Kezdőlap Címkék Válság

Címke: válság

A szlovákiai magyar politizálás vége?

0

Kissé vészjósló forgatókönyv, de soha nem voltunk ennyire közel ahhoz, hogy a következő szlovák parlament már magyar párt nélkül fog felállni. Ez pedig a szlovákiai magyar politizálás végét jelentené, legalábbis abban a formában, amit eddig ismertünk – írja Czajlik Katalin a pozsonyi Új Szóban megjelent elemzésében.

A Híd-Most magyar-szlovák pártról azt írja, hogy sokszor elhangzott az utóbbi napokban, de már a kormányalakítást követően is:

„nem lett volna szabad lepaktálni a Smerrel”.

Szerinte aki egy kicsit is jártas a hazai politikában, tudta, hogy Robert Fico pártjának „már a keresztlevelébe beleírták a korrupciót és az állam kiszipolyozását, s csak idő kérdése volt, mikor csordul túl a pohár”. Hiba vagy inkább végtelen naivitás volt abban bízni, hogy koalíciós partnereként majd a Smer körmére néz a Híd, s közben egy csomó mindent kiharcol a hazai magyarság számára – írja az elemzés, amely szerint az utóbbi két évből az derül ki, hogy Szlovákiában nem működik az a logika, mint mondjuk Romániában vagy a Vajdaságban, tehát hogy bármilyen párttal el lehet menni kormányozni, csak a kisebbségi eredmény a fontos. „Sokkal inkább úgy fest a dolog, hogy

a Smer–SNS–Híd formációra nem a kisebbségi kulturális alap vagy a kétnyelvű vasúti táblák miatt fogunk emlékezni, hanem az újkori Szlovákia legnagyobb politikai botrányának előidézőjeként.

Ami alighanem a Híd választási eredményén is lecsapódik” – áll a lapban.

A Magyar Közösség Pártjáról Czajlik Katalin azt írja: „A Soros-kártya megjelenése megmutatta, mennyire megbízható partnert talált magának a párt a Fidesz és Orbán Viktor személyében. Persze, ez sem meglepő, számtalanszor megírtuk, hogy

a magyar kormánypárt kizárólag saját céljai érdekében ,,használja” a határon túli magyarokat.

Messze nem arról van szó, hogy Orbán Viktor szlovákiai politikai járatlansága miatt hozta összefüggésbe a tüntetéseket Soros Györggyel. Orbán és a Fidesz pontosan tudja, hogy ez képtelenség, ahogyan azzal is tisztában vannak, mennyire ártanak ezzel ,,egyetlen” hazai stratégiai partnerüknek, az MKP-nak.”

Szerinte ez a legkevésbé sem érdekli őket, „egyetlen érdekük az, hogy a szlovák belpolitikai valóságot a maguk előnyére használják fel a magyarországi választások előtt”. Menyhárt József, az MKP elnöke számára azonban hatalmas problémát jelent Orbán állásfoglalása, hiszen ez „teljesen megzavarhatja az eddig Orbán-lojális MKP-szavazókat, aminek eredményeképp a párt nem hogy erősödhet, még veszíthet is pozícióiból az esetleges előrehozott választásokon”.

A jelenlegi helyzet felvázolása után, az Új Szó jegyzetírója levonja a következtetést:

„Míg az MKP számára egy következő választási bukás sem feltétlenül jelentené a párt végét, a Híd esetében ez korántsem biztos. Az MKP ugyanis erős regionális struktúrákkal, és főként erős magyar kormányzati szponzorral rendelkezik (persze kérdés, meddig). Amíg ez a kettő megvan, a part tovább evickélhet, úgy mint eddig.”

A Híd esetében azonban a parlamenti küszöb alá csúszás minden bizonnyal végzetes lenne.

Czajlik Katalin szerint erős pártszervezet és anyagi források hiányában nem látni, mi tarthatná egybe a pártot. Ráadásul Bugár Béla pártelnök szerinte belefáradt a politikába, s nincs olyan fiatal politikus a pártban, aki a helyére léphetne. „Mindezek fényében tehát nagyon is elképzelhető, hogy az országunkban zajló változások a magyar közösség számára is földcsuszamlásszerűek lesznek. Hogy ezzel miként tudunk megbirkózni, az már egy másik történet” – áll az elemzésben.

Hassál, alkossál, gyarapíccsál!

Nemcsak az a baj a migránsozással, hogy megmérgezi a lelkeket, és a legijesztőbb emberi tulajdonságra, a mérhetetlen butaságra épít. Ez is baj persze, de még ennél is ártalmasabb, hogy felosztja a magyarokat jóra és rosszra. Legutóbb a Magyar Idők közölte elszörnyedve egy nemzetközi honlap tanulmányozása után, hogy vannak olyanok, akik szótárral és térképpel segítik a migránsokat. Értjük ugye, miről van szó: nem milliárdokat lopnak el a közösből, hanem egy hazánkba vetődött embernek segítenek abban, hogy megértesse magát, elmondhassa, ki ő, és mit akar, és ha valahova el szeretne jutni, abban is segítenek neki.

2015-ben, a migránsválság tetőfokán még olyan emberek is voltak, akik vizet adtak a szomjazóknak, ételt vittek az éheseknek a Keleti pályaudvarra. Ők a kormányzat kommunikációja szerint gonosz emberek. Rosszat akarnak a magyaroknak, azt akarják, hogy szöcskét egyenek, grillezett skorpiót. Nem azokkal van baj, akik szétlopják az országot, hanem azokkal, akik néhány, még nálunk is szerencsétlenebbnek segítenek.

Jó és rossz emberekre osztja fel ez az ítélkezés a magyarokat. Aki a kormányzati kánonnal énekel, jó, aki mást gondol a világról, tisztességről, erkölcsről az rossz.

Aki nem örül annak, hogy van egy nagy és gondoskodó állam a feje fölött, élén az örök és megbonthatatlan vezetővel, hazaáruló és idegen hatalmak ügynöke. Az a jó, aki örül annak, ha az állam és annak vezetője nemcsak gondoskodik róla, de gondolkodik is helyette. Megsimogatja a buksiját, ha jó volt, és kokit nyom a fejére, ha rossz. És ez az állam, élén az örök és megbonthatatlan vezetővel, sosem téved. Mindig tudja, hogy mi a jó, és mi a rossz.

Aki nem áll be a sorba és nem sodródik a nyájjal, az magára vessen. Ezt üzeni a magyaroknak a kormány kommunikációja.

Amúgy ezt célozza az oktatás szándékos lebutítása is. Legutóbb Lázár János kelt ki a gimnáziumok ellen, korábban Parragh László éltette a bunkóságot. Nem kiművelt, hanem elbutított emberfők kellenek, akik nemcsak azt hiszik el, hogy kötelező lesz szöcskét enni, hanem azt is, hogy nem az egészségügy van romokban, hanem mi betegek rohangálunk minden bajunkkal orvoshoz.

Tessék egészségesnek lenni, vagy odahaza meggyógyulni!

Írók, alkossatok remekműveket!

Hassatok, alkossatok, gyarapíccsatok, és a haza fényre lesz derülve!

Bűnözők vadásznak a rendőrökre Svédországban

0

Rendkívüli védelmi intézkedésekre volt szüksége 200 rendőrnek Svédországban, olyan sok támadás és fenyegetés érte őket az Aftonbladet című svéd napilap szerint. Előfordult, hogy családostul el kellett költözniük. Több száz rendőr a szakmáját is otthagyta.

Normális helyzetben a rendőrök szoktak vadászni a bűnözőkre, de Svédországban az elmúlt tíz évben visszájára fordult a rabló-pandúr reláció, azóta nagyjából rendszeresen támadják és fenyegetik meg a rendőrséget, illetve a rendőrállományt. Most viszont úgy látszik, hogy a helyzet kezd tarthatatlanná válni: a rendőrautók felgyújtása, a rendőrség elleni kézigránátos támadások egyre gyakoribbá váltak, 2017 októberében pedig bomba robbant a helsingborgi rendőrőrsön.

Az utóbbi évben a rendőrséggel szemben állók taktikát váltottak. Míg korábban inkább a rendőrséget, mint szervezetet támadták, mostanra gyakrabban válnak célponttá az egyes rendőrök. A kollektív fenyegetést felváltotta az egyének megfélemlítése annak érdekében, hogy a rendszert az alkotóelemein keresztül törjék meg.

A félelemkeltés hatásosnak bizonyult, vannak rendőrök, akik be sem ülnek már a szolgálati autójukba anélkül, hogy előtte ne néznének be a jármű alá robbanószer vagy oda nem illő vezetékek után kutatva.

De kik vadásznak a rendőrökre?

A két legproblémásabb környék, ahol a rendőrségellenes hangulat tetőzik, Malmö Rosengård nevű bevándorlónegyede, illetve a szintén bevándorlók lakta Rinkeby Stockholm közelében. Ezeken a helyeken a sorozatos támadások mellett megnehezíti a rendfenntartó erők munkáját az is, hogy a rendőrellenes hangulat miatt alig van valaki, aki hajlandó lenne tanúskodni vagy akár beszélni a szolgálatosokkal. Sőt, akkor sem hívják a rendőrséget, ha betörés vagy más bűncselekmény történik otthonukban, ugyanis félnek, hogy azután ők is a bűnbandák célkeresztjébe kerülnének.

Habár a rendőrség az elsődleges célpont, a velük szembeni bizalmatlanság már kiterjedt más szervekre is, a legveszélyeztetettebb helyeken előfordul, hogy a mentősöket és a tűzoltókat sem fogadják szívesen vagy akár erőszakot is alkalmaznak velük szemben.

Nyomozók a helsingborgi rendõrkapitányság elõtt 2017. október 18-án, miután hajnalban pokolgép robbant a fõbejáratnál. (MTI/EPA/Johan Nilsson)

Korábban írtunk már a tavaly nyártól év végéig tartó bandaháborúról a szomszédos Dániában, ahol a főleg másod- és harmadgenerációs bevándorlók alkotta bűnszervezetek eredetileg a hasispiac uralása miatt kezdtek végeláthatatlan háborúskodásba. Az elkövetők és a helyszínek tekintetében hasonló a svédországi helyzet, ahol szintén a bevándorló hátterű, bűnszervezetekbe tömörült fiatalok jelentik a problémát a bevándorlók lakta negyedekben.

Jelentős különbség viszont, hogy míg Dániában elsősorban egymás vérét ontották a bandák fél éven keresztül, addig Svédországban kifejezetten a rendőröket célozzák lassan egy évtizede. Ez pedig más tényezők mellett oda vezetett mostanra, hogy egyre kevesebben akarnak rendőrként dolgozni, a rendőrségnek a folyamatos támadások mellett még súlyos állományhiánnyal is kell működnie.

Válság: fogy a rendőr, egyre több az erőszakos bűncselekmény

Menjünk vissza kicsit az időben. A svéd rendőr- és rendőrségellenes hangulat 2016-ban kezdett tetőzni, ekkor jelentek meg az első újságcikkek, ahol konkrét krízisről⁠ beszéltek.

A sorozatos felmondások és az egyre veszélyesebbé váló munka miatt a svéd rendőrség már 2015-ben is meglehetősen gyengén teljesített, a bűncselekmények mindössze tizennégy százalékát tudták megoldani – ez tizenhat éves mélypontot jelentett.

Eközben ráadásul jelentősen megnőtt az erőszakos bűncselekmények száma: 2014-ben 87 gyilkosság történt, 2015-ben viszont már 112-ra ugrott a számuk. 2016-ban sem következett be jelentősebb csökkenés, 106 gyilkosság történt az országban. Összehasonlításképpen: a szomszédos Norvégiában 2014 óta nem haladta meg az évi harmincat a gyilkosságok száma. Igaz, ők feleannyian vannak, mint a svédek, viszont még a népesség arányában is jóval kevesebb gyilkosság történt.

Az NRK grafikájából fordítva

2016-ban Göteborgban kiugróan megnőtt a lövöldözések és gyilkosságok száma is, egyre gyakoribbá váltak továbbá a kézigránátos támadások. Miután  ősszel nagy port kavart egy eset, amikor kézigránátot dobtak egy lakásba és meghalt egy nyolcéves kisfiú, egy helyi rendőrfőnök nyilatkozott arról, hogy száz rendőr hiányzik csak az ő körzetéből. Elmondása szerint az állományhiány miatt próbálkoztak az újraszervezéssel is, azaz az irodai munkát végzőket is megpróbálták külső szolgálatba állítani, de a kísérlet fordítva sült el, kevesebb járőr lett az utcákon.

Csak 2016-ban 950 svéd rendőr akasztotta szögre jelvényét és szolgálati fegyverét, ez a duplája az elmúlt öt év átlagának. A munkahelyváltást az állomány mintegy nyolcvan százaléka vette fontolóra.

Rendõrségi helyszínelõk dolgoznak Göteborgban 2016. augusztus 22-én, miután hajnalban kézigránátos támadás ért egy lakást a svédországi Biskopsgarden kerületében. A robbanás megölt egy nyolcéves fiút. (Bjorn Larsson Rosvall/TT News Agency via AP)

A veszélyes munkakörnyezet mellett a rendőrök alacsony fizetése sem a válság megoldását segíti elő. Kevés fizetésért egyrészt nem igazán vonzó az egyébként is kockázatos hivatás, másrészt pedig a már állományban lévők is gyakran döntenek úgy, hogy szakmát váltanak. Ez főleg a fiatalabbaknál jellemző, a régóta rendőrként dolgozók ritkábban távoznak.

Egy svéd rendőr kezdőfizetése 2016-ban havonta nagyjából bruttó 25 ezer svéd korona volt, amely majdnem 800 ezer forint, de Svédországban nagyon magasak az adók, tehát ebből a bruttó összegből körülbelül 50-60 százalék is lejöhet. Ugyanebben az évben egy jóval biztonságosabb munkakörben tevékenykedő templomi kántor kezdőfizetése 28 500, egy erdészé 41 500 és egy HR-esé 37 000 svéd korona volt.

A miniszterelnök szerint csak hisztizett a rendőrség

Mindeközben a politikai hatóságok szinte nem is foglalkoztak a problémával. Stefan Löfven, Svédország szociáldemokrata miniszterelnöke 2016 augusztusában azt nyilatkozta, hogy “túl messzire ment a rendőrségi szerveknél a kiáltozás a krízisről”. Anders Ygeman, az ország szintén szociáldemokrata belügyminisztere is egyetértett, szerinte “egy krízis egészen más dolog”.

Ygeman mégis előterjesztette 2016 októberében, hogy a kövekező évi költségvetésben 100 millió koronával többet kapjon a rendőrség, de ez leginkább csak az elégedetlen hangok csitítására tett kísérlet, az összeg túl kicsi volt ahhoz, hogy érdemi változást eredményezzen.

2017 augusztusában végül megérkezett a valóság a Löfven-kormányhoz is: 2 milliárd koronával többet szántak a rendőrségnek a 2018-as költségvetésből. A problémát ez persze nem oldja meg egy csapásra, de a svéd rendőrszövetség szerint azzal, hogy a kormány végre belátta az állományhiány súlyosságát, már van lehetőségük javítani a helyzeten.

Franciaországba megy a libanoni miniszterelnök

0

Két napon belül Franciaországba utazik Szaúd-Arábiából Szaad Haríri libanoni miniszterelnök, mielőtt hazamegy, hogy hivatalosan is benyújtsa lemondását.

Haríri november 4-én, Szaúd-Arábiában jelentette be, hogy lemond tisztségéről, mert félti az életét, illetve mert Irán és az általa támogatott síita terrorszervezet, a Hezbollah rátette kezét az országára. Libanonban sokan azt gondolják, hogy a szaúdiak kényszerítették Harírit a lemondásra, és házi őrizetbe is helyezték.

Emmanuel Macron francia elnök tegnap azt jelentette be, hogy meghívta Franciaországba Harírit, miután telefonon beszélt vele és Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökössel. Macron azt mondta, hogy

a meghívás néhány napra szól, nem jelenti azt, hogy az emigrációba vonulás lehetőségét ajánlották volna fel.

Michel Aún libanoni elnök a Twitteren azt írta: reméli, véget ér az ország politikai válsága azzal, hogy Haríri elfogadta a francia meghívást.

Előkerült a libanoni kormányfő, de már az utód személyéről vitáznak

0

Hosszú idő után hírt adott magáról a november 3-án lemondott Szaad Haríri libanoni miniszterelnök, aki jelenleg Szaúd-Arábiában tartózkodik. Miközben a legtöbb nemzetközi médium még mindig a lemondás hátterében álló okokkal van elfoglalva, már egy-két helyen elkezdték pedzegetni, hogy ki léphet a helyébe. 

A vasárnap tartott idei libanoni maraton résztvevők is már azt követelték, hogy szeretnék minél előbb „visszakapni” Szaad Haríri kormányfőjüket, aki november 3-a óta Szaúd-Arábiában tartózkodik. A miniszterelnök Rijádban jelentette be a lemondását, de egyelőre még nem utazott vissza Libanonba, hogy törvényesítse azt.

Ez pedig súlyos kormányválságot idézett elő a „cédrusok országában”, miközben még mindig azt találgatják a libanoni politikusok, a szakértők és az újságírók, hogy mi áll Haríri döntésének hátterében. (A témáról lásd bővebben az elemzésünket). A legtöbbet hangoztatott érv, miszerint a libanoni miniszterelnököt valójában házi őrizetben tartják fogva Szaúd-Arábiában. Harírit Rijád kényszerítette lemondásra, mivel Mohamed bin Szalmán trónörökös az elmúlt hetekben intenzív tisztogatásokat hajt végre az országon belüli ellenfelei és a szaúdi uralkodócsalád korábbi külföldi szövetségeseinek a körében.

A találgatásoknak valószínűleg az sem fog véget vetni, hogy Haríri november 12-én először szólalt meg a lemondása óta.

„Szabad emberként vagyok itt Szaúd-Arábiában. Ha akarnék, holnap visszamehetnék. De itt van a családom és meg kell őket védenem”

– válaszolta Haríri arra a kérdésre, miszerint zsarolással vették volna rá őt a miniszterelnöki székből való távozásra. Megígérte, hogy pár nap múlva visszatér Libanonba és

„az alkotmány szerint törvényesíti a lemondását”.

Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy abban az esetben vonja csak vissza a lemondását, ha az országban tevékenykedő Hezbollah szélsőséges síita mozgalom kimarad a térség fegyveres konfliktusaiból. Szerinte ugyanis a Teherán-barát szervezet beavatkozott a jemeni és a szíriai háborúba, illetve a Perzsa-öbölben fekvő szunnita monarchia, Bahrein, belügyeibe.

A bejrúti kormányzati források arról is beszámoltak, hogy sikerült telefonon elérniük Harírit, de a libanoni miniszterelnök végig bizonytalannak és nyugtalannak tűnt és nem sokat húztak ki belőle azonkívül, hogy „minden rendben” van vele. Ugyanúgy nem adott pontos választ arra a kérdésre sem, hogy mikor tér vissza a közel-keleti országba.

Megvan az utód? 

A nemzetközi médiumok már a kezdettől fogva azt találgatták, hogy kit neveznének ki Szaad Haríri helyére, akivel egyszerre sikerülne kielégíteni az országban élő szunnita közösség igényeit és szaúdiak érdekeit. A legtöbben azon a véleményen vannak, hogy Rijád Haríri helyett a bátyját, az 51 éves Bahaa ed-Dín Harírit akarják látni a kormányfői székben. Egyes feltételezések szerint sokkal nagyobb befolyással és karizmával rendelkezik, mint Szaad. A vagyonát körülbelül 2,5 milliárd dollárra becsülik, több ingatlancég vezetője, amelyek szerte Libanonban és Jordániában működnek. Bahaa élete során többet tartózkodott Rijádban, mint Bejrútban és öccsével ellentétben sokkal jobb kapcsolatokat ápol a jelenlegi szaúdi politikai és gazdasági elittel.

Ezzel szemben más lapok elvetik azt a lehetőséget, hogy Szaad bátyja lenne a potenciális utód. Elsősorban azért, mert a család ismerősei szerint jobban érdekli őt az üzlet és a cégvezetés, mint a politika. Sőt, a két testvér között évek óta rossz a viszony, mivel Bahaa nem tudta megbocsátani édesapjának azt, hogy Szaadot nevezte ki politikai örökösének. Másodsorban pedig a Haríri-családnév az utóbbi napok válsága miatt egyre többet veszít népszerűségéből, korántsem biztos, hogy Michel Aoun libanoni elnök, a Hezbollah, vagy akár a Szaad által alapított Jövő Mozgalma elfogadja Bahaa személyét.

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 14. Orbán programjára vár az MSZP

A Független Hírügynökség egykori tudósításai szerint 2006. október közepén is folytatódtak a nagygyűlések a Kossuh téren. S miközben az ottani pódiumokon a szónokok bírálták a kormányt, a szocialisták arra kérték Orbánt, hogy úgyis, mint az ellenzék vezére, hozza nyilvánosságra a programját.

A 2006. őszi eseményeket bemutató sorozatunkban a Független Hírügynökség eredeti, szó szerint szövegeit dőlt betűkkel olvashatják.

Házkutatás a kurucoknál

Házkutatást tartottak a rendőrök a kuruc.info internetes oldal főszerkesztőjének lakásán – erősítette meg a Független Hírügynökség értesüléseit Schőn Péter, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője. A rendőrök technikai eszközöket foglaltak le, melyeket hamarosan szakértői vizsgálat alá vetnek.

A honlap egyike volt azoknak az internetes oldalaknak, amelyeken közzétették az elmúlt hetek zavargásai miatt őrizetbe vettek ügyeiben eljáró bírák személyes adatait.

Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a Budapesti II. és III. kerületi ügyészség személyes adattal való visszaélés miatt nyomozást rendelt el, ismeretlen személy ellen, mivel a kuruc.info-n megjelent személyes adatok, például fényképek, telefonszámok és címek közzététele törvénysértő.

Az internetes oldal szerint az intézkedő rendőrök nem sokkal csütörtök éjfél után jelentek meg a főszerkesztő lakásánál, bár korábban már megpróbáltak bejutni. A házkutatás során lefoglalták a főszerkesztő számítógépét, 156 darab CD és DVD lemez, valamint 2 darab floppylemez -áll a kuruc.info hírében.

MSZP: Orbán hagyjon fel a kettős beszéddel

Az MSZP arra kérte Orbán Viktort, hogy hozza nyilvánosságra programját és terveit az ország helyzetének kezelésére és hagyjon fel a kettős beszéd politikájával – közölte szerdai tájékoztatóján a nagyobbik kormánypárt alelnöke. Juhász Ferenc kijelentette: amíg a választási kampányban a Fidesz összesen 200 milliárd forint többletet ígért az embereknek, addig azt nem árulta el, hogy ennek kik viselnék a terheit és mit tennének az ország helyzetének javítására.



Az MSZP szerint a Fidesz semmit nem tesz a valós helyzet megoldása érdekében, csak utcai politizálást folytat. A szocialisták ugyanakkor azt szeretnék, ha versengő programok lennének és érdemi viták, de nem az utcán, hanem a parlamentben. Juhász szerint, ha a Fidesz tovább folytatja felelőtlen utcai, populista politizálását, akkor hamarosan balkáni állapotban lesz az ország, ehelyett az ellenzéki pártnak inkább egy sikeres Magyarország építésében kellene megmutatnia valódi arcát és megtenni mindent az ország helyzetének javítása érdekében.

Szájer: hazugokkal nincs közös ünnep

A Fidesz nem vesz részt az ’56-os események közelgő évfordulója alkalmából rendezett állami megemlékezésen, mivel eddig se ünnepelt azokkal, akik hazugságra alapozzák hatalmukat – jelentette ki Szájer József, fideszes EP képviselő a Kossuth téren.

Magyarország miniszterelnökét ma a hatalomhoz való mániákus ragaszkodás, illetve a gátlástalanság jellemzi. Ha Gyurcsány Ferenc megjelenik az ’56-os ünnepségen, akkor ő fogja tönkretenni azt a napot – fogalmazott Szájer József.

A fideszes politikus elmondta: Áder János és Balsai István képviselők csütörtökön feljelentést tettek a Legfőbb Ügyészségen a balatonőszödi beszéd miatt, mivel úgy vélik, közérdekű adattal való visszaélés történt. A fideszes politikusok azonnali nyomozást kértek az ügyben.

Szájer József hozzátette: az országnak új politikára van szüksége, mivel a jelenlegi vezetők elszakadtak az emberek valós gondjaitól. Az alkotmányos és gazdasági válság megszüntetéséhez a demokratikus kereteket kell visszaállítani, ennek pedig Gyurcsány Ferenc a legfőbb akadálya – jelentette ki végül a politikus.

Orbán Viktor mögött Pelczné Gál Ildikó.

A Kossuth téren pénteken délután Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke mond beszédet, és szól az összegyűltehez Kubik Anna színésznő és Hankiss Ágnes, a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet igazgatója.

A sorozat néhány korábbi cikke itt olvasható.

https://old.fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://old.fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://old.fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-3-politikusok-beszallnak-buliba/

https://old.fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet-4-hegyekbe-hordani-hazugsagot/

https://old.fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-6-permanens-forradalom-kossuth-teren/

https://old.fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-7-kossuth-teri-helyzet-fokozodik/

Tovább tart a háború Kelet-Ukrajnában

0

A tűzszünet ellenére a hétvégén két katona meghalt, 14 megsebesült.

A kijevi hadműveleti parancsnokság jelentése szerint az oroszok által támogatott lázadók vasárnap 17-szer, szombaton 20-szor sértették meg a tűzszünetet.

A legsúlyosabb helyzet a frontvonal északi részén, Luhanszk megyében alakult ki. A front déli szakaszán, az Azovi-tenger partjánál a szakadárok a minszki egyezmények által tiltott 120 milliméter kaliberű tüzérségi fegyvereket is bevetettek az ukrán katonák állásai ellen.

Jelentések szerint a lázadók lakott településekre is lőttek.

A Luhanszk térségében fekvő Krimszke faluban nagy kaliberű páncéltörő gránátok csapódtak be. Ezeket az ukrán hadsereg tévéje szerint olyan RPG-27 (Gyöngyvessző) típusú fegyverekből lőtték ki lőtték, amelyeket csak az orosz és a jordániai hadseregnél rendszeresítettek.

A lázadók szerint az ukrán katonák 23-szor lőttek rájuk, egy sérültről számoltak be.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelői küldöttsége közben legfrissebb jelentésében arról számolt be, hogy

ismét észlelték tiltott fegyvereket jelenlétét a szakadároknál.

Egyebek mellett hat darab 120 milliméter kaliberű Sztrela-10 (Nyíl) típusú rakétarendszert fedeztek fel nem messze Luhanszk városától.

Alexander Hug, az EBESZ-misszió helyettes vezetője szerint egy hét alatt 55 százalékkal nőtt a tűzszünetsértések száma a Donyec-medencében. Jelentősen növekedett a minszki egyezmény által tiltott, 100 milliméteresnél nagyobb kaliberű tüzérségi fegyverek bevetéseinek száma. Egy hét alatt legalább 547-szer vetettek be a harcokban rakéta-sorozatvetőket, aknavetőket és egyéb tüzérségi fegyvereket.

MTI/FüHü

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK