- Hirdetés -
Kezdőlap Címkék Orbán

Címke: orbán

Fajgyűlölő üzenet miatt rúgták ki az egykori válogatott kapust a Herthatól

Jens Lehman a fekete kvótákról viccelődött egy színesbőrű futball sztárral whatsappon. Dennis Aogo szintén játszott a német válogatottban, jelenleg sport kommentátor. A fekete kvótákra tett megjegyzést Lehman, aki a Hertha tanácsadója volt, és a felügyelő bizottság tagja. Szerda délelőtt a fő tulajdonos döntése alapján Lehmant kirúgták a berlini Hertha klubtól éppúgy mint korábban a magyar kapus edzőt, Petry Zsoltot.

Németországban nem viccelnek az ilyen ügyekben

Bár mind Petry Zsolt mind pedig Jens Lehman azonnal bocsánatot kért, de nem volt apelláta: mindkettőjüknek mennie kellett! Az ok: a náci múlt. A nácik a faji törvények alapján többmillió embert meggyilkoltak. Üldözték a melegeket is, ők is lágerbe kerültek.

Ma Németországban a futball jelentős szerepet tölt be az asszimilációban. A török vagy afrikai futballisták gyakran eljutnak a válogatottba is.

Facebook

 

A magyar kormány reakciója

Szijjártó Péter külügyminiszter behívatta Németország budapesti rangidős diplomatáját, és kérdőre vonta Petry Zsolt kirúgása miatt. A berlini külügy közölte: nem érti a magyar kormány reakcióját.

Orbán Viktor miniszterelnök, akinek szenvedélye a futball, kiállt Petry Zsolt mellett.

Jens Lehman kirúgása kapcsán a magyar kormány tapasztalhatja, hogy Németországban markánsan másképp ítélik meg az ilyen ügyeket mint a nemzeti együttműködés rendszerében.

Ráadásul a Zöldek már a hatalom kapujában állnak Berlinben. Ők pedig még sokkal következetesebbek ilyen ügyekben, és ráadásul nem haboznak bírálni más uniós államok gyakorlatát ezzel kapcsolatban.

Andy Landy mosolyalbuma – Ki nevet a végén?

Társasjáték választóknak! Vasárnap jelentette be Dobrev Klára miniszterelnök-jelölti indulását a DK.

AL

Hatásköri listán

Igaza van kiváló kollégámnak, Csaba Lászlónak, amikor azt üdvözli Orbán Viktor péntek reggeli rádió ”interjújában”, hogy őszintén beszélt.

Merthogy a következőket mondta az egyetemek kiszervezéséről:

„… a baloldal egy internacionalista képződmény Magyarországon. Az egyetemek meg nemzeti intézmények, tehát a nemzeti szuverenitás, a nemzeti önismeret, a nemzeti műveltség, a nemzeti kultúra letéteményesei az egyetemek. És mi nem is akarjuk, hogy ezek valami globalista, nemzeti karakterüket elvesztő intézményeké váljanak. Persze nekik be kell illeszkedniük a nemzetközi térbe, ott kell versenyezni, de nekik magyar intézményként kell majd versenyezniük. És értelemszerűen, amikor majd ezeket az alapítványokat felállítjuk, és felkérjük a kurátorokat, akkor

olyan embereket fogunk majd oda fölkérni – ez Palkovics miniszter úrnak a tisztje –, akik rendelkeznek ezzel a nemzeti szemlélettel.

És ezért én nem tudok jó szívvel javasolni senkit sem ilyen kuratóriumba, aki egyébként egy internacionalista, globalista szemléletű ember. Mert akkor az egyetemeket is ebbe az irányba vinnék el. Tehát

nagyon helyes és jó, hogy éppen most, amikor nemzeti kormányunk van, pontosan most állítjuk hosszú távon is egy kiszámítható pályára az egyetemeinket, mert ezek így megmaradnak a nemzeti érdek és a nemzeti gondolat körében.”

Nem egyszerűen azt ismerte el Orbán ebben a nyilatkozatban, hogy az egyetemi „modellváltás” nem a felsőoktatás jobb teljesítményét, rugalmasabb működését célozza, noha persze az ilyen mellébeszélést is elismételte. Más a cél. Orbán a közhiedelemmel ellentétben nemcsak rövid távon, a következő választás megnyerésében gondolkodik. Nem, neki mindig

a hosszútávú cél lebeg a szeme előtt, az, hogy Magyarországot tartósan az új keresztény-nemzeti kurzus országává tegye.

A közoktatásban, illetve az ő törvényének szóhasználata szerint köznevelésben már régóta az ifjúság keresztény-nemzeti szellemű nevelése a cél, erre irányul a nemzeti alaptanterv, a tankönyvmonopólium, az iskolák kormány alá vonása és KLIKK-esítése. A felsőoktatás eddigi átalakítása is már hasonló célokat szolgált a kancellárokkal, a rektorok kiválasztásának kormányhoz vonásában (ahogy még Balog miniszter döntött az egyetem szenátusával szemben például olyan rektor kinevezéséről Debrecenben, aki azután kész volt díszdoktorrá avatni Vlagyimir Putyint).

Most azonban az egyetemi „modellváltással” továbbmegy, és érvényesíti azt a 2011-ben, az alaptörvény alkotása közben egy osztrák lapnak elmondott szándékát, hogy „megkötöm a következő tíz kormány kezét”.

Amikor ő van kormányon, állítja pályára az egyetemeket, olyan személyek kezébe adva azokat, akik a „nemzeti gondolatot” (ez a Horthy-korból vett szóhasználat önmagában is árulkodó!) érvényesítik ott.

De általánosabb tanulsága is van annak, amit az egyetemek kapcsán elmondott. Noha formálisan Palkovics miniszter választja ki a kuratóriumok tagjait, valójában ő „javasol”, vagyis személyesen ő mondja meg, hogy kit kérjen fel Palkovics. Törheti majd a fejét az „Alkotmánybíróság”, amely maga is Orbán kiválasztottjaiból áll, hogy vajon „alaptörvényszerű-e” a törvényben leírt jogi konstrukció, ez igazából mindegy. Már

azóta, hogy Orbán egy bulgáriai nyaralásából küldött üzenetben közölte a kétharmados többségben levő fideszes képviselőkkel, hogy kit kell köztársasági elnökké választaniuk, tudjuk, hogy bárki is választ, bárki is nevez ki, minden személyi döntést Orbán hoz meg.

A nemzetközi szakirodalomban az oroszból vett szóval nómenklatúrának hívják a pártállamnak azt a működési módját, amit a korábbi magyar pártállamban hatásköri listának neveztek: a személyi döntéseket, bárki is hozza azokat, mindig egy eggyel magasabb szintű pártszerv, országos jelentőségű személyi döntéseknél a Központi Bizottság illetve Politikai Bizottság „javasolja”.

Jelenlegi önkényuralmi rendszerünkben Orbán „javasol”, miként ezt maga is elismerte péntek reggel.

Két dolgot is elmondott rendszeréről. Az egyik tehát az, hogy önkényuralmi rendszerrel állunk szemben, a másik pedig, hogy mi ennek az önkényuralmi rendszernek a politikai irányultsága, ha tetszik lelkülete: a „nemzeti gondolat”, vagyis a Horthy-kor keresztény-nemzeti kurzusának új kiadása. Ebből következik a kor diktatúráival való szövetségkötés, a nyugati demokráciáktól való eltávolodás, a velük való szembefordulás éppúgy, mint országon belül a leválthatatlanság garanciáinak gondos kiépítése. A legfőbb ilyen garancia éppen a hatásköri lista, amelyet Orbán ereje teljes tudatában el is mond.

Privatizált egyetemek, ahol a közpénz elveszítheti közpénz jellegét

Magyarország parlamentje, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök fideszes pártja kétharmados többséggel ural, kedden (április 27-én) jóváhagyta az állami vagyon, az egyetemek és más közintézmények átadását a kormánnyal szövetséges új alapítványokhoz – írja az EUObsrever az elmúlt héten megjelent cikkében.

Kritikusok és ellenzéki pártok szerint ez a lépés Orbán hatalmának megragadását erősíti meg, és a közvagyont a pártokhoz tartozó szervezetek felé tereli a jövő évi választások előtt, ahol a Fidesz-kormány várhatóan a 2010-es hatalomra kerülése óta a legkomolyabb kihívással néz szembe.

parlament több mint egy tucat ilyen új alapítvány létrehozását hagyta jóvá, amelyek adományai között állami vagyon áll, az ingatlanokig, a blue-chip társaságok részesedésén és egy futballstadionon keresztül. A Bloomberg pénzügyi híradója becslések szerint több milliárd euróra nőtt.

Az alapítványok többsége az állami egyetemeket fogja felügyelni, igazgatóságaikban Orbán közeli szövetségesei vannak – egyes esetekben kormányminiszterek.

„Ez a magyar emberek vagyonának szervezett lopása”

– mondta Arató Gergely ellenzéki képviselő a parlamenti vita során.

Daniel Hegedus, a berlini Német Marshall Alap munkatársa az EUobservernek elmondta, hogy a kormánynak három célja van:

„elkülöníteni az állami vagyont, hogy még egy választási  vereség után is meg tudják tartani őket, megnehezítve ezzel az EU csalásellenes ügynökségének [OLAF ] az uniós források felhasználásának és a felsőoktatás megreformálásának megvizsgálása – ami egyben azt is jelenti, hogy pártirányítás alatt kell tartani „.

Természetesen az Orbán-kormány kommunikátorai szerint mindennek semmi köze sem a választásokhoz, sem a vagyonkimentéshez,  ez a lépés a felsőoktatási rendszer szükséges modernizációja. Állítják, hogy semmilyen formában nem válhat magánvagyonná a közvagyon, azonban a fideszes „kreatívitásról” már nem csak a magyaroknak, de az Uniónak is van fogalma.

A uniós képviselők aggodalmuknak adtak hangot, hogy az alapok ellehetetlenítik a Magyarország felsőoktatásának megerősítésére tervezett uniós források nyomon követését.

Helyreállítási terv tervezetében Magyarország a unió helyreállítási alapjából rendelkezésre álló uniós támogatások ötödét az egyetemek modernizációjára kívánta irányítani, amelyet alapítványok felügyelnek.

Zöld, liberális és baloldali pártok tucatnyi képviselője levelet küldött Ursula von der Leyen, az EU Bizottság elnökének, amelyben figyelmeztette, hogy a blokk országai számára rendelkezésre álló helyreállítási alapjából az uniós források 20 százaléka „eltűnik” átláthatatlan finanszírozási struktúrákban „és” amelyek célja az akadémiai szabadság és az intézményi autonómia további megsemmisítése Magyarországon”.

Magyarország többször vezette az OLAF azon tagállamok listáját, ahol 2015 és 2019 között szabálytalanságokat találtak az uniós alapok felhasználásában.

Delbos-Corfield zöldpárti uniós képviselő hozzátette, hogy ez a lépés illeszkedik az Orbán-kormány azon eredményéhez, hogy „hibrid szervezeteket” használ az ellenőrzés elkerülése érdekében.

Az Orbánhoz közeli masszív médiaalapítvány, a KESMA példáját hozta fel, amely csaknem 500 médiaszervezetből álló konglomerátumot működtet, és amely megúszta az uniós vizsgálatot, mert a piaci torzulásokat nem sikerült bizonyítani.

Az EU vezetői tavaly decemberben jóváhagytak egy új mechanizmust, amelynek értelmében az uniós források a jogállamiság tiszteletben tartásától függenek, ha az uniós források közvetlenül érintettek.

A mechanizmus azonban megakadt, miután Budapest és Varsó csak akkor állapodott meg a helyreállítási alapban és az EU hosszú távú költségvetésében, ha a mechanizmust nem hajtják végre, mielőtt az Európai Bíróság döntene róla.

Lengyelország és Magyarország megtámadta a mechanizmust a luxemburgi székhelyű bíróságon, és gyorsított eljárással sem valószínű, hogy a következő tavaszi magyar választások előtt érvénybe léphet.

„Hibrid rendszer”

Az oktatás átalakítása azután következik, hogy a budapesti kormány gyakorlatilag elüldözte a Közép-európai Egyetemet.

Eközben az Orbán-kormány a kínai Fudan Egyetem budapesti egyetemének építését tervezi kínai vállalkozókkal, amelyet Magyarország finanszíroz egy Kínától felvett 1,25 milliárd eurós hitelből!

A Freedom House szerdai számában elmondta, hogy Magyarország az eddigi legnagyobb mértékű visszaesésen ment keresztül, mióta az amerikai székhelyű civil szervezet 1995-ben megkezdte a demokrácia állapotainak értékelését.

Szerinte Magyarország

„páratlan demokratikus romlásnak volt tanúja az elmúlt évtizedben”.

A kormány nemzetközi kommunikációs irodája elutasította a jelentés megállapításait, azzal, hogy a Freedom House-t migrációpárti szervezetnek nevezte, amelyet Soros amerikai amerikai milliárdos, Orbán kritikusa finanszírozott.

„Sem az USA sem Kína nem akar katonai konfrontációt”

Az USA külügyminisztere részt vesz a G7 találkozón, melyen a nagyhatalmak a Kínához fűződő viszonyról is tárgyalnak.Tony Blinken amerikai külügyminiszter, aki a CBS televíziónak nyilatkozott és határozottan kijelentette, sem az USA, sem Kína nem akar katonai konfrontálódást. 

Az Európai Uniónak Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere lett, megelőzve az Egyesült Államokat. Mind Washingtonban mind Brüsszelben úgy látják: a magyar miniszterelnök a kínai érdekek szószólója lett a NATO-ban és az Európai Unióban.

Orbán és a kínai kapcsolat

Mind a magyar miniszterelnök mind pedig a kínai elnök erősíteni kívánja a stratégiai együttműködést a két állam között – írta a pekingi Global Times a telefonbeszélgetésről, melyről Orbán Viktor csak röviden számolt be. A magyar miniszterelnök közölte : hamarosan Kínába utazik.

Figyelemreméltó, hogy a magyar kormányfő magával Hszi Csinpinggel beszélhetett addig Angela Merkel csak a második számú kínai vezetővel, Li Kocsiang miniszterelnökkel egyeztethetett a sokkal jelentősebb német-kínai kereskedelem ügyében. A protokollra mindig nagyon érzékeny kínaiak szemmel láthatóan fontos szerepet tulajdonítanak Orbán Viktornak, aki az Európai Unióban felvállalta a kínai érdekek képviseletét. Ezért a magyar delegáció megvétózta azt az uniós határozatot, mely elítélte Kínát az emberi jogsértések miatt a Hszincsiang-Ujgur tartományban illetve Hongkongban.

Vakcina együttműködés

Pekingben nagyra értékelik, hogy a koronavírus járvánnyal szemben Orbán Viktor a kínai vakcinával oltatta be magát. Magáról a nagy vakcina üzletről továbbra sem tudni jóformán semmit sem miután mindkét fél ragaszkodik a teljes titoktartáshoz.

Közben a kínaiak is megkezdik a BioNntech vakcina tömeggyártását, de óvakodnak attól, hogy ezt Pfizernek nevezzék mint a világ többi részén.

Orbán Viktor elmondta a kínai elnöknek, hogy a magyar kormány továbbra is támogatja a kínaiak vállalkozásait és kezdeményezéseit Magyarországon. Ez fontos üzenet manapság amikor – amerikai nyomásra – mind több európai állam korlátozza a kínaiak lehetőségeit a piacra jutásban.

2022

Magyarországon jövőre választások lesznek, melyek meghatározzák Orbán Viktor jövőjét. Ha az amerikaiak meg akarják gyengíteni vagy épp elmozdítani, akkor erre jövőre lesz lehetőség. Ebben az esetben Orbán számíthat a kínaiak támogatására, amely pénzügyi tekintetben sem jelentéktelen.

Matolcsy György a fő kapcsolattartó Kínával. Orbán Viktor évekkel ezelőtt még ellenzéki vezérként Matolcsy társaságában járta be Kínát. Pekingben, ahol figyelemmel követik a magyar belpolitikát is, sok magasrangú vezető fogadta Orbánt, akinek fényes jövőt jósoltak a kínaiak.

Matolcsy György a jegybank elnökeként különösen szoros kapcsolatot épített ki kínai partnereivel. Az amerikai hírszerzés értesülései szerint kínai tanácsadók tevékenykednek a nemzeti bankban Budapesten. Ez meglehetősen szokatlan egy uniós tagállamban illetve a NATO egyik tagországában.

Az új washingtoni adminisztráció egyertelműen Kínát jelölte meg mint az USA első számú stratégiai ellenfelét.

Jövőre kongresszust tart Pekingben a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt. A vezetés ilyenkor megújul, de Hszi Csinping marad. Az elnök pozíciója sziklaszilárd, de újra meg újra igazolnia kell: képes Kína sikeres kormányzására. A koronavírus járványt eredményesen kezelte, de a diplomáciai problémákat a külvilággal nem sikerült megoldania. Az USA egyre ellenségesebb Kínával szemben. Ilyen körülmények között jól jön Pekingnek egy szövetséges, amely az Európai Unión illetve a NATO-n belül fellép az ő érdekeinek megfelelően. Kérdés, hogy Washington illetve Brüsszel meddig tolerálja Orbán különutas kínai diplomáciáját?!

Orbán búcsú az orosz befolyástól?

Csehország és Bulgária szembefordulása Oroszországgal nem vihar egy pohár vízben hanem azt mutatja, hogy meggyengült Moszkva befolyása az egykori szocialista országokban – írja a londoni Financial Times.

A befolyásos brit lap szerint a diplomaták kölcsönös kiutasítása egy 13 éves folyamat végpontja. 2008-ban Grúziában Moszkva katonai erővel fellépett a kis szomszédos állam ellen, és elszakított tőle két autonóm területet. Ez folytatódott 2014-ben a Krím félsziget esetében amikor az oroszok – egy népszavazásra hivatkozva – elcsatolták a stratégiai fontosságú félszigetet Ukrajnától. A kisebb országokban megnőtt a félelem attól, hogy Moszkva szisztematikusan próbálja meg visszaszerezni egykori birodalmának egyes darabjait.

Magyarország a kivétel

Orbán Viktor egykor Putyin pincsijének nevezte Gyurcsány Ferenc baloldali miniszterelnököt, mert az jó kapcsolatokat ápolt Moszkvával. Mára megfordultak a szerepek: Orbán Viktor tart fenn kiváló kapcsolatokat Putyinnal. Importál onnan atomerőművet és vakcinát a koronavírus ellen.

Szijjártó Péter külügyminiszter ünnepélyesen orosz vakcinával olttatta be magát, és ily módon a Szputnyik V egyik reklám arca lett.

Csakhogy Oroszország továbbra is agyaglábakon áll: katonai óriás, de a gazdaság versenyképtelen.

Orbán ezt realizálta, és Moszkva helyett inkább Pekinget állitja a keleti nyitás középpontjába.

Mit akar Amerika?

Az USA diplomáciája a felszínen határozottan támadja azt az Oroszország és Kínát, mellyel még nem is oly rég nagyon is jóban volt. A valóságban azonban Washington tisztában van azzal, hogy az amerikai Leadershipnek leáldozott. Az USA-nak ehhez immár nincsen meg sem a gazdasági sem a katonai ereje.

Ezért az amerikai diplomácia csendben olyan új világrendet készít elő, melyet hat nagyhatalmi központ „egyeztetett koncertje” jellemezne. A hat központ: USA, Európai Unió, Kína, Oroszország, India és Japán.

Ez Biden tanácsadóinak terve, amelyet megpróbálnak elfogadtatni az érintett hatalmak vezetőivel.

Orbán Viktor attól tart – valószínűleg nem alaptalanul -, hogy az új amerikai kormányzat a megbuktatására törekszik. Ezért remél ellensúlyt Washingtonnal szemben Moszkvában és főként Pekingben.

Magyar-lengyel már nem barát, ha Moszkváról van szó

Orbán Viktor minden olyat kihúzott a visegrádi virtuális csúcstalálkozó zárónyilatkozatából, ami komolyan sértette volna Oroszország érdekeit. A lengyelek kezdeményezték a virtuális csúcstalálkozót, ők is írták az eredeti szöveget, amelyet a magyar miniszterelnök megvétózott.

Mi nem tetszett Orbán Viktornak?

  • Az északi áramlat kettő orosz-német földgáz vezeték elítélése. Ezt újra elővették a lengyelek azt követően, hogy Biden elnök felszólította Németországot: hagyja abba a már csaknem befejezett vezeték építést, mert az túlságosan nagy energia függőséget jelentene Oroszországtól. Nemcsak Németország hanem az egész Európai Unió számára.

Korábban Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország erős embere, a Hitler-Sztálin megegyezéshez hasonlította a tengeralatti földgázvezetéket Oroszország és Németország között.

  • A visegrádi négyek eredeti közös közleménye keményen bírálta volna Oroszországot azért, mert támogatja Lukasenka rendszerét Fehéroroszországban és fenyegeti Ukrajna szuverenitását.

A magyar miniszterelnök nemrég még vígan parolázott Lukasenka elnökkel Minszkben.

  • Ukrajna NATO tagságát pedig a magyar kormány azzal akadályozza, hogy hivatkozik a nyelv törvényre, mely hátrányos a nemzeti kisebbségek számára.

A magyar miniszterelnök annyit írt Facebook oldalán, hogy „kiálltunk a csehek mellett”.

Ez utalás arra a titkosszolgálati botrányra, amely miatt Csehország kiutasított 18 orosz diplomatát. Válaszul pedig Oroszország 20 cseh diplomatát nyilvánított nemkívánatos személynek.

Szijjártó új Szputnyik szállítmányt üdvözölt

200+280 ezer első és második oltásra alkalmas vakcina érkezett Magyarországra, és ezzel Oroszország szinte teljesítette szerződéses kötelezettségét – írta Facebookon a magyar diplomácia vezetője. Szijjártó maga is orosz vakcinával olttatta be magát.

Egyetlen más uniós állam nem követte eddig Magyarországot ezen az úton. Szlovákiában a miniszterelnök is belebukott abba, hogy Szputnyik V vakcinát hozatott az országba azt megelőzően, hogy a szlovák gyógyszer ügynökség  ellenőrizte volna azt. Az európai gyógyszer ügynökség még nem hagyta jóvá az orosz vakcinát. Az uniós szakértők Oroszországban kívánják megvizsgálni a gyártási feltételeket. Korábban a Szputnyik V-t előállító cég tudományos igazgatója elismerte a CNN tudósítójának, hogy gondjaik vannak a tömegtermeléssel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a külföldre szállított vakcina minősége nem egyezik meg azzal, amit a Szputnyik az eladáskor garantált.

Még 200 ezer Szputnyik vakcina érkezik az első félévben Oroszországból Magyarországra – írta Szijjártó Péter. Az EU gyógyszer ügynökség legkorábban júniusban engedélyezheti az orosz vakcinát.

Varsóban közölték: nem vesznek orosz vakcinát, és nem fogadják el azt a vakcina igazolást, amely az EU által nem engedélyezett oltóanyagról szól.

Orbán orosz dilemmája

Videó csúcson vitatják meg a visegrádi államok vezetői a Moszkvához fűződő viszonyt. Ezt Piotr Müller kormányszóvivő jelentette be Varsóban. A téma: szolidaritás Prágával, mely orosz diplomatákat utasított ki egy hét évvel ezelőtti titkosszolgálati akcióra hivatkozva.

Vajon hogy reagál a magyar kormány, amely Putyin legjobb szövetségesének szerepét játsza a térségben? A magyar külügyminiszter orosz vakcinával oltatta be magát miközben a három másik visegrádi államban csakis az EU által jóváhagyott oltóanyagok vannak forgalomban. Szlovákiában Matovic miniszterelnök belebukott a Szputnyik V botrányba. Igaz, hogy így is pénzügyminiszter maradt.

Moszkva le, Peking felértékelődik

A magyar diplomácia csendben a keleti kapcsolatait elsősorban a dinamikusan fejlődő Kína irányába keresi, és párhuzamosan leértékeli Putyin stagnáló rendszerét. Annál is inkább, mert Orbán Viktornak fontos a lengyel szövetség. Varsóban pedig teljes a nemzeti egység Putyin elutasítására. Az Oroszországtól való távolodást az USA és Brüsszel is szorgalmazza. Ezzel magyarázható, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter megszavazta az uniós szankciókat Oroszországgal szemben bár később jelezte, hogy nem sok értelmét látja azoknak. Amikor viszont az EU Kínát akarta jelképes szankciókkal sújtani, akkor a magyar diplomácia vétózott.

Peking ugyanis olyan erős partner, akire Orbán Viktor akkor is számít, ha az USA és az EU határozottabban lép fel vele és a nemzeti együttműködés rendszerével szemben.

Orbán Ferihegyet akarja

A külföldi tulajdonosok Ursula von der Leyent kérték meg arra, hogy emlékeztesse a magyar miniszterelnököt: a tulajdon jog az Európai Unióban szent! A New York-i Bloomberg szerint ugyanis Orbán Viktor továbbra is meg akarja szerezni Magyarország nemzetközi repülőterét annak ellenére, hogy visszautasíthatatlan ajánlatát a külföldi tulajdonosok már többször visszautasították.

A német AviAlliance, a fő részvényes áll az akció mögött, mely brüsszeli támogatással kívánja megállítani a magyar kormány nyomulását. Az AviAlliance úgy érzi a két másik külföldi tulajdonossal együtt, hogy nagy magyar kormányzati nyomást gyakorolnak rájuk annak érdekében, hogy eladják Ferihegyet kormányközeli magánszemélyeknek illetve cégeknek.

2010 óta ez bevett módszer a nemzetközi együttműködés rendszerében.

Nemrég az Aegon biztosító holland-osztrák üzletet fúrta meg a magyar kormány nemzeti érdekre hivatkozva.

Jogállami viták

Az uniós cégek számára a magyar hatóságoknak elvben garantálniuk kellene az egyenlő elbánást a magyar piacon, de erről szó sincsen. A nem ortodox módszerek alkalmazása ezen a téren is gyakori. Magyar cégek gyakran kapnak visszautasíthatatlan ajánlatot a hatalomtól. Sok magyar cég ezért bevallottan törekszik arra, hogy eltitkolja sikerét, mert ebben az esetben fennáll a veszélye az „einstandnak”.

Minthogy közelednek a választások, és Orbán Viktor korántsem lehet biztos a győzelemben, ezért igyekszik biztos pozíciókat kiépíteni a gazdaságban. Ezért gyorsítja fel az állami vagyon privatizációját és próbál megszerezni minél több értékes vállalkozást. Csakhogy egy kaotikus politikai helyzet a 2022-es választások után olyan bizonytalanságot teremthet, amelytől irtóznak a cégek, akárkinek a tulajdonában legyenek is

Az amerikai kártya

A Bloomberg érdeklődése a magyar repülőtér körüli bonyodalmak iránt azt mutatja, hogy az Egyesült Államokban a demokrata adminisztráció komolyan gondolkodhat az Orbán rendszer megváltoztatásán. Biden elnök hamarosan Európa látogat. Magyarország nyilvánvalóan nincs a prioritási listán, de példát statuálni vele lehet!

Ha egy NATO és uniós tagállam nem tartja be a jogállami alapelveket, paktál az USA stratégiai ellenfeleivel, Kínával és Oroszországgal, akkor Washingtonban elgondolkodhatnak Orbán Viktor jövőjén.

Ezt a magyar miniszterelnök is pontosan tudja mióta Trump elbukott a választáson.

Előre menekül: az amerikai nyomás ellenére erősíti a kapcsolatokat Pekinggel abban a reményben, hogy a kínaiak kimenthetik a bajból mint ahogy Erdogan elnökkel tették amikor a török „szultán” szembekerült Washingtonnal.

Euró milliárdokról tágyalt Brüsszelben Orbán

Ursula von der Leyennel, a brüsszeli bizottság elnökasszonyával azt vitatta meg a magyar miniszterelnök, hogy mire költi Magyarország az uniós 750 milliárd eurós válságkezelő alapból a neki jutó részt. A válságkezelő alapból csak azután lehet pénz, hogy valamennyi uniós tagállam parlamentje megszavazta azt.

A napokban a Bundestag jóváhagyta a válságkezelő alapot miután a német alkotmánybíróság megállapította: az nem ellentétes a Német Szövetségi Köztársaság jogrendjével.

A magyar parlament még nem szavazta meg a válságkezelő alapot, ezért is fogadta Ursula von der Leyen a magyar miniszterelnököt. A tanácskozáson a pénzen kivül szóba került az is, hogy az EU kifogásolja a jogállami szabályok egy részének negligálását Magyarországon.

A válságkezelő alap mellé az Európai parlament mellékelt egy olyan határozatot, mely a jogállami normák betartásához köti a pénzek felhasználását. Ezt a határozatot a magyar és a lengyel kormány nem fogadja el, ezért az Európai bírósághoz fordultak.

A magyar miniszterelnök abban reménykedik, hogy a pénz nagyrészét elköltheti még mielőtt érvénybe lépne a jogállami normákkal kapcsolatos uniós határozat.

Orbánnak a pénz a fontos

A 2022-es választás előtt életszínvonal emelő lépésekre van szüksége a hatalomnak, de a korona vírusválság miatt ehhez irdatlanul sok pénz kell. Ezért különösen fontosak az uniós források. 5800 milliárd forintról van szó.

Érdekes módon nem az egészségügyre költene a magyar kormány a legtöbbet hanem a zöld közlekedés fejlesztésére /több mint 1400 milliárd forint/. Ennek oka minden bizonnyal az, hogy nagyobb biznisz a közlekedés mint az egészségügy, ahol az orvosok megnövekedett bérének a fedezését kívánja ebből a kormányzat részben megoldani (1268 milliárd forint). A harmadik helyen az egyetemek szerepelnek csaknem 1200 milliárd forinttal. A felsőoktatás privatizációja jó lehetőséget kínál a hatalomnak arra, hogy megerősítse befolyását arra az esetre is, ha esetleg elveszítené a választásokat. Ezenkívül pedig a hatalom híveit busás bizniszhez juttatja – így biztosítva az értelmiségi holdudvar támogatását. A közoktatás mindössze 458 milliárd forinttal szerepel a kormány terveiben. Ebben ugyanis nincsen biznisz. A pedagógusok régóta esedékes béremeléséhez pedig lényegesen nagyobb összegre lenne szükség.

A magyar miniszterelnök harminc éve jár Brüsszelbe, igen jól ismeri az uniós mechanizmust. Régóta kizárólag a pénzre koncentrál, de ezt mindíg elfedi valamilyen propaganda fogással.

Most például azzal, hogy Brüsszelt hibáztatja az oltási program lassúságáért, és azért, hogy oly sokan halnak bele a korona vírus válságba. Más uniós tagállamokban is előfordul Brüsszel bírálata, de ilyen szisztematikusan csak Orbán Viktor alkalmazza, hogy ily módon áthárítsa a felelősséget miközben felveszi a pénzt az Európai Uniótól.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.További információkOK