


Aki videókat tett fel a járványról a világhálóra, az bűncselekményt követett el a kínai jog szerint, mert „pánikot keltett”.
Pekingben még ma sem vallják be, hogy kezdetben egyáltalán nem látták: milyen súlyos veszélyt jelent a korona vírus. Azt az orvost, aki először felhívta a figyelmet Vuhanban, a rendőrség behívatta és leszidta: mondván pánikot terjeszt. Ha folytatja , börtönbe is kerülhet …
Az orvos fegyelmezetten hallgatott, végezte a munkáját, majd belehalt a korona vírusba. Halála után kitüntették…
A 37 éves Csang Csan korábban ügyvédnő volt, de a járvány idején videókat készített arról, hogy a kórházakban teljes a káosz Vuhanban. A videókat rengetegen látták Kínában és külföldön egyaránt.
Vuhan városát teljesen lezárták, a videók készítőjét pedig elfogta a rendőrség. Most megszületett az ítélet: négy év börtön!
A furcsa ítélet a kínai büntetőjog egy sajátos cikkelye miatt születhetett meg. Ez kimondja, hogy ötéves szabadság vesztéssel sújtható az a kínai polgár , aki „bajt kever.” A bíróságok ezt általában akkor használják, ha az ellenzéki személyeket ítélnek el – írja a hongkongi South China Morning Post. A lap megjegyzi, hogy még legalább három olyan civil újságíróról tudnak Kínában, akik a járványról számoltak be a világhálón, és időközben eltűntek. Valószínűleg rájuk is hasonló ítélet vár.
Vuhanban is azért késlekedtek a elzárással, mert a Holdújév a kínaiak legnagyobb ünnepe közelgett és a hatóságok nem akarták megakadályozni azt. Ilyenkor ugyanis több mint félmilliárd kínai kerekedik fel, hogy felkeresse ősei szülőföldjét. Ez az emberiség legnagyobb népmozgalma. Pekingben attól tartanak: az egy-két helyszínen újra feltűnő Covid-19 vírus új tömeges fertőzést okozhat. Ezért fékezni akarják az emberek mozgását.
Az információt maximálisan kontrollálni akarják. Aki pedig megsérti ezt, az börtönbüntetésre számíthat mint az a civil újságírónő, aki éhség sztrájkot folytatott az előzetesben, de mégiscsak négy évet kapott a „pánikkeltő videókért”.
Ennek ellenére a pénzügyminiszter nem állhatta meg, hogy bennfentes információkkal szolgáljon egy állami ügyben: 60 ezer ingatlant dobtak piacra. Egy befektetőt előre értesített minderről maga a pénzügyminiszter. A befektető ily módon olcsón szerezhetett állami ingatlanokat, melyek értéke azután gyorsan növekedett. Jól mutatja a korrupció mértékét, hogy Karl-Heinz Grasser 9,6 millió eurót zsebelt be! A három évig húzódó per eredményeképp 15 vádlottat ítéltek el, akiknek összesen csaknem 10 millió eurós kártérítést kell fizetniük!
Hans-Christian Strache lett a Szabadságpárt vezére, de ő belebukott az Ibiza botrányba.
Egy álorosz álörökösnőnek elmesélte, hogy miképp szeretne piszkos pénzek felhasználásával olyan média birodalmat teremteni Ausztriában mint amilyen barátjának, Orbán Viktornak van Magyarországon. Ehhez kérte a nő segítségét, mert azt hitte, hogy tárgyaló partnere Putyin egyik kedvenc oligarchájának lánya. Tévedett. Nemcsak ő bukott meg, de pártja is. A Szabadságpárt, amely fontos tényező volt Ausztria közéletében újra a partvonalra sodródott miközben egykori partnere, Sebastian Kurz kancellár vígan kormányoz koalícióban a baloldali zöldekkel Ausztriában.
Egy vállalkozó azt szerette volna, ha a Duna delta vidékének kormányzójává egyik bizalmasát, egy rádiós újságírót neveznek ki. A természetvédelmi övezetben ugyanis mozgó benzinkutakat akart telepíteni bár tudta, hogy azok károsítják a környék élővilágát. Egymillió eurót fizetett azért Bogdan Olteanunak, a képviselőház akkori elnökének, hogy intézze el ezt a kinevezést. Bogdan Olteanu értett a pénzhez, mert korábban a Nemzeti Bank alelnöke volt, és azt is tudta, hogy kiket kell megkenni az ügy érdekében.
Csakhogy nem számolt a korrupció ellenes ügyészséggel, mely végül is lebuktatta őt.
Románia egykori korrupcióellenes főügyésze jelenleg az Európai Unióban tölti be ugyanezt a funkciót.
Magyarország nem csatlakozott a korrupció ellenes ügyészséghez, talán nem véletlenül! Nálunk még soha nem fordult elő, hogy ilyen magasrangú politikust elítéltek volna korrupcióért – igaz, hogy nem is vizsgáltak …
Tessék? Majd azzal folytatta, hogy a bajt, nevezetesen a fogvatartottak bíróság által elismert kártérítési igényét az okozza, hogy a börtönökben nem teljesülnek azok a normák, amelyeket a fideszes többség által alkotott törvényre épülő miniszteri rendelet írt elő. Mint ahogy erre vezette vissza a problémát a Jobbik is. Hogy a Jobbiktól ezt halljuk, azt megszoktuk. De hogy a DK politikusától a szó szerint idézett mondatok elhangzanak, az, hogy is mondjam, meglep.
Európában, mármint annak a második világháború óta demokratikus északi és nyugati felében a büntetőpolitika évtizedek óta alternatív büntetési módokat keres a szabadságvesztés helyett, csökkenti a szabadságvesztés átlagos időtartalmát és a korábbinál emberibb feltételeket teremt a börtönökben a fogvatartottak számára. Abból indulnak ki, hogy
a szabadságvesztés a fogvatartottak szabadságának korlátozását jelenti, de nem azt, hogy embertelen körülmények között kellene élniük.
Nemcsak a fogvatartottak érdeke ez, hanem a társadalom egészéé is, hiszen így lehet elérni, hogy a büntetés letöltése után mentálisan egészséges, a társadalomba beilleszkedni képes emberek kerüljenek ki a börtönökből. Európa keleti felében a büntetőpolitika ilyetén átalakulása még jórészt elmaradt: ahogy megyünk a térképen nyugat felől kelet felé, egyre szigorúbbak a büntetési tételek, egyre nagyobb a börtönnépesség aránya az ország lakosságán belül, és egyre kevésbé törődnek azzal, hogy elviselhető körülmények között töltsenek hónapokat, éveket a fogvatartottak a börtönökben.
Más kontinenseken, akár Ázsiában, akár Amerikában sokkal inkább represszív a büntetőpolitika. Többek között ez különbözteti meg Európát a fejlett világ más tájaitól, ezért is lehetünk büszke európaiak.
Magyarországon is elindult a rendszerváltást követően a büntetőpolitika átalakulása, ha lassan is. Azután már az első Orbán-kormány idején visszafordult, represszív irányba indult el. A szocialista-szabaddemokrata kormány újra elindult az európai úton, majd 2010 óta ismét visszafordult a magyar büntetőpolitika. Emelték a büntetési tételeket, kötelezővé tették a középmértéket. Ez óhatatlanul azzal jár, hogy növekszik a börtönnépesség aránya, a korábbi átlagosan tizennégyezer helyett tizennyolcezer fölé emelkedett az egy időben fogvatartottak létszáma, majd tizenhétezerre csökkent. A börtönférőhelyek száma azonban alig növekedett – ezért nőtt tovább a zsúfoltság a börtönökben.
Korábban az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélt meg ezért kártérítést a hozzá forduló fogvatartottaknak, az elmúlt években pedig – mivel a fideszes többségű Országgyűlés törvénye alapján miniszteri rendelet rögzítette az európai normákhoz igazodva az emberséges fogva tartás feltételeit – már hazai bíróságok hoztak sok ilyen ítéletet. Ezt nevezte el a Fidesz egy sor, az államra nézve fizetési kötelezettséget megállapító ítélet miatt börtönbiznisznek, hogy az ügyvédeket és a jogaikat érvényesítő fogvatartottakat, és ezáltal valójában a jogállamot támadó kampányt kanyaríthasson köré.
Ezzel a kampánnyal a hazai nyilvánosságban maguk az ügyvédek és civil jogvédők szálltak szembe.
A Jobbik jár élen ebben, de nem mond érdemben mást a többi ellenzéki párt sem. Nincs ma már ellenzéki képviselő, aki bírálná a Fidesz represszív büntetőpolitikáját, amely szöges ellentétben áll a mai Európa normáival és gyakorlatával.
A DK képviselőitől sem hangzik el ilyesmi, viszont elhangoznak a szó szerint idézett mondatok. Laptopjaikon az „európai magyarok” felirat olvasható, ha kinyitják a gépet az ülésteremben. Jó, hogy olvasható, mert az ilyen parlamenti mondatokban az európaiság nem érzékelhető.
Ennyit rótt ki a drezdai bíróság a nyolc neonáci fiatalra. Öt és fél évet a szervezet vezetője kapott.
Felerősödött a neonáci terrorizmus Németországban – hangsúlyozta nemrégen Horst Seehofer belügyminiszter a Bundestagban. Elmondta, hogy jelenleg ez nagyobb veszélyt jelent a demokráciára mint az iszlamista terrorizmus.
Egy magányos neonáci merénylő kilenc embert ölt meg – köztük a saját anyját is. Ő nem tartozott szervezethez, de az interneten szélsőjobboldali portálokat olvasott. Emiatt fegyvert fogott, és elkezdett migráns külsejű embereket gyilkolni. Végül öngyilkos lett.
Az Alkotmányvédelmi hivatal ezt követően megerősítette a neonáci szervezetek megfigyelését. Ide sorolták a Szárnyat is. Ez az Alternative für Deutschland szélsőséges csapata, mely különösen erős az egykori NDK-ban. Jelenleg az Alternative für Deutschland a legerősebb ellenzéki párt a Bundestagban.
A legnagyobb kormánypárt, a CDU megosztott abban a kérdésben, hogy lehet-e együttműködni az Alternative für Deutschland párttal? Míg Angela Merkel és követői kizárják ezt a lehetőséget, sokan úgy gondolják, hogy helyi szinten elképzelhető az együttműködés. Erre mutatott példát Türingiában a jobboldal, ahol egy napig szabaddemokrata miniszterelnök volt – az Alternative für Deutschland támogatásával. A kísérlet Angela Merkel ellenállásán megbukott, de vezetési válság alakult ki a CDU-ban, ahol nem tudják eldönteni: elképzelhető-e együttműködés a neonácikat is sorjaikban tudó Alternative für Deutschland mozgalommal.
Helyes, hogy a kormány elszánta magát, és végre pénzt szán a börtönzsúfoltság csökkentésére, de önmagukban a méregdrága konténer-börtönök még nem fogják megoldani a problémát. – olvasható a Helsinki Bizottság által kiadott közleményben.
Meg is indokolják miért nem megoldás a konténer-börtön. Akit megbíznak létesítésével, annak biztosan nem lesz ráfizetés, csupán nekünk, akik adóforintjainkból álljuk a számlát.
Nézzük a Helsinki hét pontját:
Amikor a jelenlegi körülményekről érdeklődtünk – névtelenséget kérő – alkalmazottak elmondták, hogy például a Venyige utcai – viszonylag újépítésű intézményben –
jelenleg is több szint ki van ürítve, mert nem tudják biztosítani a kellő felügyelői létszámot.
Ez általában három teljes szintet jelent! Éjszaka mindennapos, hogy egy szintes felügyelő két szintet is őriz egyszerre. Nappal a sétát is a szintek őrzésére beosztott mozgatja, ami azt jelenti, hogy olyankor nincs a szint ellenőrzésére személyzet! A kerítést vigyázó tornyokban rendszeresen előfordul, hogy nincsen senki, sőt már arra is volt példa, hogy osztályvezető adott kapus/porta szolgálatot a szállón.
Alulfizetetten és ilyen munkakörülmények között nem lehet csodálkozni azon, hogy többen hagyják el munkahelyüket, mint ahány új alkalmazottat sikerül felvenni egy olyan munkahelyen ahol 2018-ban 1,5 millió túlórát kellett ellátni az állománynak!
A közellenségnek kikiáltott Helsinki Bizottság több ajánlását is érdemes lenne megfogadnia az illetékeseknek, talán többre jutnának vele, mint újabb milliárdokat fölöslegesen elkölteni:
„Mi javíthatna tartósan a helyzeten? Börtönépítésre és -korszerűsítésre mindenképpen szükség van. Emellett
büntetőpolitikai fordulat nélkül sem lesz javulás: az kerüljön börtönbe, aki tényleg veszélyes a társadalomra.
A kormány átgondolhatná a szabálysértési őrizet jogosságát, hogy tényleg szabálysértőkkel, köztük hajléktalanokkal akarja-e felduzzasztani a létszámot. A reintegrációt és a zsúfoltság csökkentését egyaránt szolgálná, ha a mostaninál több ember kerülhetne át reintegrációs őrizetbe – vagyis a szükséges biztonsági intézkedések mellett haza – a büntetésének letöltésének végső szakaszában.”
Szeptemberig el akarják érni, hogy a börtönök zsúfoltsága megszűnjön.
Nem beszéltek az ellenzéki képviselők arról sem – és ez az alapkérdés –, hogy a fogvatartottaknak megítélt kártérítések jogosak, méltányosak, hiszen a börtönviszonyok valóban nem felelnek meg az európai illetve magyar normáknak.
Azt azonban, hogy a baloldali képviselőktől sem hallottunk mást a vitában, mint a Jobbiktól, megdöbbentőnek tartom.
Brazília egyik leghíresebb börtönét úgy hívják, hogy Nélson Hungria. És ugye Hungria azt jelenti portugálul (és más nyelveken is), hogy Magyarország.
A róla elnevezett börtön Minas Gerais szövetségi államban, Belo Horizonte közelében található és az utóbbi időben sokat szerepelt a hírekben. Ma éppen azért, mert a Minas Gerais-i legfelsőbb bíróság megtiltotta további elítéltek bezárását a borzalmasan túlzsúfolt Nélson Hungria börtönbe. A fegyintézet kapacitása 1640 fő, de már mintegy kétezren raboskodnak benne. Nem véletlen, hogy korábban többször, idén áprilisban is azzal szerepelt a hírekben, hogy többen szökni próbáltak, néhányuknak ez sikerült is. Aztán karácsony előtt az egész világ megnézhette a videót arról, hogy a női foglyok ünnepi díszbe öltöztették a Nélson Hungria börtönt.
Az már csak nekem jutott eszembe, hogy ha így folytatjuk, és gőzerővel tovább építjük a NER rendszert – aminek az alapjait már rég leraktuk – akkor lehet, hogy világszerte tényleg Magyarországról neveznek majd el börtönöket. Az én újévi kívánságom, hogy ne így legyen.