BREAKING! A FüHü megtudta titokban hová utazott Orbán Viktor!
Címke: orbán
Vakuélmény
Orbán péntek reggel a Kossuth rádióban vakuélménynek nevezte Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét, azt érzékeltetve hallgatóival, hogy olyan felejthetetlen esemény volt számára az őszödi beszéd megismerése, hogy az időnként újra meg újra bevillan.
Noha már az évforduló napján megírtam itt, amit gondolok a beszédről, mégis visszatérek rá, mert visszatért rá maga Orbán, és visszatértek rá ugyanaznap délután a Klubrádió Civil a pályán műsorának szereplői. A műsorvezető például azzal indított, hogy „… nem azt a szót használom, hogy ünnepeljük, merthogy ezt semelyik oldalon senki nem ünnepli, talán ebben az egy dologban egyetértés van”.
Nem így van, a műsorvezető téved: én például az évforduló napján ezen az oldalon igenis ünnepeltem Gyurcsány Ferenc e beszédét, mégpedig a tartalma miatt.
A tartalmáról esett a legkevesebb szó az „évfordulós megemlékezésekben”. Kivételszámba ment, ahogy
a Civil a pályán első megszólalója már-már mentegetőzve, de azt mondta el, hogy amikor meghallgatta a teljes felvételt, neki bizony tetszett, és csak utána értette meg, hogy mekkora hiba volt azt elmondani.
De a műsorban is ő volt az egyetlen, aki a beszéd tartalmáról beszélt.
De nem beszélt a beszéd tartalmáról az sem, akinek számára állítólag vakuélmény. Csak azt mondta el péntek reggel a rádióban, hogy megdöbbentő, hogy elhangzott, és hogy aki mondta, az még mindig ott van a politikában. Meg hogy a budapesti Városházán is „feltűnnek olyan emberek”, akiket ő a Gyurcsány-kormányból ismer, „a főpolgármester háta mögött szinte újjáalakult a Gyurcsány-kormány”. Engem most nem is az zavar a dologban, hogy ez az állítás nyilván nem állja meg a helyét. Én összesen két olyan személyről tudok, akik a Gyurcsány-kormány idején miniszteri vagy államtitkári tisztséget töltöttek be, és most valamivel megbízta őket a főváros (Draskovics Tiborról és Gál J. Zoltánról van szó), másról nem tudok. Ez olyan rutinlódítás Orbánnál, nincs különösebb jelentősége.
Jelentősége annak van, hogy sem Orbán, sem az ATV műsorvezetője, sem más, aki a magyar nyilvánosságban a Fidesz által generált évfordulós diskurzusban megszólalt, nem említett meg semmit a beszéd tartalmából.
Orbán és a többi fideszes számára nyilván felfoghatatlan, hogy egy politikai vezető arról beszél, hogy korábban hibázott, meg arról, hogy amire készül, arra az ország felemelkedéséhez feltétlenül szükség van, még ha nem is lesz tőle a kormánypárt azonnal népszerű. A kormányzás ilyen megközelítése Orbánék számára valóban felfoghatatlan. Tőlük nem is várhatunk mást. De hogy az elvileg nem az Orbán-kormányt szolgáló újságírók, ellenzéki politikusok számára sem létezik a kormányzás ilyen megközelítése, az nagyon nagy baj. Kiváltképp most, amikor az ellenzéki pártok és támogatóik maguk készülnek kormányzásra. Lehetséges volna, hogy nem ebben a szellemben készülnek kormányozni?
Salvini Orbánnal és a Néppárttal is együtt akar működni
Az olasz jobboldal vezére, aki újra hatalomra tör, részt vesz a fatimai zarándoklaton Portugáliában. Ott fejtette ki, hogy milyen jobboldali egységre gondol az Európai Unióban.
Salvini mind a két nagy szélsőjobboldali pártszövetség és az Európai Néppárt együtt léphetne fel Brüsszelben az Európai parlamentben. Matteo Salvini számára a minta minden bizonnyal Silvio Berlusconi. Az olasz politikai élet legendás túlélője az Európai Néppárt tagja, de elfogadta azt, hogy Olaszországban Matteo Salvini vezesse a jobboldali koalíciót.
Az Európai Unióban Salvini szerint a két szélsőjobb pártszövetség fordulatra tudná késztetni az Európai Néppártot, amely visszafogadhatná soraiba a Fideszt.
Mit szól ehhez Orbán Viktor?
Amikor Budapesten találkozott Matteo Salvini a magyar és a lengyel miniszterelnökkel, akkor Orbán lepte meg tárgyaló partnereit azzal, hogy felvetette: nyújtsanak baráti kezet Marine Le Pen asszonynak. A francia szélsőjobboldali vezető Macron elnök bukott ellenfele volt a legutóbbi választásokon Franciaországban, ahol egyáltalán nem kizárt, hogy megismétlődik a párharc. Orbán Viktor Marine Le Pen győzelmére számít – éppúgy mint Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök a legutóbbi francia választás előtt is a Kremlben fogadta Marine Le Pen asszonyt. Az orosz katonai hírszerzés hekkerei be is avatkoztak a francia választási kampányba, hogy megakadályozzák Emmanuel Macron választási győzelmét. Akkor Putyin hekkerei sikertelenek voltak…
Matteo Salvinit is Putyin elnök találta ki: az ő támogatásával lett előbb a Liga, majd az egész olasz jobboldal vezére.
Salvini azonban ravasz politikus, és tudja: az Egyesült Államokban ugyancsak rossz ajánlólevél Putyin támogatása. Ezért pártja belépett abba az olasz kormányba, amelyet Mario Draghi, Brüsszel és Washington kedvence vezet.
Egyúttal pedig elvetette Orbán Viktornak azt az elképzelését, hogy az Alternative für Deutschland szélsőjobb szervezet felé nyissanak Németországban.
Mi lesz, ha Berlinben zöld kancellár követi Merkelt?
Matteo Salvini már ezekre az időkre készül, ezért is akarja magához édesgetni a német kereszténydemokratákat, akiknek a népszerűsége egyre csökken.
Csakhogy Orbán Viktor épp nemrég csapta be az ajtót az Európai Néppártban, ahol sokáig a németek voltak a fő védelmezői. Visszatérhet-e mint bűnbánó fiú?
Miután az Európai Néppárt balra és a zöldek felé nyitott, ennek a valószínűsége jelenleg nem túlságosan nagy.
Szeptemberben lesznek választások Németországban, ahol egyáltalán nem lehetetlen, hogy a zöldek épp a kereszténydemokratákkal együtt kormányoznak majd. A zöldek számára viszont Orbán Viktor elfogadhatatlan.
Ha pedig Salvininek választania kell egy német kormányzó párt és Orbán Viktor között, akkor a minden hájjal megkent olasz politikus számára aligha lehet kétséges a választás.
Repülőgépgyár, de minek?
-
Nem élhetünk repülőgépgyártó cég nélkül
-
Tombor nem vett – mehet a levesbe
-
Szalay Bobrovniczky sem tudja minek, de neki sikerülni fog
-
Orbán-Babis két jóbarát, együtt isszák a korrupció drága borát
-
Codruta Kövesi csak az USA mindent látó ügyészségének adataira vár
-
Ítéletet mégis mi mondunk: választás lesz Csehországban és Magyarországon is
Már régóta próbálkozott Orbán Viktor egyik bizalmasa azzal, hogy bevásárolja magát a cseh Aero Vodochody repülőgép gyárba, de nem járt sikerrel. Tombor Andrást ezért most a magyar miniszterelnök egy másik bizalmasa váltja fel- értesült a HVG. Magyarország egykori londoni nagykövete, a kormányszóvivő férje, Szalay Bobrovniczky Kristóf próbálja most megszerezni a gyárat – Orbán Viktor megbízásából.
Nyáron alá is írhatják a megállapodást – nyilatkozta a repülőgépgyár tulajdonosának szóvivője.
Miről van szó? Az Aero kifejlesztett egy olyan vadászgépet, amelyen a pilóták gyakorolhatnak. A gép kifejlesztésének programja 2 milliárd koronába vagyis 2,7 milliárd forintba került.
Maga Babis miniszterelnök patronálja a céget, amely erre rá is szorul hiszen a légierőn kívül aligha számíthat más vásárlóra. A csehek reménye most az, hogy a magyar légierő is a vásárlók közé kerül. Erre lenne garancia az, hogy a magyar vállalkozó Orbán Viktor bizalmasa. Csakhogy Magyarországon választások lesznek – éppúgy mint Csehországban.
Ilyen üzletek esetében pedig nagyon nagy a politikai kockázat.
Mi lesz, ha Prágában és Budapesten új kormányfő kerül az ország élére?
Akkor bizony a jelentős összegű katonai üzletek jövője ugyancsak bizonytalanná válhat. Az új vezetés mind Budapesten mind Prágában más megoldásokban is gondolkodhat. A nagyhatalmak árgus szemekkel vizsgálják a nagyobb fegyver üzleteket. Orbán Viktor akkor rontotta el végképp a renoméját Washingtonban amikor nem amerikai hanem svéd vadászgépeket vásárolt.
A korrupció minden nagy fegyver üzlet körül ott lebeg – nemcsak Közép Kelet Európában , de itt különösen.
Az USA New Yorkban létrehozott egy olyan korrupciót vizsgáló ügyészséget, amely jogosult külföldön is vizsgálódni. Ők buktatták meg Malajzia miniszterelnökét, aki több milliárd dollár értékű állami pénzt szórt el külföldön. A többi között ebből a pénzből finanszírozták a Wall Street farkasa című népszerű hollywoodi filmet. Leonardo di Caprionak vissza kellett adnia azokat a drága ajándékokat, melyekkel a malajziai adófizetők pénzéből jutalmazták színészi teljesítményét.
Budapesten az amerikai nagykövetség is gyűjti az adatokat a korrupcióról.
Bukarestben az ottani USA nagykövetség látta el információkkal Laura Codruta Kövesit, aki a korrupció ellenes ügyészséget vezette Romániában. Sok magasrangú politikus került börtönbe korrupció miatt. Laura Codruta Kövesi most az európai ügyészség vezetője.
Orbán Viktor ide nem lépett be – érthető okokból. Laura Codruta Kövesi viszont úgy nyilatkozott, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének korrupciós ügyeit is vizsgálhatják, ha a szálak külföldre vezetnek…
Fizessék helyettünk a nagyvállalatok?
Orbán péntek reggel a Kossuth-rádióban többek között arról beszélt, hogy a klímaváltozás elleni fellépés sokba kerül, és az a kérdés, hogy ki fizesse meg ezt az árat. Orbán szerint ezt nem nekünk, magyaroknak kell fizetnünk, hanem azoknak, akik a klímaváltozást okozzák, nevezetesen a „nagyvállalatoknak”.
„A brüsszeli bürokratáknak az a gondolata, hogy a klímavédelmet így terítsük szét, és mindenki fizessen bele, ez szerintem nem fogadható el.
Ezért vannak országok, minden közép-európai szerintem idetartozik, az anyagi helyzet meghatározza az álláspontot, mi azt mondjuk, hogy a klímarombolást, azt leginkább a nagy cégek végzik, és ők nagy profitot is szereznek a klímarombolás révén.
Miért az emberekkel fizettessük meg? Miért az ő adójukat emeljük meg?
Fizessenek a klímarombolók.
Ebből hozzuk létre azokat a pénzalapokat, amellyel azután át lehet alakítani a gyárainkat, a lakásainkat, az energiarendszerünket és így tovább. Ez a két álláspont erőteljesen különbözik egymástól.”
Gondolom, „nagyvállalatokon” multinacionális cégeket ért. Ma a nagy multicégek köztudottan leginkább az elektronikában, az informatikában, a kereskedelemben tevékenykednek, telephelyeiket nem füstölgő gyárkémények jelzik, mint a száz évvel ezelőtti nagyipart.
A környezetszennyezés fő forrásait a mezőgazdaságban, a közlekedésben és az épületek fűtésében és hűtésében kell keresni, vagyis olyan tevékenységekben, amelyekben mindannyian szerepet játszunk, hiszen eszünk, mozgunk és lakunk.
A „brüsszeli bürokratáknak” bizony igazuk van, amikor azt mondják, hogy mindenkit érdekeltté kell tenni a mezőgazdasági, közlekedési, fűtési és hűtési technikák olyan átalakításában, amelyek hozzájárulhatnak a klímavédelemhez.
Orbán álláspontja – szokás szerint – közönséges demagógia. Nem véletlenül hozza elő a rezsicsökkentést: az is demagógia volt.
Mintha az energiafelhasználás költségeit fizethetné más, mint az ország lakói. A rezsicsökkentés csak annyit jelentett, hogy egy átmeneti időre nem a közüzemi számlákban, hanem a cégek adóbevételekből történő kivásárlásának árában fizettünk, azóta pedig úgy, hogy a hazai rezsiárak nem csökkentek együtt a világpiaci energiaárakkal. Orbán szövege csak arról szól, hogy önmagát a kisemberek érdekképviselőjének állítsa be, s azzal vezesse félre őket, hogy a klímavédelemmel járó többletköltségeket fizetheti más, mint mi magunk. Ez pedig nem igaz.
Matolcsy árnya a Fudan fölött
„A Fudan egyetem első számú vezetője, a kommunista párt titkár asszonya 2017-ben Magyarországra látogatott, ahol tárgyalt Matolcsy Györggyel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével. Ekkor született a megállapodás a Fudan egyetem budapesti letelepedéséről” – nyilatkozta Horváth Levente, aki maga is a Fudan egyetem diákja volt, onnan is hozott feleséget magának. A Nemzeti Bank elnökének tanácsadója – az Átlátszó szerint.
Ugyancsak 2017-ben történt, hogy Orbán Viktor stratégiai szerződést kötött a Bank of China-val, mely a Vörösmarty téren működik, a Gerbeaud szomszédságában.
Orbán és Matolcsy Kínában
A hatalomra készülődő Orbán Viktor két fontos látogatást tett külföldön 2002 és 2010 között. Kínában és az Egyesült Államokban járt. Utazó partnere mindkét alkalommal Matolcsy György volt. Hírek szerint akkor ábrándult ki Orbán Viktor Amerikából amikor a 2008-as nagy pénzügyi válság idején a szeme láttára remegett meg a globális kapitalizmus egész rendszere.
Kínában viszont kedvező tapasztalatokat szerzett. Annál is inkább, mert a jövőbe látó kínaiak magas szinten fogadták a csúcsra törekvő magyar ellenzéki politikust.
Orbán ezért sietett elfelejteni korábbi antikommunista frázisait amikor Gyurcsányt vádolta meg a gyakori pekingi látogatások miatt.
Nemrég Orbán Viktor büszkén közölte, hogy személyesen Hszi Csinping elnök hívta meg Pekingbe. Ez csakugyan nagy szó a protokollt nagyonis fontosnak tekintő kínaiaknál.
Korábban Gyurcsány Ferenc azért rúgta ki az akkori pekingi nagykövetet, mert az nem volt képes elintézni egy találkozást Kína akkori első számú vezetőjével. A szerencsétlen nagykövet hiába hivatkozott arra, hogy Pekingben az a protokoll, hogy az első számú vezető csak minden második évben fogad egy vezetőt Magyarországról. Kivéve persze, ha ég a ház. Minthogy Gyurcsány már a megelőző évben is vendégeskedett Pekingben, a közös fotó az első számú vezetővel ezúttal elmaradt.
Orbán, Babis és az uniós mezőgazdasági alapok
“Meg akarjuk fogni Orbánt és Babist!” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak az Európai parlament mezőgazdasági alapokat ellenőrző képviselőnője. Ulrike Müller elmondta, hogy hála a modern informatikának már sokkal jobban utána lehet nézni annak, hogy az egyes tagállamokban kik is kapják a támogatásokat a 270 milliárd eurós uniós mezőgazdasági alapból (CAP).
Ulrike Müllernek és az Európai parlament sok tagjának erős a gyanúja, hogy Magyarországon és Csehországban a kormányfők cimborái kapják a pénz jórészét.
“ Nem a paraszti kis gazdaságokat akarjuk ellenőrizni hanem azokat a mezőgazdasági nagyvállalkozásokat, amelyek az uniós támogatások nagyrészét megkapják”
– mondta Ulrike Müller.
Ő is azok közé az Európa parlamenti képviselők közé tartozik, akik torkig vannak azzal, hogy a magyar miniszterelnök állandóan bírálja Brüsszelt miközben a hozzá közelálló vállalkozói körnek juttatja az uniós támogatások jórészét.
Az Európai Unió pénz alapjai közül a mezőgazdasági a legnagyobb. Ha itt sikerül fogást találni a magyar és a cseh miniszterelnökön, akkor ez kemény csapás lehet mind Orbánnak mind Babisnak annál is inkább, mert mind a ketten választások előtt állnak Magyarországon illetve Csehországban.
Orbán, Babits és az uniós mezőgazdasági alapok
“Meg akarjuk fogni Orbánt és Babist!” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak az Európai Parlament mezőgazdasági alapokat ellenőrző képviselőnője. Ulrike Müller elmondta, hogy hála a modern informatikának már sokkal jobban utána lehet nézni annak, hogy az egyes tagállamokban kik is kapják a támogatásokat a 270 milliárd eurós uniós mezőgazdasági alapból (CAP).
Ulrike Müllernek és az Európai parlament sok tagjának erős a gyanúja, hogy Magyarországon és Csehországban a kormányfők cimborái kapják a pénz jórészét.
“Nem a paraszti kis gazdaságokat akarjuk ellenőrizni, hanem azokat a mezőgazdasági nagyvállalkozásokat, amelyek az uniós támogatások nagyrészét megkapják”
– mondta Ulrike Müller.
Ő is azok közé az Európa parlamenti képviselők közé tartozik, akik torkig vannak azzal, hogy a magyar miniszterelnök állandóan bírálja Brüsszelt miközben a hozzá közelálló vállalkozói körnek juttatja az uniós támogatások jórészét.
Az Európai Unió pénz alapjai közül a mezőgazdasági a legnagyobb. Ha itt sikerül fogást találni a magyar és a cseh miniszterelnökön, akkor ez kemény csapás lehet mind Orbánnak mind Babisnak annál is inkább, mert mind a ketten választások előtt állnak Magyarországon illetve Csehországban.
Kifelé II.
Orbán Viktor péntek reggeli rádiószövegének fő témája a járvány miatti korlátozások oldása volt, de az utolsó percekben más ügyben is tett egy fontos megjegyzést. A mai Magyarország május 21-én, Buda visszavételének évfordulóján tartja a honvédelem napját, és ebből az alkalomból beszélt Orbán a honvédség fejlesztéséről, a gyorsan növekvő katonai kiadásokról.
Azt állította, hogy a baloldal („a 2010 előtti baloldali kormányok”) nem is akar hadsereget, ők („a mostani nemzeti kormány”) viszont igen, majd a következőt mondta:
„Lehet, hogy a NATO-tagság könnyebbé teszi a helyzetet, de a NATO nem fog bennünket megvédeni.
Ha valaki arra számít, hogy valaki más majd kockáztatja az életét a mi biztonságunkért, akkor szerintem illúziókat kerget. Hajlandók lesznek baj esetén nekünk segíteni, ha azt látják, hogy mi magunk teszünk a saját biztonságunkért. (…)
A NATO-tagság nem ment fel bennünket a saját hazánk megvédésére alkalmas saját hadsereg fenntartásának kötelezettsége alól.
Hadsereg kell, honvédek kellenek, a katonáinkat meg kell becsülni (…)
Lehet, hogy nem lesz háború nemzedékeken keresztül, adja Isten, hogy így legyen, de ha lesz, akkor ők lesznek az elsők, akik vásárra viszik a bőrüket, sőt kötelező odavinniük (…) De eszköz is kell, mert utcakővel vagy dárdákkal meg íjakkal nem fog menni, ha az ellenfélnek egyéként modern haditechnikája van.
Tehát a magyar hadseregnek nemcsak katonai tudás, elszántság és fegyelem szempontjából, hanem haditechnika szempontjából is tartani kell a lépést mindenkivel. És
az elmúlt években egy elég komoly fegyverkezésbe kezdtek a szomszédjaink. Ezt a biztonságunk érdekében nem hagyhatjuk figyelmen kívül, reagálnunk kell rá.
Nekünk is végre kell hajtanunk a hadsereg nagyon magas szinten történő modernizációját. Mi vagyunk a legnépesebb ország a Kárpát-medencében, nekünk kell, hogy legyen a legerősebb hadseregünk is.”
Mint tudjuk, Orbán ebben a ciklusban nagy mértékben növeli a katonai kiadásokat, költséges fegyverkezési programot hajt végre: Németországtól tankokat, az Egyesült Államoktól légvédelmi rendszert, Törökországtól csapatszállító járműveket vásárol. Értelmezhető ez úgy, hogy a nyugati szövetség, a NATO fegyelmezett tagjaként megígérte és teljesíti, hogy a GDP 2 százalékára növeli a katonai kiadásokat. Csakhogy az idézett mondatok mást jeleznek:
számára az a mérce, hogy a szomszéd országok „komoly fegyverkezésbe kezdtek”, velük kell „lépést tartani”, hogy a Kárpát-medencében nekünk legyen „a legerősebb hadseregünk”.
Ez bizony azt jelenti, hogy Orbán visszatér a néhai Für Lajos „körkörös védelem” logikájához, a szomszéd országok ellen fegyverkezik. Ki tudja, milyen célból.
Láttuk, hogy Orbán kifelé tart az európai demokráciák gazdasági és politikai szövetségéből, vakcinaügyben járványellenes együttműködéséből is. Orbán idézett szavaiból arra is következtethetünk, hogy Orbán biztonságpolitikai szempontból sem a nyugati demokráciák szövetségében gondolkodik, hanem valami egészen másban. Hogy mi lehet ez a más, azon érdemes komolyan elgondolkozni.
Ellenzéki pávatánc
Súlyos dolgok történtek ezen a héten az orbáni parlamentben: meghosszabbították a veszélyhelyzetet és ezzel további hónapokra korlátoztak alapvető jogokat, elfogadták az idei költségvetés módosítását és megtárgyalják a jövő évi költségvetést, az uniós bíróság ítéletét végrehajtva és kijátszva a CEU-törvényt és a civil szervezetek üldözésére hozott korábbi törvényt hatályon kívül helyezik és nem kevésbé jogokat korlátozó új törvénnyel pótolják és így tovább.
A médiában meg sem jelenik egy figyelemre méltó apróság: megint politikai nyilatkozatot fogadott el az országgyűlési többség, ezúttal arról, hogy megint Magyarország lesz az Európa Tanács soros elnöke. A politikai nyilatkozat megdicséri az Orbán-kormány külpolitikáját (a szövegezés szerint „üdvözli a magyar kormány aktív nemzetközi szerepvállalását”) és támogatja a kormány által a soros elnökség idején érvényesítendő prioritásokat: a kisebbségi jogok védelmét, a jövő generációval kapcsolatos kérdéseket, a vallások közötti párbeszédet, a fenntarthatóság és környezetügy kérdéseit. Ez önmagában beleillik az Orbán-rendszer rutinjába.
Mindenekelőtt: a politikai nyilatkozat parlamenti műfaját, amelyet az 1994-es házszabályban azzal a céllal vezettünk be, hogy az országgyűlési többség és kisebbség közös álláspontját lehessen kifejezésre juttatni fontos társadalmi és nemzetközi kérdésekben, és ennek megfelelően kétharmados többség kellett az elfogadásához,
az orbáni házszabály szerint egyszerű többség kell csak az elfogadásához, és a kormánytöbbség álláspontját tünteti fel az országgyűlés egészének állásfoglalásaként, jobbára a kormány külpolitikájának támogatásában.
Ezzel kapcsolatban az ellenzék viselkedése az érdekes.
Magyarország a rendszerváltás kezdetén lett az Európa Tanács tagja, és ebből következően időnként Magyarországnak jut az Európa Tanács elnöksége. Az Európa Tanács – az Európai Uniótól eltérően – nem gazdasági integrációs intézmény, hanem a demokratikus jogállamok politikai együttműködésének szervezete, amelynek tagjai között ott vannak a posztszovjet utódállamok is, a tagság pedig az adott állam jogállam voltát hivatott elismerni.
Fehéroroszország ezért nem is tagja, és időnként kérdésessé válik Oroszország részvétele is.
Az Orbán-rendszer részvétele és kiváltképp soros elnöksége annak a látszatnak magyar részről a kinyilvánítását, az európai demokráciák részéről pedig az elismerését jelenti, hogy Magyarország ma is demokratikus jogállam.
A parlamenti politikai nyilatkozat ennek megerősítése. Az nyilvánvaló, hogy mi szüksége van erre a kormánynak és a fideszes (névleg Fidesz-KDNP-s) parlamenti többségnek. A kérdés az, hogy miképpen viszonyul ehhez az ellenzék, pontosabban az ellenzéki frakciók és független képviselők.
A politikai nyilatkozat benyújtott tervezetéhez az MSZP-frakció módosító javaslatot nyújtott be,
amelyben elhagyta volna a szövegből a kormány „aktív nemzetközi szerepvállalásának” dicséretét, és kiegészítette volna a szöveget „a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság fejlődése és előmozdítása” melletti elkötelezettség hangsúlyozásával. A tervezetet előterjesztő külügyi bizottság e módosító javaslatot támogatta, és támogatta a kormány részéről a Külügyminisztérium is. Ez a meglepő támogatás minden bizonnyal Németh Zsoltnak köszönhető, aki egykor a Fidesz vezető külpolitikusa volt, ma azonban a Külügyi Bizottság elnökeként parkolópályán van. Számára ezek a verbális engedmények megérték volna, hogy a politikai nyilatkozathoz megkapja az ellenzék támogatását. A parlament törvényalkotási bizottságában, ahol az orbáni parlamentben az érdemi politikai döntések (a költségvetést kivéve, ahol ezt a szerepet a költségvetési bizottság játssza) megszületnek, már
nem támogatták az MSZP módosító javaslatait.
Minden bizonnyal az történt, hogy ez az engedmény nem fért bele Orbán és Szijjártó külpolitikájába: ők nem mondtak le arról, hogy a parlament is megerősítse az „aktív nemzetközi szerepvállalást”, ami a nyugati szövetségből kihúzódó, keleti önkényuralmakkal bratyizó, elegánsan szuverenistának nevezett politikát jelenti.
Ezek után a politikai nyilatkozatot az MSZP és a Párbeszéd nem szavazta meg, hanem tartózkodott a szavazásnál. (Tartózkodó szavazatot adtak le a Momentummal együttműködő függetlenek: Hadházy Ákos, Szabó Szabolcs és Szél Bernadett is, a Párbeszédből Szabó Tímea viszont nemmel szavazott.) Mesterházy Attila a plenáris vitában valósággal mentegetőzött emiatt, és elismételte, hogy mennyire vágyott a konszenzusra, de a módosító javaslatot elutasító fideszes többség miatt ez nem jött létre.
Fontos látni: az orbáni külpolitika elválaszthatatlan eleme az önkényuralmi rendszernek: a nyugati demokráciák szövetségétől való szisztematikus kihúzódás és a politikai értelemben vett „keleti nyitás” annak alátámasztását szolgálja. Aki ezzel a külpolitikával törekszik konszenzusra, az az önkényuralmi rendszert sem utasítja el egyértelműen.
A parlamenti frakciók közül egyedül a DK szavazott a politikai nyilatkozatra nemmel, amit alátámasztott vezérszónokának, Arató Gergelynek határozott beszéde a plenáris vitában (még ha ő is tett egy utalást arra, hogy jó lenne ilyen ügyben a konszenzus). A függetlenek közül a Szolidaritásból jött, a DK listájáról a parlamentbe került, de most a Szanyi-pártban tevékenykedő Székely Sándor mondott nemet. A Jobbik és az LMP viszont igent mondott a politikai nyilatkozatra (érdekes módon a hat LMP-s képviselőből ketten, Demeter Márta és Ungár Péter nemet nyomott), ami csak azzal magyarázható, hogy hozzájuk közel áll az Orbán-rendszer „nemzeti” külpolitikája. (Ezt Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője el is mondta a plenáris vitában.) A Jobbikból kivált, ma független képviselők (a tartózkodó Varga-Damm Andrea kivételével) természetesen igennel szavaztak a nyilatkozatra, s ezzel az Orbán-kormány külpolitikájára, ami természetes.
Ez a történet újra megmutatta, hogy mennyire különbözőképpen viszonyulnak a választásokra szövetkező ellenzéki pártok az Orbán-rendszerhez:
a Jobbik frakcióvezetőjének durva parlamenti retorikája és az LMP frakcióvezetőjének a kormány politikájának egyes elemeire használt „gyalázatos” jelzői dacára ez a két párt azonosul az orbáni nacionalista külpolitika alapjaival,
az MSZP és a Párbeszéd kerülni igyekszik ebben a konfliktust, és a DK egyedül áll ennek egyértelmű elutasításával
