Feltűnt, hogy Orbán Viktor fia, Gáspár nem volt jelen a fotózásnál? Gondolom ő inkább katonaként „Felházalt”.
Címke: Ferenc pápa
Ferenc pápa találkozása az Orbán családdal
Ferenc pápa és Putyin
A katolikus egyház feje békemissziót vállalt, és ennek érdekében tárgyalt Budapesten Hilarion Alfajev orosz metropolitával és Orbán Viktor miniszterelnökkel – ez derült ki a sajtóértekezleten, melyet Budapestről hazatérőben a repülőgépen tartott meg a pápa.
“Nemcsak Piroskáról és a farkasról beszélgettünk” – mondta mosolyogva Ferenc pápa, aki találkozni szeretne az orosz ortodox egyház fejével, Kirill pátriárkával. A magyar diplomácia vétózta meg Kirill pátriárka felkerülését az uniós feketelistára. Kirill pátriárka, akit Hilarion Alfajev metropolitával együtt az FSZB magasrangú tisztjének tartanak Nyugaton, támogatja Putyin háborúját Ukrajnában.
A két budapesti tárgyaláson szó volt arról is, hogy Ferenc pápa szívesen találkozna Putyin orosz elnökkel a béke érdekében.
“Mindenki érdekelt a békében, én pedig a magam részéről hajlandó vagyok mindent megtenni a békéért. Egy küldetés már folyamatban is van, de egyelőre nem nyilvános” – mondta Ferenc pápa, aki hozzátette, hogy “Hilarion Alfajev intelligens ember, akivel fenn kell tartani a kapcsolatot, ha komolyan vesszük az ökumenét.”
Hilarion Alfajev Moszkvában az orosz ortodox egyház külügyminisztere volt, nemrég érkezett Budapestre, ahol már bemutatták Karácsonyi oratóriumát és könyvét.
Ferenc pápa és Magyarország
Először 1956-ban figyelt fel Magyarországra a katolikus egyház mai vezetője, aki fiatal jezsuita szerzetesként Argentínában találkozott Magyarországról érkezett szerzetes társaival.
Már pápaként a migránsok befogadásának ügyében szembekerült Orbán Viktor kormányával. Ferenc pápa első útja a Vatikánon kívül egy migráns tábor meglátogatása volt Lampedusa szigetén. Mostani sajtóértekezletén az Európai Unió felelősségét hangsúlyozta a migráns probléma megoldásában “hiszen a legnagyobb teher az Európai Unió déli határára nehezedik: Görögországra, Olaszországra, Spanyolországra stb.”
Ferenc pápa a migránsok befogadásának és uniós újraelosztásának híve, míg Orbán Viktor a kerítés építésének.
A pápai nuncius azokat a magyar főpapokat támogatja, akik a pápai irányvonalat követik míg azokat, akik Orbán Viktor politikájának hívei háttérbe szorítja. Jó példa erre az egykori veszprémi érsek ügye: ő szentelte fel a Karmelita kolostort a várban, és beszédeiben maximálisan támogatta Orbán Viktor migráns ellenes politikáját. Amint elérte a 75 éves nyugdíj korhatárt, azonnal nyugdíjazták Márfi Gyulát. Helyére egy Róma irányvonalát követő érseket, Udvardy Györgyöt nevezték ki, aki egy vita után kiutasította az egyház megyéből elődjét.
A püspöki kar elnöke, Veres András szeretne Erdő Péter bíboros utóda lenni. Vele a pápai nuncius állítólag közölte: ez csakis akkor lehetséges, ha a Vatikán irányvonalát követi és nem Orbán Viktorét. Veres püspök ezért nem is akart hosszabbítani a püspöki konferencia élén, de a miniszterelnök bizalmi emberei tudatták vele: ha nem marad, akkor annak egyháza láthatja kárát. Veres András újra a püspöki konferencia elnöke lett, de a karrierről le kellett mondania – legalábbis addig amíg Ferenc pápa ül Szent Péter trónján.
Ferenc pápa a vasárnapi misén hangsúlyozta: ”szomorú és fájdalmas zárt kapukat látni. Zárt kapukat azokkal szemben akik idegenek, mások és szegények.”
Ez egyértelmű bírálata Orbán Viktor migráns politikájának. A pápa nem takarékoskodott a hatalom bírálatával sem:
”a pásztor nem rabló és nem tolvaj! Nem él vissza a szerepével, nem nyomja el a rábízott nyájat.”
Végül arra szólította fel a híveket a Kossuth téren, hogy
“legyetek ti magatok a nyitott kapuk!”
A világtól elzárkózó nacionalizmussal szemben a kereszténység univerzális jellegét hangsúlyozta Budapesten Ferenc pápa, akinek háromnapos látogatása az egész magyar közvéleményt felrázta.
Ferenc pápa az orosz ortodox egyház egyik vezetőjével is találkozott
Hilarion Alfajev metropolitát átölelte Ferenc pápa, aki szeretne közvetíteni Moszkva és Kijev között. Hilarion Alfajev metropolita jelenleg a Magyarországon élő orosz ortodoxok vallási vezetője, de korábban a külkapcsolatok irányítója volt Moszkvában az ortodox egyház központjában.
Kirill pátriárka is ezt a fontos tisztességet töltötte be mielőtt az orosz ortodox egyház vezetője lett. Mindkét főpapot azzal gyanúsítja az ellenzék Oroszországban, hogy a titkosszolgálat magasrangú tisztjei és támogatják Putyin Ukrajna elleni agresszióját. Az Európai Unió szerette volna feleket listára helyezni Kirill pátriárkát emiatt, de a magyar diplomácia ezt megakadályozta, így nem kobozták el az orosz ortodox főpap hatalmas, nyugati bankokban őrzött vagyonát. Az orosz ortodox egyház nemcsak belföldön, de külföldön is aktívan együttműködik a titkosszolgálattal, birtokai és templomai kiváló búvóhelyek Putyin hírszerzői számára.
Hilarion Alfajev Krisztus oratóriumát a budapesti Zeneakadémián mutatták be tavaly decemberben.
Márciusban jelent meg Hilarion Alfajev könyve Jézus Krisztusról Budapesten. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes így méltatta a könyvbemutatón az orosz metropolita könyvét: ”a mai ember számára is megragadhatóvá teszi a hitet.”
Ferenc pápa megköszönte az ukrán menekültek befogadását
A katolikus egyház feje Ukrajna miniszterelnökével tárgyalt a Vatikánban mielőtt útnak indult volna Budapestre. Az Árpád-házi Szent Erzsébet templomban az egyházaknak köszönte meg azt, hogy befogadták az Ukrajnából menekülőket. Ferenc pápa a migránsok befogadását szorgalmazza mindenütt, így nem véletlenül nem az államnak hanem az egyháznak köszönte meg a befogadást. A migráció kérdésében Ferenc pápa és Orbán Viktor véleménye élesen szembeáll egymással. Ferenc pápa a templomban találkozott olyan menekültekkel, akik nemcsak Ukrajnából, de Szíriából, Afganisztánból, Jordániából stb. érkeztek Magyarországra.
A katolikus egyházfő, akinek családja bevándorlóként érkezett Itáliából Argentínába, így beszélt a menekültekhez és persze a magyar hatóságokhoz:
”nem elég csak kenyeret adni, mely táplálja a gyomrot hanem a szívet is táplálni kell! A tevékeny szeretet nem pusztán anyagi és szociális segélynyújtás, de az egész emberre figyel: Jézus szeretetével talpra akarja őt állítani.”
Ferenc pápa ezt követően felkereste az Istenszülő Oltalma nevű görög katolikus templomot. Az osztrák-magyar monarchia utódállamaiban sok görög katolikus él, mert a XVIII.-ik században Kaunitz osztrák kancellár kitalálta, hogy Őfelsége ortodox híveit át kellene téríteni Moszkva vagy Konstantinápoly hűségéről Rómáéra. Ők lettek a görög katolikusok, akik szép számmal élnek Magyarországon is, de sokkal többen Ukrajnában és Romániában. Sztálin és Ceausescu beolvasztotta a görög katolikus egyházat az ortodoxba, de a rendszerváltás után újra szétváltak. Ukrajnában a görög katolikusok a nemzeti érzés legfőbb hordozói, mert az osztrák-magyar monarchiában nem zaklatták őket míg a cári Oroszországban és a Szovjetunióban az ukrán nemzeti érzést nacionalizmusnak bélyegezték és üldözték.
Ferenc pápa április végén jön Budapestre
Erdő Péter bíboros jelentette be a hírt, hogy április 28-30-án Ferenc pápa Budapesten tartózkodik majd. “Szeretettel várjuk a hazai és a határokon túli papokat és hívőket” – hangsúlyozta Erdő Péter bíboros.
Ferenc pápa Magyarországon találkozni fog menekültekkel és szegényekkel. Ezenkívül ellátogat a Batthyány-Strattmann Gyermekgondozó Intézetbe – tudatta a Vatikán szóvivője. Aki elmondta, hogy a háború kezdete óta csaknem egymillió menekült érkezett Ukrajnából Magyarországra, akik aztán tovább is utaztak.
Ferenc pápa legutóbb 2021-ben járt Magyarországon amikor részt vett az eucharisztikus kongresszuson. Korábban Csíksomlyón is találkozott magyar hívőkkel Romániában – hangsúlyozta a Vatikán szóvivője, aki ismertette Ferenc pápa programját is.
A Szentatya megérkezése után találkozik a köztársasági elnökkel, majd pedig a miniszterelnökkel a Karmelita kolostorban. Búcsúzóul Ferenc pápa misét pontifikál a Kossuth Lajos téren.
Orbán: csak Ferenc pápa és én állunk a béke mellett
A magyar miniszterelnök ezt többször is megismételte. Ferenc pápa valóban gyakran jelezte, hogy kész lenne elutazni Kijevbe és Moszkvába a béke érdekében. A Vatikán szóvivője nem véletlenül említette azt, hogy csaknem egymillióan érkeztek Ukrajnából Magyarországra. Igaz, hogy hozzátette: a döntő többségük tovább is utazott. (Információink szerint körülbelül 28 ezer menekült maradt Magyarországon.) Ukrajnában a görög katolikusok Ferenc pápa fennhatósága alá tartoznak. Ők azokon a területeken élnek, melyek egykor a Habsburg monarchiához tartoztak. A görög katolikus vallást Kaunitz kancellár találta ki, akit nagyon zavart, hogy a Habsburg uralkodók szláv és román alattvalói vallási szempontból keletre figyelnek. Sztálin parancsára a görög katolikus egyházat beolvasztották az ortodoxiába. Csak a Szovjetunió bukása után nyerték vissza függetlenségüket. Ukrajnában a nemzeti érzés jóval erősebb az ország nyugati részein, ahol sokan a görög katolikus vallás hívei mint a keleti tartományokban.
Van-e Ferenc pápának béketerve Ukrajna számára?
Nemrég a kínaiak álltak elő egy béketervvel, melyet Volodimir Zelenszkij elnök éppúgy pozitívan fogadott mint Vlagyimir Putyin.
A pápa látogatása Magyarországon lépést jelenthet a béke irányában.
A magyar püspöki kar kereszttűzben Ferenc pápa és Orbán Viktor között
A veszprémi vita mutatta meg, hogy a magyar püspöki karon belül is vita dúl arról, hogy Ferenc pápa vonalát kövessék-e, például a migráns kérdésben vagy Orbán Viktorét, aki élesen szembeáll ebben az ügyben a Vatikánnal? Veszprém nemrég nyugdíjba vonult érseke szentelte fel annak idején a Karmelita kolostort, ahol most Orbán Viktor fogadja majd Ferenc pápát. Az érsek markáns támogatója volt Orbán Viktor migráns ellenes politikájának. Így nem csoda, hogy amint elérte a nyugdíj korhatárt, a Vatikán búcsút vett tőle. Utódával is összekülönbözött, ezért el kellett hagynia a főegyházmegyét. A püspökök meg vannak fogva: előmenetelük a pápától, pénzük Orbán Viktortól függ. Jól látszott ez akkor amikor megválasztották a püspöki kar új elnökét. A régi elnök, Veres András nem akart indulni, mert érsek szeretett volna lenni. A pápai nuncius viszont közölte vele: minthogy Orbán politikáját támogatja, erről ne is álmodjon. Veres András erre vissza akart lépni, de ekkor Orbán Viktor bizalmi embere közölte vele: ha nem ő lesz a püspöki kar elnöke, akkor kevesebb kormányzati pénzre számíthat a katolikus egyház. Veres András kapitulált, és újra elvállalta a püspöki kar elnöki tisztét.
Ebbe a világba érkezik meg Magyarországra Ferenc pápa, aki sejti: sok ellenfele számít rá, hogy már nem sokáig ül Szent Péter trónján. Ferenc pápa 1936-ban született és 2013-ban választották meg. Ő az első latin-amerikai, és első jezsuita pápa is. A Szentatya Budapesten külön találkozik a jezsuitákkal is április végén.
Magyar katolikus egyház – félúton Ferenc pápa és Orbán között
Veszprém érseke Udvardy György felkérte elődjét, Márfi Gyulát – Orbán Viktor miniszterelnök lelkes hívét, aki felszentelte a karmelita kolostort – hogy “távozzon Veszprémből annak érdekében, hogy az egyházmegye kormányzásának gondjaitól a megfelelő távolságot tudja tartani – egyúttal a saját érdekében is.”
Látszólag a két egyházi vezető, előd és utód viszonyát az rontotta meg, hogy a veszprémi székesegyház felújítását másképp képzelik el. Valójában azonban politikai különbségről van szó amint az kiderül abból az interjúból, melyet a 79 éves nyugalmazott érsek a Heti Válasznak adott. A lap így ír az idős nyugalmazott érsek és a hatalom viszonyáról: Márfi Gyula nyugalmazott érseknek sok befolyásos kormányzati ismerőse van. Már érseksége alatt is a kormányzati üzenetek egyik fő rezonátora volt a katolikus egyházban. A migrációval és az LMBTQ- val kapcsolatos álláspontja közelebb áll a magyar kormányéhoz mint Ferenc pápáéhoz.
Az idős ex érsek ezt nem is tagadja:
“Így van. Ez érthető hiszen a Szentatya ősei nem álltak 300 évig harcban a muszlimokkal. Neki a 150 éves török megszállásról sincsenek olyan emlékei mint nekünk. Azonkívül az ősei is migránsok voltak Argentínában, ahol befogadták őket. Ő nagyon jó ember, és ezért elkerülhette a figyelmét, hogy szülei keresztény emberként mentek egy keresztény országba míg hozzánk muszlimok jönnének.”
Fordult-e Márfi Gyula Orbán Viktor miniszterelnökhöz a székesegyház ügyében hiszen egy 39 milliárdos állami beruházásról van szó?
“Nem, nem helyezkedhetek szembe az érsek úrral. Legfeljebb tájékoztatást adhatok a miniszterelnök úrnak.”
Veszprém fontos hely a katolikus egyházban: innen ment Esztergomba Mindszenty József. Amikor 75 éves korában Márfi Gyula kötelezően felajánlotta lemondását a pápának, Rómában azt azonnal elfogadták. A püspöki kar elnöke, Veres András szívesen lett volna az utóda. Ám tudatta vele a pápai nuncius, hogy amíg Orbán Viktor irányvonalát követi a püspöki kar élén addig erre csöppnyi esélye sincs. Veres András püspök ezért nem is kívánta folytatni a püspöki kar elnöki posztján, de Orbán Viktor ragaszkodott ehhez. Így Veres püspök maradt a püspöki kar élén, és nem lett érsek Veszprémben.
Ferenc pápa kontra Orbán
Kettőjük hűvös viszonya megerősítést nyert a tavalyi eucharisztikus kongresszuson, melyet Budapesten rendeztek meg. Igazi személyes találkozóra nem is került sor hiszen a hivatalos magyar állami küldöttséget Áder János akkori államfő vezette. Ezt a megoldást Erdő Péter bíboros találta ki, hogy elkerülje a konfrontációt a pápa és a magyar miniszterelnök között. Erdő Péter arra hivatkozott, hogy Áder János katolikus míg Orbán Viktor református.
Csíksomlyón, ahol nemrég Ferenc pápa is misét pontifikált, idén Udvardy György veszprémi érsek misézett pünkösd alkalmából.
Ő szerzett 39 milliárd forintot a magyar államtól a székesegyház felújítására Veszprémben. A dunántúli város Európa kulturális fővárosa lesz jövőre. A magyar katolikus egyház pedig marad félúton Ferenc pápa és Orbán Viktor között: a kinevezések Rómából jönnek, a pénz viszont a magyar miniszterelnöktől.
Pápai béke misszió Moszkvába és Kijevbe
Ferenc pápa ismét cáfolta, hogy egészségi állapota miatt lemondásra készülődne. A sajtónak elmondta, hogy hamarosan Kanadába utazik. Utána pedig el akar látogatni Moszkvába és Kijevbe, hogy megpróbáljon legalább tűzszünetet kialkudni a két harcoló féltől.
Ferenc pápa korábban találkozott Kirill pátriárkával, aki az orosz ortodox egyház vezetőjeként maximális mértékben támogatja Putyin agresszióját Ukrajnában. Válaszul az ukrán ortodox egyház megszakította a kapcsolatait Moszkvával, és a konstantinápolyi pátriárka támogatásával teljes mértékben önállóvá vált. Bertalan, konstantinápolyi pátriárka is elítélte Putyin agresszióját Ukrajna ellen.
A pápa elítéli a háborút
Pietro Parolin, a Vatikán államtitkára már felvette a kapcsolatot Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel – mondta a pápa. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ez valamiféle békemisszió lenne, melynek során ellátogatna Kijevbe is.
Oroszországban kevés katolikus él, mert az ortodox egyház – az állam támogatásával – igyekszik vallási monopóliumot teremteni az országban. Ukrajnában azonban szép számban élnek görög katolikusok, akik elismerik a pápai felsőbbséget vagyis Rómához tartoznak. A szovjet időkben üldözték őket, de a független Ukrajnában fontos szerepet játszanak – különösen az ország nyugati részén, az egykori osztrák-magyar monarchia területén.
Magyar pápa Szent Péter trónján?
Ferenc pápa egészségi állapotának romlása felerősítette a találgatásokat: talán ő is lemond mint elődje, XVI-ik Benedek? Ferenc pápa legutóbb úgy nyilatkozott, hogy esze ágában sincs lemondani.
Erdő Péter bíboros is esélyes lehet arra, hogy Ferenc pápa utódja legyen Szent Péter trónján – véli a Catholic Herald című újság. Erdő Péter bíborost II. János Pál pápa választotta ki a magyar katolikus egyház élére. A hetven éves főpap már húsz éve tölti be ezt a tisztséget noha már nem ő a püspöki kar elnöke. Erdő Péter kiváló kánon jogász márpedig ez fontos a katolikus egyháznak, amelynek úgy kell lépést tartania a változó világgal, hogy meg kell őriznie a kétezer éves tradíciót is. A család jogi ügyekben Erdő Péter volt a pápa által kiválasztott vezető a püspöki szinódus legutóbbi összejövetelén. Ferenc pápa liberális reformjait nem sikerült keresztül vinni, mert a konzervatív többség ezt megakadályozta. Erdő Pétert is konzervatívnak tartják, de ugyanakkor nagy diplomatának is. Az olaszul, angolul és franciául jól beszélő magyar bíboros hosszú évekig az Európai Püspöki Kar elnöke volt.
Erdő és Orbán
A magyar miniszterelnök támogatta a Vatikánban Erdő Péter kinevezését a magyar katolikus egyház élére, de azóta sokminden megváltozott. A migráns válság idején a magyar püspöki kar válaszúthoz érkezett: Ferenc pápa egyértelműen kiállt a bevándorlók mellett, míg a magyar miniszterelnök falat épített velük szemben. Erdő Péter bíboros igyekezett megmaradni a középúton. Emiatt megrendült benne Orbán Viktor bizalma. Ezt követően Veres András püspököt támogatta , aki meg is szerezte a magyar püspöki kar elnöki posztját. Csakhogy Veres András Erdő Péter utóda szeretne lenni, ehhez pedig kell a pápai támogatás. A budapesti nuncius állítólag közölte vele, hogy ameddig támogatja Orbán Viktor migráns ellenes politikáját addig nem számíthat előrelépésre a katolikus egyházban. Veres András erre vissza akart lépni a püspöki kar elnöki tisztétől, nem akart indulni a választáson. Ám ekkor
a magyar miniszterelnök üzente neki: ha nem vállalja a püspöki kar elnöki posztját, akkor a katolikus egyház kisebb anyagi támogatásra számíthat a jövőben.
Veres András meghátrált. Újra ő lett a püspöki kar elnöke, és egyelőre le kellett mondania az érseki székről, az előrelépésről a katolikus egyházban.
Amikor Ferenc pápa Budapesten járt, akkor Erdő Péter bíboros tanúbizonyságot tett pompás diplomáciai képességeiről. Teljesen a saját kezébe vette a pápai látogatás megszervezését, és ily módon sikerült elkerülni Ferenc pápa és Orbán Viktor esetleges szócsatáját. Erdő Péter arra hivatkozott, hogy Orbán Viktor református, ezért a magyar küldöttség vezetője a katolikus Áder János lett Ferenc pápa tárgyaló partnere Budapesten.
A konzervatívok támogatják Erdő Péter
Ferenc pápa hívei a Vatikánban azt állítják, hogy csakis konzervatív ellenfeleik terjesztik az egyházfő lemondásának a hírét. Trump hívei mindenestre kiállnak mellette az Egyesült Államokban, ahol a konzervatívok nagy jogi sikert arattak miután a Legfelső Bíróság eltörölte az abortusz jogot. Az amerikai bíborosok 1978-ban nagy szerepet játszottak abban, hogy évszázadok óta először nem olasz pápát választottak a lengyel II. János Pál személyében. Nem kétséges, hogy az igen konzervatív lengyel bíborosok is jobban kedvelik Erdő Pétert mint a jelenlegi pápát. Ferenc pápa mindezt tudván egyre másra nevez ki új bíborosokat a fejlődő világból, ahonnan ő is érkezett. Az új pápáról a 120 tagú bíborosi kollégium dönt, ahol még soha ilyen sok Európán és Észak Amerikán kívüli főpap nem ült. Az ő jelöltjük állítólag egy Fülöp szigeteken népszerű biboros, aki jóval liberálisabb nézeteket vall a világról mint Erdő Péter. Ferenc pápa őt szeretné utódjának. A katolikus egyház nagyon megosztott, ezért a pápaválasztás esélyei áttekinthetetlenek.
Magyar bíboros még sohasem ült Szent Péter trónján. Bakócz Tamás esztergomi érsek ugyan pályázott, de veszített egy Medicivel szemben. Erdő Péternek mint mérsékelt konzervatívnak lehetnek esélyei, de Trump híveinek hangos támogatása aligha javítja ezeket.
Ferenc pápa: eszem ágában sincs lemondani!
A 85 éves katolikus egyházfő tolószékben jelent meg a nyilvánosság előtt az elmúlt napokban és lemondta afrikai útját. Emiatt hírek terjedtek el arról, hogy elődjéhez hasonlóan lemondana. XVI. Benedek pápa egészségi okból távozott a pápai trónról 2013- ban.
“Addig szolgálok amíg az Úr megengedi”
– hangsúlyozta Ferenc pápa.
A múlt héten lemondta tervezett afrikai útját egészségi állapotára hivatkozva. A katolikus egyházfő akkor arról beszélt, hogy nyolcvan éves kora után senki sem ura a testének teljes mértékben. Rómában papok előtt korábban kijelentette: operáció helyett inkább lemondok!
Most azonban brazil püspökök előtt arról beszélt, hogy “addig szolgálok amíg az Úr ezt megengedi a számomra!”
Roque Paloschi érsek, aki részt vett a találkozón, később elmondta a vatikáni hírügynökségnek, hogy Ferenc pápa azt is hozzátette: “eszem ágában sincsen lemondani!”
Oscar Andres Rodriguez bíboros, a pápa egyik bizalmasa, kijelentette: “Sohasem gondolt komolyan a lemondásra.”
A pápa ellenfelei terjesztik a lemondás hírét
Tavaly 11 napot töltött kórházban az idős pápa. Beleinek egy részét eltávolították. A kórházból kijövet akkor úgy nyilatkozott egy spanyol rádiónak, hogy “eszébe sem jutott a lemondás”.
Az AFP hírügynökség szerint “a pápa környezetében a döntő többség nem hisz abban, hogy Ferenc pápa lemondana.
” Ezt a fake newst (álhírt) a pápa ellenfelei terjesztik – nyilatkozta egy bíboros a Reuters hírügynökségnek.
Amerikai az új nuncius Budapesten
Világegyházzá vált a római katolikus egyház, ahol még nem is oly rég a nunciusok többsége olasz volt. A vatikáni diplomácia nagyköveteként szolgált a későbbi XII. Pius pápa és VI. Pál pápa. Mindeddig ő volt az utolsó olasz pápa Szent Péter trónján, mert utódának I. János Pálnak csak pár nap jutott. Utána pedig 1978-tól fogva megindult a külföldi pápák sora. Ferenc pápa az első latin amerikai pápa, aki egyben az első jezsuita is, aki trónra került a Vatikánban. Ferenc pápa egy amerikai nunciust nevezett ki Budapestre.
Mit lehet tudni Michael Wallace Banachról, aki a Memphis címzetes érseke címmel rendelkezik?
1962-ben született az Egyesült Államokban, Massachusetts államban. Ez az állam híres arról, hogy polgárai között sok az ír katolikus. Az USA első katolikus elnöke, John Fitzgerald Kennedy is innen származott. A diplomáciai főiskola elvégzése után távoli missziókon szolgált például Pápua Új Guineában és sok afrikai államban. Számára tehát Magyarország új terület lesz, amely fel is értékelődhetett a Vatikánban hiszen Orbán Viktor első külföldi útja épp ide vezetett a választások megnyerése után.
Mit mondott Orbán Ferenc pápának?
A katolikus egyházfő szerint azt, hogy Putyin május kilencedikén akar véget vetni a háborúnak. Kijevben sokakat érdekel: vajon Orbán honnan tudja ezt, és előttük miért tartotta titokban.
Ennél kínosabb kérdést is feltettek a magyar miniszterelnöknek Ukrajnában: vajon Putyin megsúgta-e neki az agresszió pontos dátumát, de ő ezt nem árulta el Zelenszkij elnöknek?!
Ez azért kardinális kérdés, mert az orosz csapás végül is váratlanul érte az ukránokat február 24-én, mert két nappal korábbra jelezték azt az amerikaiak. Emiatt az oroszoknak sikerült megsemmisíteniük az ukrán légierő és a légvédelem jórészét. Megindíthatták kommandós akciójukat Zelenszkij elnök meggyilkolására, és ezt csak az utolsó percben sikerült meghiúsítani – ma se tudjuk pontosan, hogy hogyan.
„Orbán Viktort Putyin előre tájékoztatta a támadás pontos dátumáról. A hallgatásért cserébe felajánlotta Kárpátalját a magyar miniszterelnöknek” – fogalmazta meg a vádat Olekszij Danyilov, az Ukrán Nemzeti Biztonsági Tanács titkára vagyis egy fontos vezető.
„Magyarország valamiért azt hitte, hogy megszerezheti a területünk egy részét, de ez sohasem történhet meg. Meglátjuk, hogy milyen következményei lesznek ennek a háború után Magyarországra nézve” – fűzte hozzá az ukrán vezető.
Ferenc pápa mindenesetre komolyan vette Orbán értesülését arról, hogy Putyin május kilencedikéig véget akar vetni a háborúnak. Ezért jelezte mind Kijevnek mind pedig Moszkvának, hogy hajlandó személyesen közvetíteni a béke érdekében. Ferenc pápa egyelőre nem kapott választ.
A háború 69. napja – Orbán a pápának súgott
Putyin és „különleges hadművelete”meghalt,
már a gyászjelentést is megírták.
A kérdés csak a temetés dátuma.
Amikor Ferenc pápa a magyar miniszterelnökkel folytatott beszélgetésről beszélt a Corriere della Sera olasz lapnak adott interjújában elmondta: Orbán közölte, hogy az oroszok május 9-ig szeretnék befejezni az ukrajnai háborút. „Remélem, hogy igen…
Ehhez képest a CNN információi szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök május 9-én hadat üzenhet Ukrajnának az úgynevezett „különleges hadművelet” helyett.
Más feltételezések szerint Oroszország május 9-ét felhasználhatja az úgynevezett „DPR” és „LPR” annektálásának kinyilvánítására, Mariupol teljes ellenőrzésére és az Odesszára irányuló offenzíva fokozására. Ez lehetővé tenné Oroszország számára, hogy növelje a sorkatonák számát, amit most nem tehet.
Ferenc pápa kijelentette, hogy kész találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában, de nem látja értelmét Kijevbe menni.
