A szíriai háborúról tartanak hármas – iráni, orosz és török – csúcsot az oroszországi Szocsiban, miközben a szíriai ellenzék Szaúd-Arábiában folytat tanácskozást.
Putyin orosz elnök, aki nemrég fogadta Bassár el-Aszadot, Szíria államfőjét Szocsiban, most Erdogan török és Roháni iráni elnökkel folytat eszmecserét a térség jövőjéről. A helyzet pikantériája, hogy Erdogan török elnök Aszad ellenfeleit támogatta a szíriai háborúban, miközben a mai napig Damaszkusz legfőbb szponzora Irán.
Közben Szaúd-Arábiában szinte minden szíriai kormánnyal szembenálló szervezet vezetői arról tanácskoznak, hogy mi lesz ezután, mivel Szíriában Aszad elnök csaknem teljes győzelmet aratott.
Csakhogy közben Mohamed bin Szalmán herceg, Szaúd-Arábia trónörököse és hadügyminisztere háborúval fenyegette meg Iránt és szövetségeseit. Benjamin Netanjahu, izraeli kormányfő többször megerősítette:
nem tűri el, hogy Irán katonailag is berendezkedjen Szíriában, egy Izraellel határos országban.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezérkari főnöke a történelem során először adott interjút egy szaúdi lapnak, a londoni székhelyű Elaphnak. Ebben egy olyan szövetséget vázolt fel, amely Szaúd-Arábiából és arab szövetségeseiből, illetve Izraelből és az Egyesült Államokból állna.
És ki lenne az ellenfél?
Irán és az ő szövetségesei! A háború vagy béke kérdése tehát újra élesen felmerül annak ellenére, hogy Roháni iráni elnök bejelentette: a terrorista Iszlám Államnak, mely Szíria és Irak területén működött, immáron vége van.
Aktuálissá vált a paksi számlák kifizetése, de lehet, hogy a kormány idővel olcsóbb hitelre cseréli az orosz kölcsönt, megkérdeztük Hadházy Ákost az esetleges LMP-Jobbik együttműködésről, kormányinfót tartott Lázár, más is csökkentené Tállai után a benzinárat, Izrael együttműködne arab országokkal, meghalt Cseke László – összefoglaljuk a nap legfontosabb eseményeit.
Az oroszok dönthetnek a paksi 4000 milliárd forint kifizetéséről
Forrás: Wikimedia Commons
Tizenöt év alatt kell lebonyolítani a paksi atomerőmű új blokkjának építésével kapcsolatos kifizetéseket, utófinanszírozásban, a számlák szinte hihetetlenül bonyolult rendszerben jutnak el a kiállítástól a kifizetés fázisába. Csak az orosz fővállalkozó bólinthat rá véglegesen a kifizetésre. 4000 milliárdnyi közpénzről van szó.
Lázár János ugyanakkor azt mondta: lehetséges, hogy
a Paks II-re kapott orosz kölcsönt a részletek folyamatos visszafizetésével cseréli olcsóbb hitelre
a kormány.
Lehet-e együttműködés az LMP és a Jobbik között?
Lesznek ellenzéki pártok, amelyekkel együtt lehet működni, ezt az LMP társelnöke Hadházy Ákos mondta a Független Hírügynökségnek. A Jobbikkal való partnerséget, amelyet Vona Gábor vetett fel, nem akarta kommentálni.
Az Unió nem ad pénzt a magyar kerítésre
MTI Fotó: Soós Lajos
Az Európai Bizottság nem fizeti ki Magyarországnak a déli határkerítés költségeinek a felét – közölte Lázár János a kormányinfón. Azt is mondta, hogy
a kormány megvétózza a Lengyelország ellen tervezett uniós eljárást.
Az, hogy az amerikaiak támogatnák a független magyarországi médiát, szerinte beavatkozás a magyar ügyekbe.
Tállai után mások is csökkentenék a benzin árát
Nem sokkal azután, hogy Tállai András képviselő (mellesleg pénzügyi államtitkár és a NAV elnöke) „elintézte”, hogy választókerületében, Mezőkövesden olcsóbb legyen a benzin, a KDNP szóvivője, Hollik István is bejelentette, hogy megvizsgálná saját választókörzetében az üzemanyagárakat.
Hidvéghi Balázs a Fidesz szóvivője azt mondta:
nem tudja megmondani, hogy hány kormánypárti képviselő fordult a Molhoz
A lengyelek és magyarok több demokráciát akarnak egy felmérés szerint
A V4 tagállamaiban súlyos gondok vannak a nemzeti kormányok és a parlament iránti bizalommal – derül ki egy felmérésből, amelyet a Visegrád Alapítvány készített a tagállamok kormányainak megbízásából.
Az Eurobarométer egész Európában készült felmérése szerint
a magyarok mindössze 39 százaléka, a lengyelek harmada és a szlovákok negyede bízik az aktuális kormányban. Ezt is alulmúlja Csehország,
ahol a kormányban alig 18, a parlamentben 12 százalék bízik.
Az EU, amelyet Prágában, Budapesten és Varsóban a vezetők oly szívesen bírálnak, a csehek 30, a szlovákok 43, a lengyelek 44 és a magyarok 46 százalékának a bizalmát bírja.
Izrael hajlandó más arab országokkal együttműködni Irán ellen
Gadi Ejzenkot Forrás: Wikimedia Commons
Izrael hajlandó megosztani hírszerzési értesüléseit a mérsékelt arab országokkal annak érdekében, hogy szembeszálljanak Iránnal – ezt mondta Gadi Ejzenkot, az izraeli hadsereg vezérkari főnöke egy arab hírportálnak adott interjúban.
Ez volt az első eset, hogy hivatalban lévő izraeli vezérkari főnök egy arab nyelvű médiumnak adott interjút.
Franciaországba megy a libanoni miniszterelnök
Két napon belül Franciaországba utazik Szaúd-Arábiából Szaad Haríri libanoni miniszterelnök, mielőtt hazamegy, hogy hivatalosan is benyújtsa lemondását. Emmanuel Macron francia elnök szerint a meghívás néhány napra szól, nem jelenti azt, hogy az emigrációba vonulás lehetőségét ajánlották volna fel.
Horrorisztikus körülmények között élnek a menedékkérők Líbiában
Rabszolgavásárt rögzített a CNN nem messze Tripolitól, Líbia fővárosától. 500-700 dinárt kérnek egy-egy erős, munkaképes rabszolgáért. Az ENSZ értékelése szerint borzalmas körülmények között élnek a bevándorlók Líbiában.
Meghalt Cseke László
Cseke László, eredeti nevén Ekecs Géza, a Szabad Európa Rádió egykori szerkesztője és műsorvezetője 90 évesen halt meg. Műsora, az 1959-ben indult Teenager Party a hatvanas-hetvenes években sokak számára szabadságot, és a nyugati kultúrához való hozzáférést jelentette.
Letiltottak egy popsztárt Egyiptomban, mert a Nílussal viccelt
Betiltotta az egyiptomi zenészszakszervezet Serin Abdel-Vahab popsztár fellépéseit, mert szerintük becsmérlő megjegyzést tett a Nílusra egy koncertjén az Emirátusokban. A koncerten ugyanis készült egy videó, amelyen az énekesnőtől egy rajongója a sztár „Ittál-e valaha a Nílus vizéből?” című számát kéri, mire ő viccelődve azt válaszolja, hogy
Izrael hajlandó együttműködni és megosztani hírszerzési értesüléseit a mérsékelt arab országokkal annak érdekében, hogy szembeszálljanak Iránnal – ezt mondta Gadi Ejzenkot, az izraeli hadsereg vezérkari főnöke egy arab hírportálnak adott interjúban.
az első eset, hogy hivatalban lévő izraeli vezérkari főnök egy arab nyelvű médiumnak adott interjút.
Többek között arról beszélt, hogy Izrael nem akarja megtámadni a Hezbollahot, de azt akarják, hogy vonuljanak ki Szíriából, Iránnal együtt.
Amikor pedig megkérdezték tőle, hogy Izrael a közelmúltban megosztott-e információkat Szaúd-Arábiával, azt mondta:
„Nyitottak vagyunk arra, hogy szükség esetén megosszuk értesüléseinket.”
A szunnita Szaúd-Arábia és a síita Irán között az utóbbi időben több ügy miatt is fokozódott a feszültség. Izrael és Szaúd-Arábia között nincsenek diplomáciai kapcsolatok, Irán viszont Izraelt tekinti a fő ellenségnek.
Izraeli vezetők már többször utaltak rá, hogy Irán erősödése és egyes régióbeli országok emiatti aggodalma újfajta érdekegyezést hozhat létre. Ez a helyzet szerintük akár diplomáciai átrendeződéshez is vezethetne a térségben, ahol eddig csak két arab ország kötött békét Izraellel.
Erről Avigdor Lieberman hadügyminiszter beszélt, miközben Irán már építi is katonai támaszpontját Szíriában.
A légi felvételek tanúsága szerint az al Kiswa támaszponton folynak építkezések, melyek arra utalhatnak, hogy Irán ott tartósan be akar rendezkedni – írja a BBC. A támaszpont mindössze 13 kilométerre van Damaszkusztól vagyis a szíriai fővárost védelmező orosz rakétarendszer megakadályozhatja az ellene indított támadásokat. Ennek azért van nagy jelentősége, mert mind Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu mind pedig a hadügyminiszter, Avigdor Lieberman többször megerősítette: nem tűrik el az iráni katonai jelenlétet határaik közvetlen közelében. Erről Vlagyimir Putyin orosz elnököt is tájékoztatta márciusban Netanjahu, amikor Szocsiban találkoztak.
Az izraeli légierő viszonylag rendszeresen hajt végre támadásokat katonai célpontok ellen Szíriában, de minden ilyen eset előtt időben tájékoztatja az oroszokat, nehogy közvetlen katonai konfliktusba kerüljön a két állam.
A Haaretz beszámolója szerint viszont nemcsak az al Kiswa támaszpont nyugtalanítja Izrael vezetőit, hanem a tartuszi kikötő is, ahol korábban gyakran kötöttek ki orosz hadihajók. Ezekből jelenleg kevesebb állomásozik a szíriai kikötőben, ezért a helyüket most iráni tengeralattjárók és más hadihajók foglalták el a Moszad információi szerint. Ezekről pedig Irán akár rakétacsapást is mérhetne Izraelre.
A feszültség tehát nem enyhül a Közel-Keleten az Iszlám Állam összeomlása után sem, bár Trump és Putyin legutóbb közös nyilatkozatban ismerte el: Szíriában nem lehetséges katonai megoldás.
Hatvanezren vonultak fel Varsóban a lengyel függetlenség napján, a szélsőjobboldali tüntetők antiszemita és rasszista jelszavakat skandáltak.
A fekete ruhába öltözött fiatal tüntetők a harmincas éveket idéző fasiszta zászlókat lengettek, és közben azt skandálták: „Ki a zsidókkal a hatalomból!”, „Fehér Európát!”. A jobboldali, populista kormány belügyminisztere annyit mondott:
„szép felvonulást láttunk”.
Amikor újságírók az antiszemita és rasszista jelszavakról kérdezték, annyit mondott: ez csak nekik probléma.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nemrég Budapesten találkozott a visegrádi államok vezetőivel. Ott mindenki megígérte, hogy fellép az antiszemitizmus ellen. Lengyelországban azonban vannak ezzel problémák.
Anna Zalewska oktatási miniszter például tagadta, hogy a lengyelek is követtek volna el gyilkosságokat a holokaszt idején. Pedig a háborúban megölt zsidóknak a fele nem koncentrációs táborokban halt meg, hanem olyan helyeken, ahol lengyelek is éltek. Volt olyan település, például Jedwabne, ahol
a város katolikus fele legyilkolta a másik felét, a zsidókat.
Lengyelországban volt az első nagy pogrom a második világháború után is, Kielce városában. Ezt is tagadja a miniszter, éppúgy, mint Jaroslaw Szarek, akit a kormány a nemzeti emlékezet bizottságának vezetőjévé nevezett ki.
Ilyen körülmények között nem csoda, ha a lengyel iskolás gyerekek többsége azt hiszi, hogy Auschwitzban elsősorban lengyeleket öltek meg a nácik.
Damaszkusz közelében építkeznek. Az izraeli kormány korábban figyelmeztette Iránt, hogy ha támaszpontokat hoznak létre Szíriában, akkor lebombázzák őket.
A BBC meg nem nevezett nyugati hírszerzői forrásokra hivatkozva és légi felvételekre hivatkozva számolt be arról, hogy Damaszkusz közelében, egy támaszponton folynak építkezések, amelyek arra utalhatnak, hogy Irán ott tartósan be akar rendezkedni. A támaszpont mindössze 13 kilométerre van Damaszkusztól, vagyis
a szíriai fővárost védelmező orosz rakétarendszer megakadályozhatja az ellene indított támadásokat.
Korábban mind Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu, mind a hadügyminiszter, Avigdor Liberman többször megerősítette: nem tűrik el az iráni katonai jelenlétet határaik közvetlen közelében.
Az izraeli légierő viszonylag rendszeresen hajt végre támadásokat katonai célpontok ellen Szíriában, vagy lő le onnan érkező drónokat. A légitámadások előtt eddig mindig tájékoztatták az oroszokat.
nem csak a támaszpont miatt idegesek az izraeli vezetők, hanem a tartuszi kikötő miatt is.
Itt korábban gyakran kötöttek ki orosz hadihajók, de a helyüket egyre inkább iráni tengeralattjárók és más hadihajók foglalták el a Moszad információi szerint. Ezekről a tengeralattjárókról és más hadihajókról Irán akár Izraelt is támadhatja.
Irán és Oroszország egyébként szövetségesek Szíriában: mindketten Bassar el-Aszad rezsimjét támogatják.
A légvédelem Patriot rakétával lőtte le a pilóta nélküli repülőt.
Az ország északi részéből, Cfát város mellől indították a Golán-fennsík fölött repülő drónt lelövő rakétát, amely a két ország közötti demilitarizált övezetre zuhant. Avigdor Liberman védelmi miniszter azt mondta:
„Izrael súlyosnak tekinti felségterületének minden megsértését, és erővel felelünk minden provokációra.”
Azt is mondta: „A szíriai rezsimet tekintjük felelősnek minden lövésért, és nem engedjük egy síita tengely megteremtését Szíriában, amely a további akciók kiindulópontja lehetne.” Ezzel az Aszad-rezsim Iránnal való szövetségére utalt.
Korábban is voltak hasonló incidensek, legutóbb két hónapja is ezen a környéken lőttek le egy drónt, amelyet a libanoni síita terrorszervezet, a Hezbollah irányított Izrael felé.
Hármas csúcstalálkozót tartanak Teheránban, ahol Vlagyimir Putyin mellett Azerbajdzsán elnökét, Ilham Alijevet fogadják. Két fő téma van: a gazdaság és a térség katonai helyzete.
Mindhárom állam az olajra és a földgázra építette stratégiáját az elmúlt évtizedekben, de most az alacsony árak miatt felülvizsgálatra kényszerülnek. Nincs ugyanis miből finanszírozni hatalmi ambícióikat, azokból pedig van bőven.
Azerbajdzsán nem véletlenül vásárolt 5 milliárd dollárért fegyvereket Izraeltől az elmúlt években. Régóta tart a konfliktus Örményországgal, a vitatott terület, Hegyi Karabah miatt.
Irán tovább erősítené befolyását a Közel-Keleten,
főleg Szíriában – ezt viszont Izrael meg akarja akadályozni, ahogy ezt Benjamin Netanjahu el is mondta Putyinnak. Sőt, két hete az izraeli kormánytagok már azt mondták az orosz külügyminiszternek, hogy, ha iráni támaszpontok épülnek Szíriában, azokat le fogják bombázni.
Csakhogy
az oroszok régóta támogatják Iránt,
a támaszpontjaikat is orosz rakétavédelmi rendszer végi. Putyin és Netanjahu viszont nem akar konfliktust a két állam között. Az izraeli miniszterelnök ezért azt kérte Putyintól: figyelmeztesse Iránt.
Irán egyébként még nem döntött a szíriai támaszpontokról – az elnök másra költene inkább, de a keményvonalas Forradalmi Gárda ragaszkodik hozzájuk.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök mondta ezt Szergej Sojgu orosz hadügyminiszternek.
Netanjahu szerint
Szíriában nem lehetnek iráni katonai támaszpontok, mert Irán Izrael megsemmisítésére törekszik.
Irán a szíriai diktátor, Bassar el-Aszad támogatója, Oroszországgal együtt. A Szíriában lévő iráni hadi üzemeket viszont rendszeresen támadja az izraeli légierő, ezért orosz légvédelmi rendszerrel szerelték fel őket.
Netanjahu nemrég Szocsiban tárgyalt Putyin orosz elnökkel és ott tisztázták: Izrael előre értesíti a szíriai légicsapásokról az oroszokat, akik cserébe nem működtetik rakétavédelmi rendszerüket.
Izrael azt is szeretné, ha Oroszország eltávolodna Irántól.
Netanjahu szerint helyes, hogy Trump fel akarja mondani az Iránnal megkötött nukleáris egyezményt. Oroszország szerint viszont az egyezmény felmondása csak tovább fokozná a feszültséget a Közel-Keleten.
Egymásnak üzenget Benjamin Netanjahu és a rendőrség a kormányfő elleni korrupciós nyomozás és az ezzel összefüggő szivárogtatások miatt.
A szócsatát a miniszterelnöki hivatal kezdte: azzal vádolta meg a rendőrséget, hogy egy új, külsős tanácsadó pályázat nélküli alkalmazása óta valósággal cunamivá dagadt a Netanjahu elleni nyomozásról kiszivárgó híráradat.
Netanjahu hivatala szerint nem tartják be az ígéretet, hogy nem jutnak ki információk a nyomozásokról,
és a rendőrség nem adja át vádirat elkészítésének ajánlásával a nyomozati anyagokat az ügyészségnek.
Az MTI tudósítása szerint a vád előzménye az volt, hogy legnézettebb tévécsatorna bejelentette, hogy folytatják a kormányfő elleni nyomozást, és hogy várhatóan újabb kihallgatások lesznek a közeljövőben.
A rendőrség is szokatlanul kemény hangú üzenetben válaszolt. A Jediót Ahronót szerint azt közölték:
alaptalan támadások érik őket, amelyek célja a rendőrség munkájának akadályozása, és a jogállamiság aláásása.
Jichák Hercog, a parlamenti ellenzék vezetője pedig azt mondta: „Ami a művészek, az újságírók és a bírók elleni rohammal kezdődött, ma a rendőrség ellen folyik. Uszít, és saját személyes politikai érdekében megosztja a nemzet egységét, és kárt okoz a jog és a kormányzás jelképének.”
Ehud Barak volt miniszterelnök a Twitteren azt írta: Netanjahu pánikba esett, a nyomozók becsületesen kutatnak, és amikor „Bibit fenyegeti az igazságszolgáltatás, akkor Bibi is támadja azt”. (A Bibi a miniszterelnök széles körben használt beceneve.)
זה מתחיל. נתניהו, בדרכו מטה, מוכן לשרוף את המדינה. רדיפה בזויה ומסוכנת של מוסדות המדינה. כשהחוק מאיים על ביבי, ביבי מאיים על החוק
A kormánykoalíció elnöke viszont megvédte Netanjahut, szerinte is komoly gonddá vált a kiszivárogtatás.
Az utóbbi időben
több, Netanjahuval kapcsolatba hozható ügyben kezdtek nyomozni.
Az egyik szerint drága ajándékokat fogadott el, egy másik szerint médiát befolyásoló üzleti alkuról tárgyalt, de nyomoznak a katonai beszerzések miatt, valamint vizsgálják egy telekommunikációs cég és a minisztérium közti összefonódásokat is. Az első két ügyben már ki is hallgatták a miniszterelnököt.
Akinek már a felesége ellen is vádat emeltek, a kormányfői rezidenciával kapcsolatos pénzügyi visszaélések miatt. Fiát pedig többek között amiatt támadták, mert egy antiszemita tweetet posztolt, ami szerint Soros György a gyíkembereken és az illuminátusokon keresztül irányítja a világot.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
