Most érkezett a FüHü gyorshíre! Orbán Viktor váratlan bejelentése!
Címke: orbán
BREAKING THE NEWS! – Orbán erősít
Magyar bérek a mélyponton
Csak Bulgáriában és Romániában olcsóbb a munkaerő mint Magyarországon az Európai Unión belül. Az Eurostat adatai szerint tavaly az átlagosan egy alkalmazott foglalkoztatásának ára óránként 32,8 euró volt.
Az Európai Unióban mostani árfolyamon számolva 13.600 forint az alkalmazotti átlagkereset. Mennyi volt ez Magyarországon a nemzeti együttműködés rendszerének 11-ik évében? 10,4 euró vagyis mai árfolyamon számolva 4.300 forint. Romániában 8,5 euró, Bulgáriában 7 euró.
Ki van az élvonalban? Dániában a legdrágább a munkaerő: óránként 46,9 euró, Luxemburg a második 43, Belgium a harmadik 41,6 euróval. Szlovénia, Csehország és Szlovákia is sokkal jobban áll, mert a munkavállalók költsége egy órára 21,2, 15,3 illetve 14,2 euró.
Érdekes módon Matolcsy György erre a kínos adatsorra nem tért ki amikor beolvasott a kormánynak a parlamentben. Miért nem?
Az alacsony munkabérek jelentik a Nemzeti Együttműködés Rendszerének alapját
Magyarország azzal tud külföldi tőkét vonzani, hogy olcsón képes viszonylag jólképzett és fegyelmezett munkaerőt biztosítani az Európai Unión belül. Ezt Orbán Viktor és Matolcsy György épp azzal éri el, hogy szisztematikusan leértékeli a forintot vagyis a külföldi munkaadónak a magyar munkavállaló kifejezetten olcsónak számít még akkor is, ha forintban emelkedik a bére.
Óriási a politikai előnye is ennek hiszen, ha a munkavállaló nem tud tisztességesen keresni, akkor teljesen ki van szolgáltatva az államnak , amely gyengén működő egészségügyet, oktatást vagy szociális hálót üzemeltet, de ezt “ingyen” teszi. Az átlagos magyar munkavállaló nem tudja megfizetni a magánnyugdíjpénztárat, a privát egészségügyet vagy oktatást. Ha valakinek az egzisztenciája az államtól függ, akkor számára a szervilis alkalmazkodás a túlélés záloga. Erre alapozza a rendszerét Orbán Viktor, és természetesen nemcsak ő hanem Sziszi tábornok Egyiptomban, Erdogan elnök Törökországban illetve Vlagyimir Putyin Oroszországban. Demokratizálni ezeket a rendszereket jóformán lehetetlen, mert az államfüggő többség nem képes megélni a piacon. Jól látszott ez az arab tavasz kudarcán amikor amerikai támogatással vezették előbb be majd ki a demokráciát Egyiptomban és Tunéziában.
A német kormány támogatja az uniós pénzek befagyasztását Magyarországnak
7,5 milliárd euróról vagyis mintegy 3000 milliárd forintról van szó, amelyre óriási szüksége lenne a magyar költségvetésnek a válság kellős közepén.
Az Európai Unió ügyeivel foglalkozó német miniszter Twitteren állt ki a brüsszeli bizottság javaslata mellett, amely a hatalmas összeg befagyasztását helyezte kilátásba mondván: a magyar kormány intézkedései nem elegendőek a jogállamiság követelmény rendszerének helyreállítására.
Korábban a Bundestag hozott hasonló határozatot. Nincs tehát könnyű helyzetben Scholz kancellár, akinek végső soron döntenie kell az uniós pénzek átutalásáról. Korábban a brüsszeli Politico azt írta, hogy Scholz kancellár és Macron francia elnök azon az állásponton van, hogy csöpögtetve bár, de ki kell utalni az uniós pénzeket, mert ellenkező esetben bedőlhet a magyar gazdaság.
Johannes Hahn uniós költségvetési biztos körlevélben érdeklődött a tagállamoknál arról, hogy mi a véleményük a brüsszeli bizottság befagyasztási javaslatáról. Erre válaszul született meg a német kormány döntése. Merkel kancellár idején Németország az Orbán kormány fő támogatója volt, de a koalíciós kormány, melyet a szociáldemokrata Olaf Scholz vezet, távolról sem ilyen megértő a magyar kormánnyal szemben.
A zöldek a fő kritikusok
Az Európai Parlamentben a zöldek évek óta bírálják a Nemzeti Együttműködés Rendszerét Magyarországon. Nemcsak a korrupciót róják fel Orbán Viktor kormányzatának, de a jogállam működésének korlátozását és a sajtó szabadság szisztematikus gyengítését is. Daniel Freund zöld képviselő az Európai Parlamentben az Orbán kormány fő kritikusának számít. A zöld frakció az Európai Parlamentben megfenyegette Ursula von der Leyent, hogy a brüsszeli bizottságtól a parlament megvonhatja a bizalmat amennyiben túlságosan engedékenynek bizonyul az Orbán kormánnyal szemben.
Orbán diplomáciája kontraproduktív
A magyar miniszterelnök a vétózás szisztematikus alkalmazásával – polgári nevén nevezhetjük zsarolásnak – akarja a pénzt kicsikarni az Európai Unióból, de erőfeszítései eddig nem jártak eredménnyel.
Fontos döntéseket nem sikerült megakadályoznia viszont a tagállamok diplomatái elkönyvelték az Orbán kormányt mint renitens rezsimet, amely nem hajlandó minimális változtatásra sem.
Az erőviszonyok nem a magyar miniszterelnöknek kedveznek, de Orbán hazai erőfölényét akarja kihasználni az európai színtéren is. Szövetségeseiben: Giorgia Meloniban és Jaroslaw Kaczynskiben bizakodhat. No meg abban, hogy a magyar gazdaság bedőlése senkinek sem érdeke. Kockázatos játék ez, melynek árát a magyar lakosság fizeti meg a gyorsan romló életszínvonallal és a forint tartós gyengélkedésével. Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósolt, és ennek még a legelején járunk.
Az azonban bizonyos, hogy az uniós eurómilliárdok nélkül a Nemzeti Együttműködés Rendszerét nem lehet fenntartani Magyarországon.
A rókafogta csuka helyzetben nagy valószínűség szerint mindenki rosszul jár, de leginkább az európai szegénységi küszöb alatt élő magyar többség az, amelyik megfizeti az árat. Ők Orbán Viktor leghűségesebb szavazói, mert állami támogatás nélkül permanens megélhetési válságban vegetálhatnának.
Rekord infláció, de miért?
Akinek kötél szorongatja torkát az levegőért kapkod, minél jobban szorul a hurok annál kétségbeesettebben kalimpál, pedig ettől csak hamarabb fogy el a szervezetében az oxigén.
102%-al nőtt a tojás ára novemberben, az élelmiszereké átlagosan 43,8%-al lett magasabb. Az átlagos infláció 22,5 % volt. Sikerült Európa-rekordot elérnünk.
A forint árfolyama a mélyben. December elején végetért a benzinársapka 13 hónapos uralma, az árak elszabadultak. Ez minden bizonnyal tovább növeli az inflációt.
A háztartási energia ára 69,5%-al nőtt! Ez a rezsivédelem a gyakorlatban.
Orbán Viktor szankciós áremelést emleget miközben az olaj világpiaci ára csökken!
2022-ben a mélypontra jutott az olaj ára a világpiacon azt követően, hogy a G7 államok és Ausztrália bevezették a 60 dolláros ársapkát az orosz olajra, az Európai Unió pedig megtiltotta az orosz olaj tengeri importját.
A MOL a bűnbak
A miniszterelnök résztvett a MOL igazgató tanácsának ülésén, ahol jelezte: 95%-os extraprofit adóval sújtja a céget. Meg is mondta, hogy miért: ebből az összegből akarja feltölteni a rezsivédelmi alapot. Korábban ugyanis bevallotta: egyelőre nem találják a pénzt erre a célra. Ez pedig további brutális energia áremelést jelenthet január elsején. Mindeközben fizetni kell az import energiáért, és ez tovább rontja a magyar fizetési mérleget. Matolcsy György jegybank elnök utalt arra, hogy jövőre ebből nagy baj lehet.
Bűnbak már van, de pénz nincs. Márpedig a jövő évi költségvetésnek január elsején mindenképp életbe kell lépnie. Kérdés, hogy a MOL-ra kivetett extra profit adó mennyi pénzt hoz a konyhára. Matolcsy György azt is pedzegette, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének haszonélvezői talán hozzájárulhatnának a problémák megoldásához. Mészáros Lőrinc neve alatt épp válságalapot hozott létre a miniszterelnök, aki maga is szépen profitált az általa kreált rendszerből, amely most összeomlóban van. Putyin folyamatosan fosztogatja oligarcháit. Ugyanezt tette Mohamed bin Szalman trónörökös Szaúd Arábiában. Lassú tűzön kínozták azokat az olajmilliárdosokat, akik nem siettek külföldi számlaszámukat megadni az államkincstár feltöltésének érdekében.
Kérdés, hogy Orbán Viktor meddig merészkedik a nagy elődök nyomában, de valahonnan pénzt kell szereznie hiszen a lakosság tűrőképessége egyáltalán nem végtelen. A jövedelmi szint oly alacsony Magyarországon, hogy a döntő többség megélhetése kerülhet veszélybe, ha az infláció ilyen ütemben galoppozik jövőre.
Az Orbán-Hernádi duó és a benzinár
Ha valamit, hát a terelést, a tények elferdítését, a dezinformációt, a hibák felelősségének áthárítását profi módon és hatékonyan alkalmazza az Orbán kormány. Ennek iskolai példáját mutatta be a benzin árplafonjának eltörlésére alkalmazott színjátékkal. Íme az előadás.
A kipróbált páros úgy adta elő a produkciót, hogy a benzinhajszába belefáradt polgárok kénytelenek legyenek üdvözölni az új helyzetet: igaz, hogy a benzin lényegesen drágább lett, de legalább lehet kapni.
Orbán büszke arra, hogy jól időzít. Most is ez történhetett:
az uniós olaj szankciókra hivatkozva megszüntették az ársapkát a benzinre, noha a kettő között nem volt direkt összefüggés.
Boros Imre veterán közgazdász, a hatalom elszánt híve, egyenesen szabotázzsal vádolta meg a MOL-t, amely szerinte az Európai Unióval összejátszva részvényesei érdekében áremelést akart elérni a piacon az ársapka megszüntetésével.
Csakhogy Orbán Viktor és Hernádi Zsolt már régóta egyezteti elképzeléseit hiszen a MOL főnöke a nemzeti együttműködés rendszerének az egyik legfőbb haszonélvezője. Orbán Viktor az Európai Unióban kiharcolta, hogy az olcsó orosz olaj továbbra is érkezhessen Magyarországra vezetéken keresztül. Ebből a MOL-nak igen csinos haszna keletkezett, mert az orosz olaj olcsóbb mint a Brent, amely a meghatározó a világpiacon. Holoda Attila és más szakértők már többször is rámutattak arra, hogy a benzinársapka hosszabb távon tarthatatlan.
Még a kormánypárti Mandiner is hozta az ellenzéki Holoda Attila véleményét – nyilván nem véletlenül.
Mi lesz most?
Orbán Viktor, aki Tiranában résztvett az Európai Unió és a Nyugat Balkán államainak csúcsértekezletén hip-hop itthon termett, és aláírta a benzinársapka megszüntetését – mondta Gulyás Gergely kancellária miniszter. Valójában már jóelőre megvolt az aláírás hiszen a Magyar Közlöny azonnal közölte is. Orbán Viktor szerdán kormányülésen mondja el, hogy mit akar csinálni.
Egy dolgot azonban máris bejelentett: a MOL “extraprofitját”, mely a magasabb benzinárból keletkezik, elvonják és a rezsivédelmi alapba helyezik. A pénteki rádiós interjúban még úgy nyilatkozott a miniszterelnök, hogy az új költségvetésben még keresik a pénzeket a rezsivédelmi alapba. Most – legalábbis részben – megtalálták.
Most értékelik a bűvészmutatványt: vajon hogy reagált a lakosság az Orbán-Hernádi duó produkciójára?
Január elsejétől új rezsiár jöhet. Komoly áremelés katasztrofális következményekkel járhat a családok, a vállalkozások és az intézmények számára. Ezt maga a miniszterelnök is elismerte pénteki rádiós interjújában. Ha viszont nem lesz elég pénz a rezsivédelmi alapban, akkor az áremelés elkerülhetetlen.
Nagy kérdés, hogy mit szólna a közvélemény az újabb bűvészmutatványhoz, amely a benzin után, a gáz és a villany árát is felemelné?!
Orbán a tűréshatárt méregeti, és nem szokott rosszul mérni.
Macron és Scholz szeretné elkerülni a magyar gazdaság bedőlését
A francia elnök és a német kancellár azon van, hogy Magyarország mielőbb kapja meg a befagyasztott eurómilliárdoknak legalább egy részét.
A brüsszeli Politico értesülései szerint a franciák és a németek 12 tagállamból álló szövetséget toboroztak, amely többségi szavazás esetében blokkolhatja a Magyarországnak járó uniós pénzek befagyasztását. A 12 tagállam között van Orbán Viktor két szövetségese: Lengyelország és Olaszország is. Az elképzelés indoka nem politikai hanem gazdasági: amint Matolcsy György önkritikus beszédéből is kiderült, a magyar gazdaság kritikus helyzetbe kerülhet, és ezt az Európai Unió vezető államai szeretnék elkerülni. Ráadásul az energiaszankciók ügyében a magyar diplomácia álláspontját megértően fogadják mind Berlinben, mind Párizsban, mind pedig Rómában. Macron elnök nemrég Washingtonban is felvetette, hogy az amerikai földgáz négyszer annyiba kerül Európában mint az Egyesült Államokban.
Scholz kancellár a Foreign Affairsben fejtette ki, hogy Európának szuverén diplomáciára van szüksége vagyis nem rendelheti magát alá az Egyesült Államok érdekeinek.
Vita Kínáról
Scholz kancellár szerint az önálló álláspont Kína ügyében az európai szuverenitás alapja. Az USA ugyanis azt szeretné, ha európai szövetségesei is szankciókat alkalmaznának Kína ellen. Ezt Macron elnök is elutasította amikor tárgyalt Joe Bidennel Washingtonban.
A nehéz időkben a magyar kormány is fokozottan számít Kínára. A Nemzeti Bank már 2013-ban egyezményt kötött a jegybank szerepét betöltő kínai bankkal /PBOC/ 2,5 milliárd eurós deviza cseréről.
Varga Mihály nemrég eldicsekedett azzal, hogy a magyar állam jüanban kibocsátott 300 millió dolláros zöld kötvényét túl jegyezték. Magyarországon Matolcsy György a kínaiak bizalmi embere, akit emiatt nem is nagyon fogadnak az Egyesült Államokban. Matolcsy állítólag élete végéig a Nemzeti Bank elnöke szeretne maradni, de ezt az elképzelést Orbán Viktor nem támogatja. A miniszterelnök Matolcsy vetélytársát, a Nemzeti Bank korábbi alelnökét, Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert bízta meg a mostani nagy gazdasági válság menedzselésével. Matolcsy bírálatának az éle ezért elsősorban ellene irányult hiszen a Nemzeti Bank elnöke tudja: ha sikeres lesz a válság menedzselés, akkor Nagy Márton lehet az utóda. Ezt Orbán Viktor állítólag meg is ígérte Nagy Mártonnak. Minden bizonnyal jobb pénzügyi szakember mint Matolcsy György, de csodát nem tehet. Bár Matolcsy azt mondta, hogy a magyar gazdaság fizetésképtelenségéről szó sem lehet, de Macron elnök vagy Scholz kancellár távolról sem oly biztos ebben. Ezért engedélyeznék az uniós eurómilliárdok egy részének átutalását nehogy jövőre bedőljön a magyar gazdaság.
A földgáz ára csökken a világpiacon, de Magyarországon aligha lesz alacsonyabb a gázszámla
30%-os csökkenést jósol a jövő év első negyedévére az európai földgáz tőzsdén a Goldman Sachs a novemberi árhoz képest. November végén 130 euró volt a földgáz ára Európában, ez jóval kevesebb mint az ukrajnai háború kirobbanása után amikor a pánik következtében felment 430 euróra is.
A piacok megnyugodtak, de jóval magasabb szinten stabilizálódtak mint a pandémia előtt. 2023 első negyedévében 85 euró lehet a földgáz ár Európában. Ez jelentős csökkenés lenne, de a pandémia előtti ár négyszerese – akkor ugyanis alig volt 20 euró fölött a földgáz ára az alacsony kereslet miatt.
Az ár újra megugorhat jövő nyáron amikor megkezdődik az óriás gáztárolók feltöltése Európában. Korábban ez olcsó orosz gázból történt, de erre mind kevésbé van lehetőség. Egyrészt azért, mert az Európai Unió államai szabadulni akarnak az orosz földgáztól, másrészt pedig az sem igazán olcsó. Magyarország sem kap olcsóbb földgázt Oroszországtól bár Putyin ezt személyesen ígérte meg Orbán Viktornak.
Jövő júliusra a földgáz ára elérheti a 250 eurót is – jósolja a Goldman Sachs.
10 milliárd euró
Ennyivel drágább a magyar rezsi idén és jövőre a 2021-es energiaválság előtti évhez képest. Ezt kellene kigazdálkodnia a magyar kormánynak ahhoz, hogy megőrizze a rezsicsökkentést legalábbis azt, ami megmaradt belőle. Orbán Viktor pénteki rádiós interjújában elismerte: még keresik ehhez a pénzt. Ha nem találják meg, akkor újabb áremelkedés következik.
Ebbe pedig sok magyar család és vállalkozás tönkre mehet
– ismerte el a miniszterelnök.
Orbán Viktor egyelőre nem számíthat az uniós euró milliárdokra. A magyar miniszterelnök állandóan azt hangoztatja, hogy támaszkodjunk a saját erőnkre. Ami sajnos nincsen. Marad a külföldi kölcsön. Ami drága hiszen a nemzetközi piacon minden a bizalom. Miután a brüsszeli bizottság megerősítette, hogy a magyar kormány egyelőre nem kaphatja meg az uniós eurómilliárdokat, Magyarország hitelminősítése is meginoghat. Akkor pedig drágább lesz a hitel.
Végső soron mindezt a lakosság fizeti meg hiszen a nemzeti együttműködési rendszer haszonélvezői továbbra is jól járnak miközben az életszínvonal állandóan csökken.
Ez komoly politikai kockázat Orbán Viktornak. Aki nem engedheti meg a tartós életszínvonal csökkenést a lakosság többsége számára. Csakhogy az infláció megfékezése hiába a Nemzeti Bank fő feladata, ha Nagy Márton gazdaság fejlesztési miniszter a recesszió elleni harcot tekinti a fő feladatának. A központi költségvetésben nagy lyuk tátong. Nagy Britanniában 60 milliárd font volt ebben a fekete lyukban, bele is bukott Liz Truss miniszterelnök. Magyarországnak egyelőre költségvetése sincsen, mert Orbán Viktor keresi a pénzt a rezsi védelmére. Mi lesz, ha nem találja meg?
Jogállamiság: Európai pénzügyi hurok szorul Magyarországra
A G7 portál felmérése szerint ugyanaz a bevásárlókosár nem került többe november végén mint októberben. Egyes élelmiszerek ára tovább nőtt, de másoké csökkent, ezért leállt a növekedés. Mindössze 0,1% volt a növekedés miközben tavaly egyik hónapról a másikra 4,7% volt!
Azt még senki sem tudhatja, hogy mennyire tartós ez a tendencia. Az általános áremelkedéssel kapcsolatban nemrég Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta, hogy szerinte 25%-os inflációnál tetőzik majd az árhullám valamikor jövőre. Orbán Viktor arra kérte a nemzeti bank elnököt és a pénzügyminisztert, hogy a jövő év végére legyen 10% alatti egy számjegyű az infláció. Ennek természetesen csak egy része az élelmiszer ár, ennél sokkal jelentősebb az energia, amely meghatározó a legtöbb család költségvetésében.
Orbán: ha nem tudjuk megvédeni a rezsi csökkentést, akkor sok család tönkremegy
A miniszterelnök szokásos pénteki rádió interjújában elmondta, hogy még keresik a megoldást a rezsi rendszer megvédésére. Minthogy az új költségvetésnek és az új rezsiáraknak január elsejével kell életbe lépniük, ezért a miniszterelnök mondatai komoly válságot tükröznek. Orbán Viktornak sürgősen találnia kellene 10 milliárd eurót, amelyből ki tudja fizetni Magyarország jövő évi energia számláit. Ha tovább növeli a hazai gáz és villanyárakat, akkor vállalkozások és családok mehetnek tönkre méghozzá tömegesen. Ki kell gazdálkodnia ezt a pénzt, de az nem derült ki, hogy miképp?
Nagy Márton gazdaság fejlesztési miniszter jelezte, hogy ő azt vállalta: megvédi a magyar gazdaságot a recessziótól. Matolcsy Györgynek és Varga Mihálynak az inflációtól kellene megvédenie a magyar társadalmat. Orbán Viktornak pedig 4000 milliárd forintot kellene találnia a költségvetés lyukainak betömésére, az energia számla kifizetésére. Eközben nem jönnek az uniós eurómilliárdok, melyekre soha ennyire nem lenne szükség.
Scholz dilemmája: a magyar kormányt akarja megbuktatni, de úgy, hogy ne dőljön be Magyarország
Az európai pénzek ügyében a döntő szót a Tanács mondja ki, melyben meghatározó szerep jut a német kancellárnak. Korábban egy Merkel-Orbán paktum garantálta a magyar miniszterelnök számára a nemzeti együttműködés rendszerének kiépítését. Most azonban, hogy veszélybe került a nemzeti együttműködés rendszere, kiderült: nincs paktum a német kancellárral. Sőt a Bundestag megszavazta, hogy Orbán kormánya csakis akkor kapjon uniós pénzeket, ha teljesíti a brüsszeli feltételeket. Scholz nem dönthet a Bundestaggal szemben. Az uniós eurómilliárdokra azonban most van szüksége Magyarországnak nem egy vagy két év múlva.
Valószínűleg csöpögtető mechanizmus következik: apránként érkeznek majd az európai pénzek, hogy a víz színe fölött tartsák Magyarországot, de Damoklész kardja ott maradjon Orbán Viktor feje fölött.
A magyar miniszterelnök elismerte: már a falnál vagyunk! Vagyis a jól bevált lopási rendszert nem lehet tovább működtetni miközben a nemzeti együttműködés rendszere recseg ropog, és az életszínvonal csökken. Szinte mindenkinek.
Orbán Viktor pénzénél van hiszen profitál a gázkereskedelemből, de a lakosság és a vállalkozók döntő többsége csak a megemelt gázszámlákkal szembesül. A megélhetési válság itt van, és Orbán Viktornak nincs csodaszere ellene. Pedig a csodadoktor szerepében tetszeleg, de az európai eurómilliárdok híján mind többen döbbennek rá:
a király meztelen!
Orbán és Tisza István
Érdekes párhuzamot vél felfedezni az első világháborút megelőző időkkel a magyar miniszterelnök politikai igazgatója, aki a National Interest című amerikai lapban arról írt, hogy Orbán Viktor éppúgy ellenzi a háborút ma mint ahogy azt Tisza István tette az első világháború előtt.
Kissinger, egykori amerikai külügyminiszter is célozgatott arra, hogy a mostani helyzet, mely Putyin Ukrajna elleni agressziója után alakult ki, sokban hasonlít ahhoz, amely Európát jellemezte a XX-ik század elején. Meg kell persze említenünk, hogy Európa ma már távolról sem a világ közepe. Az igazi világhatalmi vetélkedés az USA és Kína között folyik vagyis Európa egyre inkább periféria Oroszországgal együtt. A másik nem elhanyagolható különbség: az első világháború előtt szó sem volt atomfegyverről, amely pedig alapvetően megváltoztatta a hadviselést. Nem véletlen, hogy harmadik atombombát senki sem robbantott fel 1945 augusztusa óta. A III-ik világháborúnak ugyanis nem lenne győztese sőt világa sem nagyon. Orbán Balázs politikai igazgató mindenesetre realista külpolitikát javasol. Mintha Tisza István azt képviselte volna.
“Károlyi Mihálynak igaza volt, ez a háború nem állt érdekében Magyarországnak!”
E szavakkal ismerte el 1918 őszén Tisza István miniszterelnök, hogy az első világháborút az Osztrák-Magyar Monarchia elveszítette. Károly király és császár nem véletlenül nevezte ki kormányfőnek Károlyi Mihályt hiszen ő volt a béke embere a magyar parlamentben nem pedig Tisza István. Ez az apróság elkerülhette Orbán Balázs politikai igazgató figyelmét.
Aki mondandóját szemmel láthatóan annak az amerikai történésznek a szellemében fogalmazta meg, akit Orbán Viktor miniszterelnök nemrég fogadott a Karmelita kolostorban. John Mearsheimer arról beszélt Budapesten is, hogy két iskola van Washingtonban, ahol a diplomáciai irányt megfogalmazzák: az egyik a realista, a másik az idealista. A realista irányzat leghíresebb képviselője az idén már 99 éves Kissinger, aki a Szent Szövetség példáján bizonyította be, hogy a különböző társadalmi rendszerű nagyhatalmaknak együtt kell működniük a béke érdekében. Így sikerült tartós békét teremteni a XIX-ik században a napóleoni háborúk után. Az idealista viszont ideológia alapon képzelik el a diplomáciát. Jelen pillanatban erre tipikus példa a Biden adminisztráció, amely a demokráciákat állítja szembe a diktatúrákkal vagy Putyin, aki a liberális világrend ellen harcol.
Kissinger többször is bírálta a Biden diplomáciát, amely egyaránt ellenfélnek jelölte meg Kínát és Oroszországot. A realista diplomácia szerint az USA-nak semmiképp sem szabad megengednie, hogy Kína és Oroszország egységfrontot alkosson ellene.
A háborúban az jár a legjobban, aki kimarad belőle
Szunce mester, akinek elmélkedése a háborúról és a békéről, a legrégebbi filozofikus írás ebben a tárgykörben, a katonai konfliktus elkerülését javasolta a kínai császárnak. A háború ugyanis zéró végösszegű játszma, mindkét fél vesztes, mert rosszabbul áll mint a háború előtt. Jól látszott ez az első világháború után amikor Oroszországban megbukott a cár, Németországban a császár, a Habsburg monarchia pedig szétesett, a történelmi Magyarország a darabjaira hullott. A győztes egyértelműen az Egyesült Államok lett, amely a világgazdaság meghatározó szereplőjévé vált miután a brit birodalom nyakig eladósodott a háborús kiadások miatt.
Orbán Viktor amikor a béke mellett foglal állást, szakít a magyar jobboldal háborús vonalával, amely mindkét világháborúban tökéletesen csődöt mondott. Ezt jelenti a realizmus ebben az esetben amikor senki sem tudhatja, hogy mikor ér véget Putyin háborúja Ukrajnában. Az USA állítólag már tárgyal az oroszokkal valamiféle tűzszünetről. Macron francia elnök felkérte Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy gyakoroljon nyomást Putyinra a béke érdekében. Orbán Viktor abban reménykedhetett, hogy a magyar diplomácia valamiféle közvetítő szerepet játszik holott tudhatná: a realista diplomáciában a kis államoknak egyáltalán nem osztanak lapot.
Több mint 2100 orvos mond föl Szlovákiában
A visegrádi csúcstalálkozón furcsa kéréssel állt elő Heger, Szlovákia miniszterelnöke: a magyar és a lengyel kormány támogatásával szeretne betegeket exportálni ebbe a két szomszédos országba! Az ok: 2100 orvos mond föl az 5 milliós országban, ahol ezzel vészhelyzetbe kerül az egészségügy január elsejétől.
Az orvosok Szlovákiában is magasabb béreket szeretnének elérni, de ezeket a kormány nem tudja vállalni, mert az energia válság kellős közepén nincsen rá pénze.
Szlovákiában már volt ilyen egészségügyi vészhelyzet 2011-ben amikor tömegesen mondtak fel az orvosok. Akkor a Csehországból küldött katona orvosok mentették meg a helyzetet.
Egyik visegrádi tagállam egészségügyi rendszere sincs jó bőrben hiszen a pandémia nagyon megviselte az orvosokat és az ápolókat. Ráadásul továbbra is nagy az orvos és ápoló hiány Európában, ezért sokan választják ezt a megoldást akár már közvetlenül a diploma megszerzése után is.
Szlovákiában az egészségügyi minisztérium egyelőre még nem kérte a hadügyminisztériumot, hogy helyezzék készenlétbe a katona orvosokat. Összesen 40 mozgósítható katonaorvos dolgozik Szlovákiában, ez kevés a problémák megoldásához. Ezért valószínűleg ismét a külföldhöz kellene fordulni. Legutóbb a cseh szenátus nehezményezte, hogy az ország katonaorvosainak egy részét Szlovákiába küldték.
Szlovákiai páciensek magyar és lengyel kórházakban?
Ezt kérte Heger miniszterelnök Kassán. Orbán és Mazowiecki válasza az volt, hogy “tanulmányozzák a kérdést”.
Szlovákia egészségügyi minisztere kijelentette: amennyiben nem tudnak megállapodni az orvosokkal, akkor november 30-tól egészségügyi vészhelyzetet rendelnek el az országban.
A visegrádi együttműködés nincs a legjobb állapotban hiszen Orbán Viktor Putyin barát politikáját a másik három ország egyáltalán nem osztja. A hétköznapi együttműködés ettől még működhet bár sem a magyar sem pedig a lengyel egészségügy nincs jó állapotban. A visegrádi országokban az egészségügy tulajdonképp permanens vészhelyzetben van, de ezt csak akkor mondják ki amikor teljes leállás fenyeget mint most Szlovákiában, ahol 2100 orvos adta be a felmondását.
