Az elítéltek kilenc katonát gyilkoltak meg 2013-ban a Sínai-félszigeten.
Egyiptomban Mohamed Murszi volt elnök 2013-as elmozdítása óta megszaporodtak a szélsőségesek által a biztonsági erők, illetve a keresztény kisebbség tagjai ellen elkövetett támadások, főleg a Sínai-félsziget északi részén. Az utóbbi években több száz rendőr és katona, valamint számos civil vesztette életét a támadásokban.
Jelenleg a tagállamok információs rendszerei nincsenek beszélő viszonyban egymással – állapítja meg a közlemény, amelyet a migrációs biztos hivatala adott ki.
Maga Dimitrisz Avramopoulosz elmondta, hogy az új rendszer gyors információcserét tesz lehetővé a tagállamok belügyi szervei számára. Ily módon meg lehet akadályozni azt, hogy menedékkérők ezrei egész egyszerűen eltűnjenek a rendszerből.
Ha valaki nem kap menedékjogot Németországban, akkor a legritkább esetben tér haza, inkább valamelyik másik uniós államban próbál szerencsét.
Az új rendszerrel sokkal könnyebb lesz az emberek azonosítása,
mert fontos biometrikus adatokat is közölhetnek egymással a különböző belügyi szervek az uniós tagállamokban.
A tervek szerint jövőre kezdi meg működését az új információs rendszer.
Az algériai külügyminiszter beszélt arról, hogy a terrorszervezet Líbiába, a Száhel övezetbe és a Szahara térségébe csoportosítja át egységeit.
Azt mondta: az Iszlám Állam felszólította követőit, hogy a közel-keleti vereségek után induljanak ebbe a térségbe. Olyan információik is vannak, hogy
a külföldi dzsihadistákat is áttelepítik.
Szerinte a terroristák egységei átszerveződnek, forrásokat gyűjtenek, és újabb ideológiai és katonai felkészítést kapott harcosok toborzására készülnek.
A terrorszervezet már korábban is komoly erőkkel volt jelen Líbiában. Más szakértők szerint a Fülöp-szigetek lehet az új célpont, ahol egy várost is lerohantak már, onnan több hónapig tartó harc után sikerült kiűzni őket.
Szakértők szerint a vereségek után az Iszlám Állam visszatérhet a korábban már alkalmazott gerillataktikához, és újabb merényleteket követhet el.
Emelkedő bérleti díjak, feleslegesen elszórt milliárdok, feljelentett Fidesz, ügynökök a parlamentben, terrortámadás Manhattanben: összefoglaljuk a nap legfontosabb eseményeit.
A lakbérek nem bírják az iramot az árakkal
Sok üzleti szándékú lakásvásárló számolta el magát, a bérleti díjak képtelenek követni az elszabadult lakásárakat. Nő a megtérülési idő, szaporodnak a kockázatok. Az ingatlanpiac mostanában tetőzhet,
2020 utánra már nincsenek építési tervek.
Egy szakértő szerint az ingatlancégek fele el fog tűnni, az árak az 5-7 évvel ezelőtti szintre zuhanhatnak. Már most is inkább eladni érdemes, venni nem.
A magyar kormány forintmilliárdjai a szemfényvesztés szolgálatában
„A magyar kormány által is támogatott szerbiai magyar kisebbségvédelem
maga a megtestesült kudarc és katasztrófa.
Egyetlen egy újonnan létesült munkahelyről sincs hiteles adat. Közben a Vajdaságban élő magyar lakosság 35-40%-a már kivándorolt Magyarországra, Nyugat-Európába.” Ezt mondta a FüHü-nek adott interjúban Kókai Péter, a Magyar Szó egykori főszerkesztője, a Magyar Mozgalom társelnöke.
Feljelentik a Fideszt, tiltott pártfinanszírozás miatt
Az MSZP képviselői feljelentést tesznek az Állami Számvevőszéknél a XVIII. kerületben mintegy 30 millió forint közpénzből kiadott fideszes propagandafüzet miatt. A 43 ezer példányban kiküldött Kucsák László fideszes országgyűlési képviselő 196 oldalas propagandafüzetét 43 ezer példányban küldték szét.
Ügynöklista van – meglepetés nincs
Nyolc volt FKGP-s, 5 MDF-es, 3 SZDSZ-es, 2-2 MSZP-s, illetve KDNP-s politikus neve található abban a listában, amely
a rendszerváltás utáni első Országgyűlésben helyet elnyert képviselők közül az ügynökök nevét tartalmazza,
és amelyet ma ismertetett az Index. Az Antall-kormány több minisztere is érintett. Sokukról azonban már a listában is az áll, hogy „érdemi munkát nem végzett”, „a munkát megtagadta”, stb.
Az ország feljelentője most a Karácsony-felvétel miatt jelent
A legnagyobb magyar feljelentő, Tényi István bejelentést tett az V. Kerületi Ügyészségen ismeretlen elkövető ellen, személyes adattal való visszaélés gyanúja miatt. Egy blogon ugyanis megjelent egy felvétel, amelyen Karácsony Gergely
nem éppen irodalmi stílusban
fejezte ki megbánását a jelöltség elfogadásával kapcsolatban.
Republikon: Rekordmagasságban a Fidesz támogatottsága
Tovább erősödött a Fidesz a Republikon Intézet által készített, és most közzétett októberi közvélemény-kutatás eredménye szerint. Megállt az MSZP támogatottságának az esése, a többi ellenzéki párt stagnál, vagy a népszerűsége a hibahatáron belül mozog. A DK 5, az LMP 6 százalékon áll.
Bánja a polgármester a Quimby kitüntetését
Nem tartja méltónak a Dunaújvárosért Díjra a Quimby együttest a város polgármestere, az elismerést mégsem vonja vissza, mert azt nem illik – erről Cserna Gábor beszélt november közepén, a közgyűlésen.
Terrortámadás New York belvárosában
Testre erősített csőbombával robbantottak a New York-i metrónál, a rendkívül forgalmas Port Authority buszállomásnál, reggel fél nyolckor. Négyen sérültek meg.
Egy 27 éves férfi volt a merénylő,
nem tudni, miért robbantott.
Putyin: Oroszország kivonja csapatait Szíriából
Előre be nem jelentett látogatást tett Szíriában az orosz elnök, aki találkozott Bassár el-Aszad szír elnökkel is egy orosz támaszponton. Putyin bejelentette:
mivel az Iszlám Államot legyőzték, nincs már szükség orosz katonákra Szíriában.
Igaz, a hadi kikötőjükben és a támaszpontjaikon azért ott maradnak az orosz katonák.
Csúcsrangadók lesznek a BL-ben
Már a nyolcaddöntőben összesorsolták a PSG-t a Real Madriddal, a Barcelonát pedig a Chelsea-vel. A többi párosítást itt olvashatja el.
Megsérült az MVP-esélyes irányító, megvolt az első havas meccs
Hatalmas hóban játszották a Bills-Colts meccset az NFL 14. játékhetének vasárnapi fordulójában, amelyen több csúcsrangadót is rendeztek. A legjobban várt meccsen a Rams fogadta az Eaglest – a vendégek nyertek, de megsérült irányítójuk, Carson Wentz, lehet, hogy elszakadt a térdszalagja. A Browns majdnem megszerezte első győzelmét a Packers ellen, de végül drámai körülmények között mégis elvesztették a meccset. Két csapat már biztos rájátszás-résztvevő.
Testre erősített csőbombával robbantottak a New York-i metrónál, a rendkívül forgalmas Port Authority buszállomásnál, reggel fél nyolckor. Négyen sérültek meg.
Egy rendvédelmi tiszt az AP-nek elmondta, hogy egy férfira erősített csőbomba robbant a peronon. A nem életveszélyes sérüléseket szerző merénylőt őrizetbe vették, terrortámadásként kezelik az ügyet.
A rendőrség egy 27 éves, Akayed Ullah nevű férfit nevezett meg a robbantóként.
Gavin Williamson szerint így nem tudnának több gondot okozni.
A miniszter a jobboldali bulvárlapnak, a Daily Mailnek nyilatkozott. Szerinte egyetlen olyan dzsihádistát sem szabad visszaengedni Nagy Britannia területére, aki korábban elment harcolni az Iszlám Állam oldalán.
A terrorelhárítók körében nagy az aggodalom: az Iszlám Állam vereségei után hazatérhetnek a harcokban megedződött dzsihádisták, hogy aztán terrorakciókat kövessenek el Nagy Britanniában. Andrew Parker, a kémelhárítás főnöke azt mondta: 34 éves pályafutása alatt ilyen jelentős terrorveszélyt nem tapasztalt az Egyesült Királyságban. Azt is közölte a kormánnyal, hogy
kilenc terrorakciót hiúsítottak meg eddig ebben az évben.
A terrorelhárítók szerint körülbelül 800 brit ment Szíriába és Irakban harcolni, közülük mintegy 400 hazatért, őket figyelik a terrorelhárítók. 130-an meghaltak a harcokban. Maradt tehát körülbelül 270 olyan dzsihádista, akinek brit útlevele van.
„Őket semmiképp sem szabad visszaengedni Nagy Britanniába. Itt nagy valószínűség szerint terrorakciókat követnének el, ezért meg kell ölni őket”
– mondta a védelmi miniszter. Gavin Williamson azt is mondta: kész arra, hogy dróntámadásokat indítson a Közel-Keleten.
Habár mi magyarok ismerjük és tudjuk, mégis mellbevágó az a lesújtó kép, amelyet egy most közzétett uniós jelentés fest. A többi között az alulfinanszírozottság, az esélyegyenlőtlenség, a megelőzés siralmas helyzete az, amire rámutat a részletes, adatokkal, tényekkel alátámasztott jelentés.
Az egészségügyi rendszer folyamatos alulfinanszírozottságának a kezelése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a teljes népesség számára javuljon a jó minőségű ellátáshoz való hozzáférés Magyarországon. Az alapellátás megerősítése, valamint a megelőzés a legfőbb kihívás a népesség egészségi állapotának javítása és az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. A többi között között ezt állapítja meg az Európai Unió és az OECD által Magyarországról készített egészségügyi profi, amely felrója hogy
Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi kiadás az uniós átlag fele.
Azt látom, hogy a fideszesek szétlopják a hazát
Gúzsba kötve táncol dr. Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere, a fideszes többségű testület inkább csak a saját klientúrájának érdekeit nézi – legalább is ez derül ki abból az interjúból, amelyet a polgármester a Független Hírügynökségnek adott. A városvezető szerint a kormánypártiak elsősorban a párt érdekeit veszik figyelembe, így a város rendre háttérbe szorul. A hajdanvolt rendőr már tíz feljelentést is tett az előző időszak hűtlen kezelései miatt, de ezek a feljelentések rendre eredmény nélkül zárulnak, hiába tartja mindenki napnál világosabbnak a bűncselekményeket. Lengyel Róbert szerint ma nem azokat az időket éljük, amikor a tisztességnek helye van a közéletben,
magánérdekek dominálnak és magánzsebek gazdagodnak.
Ha az emberek újra erre a Fidesz-Magyarországra szavaznak, akkor nagyon nagy baj van ebben az országban – mondja.
Tovább sodródik az MSZP; karácsony az új időpont
Horváth Imre vezetők elé hajított tagkönyve újra felkavarta a vizet az amúgy is csak átmenetileg elcsendesülő viharos életet élő szocialista pártban. Az Újpesten, Kiss Péter halála után időközi választáson mandátumot szerzett képviselő, most sértődötten mondott le párttagságáról, s lépett ki az MSZP frakcióból, bár ez utóbbiról nincs egyértelmű információ.
Kunhalmi Ágnes budapesti elnök az ATV reggeli műsorában megrendülten beszélt képviselőtársa döntéséről, Hiller István pedig, kiemelve Horváth munkásságának érdemeit, arról nyilatkozott, hogy ezekben a tárgyalásos időkben, bizony vannak olyanok, akiknek áldozatot kell hozniuk, annak érdekében, hogy végre felálljon az a közös csapat, amely versenyképes lehet a Fidesszel.
Csakhogy a csapat sehogy sem akar felállni, ellenkezőleg: a látszat az – és ezt erősíti Horváth Imre esete is –, hogy inkább, ami van, vagy volt, az is szétesőben van.
Igaz ugyan, hogy a politikusok – DK-sok, MSZP-sek – folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a tárgyalások rendben folynak a kulisszák mögött, és ezt készséggel el is hinnénk, ha időről-időre nem kerülnének elénk olyan hírek, amelyek az ellenkezőjét sugallják.
Szlovákok a magyar kormányról
A Fidesz a legnépszerűbb magyarországi párt a szlovákiai magyarok körében, jó részük szimpatizál a magyar kormánnyal, sőt Orbánék támogatottsága közel azonos az MKP és a Híd választói körében. Azonban a Focus ügynökség az Új Szó és a Vasárnap számára készített átfogó, 722 fős szeptemberi reprezentatív felmérésének eredményei szerint a válaszadók mindössze 37 százaléka nyilatkozta, hogy érdekli a magyarországi politika.
Orbán Viktor kormányának alapvetően pozitív a megítélése a szlovákiai magyarok körében,
a válaszadók 49 százaléka viszonyul hozzá nagyon pozitívan vagy inkább pozitívan. A negatívan viszonyulók aránya 30 százalék, viszont egy nagy, 20 százalékos csoport nem tud véleményt mondani a jelenlegi magyar kormányról.
Az MTVA mint feneketlen zsák
87,5 milliárd forintot költött 2016-ban a közmédia az eredetileg tervezett 77 helyett. Emellett a kormány átvállalt tőlük 47,2 forintnyi adósságot. Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője felháborítónak tartja, hogy a Fidesz-kormány mértéktelenül önti az adófizetők pénzét udvari médiájába.
„Ráadásul nem elég, hogy a jelenlegi állami média hazudik és híreket hamisít, de mindezt még méregdrágán is teszi, mindenféle gazdasági racionalitást nélkülözve. Pedig a szabad és független sajtó erősíti a versenyt, élhetőbbé teszi az országot és szabadabbá polgárait.”
Kirekesztő cikk miatt büntetés a Magyar Hírlapnak
A Médiatanács 75 ezer forint bírság megfizetésére és a jogsértés tényéről tájékoztató közlemény közzétételére kötelezi a Magyar Hírlap és online kiadásának médiaszolgáltatóját, mert az augusztus 9-én megjelent Fekete földrész című cikk alkalmas volt a kirekesztésre.
A szerző az Afrikából érkező bevándorlókat homogén, az európai társadalmakba beilleszkedni képtelen, az európai civilizációt felszámoló csoportként írta le.
A közleményt a lap a www.magyarhirlap.hu nyitóoldalán a határozat jogerőre emelkedésétől számított három napon belül köteles úgy közzétenni, hogy a honlap megnyitásakor a teljes információ folyamatosan olvasható legyen a közzétételtől számított hét napon keresztül – áll a közleményben.
Nem bukott meg a román kormány
Hivatalában marad a román kormány, mivel a parlament nem fogadta el az ellenzék által beterjesztett bizalmatlansági indítványt. Elfogadása mellett a Mediafax és az Agerpres hírügynökségek értesülése szerint 156 törvényhozó szavazott, a kormány megbuktatásához 233 voksra lett volna szükség.
Az ellenzék főleg az adótörvény január 1-jétől történő átfogó módosítása miatt kezdeményezett bizalmi szavazást a kabinet ellen.
A törvényhozás épülete előtt mintegy 5 ezer ember tüntetett a kormány ellen, ők a bizalmi szavazást kezdeményező ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) felhívására vonultak utcára.
Mégiscsak lesz nagykoalíció Németországban?
Martin Schulz, a szociáldemokraták vezére, aki korábban kizárta, hogy folytassák Merkel kancellárral a közös kormányzást, most úgy nyilatkozott: tisztában van történelmi felelősségével. Jó megoldást találunk – hangsúlyozta Schulz. Megbukott ugyanis az alternatív megoldás: a Jamaica-koalíció, mely a CDU-CSU-FDP-zöldek szövetségét jelentette volna.
A kancellár nem akar kisebbségben kormányozni, viszont az új választás helyzetbe hozhatná a szélsőjobboldali AfD-t, mely így is a harmadik erő a parlamentben.
Ezért a szociáldemokrata államfő, Steinmeier mindenképp szeretné elkerülni az új választásokat.
Elengedték a merénylettel gyanúsított szíreket
Nagyszabású terrorelhárító razzia során hat veszélyes szíriai terroristát fogtak el – jelentette a hét elején a német sajtó. Bizonyítékok híján azonban elengedték a gyanúsítottakat. Az elfogott szír fiatalembereket azzal gyanúsították, hogy az Iszlám Állam felhívására terrorakciót akarnak végrehajtani a karácsonyi vásáron, Essenben. Erre azonban végül nem találtak bizonyítékot, és elengedték a hat férfit, akik egyébként együttműködtek a hatóságokkal. Elkobzott számítógépeiken találtak ugyan olyan adatokat, amelyek kapcsolatba hozhatók az ISIS propagandájával, de nem mutatnak terrorakció előkészítésére. Ezeket továbbra is vizsgálják.
A Közöségi portál tervei
A Facebook decemberben indítja az álhírek ellen irányuló új szolgáltatását. Ennek lényege, hogy értesítést küld azoknak a felhasználóknak, akik olyan „külföldi szereplők” által alkotott oldalt „like-oltak”, akik a tavalyi amerikai elnökválasztás idején propagandát folytattak a világhálón. Mint a BBC jelentése rámutat: a közösségi oldal korábban azt tudatta, hogy az elmúlt két évben összesen mintegy 26 millió amerikaihoz jutottak el oroszországi székhellyel dolgozó ügynökök által feltöltött anyagok. Ezeket az Internet Research Agency által készített oldalakat ugyan már törölték, de a Facebook azon dolgozik, hogy az emberek megtudják, az általuk gyártott anyagokat töltötték le.
Mugabe maradhat Zimbabwéban
Mentességet alkudott ki magának és feleségének mindenféle eljárás alól Robert Mugabe távozásra kényszerített zimbabwei elnök – közölte az afrikai ország hadserege. A volt elnöki pár az országban maradhat – jelenti a CNN. Mugabét azzal vádolták, hogy a nyolcvanas évek közepén tömegmészárlások sorozatát rendelte el ott, hogy konszolidálja és megerősítse a hatalmát. Húszezer ember haláláért lehet így felelős.
Emellett korrupcióval is vádolják, amely lehetővé tette a luxus életvitelét, irányítása alatt korábban virágzó ország a szegénységbe sodródott.
Véget ért az Iszlám Állam dzsihádistáinak ádeni támadása és túszejtő akciója, amelyben 23 rendőrtiszt halt meg.
A terroristák vasárnap támadták meg az ádeni rendőrkapitányságot, és
két öngyilkos merénylő segítségével utat törtek
az épület belsejébe. Ezt követően tüzet nyitottak az ott tartózkodókra, és túszokat ejtettek. Két rendőr is fogságba esett, őket agyonlőtték.
A biztonsági erők háromszor indítottak ostromot a rendőrkapitányság visszavételéért, de mindannyiszor egy öngyilkos merénylő tartóztatta fel őket. Később egy negyedik merénylő is felrobbantotta magát, de végül sikerült véget vetni a dzsihádisták akciójának.
„A biztonsági erőknek sikerült bejutniuk az épületbe, és megsemmisítették a terroristákat”
– írta közleményében a jemeni belügyminisztérium.
A merényletek elkövetőjeként az Iszlám Állam jelentkezett. A dzsihádisták 2015 nyarán jelentek meg Jemen déli részén, azt követően, hogy a kormányerők visszavették Ádent a síita húszi lázadóktól. Ádenben és Dél-Jemenben az al-Kaida helyi ága is aktív, és a polgárháborút kihasználva jelentősen növelte befolyását.
Mohamed Merah követte el az első dzsihádista terrortámadást Franciaországban, a 21. században. Testvérét, Abdelkadert terrorszervezet létrehozása miatt ítélték el.
Mohamed Merah Szíriában kapott kiképzést, majd hazatért és 2012. március 11. és 19. között hét embert ölt meg Toulouse-ban és közeli Montaubanban: három francia katonát, majd egy zsidó iskola három tanulóját és egy tanárát. Három nappal később kommandósok ölték meg.
Most testvérét és legjobb barátját állították bíróság elé, azzal a váddal, hogy mindketten részt vettek a terrorista csoport szervezésében, és a legjobb barát, Fettah Malki szerzett fegyvert és golyóálló mellényt a merénylőnek. A báty,
Abdelkader Merah volt a csoport vezetője, Oszama bin Ladennek nevezte magát.
Ő 2006-ban radikalizálódott, ő volt öccse mentora is.
Végig tagadta, hogy szerepe volt a merényletsorozatban, az utolsó szó jogán bocsánatot kért a hozzátartozóktól:
„Soha Nem akartam részt venni egy ilyen cselekményben. Megbocsátást kérek és ez a kérés őszinte. Remélem, hogy megbocsátanak”
Az ítélet szerint viszont mindketten részt vettek a terrorista szervezkedésben, a gyilkosságokban azonban nem, ezért Abdelkader Merah 20, Fettah Malki pedig 14 év börtönt kapott. Az ügyvédek elfogadták az ítéletet, az áldozatok családtagjai viszont elégedetlenek.
1995 óta a Merah-féle merényletsorozat volt az első dzsihádista terrortámadás Franciaországban. A per arra is rávilágított, hogy nem magányos merénylőként dolgozott, hanem egész hálózat állt mögötte.
Óvakodunk attól, hogy bármilyen szempontból összehasonlítsuk az illiberális Magyarországot és a még Trumppal is működőképes amerikai demokráciát, de azért vélünk felfedezni hasonlóságot az egyes eseményekre való heves reagálásokat illetően, amelyek rendre kipukkadnak mint megannyi kommunikációs lufi.
Vegyük például a Halloween-terrort, vagyis azt az öldöklést, amikor két nappal ezelőtt egy üzbég származású, az Egyesült Államokban még hét évvel ezelőtt letelepedett férfi 8 személyt gyilkolt meg Manhattan kellős közepén. 2001. szeptember 11. után visszatért a terrorizmus New Yorkba. Trump amerikai elnök most nem azt nyilatkozta, hogy nem kell elpolitizálni az ügyet, mint tette a nemrégi Las Vegas-i tömeggyilkosság után (59 halott, több mint 500 sebesült). A különbség: akkor egy fehér amerikai volt a tettes, most egy muzulmán bevándorló.
Nem mellékes, hogy a terrortámadás, ha egy rövid időre is, de
elvonta a közvélemény figyelmét arról, hogy szorul a hurok az amerikai elnök körül
és három egykori munkatársa már házi őrizetben van az orosz kapcsolatok miatt. Sőt, közülük az egyik beismerte tettét, tehát vallani fog (vagy már megtette).
Szóval Trump a jogos felháborodást kihasználva nekiment – a vízumlottó intézményének. Ugyanis a merénylő, Szajfullo Szajpov vízumlottó segítségével jutott az amerikai letelepedésre jogosultságot adó zöld kártyához. Az amerikai elnök azt nyilatkozta, hogy azonnali egyeztetéseket kezd a Kongresszussal a vízumlottó-program beszüntetéséről. Az eset pikantériája, hogy Obama elnöklése alatt már megkísérelték a vízumlottó megszüntetését, de éppen az elnök pártja, a republikánusok akadályozták meg.
Hogy nyomatékot adjon elnöki dühének, Trump azt is közölte az újságírókkal, hogy „meggondolná, ne küldjék-e a New York-i terroristát a guantánamói fogolytáborba”.
Picit zavaró tényező, hogy ez, az amerikai törvények értelmében, lehetetlen.
Nos, sejteni lehet mi lesz Trump hangzatos vízumlottós és guantánamói toporzékolásából.
Itt jönne a képbe a magyar „diplomácia” vezetőjének vagdalózásának díszpéldánya: Ukrajna óva intése az ottani oktatási törvény miatt. Ezt megelőzően volt már „olcsócirkusz” holland ügyben, sőt Trumpék itteni képviselőjének is kijárt egy kis kioktatás. De az ukrán-ügyben zakatol igazából a gépezet: mindent megvétózunk, amíg Kievet jobb belátásra nem bírjuk.
Még a nagy illiberális szövetséges is megállapodott Ukrajnával,
amely továbbra is biztosítja a feltételeket a területén élő lengyel kisebbségnek az anyanyelv oktatásához, valamint az anyanyelven való tanuláshoz. A középiskola végéig.
De Budapest harcol a végső győzelemig és közben mindent megvétóz. Mint napokkal ezelőtt a NATO-Ukrajna Bizottság ülését. Ezzel csak az a baj, hogy ilyent nem is terveztek. Mao után szabadon: vétózás közben nem vesszük figyelembe a tényeket.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.