Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel tárgyalt Rómában Orbán Viktor, aki a közös sajtóértekezleten a többi között ezt mondta: ”Mind a magyarok, mind pedig az olaszok számára az a cél, hogy a kontinens versenyképes legyen!”
Uniós együttműködés kell – döbbent rá a magyar miniszterelnök, aki a szuverenitásról csak itthon beszél, mert számára is nyilvánvaló: a magyar gazdaság csakis uniós keretek között lehet versenyképes!
“Ha nem kötünk európai versenyképességi paktumot, akkor többszázezer munkahelyet veszíthetünk el Európában“ – fogalmazta meg Orbán Viktor, aki arra az apróságra nem tért ki, hogy akkor miért fúrja az Európai Uniót, ha a versenyképességünk tőle függ? Orbán még a magyar alkotmányba is beleíratta: nem veszünk fel közös uniós kölcsönt! Pedig Mario Draghi pontosan ezt javasolja a versenyképességi jelentésben, melyet Brüsszel számára készített. Mario Draghi Itália miniszterelnöke volt Giorgia Meloni előtt, most pedig a gazdasági kérdésekhez nemigen értő kormányfő gazdasági tanácsadója. Ezt Orbán Viktor sem hagyhatja figyelmen kívül annak ellenére sem, hogy Giorgia Meloni becsukta a kaput az orra előtt Brüsszelben: nem veszik fel a Fideszt a szélsőjobboldali pártcsaládba, mert Orbán oroszbarát politikáját sokan nem fogadják el.
“Ha mások se játszanak a szabályok szerint, akkor nekünk sem kell”
– tanácsolja Mario Draghi az Európai Uniónak.
Washingtonban és Pekingben is nagy figyelemmel várják az Európai Központi Bank ex elnökének jelentését az Európai Unió versenyképességéről, mert Mario Draghi egységes európai gazdaságpolitikát javasol annak érdekében, hogy az Európai Unió ne maradjon le az Egyesült Államok és Kína mögött.
“Több állami és uniós támogatásra lenne szükség és védővámokra az európai ipar fejlődése érdekében”
– jelentette ki Mario Draghi, aki hamarosan benyújtja versenyképességi jelentését Brüsszelben.
Mit javasol Draghi? Szorosabb gazdasági integrációt az Európai Unióban. Erre nagyon kell figyelnie Washingtonnak is – írja a Politico arra utalva, hogy egy 450 milliós gazdasági közösség komoly vetélytársa lehet a 330 milliós Egyesült Államoknak. Csakhogy az uniós piac egyáltalán nem integrált, nincsenek olyan nagyvállalatok és bankok, amelyek ki tudnák használni a nagyságból adódó előnyöket mint az Egyesült Államokban vagy Kínában – mutat rá Olaszország ex miniszterelnöke, aki ma is tanácsokat ad utódának, Giorgia Meloninak. Draghit az Egyesült Államokban is sokra tartják hiszen egyik diplomáját a MIT- en szerezte meg, és dolgozott a Goldman-Sachsnak is.
Mennyire érdekli az USA-t a Draghi jelentés az európai versenyképességről? – kérdezte a Politico tudósítója a washingtoni pénzügyminisztérium egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú tisztviselőjét.
“Annyira érdekel minket a Draghi jelentés amennyire az európaiakat” – válaszolta szellemesen az amerikai pénzügyi vezető arra célozva, hogy az Európai Unió politikailag igencsak megosztott márpedig a nagyobb gazdasági integrációhoz politikai döntés kell.
“Az mindenesetre figyelemreméltó, hogy egy olyan súlyú ember mint Mario Draghi elvállalta ennek a jelentésnek az elkészítését.”
A 76 éves olasz pénzügyi szakember azzal indokolta vállalkozását, hogy
az Európai Unió végképp lemarad a globális versenyben, ha nem indul meg gyorsan a gazdasági integráció felé.
Macron francia elnök lelkesen támogatja Mario Draghi elképzeléseit csakhogy Franciaországban a politikai helyzet meglehetősen kaotikus, a francia befolyás nem elég erős Brüsszelben ahhoz, hogy a tagállamok többsége elfogadja Mario Draghi merész javaslatait: ezek közös uniós pénzügyi alapok létrehozását célozzák az ukrajnai háború finanszírozására, a zöld átállásra, Európa digitális lemaradásának csökkentésére stb. Miből finanszíroznák ezeket az uniós pénzügyi alapokat? Közös uniós kölcsönből! Egy ilyen volt már, a 750 milliárd eurós helyreállítási kölcsön a Covid pandémia után, de nagy kérdés, hogy meglesz-e a közös politikai akarat egy következő uniós hitelfelvételre.
“Draghinak érvekkel kell meggyőznie a tagállamok állam és kormányfőit, hogy érdekükben áll ez a reform”
– mondja a Centre for European Reform vezető közgazdásza, aki Draghi elnöksége idején az Európai Központi Bankban dolgozott.
“Azt hiszem éppen azért kérték fel erre a nehéz feladatra épp Mario Draghit, mert ő képes lehet erre” – hangsúlyozza Sander Tordoir.
Milyen hatása lehet ennek az USA-ra? Mario Draghi a versenyképességi jelentésben épp arra hívja fel a figyelmet, hogy Biden elnök zöld csomagja sok európai céget elcsábít az Egyesült Államokba, épp ennek ellensúlyozására kellene az Európai Unióban hasonló iparfejlesztési csomagot elfogadni még akkor is, ha ez ellenkezik a szabályokkal.
Mind az USA mind Kína túllép a szabályokon, és hatalmas állami támogatást nyújt az exportképes cégeknek. Erre hivatkozva alkalmaz Biden elnök 100%-os védővámot a kínai elektromos autókra. Ezt követte az Európai Unió is, amely ha szerényebb mértékben ugyancsak védővámokkal igyekszik fékezni a kínai elektromos járművek rohamát. Csakhogy Kína, amely ma már a világ legnagyobb autós piaca és legnagyobb autó exportőre, jelezte: 25%-os védővám sújthatja az európai elektromos autókat Kínában.
Az Európai Unió két tűz között van ráadásul a legnagyobb kereskedelmi partnere Kína míg a legfontosabb politikai-katonai szövetségese az Egyesült Államok.
Mario Draghi protekcionizmussal vádolja elsősorban Kínát, de második helyen az Egyesült Államokat is.
“Az európaiak elsősorban nem az amerikai gazdasági nacionalizmus miatt aggódnak bár az is aggasztja őket hanem amiatt, hogy az USA lehagyja őket a globális versenyben, és kiszorítja európai vetélytársait a globális piacról.”
Mi lenne, ha Trump visszakerülne a Fehér Házba?
Ez az egyik fő aggodalma Mario Draghinak és az egész Európai Uniónak, ahol attól tartanak, hogy a felerősödő amerikai gazdasági nacionalizmus az Egyesült Államokban visszavetheti az európai gazdasági növekedést. Jól megmutatta ezt a brexit, melyet Trump nagy hangon támogatott, majd kiderült, hogy a megígért nagy brit-amerikai együttműködésből semmi sem lett: mindmáig nincs kereskedelmi egyezmény sem London és Washington között. Trump a választási kampány során egységesen 10%-os tarifa emelést javasol, melyet Kína esetében azután meg is tetézne. Mindez Európára nézve azt jelenti, hogy Brüsszelnek újra át kellene gondolnia gazdaságpolitikáját. Ez persze nem jelenti a globális gazdaság végét:
”Fragmentáltabb világ jöhet, melyben sok szó esik az ellátási láncok lerövidítéséről, de a globális gazdaság eléggé robusztus marad mégpedig nemcsak az áruk és a szolgáltatások, de a munkaerő és az eszmék áramlása számára is”
– mondja Geoffrey Okamoto, aki Trump idejében a washingtoni pénzügyminisztérium egyik vezetője volt, dolgozott az IMF-nél is, és jelenleg a Goldman Sachs egyik ügyvezető igazgatója. Mit gondol ő a Draghi jelentésről?
“Ha Európa ebben az irányban indul meg, akkor intenzív párbeszéd alakulhat ki az USA és az Európai Unió között azokról az intézkedésekről is, melyeket eddig az amerikai kormány tett ezen a téren.”
Ez célzás Biden elnök Inflation Reduction Actjére, mellyel az USA elcsábítja az európai cégeket kedvezményeket ígérve nekik, ha betartják a zöld átmenet előírásait.
Brüsszelben felfigyeltek arra is, hogy Biden elnök milyen intenzíven támogatja a hazai chip gyártást. Az Európai Unióban jövőre kell dönteni a nagy támogatási programokról, és a chipek ügye mindenképp szóba kerül majd. Már csak azért is, mert Biden elnök rávett egy holland céget arra, hogy ne szállítsa egyedülállóan hatékony chipjeit Kínába.
Szavakban teljes az USA – EU egység, de a gyakorlat erősen kérdéses:
”minden országnak joga van arra, hogy zöld gazdaságot fejlesszen, és támogassa a gazdasági növekedést”
– jelentette ki John Podesta, Biden elnök egyik tanácsadója.
Podesta pontosan tudja, hogy az Európai Unió mennyire megosztott belülről. Nehezen tud például egységesen vámot kivetni vagy emelni, mert minden tagállam egyetértésére szükség van. Az Európai Unió azért is hátrányban van az USA-val és Kínával szemben, mert számára a világkereskedelem sokkal fontosabb mint a hatalmas belső piaccal rendelkező vetélytársak esetében. Draghi joggal mutat rá jelentésében, hogy az Európai Unió nem használja ki azt, hogy egységesen 450 milliós piaca van.
“a zöld átmenettel kapcsolatban realistának kell lennünk : ha nem akarunk teljes mértékben Kínától függeni , akkor új kereskedelmi kapcsolatokat kell kiépíteni”- nyilatkozta a Politiconak Trevor Sutton, aki a New Yorki Columbia egyetemen egy tiszta energia és kereskedelem programot vezet.
