A magyar miniszterelnök a 2008-2009-es globális pénzügyi válság óta nem hisz a nyugati elitek képességében a világ irányítására. Kína hozzájárulása akkor döntő fontosságú volt a krízis kezelésében.
Orbán Matolcsy György társaságában a 2010- es hatalomátvételre készülődve hosszabb látogatást tett Kínában és az Egyesült Államokban. A miniszterelnök most az MNB Eurázsiai fórumán fejtette ki elképzeléseit a világgazdaságról:
“A politika nem a tudás hanem az alkalmazás területe, a jó dolgokat a megfelelő ütemben kell alkalmazni. Egy kis országnak mint Magyarország az ütemtévesztés végzetes lehet. Magyarország nem követhet másokat, mert így lemarad.”
Orbán Viktor visszatért Bismarck álmához, Eurázsia egységéhez, melyet a vaskancellár kései utódai: Kohl, Schröder és Merkel is képviseltek.
“Az új realitás az, hogy a világgazdaság centruma keletre tolódott“
– hangsúlyozta a magyar miniszterelnök, aki mintha nem venne tudomást arról, hogy az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.
“Európa nem találja a helyét az eurázsiai kontextusban” – mondta Orbán holott arról van szó: az Európai Unió nem tud és nem is akar választani a Nyugat és a Kelet között.
“Magyarország nem várhat arra, hogy az európai elit megalkossa az eurázsiai stratégiát, neki magának kell kialakítania a saját stratégiáját” – indokolta meg saját diplomáciáját a magyar miniszterelnök, aki miután Magyarország átvette az Európai Unió soros elnökségét sietve ellátogatott Moszkvába és Pekingbe. Ezért megorroltak rá Brüsszelben és Washingtonban.
Mit szól mindehhez Trump?
Orbán Viktor is kíváncsi volt erre, és meg is kérdezte Trump tanácsadóit még a választási kampány idején. A tanácsadók nem kerteltek: éppúgy stratégiai ellenfélnek tekintik Kínát és Oroszországot mint a Biden adminisztráció, csak épp másképp kívánják kezelni a kérdést. Orbán Viktor orosz és Kína barát politikájával nem értenek egyet. Ennek ellenére a magyar miniszterelnök kitart emellett: az Európai Uniónak Oroszországgal és Kínával együtt kell működnie!
Csakhogy az USA stratégiai szakértői – demokraták és republikánusok egyaránt – egyetértenek abban, hogy az Egyesült Államok világhatalma addig biztos amíg az EU – Oroszország és Kína nem alkot egységet. Már Kissingernek is ez volt a célja amikor 1972- ben lepaktált Kínával. Pekingben is százszor fontosabbnak tartják az Egyesült Államokat mint az eurázsiai együttműködést.
Mindettől függetlenül Orbán Viktor tovább játszhatja a trójai faló szerepet Brüsszelben azzal a különbséggel, hogy most már három megbízója is van: Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping. Ennyit a szuverén diplomáciáról…
Elfogató parancsot adott ki a hágai nemzetközi bíróság Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joav Gallant nemrég leváltott hadügyminiszter ellen háborús bűnök elkövetése miatt.
Netanjahu egy kategóriába került Vlagyimir Putyinnal, akit az ukrajnai háború miatt ítéltek el. A bíróság egy sor Hamász vezetőre is hasonló ítéletet mondott ki, de őket időközben levadászta a Moszad. A Hamász 2023 októberében indított terror támadást Izrael ellen Jom Kippur idején. Izraelt meglepte a támadás, de azután visszavágott: a hadsereg bevonult a gázai övezetbe, ahol több mint kétmillió ember él – háborús körülmények között.
Ferenc pápa népirtással gyanúsítja Izrael kormányát
A katolikus egyház feje vizsgálatot sürget abban az ügyben, hogy az izraeli hadsereg és a belső elhárítás mit művel a gázai övezetben és Ciszjordániában. Ferenc pápa szerint fennáll a népirtás gyanúja is. Az izraeli kormány szélsőségesei – köztük Smotrich pénzügyminiszter – nem is nagyon titkolják, hogy el akarják üldözni az arabokat a gázai övezetből és Ciszjordániából valamint magából Izraelből. Céljuk a Nagy Izrael megteremtése, melyben a vallásos zsidók alkotnák a többséget. A demográfia viszont azt mutatja, hogy a vallásos zsidók ugyan gyorsan szaporodnak, de a muzulmán arabok még inkább. Nagy Izraelben már jelenleg is arab illetve muzulmán többség áll fenn, és az idő előrehaladtával ez csak fokozódni fog. Benjamin Netanjahu azért sem akarja befejezni a több mint egy éve tartó háborút, hogy minél több palesztin tűnjön el Nagy Izrael területéről. Trump kijelölt izraeli nagykövete teljes mértékben osztja a zsidó szélsőjobboldal álláspontját:
”palesztinok nincsenek, csak arabok vannak. Nekik el kell tűnniük Nagy Izrael területéről, mert “az Úr a zsidóknak, az ő választott népének adta Izrael földjét.”
Mike Huckabee nem zsidó, hanem keresztény fundamentalista, aki úgy véli, hogy valamennyi zsidónak a világból haza kellene térnie Izraelbe, ahonnan viszont az araboknak távozniuk kellene, hogy legyen hely az új bevándorlóknak. Jelenleg a helyzet azonban az, hogy Izraelből folyik a zsidók kivándorlása, mert a háborús körülmények miatt egyre kevesebben bíznak az ország jövőjében.
“Harminc év múlva nem lesz Izrael”
– mondta egy baloldali politikus a Le Monde diplomatique tudósítójának Jeruzsálemben.
A 75 éves Benjamin Netanjahu viszont bízik az izraeli közvélemény és Donald Trump támogatásában. Benjamin Netanjahu jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral is: a magyar kormányfő először az izraeli miniszterelnök ajánlásával jutott be a Fehér Házba Donald Trumphoz 2019-ben.
Mint azt a lapokban olvashattuk, Karácsony már megint kimutatta a foga fehérjét:
„Miből lehet tudni, hogy hamarosan választás lesz Magyarországon? Hát onnan, hogy a Fidesz megint módosítani akarja a választási szabályokat. Az elmúlt bő egy évtizedben minden választás előtt buherált valamit a szabályokon, hogy saját magának kedvezzen és megpuccsolja a választási akaratot. Mindezt persze társadalmi párbeszéd és az ellenzéki pártok bevonása nélkül. Így állnak bosszút azért, mert a főváros legutóbb a kormány ellen szavazott. Ha így folytatják, legközelebb még nagyobb arányban fogjuk őket leszavazni.”
Nota bene, azért csak szép dolog ez egy tutyimutyitól, hogy így beszólt, helyre tette, odavágott, satöbbi, nem is beszélve arról, hogy ezen tutyimutyi immár bő öt éve vezeti a fővárost, mégpedig totális ellenszélben, de ennek ellenére különösebb balhék nélkül. A legnagyobb botrány abból volt, hogy a főváros által megbízott, Lánchíd felújító vállalat egyik alvállalkozójának az ügyvédje valami pénzt vitt valahonnan valahová, amiből végül annyira nem lett ügy, hogy mondák születtek a nép ajkán, és ha valami tényleg semmi, arra azt mondják a fővárosiak, hogy na, pont ennyit sikkasztottak a Lánchíd felújításkor Karácsonyék. Ja, és volt még az „Ezek el akarják adni a Városházát”, amiről szintén kiderült, hogy oltári nagy hülyeség. Csönd is van azóta mindjét vonalon.
Jó, jó, voltak ennél sokkal nagyobb botrányok is, csak azokról a kormány nem botrányként beszél, hanem azt mondja, hogy mindez a normál kormányzati működés része, mint például a fővárosra kivetett hatalmas különadók, a kormány által lenyúlt fékek és ellensúlyok általi inkasszózgatás, a budapesti számla könnyed mozdulattal való megterhelése, na meg a Budapestnek megígért pénzek gondos visszatartása. A Lánchíd felújításhoz adandó 6 milliárdot például azon az alapon nem fizetik ki kormányék, hogy szerintük a felételek között szereplő „eredeti állapot nem állt helyre”, mivel a nem közhasznú gépjárművek le lettek tiltva a hídról. Ebből látszik, hogy a kormány még azt is vállalja, hogy hülyének nézzék, akinek fogalma sincs, hogy egy hídfelújítás esetén mi tekintendő „eredeti állapot”-nak, egyetlen célja, hogy kárt tudjon okozni a fővárosnak, akármekkora is lenne az.
Ebből következően a normál kormányzati működés fő része a bosszúállás. Bosszúállás a vereségért, azaz azért, hogy az illiberális vidéki szavazóknál lényegesen liberálisabb Budapest nem a FIDESZ-t favorizálja.
Egy abszolút egypárti kormány bosszúállásában az a jó, hogy a saját szavazóknak mindig mindent meg lehet magyarázni. A saját szavazó azt fogadja el, amit el akar fogadni, például a fenti példát tekintve a kormány összevissza hazudozós szövegei alapján egyértelműen ő is úgy gondolja (de még mennyire!), egy híd eredeti állapota nem az, hogy akadályok nélkül lehet átkelni rajta a túlsó partra, hanem hogy pontosan ugyanazok mennek át a hídon, akik tegnap is átmentek. A saját szavazók jelentős része persze nem hülye, de az általa jó ügynek tartott fideszuralom érdekében hajlandó kikapcsolni akár a saját gondolkodását is arra az időre, amíg a kormány becsapja, hogy utána visszakapcsolva a racionalitást megnyugodva kezdhesse újra a töprenkedést az élet értelmén és egyéb fontos dolgain.
A fentebb vázolt fideszes technika alapján és előírásai szerint megérkezett a „cáfolat” a Karácsony féle bejegyzésre. A szokott módon történt minden, a cáfolat nyilvánosságra hozására kijelölt személy természetesen most is Sz.A., aki a központból megkapja a hivatalos, a főnökség által jóváhagyott szöveget, majd ezt a Facebook oldalán változtatás nélkül közzéteszi (Sz.A.-t nem a gondolkodásért fizetik):
„Karácsony azt hazudja, hogy a kormány a budapesti egyéni választókerületek számát büntetésből csökkenti, mert a fővárosiak nem a Fideszre szavaztak. Tarlós István alatt Budapest lakossága nőtt, majd amint Karácsony Gergely regnálásával rohamosan csökkenni kezdett, és 2019-2024 között Szolnok teljes népességével, 66 ezer fővel csökkent a budapestiek száma. Ennyi ember nem nevezheti már otthonának a várost. Egy ilyen mértékű elvándorlás Budapestről nemcsak intő jel és a főpolgármester elégtelen bizonyítványa, hanem a törvény is arra kötelezi a döntéshozókat, hogy ennek megfelelően, arányosítsák az országgyűlési választókerületeket.” Hát akkor lássuk:
Karácsony valóban azt mondja. Hogy hazudja-e, azt csak egy főfideszes őszinteségi rohama tudná eldönteni, de olyan nyilván nem lesz. A tapasztalat az, hogy mindig változtatnak, és az valahogy mindig nekik kedvez, ami azért… khm… mintha fölvetné a gyanút.
Az igaz, hogy a törvény arra kötelezi a döntéshozókat, hogy 20 %-nál nagyobb népességváltozás esetén változtassák meg a körzeti határokat, de hogy ilyen volt-e, azt csak a jóég tudja meg a statisztikusok. Amit én találtam, az ez.
Aki akarja utána nézhet.
Sz.A. szerint Tarlós alatt Budapest összlakossága nőtt. Sajnos ez nem igaz, mert a 2011-es 1 733 685 fős adat és a 2019-es 1 722 363 fős adat szerint inkább csökkent, mint nőtt. Az valóban igaz, hogy a 2015-ös csúcs 1 741 601 fős adata nagyobb, mint az induló adat, de a trend sajnos 2019-re igencsak elromlott.
Sz.A. szerint 2019-2024 között Szolnok teljes népességével, 66 ezer fővel csökkent a budapestiek száma. Az adatok szerint ez sajnos nem így van. A 2019-es 1 722 363 fős adat, és a 2024-es 1 686 222 fős adat különbsége csak 36 141 fő, ami inkább Cegléd, mint Szolnok, és ugyan valóban egy egész városnyi ember, de Budapest lakosságának csak a 2,1 %-a. Hogy a polgármesternek mi köze van a 2,1 % kiköltözéséhez, azt nem tudom, de biztosan sokkal kevesebb, mint a kormánynak, amely simán elintézte, hogy egyre rosszabbul éljünk, és ugyan a NER kedvezményezettek simán fizetik a budapesti lakásárakat vagy a bérleti díjakat, de vannak, akik nem (SZ.A. a NER „munkatársa”, nyilván ezért nincs fogalma a helyzetről).
A törvény akkor kötelezi a döntéshozókat a kerülethatárok megváltoztatására, ha a változás 20 %-nál nagyobb, és ennek a fentebb megadott 2,1 % nem nagyon tesz eleget, még körzetekre lebontva sem. Igaz, hogy vannak körzetek, melyek lakosságszáma alacsony, de nyilván már régen az, és a módszer, hogy mindenkit kikerülve, a legnagyobb titokban, azaz a lehető legkevésbé demokratikusan csinálták, egyértelművé teszi a célt: Budapesttől annyi körzetet elvenni, amennyit csak lehet.
Az érdeklődőknek még pár adat (utolsó három oszlop: választókerületek, összes választó száma és választók átlagos száma kerületenként):
FH
Az utolsó oszlop (választók száma választókerületenként átlagosan; 1000 fő/kerület) mutatja, hogy Budapest csak alig van az átlag alatt valamivel. Azon megyék, amelyekben egy választókerületre átlagosan még Budapestnél is kevesebb ember jut: Bács-Kiskun, Békés, Fejér, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém, ha tehát ezeknél nem történt semmi, akkor egyre inkább úgy néz ki, hogy Karácsonynak igaza van. Bőven elég lett volna a tényleg kissé ortopédül magas átlaglétszámű Pest megyét két választókerülettel megnövelni, azaz a többi változtatás csak egyszerű gerrymandering. Business as usual.
Aki mást várt a FIDESZ-től, az tegye föl a kezét. Nem hiszem, hogy a kézfeltartásba belefáradna bárki.
A megválasztott elnök lánya egymilliárd dollárt fektet be luxusszállodák építésébe illetve megvásárlásába Albániában és Szerbiában. Pontosabban szólva magántőke alapjuk fektet be ennyit a Balkánon, melyet férjével, az ortodox zsidó Jared Kushnerrel együtt irányítanak – jórészt közel-keleti pénzekből.
Honnan jönnek ezek a pénzek? Elsősorban Szaúd Arábiából, melynek trónörököse, Mohamed bin Szalman herceg több mint 1,5 milliárd dollárt költött arra, hogy megnyerje magának az ifjú párt. Miért? Mert Jared Kushner volt Trump közel-keleti embere az előző elnöki periódusban, és bár most azt állítja, hogy nem vállal állami állást, de mint Trump veje így is igen befolyásos személyiség marad Washingtonban.
Ezenkívül Mohamed bin Szalman herceg azt is tudja: Donald Trump a lányára, Ivankara akarja hagyni “trónját.” Minthogy az idén 78 esztendős megválasztott elnök harmadszorra már nem indulhat, ezért lányát szeretné a Fehér Házban látni 2028 után. Már csak azért is, hogy senki se kezdeményezhessen vizsgálatot Donald Trump viselt dolgai után.
Mindezzel tisztában van Aleksandar Vucsics szerb elnök is éppúgy mint Edi Rama albán miniszterelnök, akik lelkesen támogatják a Trump – Kushner páros nyomulását a Balkánon annak ellenére, hogy sokan ellenzik azt a saját választóik körében is.
Jared Kushner 2021-ben tehát Trump választási bukása után alapította meg Ivanka Trumppal együtt az Affinity Partners magántőke alapot. Ron Wyden demokrata szenátor teljes joggal írta, hogy a pénzes befektetők a Közel Keletről azért szálltak be az Affinity Partners magántőke alapba, mert így akarnak befolyást szerezni Donald Trump környezetében.
Vucsics szerb elnök igen elégedett
“Lesz egy Trump Hotelünk és egy Ritz Carltonunk. Nemsokára mindenünk meglesz. Nagyon büszke vagyok erre. Azok, akik az amerikaiak nevében tárgyaltak nagyon profik voltak. Nem egyszerű követelésekkel álltak elő” – nyilatkozta a szerb elnök a londoni Financial Timesnak.
Ki közvetített a Trump család és a szerb elnök között, aki különben Putyinnal is jó viszonyt ápol, Orbán Viktorról már nem is beszélve? Richard Grenell közvetített, aki a hírszerzés igazgatója volt egy ideig Trump első elnökségének idején. Richard Grenell a jelentős amerikai beruházást politikai céllal indokolja: így akarja Trump eltávolítani Vucsics szerb elnököt Vlagyimir Putyintól, akinek Szerbia az első számú szövetségese a Balkánon.
Az amerikai luxusberuházás szimbolikus is, mert lebontanák a szerb hadügyminisztérium korábbi épületét, melyet az USA légiereje lebombázott 1999-ben.
Miért támadta akkor az USA légiereje Szerbiát? Mert Milosevics elnök brutális politikája többszázezer albán családot kényszerített menekülésre Koszovóból, amely benne volt az amerikaiak célkeresztjében. Az USA felfegyverezte az albán milíciát, hogy megszerezze a hatalmat az albán többségű muzulmán tartományban, melyet a szerbek ősi földjüknek tekintenek. Koszovóban kétmillió ember él a semmiből vagyis a kábítószer csempészettől kezdve mindennel foglalkoznak ami pénzt hoz. Koszovó az Afganisztánból kiinduló heroincsempészet európai központja, a végállomás pedig az Egyesült Államok.
Ivanka Trump luxusszállodát álmodik egy albán szigetre, amely valaha flotta támaszpont volt. Az USA-nak nincsen szüksége Albánia kikötőire, de azt sem szeretné, ha azokban orosz vagy kínai hadihajók állomásoznának.
Egy kis segítség barátaimtól: Orbán hasonló Trump injekcióról álmodik
Richard Grenell szerepelt a magyar kormány fizetési listáján éppúgy, mint Tucker Carlson TV riporter, aki milliós nézettségű interjúkat készített Vlagyimir Putyinnal és Orbán Viktorral, no meg természetesen Donald Trumppal. Orbán Viktor abban reménykedik, hogy Donald Trump hasonló erősítő injekciót ad neki is mint most Albániának és Szerbiának.
A magyar miniszterelnök legfőbb gondja most az, hogy miképp szerezzen 2500 milliárd forintot a 2026-os választás megnyerésére. Legkevesebb ennyi kell majd a választópolgárok megvásárlásához hiszen 2022-ben 1500 milliárd forintot áldozott erre Orbán Viktor. Azután ezt a pénzt szedte vissza a rekord inflációval. Emiatt tűnt fel viszont Magyar Péter, aki komoly kihívást jelenthet 2026-ban, ha kihúzza odáig. Eddig ugyanis az USA budapesti nagykövetség állt mögötte Budapesten, de Pressman távozása után az új nagykövet feltehetően inkább Orbán Viktorral barátkozik majd.
A magyar miniszterelnök keble is dagadna a büszkeségtől, ha Ivanka Trump és férje egymilliárd dolláros luxusingatlan fejlesztést jelentene be, de ez most nem húzná ki a pácból, mert neki sürgősen kell a pénz a morgolódó választópolgárok lecsillapítására és megnyerésére. Trump embereinek állítólag már van egy elképzelése arról, hogy miképp segíthetnének Orbán Viktornak megnyerni a 2026-os választást.
Miért érdekli ez Trumpot? Mert 2026-ban az USA-ban is választásokat tartanak: megújul a képviselőház és a szenátus. Kínos lenne a választási évben, ha Trump európai barátja, Orbán Viktor elhasalna a választásokon. Ezért ünnepelt oly lelkesen a magyar miniszterelnök Trump győzelme után: míg a demokrata adminisztráció Washingtonban elszánt volt Orbán megbuktatására, Trump igyekszik majd megmenteni “barátját”. Csodát persze Trump sem tehet: ha Orbán bukik, akkor semmi jóra sem számíthat Washingtonban, mert a megválasztott amerikai elnök híres arról, hogy nem szereti a lúzereket.
Mi az, hogy euronacionalizmus? “Az euronacionalizmus a Klebelsberg által száz éve megfogalmazott neonacionalizmus korszerű újragondolása.
Klebelsberg felismerte, hogy a trianoni Magyarország csak akkor maradhat életképes, ha “kultúrfölényre” tesz szert, úgy ma egész Európának szembe kell néznie ezzel a kihívással. Vagy képes lesz kulturális és szellemi megújulásra vagy elveszíti történelmi és jövőformáló szerepét. 0 nacionalizmusa nem az agresszív nacionalizmusra épült hanem a műveltség, a tudomány és az oktatás fejlesztésére. Az euronacionalizmus ugyanezt a konstrukciós logikát követi: nem a világ többi részével szembeni konfrontációt hanem Európa belső kulturális tartalékainak mozgósítását és kulturális alapjainak a megerősítését tűzi ki célul” – fogalmazta meg az Orbán Viktornak ajánlott új szellemi konstrukció lényegét három filozófus: Lánczi András, Széchenyi díjas konzervatív gondolkodó, Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Megadja Gábor eszmetörténész. Akik rámutatnak arra, hogy “az USA és Ázsia is megelőztek bennünket.” 10 pontban foglalják össze a szerintük szükséges változásokat: ilyen például az angol nyelv uralmának korlátozása a sok más európai nyelvvel szemben. Ezenkívül demográfiai fordulatot sürgetnek. Európa erődöt akarnak létrehozni, hogy biztosítsák a jövőt. Végül pedig “újra kell éleszteni a harci erényeket.”
Macron is valamiféle euronacionalizmust akar csak épp az ellenkező céllal
“Ha mindenki ragadozóvá válik a világban, akkor mi sem maradhatunk békés növényevők”
– hangsúlyozza a francia elnök, aki Mario Draghi programját támogatja. Ez pedig előrelépés az Európai Egyesült Államok felé oly módon, hogy Brüsszel közös hitelt vesz éppúgy mint a 750 milliárd eurós Covid utáni helyreállítási kölcsön esetében. Csakhogy Magyarország ezt ellenzi. Ha Orbán el akarja foglalni Brüsszelt a Patrióták élén, akkor az Európai Unió mind a 450 millió polgárához szólnia kell. Macron jól látja: Trump le akarja szalámizni Európát. A briteknek már meg is üzente: választanotok kell az USA és az Európai Unió között!
A 450 milliós Európai Unió egyenrangú partner lenne az USA-hoz képest, a tagállamok egyenként csak csicskások lehetnek mint Orbán Viktor.
Trump és Putyin közös gauleitere kíván lenne. Ehhez keres valamiféle filozófiai fedőszöveget. A nemzeti együttműködés rendszerének szánalmas gazdasági – társadalmi kudarca jól megfér a politikai sikerrel. Európa jelenleg dead man walking – ezt bemutatta Mario Draghi. Hogy lehet életre kelteni? Európai együttműködéssel, előrelépéssel az Európai Egyesült Államok felé – válaszolja Macron elnök, Meloni miniszterelnök és Ursula von der Leyen.
Ehhez képest Orbán Trump és Putyin pincsijének szerepében tündököl. Mit akar Trump és Putyin? Szétverni az Európai Uniót! Orbán ehhez asszisztál nem látva, hogy maga alatt vágja a fát. Pontosabban nagyon is jól látja, de akkor mi lesz az örökös bűnbakkal, Brüsszellel? Márpedig valakit okolni kell a nemzeti együttműködés rendszerének világraszóló kudarcáért. Klebelsberg Hugó iskolákat épített, és Nobel díjhoz segítette Szentgyörgyi Albertet, aki itthon érte el eredményeit. Orbán kipaterolta a CEU-t, szétverte a Tudományos Akadémiát. Két friss Nobel díjasunk pedig külföldön érte el eredményeit. Orbánnak egyáltalán nem kell művelt középosztály és európai elit, mert politikai rendszerébe nem tudja őket beilleszteni. A magyar miniszterelnöknek a Puszták népe kell, az államkapitalista feudalizmus, amely kommunista formájában ugyan megbukott, de keresztény – nemzeti formában újjászületett Oroszországban és Magyarországon. Putyin és Orbán szinte teljhatalmat élveznek a csődtömeg fölött. Ceausescu is sokáig azt élvezete, aztán jött a kivégző osztag…
Magas rangú politikusok, katonai vezetők és szakértők nyílt levélben szólítják fel Európát és Kanadát, hogy egyesítsék erőiket Ukrajna védelmében az orosz agresszióval szemben.
Ahelyett, hogy Donald Trump miatt aggódnának, az európaiaknak és a kanadaiaknak Donald Tusk példáját kellene követniük. Amikor a dolgok nehézzé válnak, a nehezek is beindulnak. Miközben sokan izgatottan várják, mit tesz Trump, a lengyel miniszterelnök követte a szakértői tanácsokat, és felszólította a készséges államok koalícióját Ukrajna biztosítására és a további orosz agresszió megakadályozására.
Nem nehéz elképzelni egy ilyen koalíciót, amelynek úttörői azok az államok lennének, amelyek a legvilágosabban látják az orosz fenyegetést és Ukrajna biztosításának szükségességét egy stabil euró-atlanti biztonsági rend megteremtése érdekében. Lengyelországhoz csatlakozhatnak a balti államok, az északi országok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kanada és Hollandia. Az Egyesült Királyság által vezetett Egyesített Expedíciós Haderőt ki lehetne terjeszteni egy élcsapattá, de végső soron a formátum kevésbé számít, mint a megtett lépések. A politika és a tények megváltoztatásával a koalíció másokat is arra ösztönözne, hogy csatlakozzanak hozzájuk, és megragadja az európaiak és kanadaiak erejét, hogy megvédjék magunkat és érdekeinket, függetlenül attól, hogy mit tesz az Egyesült Államok.
Itt öt dolgot javaslunk, amit egy európai-kanadai koalíciónak meg kell tennie – és meg is tehet – a hajlandók közül:
Fegyverezd fel Ukrajnát a győzelemre: A koalíció megszerezheti Ukrajnának, amire szüksége van a győzelemhez: saját készleteiből, a nyílt piacon történő beszerzésből, valamint – ami a legköltséghatékonyabb – az Ukrajna saját védelmi iparába történő technológiatranszferrel és az abba történő befektetéssel. A koalíciónak a háborút megnyerő képességekre kell összpontosítania, beleértve a nagy hatótávolságú precíziós csapásmérést (a célzás korlátozása nélkül), az elektronikus hadviselést, a vezetést és irányítást, a hírszerzési, megfigyelési és felderítési képességeket, valamint a hagyományos orosz előnyöket ellensúlyozó, kialakulóban lévő védelmi technológiákat, valamint az olyan alapvető alapokat, mint a tüzérség, a 155 mm-es lőszerek, a légvédelmi, hajó és páncéltörő rendszerek és lőszerek.
Foglalja le az összes befagyasztott orosz vagyont, hogy finanszírozza Ukrajna győzelmét: A befagyasztott orosz vagyon elkobzása gazdaságilag megvalósítható, az ellenintézkedések nemzetközi elve szerint legális – és pénzügyi elrettentést jelentene a jövőbeli agresszióval szemben. A 300 milliárd dolláros befagyasztott vagyon négyszerese az Ukrajnának 2022 óta nyújtott amerikai katonai támogatásnak, és az eddigi teljes nyugati támogatás nagyjából 75%-a. A teljes összeg lefoglalása lenne a legjobb módja annak, hogy Ukrajna megkapja a szükséges pénzt, hogy megvédje magát és súlyosan rontsa az orosz morált. Kanada kész jogszabályokkal rendelkezik, és ezeknek a befagyasztott vagyoni eszközöknek a többsége Európában van. A koalíciós államoknak haladéktalanul el kell fogniuk a joghatóságuk alá tartozókat, hogy egyértelmű precedenst teremtsenek, amelyet más NATO-szövetségesek is követhetnek.
A légvédelem kiterjesztése Nyugat-Ukrajna fölé, és a koalíciós csapatok földi fedezésére: A koalíciós országokban állomásozó vagy Ukrajnával határos államokba küldött légvédelmi eszközök pajzsot nyújthatnak Nyugat-Ukrajna felett, és enyhíthetik az ukrán légvédelmi eszközökre nehezedő nyomás egy részét. Orosz rakéták és drónok repülnek a határaink felé, és nem kockáztathatunk. A koalíciós államok ezt a pajzsot arra használhatnák, hogy Emmanuel Macron francia elnök javaslatának megfelelően saját csapataikat a helyszínre küldjék, hogy segítsék az ukrán erők kiképzését, logisztikai és aknamentesítési támogatást nyújtsanak, és más feladatokat hajtsanak végre, amelyek bizonyítanák elkötelezettségünket Ukrajna győzelme és biztonsága iránt.
Valódi biztonsági garanciák nyújtása, beleértve a kölcsönös védelmet is, hogy Ukrajnát a NATO-ba tereljék: Ahogy Svédországnak és Finnországnak erős partnerek garanciáira volt szüksége, amíg NATO-tagságuk megkötésére vártak, úgy Ukrajna is. A koalíció most elkötelezheti magát az Ukrajnával való kölcsönös védelem mellett a jelenlegi ellenségeskedések befejezését követő időszakban. Ezt az időt arra használhatja fel, hogy elősegítse az interoperabilitást és a koordinációt, felgyorsítva Ukrajna útját a szövetségbe, amelyet megerősítene. Egy egyértelmű koalíciós kötelezettségvállalás, amelyet növekvő képességek támogatnak, elrettentené az Ukrajna – és saját magunk – elleni jövőbeli orosz támadásokat.
Mutassuk meg, hogy ki tudunk állni magunkért: A koalíció kötelezettséget vállalhat arra, hogy évente a GDP legalább három százalékát költi védelemre, és hogy közösen szerzi be azokat a kritikus tényezőket, amelyek Európában és Kanadában hiányoznak, többek között közös hitelfelvétel révén. De a háborút és a hitelességünket más frontokon is meg kell nyerni. Az európaiak és kanadaiak Oroszországgal szembeni gazdasági előnyét ki kell használni és stratégiailag célzottan kell megcélozni, hogy értelmes legyen. A koalíciónak szigorítania – és érvényre juttatnia – kell a szankciókat, de azon is dolgoznia kell, hogy gazdaságilag legyőzze Oroszországot, megfordítva a csavarokat, hogy megbénítsa nyikorgó háborús gépezetét. Kínának meg kell mutatni, hogy elfogadhatatlan, hogy támogatja Oroszország háborúját, és nem vásárolhat meg minket.
Bármi legyen is a Trump-adminisztráció végső összetétele, és bármilyen politikát vagy hajlamot követ, az erre hajlandó államok koalíciója biztonságosabb pályára állíthatja az euró-atlanti térséget. Az itt vázolt lépések megtételével az európaiak és a kanadaiak megmutatnák, hogyan tudjuk meghúzni a súlyunkat a NATO-ban, miközben egyidejűleg biztosítjuk az Egyesült Államok képességi kötelezettségvállalásának csökkenését Európában.
Megmutathatjuk, hogyan legyünk jó szövetségesek, miközben az Egyesült Államok igyekszik kordában tartani Kínát, és megmutathatjuk, hogy Kína elrettentése Tajvanon Oroszország elrettentésével kezdődik Európa-szerte, és legyőzzük Ukrajnában.
Az idő a lényeg, ezért mi, e levél aláírói, sürgetjük az európai államokat és Kanadát, hogy ragadják magukhoz hatalmukat, gyorsan alakítsanak koalíciót az erre hajlandókból, és együtt tegyék meg ezeket a lépéseket – Ukrajna és a saját biztonságunk érdekében.
Ezt a nyílt levelet a Demokratikus Stratégiai Kezdeményezés szervezte, és egy szakértői csoport fogalmazta meg, amelynek tagjai Benjamin Tallis, Aaron Gasch Burnett, Jacob Kaarsbo és Edward Hunter Christie.
Az agyhalállal küszködő Biden elnök engedélyezte Ukrajnának, hogy a határtól távoli orosz célpontokat is támadjon amerikai rakétákkal, mire Putyin az atom doktrína módosításával válaszolt.
Putyin szerint ilyen esetekben Oroszország bevethetne nukleáris fegyvereket is. Minthogy Oroszországnak több mint 5000 atombombája van, ezért az ilyen fenyegetést komolyan kell venni, de kérdés, hogy mennyire. Biden döntése miatt Putyin lépéskényszerbe került, ezért az újabb fenyegetés, de az orosz elnök valójában már Trumpra vár. Vele akar megállapodni Ukrajnáról. A megválasztott elnök le akarja zárni a háborút, hogy a figyelmét más, az USA számára fontosabb területekre fordítsa: a Közel Kelet illetve a Távol Kelet, mindenekelőtt Kína.
Hszi Csin-ping elnök már többször figyelmeztette erre Putyint, de Trump győzelme után újra megtette, mert tudja, hogyha az orosz vezér ilyesmivel kacérkodik, az semmiképp sem lenne jó Kína és a világ számára. A megnyerhetetlen ukrajnai háború eddig inkább hasznot hajtott Kínának hiszen Moszkva végképp kiszolgáltatott helyzetbe került vele szemben. Ráadásul az USA-t lefoglalta Ukrajna és a Közel Kelet, nem jutott elég figyelem a Washingtonban elsőszámú stratégiai ellenfélnek tekintett Kínának.
Pekingben a külügy így reagált Putyin bejelentésére:
”A konfliktus minden résztvevőjének le kell higgadnia! Nem a háború eszkalációjára van szükség hanem épp ellenkezőleg deeszkalációra. Párbeszédre és konzultációkra van szükség, hogy csökkenjenek a stratégiai kockázatok”
– hangsúlyozta szerdán a pekingi külügyminisztérium szóvivője, aki hozzátette:
”Kína abban érdekelt, hogy politikai megoldás szülessen Ukrajnában.”
Milley tábornok, az USA fegyveres erőinek akkori vezérkari főnöke már 2023-ban megmondta az ukrán offenzíva összeomlása után, hogy “katonai megoldás nincs, a diplomatáknak kell megoldaniuk a válságot Ukrajnában.”
Biden kontra Trump a diplomáciában
A demokrata adminisztráció 2021-ben meghirdette: Kína és Oroszország az USA stratégiai ellenfele. Putyin Ukrajna elleni esztelen agressziója 2022 februárjában sokak szemében megerősítette a demokraták diplomáciai elképzelését, de a republikánus Kissinger nem fukarkodott a bírálatokkal: megismételte, hogy nem szabad egységes blokká formálni Kínát és Oroszországot. Ráadásul a demokraták ehhez még hozzácsapták Iránt és Észak Koreát is- ahogy ezt a washingtoni Külügyi Tanács emeritus elnöke, Haass a Project Syndicate oldalon meg is írta. Trump minden bizonnyal Kissinger vonalát követi, és egyenként tárgyal Putyinnal, Hszi Csin-pinggel, és az iráni sőt talán újra az észak-koreai vezetéssel is. Trump abból indul ki, hogy Moszkva és Peking számára Washington legalább annyira fontos mint az egymáshoz fűződő viszony. Putyin szívesen csökkentené függését Kínától, Peking pedig sohasem tagadta: számára sokkal fontosabb az Egyesült Államok mint Oroszország, amely gazdasági törpe, és amelyről az ukrajnai háborúban az is kiderült: sem hadserege sem hírszerzése nem áll a helyzet magaslatán. Az orosz hadsereg fegyverzete elavult, a digitális fegyverkezésben Kína már réges-régen lehagyta őket.
Peking szemében Putyin: dead man walking
Az orosz diktátornak 2008-ban a Goldman Sachs szakértői csapata javaslatot készített az ország modernizálására. Kínai típusú reformokat javasoltak Putyinnak, aki elutasította a tervet. Meg is mondta, hogy miért:
”Ha a terv sikeres, akkor mi szükség lesz ránk szilovikokra/ fegyveres testületek/, akik jelenleg az országot irányítjuk?!”
Oroszország azóta a feudális államkapitalista rendszert építi újra, amely kommunista formájában egyszer már megbukott. Jurij Vlagyimirovics Andropov/ szovjet nagykövet Magyarországon 1956, KGB főnök 1965-1982, a Szovjetunió elnöke 1982-től haláláig 1984/ szakértői programot dolgoztak ki ennek megváltoztatására, ez a hibrid rendszer ma Putyin mesterterve. Nem kizárt, hogy Orbán Viktoré is. Pekingben azonban versenyképes rendszert akarnak, mert gazdaságilag és technológiailag akarják utolérni az Egyesült Államokat. Peking számára a katonai opció a lúzerek kalandja. Ezt bizonyítja Putyin ukrajnai ezer napja is, amely minimális eredményt hozott maximális áldozattal. Peking nem kívánja Putyint követni a zsákutcába …
Ukrajna először lőtt ki amerikai rakétákat Oroszországba – közölték az Ukrán hatóságok. A támadás mindössze két nappal azután történt, hogy Biden elnök engedélyt adott Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú, amerikai gyártmányú fegyvereket használjon Oroszországon belüli célpontok csapására.
Az ukrán hadsereg kedden amerikai gyártmányú ballisztikus rakétákat vetett be, hogy először csapjon le Oroszországra magas rangú amerikai és ukrán tisztviselők szerint, néhány nappal azután, hogy Biden elnök engedélyt adott erre, ami az amerikai politika jelentős változását jelentette.
A hajnal előtti támadás egy lőszerraktárt ért a délnyugat-oroszországi Brjanszk régióban – közölték ukrán tisztviselők. Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint Kijev hat ballisztikus rakétát használt, amelyek a hadsereg taktikai rakétarendszere (ATACMS) néven ismertek. Egy magas rangú amerikai tisztviselő és egy magas rangú ukrán tisztviselő, akik névtelenséget kértek a folyamatban lévő műveletekről, megerősítették, hogy ATACMS-t használtak.
A csapás az erő demonstrálása volt Ukrajna számára, mivel megpróbálja megmutatni nyugati szövetségeseinek, hogy erősebb és kifinomultabb fegyverek biztosítása kifizetődő lesz
– az orosz erők megalázásával és Ukrajna kilátásainak megerősítésével a háborúban.
Kijevi tisztviselők hónapok óta könyörögtek az ATACMS használatának engedélyezéséért Oroszország belsejében mélyebben fekvő katonai célpontok elleni támadásra, mielőtt a Biden-kormányzat megenyhült és beleegyezését adta. Az engedély mindössze néhány hónappal Donald Trump megválasztott elnök hivatalba való visszatérése előtt érkezett, aki azt mondta, hogy az ukrajnai háború gyors befejezésére törekszik. Megválasztása bizonytalanságot keltett azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok fenntartja-e azt a robusztus katonai támogatást, amelyet Biden elnöksége alatt nyújtott Ukrajnának, vagy Trump más megközelítést alkalmaz.
Úgy tűnt, hogy az idén ősszel Moszkva háborús erőfeszítéseihez akár 10 000 észak-koreai katona hozzáadása is meggyőzte a Biden-adminisztrációt, hogy változtasson az ATACMS-sel kapcsolatos álláspontján. Az Egyesült Államok és szövetségesei eszkalációként tekintettek érkezésükre.
Andrij Kovalenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács tagja elmondta, hogy a keddi brjanszki csapás olyan raktárakat ért el, amelyekben „tüzérségi lőszerek, köztük észak-koreai lőszerek vannak”.
Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy öt ATACMS rakétát lelőttek, egy másik pedig megsérült, mondván, hogy a lehulló repeszek tüzet okoztak egy katonai létesítményben, de nem voltak áldozatok.
A Kreml a háború során arra használta nukleáris arzenáljának bevetésével való fenyegetést, hogy megpróbálja elrettenteni a Nyugatot attól, hogy erőteljesebb katonai támogatást nyújtson Ukrajnának. Hétfőn a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy Biden elnök döntése az Egyesült Államok által biztosított nagy hatótávolságú rakétákról
Trump gazdaságilag akarja megfojtani Iránt. A megválasztott amerikai elnököt arról győzködi Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, hogy együtt semmisítsék meg Irán nukleáris létesítményeit.
Bár továbbra is érvényben van Trumppal szemben a fatwa, vagyis a halálos ítélet, melyet amiatt mondott ki rá Khamenei ajatollah, hogy az akkori amerikai elnök megölette Szulejmani tábornokot, a Forradalmi Gárda külföldi erőinek parancsnokát Irakban, de a megválasztott elnöknek nem fűlik a foga külföldi katonai akcióhoz. A kiszivárgó hírek szerin Trump azt emlegeti bizalmas körben, hogy
“Bibi az utolsó amerikai katonáig harcolna a Közel Keleten.”
Bibi Netanjahu beceneve, és az izraeli miniszterelnök minden bizonnyal arra törekszik, hogy bevonja az Egyesült Államokat egy Irán elleni hadműveletbe, de Trump azt emlegeti, hogy
“Johnt azért rúgtam ki a nemzetbiztonsági tanácsadó posztról, mert mindenáron háborúzni akart Iránnal.”
”John Bolton könyvet írt Trumpról, és ebben tökéletesen alkalmatlannak nevezte az USA ex elnökét valamiféle konzisztens nemzetbiztonsági stratégia alkalmazására. Ebben minden bizonnyal igaza van Boltonnak, de a demokraták se mentek sokra a maguk stratégiai elképzeléseivel: két megnyerhetetlen háborút hagynak örökül Trumpnak Ukrajnában és a Közel Keleten.
Trump tanul a kínaiaktól
Pekingben nagyon fontosnak tartották Trump megnyerését, ezért vendégül látták a hatalom centrumában, a Tiltott Városban. A Cunnanhaj tökéletesen zárt övezet, oda csak rendkívüli esetben hívnak meg külföldi vendéget, de Trumppal kivételt tettek. Az USA akkori elnöke is viszonozta a gesztust: prezentált egy videót, melyen unokája kínai nyelven dalban köszöntötte Hszi bácsit és kedves nejét. A két elnök hosszú ideig tárgyalt egymással, és Trump megállapíthatta: a kínaiak gazdasági eszközökkel akarják megszerezni a világhatalmat nem katonailag.
Money makes the World go round
– ez a közös a kínaiak és Trump filozófiájában. Az amerikai elnök ezért nem katonai kategóriákban gondolkodik mint a demokraták, Benjamin Netanjahu vagy épp Vlagyimir Putyin.
Iránt gazdaságilag akarja a falhoz szorítani. A törekvés nem eredménytelen: az iszlám forradalom kezdete óta – 1979 – jelentősen csökkent az egy főre jutó GDP Iránban, ahol emiatt mind nagyobb az elégedetlenség. Iránnak az életmentő támogatást Kína adja azzal, hogy felvásárolja az olaj és földgáz export jórészét. Trump az első találkozón Hszi Csin-ping elnökkel a többi között erről akarja lebeszélni a kínaiakat.
Amikor Putyinnal tárgyal majd, akkor is az egyik tétel az lesz: ne kössetek stratégiai együttműködési egyezményt Iránnal!
Haldoklik az ajatollah?
Hírek szerint Khamenei ajatollahot mesterséges kómában tartják, közben pedig beindult a hatalmi harc az utódlásért. Az idős vallási vezető a legutóbbi választáson meglepő módon a mérsékelt Pezeskiant támogatta, aki el is nyerte az államfői posztot. Az iráni elit valószínűleg rádöbbenhetett arra, hogy a háborúzás nem kifizetődő vállalkozás.
Teherán minden bizonnyal támogatta a Hamász szörnyű terror támadását Izrael ellen, melynek fő célja az volt, hogy megakadályozza az egyezséget a zsidó állam és a szunnita muzulmán országok mindenekelőtt Szaúd Arábia között.
A Hamász vezérét épp Teheránban lőtte ki a Moszad, Izrael katonai csapása hosszú időre kiiktatja ezt a terrorista szervezetet éppúgy mint a Hezbollahot. Kiderült: Irán csapásmérő képessége messze elmarad az izraeli hadsereg digitális felkészültségétől. Irán ezért Szaúd Arábia és az arab világ felé tájékozódik – a kínai diplomácia aktív közreműködésével. Trump veje, Jared Kushner, aki a közel-keleti ügyeket intézte akkoriban amikor az apósa volt az elnök Washingtonban, most minden bizonnyal arra törekszik majd, hogy újra létrehozza az együttműködést Izrael és Szaúd Arábia között. Mohamed bin Szalman szaúdi trónörökös másfél milliárd dolláros üzleti ajánlattal kötelezte le Jared Kushnert. Trump diplomáciája valószínűleg Kissinger vonalát követi:
divide et impea! Oszd meg és uralkodj!
Míg a demokraták diplomáciája egy táborba hozta Oroszországot, Kínát és Iránt, Trump megpróbálja szétverni ezt az egységet külön – külön megállapodva Pekinggel, Moszkvával és Teheránnal. Mindezt a háború elkerülésével, mert az USA külföldi hadműveletei igen kevés hosszútávú hasznot hoztak Washingtonnak, Putyin sikertelen agressziója Ukrajna ellen pedig azt bizonyítja: a háborúzás kora lejárt…
Ukrajna a jövőben mélységben is támadhatja Oroszországot az amerikai fegyverekkel – döntött Biden elnök a New York Times és a Washington Post értesülései szerint. Ez lépés a harmadik világháború felé – reagált Putyin sajtója.
Az oroszok brutális csapást mértek Ukrajna energiahálózatára, emiatt az ország nagy részén egy időre megszűnt az áramszolgáltatás. Putyin célja világos: az infrastruktúra lerombolásával rákényszeríteni Ukrajnát a terület békéért elv elfogadására, melyet Donald Trump is képvisel. Európa megosztott: Scholz kancellár felhívta Putyint, és megismételte a NATO és az Európai Unió álláspontját: Oroszországnak ki kell vonnia a csapatait Ukrajnából! Putyin ezt nyilvánvalóan visszautasította, mert ezzel nemcsak a hatalmát, de valószínűleg az életét is kockára tenné. Macron francia elnök közölte:
”Putyin nem akar békét, fölösleges lenne felhívni őt.”
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bírálta Scholz kancellárt amiért szóba állt Putyinnal.
Orbán tévedése: Trump nem békét hanem új hidegháborút hoz
Az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és nyíltan arra törekszik, hogy szétverje az Európai Unió – Oroszország – Kína együttműködését. Erre Putyin eszement agressziója Ukrajna ellen pompás alkalmat teremtett. Brüsszel felmondta az együttműködést Moszkvával, és gyengíti kapcsolatait legnagyobb kereskedelmi partnerével, Kínával. Ezzel az USA a stratégiai célját elérte: Trump nyugodtan megállapodhat Putyinnal Ukrajna és az Európai Unió feje fölött. Ez valamiféle új Jalta lenne, de nem állna helyre az együttműködés lehetősége az Európai Unió – Oroszország és Kína között. Márpedig Orbán Viktor erre alapozta stratégiai tervét. “Nincs a teremtésben vesztes csak én!” – kiálthat fel a magyar miniszterelnök, de Trump és Putyin kínálhat egy B megoldást: Orbán lehet a térség gauleitere!
Nagy tapasztalata van abban, hogy miképp lehet egy gazdaságilag sikertelen országot politikailag irányítani.
Erre a tehetségére a jövőben még inkább szükség lesz, és nemcsak Magyarországon hiszen a stagnálás és a perspektíva hiánya immár nem is csak térségünket, de egész Európát jellemzi.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
