Kezdőlap Címkék Orbán

Címke: orbán

Ki pénzelte Marine Le Pent? Orbán és Putyin is a célkeresztben

0

A francia parlament vizsgálódik, hogy megtudja: kik adtak pénzt a szélsőjobboldali vezér választási kampányaira?

Korábban ezeket Putyin orosz elnök pénzelte, de azután Franciaországban megszigorították a törvényeket, és csak uniós finanszírozást engedélyeztek. Ekkor lépett színre Orbán Viktor, aki Marine Le Pen budapesti látogatása alkalmából utasított egy kormányhű bankot: nyújtson hitelt a francia szélsőjobb vezérének, hogy az szembeszállhasson Macron elnökkel. A francia államfő végül győzött, de a parlamentben nincs többsége, ezért csak nehezen hajthatja végre elképzeléseit.

Az MKB kölcsönét Marine Le Pen visszafizette, de menetközben kiderült, hogy másoktól is kaphatott támogatást: Putyinhoz közelálló orosz oligarchák, Líbia, Gabon stb.

Marine Le Pen 10 millió 600 ezer eurót kapott az MKB-től választási kampányára.

Sarkozy Líbiától 5 millió eurót kapott választási kampányára, és emiatt is vizsgálat folyik ellene Franciaországban. A francia köztársaság első magyar származású elnöke az első abban is, hogy jogerősen elítélték korrupciós ügyben. Ez még nem a Kadhafitól kapott pénzekre vonatkozott.

Putyin európai barátai

A francia sajtó idesorolja Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, akinek olyan illusztris partnerei vannak e körben  mint Silvio Berlusconi Olaszország ex miniszterelnöke, aki Valentin napon is barátságáról biztosította Putyin elnököt. Marine Le Pen asszony Putyin Ukrajna elleni agressziója óta csökkenteni igyekszik kapcsolatait Putyinnal. Macron elnök, aki határozottan elítéli az Ukrajna elleni agressziót, rendszeresen beszélget az orosz elnökkel telefonon, mert az a véleménye, hogy Oroszországgal továbbra is kapcsolatban kell maradni. Oroszországra ugyanis szükség van egy európai biztonsági rendszerhez – állítja Macron elnök, aki ebben közelálló véleményt fogalmaz meg Orbán Viktorhoz.

A magyar miniszterelnök mindinkább a perifériára szorul az Európai Unióban és a NATO-ban oroszbarát magatartása miatt.

Orbán orosz kapcsolatait egyre nagyobb gyanakvással szemléli a CIA, amelynek az sem kerülte el a figyelmét, hogy Hilarion Alfajev metropolita a Lendvai utcában szervezkedik a Fidesz székház közelében – hangsúlyozta Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese, aki a Pénzügykutató Intézetben tartott előadást. Hilarion Alfejev, akivel Ferenc pápa is találkozott Budapesten, korábban a moszkvai ortodox egyház külügyminisztere volt – és éppúgy a titkosszolgálat tisztje mint Kirill pátriárka, az egyház vezetője. Kirill nevét az Európai Unió szankciós listájáról a magyar diplomácia vettette le vétóval fenyegetőzve Brüsszelben.

Orbán: ezt a háborút nem lehet megnyerni

0

Orbán Viktor szíve fáj az ukránokért. A háború kitörésekor elit egységeket vezényelt a közös határszakaszra. Az máig nem tisztázódott kétségbevonhatatlanul, hogy a magyar határt féltette vagy az ukrán területekre fájt a foga.

A  magyar  miniszterelnök  az  ukrajnai  háborúról  nyilatkozott  a New York-i Bloombergnek.

“Érzelmi szempontból ez a háború tragédia, éppen ezért egész szívünkkel az ukránokat támogatjuk. Megértjük, hogy mennyit szenvednek“

– mondta szemrebbenés nélkül, tőle megszokott meglehetősen képmutatóan a magyar miniszterelnök.

Köztudott, hogy pokolian rossz a kapcsolata Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Az ukránok nehezen felejtik el azt, hogy Putyin agressziója után – 2022 február 24 – a magyar kormányfő első reakciója az volt, hogy az ukrán határra rendelte a magyar hadsereg elitegységeit. Kijevben meg vannak győződve arról, hogy Putyin Orbán Viktornak ígérte Kárpátalját, a magyar miniszterelnök pedig biztosra vette Putyin villámháborús sikerét.

Orbán az egyetlen olyan uniós tagállam vezetője, aki még nem járt Kijevben, hogy támogatásáról biztosítsa Zelenszkij elnököt. Aki bizalmas körben a CIA információi szerint azt is felvetette, hogy fel kellene robbantani a Barátság kőolaj vezetéket, amely az orosz olajat Ukrajnán keresztül hozza évtizedek óta Magyarországra. A Washington Post szerint az USA beszélte le Zelenszkij elnököt a Barátság kőolaj vezeték felrobbantásáról.

Mit mondott most az ukrajnai háború esélyeiről Orbán Viktor a Bloombergnek?

“Ukrajna nem nyerheti meg a háborút Oroszország ellen. Ha megnézzük a számokat, ha megnézzük a terepet, ha figyelembe vesszük azt, hogy a NATO tagállamok nem hajlandók csapatokat küldeni Ukrajnába, akkor nyilvánvaló, hogy a csatatéren nincs győzelem az ukránok számára.”

(Mondja ezt Orbán, amikor 1956-os forradalom nyugati segítségnyújtásának elmaradása miatt máig sértett politikai attitűdben ringatja a köznépet! Sőt, továbbmegy:

szerinte a konfliktusban nem az a fő kérdés, hogy ki támadott meg kit, hanem hogy mi fog történni a következő reggel!)

Ezt Washingtonban is így látják – legalábbis a Pentagonban, ahol a nyilvánosságra került titkos dokumentumok szerint kevesen hisznek egy ukrán offenzíva átütő sikerében. A vezérkari főnök szerint patthelyzet alakult ki a frontokon, ezért immár a diplomatákon a sor. A Washington Post szerint ugyanígy látja ezt Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója is, aki tűzszüneti tárgyalásokat készít elő, de ezzel a külügy és a CIA nem ért egyet. Jake Sullivan Bécsben tárgyalt Kína első számú diplomatájával, Vang Jivel az ukrajnai háborúról is. Kína közvetítő szerepet akar játszani a béke megteremtésében Ukrajna és Oroszország között.

“Amerikai-orosz megállapodás kell”

Ezt sürgette Orbán Viktor abban az interjúban, melyet a Bloombergnek adott. Putyin orosz elnök ugyanezen a véleményen van, Zelenszkij ukrán elnök viszont kijelentette: nem tárgyal az orosz elnökkel, mert az háborús bűnös. Biden elnök legutóbb Hirosimában erősítette meg az amerikai álláspontot a G7 csúcsértekezleten, ahol Zelenszkij elnök is jelen volt, hogy az USA nem tárgyal Ukrajna feje fölött Oroszországgal. Orbán Viktor emiatt, és sok más okból Trump visszatértére számít. Az ex elnök, aki vissza szeretne kerülni a Fehér Házba, azzal kérkedik, hogy egyetlen nap alatt tűzszünetet teremtene Ukrajna és Oroszország között. Ez nyilvánvalóan blöff, de a republikánusok jóval kevésbé hívei Ukrajna támogatásának mint a demokraták Washingtonban.

Orosz gázfüggés

A magyar miniszterelnök arról is beszélt a Bloombergnek, hogy Magyarország Katarból is importálni akar földgázt, de ez csak 2026-tól válthatja ki részben az orosz földgázt – hangsúlyozta Orbán Viktor a hosszútávú magyar-orosz gáz szerződés “előnyeit”.

Arról nem beszélt, hogy Putyin európai barátait épp a Gazprombankon keresztül pénzeli.

Egy ilyen listát a brit hírszerzés átadott a CIA-nek. Budapestről idegesen érdeklődtek: kiket találtak Putyin lefizetett barátainak listáján?

Ferenc pápa találkozása az Orbán családdal

Feltűnt, hogy Orbán Viktor fia, Gáspár nem volt jelen a fotózásnál? Gondolom ő inkább katonaként „Felházalt”.

Facebook

STOCKHOLM SZINDRÓMA

„A Stockholm-szindróma egy stockholmi túszdrámáról kapta a nevét. Lényege, hogy a túszok – és a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek esetenként – szimpátiát kezdenek érezni kínzóik, rabtartóik iránt. Ez furcsa; józan ésszel azt hihetnénk, hogy gyűlölniük kellene őket. Általában ez így is van; olykor azonban nem ez történik. A Stockholm-szindróma olyankor léphet fel, amikor a sok bántalmazás mellett a rab, miközben teljesen ki van szolgáltatva fogva tartójának, figyelmet, felületes kedvességet tapasztal részéről.”

Clay Benett

BÉKEPÁRTI? PUTYIN-PÁRTI

Gulyás Gergely az e heti kormány-sajtótájékoztatón kimondta az igazat az Orbán-kormányról. Azt állította: kétféle álláspont van a háborúval kapcsolatban. Az egyik, hogy azonnali tűzszünet és tárgyalás kell, a másik, hogy „a háború addig tartson, ameddig pontosan azok a határok lesznek, amik a háború előtt voltak”.

Szerinte, „aki utóbbi mellett áll ki, az abban érdekelt, hogy a háború még évekig tartson”. Azt hiszem, ilyen nyíltan még nem mondta ki fideszes politikus, hogy amellett van, hogy Ukrajna engedjen át területeket az Orosz Föderációnak, vagyis jutalmazzák meg az agresszort.

A nyugati világ többi országa éppen azért nem híve a tűzszünetnek, azért támogatja Ukrajnát területi integritásának helyreállításában, azért látja el Ukrajnát korszerű fegyverekkel, mert nem akar elfogadni egy olyan precedenst, amely hatályon kívül helyezné az európai biztonságnak az 1975-ös helsinki értekezleten, majd 1990 után újra megerősített, az ENSZ alapokmányára támaszkodó alapelvét, amely elutasítja az államhatárok megkérdőjelezését.

A Szovjetunió felbomlásakor az Orosz Föderáció elismerte a többi volt szovjet köztársaságnak független államként kialakult határait, de mindjárt megsértette Moldova határait Transznyisztria orosz csapatokkal történő leválasztásával, folytatta – már Putyin elnöksége idején – Abházia és Dél-Oszétia leválasztásával Grúziáról, majd a Krím annektálásával és a Donyec-medencei két „népköztársaság” létrehozásával és Ukrajna tavalyi megtámadásával véglegessé tette a szakítást a nemzetközi biztonság alapvető normáival.

A putyini orosz államnak ezt az eljárását honorálná az Orbán-kormány, amikor arra beszélné rá a nemzetközi közösséget, hogy eddigi álláspontjával szemben mondjon le Ukrajna területi integritásáról.

Legutóbb az azonnali kérdések órájában az MSZP képviselője panaszosan azt kérdezte Orbán Viktortól, hogy ugyan miért nevezi őket háborúpártinak, miközben ők a Fidesz „békepárti” határozati javaslatával szemben azt a szöveget nyújtották be az Országgyűlésnek, amit az ENSZ közgyűlésén is elfogadott a tagállamok nagy többsége.

Igazi példája annak, amit én korábbi írásomban „mentegetőző ellenzékiségnek” neveztem. Orbánéknak az ellenzéket és a nyugati világot (amelyhez immár az EU és a NATO új országait is sorolhatjuk Észtországtól Albániáig) háborúpártinak nevező retorikájával szemben nem védekezni kell, hanem támadni.

Rá kell mutatni, hogy valójában Orbánéknak az Ukrajna putyini megtámadását honoráló álláspontja háborúpárti, és az híve a békének, aki kitart az európai béke és biztonság alapvető normája, a határok erőszakos módosításának elutasítása mellett.

Kár, hogy ezt a tavalyi választási kampányban sem és azóta sem mondta ki a demokratikus oldal.

Csúcson a nyugdíjas infláció

Az átlagnál jóval gyorsabban növekedtek az árak két szektorban: az élelmiszerek és az energia esetében. Márpedig ez a kettő a gyógyszerekkel együtt meghatározó a nyugdíjasok fogyasztói kosarában.

A Központi Statisztikai Hivatal szerint az élelmiszerek árai 43,2%-kal nőttek februárban. Már ez is rémesen magas, de a nyugdíjasok által leggyakrabban vásárolt élelmiszerek esetében ez 48%! Ez kész katasztrófa. A legjobban a kenyér drágult : egy év alatt 98%-kal! A sajtnál az éves áremelkedés 87%, majd a tej és a tojás jön 85 illetve 83%-kal.

Csak emlékeztetőül: a nyugdíjak 15%-kal növekedtek az év elején.

Az energia és a gyógyszerek terén is drámai az emelkedés, ezért a nyugdíjasok mindinkább az elé a választás elé kényszerülnek, hogy miről mondanak le: a fűtésről és világításról vagy az evésről és az ivásról, esetleg az életmentő gyógyszerekről.

Orbán Viktor abban bízik, hogy az infláció egy számjegyű lesz az ősszel.

Kérdés, hogy megvalósul-e addigra az egy számjegyű infláció a valóságban is, és nemcsak a KSH mutatja ki – a miniszterelnök baráti biztatására.

A másik kérdés az, hogy hány nyugdíjas éri meg az egyszámjegyű inflációt?

Az államilag alulfinanszírozott egészségügy gondoskodik arról, hogy mind kevesebb nyugdíjas okozzon gondot Orbán Viktornak, akinek a csak a választások idejére van szüksége a megalázott és megszomorított milliókra, akik rászavaznak, mert kétségbeejtő helyzetükben csakis az állam szociális támogatásával tudják elkerülni a katasztrófát.

Minden harmadik magyar a létminimum alatt vegetál

Legalábbis 2020-ban, a nemzeti együttműködés rendszerének tizedik évében  az volt a helyzet Magyarországon, hogy minden harmadik magyar létminimum alatt él. Ez mindennél többet elmond az ország állapotáról és Orbán Viktor rendszeréről, melyet a nyomorgó államfüggő milliók tartanak fenn.

A Policy Agenda kiszámolta: a létminimum 124 ezer forint volt 2020-ban. A KSH 2015 óta nem tesz közzé adatokat a létminimumról. A Kádár rendszer utolsó éveiben ifjabb Fekete Gyula illetve Andorka Rudolf kutató csoportja végzett szegénység kutatást a Központi Statisztikai Hivatalban, ahol betiltottak akkor is minden hasonló vizsgálatot. Andorka Rudolf kutató csoportját felszámolták. Nem a szegénységet hanem a szegénység kutatását igyekezett felszámolni a Kádár rendszer, amelynek hű tanítványa ebben a tekintetben is Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere.

A kétségbeejtő statisztika egyben választ is ad az Orbán rendszer politikai stabilitására.

A létminimum alatt élők a rendszer sziklaszilárd támaszai

A községekben az emberek 40%-a a létminimum alatt vegetált 2020-ban. Itt szerezte a legtöbb szavazatot Orbán Viktor 2022- ben. Nem azért minthogyha a nyomorgó milliók ne tudnák, hogy a rendszer teljesen igazságtalan: míg a felső tízezer dőzsöl addig nekik semmi sem jut! Csakhogy a szegénység államfüggővé varázsol mindenkit: aki nem alkalmazkodik szervilisen a helyi kiskirályok –  Csák Máték mondaná Ady Endre – uralmához az éhhalálra ítéli nemcsak saját magát, de a családját is.

Orbán politikai tehetsége épp az adagolásban van: a létminimum alatt vegetálók pontosan annyit kapnak, hogy életben maradjanak addig amíg rá szavaznak.

Azután az elhanyagolt egészségügy gondoskodik arról , hogy ne éljenek túlságosan sokáig, mert az pénzbe kerül az államkincstárnak, melyet az elit akar lenyúlni. A rendszer jól van ki számítva csak az európai pénzek hiányoznak. Ha sokáig nem jönnek, akkor Orbán Viktornak még több szeretett honfitársát kell a létminimum alá szorítania, mert különben nem marad elég pénz arra, hogy a hűséges pretoriánus gárda ellophassa a magáét. Orbán szerencséjére a következő választás messze van, az ellenzék agyhalállal küszködik. Az ellenzéki pártok jó része politikai innovációjuk, felkészültségük és tehetségük hiányában jelszavakat puffogtat átfogó jövőkép felvázolása helyett, illetve akinek még erre sem telik ők Gyurcsány fóbiájukkal üldözik választóikat, már ha maradt néhány százaléknyi belőlük.

Jeszenszky: az USA utolsó figyelmeztetést küldött Orbánnak

“Most, hogy a szomszédban háború dúl, itt az ideje, hogy egységesen és határozottan lépjünk fel Putyin agressziójával szemben, kiálljunk a transzatlanti értékek mellett” – írta Twitteren David Pressman USA nagykövet miután Washingtonban konzultált Blinken külügyminiszterrel.

Ezt Jeszenszky Géza utolsó figyelmeztetésként értékelte a Klubrádióban.

Antall József egykori külügyminiszterét Orbán Viktor nevezte ki washingtoni nagykövetnek 1998-ban tehát jól ismeri mind az amerikai külügyet mind pedig a magyar miniszterelnököt. Igaz, hogy jóval később  összekülönböztek, mert Jeszenszky norvégiai nagykövetként nem tudta vállalni az Orbán kormány durva fellépését a Norvégia által támogatott szervezetek ellen Magyarországon.

Pressman nagykövet már korábban is jelezte: a magyar kormánynak választania kell Kelet és Nyugat között.

Jeszenszky Géza szerint a magyar kormány kül- és belpolitikája tévút, amely katasztrófához vezet.

“Ha megszűnik a bizalom, akkor a magyar kormány fontos információkat nem fog megkapni”

– hangsúlyozta Jeszenszky Géza.

Csakhogy a Blinken terv már nem is számol Magyarországgal.

Cordon sanitaire Magyarország nélkül

A Washington Post kiszivárogtatta Blinken külügyminiszter elképzelését arról, hogy az ukrajnai háború befejezése után miképp lehetne biztosítani a térség stabilitását. Eszerint többezer kilométeres cordon sanitaire jönne létre Oroszország nyugati határai mentén. Ez Skandináviában kezdődne, ahol már három NATO tag lesz: Norvégia, Svédország és Finnország. Utána jönne a Baltikum. A katonailag legerősebb láncszem egy lengyel-ukrán szövetség lenne. Formálisan így Ukrajna nem válna a NATO tagjává, de Lengyelországgal együtt erős ellenfél lenne bármiféle orosz fenyegetéssel szemben. Csehország és Szlovákia is támogatja ezt az elképzelést, melynek déli erős állama Románia lenne – esetleg szövetségben Moldovával. Hozzájuk csatlakozna Bulgária és Görögország.

Két NATO tagállammal nem számol a Blinken terv: Magyarországgal és Törökországgal. Kettőjük közül Törökország fontos, Magyarország nem az. Vagyis Orbán Viktort leírták ugyanis nélküle is működhet a cordon sanitaire.

Hol az amerikai béketerv?

A Blinken terv gyenge pontja nem az Orbán kormány oroszbarát diplomáciája hanem az, hogy nincs elképzelése: miképp lehetne véget vetni a katonai konfliktusnak Ukrajna és Oroszország között. Amerikai béketerv nélkül ez aligha sikerülhet. Vang Ji, Kína első számú diplomatája Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián elmondta: folytak titkos tárgyalások a nagyhatalmak között egy olyan béketervről, mely figyelembe venné Oroszország biztonsági érdekeit is, de az USA valamilyen oknál fogva visszalépett. Aztán pedig Blinken Kijevbe látogatott, és teljes támogatásáról biztosította Zelenszkij elnököt, aki Ukrajna katonai győzelmében reménykedik noha ezt kevés katonai szakértő tartja elképzelhetőnek.

Jelenleg patthelyzet van, és Orbán Viktor erre alapozza terveit. Szemlátomást hosszútávra is szoros orosz kapcsolattal számol hiszen nemrég bejelentette: Magyarország 2-3 gázerőművet épít. A földgázt ehhez minden bizonnyal Putyintól várja. Miközben az Európai Unió igyekszik megszabadulni az orosz energia függőségtől, Orbán hosszú távra is elkötelezi magát az orosz energia mellett. Miért? A magyar miniszterelnök feltehetően azt gondolja, hogy az USA nem lesz képes döntő szerepét megőrizni a világban, előbb vagy utóbb osztoznia kell Kínával és esetleg más országokkal például Indiával.

Orbán nem hisz a hidegháborús Blinken diplomácia sikerében míg az Európai Unió tagállamainak többsége elfogadja azt, de vannak még kétkedők.

Macron – Orbán Párizsban

A francia elnök éppúgy mint Orbán Viktor az európai szuverenitás híve vagyis az Európai Uniót úgy képzeli el mint egyenrangú nagyhatalmat az USA-val. Ezért közös uniós hadsereget és hadiipart akar. Mindketten az atomenergia fejlesztés hívei, ehhez pedig kell az orosz nukleáris fűtőanyag.

Erről is tárgyal a francia elnök és a magyar miniszterelnök hétfőn Párizsban. Az USA épp ellenkezőleg gazdasági NATO-t akar vagyis olyan egységet a gazdaságban is mint amilyen katonai téren fennáll – egyértelműen Washington irányítása alatt.

Két különböző jövőképről van tehát szó. Európa szempontjából az USA elképzeléseinek az a problémája, hogy tartós alárendeltséget hozna az Európai Uniónak, amely cserébe biztonságot kapna. Csakhogy Európa közvéleménye nagyon megosztott: jelentős részük nem hisz abban, hogy Putyin rájuk nézve is fenyegetést jelent. Ha viszont Európa alárendeli magát az USA érdekeinek, akkor az életszínvonal emelkedése vágyálom marad. Ezzel viszont meginoghat a társadalmi stabilitás, amelyet Macron elnök személyesen is tapasztalhat hiszen Franciaországban a nyugdíjreform ellen összefogott a szélsőbal a szélsőjobbal.

Orbán a lányát látogatta államköltségen Firenzében

A miniszterelnök Egyiptomban tárgyalt, majd hazatérőben nem egyenesen Budapestre repült hanem megállt Olaszországban. Magánprogramot bonyolított le – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtóirodájának vezetője.

Stefano Bottoni történész, aki Olaszországban könyvet adott ki Orbán Viktor rendszeréről, jelenleg Firenzében tanít, és kiderítette: a miniszterelnök Róza lánya ott tanul az Erasmus program keretében. Orbán Viktor és Lévai Anikó őt látogatta meg. Az egyórás látogatás minimum 3-4 millió forintjába került a magyar adófizetőknek. Korábban előfordult, hogy hasonló esetekben ezt az összeget Orbán Viktor befizette az államkasszába.

Egy despota Európában

Ezzel a címmel adott ki könyvet Orbán Viktorról Stefano Bottoni történész Olaszországban. Magyarul egyetlen könyvkiadó sem merte megjelentetni, de a Magyar Hang olvasói összegyűjtöttek 2,5 millió forintot erre a célra. Így a könyv hamarosan megjelenik. Az eredeti olasz kiadáshoz képest új fejezetet is tartalmaz, mely az elmúlt három év eseményeiről számol be.

Orbán csalódott Meloniban

A magyar miniszterelnök igen intenzív kapcsolatot ápolt a jobboldali-szélsőjobboldali olasz vezetőkkel. Silvio Berlusconi az egyik mentora volt hiszen nemcsak a háború utáni Itália leghosszabb ideig hatalmon levő miniszterelnöke volt, de egyben az ország leggazdagabb embere – dollár milliárdos. A Hajrá Magyarország, hajrá magyarok jelszó Berlusconi Forza Italia mintájára született.

Matteo Salvini egykori belügyminiszter, a Lega vezetője is fontos politikai szövetségese Orbánnak éppúgy mint Giorgia Meloni. Itália első női kormányfője azonban csalódást okozott Orbánnak, mert az Európai Néppárttal paktál, amelyből a magyar miniszterelnök kilépett mielőtt kirúgták volna.

Orbán és az új Európa

A magyar miniszterelnök szerint Európa átszerkesztése folyik az ukrajnai háborúval. Mi jellemzi az új helyzetet? A kapcsolatok megszakítása Oroszországgal.

“Minthogy a nyersanyagokra Európának továbbra is szüksége van, ezért új függés alakulhat ki” – célzott a magyar miniszterelnök az Egyesült Államokra.  Majd ismertette a Blinken tervet, amely arra irányul, hogy Lengyelország és Ukrajna valamiféle gazdasági-katonai szövetséget alkosson. Így Ukrajna nem válna a NATO tagjává, de Lengyelországgal együtt elég erős lenne az orosz fenyegetés elhárítására.

“Egy 60-70 milliós gazdasági térség jön létre, és ez több embert jelent mint Franciaország vagy Olaszország”

– mondta Orbán Viktor a kereskedelmi kamarában.

Mihez kezd a magyar diplomácia?

Orbán oroszbarát külpolitikája úgy bukott meg, hogy abból Magyarországnak semmilyen haszna sem származott. Nem kapunk olcsóbban földgázt Putyintól viszont valamennyi NATO szövetségesünk elítéli azt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter Putyin Ukrajna elleni agressziója után is felkeresi Moszkvát.

Lengyelország Orbán nagy barátjából az egyik fő kritikusa lett. Ha létrejön a tervezett lengyel-ukrán szövetség, akkor az kifejezetten ellenségessé válhat a magyar diplomácia oroszbarát politikájával szemben.

A visegrádi együttműködés rendszere szép csendben elhalálozott.

Orbán szembenállása az Európai Unióval immár csakis károkkal jár: nem kapunk pénzt. Orbán magyar-lengyel-olasz szövetségben reménykedett azután, hogy korábbi szövetségesét, Giorgia Melonit Itália miniszterelnökévé választották. Mi történt a valóságban? Giorgia Meloni és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök együtt állt ki Ukrajna mellett Varsóban elítélve az orosz agressziót. Meloni Weberrel, az Európai Néppárt frakcióvezetőjével tárgyal valamiféle együttműködésről az Európai Parlamentben, és nem Orbán Viktorral, aki kilépett az Európai Néppártból mielőtt kirúgta volna onnan Weber.

Egyedül maradtunk – állapította meg évértékelőjében a magyar miniszterelnök, és ez a beismerés azt jelenti: már Orbán is felismerte, hogy zsákutcába jutott.

Merre van innen előre?

Erre még nem jött rá a magyar miniszterelnök, aki talán Trump visszatérésében bízik. Csakhogy Trump, ha egyáltalán visszatér a Fehér Házba, egyáltalán nem biztos, hogy sietne emlékezni az ő Orbán Viktor barátjára. Neki fontosabbak a lengyel és ukrán választók milliói az Egyesült Államokban, akik egyáltalán nem megértőek Putyin Ukrajna elleni agressziójával kapcsolatban. Orbánnak ezért sürgősen új szövetségeseket kellene találnia, mert addig csak az ordító egér tragikomikus szerepe marad meg a számára.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK