Kezdőlap Címkék Gazdaság

Címke: gazdaság

Német félgyarmati biztonság – a gazdaság helye a kormánystratégiában

Magyarországé a világ egyik legnyitottabb gazdasága, jelenleg a külkereskedelmi forgalom a GDP 175%-a körül van és növekszik. Az összes áruexportból és áruimportból Németország részesedése kb. 16 ezer milliárd forint, ami a kb. 38 ezer milliárdos GDP majdnem 40%-ának felel meg. Ha hozzávesszük ehhez a szolgáltatások kereskedelmét, a németországi magyar munkavállalókhoz kapcsolódó pénztranszfereket és a német tulajdonú vállalatok hazai beszállítóit, Németország relatív jelentősége még nő is.

A német gyártó és szolgáltató cégek preferenciális elbírálás alá esnek az idegen működő tőke amúgy sem szűkkeblű kormányzati támogatásában és a kormány – minden visszás belpolitikai intézkedése dacára – e vállalatok és anyavállalataik szilárd támogatását élvezi. Biztonsággal kijelenthető, hogy a gazdasági támogatás is hozzájárul ahhoz, hogy a német politika meglehetősen kesztyűs kézzel bánik Orbánnal akár ha a fő támogató bajor tartományi, akár ha a német nemzeti, akár ha az EU-s fórumokat nézzük. A németek egyébként is hagyományosan gazdaságpolitikailag vezérelt külpolitikájában Magyarország stabilitása meglehetősen fontos szempont, és ezt a stabilitást Orbántól várják és meg is kapják. Ezt a helyzetet az amerikai külpolitika utóbbi kétéves elfordulása Európától és ezen belül különösen Magyarországtól csak erősíti, és az oroszokkal kapcsolatos német gazdasági érdekek se gyengítik.

A németek érdekeit nálunk mindössze a munkaerőhiány és a munkaerő képzettsége fenyegeti

Ez azonban még messze nem éri el a stratégiai mértéket. Az Orbán-kormány úgy kalkulál, hogy a német ipar kiszolgálásában sokkal fontosabb szerepe van a munkaerő viszonylagos olcsóságának, és ezt a munkaerőt mindig lehet a hazai KKV-któl elszippantva vagy keletről (elsősorban Ukrajnából) bővíteni, illetve a német vállalati képzés majd kipótolja az esetleges szakmai hiányosságait.

A KKV-knál jelentkező munkaerő-veszteség most éppen kritikus méreteket ölt, de nem lennék meglepve, ha a kormány egy részük tönkremenetelére bazírozna, egy nagyobb részüket pedig hatékonyságnövelésre és támogatásokkal robotizációra is ösztönözné. Ezzel szinkronban az autóipari trendek – pl. a robotizáció és a motorgyártás átalakulása – fenyeget ugyan munkahelyeket a nagyvállalatoknál is, de telephelyeket nem, és a várható technológiai változások középtávon enyhíthetik a gyári munkaerő-hiányt. Most éppen abban a kritikus időszakban vagyunk, amelyben ez a fordulat megtörténik. Ha a robotizáció előrehaladása később munkaerőfelesleget generál, még mindig nyitva áll a közmunka, esetleg néhány évtized múlva a feltétel nélküli (vagy a kínai állampolgári kreditrendszert majd importálva: a feltételes) alapjövedelem, tovább erősítve az állam kontrollját a dolgozók fölött.

A munkaerőpiaci trendek ebben a pillanatban éppen átlagbér-emelkedéshez vezetnek, amihez ugyan hozzájárul a munkaerőkeret- és a túlóraszabályozás is, de ezt a budapesti értelmiség és akár a szakszervezetek meggyőződésével szemben a legtöbb dolgozó – jobb híján – üdvözli. Mindent összevetve 2030-35-ig előretekintve elég jelentős esély van a munkaerőpiaci stabilizációra, ami persze jól jön a Fidesznek.

Magyarország egyre kiszolgáltatottabb lesz a német gazdaságnak

A megkerülhetetlen probléma persze az, hogy ez a stabilizáció Magyarországot egyre kiszolgáltatottabbá teszi a világpiacnak és ezen belül a német gazdaságnak – nem elsősorban az autóipari dominanciájú exportszerkezetünk miatt, hanem a hozzáadott értékének alacsony volta okán. A kormánystratégia alacsony hozzáadott értékre és viszonylag alacsony bérekre, ezeknek köszönhetően alacsony minőségű belföldi szolgáltatószektorra lövi be a gazdaságot, ami az ország tovább fokozódó versenyképességi lemaradását fogja eredményezni. A szoftverek, az MI és a robotok fogyasztói és nem a dizájneri, még csak nem is a termelői oldalára pozicionálja a gazdaságot, amivel – tekintve, hogy paradigmaváltásban így importőrök és (másod)felhasználók leszünk – a 4.0-ás ipari-technológiai forradalom előrehaladtával visszaveti az országot a 3.0-ás állapotban élvezett relatív pozíciójához képest is ahelyett, hogy a jó kihasználásával előretörnénk.

Röviden, az eddig elemzett változások – a német félgyarmati biztonság – ellenére romlik majd Magyarország pozíciója az európai gazdaságban.

Béndek Péter

Bérből és fizetésből, avagy a minimálbér mítosza

0

Tegnap a Független Hírügynökség is benézett a számok mögé, és azt jártuk körül, vajon a dinamikusnak tetsző bérnövekedés mire lesz elég. (Olvassák el szerdai írásunkat, abból minden kiderül.) A Központi Statisztikai Hivatal ma kiadott jelentése szerint szeptemberben a bruttó átlagkereset 322 800 forint volt, 10,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Január-szeptemberben a bruttó átlagkereset 324 100 forint, a nettó átlagkereset 215 500 forint volt, egyaránt 11,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

 

De mi a helyzet a minimálbérrel? Ami a minimálbéreket illeti, a jövőre nézve még nem dőlt el semmi: folynak a bértárgyalások, és az álláspontok egyelőre eléggé messze vannak egymástól. A munkaadók továbbra is 5 százalékkal emelnék a legkisebb béreket, a munkavállalói oldalt képviselő szakszervezetek viszont a minimálbért 13, a garantált bérminimumot pedig 15 százalékkal növelnék.

Nyilván sem a munkavállalóknak, sem a munkaadóknak nem mindegy, hogy mennyi a minimálbér, bár valójában ez főként a utóbbiak számára jelent gazdasági megfontolásokat. A magas minimálbér – elsőre talán furcsának tűnhet – ugyanis nem a munkavállalóknak jó, hanem a politikusoknak. Azok közül is azoknak, akik kedvelik a szemfényvesztést, szeretnek nagyot mondani, hajhásszák a népszerűséget, és az sem érdekli őket, hogy mi ennek az ára.

A munkavállalónak persze jó, ha néhány ezer forinttal magasabb a minimálbére, mint korábban, de még ennél is jobb, ha a munkája keresményéből képes eltartani a családját.

Magyarországon ma minimálbérből családot eltartani nem lehet, átlagbérből is csak akkor, ha a házastárs (élettárs) szintén dolgozik, vagy van máshonnan származó jövedelmük, esetleg egy gazdag nagybácsi Amerikában.

Aki a magas minimálbérrel dicsekszik, az megtéveszti azokat, akik nem értik az összefüggéseket. (A magas átlagbér már egy fokkal jobb mutató.) A magas minimálbér ugyanis – azonos járulékot feltelezve – többe kerül a munkaadónak (gyárnak, hivatalnak, vállalkozásnak), de még az alacsonyabb járulék esetén sem biztos, hogy a munkaadó új munkahelyekkel bővíti a cégét. Ha jóval alacsonyabb a munkavállaló után fizetendő járulék, akkor persze elképzelhető, hogy új dolgozókat vesz fel, de valószínűbb, hogy „beéri” azzal, hogy a régieket megtartja.

A munkaadó akkor vesz fel új munkaerőt, vagyis, akkor növeli a foglalkoztatottságot, ha bővül a piaca, azaz, több terméket tud eladni, mert növekszik a fogyasztás. Vagy még nem bővül, de belátható időn belül komoly esély látszik erre.

Egy kormány dicsekedhet azzal, hogy emelte a minimálbért, ám ha már mégis muszáj, akkor a minimálbér helyett az átlagbérrel kellene dicsekedni, vagy még inkább ez utóbbinak a vásárlóértékével. Ha az emberek a jövedelmükből többet tudnak vásárolni, vagyis, nő a fogyasztás, akkor gyarapodik a gazdaság és beindul a növekedés.

És akkor már (majdnem) mindegy, hogy mennyi a minimálbér.

Soros: Orbán célja, hogy átvegye az európai kereszténydemokraták vezetését

0

Miközben a kormány azt kommunikálja, hogy a magyar származású amerikai milliárdos migránsokat telepítene Európába, és a magyar parlament a Stop Soros törvénycsomag elfogadására készül, Soros György újabb, a magyar kormánypropagandára nem rímelő újságcikkben tette közzé álláspontját. A hvg.hu által közölt írás eredetileg a Project Syndicate-en jelent meg.

 

A 2008-as gazdasági válság óta úgy tűnik, az EU utat vesztett

– írta Soros.

A dollármilliárdos szerint ugyanis az EU a megszorítás programját választotta, amely elvezetett az euróválsághoz, és az eurózónát hitelezőkre és adósokra osztotta fel. Előbbiek feltételeket támasztottak, amelyeket az utóbbiak nem tudtak teljesíteni. Ez már sem önkéntes, sem egyenlő társulás nem volt – pont az ellenkezője annak, amire az EU épült.

Soros úgy látja, ennek eredményeként

ma sok fiatal számára az EU ellenség, amely megfosztotta őket a munkájuktól és a biztos jövőtől.

Az ellenérzésekre rárepültek a populista politikusok és EU-ellenes pártokat és mozgalmakat alapítottak rájuk.

„Ezután jött 2015 menekülthulláma. Elsőre a legtöbben együttérzően fogadták az elnyomás vagy polgárháború elől menekülőket. De attól tartottak, hogy mindennapi életüket megzavarja az ellátórendszerek túlterhelése. Hamarosan pedig elvesztették bizalmukat, amikor azt látták, hogy a hatóságok nem képesek a válság kezelésére.”

„Egész Európát összezavarta a menekültválság. Gátlástalan vezetők még azokban az országokban is ki tudták használni, ahová szinte egyáltalán nem érkeztek menekültek. Magyarországon Orbán Viktor arra alapozta a kampányát, hogy

engem vádolt hamisan azzal, hogy muszlim menekültekkel akarom elárasztani Európát és benne Magyarországot.

Orbán ma a saját, keresztény Európa-víziójának védelmezőjeként lép fel. Ez a jövőkép szemben áll az EU alapelveivel. Az a célja, hogy átvegye az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adó kereszténydemokraták vezetését.”

Eközben – értekezik Soros – az Egyesült Államok tovább súlyosbította az unió problémáit.

„A 2015-ös iráni atomalku egyoldalú felrúgásával Donald Trump gyakorlatilag tönkretette az atlanti szövetséget.”

„Ma már nemcsak retorikai fordulat, hogy Európa léte forog kockán. Ez a valóság.”

Soros szerint az EU három súlyos bajjal néz szembe: a menekültválsággal, a gazdasági fejlődést akadályozó megszorításokkal és a dezintegrációval, amelynek első példája a Brexit.

„Mindenekelőtt a menekültválságot kell kezelni.”

„… mindig az volt az álláspontom, hogy a menekültek szétosztásának teljesen önkéntes alapon kell történnie. Sem a tagállamokat nem szabad befogadásra kényszeríteni, sem a menekülteket olyan országokba irányítani, ahová ők nem akarnak menni. Sürgősen felül kell vizsgálni vagy megszüntetni a dublini szabályozást, amely felelős az Olaszországra és más déli államokra nehezedő igazságtalan terhelésért; és a katasztrofális politikai következményekért.

Az EU-nak meg kell védenie külső határait, de nyitva kell állnia a legális bevándorlás előtt. Ezzel szemben a belső határokat nem szabad lezárni.

Az Európa-erőd, amely totálisan zárt mindenfajta bevándorlás előtt, nemcsak a nemzetközi és európai joggal ellentétes, de teljesen lehetetlen is” – írta Soros.

„Európa szeretne segíteni Afrikán és a fejlődő világon, a demokratikus szándékú kormányok támogatása útján. Ez helyes, mivel ezáltal az érintett országokban javulhat az oktatás és a munkaerőpiac, vagyis polgáraik kevésbé vállalják majd az Európába vezető, gyakran veszélyes utazást.

Egy ilyen ’afrikai Marshall-segély’ eredményeképp nemcsak az ellenőrizetlen menekülthullám apadna el,

de lehetővé válna a rendezett bevándorlás megszervezése is. Így a migráció a bevándorlók és a fogadó országok részéről is önkéntes lehet.”

Soros szerint azonban ma messze vagyunk ettől az ideális helyzettől. Az uniónak még mindig nincs egységes migrációs politikája, sőt, minden tagállam a maga útját járja, gyakran egymás érdekeit keresztezve. Szerinte Európa országai nem az afrikai demokratikus fejlődést tartják szem előtt, hanem csak meg akarják állítani a migrációt.

„Ezért a rendelkezésre álló összeg nagy része diktátorokkal kötött piszkos üzletekre megy el:

megvesztegetik őket, hogy erőszakkal állják útját a népmozgásnak, és elnyomással akadályozzák meg saját állampolgáraik utazását.”

Kalifornia a világ ötödik legnagyobb gazdasága

0

Még Nagy-Britanniát is maga mögött hagyta. Nem először, ilyen már megtörtént 2002-ben is. Előtte csak Japán, Kína, Németország és az egész Egyesült Államok áll.

A legnépesebb és leggazdagabb amerikai szövetségi állam GDP-je 2017-ben meghaladta a 2,7 billió dollárt. A kaliforniai pénzügyi hatóságok által közzétett adatok szerint szinte minden gazdasági szektorban rekord nagyságú növekedés tapasztalható: az ingatlanpiac 26 milliárdos, az informatika pedig 20 milliárdos pluszt könyvelhetett el.

Bokros: Ez államcsődhöz vezet

1

Bokros Lajos szerint, ha lesz olyan gazdasági miniszter, aki vállalni meri, hogy a jövőben legalább évi négy százalékos lesz a gazdasági növekedés, az „vagy teljesen képzetlen, vagy teljesen felelőtlen”.

Orbán Viktor ugyanis korábban azt mondta:

„Csak olyan gazdasági miniszterrel tudok együttműködni, aki négy évre vállalja a 4%-os növekedést, nem csak két évre.”

Bokros, a MoMa elnöke közleményében azt írja: a kapitalista piacgazdaság nem egyenlő az ötvenes évek parancsgazdaságával. Szerinte „kötelező, vagy erősen elvárt kormányzati tervszámot rendelni a növekedéshez, annak eléréséhez pedig tíz éven át legalább 15%-os évi hitelbővítést kapcsolni

rendkívüli butaság és még nagyobb felelőtlenség”.

Azt írja: egy piacgazdaságban a növekedés nem kizárólag a kormány akaratán múlik, hanem elsősorban a lakosság és a vállalatok magatartásán, valamint a külföldi gazdaság helyzetén. A növekedést lehet ösztönözni, de megrendelni nem. Megemlíti az esetleges kínai-amerikai kereskedelmi háborút, az olaszországi bizonytalan politikai helyzetet és azt is, hogy az eurózónában is megállhat a növekedés.

Szerinte egy kicsi és nyitott, felzárkózó gazdaságban

a fenntartható, egyensúlyőrző növekedés első motorja az export, második a beruházás, a harmadik a fogyasztás.

Azt írja: „Matolcsy a maga 7%-os növekedési tervével 2001-ben már megmutatta, hova vezet ennek a törvényszerűségnek a figyelmen kívül hagyása.”

Bokros szerint, ha megáll a magyar export növekedése, akkor a termelő beruházások sem gyarapodhatnak, ha pedig a bankok nyakló nélkül öntik a hiteleket a gazdaságba, akkor romlik azok minősége, ráadásul az infláció és a külföldi eladósodás is nőni fog.

Szerinte amiről a kormány beszélt,

„az vagy közvetlenül vezet államcsődhöz, vagy a bankok csődjén keresztül közvetetten”.

Azt kérdezi a kormánytól: „Nem tanultatok semmit saját, illetve Medgyessy és Gyurcsány hibájából?”

Lapszem – 2018. április 5.

0

Ma a Vincék ünneplik a névnapjukat. A Vince latin eredetű, a Vincentius névből, mely a vinco szóból származó személynév. Jelentése: győztes, nyertes. Olvassa el a lapszemlét!

Magyar Hírlap: Szavazásra biztat a Lungo Drom

Egy esetleges ellenzéki győzelem esetén a mindennapjaink kerülnének veszélybe, megszüntetnék ugyanis a határzárat, a migránsok szabadon jöhetnének be az országunkba – hívta fel a figyelmet Farkas Flórián. A Lungo Drom elnöke szerint a választás az eddigi eredményeink megvédéséről, illetve azok folytatásáról szól.

A vasárnapi országgyűlési választás a legfontosabb voksolás a magyarországi cigányság életében a rendszerváltozás óta – erősítette meg a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke. Kifejtette: az eredmény meghatározza Magyarország további sorsát, és „így a mi közösségünkét is”. A választás a közös értékeink megtartásáról, az eddigi eredményeink megvédéséről, illetve azok folytatásáról szól – tette hozzá. Leszögezte, a Fidesz és a Lungo Drom együttműködése már több mint tizenhat éve töretlen, a jelenlegi kormány elkötelezte magát, és rendkívüli erőfeszítéseket tesz a hátrányos helyzetben lévők társadalmi felzárkózása érdekében, az érintettek bevonásával ért el megkérdőjelezhetetlen eredményeket a cigányság oktatása, foglalkoztatása, életkörülményeinek javítása területén.

A programok sikerét már a statisztikák is igazolják, például nőtt a romák aránya a felsőoktatásban, egyre többen jutnak munkához, és végre csökken a szegénység kockázatának kitettek száma. A roma politikus szerint április 8-án nem csupán pártokra szavazunk.

Magyar Nemzet: Másfél éve nincs érdemi kormányzás

A civil szféra aktivizálódása túlmutat a pártalkukon, és sok fiatalt mozgósít; a kisember sem gondolhatja azt, hogy amikor a miniszterelnök nyilvánosan fenyeget sokakat, nemzetközi cégeket üldöznek el az országból, akkor ő biztonságban van – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdászprofesszora.

A korábbi jegybankelnök szerint másfél éve látszatkormányzás folyik, ez jó a gazdaságnak, az viszont nem, hogy továbbra sincsenek megoldva az oktatás és az egészségügy súlyos problémái. A szakértői kormánynak van racionalitása, hiszen ellenzéki győzelem esetén nagyon eltérő indíttatású pártoknak kellene együtt kormányozniuk, amit leghatékonyabban technokrata kormánnyal lehetne megvalósítani, amely mögött az ellenzéki pártok frakciói állnának.

Az elmúlt nyolc évben nagyon sok aknát rejtett el a jelenlegi kurzus a jogszabályok között, amelyek megnehezíthetik a jövendőbeli kormány dolgát. Ezért feltétlenül egybehangzó akarat kell a jövendőbeli kormánypártoktól, hogy ezeket az akadályokat mihamarabb meg kell szüntetni. Én egyébként azt sem zárnám ki, hogy a jelenlegi kormánypártok padsoraiban is ülnek olyanok, akik egyetértenek ezzel. Hiszen a személyre vagy adott szituációra szabott jogszabályok nagyon félrevihetik a kormányzást és ezzel az országot, ahol a jelenlegi kormánykörök hatalomgyakorlása egyre messzebb kerül a népakarattól. S ennek az árát egyszer meg kell fizetni.

Magyar Idők: Ha nincs határod, nincs országod

Douglas Murray angol neokonzervatív író, újságíró tabudöntő módon ír Európa és az európai identitás válságáról, a migrációról és arról, hogy a jövőben Nyugaton bevándorlóországok is kialakulhatnak. Európa furcsa halála című könyve nemrég jelent meg magyarul, hazájában sikerkönyv lett. Lapunknak adott interjújában úgy nyilatkozott: azt tartja igazán súlyosnak, hogy a most zajló folyamatokról nem vitatkozhatunk normálisan, mivel ellenlábasaink minden érdemi vitát megakadályoznak vádaskodásaikkal, és rögtön idegengyűlöletet, rasszizmust kiáltanak. Szerinte úgy őrizhetjük meg Európát olyannak, amilyen ma, ha újra megéljük történelmi hagyományainkat, megtartjuk Európa hitét. Hinnünk kell abban, amit elértünk, ezt pedig meg kell próbálnunk továbbadni.

Népszava: Formálódik a baloldali szövetség

Megszületett a koordinációról szóló egyezség az MSZP-Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció, valamint az Együtt között – olvasható a Népszavában. Igaz, az LMP – egyelőre legalábbis – kimaradt a megállapodásból, ám a pártvezetők szerint elképzelhető, hogy lesznek még további visszalépések is.

Szerdán mindenesetre abban egyeztek meg, hogy az Együtt összesen tizenegy körzetben lépteti vissza saját jelöltjeit az MSZP-Párbeszéd, valamint a Demokratikus Koalíció javára, cserébe pedig két körzetet kap. Talpon marad csepeli jelöltjük, így – miután a szocialista Bangóné Borbély Ildikó Facebook-posztjában hivatalosan is bejelentette visszalépését – Budapest 17-es körzetében Szabó Szabolcs lesz a legesélyesebb ellenzéki induló.

Budapest XVI. kerületében is az Együtt állíthat majd jelöltet, ott Vajda Zoltán lesz majd a fideszes Szatmáry Kristóf legfőbb kihívója.

2030-ra a munkahelyek 40 százaléka is eltűnhet Kelet-Európában

0

Kelet-Európában meghaladhatja a 40 százalékot azoknak a munkahelyeknek az aránya, amelyek kiválthatóvá válhatnak a 30-as évekre automatizálással. Hosszú távon leginkább a szigorú oktatási követelményeket támasztó országok munkavállalói élvezhetnek nagyobb védelmet. Növelni kell a beruházásokat az oktatásba – hívja fel a figyelmet a PwC most megjelent elemzése.

A tanulmányban a PwC elemzői a három egymást átfedő automatizálási hullám (az algoritmikus, a kiterjesztési és az autonómia hullám) 2030-as évekig terjedő hatásait vizsgálták nem, kor és képzettség szerint. 29 országból több mint 200 ezer munkahelyhez kapcsolódó feladatot és készséget elemeztek, s arra az eredményre jutottak, hogy a kutatásban részt vevő 29 országban (Magyarország sajnos nincs közöttük, miközben Csehország, Lengyelország, Litvánia, Oroszország Szlovákia és Szlovénia a régió országai közül igen) az automatizálás a munkahelyek átlagosan mindössze 3%-át veszélyezteti a 2020-as évek elejére, az évtized végére azonban ez az arány csaknem 20%-ra nő, a 2030-as évek közepére pedig 30% körüli lehet.

Az automatizálás növekedése eleinte főleg a nőket érintheti, míg a férfiak majd inkább a 2030-as évek közepén érzékelhetik azokat.

Országonként eltérő a kiváltható munkahelyek aránya: egyes kelet-ázsiai és észak-európai gazdaságokban, ahol magasabb a képzettségi szint, mindössze 20-25% körül lehet, míg Kelet-Európában, ahol a nagymértékben automatizálható ipari termelés részesedése az összfoglalkoztatottságból viszonylag magas,

meghaladhatja a 40%-ot a harmincas évekre.

Eltérő hatások várhatók az egyes iparágakban – a közlekedésben és a raktározásban számítanak a legnagyobb kiváltásokra (52%-osra).

Az elemzésnek talán a leginkább tanulságos része az, amely az oktatás-képzés-felkészítés fontosságát emeli ki. A magasan képzett (diplomával vagy magasabb végzettséggel rendelkező) munkavállalók kitettsége sokkal kisebb, mint a középfokú vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezőké, s hosszú távon ez utóbbiak különösen ki lesznek téve az automatizálásnak.

ezért fontos növelni az élethosszig tartó tanulásba és az átképzésbe történő beruházásokat

– hívja fel a figyelmet a PwC, rámutatva: a magasabban képzett munkavállalók jellemzően jobban tudnak alkalmazkodni a technológiai változásokhoz.

Hosszú távon leginkább azon országok munkavállalói élvezhetnek nagyobb védelmet az automatizálással szemben, amelyek szigorú oktatási követelményeket támasztanak – ilyen például Szingapúr vagy Dél-Korea. Ez azokra az országokra is érvényes (különösen Európában), ahol az oktatásra fordított kiadások a GDP százalékában kifejezve magasak.

Növelni kellene az oktatásra és a készségek fejlesztésére irányuló köz- és magánberuházásokat

annak érdekében, hogy a munkavállalók pályafutásuk során könnyebben alkalmazkodjanak a technológiai változásokhoz.

A kormányzatoknak, a vállalati szférának, a szakszervezeteknek és más szervezeteknek egyaránt hozzá kell járulniuk az új technológiákhoz való alkalmazkodás elősegítéséhez.

Bokros Lajos értékelése a „Nemzeti Szégyen Kormányáról”

0

A Modern Magyarország Mozgalom elnöke szerint a magyar gazdaság növekedése elsősorban nem a hazai teljesítménynek, hanem az európai konjunktúrának köszönhető. Az alábbiakban Bokros Lajos legújabb blogbejegyzését olvashatják.

 

Évértékelők évadja köszöntött be februárban a hazai pártoknál. Ilyenkor elvárt, hogy pártelnökök megmondják a tutit arról, hogyan nézett ki az elmúlt évben hazánk teljesítménye a nagyvilágban.

Nem akarok felülni divatnak, nem tartok részletes évértékelőt. Egy év a nemzet életében túl rövid idő, nincs mit értékelni rajta.

Két irányzatot azonban mégis megemlítenék. Ezek nem újak, nem tavalyiak, hanem immár évtizedesek. Fontos azonban, hogy az irányzat évtizede nem változik.

A nemzeti szégyen kormánya igen büszke arra, hogy a magyar gazdaság tavaly 3,7%-os növekedést ért el. Azt sugallják, mintha mindez az ő munkájuk eredménye volna.

Mi sem áll távolabb az igazságtól. Szomszédaink – Horvátország kivételével – mind gyorsabban növekedtek. Románia 5,5%-kal, Lengyelország 4,6%-kal, Csehország 4,5%-kal, Szlovákia 4,1%-kal, Szlovénia és Bulgária 4-4%-kal. Eredmény: tavaly leszakadtunk Közép- és Kelet-Európától.

Miért volt mégis 3,7%-os növekedés? Elsősorban a remek európai konjunktúra miatt, ami lehetővé tette az export kiugró növekedését. Ezen kívül csak a fogyasztás nőtt érdemben, elsősorban a béremelések és a kormány szavazatszerző intézkedései (pl. többszöri nyugdíjkiegészítés) miatt. A beruházások, a jövő motorjai, alig növekedtek és évek óta nagyon alacsony szinten mozognak. Megy kifelé a tőke.

A növekedés lehetne jóval magasabb, ha a kormány intézkedési ösztönöznék, nem pedig visszafognák a jövedelmező beruházásokat. Erről azonban egyáltalán nincs szó.

Másik fontos jellemzője a tavalyi évnek, hogy folytatódik a társadalmi leszakadás, és az uralkodó osztály teljes erkölcsi lezüllése. A most megismerhető OLAF-jelentésből napnál világosabban kiderült, hogy a kormányhoz közeli vállalkozók egy része bűnöző. Szevezett és tervezett költségvetési csalás gyanúja lengi körül a hazai közbeszerzések jelentős részét. A nemzeti szégyen kormánya mellé immár felsorakozott a nemzeti szégyen uralkodó osztálya.

Van min változtatni áprilisban.

Komoly szaktudással rendelkező, személyükben hiteles és tisztakezű vezetőkből alakuló kormányra van szüksége hazánknak. Hogy a leszakadást megállítsuk, majd elindítsuk a felzárkózást.

Ne nagyobb szeletet ígérjen minden párt az egyre kisebb kenyérből, hanem legyen olyan kormány, amelyik képes nagyobb kenyeret sütni. És olyan pék, amelyik nem lopja el kenyerünk felét.

A Harvardon szerzett doktorátust a kínai gazdaság irányítója

0

Rendet kell teremtenünk a rosszul teljesítő hitelek piacán – ezzel a katonás felhívással lepte meg olvasóit a pekingi Zsenmin Zsipao. A Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt központi lapja egy nagyon fontos elvtárs véleményét közölte, de nevet nem említett. Jólértesült pekingi tudósítók szerint Hszi Csin-ping elnök jobbkezéről van szó, aki most Davosban is kifejtheti: merre fejlődik a világ második legnagyobb gazdasága.

Liu He 65 éves és immár ő irányítja Kína pénzügyeit. Korábban az ötéves gazdasági tervek fő konstruktora volt. Tanulmányait Pekingben kezdte, de az Egyesült Államokban folytatta: 1995-ben a Harvard egyetemen szerzett doktorátust közgazdaságtanból. Aztán idén ősszel

bekerült a 25 tagú Politikai Bizottságba,

Kína hatalmi központjába. Nem kis feladattal kell megbirkóznia, hiszen Kínában a hitelezés hálója áttekinthetetlen. Az viszont köztudott, hogy a hitelállomány a háromszorosa az éves GDP-nek. A valós szám minden bizonnyal még magasabb. A rosszul teljesítő hitelek a pénzügyi rendszer stabilitását fenyegetik. Ehhez jön még az, hogy Donald Trump – épp a davosi világgazdasági fórumra időzítve – megkezdte kereskedelmi háborúját Kína ellen.

Tavaly Hszi Csin-ping tüzes beszédet mondott a szabadkereskedelem mellett. Valójában azonban a kínaiak egyáltalán nem olyan elszántak emellett, ha a saját hatalmas belső piacukról van szó. Hszi Csin-ping viszont az őszi pártkongresszuson megígérte: szélesebbre tárják a kaput a külföldi befektetők előtt. Ebben segítheti Liu He.

Együtt: Elbukott a Széll Kálmán Terv

0

A Széll Kálmán Tervben 2017 év végére célul kitűzött 55% helyett 74,5% lesz az adósságráta, így még a kormány számai alapján is elbukott az államadósság elleni küzdelem – véli az Együtt.

Erről Pataki Márton, a párt elnökségi tagja írt közleményében, mert szerinte a kormány valós teljesítménye elmarad a választók felé kommunikált propagandától. Leírja, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter nem válaszolt az Együtt kérdésére, amelyben a Széll Kálmán Terv teljesülését kérik számon.

Az Orbán-kormány 2011. március 1-jén jelentette be a Széll Kálmán Tervet, mellyel az államadósságot a bruttó hazai termék 50 százalékának megfelelő szintre akarták csökkenteni 2018-ra a 2010-es év végi 80,5 százalékról. Ennek alapján 2017. év végére a GDP 55%-ra kellett volna csökkenteni az államadósságot. Varga Mihály január 2-án azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy előzetes számítások szerint, az Eximbankkal együtt 75,4% lesz az adósságráta, tehát

a terv és a megvalósulás között 19,5 százalékpont a különbség, amely 7255 milliárd forintot jelent

– írja az Együtt.

A párt szerint az adósságrátában látható csökkenés is hazugságon alapul: a magánnyugdíj-pénztári rendszer, a nyugdíjrendszer tőkefedezeti ágának a megszüntetésén. A magánnyugdíj-rendszer fenntartása és az Orbán-kormány megvalósult költségvetési politikája mellett az államadósság már a GDP 92,9 %-ra nőtt volna, ami még további 6485 milliárd forintot jelent, ami hiányozni fog az államkasszából, amikor a jövőben nyugdíjakat kell fizetni – írják.

Pataki arra is kitér, hogy az oktatáson, az egészségügyben és a szociális ellátórendszeren nem látszik, hogy hová tűnt ez a sok ezer milliárd forint. Az Együttt szerint a pénzt egy részét egyszerűen ellopták, és ebből gazdagodott meg Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Habony Árpád, illetve Andy Vajna. A nagyobb része pedig az Orbán-kormány rossz gazdaságpolitikájának az elleplezésére ment el. 

Pataki mindezt úgy foglalta össze, hogy felélte és ellopta a Fidesz Magyarország jövőjét.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK