Kezdőlap Címkék Zelenszkij

Címke: Zelenszkij

Orbán Kijevben

Kenderessy Milán
-
0
Orbán Kijevben

Az ukrajnai háború kitörése óta először látogat el a magyar kormányfő Kijevbe nem sokkal azután, hogy Magyarország átvette az Európai Unió elnökségét. Brüsszeli források szerint Orbán Viktor ígéretet tett arra, hogy ellátogat Ukrajna fővárosába, és ott nem a saját nézeteit képviseli hanem az Európai Unióét.

Ha a magyar kormányfő nem vállalta volna ezt a látogatást, akkor Magyarország nem kapta volna meg a soros uniós elnökséget. Orbán Viktor többször is megvétózta Ukrajna uniós támogatását, és minden módon akadályozta, hogy az orosz agresszió áldozata jelentős nyugati támogatáshoz jusson. Az európai választáson is a béke jelszavával kampányolt a magyar miniszterelnök szembeállítva Brüsszel és Washington “háborús politikájával.”

Orbán – Zelenszkij találkozó Kijevben

Ez erős szimbólum, de aligha változtat azon, hogy a magyar diplomácia egyedül az Európai Unióban sokkal megértőbb Putyin álláspontja iránt mint a megtámadott Ukrajna politikájával. Ürügyként Orbán Viktor szívesen használja a magyar kisebbség ügyét, de Ukrajnában román kisebbség is él, a mindenkori bukaresti kormány mégiscsak egyértelműen támogatja az Európai Unió és a NATO Ukrajna politikáját, mely jelenleg azt jelenti: kiállnak Zelenszkij elnök mellett. Az ukrán elnök álláspontja az, hogy fegyverszüneti tárgyalásokra csakis akkor kerülhet sor, hogyha az oroszok kivonulnak Ukrajnából. Minthogy ennek a  valószínűsége nulla, ezért ez a háború folytatását jelenti beláthatatlan ideig. Putyin a területért békét megoldást kínálja, és ezzel ért egyet Orbán Viktor is. A döntés persze nem az ő kezükben van hanem az USA elnökében. Zelenszkij elnök erről Washingtonban úgy nyilatkozott:

”Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a fejünk felett Putyinnal, de ezt mi nem fogadnánk el.”

Legutóbb Podoljak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke már úgy nyilatkozott a Bloombergnek, hogy Oroszországot is meg lehetne hívni egy békekonferenciára. Ukrajna támogatottsága mind Washingtonban mind Brüsszelben gyengül: Biden elnök siralmasan leszerepelt azzal a Donald Trumppal szemben, aki azzal kampányol, hogy napok alatt megoldaná az ukrajnai konfliktust. Hogyan? Úgy, hogy leállítaná az amerikai támogatást Zelenszkij elnöknek, ha az nem lenne hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni Putyinnal.

Brüsszeli támogatása azért gyengülhet meg Ukrajnának, mert Macron elnök súlyos vereséget szenvedett a választásokon, ellenfele, Marine Le Pen pedig éppúgy Putyin “barátai” közé tartozik mint a jelenleg épp Kijevben tárgyaló Orbán Viktor miniszterelnök.

12 év után

FüHü
-
0
12 év után

Orbán Viktor magyar miniszterelnök július 2-án reggel érkezett Kijevbe – hosszú évek óta ez az első látogatása.

A hírek szerint megérkezett a magyar nagykövetségre a számos autóból álló miniszterelnöki csapat. Orbán nem járt Ukrajnában sem Volodimir Zelenszkij, sem az előző elnök, Petro Porosenko idején. Orbán legutóbb 2012-ben járt Kijevben, ahol Janukovics akkori elnökkel találkozott.

Európa egyik legoroszbarátabb vezetőjének váratlan látogatása keretében, amelyre akkor kerül sor, amikor Magyarország veszi át az EU soros elnökségét. Orbán Viktor várhatóan kedden tárgyal Volodimir Zelenszkij elnökkel és más vezető tisztségviselőkkel.

Szijjártó: részt veszek az Ukrajnáról szóló békekonferencián

Kenderessy Milán
-
0
Szijjártó: részt veszek az Ukrajnáról szóló békekonferencián

A legmagasabb orosz érdemrenddel kitüntetett magyar külügyminiszter nyolcadszor járt Oroszországban azóta, hogy Putyin parancsára az orosz csapatok megtámadták Ukrajnát 2022 február 24-én.

Szentpéterváron kijelentette:

”mi abszolút a béke oldalán állunk, ezért minden olyan rendezvényen részt veszünk, amelyen a béke van napirenden”

– közölte Orbán Viktor első janicsárja, aki a főnöke helyett kapta meg a Barátság Érdemrendet Oroszországban.

Szijjártó Péter nem vár eredményt a svájci békekonferenciától, melyre Zelenszkij elnök meghívta Orbán Viktor miniszterelnököt.

Szijjártó szerint akkor lenne eredmény várható, ha “mindenkit meghívtak volna, de Oroszország esetében nem ez a helyzet.”

Kína sem vesz részt a békekonferencián pedig Zelenszkij elnök meghívta Hszi Csin-ping kínai államfőt is. Kihagyja a konferenciát Joe Biden is, aki maga helyett az alelnököt, Kamala Harrist küldi Svájcba.

Mit akar az USA elérni Ukrajnában?

Joe Biden európai utazása előtt interjút adott a liberális Time magazinnak, és ott megkérdezték tőle: nem lesz-e ebből háború Oroszországgal?

“Akkor lenne háború Oroszországgal, ha nem támogatnánk Ukrajnát”

– válaszolta az USA elnöke. Ellenfele, Donald Trump azt ígéri, hogy amennyiben megválasztják, akkor villámgyorsan rendezné Ukrajna ügyét. Minden bizonnyal úgy, hogy Zelenszkij elnök feje fölött megállapodna Putyin orosz elnökkel egy fegyverszünetben, amely gyakorlatilag rögzítené Oroszország és Ukrajna új határát – természetesen csak “ideiglenesen”.

Pressman nagykövet bírálta Szijjártó Péter oroszországi útját az X-en:

”Szijjártó Péter miniszter úrnak igaza van: az energia diverzifikáció nem ideológiai hanem fizikai kérdés. A fizika törvényei Magyarországon is ugyanazok mint a többi uniós országban. A többiek viszont úgy döntöttek, hogy csökkentik a függőségüket Putyintól”

– írta az USA budapesti nagykövete, aki arra célzott: Washingtonban tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy Putyin az energiaszállításokon keresztül finanszírozza Orbán Viktor szuverén rendszerét.

Miután Brüsszeltől nem kap pénzt, Orbán Viktor egyre jobban rá van utalva keleti  “szövetségeseire” Putyinra és Hszi Csin-pingre. Csakhogy Biden elnök, aki épp most európai körutat tesz, már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Orbán Viktor elutasítja a hidegháborús logikát, és ezzel egyáltalán nincsen oly egyedül Európában. Azzal, hogy Biden elnök képtelen megoldani az ukrajnai válságot, a béke ügyét átengedi Trumpnak, Európában pedig a szélsőjobboldalnak és a szélsőbaloldalnak. Ez nagyon komoly választási kockázat mind az Egyesült Államokban mind pedig Európában.

Korrupció miatt letartóztatták Ukrajna agrárminiszterét

ki
-
0
Korrupció miatt letartóztatták Ukrajna agrárminiszterét

Pénteken egy ukrán bíróság elrendelte Mikola Szolszkij mezőgazdasági miniszter letartóztatását, mert illegálisan szerzett meg egy értékes állami földbirtokot.

75,7 millió hrivnya óvadékot állapított meg a bíró, ez 1,9 millió dollárt jelent – hatalmas összeg ez a háború sújtotta Ukrajnában. A korrupciós vád is súlyos, de azt az időszakot érinti amikor Mikola Szolszkij még nem volt agrárminiszter Volodimir Zelenszkij rendszerében, ahol eddig ez a legsúlyosabb korrupciós ügy. Mikola Szolszkij 2022 márciusában vette át az agrártárca irányítását tehát röviddel azt követően, hogy Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát 2022 február 24.

Jogilag most furcsa helyzet alakulhat ki, mert a parlament még nem fogadta el Mikola Szolszkij lemondását, így hivatalosan továbbra is ő az agrárminiszter miközben a bíró döntése alapján június 24-ig előzetesben kell maradnia.

Az agrárminiszter, a gabona kereskedelem kulcsfigurája, mindent tagad

A szóban forgó földbirtok értéke mintegy 7,35 millió dollár, ezért az ügyészség szerint ez minősített korrupciós esetnek számít. Ha elítélik, akkor akár 12 éves börtönbüntetést is kaphat Ukrajna lemondott agrárminisztere.

A 44 éves Mikola Szolszkij kulcsfigura volt Zelenszkij elnök rendszerében hiszen ő intézte a gabonaexport ügyét. Korábban Ukrajna – a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre -a Fekete tengeren keresztül szállította ki a termést a világpiacra, de a háború kezdete óta ezt az orosz hadiflotta akadályozza, ezért más utat kellett keresni.

Az Európai Unió vámmentességet adott az ukrán gabonának, hogy ily módon is segítse a háborúban álló Ukrajnát, de több határmenti uniós tagállam köztük Magyarország sérelmezi ezt, mert az ukrán gabonát  nemcsak átszállítják az Európai Unió területén, de gyakran ott el is adják, ez pedig rontja a magyar, a lengyel, a szlovák stb. gazdák esélyeit a piacon.

A Reuters hírügynökség munkatársa megkereste a lemondott agrárminisztert illetve az ukrán gazda szövetséget, de sehol sem akartak nyilatkozni a kacifántos ügyről, mely kapcsolatban áll a háborúval ugyanis az ukrán állam a veteránoknak juttatott állami földeket, és ezekből szerzett meg a vád szerint egy csinos földbirtokot Mikola Szolszkij még azelőtt, hogy Ukrajna mezőgazdasági minisztere lett volna.

Zelenszkij elnök zéró toleranciát hirdetett meg a korrupcióval szemben a nyugati szövetségesek kérésére: hadügyminiszterét is elbocsátotta noha őt magát nem gyanúsították korrupcióval, de helyetteseit és a minisztérium sok magasrangú munkatársát viszont igen. Zelenszkij elnök közölte: amint Ukrajna bejut az Európai Unióba, az első dolga lesz belépni az európai ügyészségbe.

Proxy háborúban a Wagnerrel

Kenderessy Milán
-
0
Proxy háborúban a Wagnerrel

Ukrajna katona hiánnyal küszködik, ezért meglepő a hír, hogy a titkosszolgálat fegyveres alakulata szabályos háborút folytat az orosz Wagner hadsereggel Szudánban. Mit keresnek ott az ukránok? Milyen ukrán érdekeket védelmeznek?

Szudánban a hadsereg két része hadakozik: a polgárháborúban a Nyugat az egyik felet támogatja, a Kelet a másikat. Vagyis proxy háborúról van szó amikor a felek másokért hadakoznak, és halnak hősi halált. Mi a tét? Szudán ásványi kincsei mindenekelőtt az aranybányák, melyek többsége jelenleg kínai kézen van. A Wagner zsoldosok küzdenek a kínai érdekekért. A Wagner hadsereg fellázadt Putyin ellen, és akkor szóba került, hogy fel is oszlatják a zsoldos sereget, melynek főnökét az FSZB felrobbantotta. A Wagner hadsereget ujjászervezték, a parancsnok ma már az FSZB egyik altábornagya. Putyin ma már nyíltan felvállalja a Wagner hadsereget, amely nem is nagyon titkolja, hogy csodálja a nácikat. Eredetileg Hitler lett volna a nevük, de Putyin még a békeidőkben úgy döntött, hogy a náci vezér túlzás. Így aztán a náci érzelmű zsoldosok Hitler kedvenc zeneszerzőjét, Richard Wagnert választották névadónak.

Miért harcolnak az ukránok Szudánban? Mert óriási szükségük van az USA pénzügyi támogatására és fegyverszállításaira.

“Ukrajna vereséget szenved, ha nem kapja meg az USA támogatást”

Kínos igazságról beszélt vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki azt fejtegette, hogy a több mint két éve harcoló Ukrajna vereséget szenvedhet a nála sokkal erősebb Oroszországtól amennyiben hamarosan nem kapja meg azt a 60 milliárd dolláros amerikai támogatást, melyet Biden elnök szívesen átutalna a kijevi kormánynak, de Trump republikánus barátai ezt megakadályozzák.

Mire hivatkoznak a republikánusok?

Arra, hogy a háború megnyerhetetlen Ukrajnában.

“Miért finanszírozzunk egy megnyerhetetlen háborút?”

– kérdi Donald Trump, aki rámutat arra, hogy a demokraták már jóval Putyin ukrajnai agressziója előtt – 2022 február 24 – az Egyesült Államok stratégiai ellenfelének nyilvánították Oroszországot Kínával együtt. Felrúgták ezzel a republikánusok kedvenc külpolitikai gondolatát: ne kerüljünk szembe egyszerre Oroszországgal és Kínával! A republikánus Kissinger ezért hozta össze Nixon elnököt Mao Ce-tunggal 1972-ben Pekingben. A 100 éves Kissinger még tavaly is elrepült Pekingbe, hogy megpróbálja helyreállítani a mélypontra jutott amerikai-kínai kapcsolatot.

Jelenleg Pekingben tárgyal Yellen amerikai pénzügyminiszter, hogy valamiféle modus vivendit teremtsen a világ két legnagyobb gazdasági hatalma között.

Lavrov orosz külügyminiszter is Pekingbe készül miután többször is úgy nyilatkozott, hogy a kínai béketerv alkalmas kezdet lehet az ukrajnai helyzet rendezésére.

Miért nem lehet Putyinnal tárgyalni?

Donald Trump azt ígéri, hogy vígan megállapodna Putyin elnökkel Ukrajna feje fölött hogyha újra a Fehér Ház lakója lenne. Zelenszkij elnök épp Washingtonban jelentette ki, hogy “Biden elnök öt perc alatt megállapodhatna Putyinnal a fejünk felett, de ezzel mi nem értenénk egyet.”

A NATO főtitkára 100 milliárd eurós ukrajnai támogatási alapot szeretne létrehozni, de kevés tagállam szeretne ebbe befizetni. A tartózkodást látva Stoltenberg NATO főtitkár úgy fogalmazott, hogy

“Ukrajnát erős tárgyalási pozícióba kell hozni Oroszországgal szemben. Azután az ukrán kormányzaton múlik, hogy a tárgyalások során mit fogad el és mit nem.”

Ez finom figyelmeztetés arra, hogy nem lehet fenntartani azt az elvet, melyet Zelenszkij elnök és a NATO jelenleg hangsúlyoz:

”Csakis akkor tárgyalunk, ha minden orosz katona elhagyta Ukrajna 1991-es határait!”

Az ukrán hadsereg ugyanis nem képes az oroszok teljes kiszorítására még akkor sem, ha megkapja a nyugati támogatásokat. Ha pedig nem kapja meg, akkor el is veszítheti a háborút – ahogy erre Zelenszkij elnök vasárnap rámutatott.

Ukrajna vereséget szenved, ha nem kapja meg az USA támogatást

Polonius
-
0
Ukrajna vereséget szenved, ha nem kapja meg az USA támogatást

Kínos igazságról beszélt vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki azt fejtegette, hogy a több mint két éve harcoló Ukrajna vereséget szenvedhet a nála sokkal erősebb Oroszországtól amennyiben hamarosan nem kapja meg azt a 60 milliárd dolláros amerikai támogatást, melyet Biden elnök szívesen átutalna a kijevi kormánynak, de Trump republikánus barátai ezt megakadályozzák. Mire hivatkoznak a republikánusok?

A háború megnyerhetetlen Ukrajnában. “Miért finanszírozzunk egy megnyerhetetlen háborút?” – kérdi Donald Trump, aki rámutat arra, hogy a demokraták már jóval Putyin ukrajnai agressziója előtt – 2022 február 24 – az Egyesült Államok stratégiai ellenfelének nyilvánították Oroszországot Kínával együtt. Felrúgták ezzel a republikánusok kedvenc külpolitikai gondolatát: ne kerüljünk szembe egyszerre Oroszországgal és Kínával! A republikánus Kissinger ezért hozta össze Nixon elnököt Mao Ce-tunggal 1972-ben Pekingben. A 100 éves Kissinger még tavaly is elrepült Pekingbe, hogy megpróbálja helyreállítani a mélypontra jutott amerikai-kínai kapcsolatot.

Jelenleg Pekingben tárgyal Yellen amerikai pénzügyminiszter, hogy valamiféle modus vivendit teremtsen a világ két legnagyobb gazdasági hatalma között.

Lavrov orosz külügyminiszter is Pekingbe készül miután többször is úgy nyilatkozott, hogy a kínai béketerv alkalmas kezdet lehet az ukrajnai helyzet rendezésére.

Miért nem lehet Putyinnal tárgyalni?

Donald Trump azt ígéri, hogy vígan megállapodna Putyin elnökkel Ukrajna feje fölött hogyha újra a Fehér Ház lakója lenne. Zelenszkij elnök épp Washingtonban jelentette ki, hogy “Biden elnök öt perc alatt megállapodhatna Putyinnal a fejünk felett, de ezzel mi nem értenénk egyet.”

A NATO főtitkára 100 milliárd eurós ukrajnai támogatási alapot szeretne létrehozni, de kevés tagállam szeretne ebbe befizetni. A tartózkodást látva Stoltenberg NATO főtitkár úgy fogalmazott, hogy

“Ukrajnát erős tárgyalási pozícióba kell hozni Oroszországgal szemben. Azután az ukrán kormányzaton múlik , hogy a tárgyalások során mit fogad el és mit nem.”

Ez finom figyelmeztetés arra, hogy nem lehet fenntartani azt az elvet, melyet Zelenszkij elnök és a NATO jelenleg hangsúlyoz:

”Csakis akkor tárgyalunk, ha minden orosz katona elhagyta Ukrajna 1991-es határait!”

Az ukrán hadsereg ugyanis nem képes az oroszok teljes kiszorítására még akkor sem, ha megkapja a nyugati támogatásokat. Ha pedig nem kapja meg, akkor el is veszítheti a háborút – ahogy erre Zelenszkij elnök vasárnap rámutatott.

Jeszenszky: miért támadta meg Putyin Ukrajnát?

ki
-
0
Jeszenszky: miért támadta meg Putyin Ukrajnát?

“Ukrajna európai uniós és NATO tagsága csak stabilizálta volna az országot, erősítette volna az ottani demokráciát és emelte volna az életszínvonalat. Valójában ez, és nem az Ukrajnában elhelyezett NATO fegyverek fenyegették volna nem Oroszországot hanem Putyin autokratikus rendszerét” – írta Magyarország egykori külügyminisztere a valasz.hu portálon az ukrajnai háború második évfordulóján.

Jeszenszky Géza szerint “az interkontinentális rakéták korában nincsen nagy jelentősége annak, hogy szükség esetén ezeket Amerikából vagy máshonnan, esetleg tengeralattjárókról indítják el. ”Ha ez így van, akkor nem egészen érthető a kubai rakéta válság, melyben Kennedy elnök azért kockáztatta a világháborút, mert a Szovjetunió Kubában helyezett el szovjet rakétákat, melyek pillanatok alatt elérhették volna Washingtont vagy New Yorkot. Kennedy rákényszerítette arra Nyikita Szergejevics Hruscsovot, hogy vonja ki rakétáit Kubából. Ukrajnában elhelyezett amerikai rakéták közvetlenül fenyegethetik Moszkvát, ezért nem fogadták el Ukrajna NATO tagságát 2008-ban. Jeszenszky Géza egyetértően idézi Orbán Viktor miniszterelnök szavait:

”Ha 2008-ban felvettük volna Ukrajnát a NATO-ba, akkor Oroszország nem támadta volna meg szomszédját.”

A NATO ereje lényegesen nagyobb mint Oroszországé, ezért nyilvánvaló, hogy Putyin hadserege nem lenne képes Európa fenyegetésére.

Ukrajna egy főre jutó GDP-je a háború előtt sem érte el a szovjet nívót sem

Két olyan poszt szovjet tagállam van, ahol az életszínvonal nem nőtt a Szovjetunió bukása után: Ukrajna és Moldova. Oroszországban jelentős növekedés ment végbe Putyin első elnöki periódusai idején, ezen alapul az orosz elnök népszerűsége ma is.

Ezt az életszínvonalat azonban továbbra is a nyersanyagok exportja garantálta mint a cári vagy a szovjet időkben. Ezért Putyin megkérte a Goldman Sachs szakértőit: készítsenek tervet Oroszország gazdasági reformjára. Ez el is készült, és valamiféle kínai megoldást javasolt, piacgazdaságot, melyet az állam ellenőriz ugyan, de nem zavarja annak bővülését. Putyin tanulmányozta a tervet, majd elutasította azt 2008-ban mondván:

”támogatóim, a szilovikok nem fogadnák azt el.”

A szilovikok a fegyveres erőket jelentik, akik Putyin rendszerének elitjét alkotják, és nem hajlandók lemondani az előjogaikról.

Jeszenszky Géza joggal mutat rá tanulmányában, hogy míg Oroszország 25 évig elfogadta a NATO keleti bővülését, az utóbbi időszakban már elutasítja azt.

Putyin ezzel kapcsolatban érdekes utalást tett amikor azt állította, hogy “Bill Clintonnak ajánlatot tettem, hogy mi is belépnénk a NATO-ba. Clinton elnök nem mondott nemet, de időt kért. Konzultált szakértőivel, és ezek után elutasította Oroszország NATO tagságát.”

2021-ben az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Putyin ezt követően indította meg csapatait Ukrajna ellen.

Macron elnök nemrég kijelentette:

“nem zárható ki nyugati erők részvétele az ukrajnai háborúban.”

Miért mondta ezt a francia elnök? Mert olyan jelentést kaphatott a frontról, hogy az orosz erők áttörhetik az ukrán védelmet.

Az idő Oroszországnak dolgozik. Zelenszkij elnök, aki nemrég leváltotta a katonai vezetést, kijelentette:

“2024 az erőgyűjtés éve lesz, 2025-ben támadhatunk.”

Ukrajna katonai győzelmében immár jóformán senki sem hisz.

Trump tárgyalna Putyinnal

Ezt állítja John Bolton, aki Trump nemzetbiztonsági tanácsadója volt, de ma már nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti az ex elnököt, aki visszakészül a Fehér Házba. Ahol felülvizsgálná Biden elnök diplomáciai stratégiáját, melynek alapja az, hogy mind Kínát mind pedig Oroszországot stratégiai ellenfélnek tekinti.

Trump közvetlenül tárgyalna nemcsak Putyinnal, de Hszi Csin-ping kínai elnökkel, az iráni vezetőkkel illetve Kim Dzsong un-nal is – állítja John Bolton, aki valószínűnek tartja, hogy a NATO leértékelődne Trump második elnöksége idejében.

“A NATO szart sem ér” – mondogatja az USA ex elnöke baráti körben, de hogy mit tenne valójában, ha újra bekerülne a Fehér Házba, arról valószínűleg neki magának sincsen fogalma.

A baj az, hogy másnak sincs: senki sem tudja, hogy miképp lehetne véget vetni a megnyerhetetlen háborúnak Ukrajnában. Csakhogy Zelenszkij elnök rendszere lélegeztető gépen van: nyugati támogatás nélkül működésképtelen. Sem elég pénze sem elég katonája sincsen a háború folytatásához, ahol már régen nem a győzelem hanem a túlélés a tét.

Macron : “nincs egyetértés abban, hogy a Nyugat küldjön-e csapatokat Ukrajnába”

Polonius
-
0
Macron : “nincs egyetértés abban, hogy a Nyugat küldjön-e csapatokat Ukrajnába”

“Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerhesse meg azt a háborút” – hangsúlyozta a francia elnök azután a párizsi csúcstalálkozó után, melyen Ukrajna támogatásáról tanácskoztak nyugati vezetők két évvel azután, hogy Putyin megindította csapatait a szomszédos állam ellen.

Ukrajna hősiesen ellenáll, de tovaszálltak azok az álmok, hogy az ukrán hadsereg kiszoríthatja az orosz csapatokat az ország területéről. Maga Zelenszkij elnök is elismerte, hogy “2024 az erőgyűjtés  éve lesz, és az ukrán hadsereg támadására csak 2025-ben lehet számítani.”

A katonai szakértők többsége szerint egyértelmű: Ukrajna csakis úgy nyerheti meg a háborút, ha a NATO csapatokat küld a frontra. Ezért mondta azt Emmanuel Macron elnök, hogy

“nem lehet kizárni nyugati erők küldését Ukrajnába.”

Ehhez rögtön hozzátette: “erről nincsen konszenzus Nyugaton.”

Moszkva kőkeményen reagált

Peszkov, Putyin szóvivője egyből közölte, hogy ez háborút jelentene a NATO és Oroszország között.

Akar ilyesmit bárki is Európában? Aligha. Akkor miért tett ilyen kijelentést a francia elnök, aki elég rendszeresen konzultál az oroszokkal? Az orosz csapatok áttörték az ukrán frontot Avgyijevkánál, és ezzel szimbolikus győzelmet arattak, melyet Putyin igyekszik is kihasználni hiszen elnökválasztás lesz Oroszországban, ahol a háború egyre kevésbé népszerű hiszen nagy ára van, és kis eredménye. Macron elnök – nagy valószínűség szerint – egyáltalán nem kíván csapatokat küldeni Ukrajnába  hiszen ezt a francia közvélemény sem fogadná örömmel. Macron javaslata minden bizonnyal a finn párhuzam hatására készülhetett: Finnország hősies ellenállás után 1940-ben megalázó békét kötött az agresszorral feláldozva területének egy részét. Karéliát kiürítették, a finn lakosság onnan áttelepült holott az öreg Vejnemöjnen és a Kalevala szülőföldje ez.

Miért állt rá a békére Sztálin?

Kezdetben a szovjet diktátor ugyanazt a célt tűzte ki mint Putyin Ukrajnában: a szomszédos ország megszállását. Finnországot a Hitler-Sztálin paktum titkos záradéka szovjet érdekszférának minősítette, ezért a szovjet diktátor felhatalmazva érezte magát a támadásra. A finnek hősiesen ellenálltak, de végülis a túlerő győzött. Leningrádban megalakult a finn kommunista kormány Otto Kuusinen veterán bolsevik irányításával. Ő lett volna a finn Rákosi. Aztán Sztálin mégiscsak lepaktált Mannerheim marsallal, a cári titkosszolgálat egykori tisztjével, aki remekül megszervezte a finn hadsereg ellenállását, és még inkább Finnország külföldi támogatását. Nagy Britannia és Franciaország jelezte Sztálinnak, hogy amennyiben elfoglalja egész Finnországot, akkor csapatokat küldenek a kis skandináv állam védelmére. Ez elgondolkodtatta Sztálint, aki tudta, hogy Adolf Hitler igencsak megbízhatatlan szövetséges. A náci diktátor ugyan lepaktált vele 1939-ben, de nemigen titkolta, hogy a végső célja a Szovjetunió lerohanása, csak épp előbb el akarta intézni Nyugat Európát. Sztálin úgy döntött, hogy egy kommunista Finnország nem éri meg a szembekerülést a brit és francia birodalommal. Ezért belement a kompromisszumos békébe Mannerheim marsallal miközben erről elfelejtette értesíteni Otto Kuusinen finn kommunista kormányát, mely Leningrádban várakozott a hatalom átvételére.

Macron francia elnök fejében most hasonló gondolat járhat: megfenyegetni Oroszországot nyugati csapat küldéssel Ukrajnába, hogy Putyin belemenjen egy kompromisszumos fegyverszünetbe vagy békébe, melynek eredményeképp Ukrajna elveszítené területének oroszok által megszállt részét, de ugyanakkor megmaradna az ország, mely lehetőséget kap a NATO és Európai Uniós tagságra.

Orbán: “Oroszország sosem tűrne el egy NATO és EU tag Ukrajnát”

Kenderessy Milán
-
0
Orbán: “Oroszország sosem tűrne el egy NATO és EU tag Ukrajnát”

A magyar miniszterelnök egy új lap kérdéseire válaszolva közölte a világgal Ukrajna számára nem rózsásak a háború végkimenetelének kilátásai. Persze ezzel a véleményével nincsen egyedül, ahogy a spanyolviaszt sem ő találta fel.

A European Voices számára egy volt osztrák kancellár készített interjút a magyar miniszterelnökkel, aki jövőbelátó diplomatának állította be magát. Orbán Viktornak ehhez kétségkívül megvan a tapasztalata és a tehetsége is csakhogy a világot a nagyhatalmak irányítják, és a magyar diplomácia szinte sosem tudta őket megérteni. Ebből is következett a két világháború, 1956 és a rendszerváltás kudarca. Romániai, amelynek diplomáciája sokkal jobban megértette a nagyhatalmakat, ezért járt mindig sokkal jobban. Románia jelenleg rendíthetetlen szövetségese az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak, és ehhez megfelelő támogatást is kap Washingtontól és Brüsszeltől. Orbán Viktor Magyarországát azonban leírták…

Stoltenberg: évtizedekig is elhúzódhat a NATO konfliktusa Oroszországgal

A NATO főtitkárának nyilatkozata a Welt am Sonntagban arra mutat, hogy a Nyugat elszánta magát arra: mindenképp rákényszeríti Oroszországot arra, hogy elfogadja Ukrajna NATO és EU tagságát vagyis pontosan az ellenkezőjét állítja annak mint Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök jól látja, hogy Putyin Oroszországa sokkal erősebb mint Zelenszkij Ukrajnája, amely nyugati segítséggel is épphogy tartani tudja magát az orosz csapatokkal szemben. Csakhogy a modern háborút nem a csapatok létszáma vagy a tankhadosztályok száma dönti el hanem az informatika. Ebben Ukrajna sokkal jobban  teljesít – hála a nyugati segítségnek. Putyin ugyan azt állítja, hogy sohasem fogadna el egy NATO és EU tag Ukrajnát, de erről szó sincs. Az erőviszonyok nem neki hanem a NATO-nak kedveznek, a háború felemészti Oroszország erőit, amely így elveszíti a jövőjét.

Az orosz közvélemény egyre inkább békét akar – ez derült ki Nagyezsgyin elnökjelöltségéből. Nyugaton is egyre nagyobb a háborús fáradtság és senki sem tudja, hogy miből fizesse ki az Ukrajnának ígért dollár és eurómilliárdokat. Ezért Ukrajna feje fölött nyugodtan fegyverszünetet köthet az Egyesült Államok, ahogy erre John Walt, a Harvard egyetem professzora rámutatott. Szerinte akár Biden akár Trump lesz az USA következő elnöke, az első dolga lesz lezárni a megnyerhetetlen háborút Ukrajnában.

Legkésőbb egy év múlva kiderül, hogy a három jóslat közül melyik igazolódik be: Orbán Viktor oroszbarát jövőképe, a NATO főtitkár elhúzódó háborúja Oroszország ellen vagy pedig a kompromisszum, amely véget vetne a háborúnak úgy, hogy Oroszország megtarthatná a meghódított területeket Ukrajnában cserében viszont el kellene fogadnia Ukrajna NATO és EU tagságát?…

Zelenszkij, a kijevi Mór

Kenderessy Milán
-
0
Zelenszkij, a kijevi Mór

Kétségbeesetten kalapozott pénzért Volodimir Zelenszkij Davosban a világgazdasági fórumon, ahol Kína kormányfője nem kívánt találkozni vele pedig korábban Peking még béketervet is közzétett, és Davosban nyugati diplomaták is úgy nyilatkoztak, hogy Kína nélkül nehéz lenne békét teremteni Ukrajnában.

Az ukrán pénzügyminiszter közölte: az első negyedévben még eldöcög a költségvetés Kijevben, de március 31 után kifogy a pénz a kasszából. Az USA 60 milliárd dolláros támogatása pedig éppúgy a levegőben mint az Európai Unió 50 milliárd eurója. Az előbbit Trump hívei akadályozzák Washingtonban, az utóbbit pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök vétózta meg az Európai Unió legutóbbi csúcstalálkozóján. Trump és Orbán e tekintetben is szorosan együttműködik, de miért?

Orbán nem Putyin hanem Trump bábuja Brüsszelben

A magyar miniszterelnök már réges-régen leírta Oroszországot, mert észrevette, hogy az orosz elit képtelen versenyképes gazdaságot létrehozni a hatalmas területű ásványkincsekkel bőségesen ellátott országban. 2010-es hatalomra jutása előtt csakis az Egyesült Államokban és Kínában tett hosszabb látogatást. Washingtonban a demokraták leírták a magyar miniszterelnököt, aki ezekután Trumpot választotta. Trump azt állítja, hogy pillanatok alatt rendezné az ukrajnai válságot oly módon, hogy Zelenszkij feje fölött megállapodna Vlagyimir Putyinnal. Trump elképzelése mögött stratégiai koncepció rejtőzik, melyet olyan szakértők dolgoztak ki mint a nemrég elhunyt Henry Kissinger. Az USA egykori külügyminisztere kiváló diplomáciatörténész is volt, és ebben a minőségében többször is felhívta a döntéshozók figyelmét: az Egyesült Államok érdeke ugyanaz mint a Brit birodalomé volt vagyis megakadályozni egy kontinentális birodalom létrejöttét, amely az Atlanti óceántól a Csendes-óceánig tart. Ezért küzdött Őfelsége kormánya Napóleon császár ellen, és ezért szálltak partra 1944 júniusában az angol-amerikai csapatok Normandiában, mert Marshall és Eisenhower tábornok attól tartott, hogyha sokáig késlekednek, akkor Sztálin marsall csapatai érik el az Atlanti partokat.

Zelenszkij, a kijevi Mór

Az Egyesült Államok szempontjából Zelenszkij szereplése tökéletesen sikeres volt: hosszú évtizedekre tönkretette Oroszország és az Európai Unió együttműködését. A Mór tehát teljesítette  küldetését, a Mór mehet – ahogy Shakespeare ezt Othello esetében megfogalmazta. Ukrajnának valószínűleg bele kell törődnie a területet a békéért programba, melyet Zelenszkij elnök elutasít. Biden vagy Trump meneszti-e a hősiesen kiálló ukrán elnököt, a végeredmény szempontjából mindegy. Washingtonnak ugyanis új oka van arra, hogy megállapodásra törekedjen Putyinnal, ez pedig a gázai háború. A CIA gyanúja szerint a Hamász terrorakcióját Izrael ellen az oroszok és az irániak együtt készítették elő.

A Hamász magasrangú küldöttsége nemsokkal a terrorakció kezdete után Moszkvában tárgyalt.

Blinken amerikai külügyminiszter, aki megpróbálja sarokba szorítani Oroszországot, kénytelen volt rádöbbeni Izraelben, hogy az USA immár képtelen egyedül rendezni a közel-keleti helyzetet ahogy ez még Henry Kissingernek a Jom Kippur háború idején sikerült. Négyszer is járt Izraelben az amerikai diplomácia jelenlegi vezetője, aki gyakran hivatkozott ott zsidó származására is, de hiába: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte: semmiképp sem fogadnak el egy palesztin államot! Márpedig ez az előfeltétele annak a béketervnek, melyet a mérsékelt arab államok – élükön Szaúd Arábiával előkészítenek – az USA csendes jóváhagyásával. Emiatt a gázai háború is elhúzódik márpedig két ilyen konfliktus finanszírozása sok az amerikai és az európai választóknak. Ezért egyre nehezebb pénzt szerezni a külföldi segélycsomagra mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben.

Kínán kívül mindenki rosszul jár

A kínai katonai akadémiákon tananyag Szun Ce mester értékelése a háborúról, amelyben ez a klasszikus megállapítás szerepel:

“az jár a legjobban, aki kimarad belőle!”

Li Csiang miniszterelnök gazdasági együttműködést ajánlott a Nyugatnak Davosban. Hszi Csin-ping elnök letette a nagyesküt Biden elnöknek:

“Amíg én állok Kína élén nem támadjuk meg Tajvant, ha az USA nem támogatja a sziget függetlenségét.”

A tajvani választások után Biden elnök sietett megerősíteni: “Az USA továbbra sem támogatja Tajvan függetlenségét.”

Kína közel-keleti béketervet tett közzé, és Vang Ji külügyminiszter bejárta a térséget. Pekingben takaréklángra állították a világhatalmi terveket, mert észrevették, hogy ennek nyílt deklarálása csak ellenfeleket teremt a számukra. Minek beszélni róla, inkább csinálni kell – ez az új kínai irányvonal, amely hosszútávra játszik ellentétben az Egyesült Államokkal, ahol két öregember viaskodik egymással miközben egyikük sem tudja, hogy merre van előre?!…

123...172. oldal a 17-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség