Arra hívta fel a figyelmet Nouriel Roubini, aki szerint egyszerre fenyeget stagfláció és globális adósságválság ami miatt a jegybankok lehetetlen helyzetbe kerülhetnek, mert az infláció elleni szigorító intézkedések adósságválságot válthatnak ki, melyet egyáltalán nem lesz könnyű kezelni.
Még nincs itt ez a kettős válság, de gyorsan közeledik – fejtette ki a Bloomberg televízióban a Végzet közgazdásza, aki megjósolta a nagy pénzügyi válságot 2008-ban.
Most nemcsak az okoz gondot az Egyesült Államokban, hogy a vírusválság ellensúlyozására túlfűtötték a gazdaságot, és ez inflációt váltott ki hanem az is, hogy a nagy globális szállító láncok komolyan meggyengültek. Emiatt a kínálati oldalon komoly problémák merülnek fel. Jól látszik ez a világ energia piacán.
Stagfláció jöhet éppúgy mint a hetvenes években vagyis a gazdaság nem nő, de az árak igen. Ráadásul akkor még jóval alacsonyabb volt mindenütt az államadósság. Most viszont ez sokkal magasabb – jelentős részben amiatt, hogy a jegybankok és az államok pénzzel árasztották el a piacokat és a családokat a vírusválság idején.
Hogy lehet stagfláció amikor a digitális óriások mint a Google, az Apple vagy az Amazon deflációs hatást gyakorolnak a piacokra az egész világon?
“A globalizáció ellenfeleinek a száma nagyon megnövekedett, mert a rendszer nagyon sokakat hátrányosan érintett. Ők a digitális globalizáció ellen vannak” – hangsúlyozza Nouriel Roubini.
“A globalizáció vesztesei ott találhatóak Trump szavazói között, a republikánusoknál, de a demokrata táborban is az USA-ban éppúgy mint a populista mozgalmakban Európában.
Ezek azt követelik, hogy hozzák vissza a gyárakat és a munkahelyeket Kínából és más hasonló helyekről, ahova épp az alacsony bérek miatt telepítették ki az ipart. ”Negatív tényező az is, hogy a népesség a legtöbb országban egyre öregszik. Ez már nemcsak Európára, az Egyesült Államokra vagy Japánra igaz hanem Kínára, Dél Koreára is.
Ez is a stagnálás irányába löki a gazdaságokat.
Az amerikai és a kínai gazdaság szétválása (decoupling)
Ez tartós tendenciának bizonyul – hangsúlyozza Roubini, aki arra utal, hogy Trump elnök védővámjait Kínával szemben Biden sem vonta vissza.
Igaz, hogy Yellen pénzügyminiszter asszony javasolta ezt éppen azért, hogy megállítsák az inflációt, de egyelőre nem történt semmi. A republikánus ellenzék ugyanis kitart Trump védővámjai mellett annak ellenére, hogy az olcsó kínai import mérsékelhetné az inflációt az Egyesült Államokban. A kínálati oldal tartós gyengélkedése az infláció növekedése irányába hat miközben az ellene hozott jegybanki szigorító intézkedések olyan adósságválságot idézhetnek elő mint a 2008-as nagy pénzügyi válság idejében. (Lásd Görögország). Akkor defláció uralkodott a piacokon, most viszont az infláció okoz problémát párhuzamosan a gazdasági recesszióval.
Balkanizálódás fenyegeti a globális gazdaságot, mert mindenki a saját gazdaságát védi.
A tőke és a munka között változnak az erőviszonyok
A Biden adminisztráció hatalmas összegeket juttatott a leginkább rászoruló családoknak a vírusválság idején (900+1300 milliárd dollár). Ennek következtében a munkavállalók helyzete megerősödött. Míg a korábbi időszakban a pénz a munkavállalóktól a tőke irányába vándorolt, most ez megfordult. A munkavállalók anyagi helyzete megerősödött az Egyesült Államokban, immár megengedhetik maguknak, hogy ne fogadjanak el nekik nem megfelelő munkahelyet – érvelt Roubini a Bloomberg televízióban.
Érdemes megemlíteni, hogy a Standard and Poor’s jóslata szerint a munkavállalók elveszítik ezeket a megszerzett előnyöket a következő években az USA-ban, ahol a munkanélküliség növekedése várható épp a fenyegető recesszió miatt.
A jegybankok adósság csapdában
A Federal Reserve Boardnak előbb kellett volna megkezdenie a szigorítást, de akkor növelte volna annak kockázatát, hogy összeomlik a kötvénypiac és utána a tőzsde is, mert a magas adósságállomány miatt a kamatláb emelése csődökhöz vezethet. Most nem olyan recesszióval kell számolnunk mint a korábbi években, hanem olyan nagy válsággal (depresszió) mint amilyen a harmincas években volt az Egyesült Államokban és a világ nagy részén.
“Egyáltalán nem vagyok optimista a jövőt illetően”
– fejezte be interjúját a Végzet közgazdásza, Nouriel Roubini a Bloomberg televízióban.
