Kezdőlap Címkék Ferenc pápa

Címke: Ferenc pápa

Hágai bíróság: Netanjahu miniszterelnök háborús bűnös

Elfogató parancsot adott ki a hágai nemzetközi bíróság Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joav Gallant nemrég leváltott hadügyminiszter ellen háborús bűnök elkövetése miatt.

Netanjahu egy kategóriába került Vlagyimir Putyinnal, akit az ukrajnai háború miatt ítéltek el. A bíróság egy sor Hamász vezetőre is hasonló ítéletet mondott ki, de őket időközben levadászta a Moszad. A Hamász 2023 októberében indított terror támadást Izrael ellen Jom Kippur idején. Izraelt meglepte a támadás, de azután visszavágott: a hadsereg bevonult a gázai övezetbe, ahol több mint kétmillió ember él – háborús körülmények között.

Ferenc pápa népirtással gyanúsítja Izrael kormányát

A katolikus egyház feje vizsgálatot sürget abban az ügyben, hogy az izraeli hadsereg és a belső elhárítás mit művel a gázai övezetben és Ciszjordániában. Ferenc pápa szerint fennáll a népirtás gyanúja is. Az izraeli kormány szélsőségesei – köztük Smotrich pénzügyminiszter – nem is nagyon titkolják, hogy el akarják üldözni az arabokat a gázai övezetből és Ciszjordániából valamint magából Izraelből. Céljuk a Nagy Izrael megteremtése, melyben a vallásos zsidók alkotnák a többséget. A demográfia viszont azt mutatja, hogy a vallásos zsidók ugyan gyorsan szaporodnak, de a muzulmán arabok még inkább. Nagy Izraelben már jelenleg is arab illetve muzulmán többség áll fenn, és az idő előrehaladtával ez csak fokozódni fog. Benjamin Netanjahu azért sem akarja befejezni a több mint egy éve tartó háborút, hogy minél több palesztin tűnjön el Nagy Izrael területéről. Trump kijelölt izraeli nagykövete teljes mértékben osztja a zsidó szélsőjobboldal álláspontját:

”palesztinok nincsenek, csak arabok vannak. Nekik el kell tűnniük Nagy Izrael területéről, mert “az Úr a zsidóknak, az ő választott népének adta Izrael földjét.”

Mike Huckabee nem zsidó, hanem keresztény fundamentalista, aki úgy véli, hogy valamennyi zsidónak a világból haza kellene térnie Izraelbe, ahonnan viszont az araboknak távozniuk kellene, hogy legyen hely az új bevándorlóknak. Jelenleg a helyzet azonban az, hogy Izraelből folyik a zsidók kivándorlása, mert a háborús körülmények miatt egyre kevesebben bíznak az ország jövőjében.

“Harminc év múlva nem lesz Izrael”

– mondta egy baloldali politikus a Le Monde diplomatique tudósítójának Jeruzsálemben.

A 75 éves Benjamin Netanjahu viszont bízik az izraeli közvélemény és Donald Trump támogatásában. Benjamin Netanjahu jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral is: a magyar kormányfő először az izraeli miniszterelnök ajánlásával jutott be a Fehér Házba Donald Trumphoz 2019-ben.

Újabb magyar bíboros

A 68 éves Német László, belgrádi érseket is a bíborosi kollégium tagjának jelölte Ferenc pápa, így egyidőben két magyar főpap is a pápaválasztó közösség tagja lehet.

Szerbiában a katolikus egyház kisebbségben van, elsősorban a magyarok között vannak hívei. A vatikáni szabályok szerint 120 80 év alatti bíboros lehet a pápaválasztó testület tagja. Korábban szinte kizárólag olasz főpapok lehettek pápák, de II. János Pál 1978-as megválasztása óta már nem Olaszország adja Krisztus földi helytartóját. Ferenc pápa előszeretettel nevezi ki a kis katolikus közösségek vezetőit bíborossá míg a nagy egyházak a korábbinál csekélyebb lehetőséget kapnak. A 44 éves Mykola Bichok, az Ausztráliában élő ukrán görögkatolikusok püspöke lesz a legfiatalabb bíboros. Ferenc pápa ezzel is állást foglal az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Ukrajna vatikáni nagykövete üdvözölte a döntést annak ellenére, hogy Kijevben az ottani görögkatolikus érsek  kinevezésre gondoltak.

A latin-amerikai kinevezések ezúttal is dominálnak, Észak Amerikának csak egyetlenegy új bíboros jutott: Toronto érseke. Az egyháztörténet első latin-amerikai pápája igyekszik minél több új bíborost kreálni Latin Amerikából abban a reményben, hogy utóda is ebből a közösségből jöhet.

A jezsuita pápa négy új ferencrendi szerzetest nevezett ki bíborossá

Közülük különösen érdekes Teherán érseke hiszen Irán jelen pillanatban háborúban áll Izraellel, a katolikus közösség nem igazán jelentős. Ferenc pápa a mostani 21-el együtt összesen 92 új bíborost nevezett ki, aki pápaválasztó korban van vagyis még nem érték el a nyolcvan éves korhatárt. Elődje, XVI-ik Benedek pápa 24 új bíborost kreált, a lengyel pápa, II. János Pál hatot a pápaválasztó kollégium tagjai közül.

Ferenc pápa nagyon is tisztában van a migráció fontosságával hiszen maga is olasz bevándorlók gyermekeként született Argentínában. A Vatikán migrációért felelős “minisztere” ezért is kapta meg a bíborosi  kalapot.

Vatikáni államtitkár békemissziója Kijevben

A pápa képviseletében Pietro Parolin bíboros vesz részt Szűz Mária ünnepén Berdiscsevben, és a Vatikán államtitkára tárgyal az ukrán vezetőkkel is.

Ferenc pápa többször is felajánlotta közvetítő szerepét az ukrajnai háború lezárására. A katolikus egyház feje Matteo Zuppi bíborost, az olasz püspöki kar elnökét tavaly bízta meg egy békemisszióval: Kijevben, Moszkvában, Washingtonban és Pekingben is járt Ferenc pápa képviselője, de csak kisebb eredményt ért el:

az oroszok által elhurcolt ukrajnai gyerekek egy része visszatérhetett a családjához.

Ferenc pápa az ukrán vezetőket arra kérte, hogy mutassák fel a fehér zászlót: tárgyaljanak Putyinnal! Ezt Zelenszkij elnök elutasította. Ukrajna jelenleg azon az állásponton van, hogy Putyinnal csak azt követően lehet tárgyalásokat kezdeni a tűzszünetről, hogy az orosz csapatok elhagyták az ukrán területet. Putyin viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a megszállt terület Oroszországhoz tartozzon. A párbeszéd esélye így meglehetősen csekély noha a 29 hónapja tartó háború teljesen kimeríti Ukrajnát, amely csakis a NATO és az Európai Unió támogatásával képes tartani magát.

Trump: a harmadik világháború szélén állunk

Az Egyesült Államok ex elnökét hivatalosan is elnök jelölté választotta a republikánus konvenció. A merénylet utáni első beszédében Trump természetesen elsősorban a hazai helyzettel foglalkozott mondván:

”az infláció tönkreteszi az amerikaiakat”,

de kitért a külpolitikára is:

“Most háború dúl Európában és a Közel Keleten, a konfliktusok egyre inkább kísértenek Tajvanon, Koreában, a Fülöp szigeteken és egész Ázsiában. A Föld harmadik világháború szélén billeg” – fogalmazta meg nézeteit a világpolitikáról Donald Trump, akinek jó esély van rá, hogy novemberben újra az Egyesült Államok elnöke legyen.

Ellenfele, a jelenlegi elnök, Joe Biden nincs már teljesen birtokában szellemi erejének. Többen lemondásra szólították fel demokrata támogatói közül is. Korábban Joe Biden a külpolitika specialistájának számított: sokáig volt a szenátus külügyi bizottságának a vezetője Washingtonban. Elnöksége kezdetén deklarálta az új hidegháborút: Kína és Oroszország immár az USA stratégiai ellenfelének számít. Ezt követte Putyin agressziója Ukrajna ellen, amely egy megnyerhetetlen háborúhoz vezetett el. A Közel Keleten a Hamász terrorakcióját követő konfliktus a gázai övezetben egyre jobban elhúzódik, sőt azzal fenyeget, hogy kiszélesedhet, ha háború robban ki Izrael és a libanoni Hezbollah között.

Az amerikai diplomácia nem képes megoldani sem az ukrajnai sem pedig a közel-keleti konfliktust míg Donald Trump azt állítja, hogy gyorsan rendezné ezeket személyes tárgyalások útján.

Trump azért akarja gyorsan megoldani az ukrajnai és a közel-keleti konfliktust, mert Kínát tekinti az első számú ellenfélnek, amelynek a gazdasági ereje is megvan ahhoz, hogy kérdésessé tegye az Egyesült Államok vezető szerepét a világban.

Ferenc pápa: “minden háború abszurd”

Ferenc pápa a békéről beszélt húsvétkor Nagyszombatban. Szlovákia érseki székhelyén pontifikált misét a katolikus egyház vezetője, aki ismét állást foglalt a béke mellett Trnavan.

Nem véletlenül választotta Ferenc pápa Nagyszomabatot hiszen Szlovákia – a magyar kormányhoz hasonlóan – béketárgyalásokat sürget a szomszédos Ukrajnában, ahol több mint két éve folyik a megnyerhetetlen háború, melyet Putyin agressziója váltott ki. Ukrajna számára Ferenc pápa azt javasolta, hogy mutassa föl a fehér zászlót, és keresse a béketárgyalást Oroszországgal. Ezt Zelenszkij ukrán elnök ingerülten elutasította noha tisztában van azzal, hogy Ukrajna lehetőségei arra, hogy kiszorítsa az orosz hadsereget az ország területéről ugyancsak korlátozottak. Márpedig Ukrajna ezt szabta meg a béketárgyalások megkezdésének alapvető feltételének. Biden elnök öt perc alatt békét köthetne Ukrajna feje fölött Putyinnal, de mi ezt nem fogadnánk el – mondta ezzel kapcsolatban Zelenszkij, aki számíthat a szomszédos Lengyelország maximális támogatására.

A katolikus Lengyelország jelenleg a világ országai közül a lehető legtöbbet költi katonai célokra: a GDP csaknem 5%-át! A NATO előírás 2%. Donald Tusk miniszterelnök szerint egyre nő a háború esélye a NATO és Oroszország között.

Ferenc pápa a háború ellen

“A béke iránti vágyakozást a gyűlölet kegyetlensége és a háború vadsága töri meg”

– mondta Ferenc pápa Nagyszombatban. Putyin orosz elnök Ukrajnát vádolta az iszlamista merényletért, melyet Moszkva mellett követtek el, és ahol a halottak száma meghaladta a 140-et. Válaszul Zelenszkij ukrán elnök arra utalt, hogy Putyin a korábbihoz hasonlatosan maga rendezhette meg a merényletet, hogy azután az orosz társadalom gyűlöletét Ukrajna irányába terelhesse.

“A háború mindig abszurd és mindig vereséget jelent”

– hangsúlyozta Ferenc pápa az Urbi et Orbi áldásában a Szent Péter téren Rómában. A pápa tűzszünetet sürgetett a gázai övezetben, ahol az izraeli hadsereg és a Hamász háborújában rémes állapotokat kénytelen elviselni a polgári lakosság.

Ami Ukrajnát illeti: Ferenc pápa mindenekelőtt a hadifoglyok kicserélését javasolta, hogy ezzel meg indulhasson valamiféle békefolyamat Kijev és Moszkva között.

Ukrajna vezetői szerint már zajlik a harmadik világháború

Ferenc pápa béke nyilatkozatára reagált Ukrajna vatikáni nagykövetsége: “Amikor harmadik világháborúról beszélünk, amelyik éppen most zajlik, akkor tanulnunk kell a második világháborúból. Ki beszélt akkor komolyan arról, hogy tárgyalni kell Hitlerrel?

Ha véget akarunk vetni a háborúnak, akkor mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy levágjuk a sárkányt!” – írta X-en az ukrán nagykövetség.

Ferenc pápa, aki mindenképp szeretné elkerülni a harmadik világháborút, fehér zászlót és tárgyalásokat javasolt, mert nem hisz abban, hogy Ukrajna képes lenne legyőzni Oroszországot. Mintha ebben már Washingtonban sem nagyon bíznának hiszen távozik a külügyből Victoria Nuland államtitkár asszony, akit Moszkvában “bestiának” tituláltak, mert ő érte el 5 milliárd dolláros programjával, hogy Kijev búcsút intett Moszkvának.

Két évvel Putyin agressziójának megindulása után Ukrajna még mindig ellenáll – ez a legnagyobb győzelem, de az orosz hadsereg túlerejével szemlátomást nem bír. Zelenszkij elnök arról beszél, hogy 2024 az erőgyűjtés éve lesz, és jövőre indulhat meg az offenzíva, amely tavaly kudarcba fulladt.

Macron francia elnök már NATO csapatok küldését javasolta Ukrajnába, hogy elkerüljék az ukrán hadsereg vereségét.

Peszkov, Putyin szóvivője ezt világháborús fenyegetésnek nevezte. A német kancellár és az amerikai külügy elhatárolódott Macron kijelentésétől.

Putyin= Hitler?

Megállja-e a helyét az ukrán vezetés analógiája? Adolf Hitler a világ legerősebb hadseregével birodalom építéshez fogott hozzá: Európát és a Közel Keletet akarta elfoglalni, hogy vetélytársa lehessen a brit világbirodalomnak és az Egyesült Államoknak. Németország akkor a világ második legerősebb gazdasági nagyhatalma volt az USA mögött. Ehhez képest Putyin Oroszországa nem gazdasági nagyhatalom: Dél Korea GDP-je is magasabb nála. Hadserege és titkosszolgálata szánalmasan leszerepelt Ukrajnában, a háromnapos villámháborúból hosszú és megnyerhetetlen konfliktus lett. Hitler villámháborúi sikeresek voltak Európa nyugati felén, és a Szovjetunióban is nagyon messzire jutott néhány hónap alatt. Csak óriási emberáldozattal és angolszász támogatással sikerült megállítani. A Szovjetunió emberi tartalékai kimeríthetetlenek- mondta Sztálin, aki katonák millióit áldozta fel a frontokon.

Ukrajna emberi tartalékai nagyon is kimeríthetetők, lassan elfogynak a katonái. A nyugati pénzügyi támogatás akadozik, Donald Trump kerek-perec megmondta, hogy ha az európai országok nem kellően támogatják a harcok folytatását egymaga egy centet sem ad, ha visszakerül a Fehér Házba. Emberei – ugyan belpolitikai okokból sikeresen akadályozzák az ukrán támogatást Washingtonban.

Ebben a helyzetben javasolt béketárgyalásokat Ferenc pápa, aki szerint

“nem kell szégyellni a párbeszédet, ha annak célja a béke.”

Putyinnal nem lehet tárgyalni – mondja az ukrán vezetés, amely nem sokkal az agresszió után hetekig tárgyalt Törökországban az oroszokkal. Erdogan török elnök most újra felajánlotta ugyanezt. A döntést persze Washingtonban hozzák meg, ahol Biden elnök azt mérlegeli: az ukrajnai háború vagy a fegyverszünet hoz-e neki több szavazatot a novemberi választáson, ahol minden egyes szavazatra szüksége lehet Donald Trump ellenében.

Minek tárgyalni a béke lehetősége nélkül?

Ferenc pápa: legyetek bátrak tárgyalni Ukrajnában! Ez a fehér zászlót jelenti? – kérdezte a svájci televízió riportere a katolikus egyház fejét, aki válaszában azt hangsúlyozta: ”nem kell szégyellni a tárgyalásokat, ha azok békét hoznak.”

A katolikus egyház vezetője azt sürgette, hogy “teremtsék meg a diplomáciai feltételeit a tartós békének Ukrajnában.”

Ferenc pápa pontosított:

”a tárgyalások sohasem megadást jelentenek.”

A harcban álló állam lakosságának egy része görög katolikus vagyis elismeri a pápa vallási tekintélyét. A görög katolikus egyházat a Habsburg monarchia találta ki, hogy csökkentse az orosz cárok lehetőségeit a birodalom ortodox vallású népeinek a befolyásolására vagy épp fellázítására. A mai Nyugat Ukrajna, melynek Lviv, az egykori Lemberg a fővárosa, a Habsburg monarchia része volt az első világháború végéig. Az ukrán nacionalizmus itt viszonylag szabadon szervezkedhetett míg a cári birodalomban brutálisan elnyomták a nemzetiségeket. A Szovjetunióban a többi valláshoz hasonlóan a görög katolikust is üldözték, több püspököt is megöltek. A Szovjetunió bukása után a görög katolikus egyház jelentősége megnőtt Ukrajnában, melynek nyugati részén a nemzeti érzés erősebb mint keleten, ahol az orosz befolyás mindig is jelentősebb volt.

Sikorski lengyel külügyminiszter: nem elképzelhetetlenek a NATO csapatok Ukrajnában

A lengyel diplomácia vezetője örömmel üdvözölte Emmanuel Macron francia elnök javaslatát: “Putyinnak kelljen félnie ahelyett, hogy mi félnénk. Ezt jelenti Macron elnök javaslata” – írta Sikorski az X-en.

Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára kijelentette, hogy “a Nyugatnak joga van fegyvereken kívül katonákat is Ukrajnába küldeni.”

Olaf Scholz német kancellár nyilatkozatban határolta el magát ettől, és közölte

“A Bundeswehr erői semmiképp sem mennek Ukrajnába!”

Washingtonban távozik a külügyből Victoria Nuland államtitkár , akinek kulcsszerepe volt az USA Ukrajna politikájában. Korábban elárulta , hogy az Egyesült Államok 5 milliárd dollárt költött az oroszbarát Janukovics elnök megbuktatására Kijevben. Ahol azután kijelentette a német és francia vezetők  békülékeny álláspontját bírálva : Fuck the EU! Victoria Nuland távozása azt is jelentheti, hogy az USA átértékeli Ukrajna politikáját hiszen arra már csak igen csekély esély mutatkozik, hogy a fronton legyőzzék Oroszországot.

Zelenszkij elnök korábban Washingtonban kijelentette:

”Biden elnök öt perc alatt békét teremthetne, ha a fejünk fölött tárgyalna Putyinnal, de mi nem fogadnánk el ezt.”

Peszkov, Putyin elnök szóvivője világháborús fenyegetésnek tartja Macron elképzelését, és emiatt Moszkva az ENSZ-hez fordult.

Erdő Péter Szent Péter trónján?

A magyar bíborosnak komoly sokak szerint esélye lehet rá, hogy utóda legyen Ferenc pápának, aki nemrég ünnepelte 87-ik születésnapját. Erdő Péter jóval fiatalabb, 1952-ben született, de már több mint húsz éve Esztergom bíboros érseke, aki egy ideig az európai katolikus konferencia elnöke is volt.

Kiválasztása annak idején kompromisszum volt a baloldali-liberális magyar kormányzat és a Vatikán között, ahol II. János Pál, az óvatosan haladó lengyel bíborosból konzervatív pápává lett óriási tekintélyű, de öreg és beteg vezető dönthetett erről. A magyar baloldali-liberális kormányzat Várszegi Asztrikot javasolta volna, de tisztában kellett lennie azzal, hogy II. János Pál nem fogadta volna el a pannonhalmi főapátot a magyar katolikus egyház élére. Egyrészt, mert a pápa számára nézetei túlságosan progresszívak voltak, másrészt pedig II. János Pál tudta, hogy a magyar katolikus egyházon belül ezek a nézetek kisebbségben vannak. Ezért aztán a Vatikán a nemzeti katolikus többség és a progresszív kisebbség jelöltje helyett, a centrumhoz tartozó kánon jogászt kreálta bíborossá noha Erdő Péter a hierarchiában eléggé alul helyezkedett el, és meglehetősen fiatal volt e magas tisztségre. II. János Pál maga is fiatalon lett Krakkó bíboros érseke, és csak 58 éves volt amikor elfoglalhatta Szent Péter trónját, ahol 28 évet tölthetett el, majd vatikáni mércével mérve villámgyorsan szentté avatták.

Az esélyes jelöltekből ritkán lesz pápa

Ezt így tartják a Vatikánban, ahol 120 80 évesnél fiatalabb bíboros választja meg az új pápát. Egy olasz portál szerint Erdő Péter bíboros  esélyes volt már 2013-ban is, mert őt támogatta az a szövetség, amely a kelet-európai, német és USA bíborosokból állt, és amelyik megválasztotta II. János Pált és XIII. Benedeket. A latin-amerikai bíborosok azonban legyőzték  ezt a szövetséget, és Buenos Aires érsekét választották meg, aki már korábban ellenjelöltje volt XIII-ik Benedeknek.

Ferenc pápa progresszív irányvonalával sokan nem értenek egyet Európában, Észak Amerikában és Afrikában.

A jelenlegi pápa irányvonalát  Pietro Parolin  vihetné  tovább, de vatikáni  államtitkár  ritkán  lesz  pápa bár  XII-ik Piusnak ez sikerült. Az olasz portál szerint Közép Európából még Schönborn bécsi bíboros-érsek is esélyes, de ő 1945-ben született vagyis elég idős már. Ezenkívül hercegi família tagja, az ő családja kapta meg Rákóczi Ferenc óriási birtokát Kárpátalján miután a felkelés elbukott. Jelölése emiatt a múltat idézné holott a bíboros nézetei meglehetősen progresszívek: élesen szembekerült például Ausztria akkori kancellárjával, Sebastian Kurz-cal, aki szigorú migránsellenes törvényt akart elfogadtatni, melyet az osztrák katolikus egyház nem helyeselt. A kancellár megfenyegette a katolikus egyházat, hogy megvonja az állami támogatás egy részét, ha a bíboros nem változtat a magatartásán. Schönborn bíboros nemet mondott a törvényre, amelyből ebben a formában nem lett semmi. Kurz kancellár zsarolása viszont kiderült, és ez hozzájárult a bukásához.

Olaszországot egyetlenegy jelölt képviseli a pápa jelöltek listáján holott évszázadokon át ez olasz belügy volt.

Az olasz bíborosok azonban olyan intenzíven vettek részt a belpolitikai harcokban, hogy a többi bíboros úgy döntött: a világegyház érdeke immár az, hogy ne olasz bíboros üljön Szent Péter trónján. A szakítás 1978-ban történt a lengyel II. János megválasztásával, és az olasz bíborosok befolyása azóta folyamatosan csökken. Egyiküket nemrég elítélte a Vatikán bírósága korrupcióért. Így érthető, hogy míg korábban szinte az összes jelölt olasz volt, és csak mutatóban szerepelt egy-két külföldi a pápa jelöltek között, mára már csak egy: Matteo Zuppi bíboros maradt. Ő fiatal, 1955-ben született. Bologna érseke és az olasz püspöki konferencia elnöke. Aktívan együttműködött a Szent Egyed közösséggel, amely a világban igyekszik közvetítő szerepet játszani. 2019-ben a pápa ennek a közösségnek vezetőjévé nevezte ki Zuppit. Aki Ferenc pápa személyes képviselője az ukrajnai válság rendezésére. Zuppi bíboros már találkozott Zelenszkij ukrán elnökkel, de Putyinnal még nem viszont Kirill pátriárkával igen. Az orosz ortodox egyház feje, aki az állambiztonság magasrangú tisztje, aktívan támogatja Putyin ukrajnai háborúját. A magyar diplomácia ennek ellenére elérte, hogy vegyék le Kirill pátriárkát az uniós fekete listáról.

Most az olasz portál megemlíti, hogy Erdő Péter pápai esélyeit erősíti az, hogy a magyar katolikus egyház közvetítő szerepet játszik a Vatikán és az orosz ortodox egyház között.

Kirill pátriárka az orosz ortodox egyház korábbi “külügyminiszterét” nevezte ki a Magyarországon élő orosz ortodox közösség élére, hogy ily módon is erősítse a kapcsolatot Magyarországgal.

Ferenc pápa: kinek áll érdekében a háború?

Ferenc pápa békéért kiált és imádkozik. Nem keres felelőst, csak békét akar. Ő megteheti, nem politikus. A politikus viszont bármelyik oldalon is áll hasznot zsebel be a háborúból.

“Az összes háború nem más mint céltalan utazás, győztesek nélküli vereség, megbocsáthatatlan őrültség. A háborúk megállításához mindenekelőtt a fegyverekre kell nemet mondani, mert hogyha sérült lelkű emberek kezébe kerülnek a fegyverek, akkor azok előbb vagy utóbb használni is fogják azokat. Hogy lehet békéről beszélni amikor egyre több fegyvert gyártanak és egyre többet adnak el?” – tette fel a kérdést a katolikus egyház feje karácsonykor.

A stockholmi Békekutató intézet, a SIPRI szerint messze az Egyesült Államok gyártja a legtöbb fegyvert, és ennek jelentős részét exportálja például Ukrajnába. Tony Blinken amerikai külügyminiszter elmondta, hogy az ukrajnai segély 90%-a amerikai fegyverek vásárlására megy el.

“A tömeggyilkosságok fülsiketítő csendben történnek”

Ezt hangsúlyozta Ferenc pápa, aki rámutatott a média szerepére, amely a legtöbbször elfogultan számol be a háborúkról, és gyakran elhallgatja az igazi felelősök szerepét.

“Az emberek kenyeret és nem fegyvert akarnak. Azok, akik nehezen tudnak megélni békéért könyörögnek. Fel sem tudják fogni, hogy milyen sok állami pénz megy el fegyverkezésre. Beszéljenek róla, írjanak róla! Kerüljenek napvilágra a háborúk szálait mozgató érdekek! Derüljön ki, hogy ebből kinek mekkora nyeresége származott?!” – szólította fel Ferenc pápa a média munkatársait.

A fegyverkezés a világban azt követően gyorsult fel, hogy az Egyesült Államok 2021 elején stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát és Oroszországot, melyekkel korábban valamiféle együttműködésre törekedett. 2022 február 24-én Putyin elnök megtámadta Ukrajnát, és a háború azóta is tart. A NATO hatalmas összegekkel támogatja Ukrajna hadseregét, amelyet a nyugati fegyvergyárak látnak el fegyverzettel. Egyidejűleg a NATO tagállamokban is drámai mértékű fegyverkezés indult el: Lengyelországban a GDP 5%-át fordítják erre a célra. A NATO előírás 2%, de sok tagállam ezt sem teljesítette Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt. Németország hatalmas fegyverkezési programot fogadott el, és négyről nyolc milliárd euróra emelte Ukrajna támogatását.

Németország gazdasága stagnál, de a fegyvergyártás rohamtempóban fejlődik. A Rheinmetall a világ egyik legfontosabb fegyvergyártójává vált, Magyarországon is egyre nagyobb szerepet játszik.

A NATO mindezt az orosz fenyegetéssel indokolja, de közben kiderült: az orosz hadsereg Ukrajnával sem bír el.  A NATO képmutató módon elvárja Ukrajnától, hogy győzze le az orosz hadsereget. Olyan erős az orosz hadsereg, hogy egész Európát fenyegeti vagy olyan gyenge, hogy Ukrajna is legyőzheti?

Ferenc pápa is kéri Putyint: állítsa vissza a gabonaegyezményt Ukrajnával

Pénzügyi és politikai problémák nehezítik az ukrán gabona exportját, melyet Putyin mindenképp akadályozni szeretne, és ezért nem hosszabbította meg a gabona egyezményt. Ferenc pápa is arra kérte az orosz elnököt, hogy gondolja meg magát, és vonja vissza a tilalmat.

“Készen állunk arra, hogy Ukrajna mezőgazdasági kivitelét új utakon oldjuk meg”

– hangsúlyozta Valdis Dombrovskis, az Európai Unió alelnöke.

Csakhogy az oroszok támadják Renit, a román határ közelében levő kikötőt , az első számú alternatív útvonal kiindulópontját. A NATO főtitkára rögtön el is ítélte az orosz akciót mondván “Oroszország fegyverként használja az éhséget. ”Elítélte a támadást Klaus Johannis, Románia elnöke is. Az ukrán mezőgazdasági export 65%-a ezen az útvonalon jut el külföldre azóta, hogy Putyin elnök felfüggesztette a gabonaegyezményt Ukrajnával. Oroszországnak ezzel kettős célja van: meggyengíteni Ukrajnát, amelynek komoly bevételt hoz a mezőgazdasági export, és párhuzamosan mesterséges hiányt kialakítani a gabona piacon, ahol az oroszok át akarják venni Ukrajna helyét.

Az Európai Unió tagállamai támogatni akarják Ukrajnát, ezért Litvánia külügyminisztere felajánlotta a balti kikötőket a mezőgazdasági export számára. A három balti állam kormány levelet írt az Európai Bizottságnak, melyben felajánlják, hogy 25 millió tonna ukrán gabonát tudnának exportálni a kikötőikből – írja a brüsszeli Politico. Ez a gyakorlatban olyan új zöld folyosó kialakítását jelentené, amely az ukrán gabona ellenőrzését megszüntetné Ukrajna és Lengyelország határán. Ukrajna mezőgazdasági minisztere támogatásáról biztosította a balti javaslatot: Mikola Solsky szerint nemcsak a balti kikötőket lehetne kihasználni ily módon hanem Hamburgot, Rotterdamot és Triesztet is. A Valdis Dombrovskis uniós biztosnak küldött levélben ezenkívül szerepel még Rijeka is Horvátországban illetve Koper Szlovéniában.

Ezek a zöld folyosók már ki vannak próbálva: 2022 májusa és 2023 júniusa között 32 millió tonna ukrán gabona jutott el ily módon a világpiacra.

Csakhogy ez jóval drágább mint a tengeri szállítás, ily módon az ukrán gabona hátrányba kerül a vetélytársaihoz mindenekelőtt az orosz exporthoz képest. Tonnánként 30-40 euró a plusz költség, amelyet valakinek fel kell vállalnia. Ukrajna és Litvánia máris kért támogatást Brüsszeltől erre a célra.

Magyarország, Lengyelország és Románia szintén támogatásra vár. Románia máris sokat költött arra, hogy megnövelje a kikötői kapacitást Constantában. Lengyelország 100 millió euróból felújította vasúthálózatát, és új határ átkelőt létesített az ukrán határon. A baj az, hogy ez csepp a tengerben. Ahhoz, hogy ezek a szolidaritási zöld folyosók hatékonyan működhessenek több milliárd eurós beruházásokra lenne szükség. Ki nyúl a zsebébe? Mindenki Brüsszeltől várja a megoldást, de ott azt válaszolják, hogy az Európai Unió infrastruktúra fejlesztő alapjában nincs pénz, mert már eddig is 250 millió eurót költöttek ezekre a szolidaritási zöld útvonalakra, és egymilliárd euró jut a közös finanszírozású programokra, melyek elősegítik az ukrán gabona exportját.

Nemcsak pénzügyi, de politikai probléma is az ukrán gabona

Öten az uniós tagállamok közül: Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Bulgária kifogásolják, hogy az olcsó ukrán gabona konkurenciát jelent számukra az Európai Unióban, ahol csökkenti az árakat. Ezek az országok azt szeretnék, ha az ukrán gabona Afrikába és a Közel Keletre jutna nem pedig az Európai Unió piacára kihasználva azt, hogy Brüsszel felfüggesztette a vámokat a háborúra hivatkozva, mert ily módon is támogatni szeretné Ukrajnát. Brüsszel úgy döntött, hogy a tiltakozó öt uniós tagállamban nem juthat piacra az ukrán gabona, de a többi tagállamban igen.

“Amióta él ez a tilalom, azóta megkétszereződött az ukrán gabona tranzit Lengyelországon keresztül“

– nyilatkozta az ország mezőgazdasági minisztere. Robert Telus hangsúlyozta, hogy a tranzitot támogatják, de ugyanakkor azt szeretnék, hogy a tilalmat, amely szeptember 15-ig érvényes, Brüsszel meghosszabbítaná egészen az év végéig.

Ukrajna másképp érzékeli a helyzetet: Kijev szerint a lengyel hatóságok szándékosan nyújtják meg az ellenőrzés idejét a határon, és ezért csak kevesebb ukrán gabona jut el rajtuk keresztül a világpiacra. Májusban ezért csak 336 ezer tonna ukrán gabona haladt át Lengyelországon, ez pedig még a felét sem éri el a múlt novemberi rekordnak.

Ferenc pápa kérte Oroszországot az embargó megszüntetésére

“Barátaimhoz fordulok, az Orosz Föderáció hatóságaihoz, és kérem őket, hogy állítsák vissza a Fekete tengeri egyezményt, mely lehetővé tette az ukrán gabona exportját”

– mondta Ferenc pápa vasárnapi Angelus üzenetében. A katolikus egyház feje felszólította az egybegyűlteket a Szent Péter téren, hogy

“imádkozzanak a mártír Ukrajnáért, ahol a háború mindent elpusztít még a gabonát is.”

Ferenc pápa arra is felhívta a figyelmet, hogy “a világban éhezők milliói várják a táplálékot.”

Zelenszkij ukrán elnök a Twitter utódján, az X-en köszönte meg a pápai kiállást Ukrajna mellett: ”a világ vallási vezetői elítélték az orosz rakétatámadásokat, melyek a gabona szállítmányokat fenyegetik.”

Putyin orosz elnök a múlt héten azt ígérte az afrikai államok vezetőinek Szentpéterváron, hogy ellátják gabonával Afrikát.

Kétségeit fejezte ki ezzel kapcsolatban az Afrikai Egységszervezet elnöke mondván “nem biztos, hogy a kieső szállítmányokat teljes mértékben pótolni tudnák.” Ezenkívül felhívta a figyelmet az árak emelkedésére is, ez pedig komoly kihívás a koldusszegény afrikai országoknak.

A Vatikán aktív diplomáciát folytat az ukrajnai háború befejezésére. A pápa megbízásából az olasz püspöki kar elnöke próbál közvetíteni Moszkva és Kijev között. Matteo Zuppi bíboros nemcsak Oroszországban és Ukrajnában járt ebben az ügyben, de Washingtonban is – írja a Reuters. A bíboros máris elért annyit, hogy az Ukrajnából Oroszországba elhurcolt gyerekek egy kis része visszatérhetett családjához. Putyin orosz elnököt épp a gyerekek elhurcolása miatt nyilvánították háborús bűnösnek, és emiatt nem vesz részt a BRICS csúcstalálkozón, melyet idén Dél Afrikában Johannesburgban rendeznek meg.

Ferenc pápa egy olasz bíborost nevezett ki békeközvetítőnek az ukrajnai háborúban

Matteo Zuppi bíboros az olasz püspöki konferencia elnöke vagyis igen befolyásos személyiség. Ferenc pápa Magyarországról hazatérve a repülőgépen vázolta fel elképzeléseit a béke közvetítésre Ukrajnában. A pápa a Vatikánban fogadta Zelenszkij elnököt is, aki megismételte álláspontját: Putyinnal nem lehet tárgyalni.

Zelenszkij a G7 csúcsértekezleten ugyanezt az álláspontot képviselte Hirosimában, és ezt a résztvevők el is fogadták bár az egyetértés mögött ott lappang a kérdés: mennyire reális elképzelés az, hogy Ukrajna legyőzi Oroszországot?!

A katonai szakértők döntő többsége megvan győződve arról, hogy ennek nincs realitása. Már csak azért sem, mert nagyszabású támadáshoz háromszoros túlerőt kellene biztosítani márpedig Ukrajna jelenleg 50 ezer katonát készít fel a nagy offenzívára. Hitler Wehrmachtja egymillió katonával foglalta el Ukrajnát 1941-ben.

Miért lehet jelentősége a pápai béke közvetítésnek?

Már Sztálin megkérdezte azt, hogy hány hadosztálya van Pius pápának, és nagyon valószínű, hogy Putyin orosz elnök is ugyanígy gondolkodik. Ukrajnában viszont lélektani hatása lehet annak, hogy a pápa a tárgyalásokat javasolja. Az ukrán nacionalizmus legfőbb bázisa ugyanis az a nyugati rész, amely korábban az Osztrák-magyar monarchiához illetve Lengyelországhoz tartozott. Ezen a területen nagy befolyása volt a görög katolikus egyháznak, amely elismeri Róma fennhatóságát. Épp ezért a Szovjetunióban üldözték őket, és egybeolvasztották az ortodox egyházzal, amelyben nyüzsögtek a KGB ügynökök. Kirill pátriárka, az orosz ortodoxok mai vezére éppúgy főtiszt a titkosszolgálatnál mint Hilarion Alfajev, aki az orosz ortodoxia külügyminisztere volt, majd pedig Budapesten lett a helyi ortodox közösség vezetője. Vele is találkozott Ferenc pápa Budapesten.

Az újjászülető görög katolikus egyház Ukrajnában befolyásolhatja a híveket és a közvéleményt abban, hogy feladják a Győzelem vagy halál álláspontját, mely szemmel láthatóan kizárja a kompromisszumot. Pedig nélkül nehéz lesz akár csak tűzszünetet is elérni Ukrajna és Oroszország között.

Zsákutca

Putyin számára nyilvánvaló kudarc a “különleges hadművelet “ Ukrajnában, amely minimális területi nyereséget hozott és maximális nemzetközi elszigetelődést.

Ukrajna viszont óriási sikert ért el azzal, hogy megállította az orosz offenzívát. Ez az igazi győzelem. Arra számítani, hogy a csatatéren legyőzik Oroszországot – üres illúzió. Ebben az értelemben Zelenszkij és az őt támogató G7 is zsákutcában van hiszen elérhetetlen célt tűzött ki maga elé: Oroszország kapitulációját.

Kína a nevető harmadik

Mindeközben a kínaiak is békediplomáciát folytatnak, ráadásul olyat, melyet mindenki respektálni kénytelen, mert Ferenc pápával ellentétben Hszi Csin-ping elnöknek nemcsak erkölcsi tekintélye van hanem pénze is. Jelenleg Oroszország mindinkább Kína függvényévé válik, mert a szankciók miatt lezárult előtte a nyugati piac. Egyre többen kereskednek jüanban Oroszországban, ahol az emberek a megtakarításaikat is mindinkább kínai pénzben tartják. Ukrajna számára is fontos Kína hiszen a kínaiak bevásárolták magukat a mezőgazdaságba: a termőföldek legkevesebb 10%-a került kínai tulajdonba. Ez különben árnyalja azt a gabona vitát is, amely Ukrajna és öt uniós állam – köztük Magyarország – között kialakult hiszen az exportált gabona jórésze külföldi cégek vagy ukrán strómanok tulajdonában van.

A kínai békeközvetítő, az ország egykori moszkvai nagykövete, szorgalmasan tárgyal az érintettekkel  Ukrajnában és Oroszországban. Felmerült Ukrajna problémája akkor is amikor Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Bécsben nyolc órán át tárgyalt Kína első diplomatájával, Vang Jivel. Amerika és Kína akár közösen is közvetíthetne, de ehhez Biden elnöknek döntenie kellene: meddig tartson háború miközben az USA-ban zajlik a választási kampány, melyben esetleges ellenfele, Donald Trump mindennap kijelenti: “egy nap alatt békét teremtenék Ukrajnában!”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK