Matteo Salvini, az olasz jobboldal vezéreként arra készül, hogy Olaszországban legkésőbb jövőre hatalomra kerül. Ennek megfelelően a felelősségteljes politikus szerepét alakítja, aki „pártja érdekét a nemzet mögé helyezi”. Az olasz sajtó szerint Matteo Salvini szeretne bekerülni az Európai Néppártba. Miért? Mert ott ül a német kancellár, akinek a szava meghatározó az Európai Unióban. Jól tudja ezt Salvini hiszen Silvio Berlusconit épp Merkel kancellár buktatta meg amikor a jobboldali miniszterelnök felvetette: Itália kiléphet az eurozónából!
A magyar miniszterelnök szoros szövetségesnek tekinti a populista politikust, akit még Vlagyimir Putyin fedezett fel Európának. Amint Matteo Salvini Itália belügyminisztere lett, Genovában találkozott Orbán Viktorral, akivel hitet tettek a zéró migráns politika mellett. Csakhogy azóta megváltozott egy és más: Matteo Salvini kikerült a hatalomból. Trump – a populisták prototípusa és fő támogatója a világon – megbukott a választáson. Nem következett be a nagy populista áttörés, melyet Orbán Viktor megjósolt. Salvini, aki Machiavelli hazájában űzi a politikát, nem ragaszkodik különösebben az elvekhez- különösen, ha azok nincsenek. Ezért megcélozta azt a helyet, ahonnan jóbarátját, Orbán Viktort akarják sokan kipenderíteni. A magyar miniszterelnöknek egyáltalán nem sürgős a távozás. Bízik német barátaiban – a politikában és a gazdaságban. Úgyhogy nem kizárt, hogy a nem is oly távoli jövőben a két populista jóbarát együtt színesíti az Európai Néppártot. Amelynek elvei egyáltalán nem érdeklik őket, az viszont igen, hogy valószínűleg a jövőben is ott ül majd a német kancellár.
Az Európai Parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt javasolta, hogy vitassák meg a média helyzetét Lengyelországban, a szocialista frakció pedig a Klubrádió ügye miatt ugyanezt indítványozta. A Klubrádió miatt tiltakozott az amerikai, a francia és a német külügy is.
Varsóban a nemzeti radikális kormányzat olyan 2-15%-os reklám adót akar kiróni a médiára, amely bedöntheti az ellenzéki sajtó egy részét. Emiatt ezek az intézmények úgy tiltakoztak, hogy elsőtétítették a képernyőt egy időre. A lengyel és a magyar kormányzat bevallottan tanul egymástól: miképp lehet megszabadulni a kormány kritikus médiától?
A magyar kormány törekvéseit régóta figyelemmel követi a brüsszeli bizottság. Amikor a hatalom fokozatosan átvette az irányítást az Indexben, akkor Vera Jourova, a brüsszeli bizottság alelnöke és igazságügyi jelezte: figyelik a fejleményeket. Tenni viszont nem sokat tehetnek, mert erre a tiltakozáson kivül nemigen van lehetőségük.
Most a Klubrádió ügyét vizsgálja a brüsszeli bizottság, de itt sem várható más mint erkölcsi elmarasztalás.
Orbán Viktornak fontos fegyver van a kezében: az uniós válságalap jóváhagyása! A 750 milliárd eurós válságalapra minden tagállamnak óriási szüksége van. Emiatt bukott meg például az olasz kormány. Az új miniszterelnök, Mario Draghi élvezi – Brüsszel mellett – Orbán szövetségesének, Matteo Salvininek a támogatását is.
Ez figyelmeztetés lehet a magyar miniszterelnöknek: nem biztos, hogy válság helyzetben a húr feszítése a leginkább célravezető megoldás, mert a partnerek elkezdhetnek gondolkodni a csere lehetőségén. Orbán Viktor korábbi szövetségese, Silvio Berlusconi így tűnt el a csúcsról …
Az évtized elején még egy darabig csak rövid időszakokra folytathatta sugárzását, amit újra meg újra meghosszabbítottak, de nem adtak a független rádióadónak stabilan frekvenciát. Nagy volt a nemzetközi visszhang, itthon tüntetéseket tartottak, és végül hét évre megkapta a rádió a sugárzási jogot.
Most másképpen történt: tavaly a Médiatanács mondvacsinált okkal nem hosszabbította meg a frekvencia-jogosultságot, új pályázatot írt ki, amelyben viszont – hiába pályázott szabályosan a Klubrádió, és hiába nem volt befogadható a másik két pályázat – azok benyújtói fellebbeztek, így nem hirdettek eredményt. Így a Klubrádió most frekvencia nélkül marad, kiszorult az éterből.
A közszolgálati média elfoglalásának, Fidesz-szócsővé tételének nyilvánvalóan az a célja, hogy a politikailag kevésbé iskolázott emberek gondolkodását vonják ellenőrzésük alá a hatalmon levők. Lássuk be: a maguk szempontjából igazuk volt, ez kell ahhoz, hogy az emberek ne lássanak alternatívát velük szemben. Ugyanez a célja a megyei lapok, a helyi rádiók és tévék megszállásának is. Ezért kellett felszámolni a legnagyobb példányszámú napilapot, a Népszabadságot, ezért kellett elrabolni az olyan, széles szakmai olvasói kör által olvasott hetilapokat, mint a Figyelő vagy a Szabad Föld.
A Klubrádió frekvenciáját szerintem más megfontolásból kellett elvenni. Akik a Klubrádió rendszeres hallgatói, azok nagy többségéről pontosan lehet tudni: sosem lesznek a Fidesz szavazói, az Orbán-rendszer hívei. Számukra bizonyos lelki komfortot jelent a Klubrádió hallgatása, és a Fidesz számára szavazatszerzési szempontból nincs annak hozadéka, ha ezt tőlük elveszi.
Egy önkényuralmi rendszer akkor lehet stabil, ha hívei azt tudják, hogy biztosak lehetnek hatalmának tartósságában, míg azoknak, akik nem a hívei, sőt ellenfelei, azt kell látniuk: a hatalommal szemben nincs semmi esély, fel kell hagyniuk minden reménnyel.
Ahogy a Horthy-korban az emberek nem reménykedhettek változásban, ahogy a Kádár-korban, amikor az ország a szovjet birodalom része volt, az emberek nem gondolhattak arra, hogy ez még az életükben megváltozhat, úgy üzeni a Klubrádió megszüntetésével is a Fidesz: tetszik, nem tetszik, a hatalom a mi kezünkben marad, 2022-ben is, 2026-ben is és azután is az történik Magyarországon, amit Orbán Viktor elhatároz. Ugyanezért számolta fel az 56-os intézetet, ugyanezért lehetetleníti el a Politikatörténeti Intézetet vagy az Evangéliumi Testvérközösséget és szociális intézményrendszerét, ezért veszi el a levegőt minden, vele szemben álló intézményt, melyek csak szűkebb kör számára jelentenek igazodási pontot, és ezért veszi el most a százezrek számára orientációt és lelki komfortot nyújtó Klubrádió frekvenciáját is.
Nem választói támogatottságát kívánja bővíteni a Klubrádió hallgatóinak köréből, hanem a hatalomból való kimozdíthatatlanságát kívánja mindenkinek a fejébe verni.
A Reuters hírügynökség megszerzett egy ezzel kapcsolatos dokumentumot, amely igen rosszul jöhet az Orbán kormánynak, amely jelentős részben uniós pénzekből akarja fedezni a fellendülési csomagot, mellyel viszont meg akarja nyerni a jövő évi választásokat.
7 milliárd euró nagyon sok pénz a magyar gazdaság méreteihez képest, de a vírusválság idején különösen nagy szükség van rá. Jelenleg ugyanis Magyarország hónapok óta mínuszban van.
Az európai unió brüsszeli központja meg akarja fogni a magyar miniszterelnököt, aki uniós pénzekből finanszírozza Brüsszel ellenes politikáját.
Az Unió csalásellenes szervezete, az OLAF jelentése szerint Magyarország 2015–2019-ben az uniós források felhasználásának csaknem 4%-ában volt szabálytalanság, szemben az EU 0,36% -os átlagával.
Ebből a célból mellékelték a válságkezelő alaphoz azt a jogi mechanizmust, amely lehetővé teszi az uniós pénzek elköltésének ellenőrzését a tagállamokban. A magyar kormány az európai bírósághoz fordult, hogy késleltesse az ellenőrző mechanizmus hatályba lépését. Orbán Viktor abban bízik, hogy előbb kioszthatja az uniós pénzeket minthogy az ellenőrző mechanizmus beindulna. Vera Jourova, a brüsszeli bizottság alelnöke figyelmeztette Magyarországot és Lengyelországot, hogy az ellenőrző mechanizmus elfogadása után indíthatnak visszamenőleges vizsgálatokat is a pénzek elköltéséről.
Most pedig itt a közbeszerzési ötlet, amely megcsapolhatja a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc vagyon növelési terveit pedig az átlátszó szerint eddig már több mint 800 millió uniós euró került hozzá, és ezzel valószínűleg ő az az uniós polgár, aki személy szerint a legjobban profitált az uniós alapokból az elmúlt 5 esztendőben.
Valami ehhez hasonlónak vagyunk megint tanúi. A vakcinafejlesztők fantasztikus teljesítményt nyújtva a járvány kezdetétől számított egy éven belül létrehozták a védőoltáshoz szükséges vakcinát, mégpedig egy német és egy amerikai cégnél egy teljesen új technológiával (egy másik német fejlesztő cég szintén hamarosan eljut a maga hasonló vakcinájának engedélyeztetéséig), egy angol-svéd cég és egy orosz intézet kifejlesztett egy-egy kevésbé forradalmi, de szintén új vakcinát (és ilyennel készül el hamarosan egy másik amerikai gyártó is). Kínában pedig egy kevésbé korszerű, hagyományos technológiát képviselő vakcinával készültek el. Az, hogy már december végén elkezdhették az oltást a legkorszerűbb vakcinákkal, tényleg lenyűgöző.
Az is nagyszerű dolog, hogy itt, Magyarországon nemcsak hallunk róla, hogy a gazdag Amerikában elkezdődött az oltás, meg hogy a gazdag Angliában és Németországban is, hanem az Európai Unió tagjaként nálunk ugyanakkor kezdődött el, mint Amerikában, Angliában és Németországban.
Vegyük észre, hogy ezt köszönhetjük az Európai Uniónak és úgy általában a globalizációnak.
Az Európai Unió ennek a példátlan nemzetközi kutatási-fejlesztési és kereskedelmi együttműködésnek az intézésében nem minden ponton működött hibátlanul. A gyártókkal szerződve nehézkes is volt, és rosszul lőtte be, hogy melyik fejlesztés lesz előbb eredményes, és melyik marad le. Így történhetett, hogy Izraelben, az Európai Uniót éppen elhagyott Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is gyorsabban indult be az oltás, mint az Európai Unióban. Ráadásul az elsőként sikeres BioNtech–Pfizer vakcina szállítása egy gyors kapacitásbővítés miatt átmenetileg lelassul, és szállítási nehézségekkel küzd egy másik szállító, az AstraZeneca is. Nem kétséges, hogy ezek a szállítók néhány héten belül behozzák a lemaradást, és belépnek azok a szállítók is, amelyekkel szintén szerződött az EU, és elkészülnek a vakcinájukkal.
De most, ezekben a hetekben nincs elég, a Németországban december közepére felállított oltásközpontok üresen várják a vakcinát, de még nem jön, ugyanakkor Oroszország és Kína kész Magyarországnak is szállítani, ahogy Szerbiának már szállított, sőt Oroszország az Európai Unió egészének is tett ajánlatot. Ezekről az alternatív vakcinákról már hónapok óta beszélnek a Fidesz politikusai. Orbán most tette meg az újabb zseniális felismerést: a Brüsszel-ellenes, orosz és kínai orientációjú politikát most a vakcinaügyre építve lehet beleverni az emberek fejébe, ahogy hosszú évek alatt a migránsveszélyt sikerült. A Fidesz propagandagépezete teljes erővel harsogja, hogy az Európai Unió vakcinabeszerzése megbukott, összeomlott, és milyen igaza van azoknak, akik önállóan keresnek használható vakcinát a világpiacon, mint Szerbia, ahol előbbre vannak az oltással, mint az uniós országok.
Íme, a függetlenség, a keleti orientáció a megoldás, az uniós együttműködés pedig fabatkát sem ér.
A korlátozásokat azért nem lehet még egy ideig feloldani, mert kevés a vakcina, ami viszont az EU sara – ezt ismételgeti minden megszólaló kormányzati ember és propagandista.
Előttem egy táblázat arról, hogy hogyan állnak az oltással az egyes országok, százezer lakosra számítva hány adag vakcinát használták már fel (összeadva az első és második oltást). A táblázat tetején természetesen Izrael, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, közéjük ékelődve két gazdag arab ország, az Egyesült Arab Emirátusok és Bahrein, valamint az apró Seychelles-szigetek. Az Egyesült Államokat mindjárt Szerbia követi, és csak ezután következik az első uniós tagország, Málta. Szerbiában több mint hatezer oltást adtak már be százezer főre, míg Magyarországon valamivel több, mint háromezret, és ugyanennyi Németország adata. A magyar és német adat kicsivel magasabb, mint az Európai Unió átlaga.
Csak azért, mert Kína és Oroszország adata egyaránt messze elmarad a magyar és német adattól: az átoltottság Kínában a fele, Oroszországban harmada a magyarországinak. (Mindkét országra kerek számú oltást közöl a táblázat, Kínára 24 millió, Oroszországra egymillió elvégzett oltást, mert pontos adatai a nemzetközi szervezeteknek nincsenek.)
Ez az indíték találkozik az Orbán-kormány indítékával: az EU-tól való távolodás, a keleti önkényuralmakhoz való közeledés politikai céljával.
Hogy jön ide a jogállam megszűnése, amivel ezt a szöveget indítottam? Ez igen egyszerű. Ahhoz, hogy az orosz illetve kínai vakcinát oltásra lehessen használni Magyarországon, az Európai Unió tagországában, az Unió gyógyszerügynökségének jóváhagyására lenne szükség, amely az adott vakcina alapos vizsgálata alapján kapható meg.
Ilyen jóváhagyásra nem került sor: az orosz Szputnyik-V vakcinához ezt hamarosan kérelmezik, a kínai Sinopharm vakcinához azonban nem.
Mint tudjuk, a Szputnyik-V-re a miniszterelnök erőteljes felszólítására az OGYÉI ezt az engedélyt néhány nap alatt megadta, félretéve a felkért szakértők egy részének ellenkezését. A kínai Sinopharm esetében ez bonyolultabbnak ígérkezett, és ezért az Orbán-kormány eredeti megoldást választott. Kormányrendeletet adott ki, mely szerint meg kell adni az engedélyt, ha az adott vakcinát legalább egymillió embernek három országban, melyek között legalább egy EU-tagállamnak vagy az EU-ba felvételre váró országnak kell lenni. Ez az eredeti normaszöveg csak azért születhetett, mert a Sinopharm vakcinát (illetve a Szputnyik-V-t) uniós tagországban még nem alkalmazták, csak az EU-tagjelölt Szerbiában.
Ez minden eddiginél világosabb példa arra, hogy
Orbán Magyarországán nem a kormány tevékenysége igazodik a jogszabályokhoz, hanem a jogszabályt igazítják a kormány, vagyis Orbán Viktor pillanatnyi politikai szándékaihoz.
Márpedig jogállamról akkor lehet beszélni, amikor mindenki tevékenysége, benne a kormány, vagyis Orbán Viktor tevékenysége a jogszabályokhoz igazodik, és nem fordítva.
Az ATV-ben a fideszes propagandisták elkezdtek arról beszélni, hogy ma már az uniós politikusok is az orosz és kínai vakcinákban látják a megoldást, és hivatkoznak a német egészségügyi miniszter nyilatkozatára. Hallottam a nyilatkozatot, valóban felvetette, hogy a helyzet megoldására figyelembe lehet venni az orosz és kínai vakcinát is. De természetesen csak akkor, ha azokat jóváhagyja az Európai Gyógyszerügynökség.
Anélkül ez fel sem merülhet.
A Demokrácia Kutató központ, mely Szófiában működik, 12 kelet-európai államot vizsgált meg abból a szempontból, hogy az Új Selyemút programba hogyan illeszkednek be.
A kínaiak számára ez azért fontos beruházás, mert később összekötheti a pireuszi kikötőt Európa közepével, Németországgal. A pireuszi kikötőt a kínaiak akkor szerezték meg amikor a pénzügyi válsággal küszködő Görögország parlamentje vastapssal üdvözölte Athénban a kínai kormányfőt, aki kölcsönöket és támogatást ígért. Görögország – Magyarországgal együtt – azóta is támogatója a pekingi törekvéseknek ebben a régióban.
A Budapest-Belgrád vasútvonal építésében magyar részről fontos szerep jut Mészáros Lőrincnek, akit sokan a magyar miniszterelnök alteregojának tekintenek.
Ennyi érkezett 2010 és 2020 között Európa keleti felébe. A kínaiak különösen kedvelik a kiszolgáltatott országokat, ahol minden kölcsönnek vagy tőkebefektetésnek sőt az ígéreteknek is nagyon örülnek. A görögök aztán megtapasztalták, hogy mit jelent ez a gyakorlatban: a pireuszi kikötő ma Kína legfőbb hídfő állása a Földközi tenger keleti medencéjében. Miközben a görög kikötőben pang a forgalom, a kínai részen permanens növekedés tapasztalható.
A Balkánon Kína jelenleg Szerbiára, Bosznia Hercegovinára és Montenegrora koncentrál. Ezek az államok ugyanis nem tagjai az Európai Uniónak vagyis az ellenőrzés nem különösebben szigorú. Épp emiatt kedvelik Magyarországot is, ahol a miniszterelnök kitüntető barátsága megóvja a kínaiakat a kellemetlen kérdésektől.
Mi haszna van ebből Magyarországnak? Minthogy minden fontos szerződés titkosított méghozzá évtizedekre, ezért meg sem lehet kísérelni a választ.
Mi haszna van ebből a magyar miniszterelnöknek? Erre a kérdésre meg pláne nincsen válasz…
Orbán régebbről ismeri a hatalom természetét, és szerintem keményebb is mint Putyin – jelentette ki Nyina Hruscsova amerikai – orosz politológus, akinek a nagyapja Sztálin halála után a Szovjetunió vezetője volt egészen 1964-ig. Orbán hasznos Putyin számára az unióban, sőt kölcsönösen hasznosak egymásnak – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint eltúlozzák az orosz elnök külföldi befolyását.
Nyina Hruscsova a Klubrádiónak nem beszélt Putyin támogatóiról, de másutt kifejtette, hogy az orosz elnök egyensúlyoz a különböző frakciók között. Meghatározó szerep jut a szilovikoknak, akik az egykor a KGB tisztjei voltak mint maga Putyin is. Ők foglalták el a nyersanyag szektor vezető posztjait is mint például Szecsin, aki az olajipar meghatározó figurája Oroszországban.
Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki 1956-ban Budapesten volt nagykövet, a KGB élén állt csaknem 15 évig mielőtt a Szovjetunió vezetője lett. Olyan koncepciót dolgozott ki, mely szerint a politikai hatalomnak osztatlannak kell maradnia, de a piacgazdaságban több szereplő kell, hogy dinamikus növekedés alakuljon ki. Andropov nem tudta megvalósítani koncepcióját, mert korán meghalt. Utódai a poszt kommunista államokban az ő receptjével kísérleteznek – változó sikerrel. Ezért is hasonlít olyannyira Putyin és Orbán rendszere. Csakhogy Andropov nem számolt a globalizációval és az informatikai forradalommal, amelyek megváltoztatták a játékszabályokat. Míg a kínaiak fel tudtak ülni erre a hullámra, a Szovjetunió és egykori szövetségesei végzetesen lemaradtak. Ezért ez a térség Hegyeshalomtól Vlagyivosztokig stagnált az elmúlt negyven évben, és jó esélye van rá, hogy a következő korszak is ilyen legyen…
