CÉLKERESZTBEN GYURCSÁNY ÉS AZ ELLENZÉKI ÖSSZEFOGÁS
Címke: orbán
Orbán meghátrált Fudan ügyben
Orbán meghátrálásaként értékeli a hétvégi tüntetés után kialakult politikai helyzetet Magyarországon a londoni Financial Times. A befolyásos pénzügyi lap ugyanakkor nem hiszi el a magyar kormányfőnek, hogy még nem született szerződés a sanghaji egyetem budapesti kampuszáról.
A Financial Times idézi a Direkt36 információit a titokban megkötött magyar-kínai szerződésről. Eszerint egy konferencia központ is épülne az egyetemi komplexumban, nem beszélve a sport pályákról.
1,5 milliárd euróról van szó
Ez hatalmas összeg, melyet a kínaiak meghiteleznek, de nem lehet tudni, hogy milyen feltételekkel. Sokszor tartalmaznak az ilyen kínai szerződések egy úgynevezett politikai stabilitási záradékot, mely kiköti, hogy Pekingnek joga van a teljes összeg követésére idő előtt, ha az országban olyan káosz bontakozik ki, mely kétségessé teheti a hitel visszafizetést. Ez nagyon nehéz helyzetbe hozhatja az adós államokat.
Kína pedig ezt kihasználva megszerezhet a szóban forgó országban számára fontos ingatlanokat.
Montenegróban épp emiatt áll a bál, a kis balkáni állam nem tud fizetni. A kínaiak pedig értékes tengerparti területeket szereznének meg ily módon.
Budapesten a tiltakozó tüntetésen hangsúlyozták: nem Kína, nem is a Fudan egyetem hanem Orbán Viktor kétes kínai üzletei ellen tiltakoznak!
Ki jár jól?
Miközben a Budapest-Belgrád vasútvonal vagy a Fudan egyetem budapesti kampusza nagy terheket ró a magyar államra néhányan nagyonis jól járhatnak Orbán Viktor környezetében.
Mészáros Lőrinc épp így lett Magyarország leggazdagabb embere, megelőzve az OTP vezérét, Csányi Sándort.
Pekingben nagyon is jól ismerik a magyar elitet. Azt is világosan látják, hogy az egyéni meggazdagodás a magyar elit számára sokkal fontosabb mint az ország érdeke!
Épp ezt a gyengeséget kihasználva nyomulnak előre a kínaiak, trójai falóként kihasználva Orbán Viktor diplomáciáját az Európai Unióban.
Matolcsy Györgyöt, a Fudan projekt keresztapját egyenesen kínai ügynöknek tekintik az Egyesült Államokban. Nem véletlen, hogy a washingtoni IMF közgyűléseken a Nemzeti Bankot az egyik alelnök, Patai Mihály képviseli és nem az első számú vezető.
A Huawei Magyarországon működteti legnagyobb külföldi kutató központját – írja a londoni Financial Times.
Pontosan akkor amikor Biden elnök Európába érkezett, hogy az USA és az EU között erős szövetséget hozzon létre Kínával szemben.
Orbán rémálma
Az USA Európa keleti felén próbálja ki a korrupt rendszerek megbuktatásának technikáját. A szankciók korrupt oligarchákat és titkosszolgákat érintik elsőként Bulgáriában.
Hét oligarcha és titkosszolgálati vezető valamint 64 cég szerepel a washingtoni feketelistán. Az USA határozottan fellépett a korrupció ellen Bulgáriában, mközben mélyen Brüsszel hallgat. Vajon miért? – tudakolja a Politico.
A Transparency International szerint Bulgária az Európai Unió legkorruptabb állama. Az oligarchák a titkosszolgálatokon keresztül befolyásolják a politikai rendszert. Maga a miniszterelnök is a titkosszolgálatoknál kezdte pályafutását: Todor Zsivkovnak, az utolsó kommunista diktátornak a testőre volt! Boriszov miniszterelnök viszont remek kapcsolatot épített ki Merkel kancellárral, és Brüsszelben mindig mindent megszavaz. A brüsszeli Politico szerint ez magyarázza, hogy az Európai Unió oly elnéző a bolgár korrupcióval szemben.
Az amerikaiakat viszont rendkívüli mértékben zavarja, hogy a bolgár elit kiváló kapcsolatot ápol Oroszországgal. Nemrégiben több orosz kém hálózat is lebukott Bulgáriában, de egyiket sem a hazai elhárítás fedezte fel hanem az amerikaiak illetve a britek.
Az orosz kapcsolat
Az egyik kulcsember egy oligarcha, Vaszil Bojkov, aki 2020 óta az Egyesült Arab Emirátusokban él. Ott ugyanis nincsen kiadatási egyezmény. Pénzével viszont Bojkov továbbra is befolyásolja a bolgár politikai életet. Az általa támogatott párt ugyan alig több mint 3%-ot szerzett az áprilisi választásokon, de a zűrzavaros patthelyzetben játszhat némi szerepet az orosz érdekek képviseletében Bulgáriában.
Média és titkosszolgálat
Még jobban zavarja az amerikaiakat egy másik oligarcha, aki a bolgár FBI főnöke is volt. Deljan Pejevszkij fordulatos pályafutásáról a francia közszolgálati RFI írt röviden. Eszerint az oligarcha, aki a médián keresztül befolyásolja a közvéleményt Bulgáriában, 2013-ban a bolgár FBI főnöke lett! Szófiában már sokmindent láttak, de ez még ott is kicsapta a biztosítékot: többen lemondtak a kormányból. Még kínosabb, hogy az oligarcha jobbkeze ma is a titkosszolgálat egyik vezetője. Ilko Dimitrov Zseljazkov korábban a lehallgatásokat irányította Bulgáriában, most pedig azt a hivatalt vezeti, mely a titkosszolgálatok anyagi ellátását felügyeli. Gazdája, a média oligarcha rajta keresztül minden dossziéhoz hozzájuthat. Ily módon zsarolhatja a közélet illetve az üzleti világ fontos embereit. Most mindketten szerepelnek az amerikaiak fekete listáján. Deljan Pejevszkij természetesen dühösen cáfol mindent.
“Semmi sem igaz abból, amit az amerikaiak mondanak”
– idézi a lebukott bolgár média mágnást a brüsszeli Politico.
Bukarest és Szófia után Budapest következik?
Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is kifejtette azt a washingtoni véleményt, hogy az autokrata rendszereket leginkább a korrupció leleplezésével lehet megfogni vagy épp megbuktatni.
Június 14-én a NATO csúcson mondja el Biden európai szövetségeseinek, hogy milyen szép új világot képzel el az amerikai diplomácia. Utána június 16-án találkozik Putyin orosz elnökkel. Elrettentés és dialógus – ez Washington és a NATO politikája Oroszországgal szemben. Kérdés, hogy illeszkedik ebbe Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kiváló kapcsolata.
Kína nem ellenség, de – nyilatkozta Jens Stoltenberg NATO főtitkár, aki hangsúlyozta: semmiképp sem szerencsés, ha a kínaiak kulcsfontosságú beruházásokat hajtanak végre az infrastruktúrában Európában. Ez nyílt utalás a Huawei 5G rendszerére, amelyet Magyarország bevezet, de ezért az USA-ban végképp nem lelkesednek.
Szóval ez lehet Orbán Viktor rémálma!
Orbán kontra német külügyminiszter
“Meg kell fékeznünk az európai baloldal diplomáciai ámokfutását” – írta Orbán Szamizdat 9 című bejegyzésében válaszul Heiko Maas német külügyminiszternek.
A szociáldemokrata politikus név nélkül bírálta a magyar diplomáciát, mert az ismét megakadályozott egy közös uniós kiállást Kínával szemben. Orbán Viktor szerint az ilyen uniós bírálatok nem vezetnek sehova, és nevetség tárgyává teszik az Európai Unió diplomáciáját.
Heiko Maas német külügyminiszter azt javasolta, hogy szüntessék meg az egyhangúság követelményét az Európai Unióban vagyis a magyar diplomáciának ne legyen módja a vétózásra.
Hidegháború?
Magyarországnak és egész Közép Kelet Európának nem érdeke egy új hidegháború – fejtegette Orbán Viktor, aki ily módon a visegrádi négyek nevében is nyilatkozott.
Itt két koncepció ütközik egymással, de nem az európai jobb és baloldalé hanem Biden amerikai elnöké és Trump megmaradt európai híveié.
Trump ugyan elnökválasztási kampányában hevesen bírálta Kínát és Oroszországot, de gyakran és szívesen tárgyalt Putyin elnökkel illetve Kína első emberével, Hszi Csinpinggel. Trump ugyanakkor bírálta az Európai Uniót és lelkesen támogatta Nagy Britannia kilépését. Trump fogadta a Fehér Házban Orbán Viktor miniszterelnököt, aki gyakran hozzá hasonló húrokat pengetett az Európai Unióval szemben.
Mit akar Biden?
Az új amerikai elnök diplomáciája markánsan eltér elődjétől, és visszatérést jelent a korábbi vezető szerephez a nyugati világban. Eszerint az USA-nak és szövetségeseinek össze kell fogniuk Oroszországgal és Kínával szemben. Ezt nevezi új hidegháborúnak Orbán Viktor miniszterelnök. Valójában azonban ő is sejti, hogy nem erről van szó.
Biden is tárgyalni akar az orosz és a kínai vezetőkkel, de másképp mint Trump. Putyin elnökkel találkozik is Biden mostani európai útján, hogy megvitassák a két állam kapcsolatait. Csakhogy ebben már egyáltalán nincs szó partneri viszonyról! Washington szerint Moszkvának végképp tudomásul kell vennie: nem világhatalom! Csakis regionális jelentősége van, de nem egyenlő partner az Egyesült Államok számára. Ugyanezt akarja elfogadtatni Biden elnök Kínával is, de itt sokkal nehezebb a dolga. Oroszország ugyanis agyaglábú óriás, amelynek jelentős katonai erejét nem támasztja alá versenyképes gazdasági rendszer. Kína viszont épp arra törekszik, hogy az USA-val egyenlő gazdasági erővé váljon a világban, és erre minden lehetősége meg is van.
Mire gondolhat Orbán?
Az USA latin-amerikai jövőt szán régiónknak, amely így hosszú távon is marginális maradna a világban. Ezzel szemben mind Kína mind pedig Oroszország érdekelt abban, hogy ebben a köztes régióban befolyást szerezzen – minimális erőfeszítéssel és maximális haszonnal.
Oroszország és Kína érdekeinek képviselete a NATO-ban és az Európai Unióban hasznot hozhat, ha Magyarországnak nem is, de Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerének.
Biden európai útja során kiderülhet, hogy az USA és szövetségesei – Németország vagy Franciaország – mennyire tolerálják ezt a különutas magyar diplomáciát. Orbán kockáztat, és előre menekül, mert úgy véli Washingtonból és Brüsszelből immár semmi jóra sem számíthat.
Biden-Zelenszkij, avagy cui prodest?
-
Biden-Putyin találkozó, Zelenszkijnek telefonbeszélgetés jutott
-
Szövetségesi engedmény Németországnak
-
Ukrajna és a NATO a vörös vonal
-
USA: fuck the EU
Az amerikai elnök telefonon tárgyalt az ukrán államfővel, akit meghívott Washingtonba. Ezt Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó jelentette be, aki korábban azt tudatta a világgal, hogy Biden és Putyin Svájcban találkoznak egymással az USA elnökének európai túrájának végén. Zelenszkij ukrán elnök azt szerette volna, ha még az amerikai-orosz csúcs előtt találkozhatott volna Biden elnökkel, mert attól tart, hogy az amerikaiak a feje fölött egyezkednek Putyinnal. Erre utalhat az is, hogy az amerikaiak végülis elfogadták az Északi Áramlat kettő földgáz vezetéket, amelyet korábban elleneztek, mert közvetlenül szállít orosz földgázt Németországba. Csökkentve ezzel Ukrajna stratégiai jelentőségét és zsarolási potenciálját. Biden feltehetően nem Putyin miatt döntött így, hanem német szövetségesének próbált a kedvébe járni európai útja előtt.
Mennyire fontos Ukrajna Amerikának?
Ha Ukrajna belépne a NATO-ba, akkor az a vörös vonal átlépését jelentené – mondta az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke a legutóbbi ukrajnai válság idején. Zelenszkij elnök mindenképp szeretné Ukrajnát belül tudni a NATO-n, mert ez azt jelentené, hogy határait az Amerikai Egyesült Államok garantálja. Ezt Moszkva márcsak azért sem fogadná el, mert időközben megszerezte a Krím félszigetet, melyet Ukrajna továbbra is saját területének tekint.
Biden és Putyin svájci tárgyalásán mindenképp szó esik majd Ukrajnáról, de Zelenszkij ukrán elnöknek csak később lesz módja interveniálnia amikor a Fehér Házban találkozik Joe Bidennel.
A magyar diplomácia fellép Ukrajnával szemben
A NATO csúcson a magyar diplomácia határozottan kívánja képviselni korábbi álláspontját: addig nem járul hozzá Ukrajna belépéséhez amíg Kijev vissza nem vonja a nyelv törvényt, amely hátrányos a magyar kisebbség számára Kárpátalján. Sokan gyanítják, hogy ezzel Orbán Viktor épp Putyin elnök érdekeit képviseli hiszen az oroszok mindenképp meg kívánják akadályozni Ukrajna NATO tagságát.
Orbán Viktor ellenkezése másoknak is jól jön:
sem Németország, sem Franciaország nem lelkesedne azért, ha Ukrajna a NATO tagja lenne, és ily módon hidegháborús helyzet alakulhatna ki Európában.
A különutas magyar diplomácia így másoknak is kapóra jöhet, de tovább gyengíti Orbán Viktor renoméját Washingtonban, ahol az orosz-amerikai kapcsolatok függvényében kívánnak dönteni Ukrajnáról, és nemigen érdeklődnek az uniós vélemények felől.
Victoria Nuland asszony, aki újra vezető szerepet játszik az amerikai diplomáciában épp Kijevben mondta el híres mondatát:
fuck the EU!
„Távoli tüzeket nem lehet közeli vizekkel eloltani”.
Hallom a felháborodást Orbán legújabb politikai prostitúciója kapcsán, vagyis, hogy felajánlkozott immáron katonapolitikailag is Pekingnek. Az erőteljes érzelmek érthetők, de nem amiatt, mintha ezt az egészet komolyan is lehetne venni.
Persze a nyugati szövetségeseinkkel szembeni árulás komoly dolog, de Orbánra a Nyugat már semmi olyasmit nem bíz, amit az áruba bocsáthatna. Így van ez már évek óta. Egy amerikai diplomata – még a trumpi időszakban – osztotta meg velem azt az értesülést, hogy szerte a nagyvilágban a magyar nagykövetségeken úgy járnak ki s be a kínai és az orosz hírszerzők, mintha a képviselet a sajátjuk lenne.
Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) a kínai történelem egyik legnagyobb alakja, aki kivezette Kínát a maoi szennyből, s akit ezért a mai pekingi despota, Hszi Csin-ping (Xi Jinping) ki akar törölni a történelmi emlékezetből, egy tőle segítséget kérő, harmadikvilágbeli, korrupt politikusnak azt mondta:
„Távoli tüzeket nem lehet közeli vizekkel eloltani”.
Bölcs gondolat, s bármit feltételezünk is a pekingi vezetésről, azt az ostobaságot semmiképp sem kellene, hogy ezt ők ma másként gondolnák. Különösen nem egy olyan harmadikvilágbeli, korrupt politikus kapcsán, mint Orbán Viktor.
De a dolgot mégsem lehet ennyivel elintézni, ugyanis, ha félvállról vennénk ezt az árulást, nem lennénk méltók ahhoz a szövetséghez, amit a Nyugat, a NATO révén felajánlott nekünk
A DK egyértelmű választ fog adni erre az új kihívásra, amit Pekingben és a szövetséges nyugati fővárosokban egyaránt meg fognak hallani.
Ara-Kovács Attila
Antall József nem bízta Orbánra az ország jövőjét
Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter, aki közeli családi kapcsolatban állt a rendszerváltás első miniszterelnökével nyilatkozott a Blikknek. Jeszenszky Géza, aki az utolsó napokban bent volt a kórházban Antall József mellett arról számolt be, hogy az akkori miniszterelnök halálos ágyáról felhívta az SZDSZ és a Fidesz akkori vezetőjét, Tölgyesi Pétert és Orbán Viktort.
Antall József arra bíztatta Orbán Viktort, hogy az 1994-es választások után lépjen be egy polgári koalícióba, melyet elképzelése szerint az MDF vezetett volna. Antall József 1993-ban meghalt, a kormánypártok elveszítették a választást 1994-ben. A Fidesz ellenzékben maradt, hogy azután 1998-ban megnyerje a választást. Orbán Viktor 35 éves korában miniszterelnök lett, az MDF is tagja lett a kormánykoalíciónak, de csak kisebb szerepet kapott gyenge választási szereplése miatt. Jeszenszky Géza Washingtonban lett nagykövet, ahol a korábbi külpolitikát folytatta: erősítette Magyarország atlanti kapcsolatait.
Merre tart Orbán Viktor?
Jeszenszky Gézát Oslóba küldte nagykövetnek Orbán Viktor a második miniszterelnöksége idején. Tisztségéről Jeszenszky Géza lemondani kényszerült, mert nem értett egyet Orbán Viktorral abban, ahogy a miniszterelnök bírálta Norvégiát Magyarországon működő nem kormányzati szervezetek támogatása miatt. Orbán Viktor ezt oly fontosnak tartotta, hogy még Trump elnöknek is felvetette a Fehér Házban, de az USA elnöke elütötte a kérdést mondván: I like Norway – kedvelem Norvégiát!
Jeszenszky Géza most veszélyben érzi azt a külpolitikát, melyet Antall József bízott rá. Ennek lényege az, hogy Magyarország a Nyugat része, az EU és a NATO tagja. Orbán Viktor viszont rendszeresen bírálja az Európai Uniót, ahol rendszeresen fellép az orosz és a kínai érdekek védelmében. Épp ezért mind több NATO és EU tagállam a magyar diplomáciát a kínaiak és az oroszok trójai falovának tekinti.
Mit akar Biden?
Az amerikai elnök épp akkorra időzítette első európai látogatását amikor a normandiai partraszállás 77-ik évfordulóját ünneplik. Ez szimbólum, de figyelmeztetés is: az amerikai katonák a demokrácia helyreállítására érkeztek Európába 1944-ben. A Szovjetunió megakadályozta, hogy ez a demokratizálási folyamat elérje Európa keleti felét. Itt csak 1990 után indulhatott meg ez a folyamat. Orbán Viktor kezdetben a maximális híve volt ennek, és élvezte az USA támogatását is. Ez azonban megváltozott. 2010 után a magyar miniszterelnök autokrata rendszert épített ki, és jó kapcsolatokra törekedett olyan államokkal, melyek szembenállnak a nyugati értékrenddel: Oroszország, Kína, Törökország. Orbán Viktor még Minszkbe is ellátogatott, ahol lelkesen rázogatta Lukasenka elnök kezét.
Orbán Viktor a kint is vagyok bent is vagyok diplomáciai játékot játssza el a NATO-ban és az Európai Unióban.
Kérdés, hogy Washingtonban és Brüsszelben meddig tolerálják ezt.
Magyarország sem gazdaságilag sem katonailag nem igazán fontos állam, de mind az EU mind pedig a NATO szempontjából problémát jelenthet egy olyan tagállam, melynek lojalitását joggal lehet megkérdőjelezni.
Babis cseh miniszterelnök az európai ügyészség célkeresztjében
Alig kezdte el hivatalosan is munkáját mindjárt nagyvadra vadászik az európai ügyészség, amely két vizsgálatot is indított Csehország miniszterelnöke ellen.
Andrej Babist, aki dollár milliárdos és így Csehország egyik leggazdagabb embere, azzal gyanúsítják, hogy az uniós pénzeket saját cégeinek, mindenekelőtt az Agrofertnek juttatta. A cseh miniszterelnök mindent tagad, és azzal vádolta meg Brüsszelt, hogy az ügyészség vizsgálatával akarja megbuktatni őt Prágában. Csehországban októberben választásokat rendeznek. A prágai parlamentben az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be Babis ellen, de ez elbukott.
Agrofert ügyek
A vállalkozást Andrej Babis még a kommunista Csehszlovákiában indította el csehszlovák – marokkói közös vállalkozásként. Akkor a külkereskedelemben dolgozott, de korábban a titkosszolgálat tisztjeként szolgált összekötve a szovjet KGB-t a csehszlovák StB-vel. Babis kivásárolta a többi tulajdonost, és
felfuttatta az Agrofertet, melynek Magyarországon is több vállalkozása van. Ezek közül Bábolna a legjelentősebb.
Visegrádi négyek
A négy állam együttműködése nemrég épp Babis miatt bomlott meg. Csehország ugyanis összetűzésbe került Oroszországgal, mert korábban orosz titkosszolgálati tisztek robbanást idéztek elő egy lőszer raktárban Csehországban. Putyin emberei azért robbantottak, mert a fegyverszállítmány Ukrajnába tartott, ahol Moszkva nyíltan támogatja a szakadár orosz erőket. A robbanás miatt két ember meghalt és sokan megsebesültek.
Emiatt Csehország 18 orosz diplomatát kiutasított, és kérte valamennyi szövetségesét, hogy tegyenek hasonlóképp. A NATO szövetségesek így is tettek kivéve Magyarországot, mely továbbra is kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával. A visegrádi négyes csúcstalálkozón Orbán Viktor miniszterelnök mindent kihúzott a közös közleményből, ami Oroszországot zavarta volna.
Jönnek a zöldek
Babis és Orbán legfőbb bírálói Brüsszelben a zöldek. A cseh miniszterelnök most őket látja az európai ügyészség vizsgálata mögött.
„Brüsszel fegyverként használja az európai ügyészséget! A fanatikus zöldek bele akarnak szólni a választásokba Csehországban”
– hangsúlyozta a cseh miniszterelnök.
Mind Babis mind Orbán paktumot kötött Angela Merkel kancellárral, és így eddig biztos hátországuk volt Brüsszelben. Angela Merkel azonban távozóban. Ősszel Németországban is választásokat rendeznek. Jelenleg a zöldek a legnépszerűbbek. Nem kizárt, hogy ők adják az új kancellárt Berlinben. Anneliese Baerbock távolról sem lesz olyan elnéző mint Angela Merkel. Ez tehát semmi jót nem ígér sem Babisnak sem Orbánnak.
Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a hamarosan Európába látogató Biden elnök sem rajong a magyar és a cseh miniszterelnökért, akkor érthető, hogy mind Prágában mind Budapesten nő a hatalom aggodalma. Főként ha az európai ügyészség mindkét fővárosban megkezdi a vizsgálatot. Erre Magyarországon még nincs lehetőség, de mind Washington mind Brüsszel azon dolgozik, hogy a körmére nézzenek necsak Babis cseh miniszterelnöknek, de Orbán Viktornak is.
Kell-e nekünk orosz gáz?
A magyar kormány októberben újabb 15 éves szerződést köt a Gazprommal – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter, aki korábban erről tárgyalt Szentpéterváron az orosz óriás első emberével, Alekszej Millerrel. Részleteket nem közölt az új hosszútávú gáz szerződésről a magyar külügyminiszter, aki korábban gyakran emlegette a diverzifikálás szükségességét.
Nem világos, hogy miért lenne Magyarországnak érdeke egy új hosszútávú gáz szerződés amikor a világpiacon gyorsuló ütemben értékelődnek le a hagyományos energia hordozók. Moszkva érdeke világos: ebből jelentős bevételre számíthat hosszú távon. Putyin gyengén teljesítő gazdasága szempontjából nagyon is fontos a gáz szállitás az Európai Unió államainak.
Cui prodest?
A magyar elitet már a Szovjetunió is részben úgy finanszírozta, hogy lehetővé tette a számára az importált orosz földgáz eladását nyugati partnereknek – kemény valutáért. A rendszer azóta is működik. A Gazprom ezzel foglalkozó magyarországi cégét időközben a magyar elit kivásárolta.
A svájci Zug kantonban bejegyzett cégben a hírek szerint érdekeltsége van Orbán Viktor miniszterelnöknek is. Ez indokolja részben a magyar kormányfő svájci útjait.
Minthogy minden információ szigorúan őrzött üzleti titok, ezért a pénzek nagyságrendjét is csak becsülni lehet. Egyáltalán nem kizárt, hogy a magyar miniszterelnök ebből tartalékol a nehéz időkre, ha kipottyan a hatalomból.
Ez a gáz üzlet magyarázhatja részben Orbán Viktor törhetetlen lelkesedését Vlagyimir Putyin iránt.
Egy másik ok az lehet, hogy az orosz titkosszolgálat nagyon is jól ismeri a magyar miniszterelnök múltját.
Szijjártó Péter külügyminiszter az orosz Szputnyik vakcinával olttatta be magát, ezzel is kifejezve lojalitását Moszkva iránt.
Ellenzékben a Fidesz Putyin pincsijének nevezte Gyurcsány Ferencet, aki miniszterelnökként kiváló kapcsolatot ápolt az orosz elnökkel.
Most megcserélődtek a szerepek: az ellenzék vádolja Orbánt azzal, hogy túlságosan is függ Putyintól.
Ha megkötik a gáz szerződést újabb 15 évre októberben, akkor az egész magyar elit megnyugodhat: jön az orosz földgáz és vele a pénz, amelynek közismerten nincs szaga…
Már idén ellenőrizheti az uniós pénzek felhasználását a brüsszeli bizottság
Vera Jourova, aki amellett, hogy jogi biztos, de egyben a bizottság alelnöke is, kijelentette, hogy nem kötelező megvárni az Európai Bíróság határozatát a 750 milliárd eurós válságkezelő alapról.
Az uniós döntés a pénzek kifizetését ahhoz köti, hogy az érintett tagállam hogy használja fel azokat. A magyar és a lengyel kormány az Európai Bírósághoz fordult, hogy hátráltassa ennek az ellenőrzésnek a lehetőségét.
Egyik tagállam sem lépett be az európai ügyészségbe, mely június elsején kezdte meg hivatalosan is a munkáját.
Ebből az alkalomból viszont a cseh Vera Jourova kijelentette, hogy nem kell megvárni az Európai Bíróság döntését, mert lehet, hogy akkor már késő lesz. Ezzel arra célzott, hogy Magyarországon jövőre választásokat tartanak. Orbán Viktor épp az uniós pénzekkel akarja bebetonozni hosszú távra a hatalmát.
7,2 milliárd euró a tét
A magyar miniszterelnök szívesen bírálja az Európai Uniót, de a pénzét vígan zsebreteszi. Ezt megelégelték Brüsszelben. Ezért is kötik a jogállami normák betartásához az uniós pénzek kifizetését.
Már amikor Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyen asszonnyal találkozott, hogy megtárgyalják a válságkezelő alap Magyarországnak jutó részét, kiderült : az EU mindenképp ragaszkodik az ellenőrzéshez. Brüsszel szeretné rászorítani a magyar miniszterelnököt, hogy vesse magát alá az európai ügyészség vizsgálatainak, de Orbán Viktor – érthető okokból ellenáll.
Ezért is söpörték le az asztalról az egyetemek privatizációjáról szóló csomagot, melyet a magyar kormányfő uniós pénzekből akart finanszírozni. Ezt meg is mondták Stumpf István kormánybiztosnak és Navracsics Tibornak, egykori uniós biztosnak, akik Orbán utasítására lobbizni próbáltak Brüsszelben.
Mind az Európai Unió központjában mind Washingtonban leírták a nemzeti együttműködés rendszerét. Meggyengítésére épp a korrupciós ügyeket akarják felhasználni.
Ezért kapálózik Orbán Viktor az európai ügyészség ellen. Pontosan tudja, hogy annak vezetője, Laura Codruta Kövesi – az EU és az USA aktív támogatásával sok minisztert juttatott börtönbe korrupció miatt Romániában. Jelenleg pedig ő az európai ügyészség vezetője…
