A fuhu.hu megszerezte az Orbán Viktor által ígért magyarországi olimpia látványtervét.
Címke: orbán
Özlem Türeci és Ugur Sahin
Sok figyelemre méltó eleme volt Angela Merkel utolsó újévi köszöntőjének a német köztelevízióban. Ezek közé tartozott, ahogy fejből, kifogástalanul mondta ki ezt a két török személynevet, amelyet vele együtt immár az egész ország ismer.
Két, török bevándorlók gyerekeként már Németországban született tudós és üzletember, a Rajna-parti Mainzban működő BioNtech cég tulajdonosai és vezetői, akik közül a férj, Şahin a mainzi egyetem professzora, a feleség, Türeci pedig munkatársa. Az ő, korábban rákgyógyszerekre specializálódott vállalkozásuk fejlesztette ki és gyártja az amerikai Pfizer óriáscéggel együttműködve az elsőként piacra és alkalmazásra került koronavírus-vakcinát.
Azt is megemlítette köszöntőjében Merkel, hogy a két tudós-üzletember azt is elmondta neki, hogy hatvan különböző nemzetiségből kerülnek ki a cég dolgozói, akikkel ezt a világra szóló eredményt elérték. A vezetők, ismétlem, migránsok, pontosabban, a migránsok második generációjához sorolt két muzulmán ember, akik Németországban élnek és alkotnak. Ugyanaz a Merkel kancellár büszkélkedik el utolsó újévi köszöntőjében az ő teljesítményükkel, aki öt évvel ezelőtt meghozta tizenhat éves kancellárságának legjelentősebb, legemberibb és legtöbbet támadott döntését a szíriai háború elől menekülők bebocsátásáról.
Legemberibb, és ugyanakkor bölcs döntését. Öt év elteltével annak a közel egymillió menekültnek egyharmada már stabil egzisztenciát szerzett Németországban, vagyis dolgozik, adót és társadalombiztosítási járulékot fizet, további százezrek tanulnak, és közülük is, mint a bevándorlók korábbi generációiból, szakmunkások, mérnökök, feltalálók is kikerülnek majd, meg persze orvosok, pedagógusok, rendőrök, katonák, szakácsok, felszolgálók, kutatók. Németország gazdagabb lesz tőlük. Persze, vannak köztük, akik nem tudnak egzisztenciát teremteni, és közülük egyesek bűnözőkké válnak. Arányaiban nem többen, mint a hasonló társadalmi helyzetű németek vagy kelet-európai bevándorlók közül.
A német hivatalosság nem migránsoknak nevezi őket, hanem migrációs hátterű honfitársaknak (Mitbürger mit Migrationshintergrund).
Az együttélésnek persze megvan a kockázata, megvannak a nehézségei, de hatalmas előnyei vannak: hozzájárulnak a költségvetés és a társadalombiztosítási kassza egyensúlyához (hiszen a bevándorlók jellemzően többet fizetnek be oda, mint amennyit igénybe vesznek minden fejlett országban), és amely szempontból Türeci és Şahin professzor példája különösen fontos: hozzájárulnak a fogadó ország innovációs képességéhez.
Időnként még idézni szoktuk István király intelmét arról, hogy érdemes befogadni az idegeneket, mert a sok kultúrájú ország az erősebb.
A világ innovációs folyamatainak központja ma is Észak-Amerika és Nyugat-Európa, s ezek a régiók a kapitalista gazdasági forma mellett valóban a sokféle kultúra találkozásának, a multikulturalizmusnak köszönhetik erejüket. Kiváltképp szembetűnő e tekintetben a magyar kormányzati politika kisszerűsége: a ragaszkodás a társadalom etnikai és vallási homogenitásához, a bevándorlás harsány elutasítása, amit identitásának legfontosabb elemeként hirdet itthon és nemzetközi kapcsolataiban. Pedig az első Orbán-kormány idején Orbán és Kövér még tisztában volt azzal, hogy a fogyatkozó népességű ország nem nélkülözheti a bevándorlást, és ennek tudatában készíttettek hozzáértő szakemberekkel demográfiai koncepciót.
De azután jött a Charlie-Hebdo merénylet, és Orbán a maga vitathatatlan politikai ösztönével felismerte, hogy az idegenellenességre hatalompolitikát építhet, s mindent ennek a szempontnak rendelt s rendel mindmáig alá. Ellenzéke pedig azzal keres ellenszert erre, hogy maga is esküdözik: nem akar bevándorlókat, kormányra jutása esetén sem nyúlna a Kerítéshez. Akiknek ezzel üzen – a választási sikerhez megnyerni kívánt választóknak –, azok persze nem hiszik el neki.
Miért ez jut eszembe a most zárult évről? Csak azért, mert ahogy Merkel kancellár pályafutásában összetartozik 2015, a szír menekültek bebocsátásának éve és 2020, a koronavírus-járvány éve, amikor a migrációs hátterű tudós-üzletemberek cége nyújtja Európának és a világnak az első alkalmazható vakcinát a járvány leküzdésére, a magyar politikában is összetartozik 2015, Orbán gonosz döntésével és 2020 a katasztrofális járványpolitikával és az ellenzék immár közmondásos gyávaságával.
Jourova: már jövőre vizsgálhatja Magyarországot és Lengyelországot az EU
Ki mire költi az uniós pénzeket? A brüsszeli bizottság alelnöke, aki az EU igazságügyi biztosa, úgy nyilatkozott a német Tagesspiegelnek, hogy Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatban már 2021-ben megindulhatnak a vizsgálatok a jogállam leépítése miatt.
Vera Jourova szerint semmiképp sem vesz igénybe hosszú időt az a folyamat, hogy az Európai Bíróság elbírálja az uniós csúcson megszavazott okmányt. A nyilatkozat különösen rossz hír a magyar kormánynak, amellyel szemben komoly a gyanú: a miniszterelnök lojalitás alapján osztogatja az európai pénzeket!
A párizsi Le Monde például megírta az Átlátszóra hivatkozva: Mészáros Lőrinc hatalmas vagyonából több mint 800 millió euró uniós pénz! Valószínűleg egyetlen uniós polgár sem profitált ilyen nagy mértékben az uniós pénzekből.
Jourova fekete listán
A magyar kormány már korábban megszakította a kapcsolatot a biztos asszonnyal. Jourova ugyanis cseh történelmi tapasztalatok alapján utalt arra, hogy jól ismeri a rendszert, mert ő maga is kommunista diktatúrában nőtt fel éppúgy mint a magyar miniszterelnök.
A magyar kormányfő kérte Ursula von der Leyen asszonytól Jourova felmentését, melyet természetesen a brüsszeli bizottság vezetője megtagadott.
Így Orbán Viktornak azzal kell szembesülnie, hogy még a 2022-es választások előtt indulhatnak vizsgálatok korrupciós ügyekben. Annál is kellemetlenebb ez a magyar miniszterelnök számára, mert Jo Biden nemzetbiztonsági tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy a populista vezetők elleni harcban a korrupció leleplezése a leghatékonyabb fegyver.
Magyarországot, Lengyelországot és Törökországot felfüggesztheti a NATO
A New York Times-ban mondja el véleményét Robert Gates, az USA egykori hadügyminisztere. Gates republikánus és demokrata elnök alatt is szolgált vagyis kifejezi a washingtoni konszenzust, mely Trump előtt nem pártosan ítélte meg az Egyesült Államok stratégiai érdekeit.
Az első számú célpont Erdogan
A törökök populista vezérének Robert Gates elsősorban azt veti a szemére, hogy az oroszoktól vásárolt rakéta elhárító rendszert, mely nem kompatibilis a NATO-val. Ráadásul azzal jár, hogy az orosz kiképző tisztek megjelennek a törökök katonai támaszpontjain, ahol amerikai gépek is állomásoznak. Ez olyan lehetőséget teremt az orosz hírszerzőknek, melyet az USA mindenképp el akar kerülni. Trump egy darabig mentegetni próbálta Erdogant, de végül a szankciók mellett döntött.
A török „szultán” ahogy hívei nevezik ezenkívül katonailag igen aktív külföldön is: Szíriában, Líbiában, Hegyi Karabahban. Mindez nehezen egyeztethető össze a NATO érdekeivel. Arról nem is beszélve, hogy a Földközi tengeren potenciális katonai konfliktus alakulhat ki, ha a törökök flottája továbbra is erővel próbálja meg Törökország tengeri jogait védelmezni a Ciprus körüli tengeralatti földgáz lelőhely térségében.
Magyar-lengyel párhuzam
Washingtonban eddig sohasem kezelték hasonló módon Erdogan elnököt, Orbán Viktort és Jaroslaw Kaczynskit. Azzal, hogy a veterán ex hadügyminiszter párhuzamot von közöttük , komoly fenyegetést fogalmaz meg a magyar és a lengyel kormánnyal szemben.
Erdogan ellen a török hadsereg puccsot kísérelt meg- nem is nagyon titkolt amerikai támogatással. A puccs központja az incirliki légitámaszpont volt, ahol az USA harci gépei is állomásoznak. Erdogan emberei leverték a puccsot, és épp nemrégiben ítélték el életfogytiglanra a magas rangú katonai szervezőket.
Robert Gates utal arra, hogy Joe Biden külpolitikája a jövőben fokozottan kíván támaszkodni a nem katonai eszközökre.
Példaként említi azt, hogy Németországot felelősségre akarják vonni az Északi áramlat 2 orosz földgáz vezeték miatt. Vagyis az orosz kapcsolatokat jóval szigorúbban ítélik meg mint Trump idején. Ez pedig rossz ómen Orbán Viktornak, aki épp nemrég fogadta a Roszatom vezetőjét Budapesten.
Az USA stratégiai ellenfélnek tekinti Oroszországot és Kínát. Lengyelország esetében ez kisebb probléma hiszen Varsó külpolitikája mindig is követte a washingtoni vonalat. Ámde Budapesten más a helyzet. Pompeo külügyminiszter hiába járt Magyarországon: nem sikerült a magyar kormányt lebeszélni arról, hogy a Huawei vezesse be az 5G rendszert. A magyar-kínai kapcsolatok igen intenzíven a diplomáciában és a pénzügyekben. A magyar nemzeti bank elnöke évente többször is felkeresi Kínát – és erről nemigen tájékoztatja sem a közvéleményt sem pedig a szövetségeseit. Trump idejében mindez nemigen jelentett gondot, de Joe Biden változást hoz a téren. Erre figyelmeztet Robert Gates ex hadügyminiszter a New York Timesban.
Mit lehet tenni a renitens államok ellen? Fel lehet őket függeszteni a NATO-ban! Magyarországot már eddig is gyakran kihagyták a fontos beszélgetésekből, ha az Oroszországot érintette, mert az USA-ban nem bíznak abban, hogy nem szivárognak ki ily módon információk. A magyar diplomáciának tehát a jövőben ugyancsak nehéz dolga lesz, ha meg akarja őrizni jó kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel miközben fő szövetségese, az USA szemben áll Oroszországgal és Kínával.
Fukuyama: erősödnek az autokrata tendenciák
Az amerikai politológus az idei évet értékelve arra a következtetésre jut, hogy a demokráciák gyengélkednek és az autokrata tendenciák erősödnek a világban.
A jogállamok gyengülése olyan válságot válthat ki a világon mint amilyen 1929 után kialakult – állitja Francis Fukuyama. Egyszer már eltemette a történelmet azt állítva, hogy a liberális demokrácia világméretű győzelmet aratott a Szovjetunió bukása után. Ehhez képest most arra mutat rá a Wall Street Journalben, hogy Kína és Oroszország befolyása erősödőben van, és ez a két állam mindenütt az autokratikus tendenciákat támogatja.
Az USA sem kivétel: Trump amikor nem ismeri el a választások eredményét, akkor kérdésessé teszi a demokrácia egyik legalapvetőbb elvét.
A Covid-19 járvány az autokráciák kezére játszott
Rendkívüli intézkedéseket kellett hozni a vírus miatt, és ezt egyes helyeken ki is használták. Orbán Viktor magyar miniszterelnök például rendkívüli felhatalmazást kért és kapott – emlékeztet rá Francis Fukuyama. Aki elfelejti feltenni azt a kérdést, hogy vajon miért is történik mindez?
A globalizáció és az informatikai forradalom olyan drámai változásokat indított el az egész globális gazdaságban, melyet az elitek csak igen kevéssé képesek kezelni.
A populista politikusok arra hivatkoznak, hogy a változások millió számra termelik a lúzereket, akiket csakis egy erős központi hatalom menthet meg. A globalizáció lúzerei szavaztak millió számra Donald Trumpra illetve Orbán Viktorra vagy Kaczynskire. Nekik a változások továbbra sem ígérnek sok jót, ezért a populisták sokáig számíthatnak rájuk.
A demokrácia helyzete jövőre sem lesz egyszerű
A gazdasági visszaesés és a járvány miatti korlátozások folytatódni fognak. Ezért a liberális demokráciáknak nem lesz könnyű kezelni a helyzetet – hangsúlyozza Francis Fukuyama. Ez nem épp a politikai stabilitás receptje, de a válság pozitív változást is hozhat, ha az emberek leváltják a korrupt és inkompetens politikusokat – fejtegeti évzárójában a Wall Street Journalben az amerikai politológus.
Andy Landy mosolyalbuma – Aki nem Orbán, az náci
Hitler egykori gierłożi “Farkasverem” nevű főhadiszállásának nevezte Orbán az Európai Tanács üléstermét, ahol minisztertársaival tárgyalt. Merkel erről a megjegyzésről mit gondolhat??
Többsebességes Európát!
Ezt javasolja a svájci Neue Zürcher Zeitung azt követően, hogy az EU csúcson elfogadták Merkel kancellár kompromisszumos javaslatát. A svájci lap szerint a magyar és a lengyel kormány meghátrált amikor észrevették, hogy komoly pénzeket veszíthetnek.
A jogállami kritériumok alkalmazása csak késlekedik, de előbb vagy utóbb bekövetkezik. Ez pedig különösen a magyar kormányzat számára lesz kellemetlen, mert Orbán Viktor „szuverén” rendszerét az európai pénzekre építette fel.
Mind Lengyelországban mind pedig Magyarországon a hatalom korlátozni próbálja az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ezért pedig
előbb-utóbb megindulhat a felelősségre vonás. Ugyanez a helyzet az uniós pénzekkel is.
Ezekkel Orbán Viktornak előbb vagy utóbb el kell számolnia.
Lehet, hogy ez nem a 2022-es választások előtt lesz, de elvben bármikor bekövetkezhet.
Az európai ügyészségnek Magyarország ugyan nem tagja, de az végezhet olyan vizsgálatokat, melyek a budapesti kormányt is érintik.
Néhány keleti tagállamot ma fel sem vennének az unióba
A Neue Zürcher Zeitung megállapítja, hogy Bulgária, Lengyelország, Magyarország vagy Románia mai állapotában be sem kerülhetne az Európai Unióba. Persze Brüsszelben hozzá vannak szokva ahhoz, hogy behunyják a fél szemüket, mert különben a tagállamok legkevesebb felével permanens konfliktus keletkezne.
Ezért a svájci lap ezért is látja úgy, hogy
újra előkerül majd a két vagy több sebességes Európa gondolata, melyet elsősorban a franciák képviseltek.
Már a magyar és a lengyel kormányt is azzal fenyegették meg, hogy amennyiben kitartanak a vétózás mellett, akkor megcsinálják a válságkezelő alapot nélkülük. Ez azt jelentette volna, hogy a másik 25 ország elosztotta volna egymás között a válságkezelő alapot miközben Magyarország és Lengyelország hoppon maradt volna.
A konszenzus a jövőben kevésbé lenne fontos, ha megvalósulna a több sebességes Európa. Bár Macron francia elnök korábban azt üzente a magyar és a lengyel vezetőknek, hogy az EU nem szupermarket, ahol mindenki kedve szerint válogat, de a gyakorlatban mégiscsak ez következhet. Azzal a nem is oly apró különbséggel, hogy pénzt csak az kap az uniós kasszából, aki betartja a szabályokat.
Az áldozat a magyar nép lesz
Angela Merkel német kancellár óriási nyomás alatt dolgozott, hogy megakadályozza az Európai Unió 2021–27-es költségvetésének és a COVID-19 helyreállítási alapjának vétóját. De az a kompromisszum, amelyet Magyarországgal és Lengyelországgal kötött, az összes lehetőség közül a legrosszabb – írja Soros György a Project Syndicate portálon.
Az Európai Unió egzisztenciális fenyegetéssel néz szembe, és az EU vezetése mégis olyan kompromisszummal válaszol, amely úgy tűnik, hogy tükrözi azt a meggyőződést, hogy a fenyegetés egyszerűen elhárítható. Orbán Viktor miniszterelnök magyarországi kleptokratikus rendszere és kisebb részben az illiberális Jog és Igazságosság (PiS) lengyel kormánya szemtelenül kihívja azokat az értékeket, amelyekre az Európai Unió épült.
Ha kihívásukat legitim politikai álláspontként kezelik, amely elismerést és kompromisszumos megoldást érdemel, akkor csak – tömegesen – növeli azokat a kockázatokat, amelyekkel az EU most szembesül.
Angela Merkel német kancellár óriási nyomás alatt dolgozott, hogy megakadályozza az Európai Unió 2021–27-es költségvetésének és a COVID-19 helyreállítási alapjának vétóját.
Elismerem és megértem azt az óriási nyomást, amely alatt Angela Merkel német kancellár dolgozik. 15 éve Németország kancellárja, és most 2021 szeptemberében közeleg a nyugdíjazáshoz. Emmanuel Macron francia elnököt ideiglenesen elterelte a laïcité kérdés és Franciaországon belüli egyéb komoly biztonsági aggályok, Merkel az egyik legfőbb döntéshozó lett a EU-ban.
Azt is megértem, hogy a német kancellár miért nem akarja, hogy egy másik ország, Magyarország az ő idejében jelentse be az EU-ból való kilépés szándékát. Állítólag erre készült Orbán az elmúlt napokban, mert nem engedheti meg magának, hogy rendszere korrupciójának puszta mértékét leleplezzék, amit az EU „jogállamiság” feltételrendszere az uniós források folyósítása érdekében mindig megtett volna.
Orbán hatalmas összegeket lopott el és tulajdonított el hatalmon töltött évtizede alatt, köztük olyan uniós forrásokat, amelyeknek a magyar emberek javára kellett volna menniük. Nem engedheti meg magának, hogy gyakorlati korlátokat szabjon személyes és politikai korrupciójára, mert ezek az illegális bevételek az a zsír, amely rendszerének kerekeit gördülékenyen mozgásban rendben tartja.
Orbán részéről kétségbeesett hazárdjáték volt azzal fenyegetni, hogy megtorpedózzák az EU pénzügyeit azzal, hogy megvétózzák költségvetését.
Ez egy blöff volt, ennek ellenére sajnos úgy tűnik Merkel belekényszerült a magyar és a lengyel zsarolásba.
Miközben írom, egyértelműnek tűnik, hogy Merkel kompromisszumot kötött Orbánnal és Lengyelország tényleges vezetőjével, Jarosław Kaczyński miniszterelnök-helyettessel.
Az a megállapodás, amelyet Németország kötött az EU két szélhámos tagállamával, azonban a lehető legrosszabb az összes lehetőség közül.
A javasolt kompromisszum széles körben kiszivárogtatott szövegét, amelyet be kell ágyazni az Európai Tanács e heti ülésének zárónyilatkozatába, három alapvető hibája van.
Először is, a nyilatkozat lényegében és szándékában megváltoztatja az uniós intézmények által november 5-én elfogadott rendelet szövegét, ami jelentősen gyengíti a jogállamiság feltételességét. Sem az Európai Bizottság, sem az Európai Parlament, nem beszélve azokról a nemzeti kormányokról, amelyek a rendelet integritását az Európai Tanácsban a legfőbb gondok közé sorolták, nem engedhetik meg, hogy ilyen módon félrehajoljanak.
Másodszor, az egyezmény egyes rendelkezései arra szolgálnak, hogy akár két évvel késleltessék a jogállamiság feltételeinek végrehajtását.
Ez igazi puccs lenne Orbán számára, mivel minden lehetséges intézkedést elhalasztana a következő, 2022-re tervezett magyar parlamenti választásokig.
Az elhalasztás elegendő időt adna Orbán pártjának a magyar törvények és alkotmányos rendelkezések megváltoztatására, és lehetővé tenné Orbán számára, hogy folytassa a magyarországi „közpénz” fogalmának újradefiniálását olyan módon, amely lehetővé teszi számára, hogy az állami szervektől szerzett zsákmányokat magán „alapítványokba” irányítsa ahol azokat cimborái irányítják.
A Merkel Orbánnal kötött megállapodásának elsődleges áldozatai Magyarország népe lesznek.
Végül a javasolt csúcstalálkozó olyan eset, amikor az Európai Tanács hatáskörén kívül jár el, korlátozva az Európai Bizottság azon képességét, hogy értelmezze és cselekedjen az elfogadott uniós jogszabályok alapján. Ez veszélyes precedens, mert csökkenti a Bizottság jogi függetlenségét, és legalább szellemében nagyon is ellentmondhat az Európai Unióról szóló szerződésnek.
Az egyezmény meghiúsítja az Európai Parlament kifejezett kívánságait. De mivel sürgősen fel kell használni a 750 milliárd eurós (909 milliárd dolláros) COVID-19 helyreállítási alapot, az Európai Parlament nagyon is jóváhagyhatja.
Annyit tehetek, hogy kifejezzem azt az erkölcsi felháborodást, mint az európai és egyetemes értékek védelmezőjének hitt embereknek kellene érezniük.
Felhívnám a figyelmet arra is, hogy ez a kompromisszum súlyosan megviselheti azt a nehezen elnyert bizalmat, amelyet az uniós intézmények elnyertek a helyreállítási alap létrehozásával.
Soros György
Soros elégedetlen
Rossznak tartja azt a kompromisszumot a magyar származású amerikai milliárdos, amelyet Merkel kancellár hozott össze, hogy megakadályozza a magyar és a lengyel kormány vétóját.
Soros György a Project Syndicate-ben publikált cikke szerint a jogállamiság kritérium lehetővé tenné a magyarországi korrupció vizsgálatát, de ezt csak késve alkalmazhatják hiszen minden tagállamnak joga lesz arra, hogy az Európai Bírósághoz forduljon. Így Orbán Viktor időt nyert, mert a 2022-es választások előtt aligha kerülhet sor átfogó korrupciós vizsgálatra Magyarországon. Soros György szerint Orbán és Kaczynski csak blöffölt, nekik is nagyon kell a pénz.
A magyar származású amerikai milliárdos szerint Orbán ki akarja vezetni Magyarországot az EU-ból.
A pénz felülírja a megfontolásokat
Sem Magyarország sem pedig Lengyelország nem gondolhatja komolyan az Európai Unió elhagyását hiszen a globális gazdaságban kizárólag azért játszanak szerepet, mert tagjai az uniónak. Erre Lengyelországban a nagytőke képviselői figyelmeztették is a kormányt, amely szíves – örömest lemondott a vétóról.
Merkel kancellár reálisan felmérte, hogy a jogállamiság kritériuma nemcsak Magyarország vagy Lengyelország szempontjából problematikus hanem egy sor tagállam küszködik problémákkal e téren. Románia és Bulgária még rosszabbul szerepel a Transparency International korrupciós listáján mint Magyarország. A sajtószabadság korlátozása Máltán és Szlovákiában újságírók meggyilkolásáig jutott el! Babis cseh miniszterelnök is Brüsszel célkeresztjében van, mert ő az ország egyik leggazdagabb embere és egy sajtó birodalom tulajdonosa. Vagyis, ha komolyan veszik a jogállami kritériumokat, akkor a tagállamok felében találhatnának problémákat. Görögországban például Janisz Varoufakisz ex pénzügyminiszter azt állítja, hogy a konzervatív kormányzat Orbán és Erdogan receptjét követi egy autokrata rendszer létrehozására. A jogállamiság tehát véget nem érő viták forrása lehet miközben az EU fennállásának legnagyobb válságával küzd a Covid-19 járvány miatt.
