Kezdőlap Címkék Európai Unió

Címke: Európai Unió

Az EU meg a pénz

Mint tudjuk: „Az 1960-as évek óta az Európai Unió tagországai közös pénzügyi forrást képeznek olyan beruházások támogatására, amik jobbá tehetik az európai polgárok életét. Ma már ide tartozik a gazdasági növekedés támogatása és a munkahelyteremtés, a környezetvédelem, az EU régiói közötti gazdasági fejlettségbeli különbségek csökkentése, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem… 2020-ban Magyarország 1,5 milliárd euróval járult hozzá az EU teljes, 160 milliárd eurós bevételéhez, ami a Magyarországon megtermelt jövedelem mintegy 1%-a. Ugyanebben az évben az EU a következő összegekkel támogatta Magyarországot:

  • 4,4 milliárd euróval az okos és befogadó növekedést, azaz a felzárkóztatást,
  • 1,7 milliárd euróval a fenntartható növekedést, a természeti erőforrásokat.”

A különbség 4,6 milliárd euró (kb. 1817 milliárd HUF) Magyarország javára.

A fentiekhez három megjegyzés tartozik. Az egyik, hogy mivel a nálunk tevékenykedő, európai uniós székhelyű multik hazautalják a hasznot, derék miniszterelnökünk azt hiszi (régebben többször mondta is, és lehet, hogy máig nem világosította fel senki), az EU-tól kapott támogatás nekünk „jár”. Ez úgy hülyeség, ahogy van, mert a gyárak nem kiviszik, hanem behozzák pénzt. Ha eladnak például Bécsben egy nálunk gyártott AUDI-t, mondjuk, 10 millió forintnak megfelelő összegért, amelynek az importhányada 6,5 millió, a munkások itteni bére, a helyi szolgáltatásokért (energia, víz, stb.) fizetett összeg, és az adó összesen 2,5 millió, az AUDI által kitalicskázott haszon meg 1 millió, akkor a cég nem kivitt egymilliót, hanem behozott az országba 2,5 millió forintot, amely nélküle nem lenne itt. Kíváncsi vagyok, hogy ha ezen az alapon a nagyeszű Orbán Viktor felhívná Hszi Csin pinget, küldjön már ide pár láda jüant, mert az akkugyáraik kitalicskázott haszna miatt az jár nekünk, milyen választ kapna.

A másik megjegyzés, hogy az adatok azért 2020-ból valók, mert az EU azóta nem nagyon utal. Nem tetszik neki, hogy Orbán a kétharmadát gátlástalanul kihasználva a teljes országot birtokba vette, és bármit megtehet. Az az EU szerint az nem érv, hogy senkit nem visz el a rendőrség, ha szidja a miniszterelnököt, mert az az ország nem tekinthető demokráciának, ahol az ellenzéknek se pénze, se médiája, se egyéb lehetősége nincs már, hogy magát megmutassa, azaz a pártok egyenlő feltételekkel folytatott, becsületes versenyéről nem beszélhetünk. A kormánypárt a teljes állami költségvetés felett szabadon diszponál, arról nem is beszélve, hogy kontroll és korlátok nélkül adóztathat bármit és bárkit, az állami szervezetekkel tetszése szerint büntettethet meg bárkit bármiért, illetve mentesíthet bármilyen bűn alól, valamint az adófizetők pénzéből fönntartott  állami médiával és az állami propagandaszervezettel azokat karaktergyilkolhatja le, akiket csak akar.

A harmadik megjegyzés, hogy Pártunk és Kormányunk (a kettő ugyanaz, ami demokráciákban elképzelhetetlen, utoljára Kádár alatt volt divat) azzal eteti a népet, hogy például a tanárok fizetésemelésére neki nincs pénze (lásd még az oktatásügy mellett: egészségügy, szociális ügyek, mert azokra sincs), ezért a szerencsétlen tanárok helyzetéért az EU felelős, mert „mondvacsinált indokokkal” nem küldi nekünk pénzt. Ennek az „érvelésnek” főleg a primitívsége érdekes. A kitalálói abban bíznak, a választó van olyan ostoba, hogy elhiszi, nem az országnak kell kigazdálkodni a saját tanárai fizetésemelését, hanem az egy szövetség feladata, amelynek mi is tagjai vagyunk. Hiszen azért lettünk tagok, hogy fizessék a tanárainkat, nem? Érdekes, hogy például Németország, amely nettó befizető, sohasem várta el Magyarországtól, hogy biztosítsa a németországi tanárok fizetésemelését.

A szomorú helyzet az, hogy az EU jelenleg nem ad pénzt. Ezen egyrészt az EU változtathatna, amennyiben saját jószántából ismét folyósítja, másrészt mi, ha teljesítjük az EU által előírt követelményeket. Az EU többség láthatóan nagyon begorombult már, azaz nekünk kellene a feltételeket teljesíteni, viszont miniszterelnök úr azt a család érintettsége, illetve érinthetetlensége miatt nem vállalhatja. Ezzel a patthelyzet kialakult, pénz addig, amíg Orbánék regnálnak, nuku. Vagy nyema. Esetleg nyista. Kinek mi tetszik jobban. A Sargentini féle jelentés jelenleg hat éves, azóta sem csináltunk semmit a hitegetésen kívül, ugyanakkor Orbán helyzete itthon stabilnak látszik, pár évünk még lesz így EU-s segítség nélkül, ezért a repülőterek megvásárlásához és az újabb stadionok építéséhez a pénzt nekünk kell előteremteni. A kérdés egyedül az, hogy adónöveléssel vagy hitelfelvétellel. Én az utóbbira voksolok, mert Orbán szerint ki a francot érdekelnek az unokák? Majd visszafizetik valahogy, oszt annyi.

A fentiek alapján könnyen belátható, tökmindegy, hogy az a 7 darab ellenzéki képviselő mit csinál Brüsszelben, mi mellett, vagy mi ellen lobbiznak, ez gyakorlatilag semmit sem jelent, mert a 720 tagú Európa Parlament dönt, (vis maior). Érdekesség még, hogy kétszer annyi a fideszes képviselő, mint az ellenzéki, nem is értem, milyen szavazásról fecsegnek.

Az egy helyes törekvés, hogy minél több pénzt kell kivonni a kormány hatásköréből, és  közvetlenül a felhasználónak juttatni, mert akkor például Tiborcz úr esetében neki személyesen kellett volna visszafizetni a 13 milliárd forintos EU támogatást, nem pedig trükkösen a mi adónkból, ahogy a miniszterelnök úr sikeresen „elintézte” volt. Hülyeség tehát az ellenzéki pártok lobbitevékenységét kárhoztatni, hiszen ők nem az országnak, hanem a kormánynak juttatott pénz visszatartásáért lobbiznak.

Magyar úr, országunk legújabb reménysége másképp látja a dolgokat:

Nem hiszek abban az ellenzéki narratívában, hogy ők Brüsszelből várják a megoldást, hogy Brüsszel fogja helyettük Orbán Viktort leváltani. Nem hiszek abban, hogy tehet olyat egy magyar EP-képviselő, hogy megszavaz olyan állásfoglalásokat, amikkel lehet, hogy belerúg Orbán Viktorba, ezzel egyébként belpolitikai értelemben mindig jót tesznek neki, de elérik azt is, hogy az uniós intézményekben arra az álláspontra jussanak, hogy fel kell függeszteni az uniós pénzeket. Ezzel nem csak Tiborcz Istvánba rúgnak bele, belerúgnak az egész magyar kis- és középvállalkozói szektorba, a magyar gazdákba, a szociális és egészségügyi intézményeinkbe”.

Értékelve Magyar úr fenti álláspontját, mondható, hogy az ellenzéknek valóban nem Brüsszelből kell várnia a megoldást, mert, ha a teljes magyar „nemfideszes” (ún. „semleges”) média segít, és a teljes ellenzék összefog, Orbán legyőzhető. Ebből jelenleg két feltétel nem teljesül: az első és a második.

2022-ben volt remény, mert a másodikat az ellenzék összehozta, de MZP dilettantizmusa és a „nemfideszes” sajtó kifejezetten nemsegítő magatartása miatt hatalmas bukás lett a vége. Az utóbbiak valahogy hónapokon keresztül elfelejtették megírni, hogy Magyarország NATO tag, tehát akárki is a miniszterelnök (akárki!), ha a NATO kéri, küld katonát, és ha nem kéri, akkor nem küld. Orbán szerencséje az, hogy a népnek fogalma sem volt arról, ez nem szabad választás kérdése, és hogy azért lehet a miniszterelnök ilyen diadalmasan békepárti, mert a NATO nem kérte katonák küldését. Hogy a nép miért nem tudta ezt, lásd feljebb.

Az első feltétel ma már nem teljesíthető. Az LMP, az MKKP és a TISZA párt (utóbbi véletlenül Magyar úr pártja), senkivel sem akar összefogni, ebből következően ők vagy egyedül győzhetnek, vagy sehogy. Az erőviszonyokat látva a sehogynak van messze a legnagyobb valószínűsége, azaz gyakorlatilag 100 %. A többiek ugyan összefognának (persze azért a Momentum sem egy halálbiztos összefogó), de az kevés. Orbán marad. Kösz, tisztelt magányosok.

Az, hogy a 7 darab ellenzéki képviselő hová szavaz, tökmindegy. Ha a pénzküldés ellen szavaznak is, ezzel Magyar úr véleményével ellentétben nem rúgnak bele senkibe, mert a pénzt fölényes EU parlamenti szavazással nem kapjuk meg. Az, hogy Orbánnak a pénz visszatartása segít itthon politikailag, annyiban igaz, hogy lehet rá hivatkozni (gonosz EU és ellenzék, pfúj!), annyiban viszont ront a helyzetén, hogy nincs miből a választáskor osztogatni.

A Tiborczba való belerúgás ma már nem igaz, ő ugyanis rég túl van azon a vagyoni szinten, ahol még EU-s pénzre kéne ácsingóznia, és mivel az ismeretségi de főleg az ismertségi köre mindenkinél jobb, nem is kell nagy kereskedőnek lennie, hogy megfelelő adásvételekkel (magyarországi viszonylatban) a csillagos égig növelje a vagyonát.

A magyar kis- és középvállalkozói szektor, meg a magyar gazdák lehet, hogy a pénzvisszatartás miatt rosszul járnak, de közülük főleg azok, akik mindig nyertek az EU-s pályázatokon, az viszont, hogy a magyar szociális és egészségügyi intézmények nemigen kaptak ebből a pénzből, egyértelműen mondható.

Ez van. Sajnos. Orbán marad.

Orbánt az ág is húzza: fogynak a nyugdíjasok

Minden más európai országban növekszik a nyugdíjasok száma, amely komoly fejtörést jelent az épp aktuális kormányzatnak, de Magyarországon – a gyorsan öregedő társadalomban – csökken a nyuggerek száma, és ez komoly gondot jelenthet Orbán Viktornak, aki éppen rájuk alapozta a nemzeti együttműködés politikai rendszerét.

Ez ugyanis a legnagyobb választói csoport, amely komolyan is veszi a részvételt a szavazáson, ezért állásfoglalása döntő fontosságúvá válhat a győzelem szempontjából. Orbán mindeddig jól számolt: a frusztrált nyugdíjas társadalom döntő többsége őt támogatja 2010 óta, és ez kétharmados győzelmet jelent, amely a gyakorlatban szinte teljhatalmat biztosít a miniszterelnöknek.

2010-ben még majdnem 3 millió nyugdíjas élt Magyarországon: 2 millió 937 ezer, és ez a lakosság 29,3%-át tette ki. Mára már csak kevesebb mint 2,5 millió nyugdíjas maradt: 2,423 millióan részesültek nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban Magyarországon. Ez a lakosság 25,3%-a vagyis az egynegyede.

Miért e fogyatkozás egy gyorsan öregedő társadalomban? A rendszer úgy van kitalálva, hogy egyre több idős polgár úgy éri el a nyugdíj korhatárt, hogy nem jogosult nyugdíjra,
de a fogyatkozás alapvető oka nem ez hanem az egészségügy tarthatatlan állapota.
Az évtizedek óta alulfinanszírozott egészségügy rohamtempóban exportálja a nyugdíjas társadalmat a túlvilágra. Ráadásul Orbán olyan magas árszínvonalat tart fenn, amely erodálja a nyugdíjasok életszínvonalát, akiknek mindinkább választaniuk kell: esznek, fűtenek vagy megvásárolják a szükséges gyógyszereket. Orbán számára az a gond, hogy mind több nyugdíjas döbben rá erre, és áll be Magyar Péter mögé.

Ex oriente lux – jön a kínai elnök

Orbán utolsó reménye a kommunista Kína, európai hídfőállásnak tekinti Magyarországot. A tervek szerint Hszi Csin-ping és Orbán Viktor újabb kínai elektromos autógyár építését jelenti be, és más fontos kínai beruházásokról is szó van például a ferihegyi repülőtérre tervezett gyorsvasútról. A kínaiak rámentek a gyorsvasút technológiára, és erre alapozva létrehozták a világ legnagyobb ilyen hálózatát. Pekingben bíznak a vasút jövőjében, ezért építik a Budapest-Belgrád vasútvonalat. Igaz, hogy ennek a vonalnak egyelőre hiányzik az eleje és a vége: az elképzelés ugyanis az, hogy Görögországból Németországba szállítsák a kínai árukat Pireusz kínaiak által megvásárolt kikötőjéből.

Korábban Orbán Pekingbe menesztette Matolcsy Györgyöt, kínai kapcsolattartó emberét, hogy pénzt kérjen Hszi Csin-ping elnöktől a hiányzó uniós euró milliárdok pótlására. A válasz lesújtó volt: Kína kormányokat nem támogat, pénzt csak kínai beruházásokra ad a szóban forgó országnak. Orbán azóta nemigen beszél arról, hogy

“ha az Európai Unió nem ad pénzt, akkor majd kapunk a kínaiaktól.”

Az Európai Uniónak Kína a legfontosabb gazdasági partnere, és Peking mindent megtesz, hogy ez így is maradjon annak ellenére, hogy az USA arra ösztönzi Brüsszelt: építse le kapcsolatait a világ második legerősebb gazdaságával.

Az európai vezetők egyelőre ellenállnak: Olaf Scholz kancellár épp akkor lépett be a TikTok sokszázmilliós táborába amikor Biden elnök betiltotta azt az Egyesült Államokban. A német kancellár Pekingben lobbizott a német export érdekében, és egyáltalán nem kíván szakítani Kínával. Ugyanez a helyzet a francia elnökkel is:

“Európa nem lehet az USA vazallusa”

– jelentette ki Macron elnök Pekingből hazatérőben, és ezt az álláspontot erősítette meg a napokban a Sorbonne egyetemen. Hszi Csin-ping elnököt Emmanuel Macron üdvözli elsőként Európában amikor májusban ide látogat.

Orbán Viktor is fogadhatja az 1,4 milliárd lakosú Kína vezérét, de kérdés, hogy mire megy vele. A kínai beruházások elsősorban Kínának jelentenek hasznot, Magyarország marad a környezetvédelmi gondokkal és a fogyatkozó munkaerővel. Nálunk ugyanis nemcsak a nyugdíjasok fogynak, de a fiatalok is, ezért felmerül a kérdés: ki fog dolgozni a kínai gyárakban Magyarországon? Egyre több vendégmunkásra lesz szükség, és ez korántsem erősíti Orbán Viktor migránsellenes politikáját. Az LMBTQ ellenes propagandával a kegyelmi ügy kapcsán megbukott, a beáramló külföldi munkaerő kérdésessé teszi a migránsellenes jelszavak hatását. Marad az ukrajnai háború: a béke ügyében Orbán Viktor egy húron pendül a kínaiakkal. Csakhogy

Blinken külügyminiszter nemrég felhívta a kínaiak figyelmét: ha javítani akarják a kapcsolatokat az USA-val, akkor semmiképp sem támogathatják Putyin ukrajnai háborúját.

Peking letette a szent esküt hiszen számára sokkal fontosabb az USA mint Oroszország. Ha Washington Orbán eltávolításához kéri Peking hozzájárulását, akkor a magyar miniszterelnök nagy kínai barátja, Hszi Csin-ping elnök mosolyogva arra is rábólintana.

No comment…

Magyar Péter:

„Brüsszel igenis hazudik.”
„Nincs ilyen, hogy egységes Európa.”
„Nem jó, ha egy tagállammal szemben furkósbotnak használják a jogállamiságot.”

Ezeket a mondatokat nem Orbán Viktor egyik szokásos pénteki rádióinterjújából, hanem Magyar Péter egyik tegnapi szerepléséből idézem. Az alábbiak mindkettejüknek szólnak.

Demokratikus Koalíció

1.⁠ ⁠Brüsszel egy város.
2.⁠ ⁠Nem Brüsszel és nem az EU hazudik, hanem az Orbán-kormány.
3.⁠ ⁠A jogállamiság úgynevezett „furkósbotként” való használata a közös, általunk is elfogadott szabályok betartatása. Helyes dolog, vállaltuk, amikor népszavazással döntve beléptünk.
4.⁠ ⁠Akinek ez is sok, az nyilvánvalóan nem gondolja komolyan a szuverenitásunk ennél sokkal komolyabb megosztását, az Európai Ügyészséghez való csatlakozást.
5.⁠ ⁠A magyar érdek képviselete a világban annyira erős, amennyire az Európai Unió erős. A gyenge EU egyenlő a gyenge Magyarországgal.

Trockijtól Orbánig – Frank Füredi csodálatos pályafutása

Brüsszelben Frank Füredi szervezte azt a tanácskozást, melyet csak a harmadik helyszínen sikerült megrendezni miután a belga fővárosban sokan ellenezték a szélsőjobboldali Európa ellenes rendezvényt.

Frank Füredi, az MCC brüsszeli vezetője, és ebben a minőségben védelmezte a szólásszabadságot, melyet azután Orbán Viktor is hangsúlyozott beszédében. Orbán liberális politikusból vált illiberális vezérré, aki a jogállam leépítésével olyan rendőrállamot hozott létre, amely minden eszközzel korlátozza a szólásszabadságot. Rogán Antal, Orbán jobbkeze, egy személyben a titkosszolgálatok és a média ura vagyis sokkal nagyobb hatalom összpontosul a kezében mint annak idején Lakatos elvtársnak, aki a Kádár korban az agitációs és propaganda osztályt vezette a kommunista pártközpontban. Orbán nemcsak ebben mutatkozott újítónak hiszen az oktatást és az egészségügyet Pintér Sándor belügyminiszter alá rendelte. Ilyen messzire még Sztálin elvtárs sem merészkedett: az emberek élete és halála, a fiatalok nevelése nála sem volt közvetlenül belügyi feladat. Habár Makarenko a Cseka gyerek lágerében alakította ki pedagógiai módszereit, melyeket azután az egész szocialista táborban terjesztettek. Jurij Vlagyimirovics Andropov, a KGB főnöke, majd a Szovjetunió vezetője, ilyen lágerből hozta élettapasztalatát.

Frank Füredi a kommunista forradalmár

Frank Füredi a nyolcvanas években még Trockij követője volt, aki Nagy Britanniában küzdött a világforradalomért. Lev Davidovics Trockij szervezte meg az októberi forradalmat épp a születésnapján Szentpéterváron 1917-ben, ahol az akkori főváros szovjetjének elnöke volt. Később

ő szervezte meg a Vörös Hadsereget, amelyet a világforradalom vasöklének nevezett. Oroszországban ma is ez a hadsereg napja.

A Vörös hadsereg Varsót akarta elfoglalni, hogy azután Berlin felé vonuljon tovább, de Pilsudski marsall csapatai – nyugati támogatással megállították a nagy offenzívát. Ez volt a “varsói csoda”, melyet ma is gyakran emlegetnek Lengyelországban Putyin ukrajnai hadjárata kapcsán. A világforradalmi kísérletet Trockij Kínában kívánta folytatni: a Komintern utasítására forradalmat készítettek elő Sanghaj városában az októberi felkelés tizedik évfordulójára. Csang Kaj-sek tábornok megelőzte a puccsot, és lefejezte a kommunista pártot. Erről szól André Malraux regénye a Condition humaine. Trockij megbukott a Szovjetunióban, de nem ölték meg azonnal hanem száműzték. Külföldön megszervezte a IV-ik Internacionálét, melynek a nyolcvanas években lelkes aktivistája lett Frank Füredi. Trockijt Sztálin parancsára Mexikóban meggyilkolták 1940-ben. Érdemes megemlíteni, hogy az amerikai neokon szakértők jelentős része is trockista volt, majd átigazolt Reagan elnök csapatába. Reagan elnöksége idején 1980-88 látta be Gorbacsov, hogy a Szovjetunió elveszítette a versenyt, majd 1991-ben a csőd szélén táncoló államszövetség szétesett, és ennek következménye most az ukrajnai háború is.

Frank Füredi – Putyinhoz és Trumphoz hasonlóan – a brexit elszánt hívévé vált. Nagy Britannia ki is lépett az Európai Unióból, és ez mind Trumpnak mind Putyinnak kiválóan megfelelt. Trump fűt-fát ígért a Buckingham palotában a brexit utáni időszakra, de ebből semmi sem valósult meg: még ma sincs kereskedelmi egyezmény az USA és Nagy Britannia között holott Trump ígérete szerint ez pótolná az Európai Uniót.

Frank Füredi London után most Brüsszelben hadakozik az Európai Unió ellen.

Frank Füredi profi: korábban a szociológiai kar professzora volt a Kenti egyetemen Nagy Britanniában. Hogy lett az MCC brüsszeli vezetője? Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója vette fel, akivel a Trafalgar Square-n találkozott Londonban.

Miért vállalta el Frank Füredi a megbízást?

“Magyarországot úgy állítják be a világ előtt mint egy autoritariánus fasiszta államot, de ez lószar. Szeretném kivenni a részemet a világméretű kulturális háborúból”

– nyilatkozta a korábban brüsszeli Politiconak.

Füredi így Brüsszelbe költözött, és magával vitte kis csapatát, a brit trockisták, a Revolutionary Communist Party embereit. Ezt a mini pártot Frank Füredi 1978-ban alapította meg Londonban. A mini párt, mely a Munkáspárt bírálatát tekintette fő feladatának 1997-ben feloszlatták, de a baráti kör fennmaradt. Ebből a körből jött Boris Johnson miniszterelnök egyik tanácsadója, Munira Mirza és Nigel Farage brexit vezér kulcsembere, Claire Fox. Nigel Farage most is beszélt a brüsszeli tanácskozáson, melynek Orbán Viktor volt a sztárja hiszen utána közvetlenül részt vehetett az Európai Unió csúcstalálkozóján. Csakhogy Orbán meglehetősen a sarokba szorult Brüsszelben. Ezen akar változtatni Frank Füredi:

”a célom az, hogy meggyengítsem a politikai karantént Magyarország körül“

– nyilatkozta korábban az MCC brüsszeli vezetője.

45 millió eurót költött Orbán Viktor a Euronews megvásárlására

Most nyomozta ki a Le Monde és a Direkt 36, de 2021-ben történt amikor egy portugál üzletember cége felvásárolta a Euronews európai média vállalatot, mely eredetileg az Európai Unió céljait volt hivatva megvalósítani a tájékoztatásban, hogy a tévécsatorna megvásárlásának jelentős részét magyar állami és kormányközeli szereplők finanszírozták.

Milyen magyar érdek fűződött ehhez? Semmilyen! Orbán Viktor viszont saját bevallása szerint “el akarja foglalni Brüsszelt.” Ez is a nagy terv része lehet hiszen a magyar kormány nagy pénzeket költ arra, hogy a hangját hallassa külföldön. Brüsszel érthetően fontos cél Orbán Viktor számára, aki a jelenlegi fő iránnyal évek óta végképp összeveszett, így most azt szeretné elérni, hogy az legyen a fő irány, melyet ő képvisel. Mi ez? Egy nagy szélsőjobboldali mozgalom, amely visszaállítja a nemzetek Európáját, és lassítja az előrelépést a közös cselekvés, az Európai Egyesült Államok felé.

Kik képviselik a fő irányt Brüsszelben? Az Európai Néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek.

Mi Orbán Viktor álma? A jobboldal összefogása a szélsőjobboldallal az Európai Unió irányítása érdekében. 2019-ben pofára esett ezzel az elképzeléssel, de 2024-ben más a helyzet.

Giorgia Meloni valósíthatja meg Orbán Viktor álmát

Az Európai Unió a napokban erőteljesen szigorította migráns politikáját elsősorban az olasz kormányfő kérésére. Giorgia Meloni megőrizte szélsőjobboldali választói bizalmát miközben – Orbán Viktorral ellentétben – jó kapcsolatot alakított ki a brüsszeli bizottsággal és Biden elnökkel. Meloni is Trump sikerét kívánja, de realista: Macchiavelli hazájában pontosan tudják, hogy a hatalmon lévőkkel kell mindig jóba lenni, ha valaki eredményt akar elérni. Meloni rendszeresen paktál Weberrel, az Európai Néppárt frakcióvezetőjével, aki már régen összeveszett Orbán Viktorral. Ursula von der Leyennel is kiváló kapcsolatot ápol Giorgia Meloni. Cserébe a brüsszeli bizottság elnökasszonya közölte: hajlandó az együttműködésre a szélsőjobboldallal két feltétellel. Az egyik az, hogy a párt nem lehet Európa ellenes – ennek a kritériumnak Giorgia Meloni tökéletesen megfelel míg Orbán Viktor kampányainak jelentős része Brüsszel ellen irányul – olykor Ursula von der Leyennel a címlapon. A másik kritérium az ukrajnai háború: Ursula von der Leyen nem akar együttműködni olyan politikai erőkkel, melyek Putyinnal paktálnak. Giorgia Meloni ennek a kritériumnak is pompásan megfelel miközben Orbán Viktor mint trójai faló van elkönyvelve Brüsszelben.

Az ukrajnai háború egyetlen haszna: előrelépés az Európai Egyesült Államok felé

A több mint két éve tartó ukrajnai háború megnyerhetetlen, a túlerőben levő orosz hadsereggel szemben az ukránok csakis nyugati segítséggel tartják magukat. Az USA-ban jelenleg Trump barátai blokkolják az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros segélyt. Az Európai Unió megszavazott 50 milliárd eurót, és ehhez végülis fogcsikorgatva Orbán Viktor is hozzájárult persze nem titkolva véleményét, hogy egy megnyerhetetlen háborút kár finanszírozni. Csakhogy feladni sem lehet, de az uniós tagállamoknak nincsen pénze arra, hogy az ukrajnai háborút tartósan finanszírozzák. Mi a megoldás? A közös kötvény kibocsátás – ahogy azt Paolo Gentiloni pénzügyi biztos javasolja. Ez pedig felidézi a Hamilton hatást: az USA első pénzügyminisztere így hozta létre a tizenhárom felszabadult brit gyarmat egységét hiszen, ha az adósság közös, akkor előbb vagy utóbb minden fontos döntés közös cselekvést igényel. Az Orbán Viktor féle vétó politikának bealkonyul.

Akkor viszont mit propagáljon a méregdrágán megvett külföldi média? A Euronews szerkesztőségi politikáján egyelőre nem érződik az Orbán hatás, de talán azért sem, mert a magyar miniszterelnök jelen pillanatban a mondanivaló hiányában szenved. A migráns ügyben Meloni elérte azt, ami Orbán Viktornak nem sikerült. Az Európa ellenesség nem pótolja az Európa politikát. Globalizált világban a szuverenitást középpontba állítani egy nem egészen tíz milliós országban tragikomikus. Marad az ordító egér mint szerep. Ezt el lehet játszani a partvonalról, de Orbán Viktor már tizennégy éve Magyarország miniszterelnöke. A nemzeti együttműködés rendszerének sírfeliratát pedig frappánsan megfogalmazta Magyar Péter:

“az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa lettünk!”

Ki akar ide eljutni?

Miből támogatja az Európai Unió Ukrajnát?

Brüsszel 50 milliárd eurót ígér az orosz agresszió ellen küzdő államnak, amely külső segítség nélkül nem tudná magát tartani a túlerővel szemben. Washingtonban Trump republikánus barátai egyelőre eredményesen akadályozzák a 60 milliárd dolláros csomagot Ukrajnának, ezért felértékelődik az uniós támogatás.

Egyelőre elegendő forrás az nincsen. Közben az Európai Unió visszaállította a maastrichti kritériumokat, ezért a tagállamoknak újra alkalmazkodniuk kell a költségvetési hiány felső, 3%-os határához illetve az államadósság 60%-os mércéjéhez. A legtöbb tagállam ezt csak nehezen vagy sehogy sem tudja teljesíteni, ezért nemzeti forrásból nemigen növelheti Ukrajna támogatását. Mi lehet a megoldás?

Folyamatos uniós kötvénykibocsátás

Ezt javasolja Paolo Gentiloni, a brüsszeli bizottság pénzügyi biztosa. A Bloomberg szerint Brüsszelben nagyon komolyan vizsgálják a közös kötvény kibocsátás lehetőségét. Eredetileg ezt Macron, francia elnök javasolta, mert Franciaország sem teljesíti a maastrichti kritériumokat. Eddig egyszer volt közös kötvény kibocsátás az Európai Unióban: így jött össze 750 milliárd euró a helyreállítási alapra. Ezt minden uniós tagállam meg is kapta kivéve Magyarországot, ahova a jogállami normák be nem tartása miatt egyelőre nem érkeznek az eurómilliárdok. Brüsszel a jogállami normák be nem tartásáról beszél, de valójában nem akarnak finanszírozni egy rendszert, melynek elitje lenyúlja az uniós támogatásokat. Merkel német kancellár utolsó uniós sikere volt a helyreállítási alap létrehozása, de meg kellett ígérnie, hogy csak egyedi esetről van szó. Most viszont Paolo Gentiloni pénzügyi biztos folyamatos kötvény kibocsátásról beszél.

Lépés az Európai Egyesült Államok felé

Fura módon Orbán Viktor miniszterelnök és Mark Rutte, holland kormányfő, aki talán a legfőbb ellenfele az Európai Unióban, egyaránt ellenzi a közös kötvény kibocsátást. Orbán Viktor két okból ellenzi ezt: egyrészt, mert nem akarja pénzelni Ukrajnát. Trumphoz hasonlóan úgy véli, hogy az ukrajnai háború megnyerhetetlen, ezért azt pénzelni fölösleges pénzkidobás. Másrészt a magyar miniszterelnök elveti az Európai Egyesült Államok ötletét, és tart a Hamilton hatástól. Mark Rutte, holland miniszterelnök támogatni akarja Ukrajnát, de szintén fél a Hamilton hatástól. Miért? Hamilton volt az USA első pénzügyminisztere, aki a 13 felszabadult gyarmat adósságát közös kötvény kibocsátásával egyesítette. Ezzel megteremtette az Egyesült Államok pénzügyi alapját a XVIII-ik század végén. Orbán Viktor azért ellenzi az Európai Egyesült Államokat, mert az csökkentené az ő “szuverenitását”. Mark Rutte, holland miniszterelnök viszont nem akar finanszírozni olyan kétes tagállamokat mint az Orbán Viktor által vezetett Magyarország.

Paolo Gentiloni uniós pénzügyi biztos viszont arra utalt, hogy a közös kötvény kibocsátásnak nemigen van alternatívája. Az Európai Unió előnyös kamat feltételekkel kaphatna kölcsönt olcsóbban mint a tagállamok zöme.

A közös uniós kötvény kibocsátásáról a Tanácsnak kell döntenie, ahol Orbán Viktor vétózhatna. Korábban ezt többször meg is tette, de február elsején a rendkívüli uniós csúcstalálkozón pillanatok alatt megadta magát. Ma sem tudjuk, hogy mivel fenyegette meg Orbán Viktort Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke, Scholz német kancellár, Macron francia elnök, Meloni olasz miniszterelnök, de nem kétséges: ha ők eldöntik, hogy a közös uniós kötvény kibocsátásra szükség van Ukrajna támogatása érdekében, akkor nem tűrik el Orbán Viktor vétóját. A magyar miniszterelnök nincsen könnyű helyzetben, mert még mindig nem kapta meg Magyarország az uniós eurómilliárdok jelentős részét, és egyre drágábban jut csak pénzhez a globális piacon. Az adósságtörlesztés már elviszi az éves GDP 4,2%-át vagyis többet kell rá költeni mint az egészségügyre. A magyar gazdaság növekedési kilátásai gyengék annak ellenére, hogy tavaly 0,9%-kal csökkent a GDP vagyis idén a mínuszból startolt.

A pénzügyi csőd még messze, de a pénzhiány permanens, ez pedig politikai instabilitást jelent ahogy ezt láthattuk is Törökországban, ahol Orbán Viktor barátja, Erdogan elveszítette a helyi választásokat.

Lengyel-ukrán kamionos ellentét

Brüsszel szeretné meghosszabbítani az ukrán és moldovai kamionosok lehetőségét az engedély nélküli  belépésre az uniós piacra, de néhány tagállam ezt kifogásolja. Emiatt harc lehet – írja az általában jólértesült brüsszeli Politico.

Az ukrán kamionosok akadálytalanul léphetnek be az Európai Unió területére, de itt nem vállalhatnak fuvart. Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában viszont azt állítják a kamionos vállalkozók, hogy az ukrán vetélytársak nem tartják be a szabályt: áraikkal alámennek az uniós elvárásoknak miközben vígan vállalnak fuvarozást az unión belül is. Emiatt több tiltakozó akció is volt a határokon.

“Kezdetben az volt az elképzelés, hogy segítsük Ukrajnát abban, hogy olcsón eljuttathassa áruit az uniós piacokra, de az új szabályok már nem erre mutatnak. Az történik, hogy az ukrán kamionosok fuvarozást vállalnak az Európai Unión belül méghozzá olyan alacsony árakon, melyeket mi már nem tudunk kigazdálkodni” – panaszkodik a lengyel kamionos szövetség elnöke. Jan Buczek emlékeztet arra, hogy eredetileg 2022 júniusában azért írta alá az egyezményt Brüsszel az ukrán kamionosokkal, hogy segítse a háborúban álló országot, melynek a kikötőit az orosz haditengerészet lezárta a Fekete tengeren. Az egyezmény június végén jár le, és Brüsszel azt szeretné, hogyha legalább 2025 végéig meghosszabbítanák.

“Ezzel a javaslattal néhány keleti uniós tagállamnak vannak problémái, de a nagy többség támogatja a hosszabbítást”

– nyilatkozta egy magát megnevezni nemkívánó brüsszeli hivatalnok. Jelenleg a Tanácsnak kellene megadnia a felhatalmazást a brüsszeli bizottságnak a hosszabbításhoz. Kérdés, hogy az érintett tagállamok – köztük Magyarország – fellépnek-e ebben az ügyben?

A brüsszeli bizottság néhány kiegészítést beleírt a meghosszabbításra váró egyezménybe, hogy leszerelje a várható tiltakozást. A csalások ellen ezentúl ki kellene tölteni egy dokumentumot a határátkelő helyeken, illetve fel is lehet függeszteni az egyezmény hatályát, ha valamilyen nagy zavar keletkezik.

Kemény érdekellentét Varsó és Kijev között

Mit mond Szlovákia?

“Mi kezdettől fogva támogatjuk Ukrajnát az agresszió elleni harcban. A kamionos egyezmény végrehajtása során kiderült, hogy mind a szlovák vállalkozók mind pedig az ellenőrző hatóság problémákba ütközött, mert nem megfelelő az ellenőrzés”

– fogalmazta meg Pozsony álláspontját Szlovákia uniós képviseletének szóvivője, aki azt sürgeti, hogy az egyezmény kerek – perec mondja ki: ukrán kamionosok nem vállalhatnak fuvart az Európai Unión belül, ha a célország nem Ukrajna.

Mit mond az európai szakszervezet?

“Fontos, hogy fenntartsuk a szolidaritás útjait, de a kamionos szektor rendkívüli mértékben diszfunkcionális. Ukrajna számára létfontosságú a kamionos szállítás, mely ugyanakkor gondot okoz egy ágazatnak, mely amúgyis nehéz helyzetbe jutott“ – fogalmaz az európai közlekedési szakszervezet.

Lengyelországban a kamionosok egyáltalán nem bíznak az új egyezményben sem, ezért azt követelik, hogy álljon helyre a régi, háború előtti állapot amikor minden kamionnak engedélyt kellett kérnie az Európai Unió határán a fuvarozáshoz.

“Vagy visszatérünk az engedélyezési rendszerhez vagy meghalunk a piacon, mert az ukrán konkurencia annyira lenyomja az árakat” – hangsúlyozza a lengyel kamionos szövetség elnöke. Aki hozzáteszi:

“jelenleg az a helyzet, hogy szinte naponta mennek csődbe kamionos cégek Lengyelországban.”

A német autóipar az életéért küzd

Nemrég még az európai gazdaság zászlós hajója volt, de az elektromos autók globális versenyében lemarad az amerikai és kínai vetélytársak mögött. Hogy birkózik meg ezzel az egzisztenciális válsággal a német autóipar, amely Magyarországon is igencsak jelen van?

Az elektromos autók drágák: a német autógyárak legolcsóbban 25 ezer euróért adják, de a járművek többsége jócskán felül van a 30 ezer eurón. A Volkswagen közölte: 2026 előtt senki se számítson olcsó elektromos autóra a cégtől! – írja a Der Spiegel.

A Mercedes, amely másik kategóriában játszik, kínai partnerével, a Geelyvel egyre több extrát kínál, és ez természetesen felviszi az árat.

Az árrés a hagyományos autók és az elektromos járművek között nem csökken. Berlinben sokan arra akarják rávenni Brüsszelt, hogy emelje meg a vámokat a kínai elektromos járművek előtt mondván: Peking hatalmas összegekkel támogatja az exportot.

A Mercedes, amely aktívan együttműködik a kínaiakkal, ellenzi a vámok emelését.

“A védővámok következtében a német autóipar elkényelmesedne, és később képtelen lenne eladni az elektromos autóit a globális piacon”

– hangsúlyozta Ola Källenius, aki a China Dailynek nyilatkozott azt követően, hogy fogadta őt Li Csiang miniszterelnök. Aki a maga részéről udvariasan bár, de utalt rá, hogy amennyiben az Európai Unió diszkriminálja a kínai elektromos autókat, akkor nagyon is elképzelhető hasonló válasz a világ legnagyobb autós piacán, a kínain.

14%-kal csökkennek idén az autóeladások Németországban

Ezt jósolja a német autóipari szövetség /VDA/. Mi indokolja a kincstári pesszimizmust? A német kormány decemberben eltörölte a támogatást az új elektromos járművek vásárlásához pedig ez akár 4500 eurót is jelenthetett. Sem a vásárlók sem az autógyárak nem tértek még magukhoz ezután a meglepő döntés után különösen, hogy Németországban az életszínvonal stagnál vagy épp egyes társadalmi rétegeknél csökken, így a vevők kétszer is meggondolják új kocsi vásárlását.

Az sem javítja az elektromos autógyártás perspektíváját, hogy a kormány megosztott az ügyben: a szabaddemokraták a szintetikus üzemanyag mellett kardoskodnak, és ők adják a közlekedési minisztert a berlini kabinetben. Volker Wissing közlekedési miniszter azzal érvel, hogy az elektromos autógyártásban az amerikaiaknak és a kínaiaknak komoly előnyük van, Németország viszont eléjük vághat, ha a szintetikus üzemanyagra alapozza terveit.

A német kormány eredetileg 15 millió elektromos autót akart látni az utakon, de ez minden bizonnyal vágyálom marad – írja a Der Spiegel.

Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy az elektromos autók az utolsók az új autók versenyében 2024 elején: még mindig a benzines járművek vezetnek, második a hibrid, harmadik a dízel, és csak a negyedik helyen szerénykednek az elektromos járművek. Tavaly januárban még a második helyen álltak alig lemaradva a hibridektől.

Az elektromos autók furcsa piaci helyzetét jól mutatja, hogy jelenleg diszkont verseny bontakozik ki: ki ad nagyobb kedvezményt? A kereskedők általában 15-20%-os kedvezményt adnak, de van ahol még ennél is többet. Akik már vásároltak elektromos autót egyszer csak azon veszik észre magukat, hogy annak az értéke rohamosan csökken. A lízing egyre drágább hiszen a kamatláb magas.

5 éve a katolikus Caritas Paderborn egész autó flottáját átállította elektromos járművekre. Akkor büszkén újságolták, hogy mennyivel csökkentették az üzemeltetési költségeket. Ma már szívják a fogukat, és nem vesznek új elektromos autót, de kitartanak mellette – írja a Der Spiegel.

Zöldek kontra neonácik

A kormányban is fontos szerepet játszó zöldek számára az elektromos autó a zöld átmenet szimbóluma. A szélsőjobboldali Alternative für Deutschland hecckampánya ezért is irányul az elektromos autózás ellen.

A szélső baloldal is célpontnak tekinti az elektromos autózást: tüntettek a Tesla Berlin melletti gyára előtt, ahol techno fasisztának nevezték Elon Muskot, aki egyébként támogatja az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali mozgalmat.

Mindeközben Németország fokozatosan veszít szerepéből a globális piacon: tavaly a két legnagyobb elektromos autógyártó a Tesla és a kínai BYD volt 1,8 illetve 1,5 millióval. A Volkswagen messze lemaradva a harmadik 770 ezerrel.

Az Európai Unió szeretné, ha a benzin és dízel járművek 2035 után fokozatosan eltűnnének. A Mercedes elnöke ezt mindeddig támogatta, de látva a legújabb trendeket már úgy nyilatkozott:

”ki tudja, hogy mikor lehet eladni az utolsó hagyományos autót az Európai Unióban?”

Ole Källenius elnök-vezérigazgató arra célzott, hogy a Mercedes jelenleg még igen szép profitot csinál a hagyományos járművekből.

A szakszervezetek kiállnak az elektromos autók ellen: 780 ezren dolgoznak az autóiparban, és félnek a lemaradástól a globális versenyben. A Volkswagen szakszervezeti vezetője így beszélt erről: ”Végzetes lenne az egész német gazdaság számára, ha szembe szállnánk a nemzetközi trenddel, amely az átállást jelenti az elektromos járművekre” – nyilatkozta Daniela Cavalo a der Spiegelnek.

Csakhogy míg Németországban vitatják az elektromos autózás jövőjét addig Európa más részein szívesen invitálják a Teslát és a kínai autógyárakat. Giorgia Meloni kormányfő mindkét elektromos autógyártó óriást csábítgatja Olaszországba.

A legkínosabb tanulságot egy szakszervezeti vezető fogalmazta meg a Der Spiegelnek:

“ha nem mi csináljuk meg a legjobb elektromos autót, akkor a kínaiak megteszik!”

– mondta Achim Dietrich, egy autóalkatrész üzem szakszervezeti főnöke.

Csinos bírságra számíthatnak az USA informatikai óriásai az Európai Unió új digitális törvényének megsértése miatt

A brüsszeli bizottság jelenleg három amerikai óriást vizsgál: az Apple, az Alphabet, a Google anyavállalata és a Meta- a Facebookot irányító cég van a célkeresztben. Legalább egy évig eltart ez a vizsgálat – mondták a Bloomberg tudósítójának Brüsszelben.

Az Európai Unió már 2022- ben elfogadta az új digitális törvényt, de ez csak most lépett hatályba. A törvény verseny semlegességet hirdet, de mind az Apple mind a Google és a Facebook saját rendszerében a saját app store-ba tereli a potenciális vevőket visszaélve az erőfölényével. Az Apple ráadásul nemcsak ezt teszi meg, de díjat számol fel, hogyha valaki rajta keresztül más app store-ban vásárol illetve ezeket az érdeklődéseket szépen hátrébb sorolja azokhoz képest, melyek a saját app store lehetőségek iránt  kíváncsiskodnak. Az Amazon is elsőbbséget biztosít a saját termékeinek eladásánál- állapította meg a brüsszeli bizottság előzetes vizsgálata.

Margrethe Vestager, az Európai Unió versenyjogi biztosa személyesen is bejelentette a vizsgálat megindulását hiszen ez az első ilyen vállalkozása a brüsszeli bizottságnak az új digitális törvény érvénybe lépése óta.

Mindez természetesen összefügg a közelgő európai választásokkal hiszen akkor új parlament és új brüsszeli bizottság jön létre. A jelenleg működő brüsszeli bizottság bizonyítani kívánja az európai választók előtt, hogy képviseli érdekeiket a digitális piacon is.

Azt például különösen nehezményezi a bizottság, hogy a Facebook pay or consent megoldást alkalmaz vagyis ha valaki nem járul hozzá ahhoz, hogy adatait az amerikai óriás tetszése szerint felhasználja, akkor 10 dollárt kell fizetnie havonta, ha azt akarja: ne árasszák el az oldalát a hirdetések.

A büntetés akár több milliárd dolláros is lehet

Március elején a brüsszeli bizottság 1,9 milliárd dolláros bírságot rótt ki az Apple-re a trösztellenes törvény megsértése miatt. Ha a most indult vizsgálat végén elmeszelik az Apple-t, a Google-t és a Facebookot, akkor ezek az amerikai óriások az éves forgalmuk 10-20%-át befizethetik bírságként az Európai Unió kasszájába.

A brit Telegraph szerint az Apple ezúttal giga bírságra számíthatna, melynek értéke elérheti a 30 milliárd fontot.

Az Európai Unió digitális törvénye, mely március elsején lépett életbe kifejezetten az amerikai óriásokat célozza meg. Olyan cégekre vonatkozik, melyek tőke értéke meghaladja a 75 milliárd eurót – 81,7 milliárd dollár -, illetve amelyeknek 45 millió aktív felhasználója van egy hónapban az unión belül. Ezek az óriások, melyeket Brüsszel kapu őröknek nevez szinte kizárólag amerikaiak: Alphabet, Amazon, Apple, Meta, Microsoft. Egyetlenegy kínai van, a Tiktok.

A célkeresztben levő cégek természetesen nem boldogok, de az Apple közölte, hogy módosítja rendszerét, és lehetővé teszi más app store-ok könnyű elérhetőségét az Iphone-okon és az Ipadeken.

Az Európai Unió azt szeretné, hogy az amerikai és kínai Góliátok mellett labdába rúghassanak az európai Dávidok is, de korai még a kérdés, hogy az új európai digitális törvény mennyiben tudja elősegíteni ezt.

Zsákutcában a magyar mezőgazdaság

0

Az ukrán gabonaimport kapcsán derült ki a magyar mezőgazdaság sok problémája, de alapjában strukturális gondok miatt került zsákutcába az agrárszektor, amelyben körülbelül 200 ezer ember dolgozik jelenleg Magyarországon – mondta Juhász Pál, a Pénzügykutató agrár szakértője a Hetényi körben.

Az Európai Unió is versenyképességi gondokkal küszködik a világpiacon, és ez sokszorosan sújtja a magyar mezőgazdaságot, mely csak késve és részlegesen tért át az ipari agrár termelésre, melyet az USA, Kanada és Ausztrália már évtizedek óta űz eredményesen.
Az Európai Unió elődei védővámokkal oldják meg a versenyképességi problémát vagyis kizárják az olcsóbb agrár árukat a piacról. Az ukrán gabona beáramlása ezért okozott sokkot a közép és kelet-európai államokban, ahol jelentősen mérsékelte az árakat. Sok magyar és más kelet-európai gazda bespájzolt gabonából, mert azt gondolta, hogy az elhúzódó orosz-ukrán háború magasan tartja a gabona árakat, de tévedtek. Az ukrán gabona az európai piacokon, az orosz pedig a világpiacon verte le az árakat.

A jövőben a magyar mezőgazdaságnak valószínűleg le kellene mondania a nagyüzemi gabonatermelésről, és átállni az intenzív mezőgazdaságra mint Dániában vagy Hollandiában.

Ehhez az Európai Unió adna is támogatást, de a gazdák többsége eddig nem érezte az átállás szükségességét. Annál is kevésbé, mert az Európai Unió átállt a földalapú támogatásra vagyis a tulaj mindenképp pénzénél volt miközben a bérlő gondjává vált az agrárgazdaság modernizálása. A magyar jog ugyanakkor kizárja azt, hogy jogi személy is birtokolhasson földet miközben Ukrajnában ez lehetséges. Ott az amerikaiak, nyugat-európaiak sőt a kínaiak is hatalmas gazdaságokban állítják elő a gabonát, ezzel a magyar mezőgazdaság nem tud versenyezni. Az európai fogyasztók viszont örülnek az olcsó ukrán gabonának. Annál inkább, mert azt nem emberek számára hasznosítják hanem az állattenyésztésben. Az orosz és az ukrán gabona a kétes minősége és a magas vegyszertartalma miatt takarmánynak minősül az Európai Unió fejlettebb államaiban. Brüsszel most szankcióval akadályozza az orosz gabona bejutását az Európai Unióba, de ez nem befolyásolja a világpiaci árakat, melyeket letör a hatalmas orosz export.

Miért volt oly magas az élelmiszer infláció Magyarországon?

A kérdésre Juhász Pál kérdéssel válaszolt:

”Ki az a marhatenyésztő Magyarországon, aki itthon értékesíti a marhahúst? Mindenki exportra termel a magyar mezőgazdaságban. A kormány ezért visszaterelte az exportot, és ennek kellett megfizetni az árát”

– mondta az agrárszakértő, akinek válaszából kitűnt, hogy a magyar élelmiszer inflációs rekordot jelentős részben a magyar gazdák számítása okozta. Persze az sem segített, hogy a gazdák is kaptak különadót a magyar kormánytól, amelyik így akarta visszaszedni azt az 1500 milliárd forintot, melyet a 2022-es választásokra elköltött annak érdekében, hogy meghosszabbítsa Orbán Viktor sírig tartó uralmát.

Nem jön ki a matek – észrevételezte Katona Tamás. A Statisztikai Hivatal ex elnöke elemezte a számokat, és olyan kilengést észlelt a magyar mezőgazdaság termelési adataiban, melyet még a Rákosi korszak mélypontján sem jelentett a Statisztikai Hivatal, ahol a tények akkor sem zavarták különösebben a jelentések készítőit, akik tudták, hogy a számok a hatalomnak készülnek, melyet kizárólag a propaganda hatás érdekelt, a valóság sokkal kevésbé. Ez szovjet hagyomány a statisztikában: Gorbacsov, aki fiatal korában mezőgazdasági titkár volt a Szovjetunió kommunista pártjának központi bizottságában vagyis ő volt az első számú felelőse a csődtömegnek, melyet Sztálin állított elő a kényszer kollektivizálással. Miközben az emberek kenyérért álltak sorba a Szovjetunióban, Gorbacsov arra kérte a Szovjetunió első emberét, hogy

“szeretném látni az igazi számokat a szovjet mezőgazdaságról, kedves Jurij Vlagyimirovics”.

A válasz:

“túlságosan is sokat kérsz tőlem”

– mondta Andropov Gorbacsovnak, aki erről azután az emlékirataiban számolt be.

“A magyar kormányzat agrárpolitikájának az a baja, hogy 200 ezer mezőgazdasági dolgozó érdekében figyelmen kívül hagyja a többi magyar polgár érdekeit hiszen éppúgy mint az Európai Unió elárasztja pénzzel ezt a drágán és nem hatékonyan termelő ágazatot“

– fejtegette Surányi György, egykori jegybank elnök, aki szerint évente több mint 1000 milliárd forintot kap az agrárágazat, amely ebből nem gazdálkodik hatékonyan. Ez az egész Európai Unióban probléma:

a gazdasági észszerűség és a politikai népszerűség keresztezi egymást.

A nemzeti döntéshozók és a brüsszeli bizottság pedig sorra meghajol a gazdák érdekérvényesítő akarata előtt miközben mindenki tudja, hogy az agrárszektornak nyújtott támogatás nem hatékony. Ehelyett a kutatást és a fejlesztést kellene támogatni az Európai Unióban, de annak lobbi erejét mindenütt lenyomja az agrár ágazat, amely saját versenyképtelenségével hozzájárul ahhoz, hogy Európa mindjobban elmaradjon vetélytársai: az Egyesült Államok, Kína, Japán vagy épp India mögött.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK