Kezdőlap Címkék Brüsszel

Címke: Brüsszel

Orbán: fake news, hogy Putyin bábja lennék

Fake news – álhír – ezzel hárította el egy újságíró kérdését Brüsszelben, ahol aziránt is érdeklődtek, hogy nem zavarja-e a magyar miniszterelnököt, hogy sokan Putyin trójai falovának tekintik, aki minden húzását annak veti alá, hogy az Unió politikusait megossza, amivel egyértelműen az oroszok érdekeit szolgálja.

Orbán különutas politikája mindenestre kérdéseket vet fel nemcsak Brüsszelben hanem Washingtonban is. A NATO-ban ugyanis egyre hevesebb viták folynak arról, hogy milyen megoldást találjanak az ukrajnai konfliktusra? Henry Kissinger békülékeny elképzeléseit nemcsak a magyar kormány, de vannak olyan hangok amelyek szerint Orbán véleményét Macron francia elnök, Scholz német kancellár és Draghi olasz kormányfő is osztja, mivel a Biden kormányzat politikája a nagyobb áldozatot Európa országaitól követelik. Csakhogy ezek a hangok azt már nem említik meg, hogy valójában mind a francia, mind a német és az olasz kormányfő is  kitételek nélkül aláírta az embargós megállapodást. Orbán egyelőre elérte célját, kivételes helyzetbe került, viszont páriaként magára maradt, aminek sajnos egész Magyarország issza meg a levét.

Mit akar az USA?

Ebben fontos szava van a CIA igazgatójának, mert William Burns jól ismeri Putyint hiszen évekig hazája nagykövete volt Moszkvában. Amikor beiktatták tisztségébe a CIA főnöke meg sem említette Oroszországot. Ehelyett Kínára és a világgazdaságra koncentrált. Aztán mindez megváltozott amikor Putyin összevonta csapatait Ukrajna körül. William Burns Moszkvába repült, ahol telefonon tárgyalt Putyinnal. Megpróbálta lebeszélni az orosz elnököt a katonai akcióról. Február 24-én azután Putyin mégiscsak megindította katonáit Ukrajna elfoglalására. Azóta két álláspont alakult ki Washingtonban: a héják mint Biden elnök, Blinken külügyminiszter és Austin hadügyminiszter Putyin bukását szeretnék elérni. Ezért tömik fegyverrel Ukrajnát. Őket nem zavarja, ha a háború elhúzódik.

A másik álláspont Washingtonban a galamboké. Ide tartozik a CIA főnöke és Yellen pénzügyminiszter. Az utóbbi arra hívja fel a figyelmet, hogy az elhúzódó háború romba döntheti az egész világgazdaságot. William Burns pedig – Kissinger egykori külügyminiszterhez hasonlóan – olyan megoldást sürget, amely figyelembe venné Putyin illetve Oroszország érdekeit is. Enélkül ugyanis fennáll egy orosz-kínai szövetség esélye, amely ugyancsak megnehezítené az USA és az egész Nyugat dolgát. William Burns továbbra is Kínát tartja az első számú stratégiai ellenfélnek. Ezért létrehozta a China Mission Centert, ez az egyetlen olyan kutató központ, amely egyetlenegy országgal foglalkozik a CIA keretében.

Burns 33 évet húzott le az amerikai külügyben, ahonnan helyettes államtitkárként távozott.

Burns CIA igazgató nem sok jót vár Putyintól: „ő sohasem tekintette valóságos államnak Ukrajnát.

Évekig készülődött az elfoglalására. Nem fogja feladni. A kudarc nem szerepel Putyin szótárában” – mondta az orosz elnököt jól ismerő CIA igazgató, William Burns.

Kaczynski Orbánnak: forduljon szemorvoshoz!

Ha nem látja azt, hogy mit műveltek az oroszok Bucsában és más ukrán városokban a megszállás idején, akkor a magyar miniszterelnöknek szemorvos kell! – hangsúlyozta Orbán legfőbb lengyel barátja, Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettes , aki egyben a legnagyobb kormánypárt, a PiS vezére is.

Szövetségük Orbán Viktorral a Brüsszel elleni közös fellépésre vonatkozott, de Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt lassan megszakadni látszik. Miközben Orbán Viktor Zelenszkij ukrán elnököt az ellenségei közé sorolta, Jaroslaw Kaczynski felkereste őt Kijevben méghozzá a lengyel, a cseh és a szlovén kormányfő társaságában. Ursula von der Leyen hasonlóképp szükségét érezte, hogy a magyar miniszterelnökkel ellentétben szolidaritását fejezze ki Zelenszkij ukrán elnökkel – méghozzá Kijevben.

Visegrád kampec?

„Ha ez így megy tovább, akkor nem tudunk majd olyan jól együttműködni Budapesttel ahogy eddig” – hangsúlyozta Jaroslaw Kaczynski. A csehek és a szlovákok már korábban kihátráltak Orbán Brüsszel ellenes magatartása mögül. Most Brüsszel csakis Magyarország ellen inditotta meg a jogállamisági eljárást, Lengyelország ellen nem! Vagyis Orbán diplomáciai szempontból magára maradt Putyin barát politikájával. A magyar miniszterelnök viszont kitartani látszik emellett. Erre utal az, hogy nemzetközi sajtóértekezletén hangsúlyozta: az új kormánynak tagja lesz Szijjártó Péter külügyminiszter. Akit nem is oly rég a Barátság érdemrenddel tüntetett ki Lavrov orosz külügyminiszter. Orbán tehát nem vált, és kitart eddig politikája mellett. A kérdés csak az, hogy mi lesz ezek után az uniós euró milliárdokkal, amelyek nélkül a nemzeti együttműködés rendszere működésképtelen.

Háborús mellékhatás: megjöhetnek az uniós pénzek

Brüsszel a rendkívüli helyzetre való tekintettel eltekinthet attól, hogy megindítsa a jogállamiság megsértésével kapcsolatos mechanizmust Magyarország és Lengyelország ellen, mert az Ukrajnában folyó háború felülírja a korábbi döntéseket.

Az Európai Bíróság néhány napja döntött úg , hogy a brüsszeli bizottságnak joga van megindítani az eljárást Magyarország és Lengyelország ellen, és ezen a címen vissztarthat uniós pénzeket. Ez súlyos csapás lenne mindkét állam gazdaságának. A varsói kormány nyíltan meg is mondta: amikor Lengyelország vállalja a legnagyobb szerepet az ukrán menekültek befogadásában, akkor inkább segítségre és nem büntetésre számít Brüsszeltől.

Orbán a lengyelek farvizén

A magyar kormány kihasználhatja azt, hogy a lengyeleket Brüsszel mentesíteni akarja. A Bloomberg értesülései szerint ezért mindkét állam hozzájuthat az euro milliárdokhoz, amelyekre nagyon nagy szükségük is van, mert az Ukrajna elleni orosz agresszió óriási gazdasági kihívást is jelent minden szomszédos állam számára. Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint akár ötmillióan is kivándorolnának Ukrajnából a háború miatt. A legnagyobb terhet épp Lengyelország és Magyarország vállalja. Brüsszel segítséget ígért, de hogyha kifizeti a befagyasztott összegeket, akkor ily módon is segíti a menekült probléma megoldását. Az Európai Unió még sohasem tapasztalt ilyen menekült áradatot, és nagyon valószínű, hogy a bevándorlók többsége nem tér vissza Ukrajnába hiszen ott a helyzet egyre szörnyűbb és a kibontakozás egyre messzebb van.

Magyarország tehát profitálhat a kényszerhelyzetből, de félő, hogy a Brüsszelből érkező pénzekkel sem lesz képes kezelni a gazdasági válságot, melyet az ukrajnai háború csak felerősített, de amely stagflációt és életszínvonal csökkenést hozhat a lakosság döntő többsége számára.

„Külföldi ügynökök az ellenzékben”

Horváth József ex titkosszolgálati tábornok könyvében, melyről a Magyar Nemzetben nyilatkozott hangzott el a címben idézett mondat.

„Szabó Tímea akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet” – jelentette ki Horváth József tábornok. Aki „több különös körülményre ” hívta fel a figyelmet Szabó Tímea életrajzában. Ennek kapcsán követelte a parlamenti képviselők C tipusú átvilágítását. Arról nem nyilatkozott, hogy Orbán Viktor miniszterelnök vajon átment-e ilyen C tipusú átvilágításon? Pedig a magyar kormányfő moszkvai útja előtt érdekes lenne megvizsgálni a kérdést.

Horváth tábornok szerint, ha az ellenzék kerülne kormányra Magyarországon, akkor se nagyon lenne változás Paks ügyében. Miért nem? „Élünk a gyanúperrel, hogy az oroszok kiolvasztanának valami olyan információkat a nagy fagyasztó szekrényükből a Ljubjankán, amivel javíthatnák az új kormánnyal szembeni tárgyalási pozícióikat” – mondta Horváth vezérőrnagy, célozva a KGB archívumára.

Orbán Viktor esetében is ez történt?!

Ezt a kérdést természetesen nem tette fel a magyar titkosszolgálat veteránja, aki megismételte Szijjártó Péter vádjait arról, hogy az USA budapesti nagykövetsége beavatkozhat a választásokba.

Hibrid hadművelet

Ezt Geraszimov orosz vezérkari főnök találta Ukrajna válsága idején, de azóta sokan sokfelé alkalmazzák. A legutóbbi idők ukrajnai és kazahsztáni eseményei úgy alakultak, hogy már azt sem lehet biztosan tudni: ki állt mögötte? – hangsúlyozta Horváth tábornok.

Ezt követően elmondta, hogy mi aggasztja igazán Orbánt és környezetét: „az Egyesült Államok elérte, hogy világszerte betekintése legyen a pénzügyekbe. Az egész bolygón vezetett bankszámlák 90%-át látják.” Ha ez így van, akkor Orbán is járhat úgy mint Babis cseh miniszterelnök, aki a választási kampány finisében került szembe egy régi kétes offshore ügylet publikálásával a sajtóban. Ez pedig ellenfelei oldalára állította a bizonytalanokat, és Babis miniszterelnök, aki együtt kampányolt Orbán Viktorral, megbukott a választáson Csehországban.

Hogy lehet ez ellen védekezni?

Horváth tábornok az orosz módszert ajánlja: ott visszatértek Sztálin elvtárs korába! A titkosszolgálatok kidobálták a számítógépeket, és visszahozták az írógépeket! A lényeg az, hogy ne legyen internetes kapcsolat, mert azt az amerikaiak ellenőrizhetik. Nem kizárt, hogy a magyar titkosszolgálatok is ezzel a módszerrel dolgoznak, hogy igazán féltett titkaikat elrejtsék az amerikai szövetséges elől.

Horváth tábornok azt állitja, hogy a nagyhatalmak: az USA és Kína szisztematikusan gyengítik az Európai Uniót. Érdekes módon Oroszországot nem sorolja fel. Pedig Brüsszelben épp Putyin trójai falovának tekintik Orbán Viktor miniszterelnököt, aki az ukrán válság kellős közepén látogat el Moszkvába.

Prága – búcsú Visegrádtól?

Csehország új kormánya egészen más viszonyt akar Brüsszellel és Washingtonnal mint Orbán Viktor. A brüsszeli Politico arra mutat rá, hogy ellentétben a magyar és a lengyel kormánnyal, Csehország új vezetése egyértelműen nyugatbarát.

Miközben a magyar és a lengyel kormány több fronton is hadakozik Brüsszellel és Washingtonnal addig az új cseh külügyminiszter elkötelezte magát a Nyugat mellett. A 36 éves Lipavsky mérsékelni akarja az orosz és a kínai befolyást a térségben. Ellenezte azt, hogy Oroszország vagy Kína építsen atomerőművet Csehországban.

Még kellemetlenebb Orbán Viktor számára, hogy az új cseh külügyminiszter nincs nagy véleménnyel a visegrádi együttműködésről. Ehelyett Nyugat Európával és az USA-val szeretné erősíteni a kapcsolatokat mondván: ebből Csehország sokkal inkább profitálhat! Zeman elnök, aki Moszkva és Peking barátjának számít Prágában sokáig akadályozta a külügyminiszter kinevezését, de végülis kapitulálnia kellett.

Babis cseh miniszterelnök választási kampánya során Magyarországon megnézte a határ kerítést, Csehországban pedig Orbán Viktorral együtt kampányolt. Veszített a választáson – méghozzá az USA és az EU hatékony támogatásával. Egyrészt közzétettek információkat a dollár milliárdos miniszterelnök offshore ügyeiről, másrészt pedig a nagykövetségek meggyőzték az ellenzéki pártokat: ne kössenek koaliciót Babissal!

Miért kellene szembenállni Brüsszellel és Washingtonnal?

Ezt a kínos kérdést teszi fel az új cseh diplomácia a visegrádi szövetségben. Pozsonyban nyitott kapukat dönget, mert a Fico rendszer bukása után a szlovák  kormányzat józan Európa-barát diplomáciát folytat. Budapesten és Varsóban viszont nemigen örülnek a cseh fordulatnak, amely mögött – egyáltalán nem alaptalanul – felfedezik az amerikai és uniós támogatást. A baj az, hogy Budapesten és Varsóban épp erre a szembenállásra építi politikáját a hatalom. Brüsszel és Washington bírálatán kivül nemigen van más mondanivalója. Varsóban ehhez járul még Moszkva bírálata is. Bűnbak tehát van bőven, de ebből nem lehet megélni. A visegrádi négyek legfejlettebb államának elitje erre a nyilvánvaló igazságra jött rá. Nem a visegrádi szövetségtől akar búcsúzni Prága hanem olyan együttműködést akar a négy ország között, amely nem áll szemben Brüsszellel és Washingtonnal. Ez meglehetősen ésszerű elképzelés, amellyel szemben a magyar diplomácia kissé tanácstalan, mert nehéz megmondani: miért háborúskodunk egy nálunk erősebb ellenféllel, amely együttműködni akar velünk nem pedig legyőzni minket?!…

Lesz-e új varsói szerződés?

Orbán Viktor a hétvégén szeretne létrehozni egy szélsőjobboldali európai mozgalmat, amely politikai hátteret teremthet számára Brüsszelben.

A magyar miniszterelnök szerint Brüsszel a bevándorlást támogatja míg ezzel szemben a Fidesz és a szövetségesei a családokat. Némi problémát jelent, hogy az Európai Unió egészen mást kifogásol Magyarországon és Lengyelországban. A magyar kormánynak azt rója fel, hogy lenyúlja az uniós pénzeket, a lengyeleknek pedig azt, hogy az igazságszolgáltatást a hatalom ellenőrzése alá akarják vonni.

Putyin a nagy kérdőjel

12 szélsőjobboldali pártvezér vesz részt az új varsói szerződés megalkotásában, de van egy apró probléma: többségük jó kapcsolatot ápol Oroszországgal, amelyet viszont a vendéglátó lengyelek ősellenségnek tekintenek. Ráadásul ez mostanában nem elvont kérdés hanem nagyon is gyakorlati: az USA azzal vádolja Putyint, hogy meg akarja támadni Ukrajnát! Biden szerint erre a támadásra hamarosan sor kerülhet.

Mit tesz ebben a helyzetben Orbán Viktor?

Szijjártó Péter külügyminisztert megkérdezte erről az Rt.com, amely igen közel áll Putyinhoz. A magyar diplomácia vezetője ezúttal diplomatikusan csak annyit mondott, hogy Magyarország a NATO tagja, és arra törekszik, hogy ne legyen konfliktus Oroszországgal.

Ha a NATO és az EU szankciókat szavaz meg, akkor Orbán Viktornak is döntenie kell. Aligha tehet mást minthogy megszavazza a szankciókat. Szövetségesét, Matteo Salvinit figyelmeztette Mario Draghi miniszterelnök, hogy csakis úgy lehet a kormány tagja, ha kiáll az atlanti elvek mellett, és nem próbál külön alkut kötni Moszkvával. Salvini, akit Putyin futtatott fel az olasz szélsőjobboldali mozgalom élére, kapitulált. Rájött arra, hogy fontosabb a Brüsszelből érkező pénz mint a szolidaritás Moszkvával, amelynek üres a zsebe.

Az új varsói szerződés a lúzerek szövetsége?

Míg 2015-ben a nagy migráns invázió után illetve a 2016-os párizsi merénylet sorozat után a Brexittel és Trump hatalomrajutásával úgy tűnt, hogy a populista jobboldalnak áll a zászló, most megfordult a trend. A pandémia a centrum irányába terelte a szavazókat az USA-ban és Németországban. Az Európai Unió egységet mutatott és óriási pénzzel sietett a tagállamok segítségére. Ezért lépett be Salvini az olasz kormányba, és ezért szigetelődik el mindjobban Orbán Viktor miniszterelnök. Ha össze is jön a populista jobboldal új varsói szerződése, az nem feledtetheti a program teljes hiányát.

Brüsszel bírálatából nem lehet megélni, más mondanivalóval sem Orbán Viktor sem szövetségesei nem rendelkeznek.

Ráadásul Kelet és Nyugat között két szék közt a pad alá eshetnek. Igaz persze, hogy a korábbi varsói szerződés is csúfosan megbukott…

Befolyásolja-e az USA a magyar választást 2022-ben?

Azt kérdezte a CNN riportere Szijjártó Péter külügyminisztertől, aki korábban a Financial Timesnak arról nyilatkozott, hogy az USA befolyásolni akarja a 2022-es választást, hogy ezt mire alapozza? A magyar diplomácia vezetője elmondta, hogy a magyar hírszerzés értesülései szerint az USA a Magnyitszkij törvénnyel akarja destabilizálni Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét. A Magnyitszkij törvény lehetővé teszi az Egyesült Államok hatóságainak, hogy külföldi korrupciós ügyeket is vizsgáljanak.

A Financial Times ezután megkérdezte a washingtoni külügyet, hogy van-e ilyen tervük, és a State Department nem sietett megcáfolni ezt.

A CNN-nek Szijjártó Péter most finomított korábbi állításán, szerinte a Times-nál félreértették azt. A külügyminiszter diplomatikusan annyit mondott: Nyugatról és Keletről mindig is befolyásolni akarták a magyar belpolitikát, és ez most sincsen másként. A titkosszolgálatok, melyek közül az egyik az én felügyeletem alatt áll, mindent megtesznek, hogy ezt a befolyást csökkentsék – jelentette ki a magyar külügyminiszter.

Emlékeztetőül  Kövér László a titkosszolgálatok vezetőinek azt mondta még tavaly februárban: a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot az ellenzék jelenti Magyarországon.

Miért nem lépnek ki az Európai Unióból?

Eziránt is érdeklődött  a CNN riportere, aki többek között azt is megkérdezte válaszolt-e már a magyar kormány arra a levélre, amely Brüsszelből érkezett, és számon kérte a jogállamiság szabályainak betartását? Szijjártó közölte: még nem válaszoltak, de fognak. Szemmel láthatóan igyekezett elkerülni a kérdést, amely a magyarországi korrupcióra vonatkozott, és ezért ideológiai síkra terelte a vitát. Brüsszel és az uniós tagállamok többsége Európai Egyesült Államokat akar, a magyar kormány viszont nem. Szijjártó elismerte, hogy e tekintetben a magyar álláspont kisebbségben van Brüsszelben.

A magyar külügyminiszter szerint a cél az erős Európai Unió, és ezt csak erős tagállamokkal lehet elérni.

Washington és Brüsszel a pénzzel akarja megfogni Orbánt

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is elmondta: az autokrata rendszerek Achilles sarka a korrupció. Ezért akarják a Magnyitszkij törvényt alkalmazni a nemzeti együttműködés rendszerével szemben. Orbán korrupciójának bemutatásával ugyanis alá lehet ásni a nemzeti együttműködés rendszerének népszerűségét.

Ugyanerre a következtetésre jutottak Brüsszelben is, ahol azon a címen nem utalják ki az euro milliárdokat Magyarországnak, hogy egyáltalán nem lehetnek biztosak abban: Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei nem nyúlják azt le. Ha viszont Magyarország nem kapja meg az uniós pénzeket, akkor a nemzeti együttműködés rendszerét nem lehet hosszú távon működtetni.

Ezért sem kívánta Szijjártó Péter megválaszolni a CNN kérdését, hogy miért nem lépnek ki egy klubból, melynek a szabályait nem tartják be? Az uniós pénzek nélkül a nemzeti együttműködés rendszere életképtelen. A gazdasági szuverenitás fikció, és ezt épp Orbán Viktor és Szijjártó Péter tudja a legjobban.

Egyre nő Márki-Zay Péter külföldi támogatása

Marc Dillard ügyvivő – az amerikai nagykövetség jelenlegi vezetője – találkozót szervezett más államok diplomatáival, hogy a magyar ellenzék miniszterelnök-jelöltjét jobban megismerhessék. Márki-Zay Péter már régóta élvezi a State Department támogatását: Washingtonban 2018-ban Orbán Viktorral egyidőben vendégeskedett.

Az USA ügyvivő által szervezett találkozón Japán, Ukrajna, Ausztria, Hollandia és Írország képviseltette magát. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy Nagy Britannia nagykövete nemrég Hódmezővásárhelyre látogatott, hogy ott találkozzon a polgármesterrel, akkor elég világosan látható, hogy – hála az amerikai támogatásnak – egyre növekszik Márki Zay Péter támogatottsága.

Orbán Viktor sokáig reménykedett Boris Johnson brit miniszterelnök támogatásában, de Trump választási veresége után Őfelsége miniszterelnöke váltott, és együttműködik Biden elnökkel, aki nem hívta meg a demokrácia csúcsra Orbán Viktort.

Elfogynak a nyugati támogatók

Ausztriában is nagyon bízott a magyar miniszterelnök, aki jó kapcsolatokat épített ki Sebastian Kurz kancellárral. Csakhogy ő megbukott, utóda pedig csatlakozott azokhoz, akik szívesen látnának váltást Magyarországon. Ugyanez az álláspontja Macron francia elnöknek és Draghi olasz miniszterelnöknek, akik nemrég stratégiai együttműködési egyezményt írtak alá. Mindketten fokozott integrációt sürgetnek az Európai Unióban vagyis pontosan az ellentétes politikát folytatnak mint a magyar miniszterelnök.

Közben Brüsszel levelét megírta, melyben a magyar kormányt figyelmezteti arra, hogy a korrupció miatt nem lát garanciákat arra, hogy a helyreállítási alap pénze a megfelelő helyre jut.

A korrupció Orbán Achilles sarka

Erre már rámutatott Jake Sullivan, Biden elnök biztonságpolitikai tanácsadója is. Szerinte az autokrata rendszereket épp így lehet a legkönnyebben megbuktatni. Az amerikaiak ezt Malajziában ki is próbálták: ott a választásokon megbukott miniszterelnök húszéves fegyház büntetést kapott korrupcióért. Neje is igazságügyi vizsgálat alanya.

Brüsszel arra akarja rávenni Magyarországot, hogy lépjen be az európai ügyészségbe, de Orbán Viktor erre nem hajlandó. Az Európai Unió központjában nem is nagyon titkolják: abban bíznak, hogy utóda erre hajlandó lesz. Márki-Zay Péter már többször is hangoztatta, hogy első dolga lesz belépni az európai ügyészségbe, amely a korrupció elleni küzdelem zászlóshajója az Európai Unióban.

Putyin: semmi közünk a fehérorosz migráns válsághoz!

Oroszország majd mindenható ura házi műsorának nyilatkozott. A műsor címe mindent elárul: Moszkva. Kreml. Putyin. Ez majdnem olyan mint a szentháromság. Maga sem hiszi el amit mondott, de ha mégis akkor még sokkal nagyobb a baj.

„Mindenki mindenféle indokkal megpróbál felelőssé tenni minket ezért, de nekünk ehhez semmi közünk sincsen” – hangoztatta Vlagyimir Putyin akit Angela Merkel német kancellár is felhívott az ügyben nyilván, mert úgy gondolta, hogy Lukasenka fehérorosz elnök mögött Putyin áll.

Az orosz elnököt megkérdezték arról is, hogy vajon Lukasenka, fehérorosz államfő  elzárhatja-e a gázvezetéket, mely országán keresztül szállítja az orosz földgázt az Európai Unióba. Putyin azt válaszolta, hogy Lukasenka ezt megteheti, de ezzel megszegne egy nemzetközi szerződést.

Ha semmi köze sincsen az oroszoknak a lengyel-fehérorosz határon kialakult válsághoz, akkor hogy jutottak el a migránsok Törökországból Fehéroroszországba?

Emberek ezreinek utaztatásához nem kellett az orosz és a török titkosszolgálat engedélye?

Miről beszélt Putyin a CIA igazgatójával?

William Burns, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt, és ezért jól beszél oroszul telefonon cserélt eszmét minden oroszok urával. Bár a CIA főnök Moszkvában járt, de személyesen nem találkozhatott Putyinnal, akit annyira óvnak a vírustól, hogy nem fogad senkit sem. Épp a vírusra hivatkozva nem utazott el Glasgowba se, ahol környezetvédelmi csúcstalálkozót tartottak. Biden amerikai elnök ezt fel is rótta Putyinnak. Ugyanakkor ő küldte Moszkvába a CIA igazgatóját, hogy valamiféle modus vivendit alakítson ki Oroszországgal.

Az USA ugyanis nem kíván két fronton harcolni.

Számára Kína sokkal fontosabb, mert veszélyezteti Amerika vezető szerepét a világban.

A migránsválság Lengyelország és Fehéroroszország határán azt követően éleződött ki, hogy Putyin tárgyalt Burns CIA főnökkel. Egyáltalán nem kizárt, hogy megállapodtak egy korlátozott hibrid hadműveletben, amelynek célja nem más: pénzt kicsikarni az Európai Uniótól Lukasenka ingadozó rendszerének!

Lavrov és a török példa

Oroszország külügyminisztere nem is nagyon titkolta, hogy a cél: nagy összegű eurós támogatás megszerzése az Európai Uniótól, no meg a szankciók enyhítése.

Lavrov Törökország példáját hozta fel: Erdogan elnök több mint 6 milliárd eurót vágott zsebre miután Merkel kancellár megállapodott vele migráns ügyben az Európai Unió nevében.

Orbán, a hű szövetséges

Bár Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja, de a magyar miniszterelnök Erdogan mellett emelt szót mondván: több pénz járna Törökország autokrata elnökének azért, mert az ország területén mintegy 4 millió migránst helyez el, és nem engedi őket az Európai Unióba menni.

Orbán is profitálhat a lengyel-fehérorosz krízisből, mert Brüsszel mindinkább hajlik arra, hogy pénzt adjon a határkerítésre is. Ursula von der Leyen még nem is oly régen elutasította ezt, de Michel, az Európai Tanács elnöke Varsóban már úgy nyilatkozott, hogy az Európai Uniónak fontolóra kellene vennie a határkerítések finanszírozását.

Andy Landy mosolyalbuma – Izlés kérdése

„Ezen az ereszen nemcsak Szájer József, a magyar homofób alaptörvény szerzője ereszkedett le, hanem a Fidesz is”.

apapai

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK