvosi tartózkodási engedély ezt felgyorsítja majd.

A francia kórházak általában igyekeznek a külföldi rezidenseket megtartani, és megpróbálják elintézni nekik a tartózkodási engedélyt. Ez számukra azértis előnyös, mert a külföldi doktoroknak kevesebbet kell fizetniük hiszen ők nemigen követelhetnek béremelést.

“Kezdetben ez olyan mint a kényszermunka” – mondja Jad Zahnan fiatal kardiológus Libanonból. Poissy egyik kórházában dolgozott mint rezidens, majd ottmaradt. A fizetése kezdetben mindössze 1400 euró volt, ami Franciaországban nevetségesen kevés. Most abban bízik, hogy négy év után megkapja a francia állampolgárságot, és a helyzete rendeződik.

A nehézségek ellenére nem bánt meg semmit: Franciaországban sokkal jobbak az orvosi munka feltételei mint Libanonban, magasabb a jövedelem és jobb az életszínvonal.

Mit változtat az új törvény a külföldi orvosok helyzetén Franciaországban: ” azoknak, akik már itt dolgoznak a francia egészségügyben lényegesen könnyebb lesz, de mi van azokkal, akik ezután akarnak Franciaországba jönni? Ezeknek a külföldi orvosoknak a jogállása változatlan marad” – nyilatkozta az RFI-nek annak az orvos szakszervezetnek a főtitkára, amelyben az Európai Unión kívüli doktorok védik az érdekeiket Franciaországban.

Foci

Mikor az ember felveti a következő témát, annak áttekintése a feladat, hogy korábban írt-e róla. Persze mindenki rájön, ez egy hülyeség, hiszen Szerző ugyan emlékszik a saját gondolataira (ma sem mások, mint akkor), meg aztán le is írta őket, ami rögzíti az ott szereplő dolgokat, ám az olvasója igencsak másként van vele. Tán még nem is látta azt az irományt, vagy ha olvasta volna, ezer dolga közt már nem emlékszik arra, mit is olvasott. Így aztán mindkettőnk érdekében ismételni kell. Ha ehhez hozzávesszük a fideszes szajkók heti 168 órás, ellenirányú működését, az ismétlési kényszer még nagyobb.

Ott van például a nyugdíj. A ténylegesen fennálló helyzet regnálóékat nem hatja meg, tovább szédítik a népet minden vonalon. Múlt év őszén kezdődött annak mantrázása, hogy januárban „emelt” nyugdíj érkezik, ezt a FIDESZ nevű párt szajkói az összes rendelkezésre álló fórumon állandóan ismételgetik, így aztán a mi részünkről nagyon kevés, ha egyszer halkan leírja valaki, hogy ez nem ám emelt nyugdíj, hanem csak az infláció kompenzációja, így a nyugdíjak vásárlóértéke a svájci indexálás Orbánék általi eltörlése óta (2010.) egy fillérrel sem emelkedett. Ha valamilyen konkrét hatást akarunk a választópolgárok tudatában, nekünk is nagyon sokszor és minden lehetséges helyen le kell írnunk, meg el kell mondanunk, hogy Orbánék megint csak átverésre játszanak, már csak azért is, mert a nyugdíjasok száma 2,5 millió. És mind választókorú.

Ugyanez van a 13. havi nyugdíjjal is, amelyet nem Gyurcsány vett el, hanem Bajnai (Gyurcsány a regnálása alatt végig fizette), ő sem „megszorítási” céljából, hanem mert válság volt, ráadásul nem örökre gondolta, hanem csak addig, amíg tart a válság. Orbánék azonban másképp gondolták, és hatalomra jutásuktól 10 éven keresztül (amely szerintük Magyarország legjobb 10 éve volt, válság sehol és semerre, a világpiac szárnyalt, az EU-ból dőlt a pénz) egyszerűen ellopták a nyugdíjasoktól, azaz, bár semmi oka sem volt már a visszatartásnak, nem fizették ki nekik. A fentiek ellenére a fideszes szajkók éjjel nappal azt hajtogatják, hogy szegény nyugdíjasoktól a 13. havit a gonosz Gyurcsány vette el, és Orbán volt az, aki jóságosan visszaadta (hát persze, hogy visszaadta, mivel igencsak megijedt a közelgő választástól, ahol tényleg volt esély az Összefogás győzelemre, ha MZP meg a független sajtó nem szúrta volna el). Nehéz észérvekkel egy ilyen kórus ellen, de nincs más fegyverünk. Mindent el kell a népnek magyarázni. Sokunknak, sokszor, sok helyen.

Az infláció már magától értetődik. Egyetlen leleplező írás nem fogja még csak kicsit sem megkarcolni annak a fideszes ráutalásnak a titánötvözetű felületét, hogy az infláció csökkenése az árak csökkenését jelenti, holott az árak kisebb inflációnál is tovább nőnek, kizárólag a növekedésük lassul. Négy év alatt az árszint 60 százalékkal lett magasabb, nincs hová drágulni már, az emberek pénze elfogyott. A vágyott akármi persze idén is drágább lesz, de már „csak” 6 százalékkal! Lehet örülni emberek! Az inflációról tudjuk még, hogy Magyarország kezelte a legrosszabbul, ebből egyértelmű, hogy a növekedés nagy részét maga a kormányzat okozta, a fentebb írtakból látható az is, hogy viszont a csökkenéséhez a kormánynak nincs köze (akármennyit csapdossa is Orbán fejszével a levegőt), ugyanis a kereslet az, ami megszűnt, mert a bérek nem követték az inflációt. Nincs már értelme tovább emelni a kereskedőknek, mert ha pénz híján úgysem veszik meg, tökmindegy az ára. Ezért csökken az infláció. Hiába hazudnak mást a szajkók. Na, ezt kell nekünk megírni, minél többször minden vonalon.

A további témákat illetően a szuverenitásról már szó esett (pl.: itt) a FIDESZ közpénzből folytatott propagandájáról szintén (itt), a tanári fizetésekről ne is beszéljünk (itt), de azért még van ilyen.

Például a foci. Ha megvizsgáljuk az ország mai helyzetének legfőbb jellemzőit, akkor a korlátlan hatalmú, nárcisztikus, állandó győzelmi kényszerben élő egyszemélyes vezetési jelleg után következő két legfontosabb: a keresztény ideológia meg a focizmus.

Egy olyan ember, aki már az ötvenes években azt kiabálta a boldogult emlékű Népstadionban, hogy „Hajrá magyarok!”, a hatvanas években meg BVSC ifistaként próbálta előbbre lökdösni a magyar labdarúgás szekerét (kevés sikerrel, pláne Törőhöz képest), nyilván elfogult kedvenc sportágával, ezért a tárgyilagos értékeléshez el kell távolodni önmagától. Szerencsére egyre hűvösebben és távolságtartóbban figyelem az ott történteket. Két ok miatt. Egyrészt a magyar foci teljes, már-már a múlt század ötvenes éveire jellemző átpolitizáltsága, másrészt a változás okán, mivel a hajdani játék egyre inkább küzdelemmé torzul.

Hogy miért ment el a foci az amerikai futball irányába, azt nem egészen értem, hiszen olyan már van. Ahogy rögbi is, a birkózásról nem is beszélve. A változás olyan, mintha egy asztaliteniszező a labdának a másik asztalfélre való átütése után rögtön átrohanna az ellenfélhez, és két kézzel ellökné, aki persze így nem tudná visszaadni, viszont a bíró jóváírná a pontot a lökdösőnek, mondván, az ellenfél nem állt elég határozottan ellent neki. Főleg az idegesít, mikor a levegőben lökik meg a fejelni felugró játékost, mert arra nagyon kíváncsi lennék, hogy a FIFA meg az UEFA vezérkara ott fent mibe kapaszkodva tudna ellenállni. A meccseken több már a handwork, mint a foot, az azonos testhelyzet hiánya semmit nem jelent, és a közelharcban nehéz a labdát még vezetni is, nemhogy trükközni vele.

Az én gyerekkoromban minden fiú kipróbálta a focit, tehetség nem veszett el egy sem, manapság viszont rengeteg az egyéb lehetőség, akár az okostelefonon és a videójátékon kívül is. Ráadásul megszűntek a grundok, a Mekiben nem lehet kapura lőni, a focipalánta-neveldék meg nem úgy működnek, hogy mindenkit  próbajátékra invitálnak, hanem úgy, hogy ha jön az apuka a gyerekkel, és nagyon erőlteti, akkor addig ott maradhat, amíg nem jön egy másik apuka egy másik gyerekkel, akinek az agitáló képessége jobb. Így aztán kevesebb tehetség nyer teret. Lényegesen kevesebb. A válogatottat tekintve nagy szerencsénk, hogy ez a tendencia az összes fejlett ország esetében érvényesül.

A másik baj az átpolitizáltság. A „mimagyarok” elv a fociban is dominál, a nemzeti tizenegy valamiféle szentséggé magasztosul, de a többi klubcsapat is nagyon magyar, és ha valaki nem szurkol nekik kellő intenzitással, árulóvá minősíttetik. A dolog érdekessége, hogy például kirakatcsapatunk, azaz a Ferencváros Abu Fani, Besic, Pesic, Zachariassen, Marquinhos középpályája (Szűcs Lajos be se férne) olyan sok „mimagyarsággal” nem rendelkezik, sem vérvonalilag, sem kulturálisan, mégis a tenyerünkön hordozzuk őket, lelkesen követjük nemzetközi szereplésüket, le egészen a Konferencia Ligáig. Kár, hogy nincs egy még lejjebbi szint, mert így a többi magyar nagycsapatnak kupameccsen nem szurkolhatunk. Például a Puskás Akadémiának sem, amelynek jelenlegi összeállítása: Markek, Ormond, Stronati, Szolnoki, Maceiras, Favorov, Corbu, Nagy, Soisalo, Levi, Colley. Ebből látható, hogy milyen jó ott az utánpótlás nevelés. Tisztára Ajax már, nem hiába dől oda a pénz.

Persze ezek még úgy, ahogy bírhatók. Az embernek igazából akkor megy el a kedve, mikor minden magyar focisiker egyszemélyi dicsőséggé kezd válni. Megjelenik a terepen a Gazda, ő adja a pénzt, ő építi a stadionokat meg a fűtött edzőpályákat, ő várja el az eredményeket, neki húzza a cigány… illetve neki játszik a csapat, olyan szövetségi kapitány lesz, amilyent ő akar, kerül, amibe kerül, nem érdekes, ebből nem enged, és nem sajnálja rá a pénzt. Igaz, hogy a miénket nem sajnálja. Ahogy másra sem.  Ott van a rokonság meg a baráti kör, sok éhes szájat kell etetnie, még szerencse, hogy telik, a magyar költségvetés főösszege 40 000 000 000 000 HUF.

A Gazda megbecsüli az érte fáradókat. A Szoboszlaik (jelenleg egy van belőle) Nobel díjas magasságokba emelkednek, újságok garmadája foglalkozik azzal naponta, hogy mit mondanak meg írnak róla, külföldön is, meg itthon is, és ahelyett mit kellett volna róla írni meg mondani. Hiába, no, a „mi fiunk”, általa egy kicsit mi is a Liverpoolban focizunk, még ha nem is tudunk egy egyeneset a labdába rúgni, és megvédjük bármitől, mert jaj annak, aki rosszat mer még csak gondolni is róla!

A többi magyart szintén nagy-nagy figyelemmel követi a sajtó, és bár sokszor túlzásba esnek, de egy rajongónak mindez mindennel együtt még elfogadható… lenne, ha nem sugározna nagy erővel mindenfelől, hogy MI szeretjük a focit, MI szeretjük a válogatottat, tehát MI szeretjük a hazánkat, TI meg nem, nyomorult árulók! A Mi meg a TI felismerése remélhetőleg nem okoz gondot senkinek.

Na, ezért hasonlik meg az ember, hiszen ha a magyar csapatoknak drukkol (márpedig nekik), azzal a Gazda hasznát növeli, mert ha siker lesz, ő aratja le. Népszerűség, fölény, többlet FIDESZ szavazat.

Ennek drukkoljunk, tessék mondani?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK