Featured

“Én Románia Orbán Viktora vagyok” – hirdeti a szélsőjobb vezére

“Az AUR-nak és a Fidesznek ugyanaz az ideológiája” – hangsúlyozza a szélsőjobboldali párt vezére. George Simion most arra pályázik, hogy Románia elnöke legyen.

Klaus Johannis államfő mandátuma lejár az idén. A szász elnököt annak idején nem engedték be Németországba, mert a Securitate tisztjeként szolgálta Ceausescut, de időközben “kiváló európaivá vált”, aki megkapta a Nagy Károly császárról elnevezett érdemrendet.

Románia – ellentétben Orbán Viktor Magyarországával az Európai Unió és a NATO mintadiákja, amely meg is kapja az uniós eurómilliárdokat annak ellenére, hogy korrupcióban nem marad el Magyarország mögött.

Ki áll az AUR mögött?

Kérdezi Markó Béla a Népszavában. Az RMDSZ egykori vezetője, aki gyakran bírálja Orbán Viktor politikáját, melyet veszélyesnek tart az erdélyi magyarok számára, joggal véli úgy, hogy a szélsőjobboldali AUR vagyis arany mozgalom legfőbb támogatója nem más – éppúgy mint a kilencvenes években – mint maga a Securitate utóda, a Romániában majd mindenható titkosszolgálat, melyhez az elit szinte minden tagjai kapcsolódik.

Amerikai és orosz támogatással a kilencvenes években Iliescu lett Románia elnöke, aki tanulmányait a Szovjetunióban végezte, és Ceausescuhoz hasonlóan kapcsolódott a KGB-hez. Csakhogy az USA Ceasescu bukása után fontos szövetségessé nyilvánította Romániát, amely Lengyelországgal együtt Washington számára a régió kulcsországa lett.

Következett a nagy tisztogatás: Laura Codruta Kövesi főügyész az amerikai nagykövetség dossziéi alapján korrupciós perekkel söpörte ki az elitből az oroszbarát elemeket.

Akik azután a nacionalista pártokban leltek vigaszra: az AUR oroszbarát és szemben áll Ukrajnával éppúgy mint Orbán Viktor. Aki épp Erdélyben Tusnádfürdőn szeret hangzatos bejelentéseket tenni politikájáról. Orbán Erdélyben igyekezett megbuktatni az RMDSZ-t, de miután nem járt sikerrel inkább azt az utat választotta, hogy lepaktált vele. Míg Markó Béla még óvakodott attól, hogy Orbán politikáját kövesse az RMDSZ élén, utóda Kelemen Hunor már lepaktált a magyar miniszterelnökkel, mert nem tehetett mást.

Orbán Viktor népszerűsége Romániában az egekbe emelkedett, mert a magyar kisebbség még soha nem kapott ekkora figyelmet és ennyi pénzt Erdélyben Budapesttől.

Mi lesz, ha az RMDSZ nem éri el az 5%-os küszöböt, és kicsöppen a parlamentből?

Markó Béla szerint az RMDSZ-nek benne kell lennie a parlamentben és lehetőség szerint a kormányban is, hogy tenni tudjon valamit a magyar kisebbségért  Romániában. A kormányból már kicsöppent, és fennáll a veszély, hogy a parlamentből is kiesik, mert nem éri el az 5%-os küszöböt.

Románia lakossága is fogy, de a magyar kisebbségé még inkább. Ceausescu idején 23 milliós volt a lakosság, ma nem éri el a 20 milliót.

A rendszerváltás után milliók mentek Nyugatra, végképp eltávozott a gazdasági és kulturális életben igen aktív német és zsidó kisebbség. Az AUR épp azt használja ki, hogy míg Románia gazdasága sikeresebb volt az elmúlt évtizedekben mint a magyar, de mindkét országban milliók érzik vesztesnek magukat. A lakosság döntő többsége még mindig az európai szegénységi küszöb alatt él minden perspektíva nélkül. Ők alkotják Orbán Viktor szavazó táborát, és rájuk számít az AUR Romániában. Csakhogy míg az AUR ellenzékben szervezkedik, Orbán már 14 éve hatalmon van. Míg Bukarestben az elit Európa és Amerika barát addig Orbán Viktor szemben áll Brüsszellel és Washingtonnal. A román diplomácia mindig is jobban tudta olvasni a globális változásokat mint a magyar, de a kontraszt most különösen éles. Az

RMDSZ pedig beleesett Orbán csapdájába: se vele se nélküle nem boldogul.

Orbán politikája következtében Szlovákiában már elveszett a magyar parlamenti képviselet, most ugyanez a veszély áll fenn Romániában, ahol még mindig több mint egymillió magyar él.

 Orbán Gazsi kalandjai Afrikában

0

Mit keres a miniszterelnök fia Csádban? Erre a kérdésre a hadügyminiszter megadta a választ: Orbán Gáspár százados összekötő tiszt a magyar és a csádi hadsereg között.

Mit keres a magyar hadsereg Csádban? Erre a kérdésre már csak Orbán Viktor adhatna választ, aki erről Macron francia elnökkel állapodott meg. Franciaország és az USA között évtizedek óta késhegyig menő harc folyik Afrikáért egészen pontosan az ásványkincsekért.

Az amerikaiak furcsa módszert alkalmaznak: Szaúd Arábia és Katar iszlamista lázadókat pénzel Afrikában. Ezek az iszlamista lázadók azután destabilizálják a fennálló rendszert, melyet francia katonák védenek. Az uralomra került puccsisták első dolga az, hogy kitessékeljék a régi gyarmatosítókat, a franciákat. Ez történt nemrégiben Nigerben is, ahonnan Franciaország kénytelen volt kivonni csapatait pedig ez az ország szállította az urán import nagy részét a francia atomerőműveknek. Macron elnök azt szerette volna, ha a franciákat európai csapatok váltják fel: németek és magyarok. Csakhogy Afrikában az elmúlt években megjelentek a kínaiak is, akiknek érdekeit az orosz Wagner hadsereg védelmezi. Vang Ji kínai külügyminiszter nemrég tett látogatást Afrikában, utána pedig következett Blinken amerikai külügyminiszter. Afrika a nagyhatalmak vadászterülete volt és maradt miközben az egyre szaporodó lakosság mind nagyobb nyomorban él. Mindez csak annyiban érdekli az Európai Uniót, hogy megakadályozza a migrációt, a fő cél továbbra is a nyersanyagok megszerzése. Jelen esetben a tét az urán. Ha Niger nincs, akkor jó lesz Csád is.

Európai atomernyő

Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai Parlamentben politikai bombát robbantott amikor kijelentette: ha jön Trump, akkor az Európai Uniónak önálló atomütőerőre lesz szüksége. Ez első pillantásra őrültségnek tűnik hiszen olyan költségeket jelentene az Európai Uniónak, melyeket a tagállamok képtelenek lennének vállalni hiszen a gazdaságuk stagnál és az utcák tele vannak tüntetőkkel Franciaországban és Németországban, a két legfontosabb uniós államban.

Mit javasol Macron elnök? Ukrajna támogatását és az uniós atomernyő megteremtésének horribilis kiadásait fedezzék kölcsönből! Az Európai Unió bocsásson ki kötvényeket, és ebből a pénzből lehetne finanszírozni Ukrajna hosszútávú támogatását és az önálló európai atomütőerő kifejlesztését. Macron elnök nem véletlenül német politikusra bízta az uniós atombomba bejelentésének ügyét hiszen Franciaországnak van atomfegyvere, de nincs pénze, uniós kölcsönt pedig csakis a németek jóváhagyásával lehetne felvenni. Csakhogy ez újabb lépés lenne az Európai Egyesült Államok felé. Amely ellen a magyar miniszterelnök elszántan küzd – szavakban.

Közben pedig fiát Csádba küldi, hogy biztosítsa az uniós atombomba nyersanyagát, az uránt. Pech, hogy ehhez nincs elég urán Csádban de hát Orbán Gazsi sem oda indult hanem Nigerbe, csakhogy ott megelőzték az amerikaiak, a kínaiak és az oroszok. Macron elnök időközben Kazahsztánnal kötött szerződést az urán szállításról. Ha csakugyan jön Trump, és az európai nagyhatalmak a közös atomfegyver mellett döntenek, akkor minden készen áll erre. A nagy európai atombomba programban így játssza el szerepét Orbán Gáspár százados, a miniszterelnök fia, aki arra talán alkalmas lehet, hogy összekötő tiszt legyen egy a franciák által kiképzett gyarmati hadsereggel. Rejtő Jenő, ha élne, szívesen írna erről Orbán Gazsi csodálatos kalandjai Afrikában címmel.

Milyen módszerekkel nyomulnak az informatikai óriások a mesterséges intelligencia gyorsan növekvő piacán?

Vizsgálat az USA-ban, az EU-ban és Nagy Britanniában: öt cégtől vár információkat a Federal Trade Comission Washingtonban: Alphabet-Google, Amazon, Anthropic, Microsoft, és a ChatGPT-t előállító OpenAI.

“A vizsgálat során arról szeretnénk meggyőződni, hogy ezeknek a cégeknek a tevékenysége nem ássa-e alá a tisztességes piaci versenyt és torzítja el az újítások lehetőségét” – nyilatkozta a sajtónak Lina Khan.

Nagy Britanniában a British Competition and Markets Authority ugyanilyen vizsgálatot folytat – írja a londoni Guardian. Különösen az a partner kapcsolat szúrja a hatóságok szemét, amely a Microsoft és az OpenAI között kialakult. Az OpenAI ChatGPT-je arat a mesterséges intelligencia piacán, és ezért a Google és az Amazon az Anthropic-kal kötött hasonló sok milliárd dolláros partner szerződést.

A Microsoft sietett reagálni a vizsgálatra:

“Az Egyesült Államok azért szerzett vezető szerepet a világon a mesterséges intelligencia terén, mert ilyen partner kapcsolatokat alakított ki, fontos amerikai cégek együttműködnek ezen a téren. Az olyan együttműködés, mely a Microsoft és az OpenAI között kialakult – más partneri kapcsolatokhoz hasonlóan hozzájárult az újításokhoz és a piaci versenyhez. Fel is gyorsította az újításokat. Természetesen minden szükséges információt megadunk a vizsgálathoz”

– nyilatkozta Rima Alaily, a Microsoft versenyjogi részlegének alelnöke.

Ezt az amerikai nemzeti érdekre hivatkozó védekezést persze nehéz lenne előadni Brüsszelben, ahol módfelett aggódnak amiatt, hogy az óriások teljes mértékben lenyúlják az európai piacot is megakadályozva a piaci versenyt.

Korábban a Microsoft úgy nyilatkozott, hogy az OpenAI nem áll az ellenőrzése alatt noha 10 milliárd dolláros befektetéssel ők váltak főrészvényessé. A Microsoftnak csak egy szavazati joggal nem rendelkező helye van az OpenAI igazgató tanácsában, ahol az elmúlt hónapokban sok furcsa személyi változásra került sor egyáltalán nem függetlenül a Microsoft vezetőitől – írja a Bloomberg.

A többi érintett cég egyelőre nem nyilatkozott.

Lina Khan, a Federal Trade Comission elnöke nem az üzleti világból érkezett hanem tudós, aki épp a versenyjogot kutatta. 2021-ben nevezte őt ki a Biden adminisztráció, és arra törekszik, hogy felszámolja a törekvéseket, melyek monopóliumok megteremtésére irányulnak a high tech piacon. Az ő javaslatára többször is megbüntették az Amazont, mert megsértette a magánélet szentségét.

A Meta-Facebook ellen vizsgálat indult 2021-ben, mert azzal gyanúsították Mark Zuckerberget, hogy felvásárolja vetélytársait, hogy így biztosítson magának monopol helyzetet a piacon. Épp ennek a vizsgálatnak a hatására a high tech óriások már nem vásárolják meg az ígéretes vetélytársakat hanem partnerszerződéseket kötnek velük.

“A mi vizsgálatunk most arra irányul, hogy kiderítsük: ezek a partnerszerződések nem adnak-e lehetőségeket a piacot uraló cégeknek, hogy jogtalan előnyöket szerezzenek a vetélytársakkal szemben, és ily módon akadályozzák a tisztességes versenyt a mesterséges intelligencia piacán” – hangsúlyozta Lina Khan, a Federal Trade Comission elnöke.

19 milliárd dollár nyomában

Ennyit költött a Microsoft, az Amazon és a Google a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégekre – írja a Bloomberg. Amely rámutat arra, hogy a mesterséges intelligenciát fejlesztő kis startup cégek nagyon is rászorulnak a high tech óriások infrastruktúrájára és pénzére.

Ezért mondta azt Lina Khan egy mesterséges intelligenciával foglalkozó fórumon, hogy

“a high tech óriások nem bújhatnak az újítások mögé, ha megsértik a törvényeket.”

A Federal Trade Commission elnöke hangsúlyozta, hogy a versenyjogi törvények mindenkire vonatkoznak:

”a mesterséges intelligencia nem jelenthet kivételt.”

Közben a Microsoft óriási átalakításokat hajtott végre a saját rendszerében a mesterséges intelligencia segítségével, a Google pedig jelezte, hogy az idén saját mesterséges intelligencia szoftverjét, a Geminit a kísérleti kereső programban hasznosítja majd.

Ami a mesterséges intelligencia piacának ellenőrzését illeti abban az Igazságügyi Minisztérium és a Federal Trade Comission általában megosztja a feladatot: az utóbbi végzi a kutató munkát, melynek alapján azután az igazságügy jogászai felléphetnek a szóban forgó cégekkel szemben. Ez a munkamegosztás nincsen kőbe vésve: a Microsoft legutóbbi versenyjogi ügyét, amely egy játék fejlesztő cég felvásárlására irányult, a Federal Trade Comission vitte végig.

Az Európai Unió is vizsgálódik: kíváncsi arra, hogy milyen szerződéseket kötöttek az informatikai óriások a mesterséges intelligenciát fejlesztő kis cégekkel. Különösen az érdekli Brüsszelt, hogy ezeknek a partner szerződéseknek milyen hatása van a piac dinamikájára- írja a Bloomberg.

Vasutassztrájk Németországban

Egy hónapon belül másodszor kényszerítette a német ingázókat a vasutassztrájk, hogy válasszanak a vasútállomáson rekednek vagy egy forgalmi dugóban. A Deutsche Bahn (DB) dolgozóinak 40 ezer tagú szakszervezete munkabeszüntetésével várhatóan több mint egymilliárd eurós kárt okoz az amúgyis gyengélkedő német gazdaságnak.

“Vonzóbbá kell tennünk ezt a szakmát, mert az emberek egymásután mondanak fel – nyilatkozta a Deutsche Bahn távolsági járatokért felelős vezetője. A vasutasok béremelést és jobb munkakörülményeket követelnek, az pedig különösen zavarja őket, hogy a Deutsche Bahn vezetői 5 millió eurós prémiumot osztogatnak egymás között miközben gyakori a késés, mert az infrastruktúra felújítására nem jutott elég pénz.

November óta ez már a negyedik sztrájkja a vasutasoknak

– emlékeztet a Deutsche Welle, amely idézi az ellenzéki CDU-CSU politikusokat, akik a sztrájktörvény szigorítását szorgalmazzák.

Mit akar elérni a sztrájkkal a szakszervezet? Mindenekelőtt 38 óráról 35-re csökkenteni a heti munkaidőt. A Deutsche Bahn csak 37 órás heti munkaidőbe menne bele, mert arra hivatkozik, hogy a létszámhiány miatt már most is gondok mutatkoznak a német vasutakon.

A szakszervezet ezenkívül havi 550 eurós inflációs pótlékot követel, ezt évente újra lehetne tárgyalni.

A vasutas sztrájk óriási veszteséget okozhat

“Ez a munkabeszüntetés a német gazdaság ellen irányul” – hangsúlyozta a Deutsche Bahn szóvivője, aki elmondta, hogy mindent megtesznek azért, hogy a teherszállítás ne álljon le teljesen, a kórházak és a benzinkutak megkapják a szükséges árukat.

A Deutsche Bahn bérkiadásai 50%-kal növekednének, hogyha teljesítenék a szakszervezet követeléseit.

A gyáriparosok szövetségének ügyvezető igazgatója közölte:

”a hatnapos sztrájk több mint egymilliárd eurós kárt okozhat a német gazdaságnak.”

A közlekedési miniszter arra mutatott rá, hogy a sztrájk súlyosbítja az amúgyis nehéz helyzetet, amely amiatt alakult ki, hogy a Szuezi-csatorna bizonytalanná vált a vörös tengeri lövöldözések miatt.

“Destruktívnak tartom ezt a sztrájkot, mert miközben állnak a vonatok, a szakszervezeti vezetők nem tárgyalnak a Deutsche Bahnnal” – jelentette ki Volker Wissing közlekedési miniszter.

Mit válaszol erre a vasutasok  szakszervezete?

“Keményebben és hosszabb ideig kell sztrájkolnunk ezúttal, mert a Deutsche Bahn vezetősége nem hajlik az egyezségre. Akciónk arányos és törvényes”

– hangsúlyozta Claus Weselsky, a  szakszervezet nyugdíj előtt álló  vezére.

Olaf Scholz kancellár igyekszik kimaradni a vitából, mert a szociáldemokrata pártnak régi szoros kapcsolata van a szakszervezetekkel. Ugyanakkor kormányfőként látnia kell, hogy a hatnapos sztrájk mekkora károkat okozhat Németországnak, amely amúgyis komoly gazdasági gondokkal küszködik hiszen tavaly stagnált, és idén sem számítanak sokkal jobb teljesítményre. Nem szezonális problémákról hanem strukturális gondokról van szó, melyeket így összegzett a Kieli gazdaságkutató intézet igazgatója:

“Németország évtizedekig három feltételre alapozta gazdaságát: az olcsó orosz energiára, az állandóan bővülő hatalmas kínai piacra és arra, hogy nem kell sokat költenie fegyverkezésre, mert az USA védelmezi Európát. Az ukrajnai háborúval mindhárom feltétel megszűnt.”

A sztrájk a zöld átállást is lassítja hiszen az utasok nagy része autóval közlekedik ilyenkor pedig a német kormány mindenkit arra buzdít, hogy a klímaváltozás elleni harc eredményessége érdekében válasszák a közösségi közlekedést.

 Litván főparancsnok: Putyin nem fenyegeti a NATO-t

Jens Stoltenberg NATO főtitkár kijelentését erősítette meg Litvánia fegyveres erőinek főparancsnoka: “Idén vagy jövőre háborús konfliktus esélye a NATO és Oroszország között rendkívüli alacsony!” – hangsúlyozta Valdemaras Rupsys tábornok.

Litvánia egykor a Szovjetunió tagállama volt tehát minden oka megvan arra, hogy tartson egy orosz agressziótól. Mégis a litván fegyveres erők főparancsnoka meg is indokolta, hogy miért igen valószínűtlen bármiféle katonai összecsapás a NATO és Oroszország között.

“Oroszország nyugati katonai körzeteinek csapatai teljes mértékben részt vesznek az ukrajnai hadműveletekben. Ezért Oroszország jelenleg nem jelent közvetlen fenyegetést!”

Ugyanakkor Litvánia külügyminisztere Brüsszelben kijelentette, hogy:

“Meg vagyunk győződve arról, hogy valóságos háború törhet ki a NATO és Oroszország között.”

A litván közszolgálati rádió riportere rákérdezett a nyilvánvaló ellentmondásra, mire a litván generális elég nyersen utalt arra, hogy a civileknek elég kevés szakértelmük van katonai kérdésekben: ”Zavar keletkezhet akkor, ha valaki katonai tanácsokat osztogat miközben nem ért hozzá. Jobb, ha mindenki a saját szakmájánál marad” – közölte a litván fegyveres erők főparancsnoka.

Litvánia tisztában van az orosz fenyegetéssel, de…

A litván tábornok úgy véli, hogy Putyin is pontosan mérlegeli az erőviszonyokat, és az ukrajnai fiaskó után nem kockáztatna konfliktust a NATO-val a nagy semmiért.

Litvánia mindezzel együtt felkészül arra, hogy elriasszon minden lehetséges fenyegetést Oroszország irányából: a három kis balti állam összefogott, és egységes védelmi rendszert épít ki az orosz határon. Felszólították Lengyelországot és Finnországot, hogy csatlakozzon ehhez a védelmi rendszerhez. Finnország és Svédország NATO csatlakozásával a Balti tenger NATO tengerré változott. Ezért is utazott Putyin Kalinyingrádba, az egykori Kelet Poroszország fővárosába. Ez a terület 1945 után vált a Szovjetunió részévé, majd Oroszország örökölte azt. Putyin rakétákat helyezett el ebben az enklavéban, melyek elvben fenyegethetik a NATO tagállamokat, melyek viszont hatalmas összegeket költenek védelmi célokra amióta Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 február 24-én. Mind a balti államok mind Lengyelország messze felülmúlja a NATO 2%-os előírását, mely szerint legalább ennyit kell fordítani a GDP-ből katonai célra.

Mi lenne, ha Trump újra beköltözne a Fehér házba?

“Tudják ugye, hogy a NATO halott! Az USA nem védi meg magukat orosz támadás esetében”

– közölte Trump elnök évekkel ezelőtt Davosban Ursula von der Leyen asszonnyal.

Blöffölt az USA akkori elnöke – ez a szakértők döntő többségének a véleménye. Washingtonban abban konszenzus áll fenn a két nagy párt között, hogy a NATO-ra szükség van. Nemrég törvényt fogadtak el arról, hogy az elnök nem léphet ki a NATO-ból a Kongresszus jóváhagyása nélkül. Ez már előkészület Trump esetleges elnökségére. A NATO tehát aligha szűnne meg garantálni a tagállamok határait, de az viszont megváltozhat, hogy az USA stratégiai ellenfélnek tekintse Kínát és Oroszországot. Ezt a demokrata stratégiát bírálta már a százéves korában nemrég elhunyt Henry Kissinger is, aki nem sokkal halála előtt elrepült Pekingbe is, hogy megmentse az USA-kínai kapcsolatokat.

Trump lepaktálhat Putyinnal. Egy Trump – Putyin paktum lényegesen mérsékelné az orosz fenyegetést Európa irányában. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai Parlamentben úgy nyilatkozott a brüsszeli Politiconak, hogy

szükség lehet európai atombombára is Putyin elrettentése érdekében.

Ez azonban olyan hatalmas kiadással járna, amely lényegesen meggyengíthetné az európai kormányokat, amelyek többsége amúgyis stagnáló gazdasággal és növekvő népszerűtlenséggel küszködik. Ebben a helyzetben felértékelődne egy bármilyen paktum Putyinnal. Tudja ezt az orosz elnök is, aki Trump győzelmére vár.

Törökország megkapj az USA vadászgépeket, Orbán miért akadályozza Svédország NATO tagságát?

0

23 milliárd dollárért vásárolhat F 16-os amerikai vadászgépeket Törökország miután megszavazta Svédország NATO tagságát – jelentették be Washingtonban. Erdogan török elnök tehát elérte azt, amit akart: vehet 40 korszerű amerikai vadászgépet.

Erdogan elnök barátja, Orbán Viktor  maradt  utolsónak a NATO-ban holott korábban megígérte: Magyarország nem lesz a legutolsó tagállam, amely megvétózza Svédország tagságát. Mégiscsak így történt. Orbán Viktor, hogy mentse az arcát, meghívta Budapestre a svéd konzervatív kormányfőt. A svéd külügyminiszter először közölte, hogy nincs miről tárgyalni, majd a svéd miniszterelnök jelezte: a következő uniós csúcstalálkozón beszélgethetnek Orbán Viktorral.

A rendkívül csúcstalálkozót épp a magyar miniszterelnök miatt hívták össze február elsejére, mert Orbán Viktor legutóbb megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást.

Svédország épp azért adja fel a semlegességet, mert tart Oroszországtól azt követően, hogy Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát 2022 február 24-én.

Az USA tízéves támogatási tervet készít elő

Erről ír a Washington Post kormányzati forrásokra hivatkozva. Eszerint a Biden kormányzat tavasszal állna elő egy tízéves tervvel, mellyel az Egyesült Államok hosszútávra elkötelezné magát Ukrajna támogatása mellett. Jelenleg az USA támogatása a levegőben van, mert a republikánus ellenzék nem szavazta meg a külföldi segélycsomagot, melynek része a 60 milliárd dolláros ukrán támogatás is. Németország 4-ről 8 milliárd euróra növelte a négy évig tartó pénzügyi támogatást Ukrajnának. A Washington Post értesülései szerint Macron francia elnök lesz a következő, aki hamarosan Kijevbe látogat, és ott jelenti majd be Franciaország hosszútávú támogatási tervét. Biden elnök azért tartja fontosnak a hosszútávú támogatási tervet Ukrajnának, mert ellenfelének, aki valószínűleg Donald Trump lesz, esélye lehet a győzelemre novemberben. Donald Trump pedig fogadkozik, hogy napokon belül rendezné az ukrajnai válságot. Hogyan? Minden bizonnyal úgy, hogy Zelenszkij ukrán elnök feje fölött megegyezne Putyin orosz elnökkel. Trump imidzsébe ez belefér, még akkor is, ha tudja jól ezt nem engedhetné meg magának az USA elnökeként. Afganisztánból, Irakból ki lehetett vonulni, attól nem esett csorba  az USA  vezető hatalmi  státuszán. Ma ezt már nem teheti meg.

Politikailag erőt kell felmutatni, gazdaságilag pedig nagyon is hasznos az Egyesült Államok számára a háború.

Az ukrán hadiipari megrendelések csak egy része a hatalmas profitnak, Európa fegyverkezése még sokkal többet hoz a konyhára! Ezt Trump is tudja, – de ha mégsem – vannak a környezetében jónéhányan, akik tudják ezt és nyomást is gyakorolhatnak az elnökre.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára nemrég Brüsszelben kijelentette:

“Oroszország a NATO egyetlen tagállamát sem fenyegeti!”

Ugyanezt erősítette meg egy határmenti állam hadseregének vezérkari főnöke Litvániában. A tábornok arra mutatott rá, hogy az orosz csapatok a nyugati hadszíntéren mind le vannak kötve Ukrajnában, ahol a CNN értesülései szerint a csaknem kétéves háborúban a katonáik 87%-át elveszítették. Putyin, aki megindította a megnyerhetetlen háborút Ukrajnában, nyilvánvalóan Trump győzelmére számít – éppen úgy mint Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök sokkal inkább Trump mint Putyin kezére játszik amikor hátráltatja Ukrajna támogatását és Svédország NATO tagságát. Csakhogy

még senki sem tudhatja, hogy Trump amennyiben nyer, milyen diplomácia mellett kötelezi el magát. Bár korábban kijelentette, hogy “a NATO halott”, de nyilvánvalóan blöffölt annak érdekében, hogy az európai szövetségesek minél több amerikai fegyvert vásároljanak.

Az USA – ebben konszenzus van a demokraták és a republikánusok között – nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy magára hagyja Európát. Ha ugyanis így tenne, akkor Európa lepaktálna Putyinnal és a kínaiakkal. Ily módon létrejönne Napóleon császár álma és az angolszász világ rémálma: egy kontinentális birodalom.

Biden elnök épp ezt akarja elkerülni Ukrajna támogatásával.

A probléma az, hogy a választópolgárok sem az Egyesült Államokban sem Európában nem akarnak hidegháborút, és semmiképp sem járulnának hozzá egy nagyszabású katonai költségvetéshez az életszínvonal rovására.

A lecke fel van adva a döntéshozóknak mindenütt, ezért mindenki árgus szemekkel figyeli az európai és az amerikai választási eredményeket 2024-ben.

Partizánból kurtizán – Rákosi unokahúga a Gellért Szállóban

A miniszterelnök veje nemrég szerezte meg a Gellért Szállót, melyet most felújít. Arról ne elmélkedjünk, hogy miből telik neki minderre, s el is tereli gondolatainkat ilyen apróságokról, inkább merüljünk el a patinás szálló múltjában.

Itt van például egy frissen megjelent könyv, melyet a Gellért Szálló új tulajdonosa, Tiborcz István és szerzőtársa jegyez  a jelen helyett ehelyett a régi idők rejtélyeit kutatja: hogyan lett Dékán István ÁVH-s vezérőrnagy özvegye prostituált a Gellért Szállodában? D. Kardos Éva, aki egyébként Rákosi Mátyás unokahúga volt, így vallott erről önéletrajzi könyvében:

”Férjem a világháború harmincadik évfordulójára Moszkvába utazott, ahol holtan leltek rá a szállodai szobájában. A halál és annak rejtélyes körülményei nagyon megviseltek”

– írja Dékán István haláláról, mely 1975-ben következett be amikor az a Jurij Andropov állt a KGB élén, aki 1956-ban szovjet nagykövet volt Budapesten.

“Férjem halála után a kurvaságba menekültem. Magamra maradtam, elfogyott a pénzem. Ötvenéves koromban leszólított valaki a bárban a Gellért Szállóban, és én elmentem vele. Százötven nyugatnémet márkát kaptam. ”D. Kardos Éva azután folytatta, mert “élve töröltek az élők sorából. Kellett a pénz, és én partizánból kurtizán lettem” – írta Rákosi Mátyás unokahúga, aki Nógrádi Sándor rádiósa volt a második világháború idején.

Ki kit figyelt?

Kardos Éva korábban Péter Gábor titkárságán dolgozott, a férje belügyminiszterhelyettes volt a Rákosi rendszerben. Ezért a rendőrök a Kádár korszakban azt hitték, hogy a prostitúció csak szerepjátszás, D. Kardos Éva felsőbb utasításra ismerkedik a Gellért Szállóban és más bárokban gazdag külföldi vendégekkel. Minderről Zsigmond Gábor történész irt a könyvben, melyben felidézi a Gellért Szálloda rejtélyes múltját Tiborcz Istvánnal, az új tulajjal együtt.

Vajon Tiborcz István viselt dolgairól is csak évtizedek múltán szerzünk majd tudomást?

Hideg krematórium – elfeledett élménybeszámoló Auschwitzból

A holokauszt napja Auschwitz felszabadulásának napja lett, január 27-én foglalta el a leggyilkosabb náci lágert a szovjet hadsereg. Az elhurcolt magyar zsidók döntő többsége is ott végezte életét.

Kertész Imre, a Sorstalanság szerzője is járt ott, erről szóló könyve érdemelte ki a Nobel díjat. Jugoszláviában már 1950-ben megjelent egy élménybeszámoló a láger életről és halálról Auchswitzban: Debreczeni József újságíró visszaemlékezései Hideg krematórium címen. Most újra kiadták a könyvet 13 nyelven.

“Állatokká váltak a leólmozott pokolvonat emberei”

Debreczeni József újságírót 1944-ben Bácstopolyáról hurcolták el Auschwitzba.

“Férfiak, öregek és fiatalok. Bámész kisdiákok, kócos kamaszok. Férfiak, meglettek, öregedők, aggastyánok. Rohannak, rohannak. Két nap óta nem volt módjuk a szükséget elvégezni. Lábukat szétvetik. Leguggolnak. Kuksolnak szenvtelenül állatiasan. Tócsákba gyűlik a vizelet. Körülöttük a vadonatúj egyenruhákba öltöztetett fűzöld tábori csendőrök nem veszik le a szemüket róluk. A frissen borotvált arcokon egyetlen vonás sem mozdul. Nem emberek. Nem azok már a guggolók sem. Azt hiszem, hogy valahol Kelet Európában, a virágos erdőszélen, a vasúti töltés mentén ment végbe a csodálatos metamorfózis. Ott lettek állatokká a leólmozott pokolvonat emberei.”

Auschwitzban kevés az őr és sok a fogoly. A nácik ezért pokoli piramist építettek ki a rabokból.

“Csupa dölyf, csupa parancsoló öntudat valamennyi. Ők a blokkparancsnokok. Külsőre ugyanolyan deportáltak mint a többiek, de csak külsőleg.  Ők a láger arisztokrácia. Egy nyomorúságos világ nyomorúságos istenei.”

Debreczeni József elkerülte a krematóriumot, helyette rabszolga munkát végez a Sänger és Lanninger cégnek, amely ma is alagutakat épít Németországban.

“A cég itteni főhajcsára a főmérnök, aki tipikus német. Izzik a gyűlölettől és a munkadühtől. Egyformán fontos neki a győzelem és a profit.”

A beteg láger a pokol legmélyebb bugyra:

”Fejemre húzom a halott embernek tetvektől nyüzsgő pokrócát, és órák hosszat így maradok. A sötétségben keresem a világosságot. Égek a hideg krematóriumban”

– írta élménybeszámolójában Debreczeni József újságíró, akinek feleségét és szüleit megölték Auchswitzban.

Légy résen!

Toroczkai László a párt szombati budapesti éves konferenciáján beszédében elmondta, hogy a „nemzetközi pénzemberek” (tudjuk kik) nyomása Ukrajnában háborúhoz vezetett, amely „elpusztítja Európát és a kontinens gazdaságát a mélypontra juttatja”.

„Ukrajnát a BlackRock vásárolta meg, a világ legnagyobb befektetési alapja, amelynek több mint 10 billió dollárja van – bölcselkedett a pártelnök. Pártja az ukrajnai konfliktus lezárását, azonnali tűzszünetet, békét és tárgyalásos rendezést szorgalmaz. De ha ez nem jönne össze szívesen venné, ha Kárpátalja ismét Magyarországhoz tartozna.

„Ha Ukrajna államisága a háború következtében megszűnik, a Mi Hazánk egyedüli parlamenti pártként követeli Kárpátalját”

– mondta Toroczkai.

Érdemes megjegyezni, hogy magyar politikusnak nem ez az első ilyen kijelentése. 2022-ben, Lengyelország függetlenségének napja alkalmából Toroczkai a  Twitteren azt kívánta Lengyelországnak, hogy legyen ismét közös határa Magyarországgal. Tavaly a pártkonferencián – egyebek mellett – arról beszélt, hogy Ukrajnát eladták külföldi befektetőknek. Váteszi képességeit fitogtatva természetesen ellenezte Finnország és Svédország NATO-ba való belépését, mivel úgy vélte, hogy belépésük növeli az Oroszországgal való háború esélyeit.

Sajnos szomorúan jelenthetem, hogy Toroczkai évek óta kántált sületlenségei ellenére a pártja növelte szimpatizánsai számát. Olyannyira, hogy mára a kormányon kívüli pártok között a második legerősebbé nőtte ki magát.

Mondott ő még jónéhány Fidesz ékkövébe is véshető bölcseletet, de legyen elég annyi, hogy a nyugateurópai szélsőséges jobboldal meghívottjai is elégedetten csettinthettek:

ez igen, ez már majdnem az általuk is áhított náci virtus.

Nem kedvencem Donáth Anna, de nagyon is találó megjegyzést tett a Toroczkai pártjára:

A Mi Hazánk a Fidesz fasiszta tagozata.

Valójában csak legyinteni kellene a sok sületlenségre, de egyszer már legyintett a világ és tízmilliók váltak a legyintés áldozataivá.

Titánok harca – geopolitikai világmagyarázat Thomas Friedmantól

“Ukrajna a Nyugathoz akar csatlakozni, Izrael az arab Kelethez. Oroszország Irán segítségével igyekszik megállítani az elsőt, Irán és a Hamász pedig a másodikat.”

A New York Timesban írja George Friedman aki titáni összecsapást vél felfedezni két hálózat között: ”az egyik oldalon áll az Ellenállás hálózata, amely meg akarja őrizni a zárt autokratikus rendszereket, melyekben a múlt eltemeti a jövőt,  a másik oldalon a Beékelődés hálózat, amely nyitott társadalmat akar, melyben a jövő temeti el a múltat.”

És Kína?

“Hszi Csin-ping elnök alatt Kína lovagló ülésben helyezkedik el a két hálózat között”

– írja Friedman, aki ezzel mindjárt rá is cáfol arra, hogy az ideológia oly fontos szerepet játszana az érintettek döntéseiben. Közben megfeledkezik arról, hogy az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek minősítette Kínát és Oroszországot. Vajon miért? Kínával 1972 óta együttműködött az USA, amely Mao elnökkel paktált le a Szovjetunióval szemben. Putyinnal is együttműködött a Nyugat igen sokáig miközben Oroszország brutálisan számolt le a csecsen lázadással, és területeket foglalt el Moldovában, Grúziában és Ukrajnában.

Miért épp 2021-ben vált szükségessé a szakítás?

Mert Biden elnök szakított elődei együttműködésre alapozott diplomáciájával, és meghirdette az új hidegháborút Kínával és Oroszországgal szemben. Trump már ezt megelőzően felrúgta az Iránnal kötött nukleáris egyezményt, és megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen.

Kit érdekel, hogy mit akar az ukrán elnök?

“Oroszország elveszítette szárazföldi hadseregének 87%-át az ukrajnai háborúban”

– írta a CNN hírszerzői jelentésekre hivatkozva. Ez fantasztikusan nagy szám lenne, ha igaznak bizonyulna.

“Putyin még sok kárt okozhat rakétáival Ukrajnának, de az az álma, hogy elfoglalja egész Ukrajnát és onnan fenyegesse a Beékelődési hálózatot, és mindenekelőtt Európát, meghiúsult.”

Kanada miniszterelnökhelyettese szerint: “Putyin gyűlöli a nyugati világot, mert abban vesztes, nem akar egy békés globális rendet hanem vissza akar térni a tizenkilencedik század nagyhatalmi politikájához, amikor mindenki igyekezett felfalni a másikat. Ez nem Ukrajna problémája  hanem mindannyiunké” – mondta Chrsytia Freeland miniszterelnök-helyettes Kanadából a davosi világgazdasági fórumon.

Ha az Egyesült Államok békevágya oly hatalmas, akkor miért vonult be 2003-ban Irakba, miért buktatta meg Kadhafit 2011-ben, és miért rúgta fel a nukleáris paktumot Iránnal? Miért indított kereskedelmi háborút Kína ellen? Ezekre a kérdésekre nincs válasz mint ahogy arra sem, hogy mi lesz Ukrajnában? Van az amerikai diplomáciának erre elképzelése? Afganisztánban, Irakban és Líbiában kiderült, hogy a rendszer megdöntése után semmiféle megoldás  sem született a stabilizációra!

Nincs második szakasz Ukrajna esetében sem?

Egyáltalán miért nem lehet tárgyalni Putyinnal? Zelenszkij elnök csapata tárgyalt az orosz elnök embereivel közvetlenül az agresszió után, majd ezek a tárgyalások megszakadtak. Miért? Hiteles magyarázat mindmáig nincsen. Zelenszkij elnök ma azon az állásponton van, hogy csakis akkor lehet tárgyalni Putyinnal, ha az utolsó katona is elhagyta Ukrajna területét. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy Putyin nem vonhatja ki csapatait saját rendszerének sőt életének a kockáztatása nélkül. Az USA célja Putyin megbuktatása lenne? Ezt egyszer Biden elnök kimondta, de azután visszavonta. Vajh miért?

Ha Trump megnyeri a választást, akkor megállapodhat Putyinnal Zelenszkij elnök feje fölött: az USA ugyanis már elérte célját Ukrajnában akkor amikor szétverte Oroszország és az Európai Unió együttműködését. Washington számára Ukrajna csak határterület, népe ágyútöltelék, amely hajlandó meghalni a nagy semmiért. Ha Ukrajna elfogadja a területért békét elvet, akkor meg lehet állapodni Putyinnal, aki egyáltalán nem fenyegeti Európát(?). Mannerheim marsall a finn háború után megállapodott Sztálinnal: Finnország elveszítette Karéliát, de megőrizte a függetlenségét, és a lehetőséget arra, hogy a Nyugathoz csatlakozzon ne a Szovjetunióhoz.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK