Kezdőlap Címkék Orbán

Címke: orbán

Az orosz titkosszolgálat beavatkozik a magyar belpolitikába?

A főpolgármester a Városháza ügy kapcsán nyíltan megvádolta az orosz hírszerzést, hogy az hozta össze a botrányt, melyet Orbán Viktor megpróbál Karácsony lejáratására felhasználni.

Nincs Városháza ügye, a Rahimkulov család üzleti akciójának tárgyalásaiból vágtak össze „bizonyítékokat” a kormánypárti „lakájmédiában”- állította Karácsony Gergely. Aki szerint a Rahimkukov család akcióját egészen felülről, Putyin környezetéből engedélyezhették.

Az öreg Rahimkulov a Gazprom budapesti képviselője volt, és ebből alapozta meg vagyonát, mely jelenleg is a legnagyobb Magyarországon. A papa visszatért Oroszországba, de két fia itt maradt, és a háttérben fontos szerepet játszik a magyar gazdasági életben.

Már Bajnai Gordon egykori kormányfő is emlegetett titkosszolgálati módszereket a Városháza ügy kapcsán, de akkor még a magyar titkosszolgálatra gondoltak legtöbben. Most viszont a jóval erősebb orosz titkosszolgálatot vádolta meg Karácsony Gergely. Aki azt mondta, hogy a Rahimkulov család „ezer szállal fonódik össze a nemzeti együttműködés rendszerével, és kapcsolatai Oroszországban egészen Putyinig érnek” azt a látszatot keltette mintha meg akarná venni a Városházát. Ezzel nyilvánvalóan Orbán Viktor politikai céljait szolgálták.

Szijjártó orosz kitüntetése

A magyar külügyminiszter, aki felügyeli a hírszerzést, nemrég kapta meg a Barátság Érdemrendet Putyin elnöktől.

Az orosz és a magyar titkosszolgálatok kapcsolatairól értelemszerűen semmi biztosat nem lehet tudni. Az orosz tanácsadók csak a rendszerváltáskor távoztak, de a hálózat maradt. Karácsony leleplezése arra vonatkozhat, hogy a hálózat pénzügyi hátterét a Rahimkulov család óriási vagyona jelenti. A putyini-orbáni gyakorlat szerint az oligarchák vagyona csak látszólag az övék. Valójában a hatalom pénztárát jelentik. Amennyiben egyik vagy másik oligarcha megfeledkezik erről, akkor titkosszolgálati módszerekkel kikészítik esetleg meg is ölik. Hodorkovszkij volt erre a leghíresebb példa Oroszországban, ahol egy pillanat alatt vált belőle dollár milliárdosból szibériai fogoly miután összeugrott Putyinnal.

Karácsony Gergely is célzott arra, hogy szívesen hallgatna meg egy bizalmas telefonbeszélgetést Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc között. Erre egyelőre nincs lehetőség, de a jövőben lehet.

Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök jelöltje úgy próbálná meg leleplezni a nemzeti együttműködés rendszerének korrupciós hálózatát, hogy hatalomrajutása után alulról felfelé indulna a vizsgálat.

A kis fideszeseket vádalku elé állítanák mint az USA-ban: ha nem akarsz 20 évre börtönbe menni, akkor vallja rá valamilyen nagykutyára. John Gottira, a New Yorki olasz maffia fejére a saját fia is rávallott, hogy ne kelljen az egész életét börtönben töltenie.

Magyar diplomácia mélyponton

Az Európai Gazdasági Térség (EGT) az uniós országokon kívül Norvégiát, Izlandot és Liechtensteint foglalja magában. Csaknem harminc éves története során mindig sikerült közös nyilatkozattal zárni a tanácskozást, de a Népszava tudósítójának értesülései szerint a magyar diplomácia ezt ezúttal megakadályozza. A vétó azt is jelentheti, hogy a jövőben nem sikerül közös közleményt kiadni, mert a magyar diplomácia vétózni fog. Miért süllyed ilyen mélyre Orbán Viktor diplomáciája?

Bosszú a Norvég alapért

Orbán Viktor szerette volna, ha a Norvég alap nem támogat ellenzéki civil szervezeteket. Emiatt még a rendőrséget is rájuk uszította. Orbán akciója csúfosan megbukott: a Norvég alap nem hátrált meg. Jeszenszky Géza oslói nagykövet lemondott, mert képtelen volt képviselni a magyar kormány álláspontját.

Orbán norvég fóbiája odáig ment, hogy amikor Donald Trumppal találkozott a Fehér Házban, akkor is megpróbált lépéseket kierőszakolni Norvégia ellen. Ez még Trumpnak is sok volt. I like Norway – szeretem Norvégiát mondta Orbán Viktornak, aki ebből megértette, hogy az USA aligha gyakorol nyomást a skandináv országra a magyar miniszterelnök kedvéért.

Már biztos: Orbánt nem hivták meg a demokrácia csúcsra

Washingtonban hivatalosan is közzétették a listát arról, hogy Biden elnök kikkel cserélne eszmét – virtuálisan – a demokrácia állásáról december elején. Az uniós vezetők közül egyedül Orbán Viktor nem szerepel a listán. Finom célzás ez arra, hogy Washingtonban nem tartják demokráciának a nemzeti együttműködés rendszerét.

Ebből pedig az is következik, hogy egyáltalán nem esnének kétségbe, ha Magyarország következő kormányfőjét jövőre már nem Orbán Viktornak hívnák. Brüsszelben ugyanez a vélemény, Berlinben, Párizsban és Rómában ugyancsak.

Ezt kevéssé ellensúlyozza az a Barátság érdemrend, melyet Szijjártó Péter külügyminiszter kapott nemrég  Putyin elnöktől.

Kaczynski: hibrid háború zajlik a határon

Lengyelország erős embere szerint a fehérorosz határon „már tart a hibrid háború, de igazi háborútól, melyben fegyvert is használnak nem kell tartani.”Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök helyettesként felügyeli a honvédelmi és a belügyi tárcát is, ezért állásfoglalása különösen jelentős.

Morawiecki miniszterelnök Putyin orosz elnököt vádolta az egész konfliktus megszervezésével. Az orosz államfő sietett kijelenteni, hogy „semmi köze a lengyel – fehérorosz határon kialakult krízishez”, de ezt kevesen hiszik el neki.

A NATO főtitkára is az orosz elnököt szólította fel, hogy sem Fehéroroszországban sem pedig Ukrajnában ne kezdjen hadműveletekbe. Ezt megelőzően Oroszország olyan modern harci gépeket küldött Fehéroroszországba, melyek nukleáris bombát is célba tudnak juttatni. Korábban Putyin és Lukasenka megállapodott abban, hogy fegyveres erőik stratégiáját egyeztetik. Ez a gyakorlatban nem jelenthet mást minthogy Fehéroroszország fegyveres erőit teljes mértékben alárendelik Moszkvának. Érdemes megemlíteni, hogy az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke találta ki a hibrid háborút. Geraszimov tábornok elképzeléseit az oroszok a gyakorlatban is alkalmazzák Ukrajnában, és most már Fehéroroszországban is.

USA diplomácia bajban

A Biden adminisztráció mérsékelni kívánja az orosz ellenességet, melynek a fő szóvivője a NATO-ban épp Lengyelország. Minden bizonnyal erről tájékoztatta Putyin elnököt a CIA igazgatója, William Burns Moszkvában. Ezt követően éleződött ki a helyzet Lengyelország és Fehéroroszország határán. A néhány ezer migráns nem juthatott volna oda az orosz és a török titkosszolgálat támogatása nélkül.

Alibi diplomácia a propaganda szolgálatában

Orbán Viktor jó kapcsolatokat ápol mind Putyin elnökkel mind pedig a lengyel vezetéssel. Sőt Lukasenka fehérorosz elnökkel is. Viszont rossz a kapcsolata a Biden adminisztrációval és Brüsszellel.

Ezért a propaganda egyertelműen Brüsszel ellen irányul miközben nagyvonalúan megfeledkezik Putyin szerepéről. Csakhogy Jaroslaw Kaczynski hibrid háborúról beszél, és ez nyilvánvaló célzás Oroszországra, melynek elnökét, Putyint személyesen is gyűlöli, mert őt tartja felelősnek ikertestvére, Lech Kaczynski egykori köztársasági elnök haláláért.

A lengyel-fehérorosz határon kialakult patthelyzet tulajdonképp mindenkinek megfelel- kivéve a migránsokat, akiket az orosz és a török titkosszolgálat oda szállított.

Mindenki PR sikert arathat a saját nacionalista közvéleménye előtt anélkül, hogy túlságosan sokat kockáztatna.

A magyar alibi diplomácia pompásan hozzájárulhat a választási propagandához hiszen a migráns veszélyt újra elő lehet adni az erre szakosodott kormánypárti médiában. Mindaddig amíg az emberek el nem gondolkodnak azon, hogy miért történik mindez?

Putyin: semmi közünk a fehérorosz migráns válsághoz!

Oroszország majd mindenható ura házi műsorának nyilatkozott. A műsor címe mindent elárul: Moszkva. Kreml. Putyin. Ez majdnem olyan mint a szentháromság. Maga sem hiszi el amit mondott, de ha mégis akkor még sokkal nagyobb a baj.

„Mindenki mindenféle indokkal megpróbál felelőssé tenni minket ezért, de nekünk ehhez semmi közünk sincsen” – hangoztatta Vlagyimir Putyin akit Angela Merkel német kancellár is felhívott az ügyben nyilván, mert úgy gondolta, hogy Lukasenka fehérorosz elnök mögött Putyin áll.

Az orosz elnököt megkérdezték arról is, hogy vajon Lukasenka, fehérorosz államfő  elzárhatja-e a gázvezetéket, mely országán keresztül szállítja az orosz földgázt az Európai Unióba. Putyin azt válaszolta, hogy Lukasenka ezt megteheti, de ezzel megszegne egy nemzetközi szerződést.

Ha semmi köze sincsen az oroszoknak a lengyel-fehérorosz határon kialakult válsághoz, akkor hogy jutottak el a migránsok Törökországból Fehéroroszországba?

Emberek ezreinek utaztatásához nem kellett az orosz és a török titkosszolgálat engedélye?

Miről beszélt Putyin a CIA igazgatójával?

William Burns, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt, és ezért jól beszél oroszul telefonon cserélt eszmét minden oroszok urával. Bár a CIA főnök Moszkvában járt, de személyesen nem találkozhatott Putyinnal, akit annyira óvnak a vírustól, hogy nem fogad senkit sem. Épp a vírusra hivatkozva nem utazott el Glasgowba se, ahol környezetvédelmi csúcstalálkozót tartottak. Biden amerikai elnök ezt fel is rótta Putyinnak. Ugyanakkor ő küldte Moszkvába a CIA igazgatóját, hogy valamiféle modus vivendit alakítson ki Oroszországgal.

Az USA ugyanis nem kíván két fronton harcolni.

Számára Kína sokkal fontosabb, mert veszélyezteti Amerika vezető szerepét a világban.

A migránsválság Lengyelország és Fehéroroszország határán azt követően éleződött ki, hogy Putyin tárgyalt Burns CIA főnökkel. Egyáltalán nem kizárt, hogy megállapodtak egy korlátozott hibrid hadműveletben, amelynek célja nem más: pénzt kicsikarni az Európai Uniótól Lukasenka ingadozó rendszerének!

Lavrov és a török példa

Oroszország külügyminisztere nem is nagyon titkolta, hogy a cél: nagy összegű eurós támogatás megszerzése az Európai Uniótól, no meg a szankciók enyhítése.

Lavrov Törökország példáját hozta fel: Erdogan elnök több mint 6 milliárd eurót vágott zsebre miután Merkel kancellár megállapodott vele migráns ügyben az Európai Unió nevében.

Orbán, a hű szövetséges

Bár Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja, de a magyar miniszterelnök Erdogan mellett emelt szót mondván: több pénz járna Törökország autokrata elnökének azért, mert az ország területén mintegy 4 millió migránst helyez el, és nem engedi őket az Európai Unióba menni.

Orbán is profitálhat a lengyel-fehérorosz krízisből, mert Brüsszel mindinkább hajlik arra, hogy pénzt adjon a határkerítésre is. Ursula von der Leyen még nem is oly régen elutasította ezt, de Michel, az Európai Tanács elnöke Varsóban már úgy nyilatkozott, hogy az Európai Uniónak fontolóra kellene vennie a határkerítések finanszírozását.

Orbán, a török faló

Több pénzt kér Brüsszeltől Orbán Viktor miniszterelnök a migrációs problémák rendezésére Törökországnak. Erdogan elnök köszöni szépen a lobbizást. Ankarában a legfelső szintű stratégiai egyeztetést tartott a két állam vezetése. Ezen részt vett Orbán Viktoron kívül a magyar belügy és külügyminiszter is.

A magyar kormányfő sajtóértekezletén elmondta: három irányból fenyegeti migrációs hullám az Európai Uniót. Délről, délkeletről és keletről. Törökország az utóbbi kettőben érintett.

Erdogan elnök korábban alkut kötött Merkel kancellárral , és ennek alapján több mint 6 milliárd eurót kapott Törökország. Most újabb pénzeket akar a török államfő, akinek rendszere komoly pénzügyi gondokkal küszködik. A migráns fegyvert korábban már sikerrel alkalmazták. Most Orbán Viktor közvetítésével újra erre tesznek kísérletet. A magyar miniszterelnök korábban az orosz és a kínai érdekek képviseletét vállalta fel Brüsszelben, most ehhez csatlakozik a török faló.

Trója Törökországban van vagyis a döntés stílszerű. A kérdés csak az, hogy mennyiben érdeke Magyarországnak az Európai Unió romlásán munkálkodni?!

Putyin nyomában

Orbán javaslatát megelőzte az orosz diplomácia vezetője, aki török mintára pénzt kért Lukasenka belorusz elnök számára cserébe a migráns válság megoldásáért.

Brüsszel viszont hibrid háborúról és a migráns fegyver alkalmazásáról beszél.

Egyúttal azonban újra felmerül: az Európai Unió pénzelhetné a határ kerítéseket. Michel, az Európai Tanács elnöke erről is tárgyalt Varsóban, ahol „Európa hős védelmezőinek tüntetik fel magukat.”

Mi mindebben az orosz és a török titkosszolgálat szerepe?

Angela Merkel nem véletlenül hívta fel Putyin elnököt az ügyben. Pontosan tudja, hogy az akciót Moszkvában szervezik – Törökország aktív támogatásával.

Érdekes, hogy a lengyel-belorusz határ konfliktus előtt Moszkvában magával Putyinnal is tárgyalt a CIA igazgatója. Vajon miben állapodhattak meg, ha utána az oroszok vígan hozzákezdtek a hibrid háborúhoz Lengyelország és Belaruszia határán ?!

Orbán Putyin bábja lett

Orbán nemezise – ezzel a címmel számolt be Márki-Zay Péter brüsszeli látogatásáról a Politico, amely interjút is készített a magyar ellenzék miniszterelnök jelöltjével. Profi politikusnak írja le Márki-Zay Pétert a befolyásos Politico, amely kiemeli, hogy Orbán ellenfele egyetért a magyar miniszterelnökkel a határkerítés fenntartásában. Ugyanakkor helyesli a melegek házasságát és elveti a korrupciót. A nemzeti egységet Orbánnal szemben épp a korrupció ellenességgel kívánja megteremteni.

„A korrupció a fő téma Magyarországon”

Ezt hangsúlyozza Brüsszelben Márki-Zay Péter, aki biztos benne, hogy ezzel megtalálta a nemzeti együttműködés rendszerének gyenge pontját, amely a leginkább támadható. A magyar ellenzék miniszterelnök-jelöltje ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy e tekintetben segíthetne az Európai Unió a legtöbbet Orbán Viktor rendszerének a lebontásában.

Hogyan? Úgy, hogy a helyreállítási alapból Magyarországnak járó pénzt nem Orbánnak adja: „Abban hiszünk, hogy az Európai Uniónak rendkívül ébernek és óvatosnak kell lennie nehogy pénzt adjon a Fidesz közeli oligarcháknak! Ha pénzt ad az Európai Unió Magyarországnak, akkor annak a magyar néphez kell eljutnia nem pedig a Fidesz embereihez! Épp ezért arra buzdítjuk Brüsszelt, hogy tegyen meg minden elővigyázatossági intézkedést annak elkerülésére, hogy a támogatási pénzeket ne a megfelelő célokra költsék!”

Márki-Zay Péter el is mondta, hogy pontosan mire gondol: „a múltban a magyar kormány a támogatási pénzeket olykor ló-wellnessre vagy olyan kilátó építésére költötte, amely 50 centiméter magas. Teljesen értelmetlen dolgok ezek, melyeket csakis azért finanszíroztak az európai pénzekből, hogy bizonyos emberek profitáljanak belőle.”

A magyarok Európához akarnak tartozni!

Ezt hangsúlyozta Márki-Zay Péter Brüsszelben, ahol csütörtökön előadást tart a sajtó klubban.

„Fontos, hogy olyan üzenetet küldjünk az Európai Uniónak, hogy Magyarország az Európai Unióhoz akar tartozni. Orbán lehet, hogy nem, de a magyarok 80%-a igen!”

– nyilatkozta Márki Zay Péter a Politiconak. A magyar ellenzék miniszterelnök jelöltje elmondta azt is, hogy Orbánnal ellentétben „erősebb Európát akarunk, és nem gyengébbet!”

Orbán Viktor Magyarország szuverenitásáról beszél, melyet az EU akadályoz, de Brüsszel csak a bűnözők szuverenitását akadályozza és magáét Orbánét.

Ezért, ha az ellenzék hatalomra kerül, „azonnal csatlakozni kívánunk az európai ügyészséghez!” – hangsúlyozta Márki-Zay Péter, aki jelezte, hogy elkötelezett amellett is, hogy előbb-utóbb Magyarország belépjen az euró övezetbe.

„Orbán Putyin bábja lett”

Az ellenzék, ha hatalomra kerül, akkor változtatni akar a külpolitikán, mert

„Orbán Putyin bábja lett, és a kínai elnök előtt hajlong kölcsönök reményében. Ez a magyar nemzeti érdek elárulása”

– mondta a miniszterelnök jelölt, aki ebben a kérdésben Washington vonalát követi, ahonnan már régóta jelentős támogatást kap hiszen Orbánnal egyidőben hivták meg az amerikai fővárosba.

Márki-Zay Péter bírálta Brüsszelt a migráns válság kezelése miatt, mert Orbán Viktor így erősödhetett meg.

Merkel kancellár túlságosan elnéző volt Orbánnal szemben?

„Igen” – válaszolta a Politico munkatársának Márki Zay Péter, aki szerint három oka volt ennek: „Audi, Mercedes, BMW”.

Andy Landy mosolyalbuma – Fedőneve Trabant

A Magyar Közlönyben olvashattuk, hogy Orbán Viktor magyar–orosz űrmissziós projektekben való együttműködés kialakításáról szóló megállapodás létrehozásával bízta meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert.

A miniszterelnöki határozat szerint a „Csibisz–AI”, „Obsztanovka–2” és „Trabant” névre hallgató közös magyar–orosz űrmissziós projektek célja a világűr békés célú kutatása. Mivel a Magyar-orosz űrkutatási projektek indításáról, valamint a 2024-2025-ben a Nemzetközi Űrállomásra felküldendő magyar űrhajós kiválasztásának és kiképzésének megkezdéséről már korábban megállapodás született, a magyar állam és Oroszország között, a közvéleményünk kiváncsain várja, hogy ki lesz a 2024-ben a világűrbe küldött magyar állampolgár. A „Trabant” projekt első űrutazójaként, akár az együttműködést kezdeményező Orbán Viktor neve is felmerülhetne, így végleg bizosíthatná, hogy az akkor már remélhetőleg kormánytöbbségben lévő ellenefelei is elismerően felnézzenek rá, nem beszélve arról az előnyről, hogy addig sem lenne itthon.

AL

Fél-e Orbán?

Bulgáriában és Csehországban a választópolgárok kiszavazták a hatalomból Babist és Boriszovot, lehet, hogy Orbán Viktor lesz a következő?

A londoni Times újságírója erről faggatta Márki-Zay Pétert Hódmezővásárhelyen. Márki-Zay Péter szerint erre jó esély van, mert az emberek változást akarnak Magyarországon. Szerinte Orbán Viktort csak két dolog érdekli igazán: a hatalom és a pénz!

1990 előtt ezért KISZ vezető volt, később liberális majd illiberális és keresztény-nemzeti. Célja az egyszemélyes hatalom és a meggazdagodás volt, amit el is ért. Márki-Zay Péter ezért legfontosabb feladatának tartja, hogy megteremtse a demokráciát és leszámoljon a korrupcióval.

Közeledés Washingtonhoz és Brüsszelhez, távolodás Moszkvától

Márki-Zay Péter nem érti, hogy Orbán Viktor miért harcol Brüsszellel és miért csodálja Putyint. Ugyanakkor úgy nyilatkozott a londoni Sunday Timesnak, hogy megtartaná a határkerítést, amely távol tartja Magyarországtól és az Európai Uniótól a migránsokat.

A kormánypárti média azzal vádolja Márki-Zay Pétert, hogy CIA ügynök, aki élvezi Soros György támogatását, és „Brüsszel utasításait teljesíti”.

Márki-Zay Pétert Orbán Viktorral egyidőben fogadta a State Department Washingtonban akkor amikor a magyar kormányfő Donald Trumpnál járt a Fehér Házban. Az Egyesült Államokban már akkor felfigyeltek Hódmezővásárhely polgármesterére, akit a magyar nagypolitikában akkor még nemigen tartottak számon.

Azóta azonban az ellenzék miniszterelnök jelöltje lett. Nem véletlen, hogy a Sunday Times tudósítója ellátogatott miatta Hódmezővásárhelyre.

Van-e oka Orbán Viktornak a félelemre?

A magyar miniszterelnök a nyolcvanas évek második felében maga is megismerhette a CIA módszereit amikor Soros György pártfogásával a rendszerváltásra készülődött. Az USA elmúlt évek során alaposan kivette a részét az elitváltásból a szomszédos Romániában és Ukrajnában. Most a Sunday Times tudósítója nem véletlenül céloz Bulgáriára és Csehországra is, mert mind Szófiában mind Prágában bebetonozottnak tűnő kormányfő bukott meg – nem kis részben külföldi támogatással. Andrej Babist még nem sokkal a választások előtt biztos győztesnek hitték. Orbán Viktor vele parádézott a határ kerítésnél, majd pedig Usti nad Labemben közös sajtóértekezletet tartottak. Ahol a sajtót úgy kezelték cseh földön ahogy azt Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerében szokták. Babis mégiscsak megbukott, mert senki sem hajlandó vele együttműködni!

Tegyük ehhez hozzá, hogy korábban Fico rendszere is megbukott Szlovákiában, ahol Brüsszel és Washington nyíltan az ellenzéket támogatta.

Nincs recept a folytatásra

Politikai káosz uralkodik jelenleg Bulgáriában, zűrzavar Romániában és Csehországban valamint Szlovákiában. Ukrajnában 2013-ban ment végbe a demokratikus fordulat az USA és az EU támogatásával, de az eredménynek enyhén szólva váratnak magukra. Zelenszkij elnök épp most írta alá az oligarchia elleni törvényt, mely mérsékelni akarja a dollár milliárdos szupergazdagok politikai befolyását és mérsékelni a korrupciót. Ezen a téren ugyanis a demokrácia nyolc éve alatt nem sok minden történt Ukrajnában.

Sem Washingtonban sem Brüsszelben nincs elképzelés arra, hogy mihez kezdjen egy populista autokrata rendszert megdöntő politikus. Ehhez pénzügyi és politikai támogatás kellene, de csak szép szavakra lehet számítani. A rendszerváltásból kiábrándult kelet-európai közvéleménynek ez vajmi kevés.

Reményt keresnek az európai életszínvonalra, de ezt sem Márki-Zay Péter sem más ellenzéki politikus nem ígérheti meg hitelesen. A populista hullám megállítása ezért csak átmeneti lehet: Orbán Viktor is amerikai támogatással kezdte meg karrierjét, melynek során rájött, hogy egy szegény és frusztrált országban a populizmus a legbiztosabb eszköz a hatalom elnyerésére és megtartására.

Titkosszolgálat és bűnözés

Az Európai Parlament azt szeretné, ha megnyitnák az egykori jugoszláv titkosszolgálat archívumát, mert ily módon a bűnözés elleni harc hatékonyabb lehetne Európában.

Az Európai Parlament ezzel kapcsolatos jelentése rámutat arra, hogy az UDBA nevű jugoszláv titkosszolgálat a maga idejében igen aktívan együttműködött a szervezett bűnözéssel nemcsak a Balkánon, de egész Európában.

Az Európai Parlament elítéli, hogy az érintett államok egyáltalán nem sietnek megnyitni a titkosszolgálatok archívumát.

Jugoszlávia két tagállama tagja az Európai Uniónak: Szlovénia és Horvátország. Az UDBA központja Belgrádban volt. Szerbia szeretne bejutni az Európai Unióba. Azt viszont egyáltalán nem szeretné, ha kiderülne, hogy a titkosszolgálatnak milyen szerepe volt a rendszerváltásban vagy a Milosevics rendszer működésében. Annál is kevésbé ragaszkodik ehhez, mert Vucic szerb elnök egykor Milosevics szóvivője volt.

A délszláv háborúk során a titkosszolgálatok bevallhatatlan szerepet játszottak minden egykori jugoszláv tagállamban. Épp ezért az archívumok megnyitása minden bizonnyal várat magára.

És nálunk?

A magyar titkosszolgálatok archívumait is csak igen kis mértékben nyitották meg pedig azokban sok értékes információt őrizhetnek már hogyha valóban nem inkább a megsemmisítésben érdekeltek.

A magyar titkosszolgálatok oroszlánrészt vállaltak abban, hogy a külkereskedelem olyan Cocom listás termékeket hozhatott be az országba (és adhatott át a Szovjetuniónak), melyeket a Nyugat tilalmi listára helyezett.

A szankciók szisztematikus kijátszása évtizedek óta folyt Magyarországon – a titkosszolgálatok igen aktív részvételével.

Kétes üzletemberek igénybevétele az „ügy érdekében” bevált módszernek számított.

Nagy kérdés, hogy ez a gyakorlat véget ért-e a rendszerváltáskor?

Hol van Orbán pénze?

A titkosszolgálat egyik legfőbb feladata az első számú vezető pénzének a biztonságba helyezése. Putyin vagyonát legkevesebb 40 milliárd dollárra becsülik, de biztosat csak az orosz titkosszolgálat tud, amely éberen ügyel a Főnök pénzére.

Magyarországon ebben az ügyben is teljes a félhomály: a magyar miniszterelnök mint bérből és fizetésből élő polgár határozza meg magát. Csakhogy a nemzeti együttműködés rendszerének fenntartásához is hatalmas összegek kellenek. Nem kizárt, hogy Mészáros Lőrinc és a többi oligarcha vagyona erre is szolgál.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is megemlítette, hogy az autokrata rendszerek gyenge pontja a korrupció. Ezen a ponton lehet a legkönnyebben támadni a rendszert. Az USA nagykövetsége épp ezért szorgosan gyűjti az ezzel kapcsolatos információkat.

Bukarestben Laura Codreanu Kövesi ügyész asszony az ő információikra támaszkodva irányította a korrupció ellenes hadjáratot. Ő most az Európai Unió főügyésze. Orbán Viktor óvatosan nem lépett be az európai ügyészségbe, de az vizsgálhat olyan eseteket, amely az uniós pénzek nem magyarországi elköltését illeti. New Yorkban működik egy olyan ügyészség, mely külföldi korrupciós ügyeket vizsgál. Ők buktatták le Malajzia miniszterelnökét, aki csaknem egymilliárd dollár közpénzt tett át a magánszámlájára. Húsz év fegyház lett a jutalma.

Jelenleg a magyar titkosszolgálat elszántan védelmezi Orbán Viktor pénzügyi piramisát. Kérdés, hogy meddíg hiszen a tisztikar egy részét az USA-ban képezték ki.

Uniós pénzek Orbán zsebében

A Die Welt című német konzervatív lapnak Brüsszelben elmondták, hogy az Európai Uniónak immár bizonyítékai vannak arra, hogy Magyarország és Csehország esetében a miniszterelnök és annak rokonai, barátai és üzletfelei jogtalanul uniós pénzekhez jutottak.

Ennek alapján a brüsszeli bizottság joggal indíthat vizsgálatot, és tarthatja vissza az uniós pénzek kifizetését. Csehország esetében a pénzt már kifizették. Ursula von der Leyen asszony adta át személyesen Andrej Babis cseh miniszterelnöknek Prágában.

Lengyelországot is megvizsgálták ebben az ügyben, de nem találtak bizonyítékot arra, hogy a jobboldali kormány vezetői pénzeket nyúltak volna le az uniós támogatásból. Ennek következtében Lengyelország valószínűleg megkaphatja azt a 36 milliárd eurós támogató csomagot, amelyre nagyon várnak Varsóban.

Brüsszel kontra Orbán

Az Európai Unió lassan mozgó gépezetének évekre volt szüksége ahhoz, hogy megfelelő bizonyítékokat találjon a magyar miniszterelnök korrupciójára. Az adatok persze minden bizonnyal rendelkezésre álltak, de Merkel kancellár illetve az Európai Néppárt védelmezte Orbán Viktort. Ennek vége: Merkel befolyásának gyengülését mutatta, hogy Orbán kilépett az Európai Néppártból mielőtt kirúgták volna onnan. Az új német kancellár aligha lesz olyan elnéző mint Merkel kancellár, aki minden bizonnyal külön alkut kötött a magyar miniszterelnökkel.

A változást mutatja, hogy a konzervatív Die Welt a szociáldemokrata Katarina Barley asszonyt idézi. Az Európai parlament alelnöke több ízben is kijelentette, hogy „Orbán és a lengyel kormánypárt körül tömörülő populisták az európai pénzek legfőbb haszonélvezői!”

Merkel kancellár magával vitte a G20 csúcsértekezletre Olaf Scholz szociáldemokrata pénzügyminisztert, aki nagy valószínűség szerint az utóda lesz a kormányfői székben. Scholz aligha köt majd különalkut Orbán Viktorral, aki egységes szélsőjobb frakciót akar létrehozni az Európai Parlamentben. Az egységes frakció ügye egyelőre sehogyse áll, de különben is az Orbán problémája, hogy az Európai Néppártban rendszeresen társaloghatott Merkel kancellárral és más fontos európai vezetőkkel. A szélsőjobboldali pártok közül egyedül a PiS van hatalmon.

Ha viszont most a lengyelek lepaktálnak Brüsszellel a 36 milliárd euró érdekében, akkor Orbán magára maradhat: se pénz se támogató!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK