Trump elnök kijelölt 52 célpontot Iránban, melyeket amerikai támadás érhet, ha Irán katonai akciót hajt végre, hogy megbosszulja Szulejmani tábornok halálát. Márpedig Irán katonai válaszra készül – nyilatkozta a CNN hírtelevíziónak a vallási vezető, Khamenei ajatollah katonai főtanácsadója.
A háború és béke döntő kérdéseiben Ali Khamenei ajatollah mondja ki a végső szót az iszlamista rendszerben, épp ezért katonai tanácsadójának nézetei nagyon is érdeklik most az egész világot amikor az USA és Irán a háború szélére sodródott.
„Katonai célpontokat veszünk célba!”
Ezt hangsúlyozta Hosszein Dehgan tábornok, aki régebben Irán hadügyminisztere volt, most pedig Ali Khamenei ajatollah tanácsadója. „Mi nem akartunk háborút, azt USA kezdte el. Mi ugyanolyan csapást mérünk az Egyesült Államokra mint amilyet mi szenvedtünk el!” – így a katonai tanácsadó.
És mi van Trump 52 iráni célpontjával? (azért épp 52, mert 1979-ben amikor elfoglalták az USA teheráni nagykövetségét épp ennyi amerikai állampolgárt ejtettek túszul).
„Trump egy szerencsejátékos és egy gengszter!”
Így jellemezte az Egyesült Államok elnökét Hosszein Deghan tábornok, aki kétségbe vonta Trump ép elméjėt is. Ezek persze csak szóvirágok. De mi lesz, ha Trump valóra váltja a fenyegetését és lecsap az 52 iráni célpontra?
„Ne legyen félreértés: akkor teljes visszacsapás következik! Egyetlen amerikai katonai célpont sem érezheti magát biztonságban, megvannak az eszközeink arra, hogy bármelyikre csapást mérjünk!” Ezt állítja a vallási vezető katonai tanácsadója, de ebben külföldön sokan kételkednek. Irán katonai ereje eltörpül az Egyesült Államokhoz viszonyítva. Hatékonyságát pedig épp azzal bizonyította, hogy kilőtte legfőbb közel-keleti ellenségét, Kaszim Szulejmani tábornokot.
Az oroszok nem támogatják Iránt
A legkorszerűbb haditechnika beszerzésében Irán az oroszokra számított, de csalódnia kellett. Putyin megtagadta a kérést mondván, hogy azzal csak súlyosbítanák a helyzetet a térségben. Az előzmény az, hogy Putyin, Trump és Netanjahu biztonságpolitikai tanácsadója összeült Izraelben. Mind az amerikaiak mind az izraeliek azt kérték az oroszoktól, hogy ne fegyverezzék fel Iránt, amely Izraelnek még a létét sem hajlandó elismerni. Putyin belement az alkuba, mert cserébe szíriai szerepének elismerését kapta az USA-tól és Izraeltől. Irán magára maradt. Ezért dönthetett Trump Szulejmani tábornok kilövése mellett. Csakhogy a sarokba szorított Irán veszélyes lehet, mert felszíthatja a terrorizmust és bizonytalanná teheti az egész közel-keleti régiót. Amerikai szempontból viszont a Közel Kelet jóval kevésbé fontos mint korábban, mert az USA újra kőolaj és földgáz exportőrré vált. Így ha a zűrzavar miatt emelkednek az árak, akkor ez az USA és Oroszország számára előnyös lehet míg az importőrök (Európa , Kína stb.) hátrányos.
