Kezdőlap Címkék Biden

Címke: Biden

Amerikai-kínai csúcstalálkozó San Franciscóban

Kenderessy Milán
-
0
Amerikai-kínai csúcstalálkozó San Franciscóban

Pekingben megerősítették, hogy Hszi Csin ping elnök részt vesz az APEC csúcstalálkozón, melyet novemberben San Franciscóban rendeznek meg.

Tavaly Bangkokban volt a csendes óceáni államok vezetőinek csúcsértekezlete, de sem Biden sem pedig Putyin nem ment el. Az orosz elnök most sem vesz részt, de ezen senki sem csodálkozhat hiszen Putyint háborús bűnösnek nyilvánították, és az Egyesült Államokban emiatt őrizetbe is vehetnék.

Az orosz elnök még a BRICS csúcstalálkozóra sem ment el Dél Afrikába pedig ott hangsúlyozták: nem tartóztatnák le Vlagyimir Putyint Johannesburgban.

Mind Bangkokban mind pedig Johannesburgban Hszi Csin ping kínai elnök játszotta a főszerepet. Dél Afrikában elérte, hogy kibővítették a BRICS szervezetet: hat új tagállam érkezett az addig öttagú szervezetbe. Közülük a legérdekesebb Szaúd Arábia, mely nem is oly rég még az Egyesült Államok szoros szövetségese volt. Washington régebben Szaúd Arábia segítségével nagy hatást gyakorolt az olaj világpiaci árára, de ez megváltozott. Mohamed bin Szalman trónörökös lepaktált Putyin orosz elnökkel majd pedig Hszi Csin ping kínai államfővel. Így amikor Biden amerikai elnök Szaúd Arábiába látogatott, akkor a szaúdi trónörökös nyugodtan megengedhette magának, hogy visszautasítsa az USA elnökének kérését az olajkitermelés jelentős fokozására. Szaúd Arábia jelenleg napi 9 millió hordó olajat termel ki holott 12-13 millióra is képes lenne.

Az USA és Kína viszonya meghatározza a világ jövőjét

Megkezdődött az enyhülés a két nagyhatalom viszonyában – közölte Biden elnök Jokohamában a G7 államok csúcstalálkozóján. William Burns, a CIA igazgatója járt ezt megelőzően titokban Pekingben. Aztán következett Tony Blinken külügyminiszter és Janet Yellen pénzügyminiszter, jelenleg a kereskedelmi miniszter tárgyal Pekingben.

Külföldön többször is tárgyalt Jake Sullivan, az USA elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója Vang Jivel, Kína első számú diplomatájával, aki újra külügyminiszter lett miután utóda megbukott. Eltűnt a nyilvánosság elől azt követően, hogy Tony Blinken amerikai külügyminiszterrel tárgyalt több mint öt órán át Pekingben. A frissen kinevezett külügyminiszter villámgyors bukása nem jött jól Hszi Csin ping elnöknek, aki saját utazásainak szervezőjét állította ebbe a kulcspozícióba más tapasztaltabb diplomaták helyett.

A tét pedig óriási: ellenfelek vagy együttműködő partnerek lesznek-e az amerikaiak és a kínaiak az elkövetkező években?

2021-ben a Biden adminisztráció első számú stratégiai ellenfélnek deklarálta Kínát, és folytatta vele szemben a kereskedelmi háborút, melyet még Trump elnök kezdett meg. Kezdetben a decoupling – a szétválás volt a cél Washingtonban a két óriás gazdasága között, de az utóbbi időben az amerikaiak is szívesebben használják a derisking kifejezést, melyet Európában találtak ki a kockázatok csökkentésére.

A kínaiak G2 rendszert akarnak vagyis egyenjogú szerepet a világgazdaság irányításában,

de Washingtonban erre nincs fogadókészség. Most mindkét fővárosban olyan formulát próbálnak találni, amely kifejezi az ellentmondásos viszonyt az első számú világhatalom és a feltörekvő második között. Teszik ezt olyan körülmények között amikor a világgazdaság egyáltalán nem áll jól: Észak Amerikát és Európát stagnálás jellemzi, Kínát pedig a növekedés ütemének drámai visszaesése. Dinamikát csak India mutat, amely a harmadik helyre pályázik a világhatalmi vetélkedésben. Narendra Modi miniszterelnök, aki lepaktált Biden elnökkel, szeretne bekerülni az APEC szervezetbe, és ezt az USA is támogatja, mert ellensúlyozni akarja Kína szerepét. Európa pedig a távolból figyeli, hogy a világ sorsa San Franciscóban dől el, ahol az egykori világhatalmi centrum véleménye immár a kutyát sem érdekli.

Orosz tisztviselők szerint Prigozsin szerepelt a lezuhant gép utaslistáján

FüHü
-
0
Orosz tisztviselők szerint Prigozsin szerepelt a lezuhant gép utaslistáján

Az orosz katonai vezetést júniusban megdönteni próbáló Wagner-zsoldoscsoport vezetője egy augusztus 23-án, szerdán lezuhant repülőgép fedélzetén tartózkodott, és az összes utas meghalt – közölték orosz tisztviselők. A Kreml és a védelmi minisztérium még nem reagált.

Jevgenyij Prigozsin rövid ideig tartó lázadását tartották a legnagyobb kihívásnak Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalomra kerülése óta. Azóta bizonytalanság övezi Wagner és ellentmondásos főnökének sorsát. Az orosz rendkívüli helyzetekkel foglalkozó minisztérium szerdán bejelentette, hogy lezuhant egy Moszkva és Szentpétervár között közlekedő magánrepülőgép. Az előzetes információk szerint a fedélzeten tartózkodó mind a 10 ember meghalt, köztük a legénység három tagja – közölte a minisztérium.

Az orosz légiközlekedési ügynökség később közölte, hogy a Wagner-főnök a fedélzeten volt. „A légitársaság szerint a következő utasok tartózkodtak az Embraer-135 (EBM-135BJ) repülőgép fedélzetén:… Prigozsin, Jevgenyij” – mondta a Rosaviatsia, amely a Wagner műveleteit irányító és állítólag szolgálatot teljesítő Dmitrij Utkint is felsorolta az utaslistán szereplő személyek között.

A katasztrófa azután történt, hogy az orosz sajtó arról számolt be, hogy a Prigozsinhoz köthető vezető tábornokot elbocsátották a légierő parancsnoki posztjáról. A Wagnerhez kapcsolódó távirati csatornák meg nem erősített felvételeket tettek közzé, amelyeken a gép roncsai egy mezőn égnek. Az AFP képei szerint csütörtökön a hajnali órákban orosz rendfenntartók álltak őrt a baleset helyszínén, Tver régióban Kuzsenkino falu közelében.

Az AFP újságírói szerint Szentpéterváron az emberek Wagner-logóval ellátott virágokat helyeztek el a zsoldoscsoport főhadiszállása előtti rögtönzött emlékműnél.

A Rosaviatsia közölte, hogy külön bizottságot állított fel az MNT-Aero repülőgépe lezuhanásának kivizsgálására. A súlyos bűncselekményeket vizsgáló orosz Nyomozó Bizottság közölte, hogy vizsgálatot indított a balesettel kapcsolatban. A baleset helyszínén eddig nyolc ember holttestét találták meg – közölte a RIA Novosztyi a katasztrófavédelemre hivatkozva.

„Jel Putyintól”

Putyin közben beszédet mondott a második világháború kurszki csata 80. évfordulója alkalmából. Nem említette a balesetet, és üdvözölte „minden katonánkat, akik bátran és elszántan harcolnak” az ukrajnai különleges hadműveletben.

Kijev és Washington azonban gyorsan reagált a balesetről szóló első jelentésekre. „Prigozsin és a Wagner-parancsnokság demonstratív kiiktatása két hónappal a puccskísérlet után Putyin jelzése az orosz elitnek a 2024-es választások előtt.

„Vigyázat! A hűtlenség egyenlő a halállal”

– írta Mihajlo Podoljak ukrán elnökhelyettes a közösségi médiában.

Joe Biden amerikai elnök szerdán azt mondta, „nem lepődött meg” azon a híren, hogy Jevgenyij Prigozsin meghalt.

„Nem tudom pontosan, mi történt, de nem vagyok meglepve”

– ​​mondta Biden.

„Nem sok olyan történik Oroszországban, amitől Putyin ne állna mögötte” – mondta Biden újságíróknak.

Franciaország csütörtökön közölte, hogy „alapos kétségek” vannak a repülőgép-szerencsétlenség okát illetően.

„Még nem ismerjük ennek a balesetnek a körülményeit. Alapos kétségeink lehetnek” – mondta Olivier Véran kormányszóvivő a France 2 televíziónak. Arra a kérdésre, hogy Joe Biden amerikai elnök állítja, hogy „kevés dolog történik Oroszországban, aminek a hátterében ne Putyin ne állna”, Véran egyetértett azzal, hogy „ez általános szabályként megállapítható igazság”.

Prigozsin „az az ember volt, aki elvégezte Putyin piszkos munkáját. Amit tett, az elválaszthatatlan Putyin politikájától, aki Wagner fejeként súlyos bűnök és visszaélések elkövetését bízta rá” – mondta.

Prigozsin tömegsírokat hagy maga után. Zavarokat hagy maga után a világ nagy részén, gondolok Afrikára, Ukrajnára,

Szvetlana Tihanovskaja, a fehéroroszországi ellenzék száműzött vezetője – ahová néhány Wagner-harcos költözött rövid ideig tartó oroszországi lázadása után – azt mondta, Prigozsin nem fog hiányozni hazájából. „Gyilkos volt, nem szabad erről megfeledkezni” – mondta a közösségi médiában.

Leesik, mint a kő

Az áttekintett járatkövetési adatok szerint egy Prigozsin által korábban használt magánrepülőgép szerda este szállt fel Moszkvából, és a transzponderje percekkel később eltűnt. A jelzés hirtelen leállt, miközben a gép repülési magasságban volt és nagy sebességgel haladt. Egy Wagner-párti közösségi oldal által közzétett képen, amelyen égő roncsok láthatók, egy Prigozsin által korábban használt repülőgépnek megfelelő részleges farokszám látható.

“Kína gazdasági válsága világválságot okozhat”

Polonius
-
0
“Kína gazdasági válsága világválságot okozhat”

“Emlékezzünk 2015-re amikor a kínai tőzsde összecsuklása az egész világon éreztette a hatását: mínuszba fordultak a tőzsdék az USA-ban és más fejlett államokban is” – írja az Egyesült Államok egykori pénzügyminisztere a Washington Postban.

“Ha Kína válságba kerül, akkor eláraszthatja olcsó termékekkel az egész világpiacot miközben a Kínába irányuló globális export leáll. Ami a globális pénzügyi helyzetet illeti: Kína nem lesz képes segíteni a világnak, hogy túljusson egy nagy pénzügyi válságon míg 2008-ban ezt megtette” – ez a véleménye Hank Paulson egykori amerikai pénzügyminiszternek, aki sokáig Kína fő lobbistája volt Washingtonban.

Hank Paulson nagyon is tudja, hogy miről beszél hiszen akkoriban épp ő volt a pénzügyminiszter Washingtonban.

“Az esetleges kínai válsággal szemben az USA egyáltalán nem maradna immunis annak ellenére, hogy a két állam kereskedelme mindössze az amerikai GDP 2%-át teszi ki. Elég arra utalni, hogy Kína birtokában van az amerikai államkötvények jelentős része.”

Peking most döntési helyzetbe került – hangsúlyozza Hank Paulson: “Hszi Csin ping elnök fokozta a kommunista párt irányító szerepét a gazdaságban, a nemzetbiztonság és a stabilitás érdekében  feláldozta a gazdasági növekedést. Pekingben előbb vagy utóbb dönteni kell: vagy marad a kommunista párt fokozott irányító szerepe vagy nagyobb teret engednek a piacgazdaságnak. A döntés kihathat az egész világra hiszen ha Kína úgy dönt, hogy a belső problémákért a külvilágot teszi felelőssé és megnöveli a nacionalizmust, akkor az USA-Kína kapcsolat a konfliktus irányában mozdulna el.”

Tegyük hozzá, hogy a pekingi Global Times már jelenleg is azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy tudatosan fékezni akarja Kína fejlődését a különböző szankciókkal, melyek tiltják a modern technológiák elérését a kínai gazdaság számára.

Mit kellene tennie az amerikai vezetésnek?

2021-ben a Biden adminisztráció első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát. A republikánus Hank Paulson ezzel éppúgy nem ért egyet mint a 100 éves Henry Kissinger, aki nemrég még Pekingbe is elrepült, hogy igyekezzen helyrehozni a két nagyhatalom kapcsolatát.

Mit javasol Hank Paulson?

“Erős a pozíciónk a világban. Cégeink és egyetemeink a legelsők a világon. Vezetünk a modern technológiákban, energia tekintetében nem függünk a világtól. A szomszédaink a szövetségeseink.”

Mi következik ebből Hank Paulson szerint?

Hagyjuk működni a piacot, és ne növeljük az állami szerepet!

“Nem kell állami ipar politika!” – hangsúlyozza az USA ex pénzügyminisztere bírálva a Biden adminisztrációt, amely hatalmas összegeket költ például a chip iparág fejlesztésére.

“Nem ezzel kellene foglalkoznia az amerikai kormánynak hanem a fenyegető adósságválsággal. Csökkenteni kell az államadósságot, mert ez jelenti az igazi fenyegetést az amerikai nemzetbiztonságra”

– érvel Hank Paulson, aki mint Kína fő lobbistája Washingtonban szépen csendesen elfelejtené a kereskedelmi háborút a két nagyhatalom között. Érdekes, hogy ez sokban hasonlít Yellen asszony álláspontjára. Az USA jelenlegi pénzügyminisztere nemrég erről tárgyalt Pekingben.

Biden elnök álláspontját e tekintetben leginkább Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó képviseli, aki Kínával kapcsolatban már régen lemondott a válásról – decoupling – és a CIA igazgatójához, William Burnshöz hasonlóan sokkal inkább a derisking kifejezést használja mondván “meg kell tenni pár yardot a kínai kereskedelem korlátozására nemzetbiztonsági okból, de nem többet.” Az elmúlt évek szankciói, melyeket még Donald Trump kezdett el Kínával szemben, minden estre már megtették a magukét: Peking már nem az USA első számú kereskedelmi partnere, mert két szomszédja: Mexikó és Kanada immár a kínai vetélytárs előtt jár ezen a fontos területen.

“Állítsuk le a támogatást Ukrajnának!”

Polonius
-
0
“Állítsuk le a támogatást Ukrajnának!”

Andy Harris republikánus képviselő, akinek ukrán édesanyja a második világháború után menekült el hazájából, Putyin agresszióját követően a legelszántabb támogatója volt az önvédelmi háborút folytató Ukrajnának. Társelnöke lett annak az Ukrajna albizottságának, amely szervezte a támogatás szavazatainak összegyűjtését a kongresszusban Washingtonban.

Választási kampány zajlik az Egyesült Államokban, és a magyar felmenőkkel is rendelkező Andy Harris republikánus képviselő hirtelen rádöbbent arra: az USA-nak gyorsan nő az államadóssága, ezért immár nem engedheti meg magának Ukrajna nagyvonalú támogatását. Ősszel Biden elnök újabb 24 milliárd dolláros támogatáshoz kéri a washingtoni kongresszus támogatását. A képviselőházban a republikánusok többségben vannak, ezért ott ezek után nehéz lesz támogatást szerezni ehhez a hatalmas összeghez.

“Az ukrajnai háborút nem lehet megnyerni, ezért le kell állítani a támogatást, és arra kellene rávenni Zelenszkij ukrán elnököt, hogy kezdjen béketárgyalásokat Putyinnal”

– hangsúlyozta választási nagygyűlésén a republikánus politikus. A washingtoni Politico szerint amikor egy választópolgár azt kérdezte a képviselőtől, hogy mi a véleménye a nagy ukrán offenzíváról, akkor Andy Harris így válaszolt: ”őszinte leszek, az offenzíva kudarcot vallott. Ezért is kellene leállítani a támogatást Ukrajnának.” Majd hozzátette: ”sajnálom, de egész egyszerűen nincs erre pénzünk!”

Hogy lehetne békét kötni?

“Tudom, hogy Zelenszkij elnök nem akarja ezt, de a mi segítségünk nélkül csúnyán elveszítené a háborút, a mi segítségünkkel viszont nem nyer. Most patthelyzet alakult ki a fronton Ukrajnában.”

Mind a CIA mind a Pentagon úgy értékelte, hogy az ukrán offenzíva megbukott. A támadás célja nyilvánvalóan az volt, hogy elfoglalják Melitopol városát vagyis elvágják a Krím félszigetet az Ukrajnában állomásozó orosz csapatoktól. A Pentagon egyetlen nagy támadást javasolt, de ezt az aknazár miatt az ukránok nem vállalták. A sok apró támadással viszont nemigen jutottak előre, még mindig nagyon messze vannak Melitopoltól. Az oroszok az időt húzzák. Putyin nemrég tanácskozást tartott a katonai vezetőkkel a helyszínen, és megállapodtak az új időhúzó stratégiába: a közvetlen cél az, hogy őszig elhúzzák a védekezést az ukrán offenzíva ellen, mert akkor azután az időjárás megakadályozza a harckocsik előrenyomulását a felázott talajon. A háromszoros védőgyűrűt az oroszok annyira elaknásították, hogy katonai szakértők szerint az ukránok még hatalmas véráldozattal sem tudnák áttörni.

Az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke már többször kijelentette, hogy a diplomáciának kellene átvennie a főszerepet Ukrajnában, mert a katonai erők patthelyzetet alakítottak ki.

A CIA főnöke, aki korábban az USA moszkvai nagykövete volt rendszeresen tárgyal telefonon Szergej Nariskin tábornokkal, az SZVR, a hírszerzés vezetőjével valamiféle ukrajnai rendezésről.

Zelenszkij ukrán elnök többször is úgy nyilatkozott az amerikai televízióknak, hogy “Biden elnök öt percen belül békét teremthetne Ukrajnában, ha elfogadná a területet békéért elvet. Mi viszont nem fogadnánk el a területet békéért elvet” – hangsúlyozta Ukrajna elnöke.

NATO diplomácia?

Jens Stoltenberg kiszivárogtatott egy béke tervezetet, melynek lényege az lenne, hogy Ukrajna abban az esetben lehetne a NATO tagja, ha elfogadná a területért békét elvet. A NATO főtitkára azután sajnálkozott a kiszivárogtatás miatt, de nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok nélkül nem találnának ki ilyen terveket az ukrajnai rendezésre. A washingtoni Politico korábban már felhívta a figyelmet arra, hogy az Ukrajna jövőjével kapcsolatos terveket nem a külügyminisztérium dolgozza ki Washingtonban hanem Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó és Bill Burns, a CIA igazgatója.

Washingtonban Tony Blinken külügyminiszter számít Ukrajna legelszántabb támogatójának míg a nemzetbiztonsági tanács és a CIA inkább hajlik valamiféle egyezségre Putyin orosz elnökkel.

Biden elnök nehéz döntés előtt áll a választási kampányban: mi hoz több szavazatot? Ha Ukrajnát támogatja akkor is, ha a háború megnyerésére minimális az esély vagy pedig béketeremtőként lép fel a választási kampányban? Valószínű ellenfele, Donald Trump azzal dicsekszik: ő a maga részéről öt perc alatt békét teremtene Ukrajnában. A háború másfél éve tart, mindkét oldalon sok az áldozat. Ukrajna kétségbeejtő gazdasági helyzetbe jutott: a katonákat, a tanárokat és a többi állami alkalmazottat csakis külföldi támogatásból tudja fizetni. Az Európai Unió legutóbb már 50 milliárd eurós támogatást ígért, de egyelőre senki sem tudja, hogy miből.

A Soros alapítvány kivonul az Európai Unióból

Polonius
-
0
A Soros alapítvány kivonul az Európai Unióból

Az ifjabb Soros leértékeli Európát, és a világ más részein kívánja fejleszteni a hálózatot. Alex Soros decemberben vette át a Soros alapítvány igazgatását édesapjától, a 93 éves Soros Györgytől.

Az ifjabb Soros sokkal aktívabb az Egyesült Államok belpolitikájában mint édesapja volt, rendszeres vendég a Fehér Házban. Biden elnök választási kampányának egyik fő szponzora. A jövő évi választások nem ígérkeznek könnyűnek a demokraták számára, mert a 80 éves Biden népszerűsége a mélyponton miközben a fő vetélytárs, Donald Trump erőteljes kampányra készül, ha ő lesz a republikánusok elnökjelöltje. Az Egyesült Államok diplomáciájában Európa mindinkább leértékelődik. Az ukrajnai háború az USA szövetségi rendszerének megerősítésére jó, de különben nincsen nagy stratégiai jelentősége hiszen az Egyesült Államok Kínát tekinti fő ellenfélnek nem pedig Oroszországot, melyet Putyin teljesen zsákutcába vezetett.

Orbánt már megbuktatni sem akarják

A teljes jelentéktelenség vár a magyar miniszterelnökre miután az USA leértékelte Európát és annak a középső, Oroszországtól  elválasztó régióját még inkább. Washingtonban nemigen láthatnak perspektívát Európa keleti felében, amely a Szovjetunió bukása és a rendszerváltás után sem produkált értékelhető eredményeket. Sem figyelem sem pedig pénz nem marad e régió számára, amely a demokrácia több mint három évtizede alatt bizonyította: saját erőből nem jut túlságosan sokra.

Magyarország és benne Orbán Viktor lejtmenetben várakozhat a fellendülésre és a felzárkózásra a fejlett világhoz. Ebben reménykedni és hinni lehet, de reálisan csak csekély az esély. Európa legerősebb állama, Németország is gazdasági gondokkal küszködik, saját problémáit sem tudja megoldani nemhogy másokét. Maga az Európai Unió is úton van oda, hogy a világgazdaság félperifériája legyen, és ennek perifériáján helyezkedik el Magyarország. Orbán Viktor összeveszett a nyugati világ döntéshozóinak többségével miközben tragikomikus harcot folytat a globalizáció ellen. Alex Soros mostani döntése azt jelzi: Orbán Viktor ellen már harcolni sem érdemes. A zsákutcában ugyanis nehéz megmondani, hogy hol van előre…

Washington orosz szakértője tárgyalt Nigerben

Kenderessy Milán
-
0
Washington orosz szakértője tárgyalt Nigerben

Victoria Nuland asszony Európa keleti felével foglalkozik a külügyben Washingtonban, de a Biden kormányzat mégiscsak őt küldte tárgyalni Nigerbe, ahol a puccsisták nem akarják visszaadni a hatalmat a demokratikusan megválasztott elnöknek.

Az amerikai államtitkár asszony nem találkozott az őrizetben levő elnökkel, aki nemrég a Washington Postban hívta fel a figyelmet: a Wagner hadsereg bevetésre vár Nigerben is. Ugyanaz a forgatókönyv mint a szomszédos Maliban. Katonai puccs után távozásra szólítják fel a francia katonákat, majd pedig megérkezik a Wagner hadsereg. Kettős céllal: egyrészt, hogy az iszlamista csapatok elleni harcot vezesse, másrészt pedig, hogy védelmezze az új vezetést és azokat a bányákat, melyek miatt a külvilág valójában érdeklődik a koldusszegény afrikai országok iránt.

Victoria Nuland asszonyt nem a nigeri demokrácia érdekli hanem az, hogy Niger a világ hetedik legnagyobb urán termelője.

Az USA pedig jelenleg is Oroszországból importálja a nukleáris fűtőanyagok egyharmadát annak ellenére, hogy számos szankciót alkalmaz Moszkvával szemben az ukrajnai háború miatt.

Most Nigerben a puccsal hatalomra jutott katonák hívei azzal a jelszóval tüntetnek az orosz zászlók alatt, hogy éljen Putyin orosz elnök! Aki nemrég az Afrika-Oroszország csúcstalálkozón kedvezményes gabona szállítmányt ígért Nigernek, amely a világ harmadik legszegényebb országa. A lakosság döntő többsége képtelen megfizetni az emelkedő gabona árakat. Miért emelkednek ezek az árak a világpiacon? Mert Putyin felmondta a gabona egyezményt Ukrajnával. Emiatt jóval kevesebb ukrán gabona jut el Afrikába és a világ más országaiba.

A nigeri katonai kormány elutasította az Egyesült Államok azon kísérleteit, hogy „diplomáciai megoldást” találjanak a demokrácia helyreállítására országukban a július 26-i puccs után. Niger kedden elutasította az ENSZ-képviselők és a nyugat-afrikai blokk diplomatái által vezetett újabb látogatást.

Július 26-án a nigeri hadsereg Abdourahamane Tchiani tábornok vezetésével, aki az elnöki gárda volt főnöke volt, Mohammad Bazoum elnök eltávolításával megragadta a hatalmat a Száhel-övezetben. Bazoum azóta letartóztatásban van.

A jelentések szerint Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes vezette diplomáciai képviselet Niger fővárosába, Nimaye-be utazott. Azonban csak az új katonai vezérkari főnökkel, Moussa Salaou Barmou dandártábornokkal találkozhattak, az új vezetővel, Abdourahamane Tchiani tábornokkal vagy a leváltott Bazoum elnökkel nem.

A jelentések szerint az országot jelenleg irányító nigeri katonai vezetők elutasították a gazdasági szankciókkal, valamint az USA katonai és pénzügyi segítségének megvonásával való fenyegetést.

Nuland kijelentette, hogy a nigeri katonai vezetők „nem reagáltak” a javaslataira és javaslataira, hogy hogyan kívánnak eljárni a „demokrácia helyreállítása” érdekében az országban. A katonai vezetőkkel folytatott megbeszélés „rendkívül őszinte és időnként meglehetősen nehéz volt” – mondta Nuland a Nimaye-i médiának.

Nuland minden segítség felfüggesztésével fenyeget, a katonai vezetők visszautasítják a fenyegetést és sértegetik.

Nuland 2 órás találkozót folytatott néhány magas rangú katonai vezetővel, ahol azzal fenyegetőzött, hogy mindenféle támogatást megvonnak Nigertől, ha a katonai vezetők nem állnak le, és nem helyezik vissza Bazoum elnököt ismét az ország élére.

twitter.com

Erre állítólag Niger katonai vezetői válaszoltak.

„Nem akarjuk a pénzét. Használd a pénzed egy fogyókúrás program finanszírozására.”

USA-Oroszország – globális játszma

Tony Blinken amerikai külügyminiszter elmondta, hogy Oroszország a gabona fegyvert használja a világgal szemben. Washington most azért küldte Victoria Nuland államtitkárt Nigerbe, mert attól tart, hogy Putyin következő fegyvere a nukleáris energia lesz. Ez most nagyon nem hiányzik Biden elnöknek, aki egy választási kampányban azzal a hátránnyal küzd, hogy az energiapiacon is eredményt kell produkálnia. Márpedig jelenleg kilenc hónapos csúcson vannak a benzinárak az Egyesült Államokban. Ha az atomenergia is megdrágul, akkor az semmiképp sem tenne jót Biden elnök választási kampányának. Ezért is küldte el Szaúd Arábiába Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadót arra a konferenciára, melyen az ukrajnai béke esélyeit vitatták meg. Ukrajna képviselője jelen volt a tanácskozáson, de Oroszország nem. Kína viszont képviseltette magát. Márpedig Moszkva jelenlegi helyzetében nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja Peking “ajánlásait”.

Kína pedig egyezséget akar az Egyesült Államokkal, és emiatt békét szeretne Ukrajnában.

Henry Kissinger, az USA egykori külügyminisztere, nemrég újra Pekingben járt, és megerősítette korábbi kijelentését, mely szerint az év vége előtt tűzszünetet lehetne kötni Ukrajnában – a kínai béketerv alapján.

Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője úgy nyilatkozott a New York Timesnak, hogy jelenleg nincs esély a megegyezésre Ukrajnával. Ugyanez a véleménye Zelenszkij elnöknek is, aki teljes orosz kivonulást szeretne elérni Ukrajna területéről. Végső soron Biden elnök dönt: mi hozhat több szavazatot az amerikai választáson? A háború vagy a béke Ukrajnában?

A vádak szaporodnak, a választás meg közeleg

FüHü
-
0
A vádak szaporodnak, a választás meg közeleg

Trumpot azzal vádolják, hogy felkérte munkatársait, hogy töröljék le a kamerák felvételeit a floridai titkosított dokumentumok ügyében.

Egy frissített vádirat szerint Trump segítséget kért a Mar-a-Lago-i birtokán lévő felvételek törléséhez, hogy megakadályozza a titkos dokumentumok birtoklásával kapcsolatos szövetségi vizsgálatot.

A július 27-én, csütörtökön lepecsételt frissített vádirat szerint Donald Trump arra kérte egy munkatársát, hogy törölje le a floridai birtokán lévő kamerafelvételeket, hogy megakadályozza a titkos dokumentumok birtoklásával kapcsolatos szövetségi vizsgálatot.

A vádemelés új akadályokat és a honvédelmi információk szándékos megőrzését is magában foglalja, ami tovább súlyosbítja Trump jogi ügyét, még akkor is, amikor újabb vádemelésre készül Washingtonban a 2020-as elnökválasztás eredményének megdöntésére tett erőfeszítései miatt. A további vádpontok alátámasztják a Trump elleni egy évig tartó nyomozás mértékét, amely a múlt hónapban emelt vádat először Trump és inasa, Walt Nauta elleni 38 rendbeli vádemelés formájában.

Trump szóvivője elutasította az új vádakat, mint „nem más, mint a Joe Biden-adminisztráció folyamatos kétségbeesett és csapnivaló kísérlete” Trump elnök és a körülötte lévők zaklatására és a 2024-es elnökválasztási verseny befolyásolására. A titkos iratokat Trump vitte el Mar-a-Lagoba, miután 2021 januárjában elhagyta a Fehér Házat.

Trumpot azzal vádolják, hogy szándékosan megőrizte a honvédelmi információkat azzal kapcsolatban, hogy a volt elnök egy 2021 júliusában, Bedminsterben, New Jersey államban található golfklubjában egy interjú során egy másik ország megtámadására irányuló amerikai katonai tervekről tárgyalt. Az interjú egy emlékirathoz készült, amelyet egykori vezérkari főnöke, Mark Meadows írt, aki későbbi könyvében Iránnak nevezte az országot.

A vád szerint Trump 2022. január 17-én visszaküldte a szövetségi kormánynak azt a szigorúan titkosként megjelölt dokumentumot.

Trump szóvivője elutasította az új vádakat, mint „nem mást, mint a Joe Biden-adminisztráció folyamatos kétségbeesett és csapnivaló kísérletét” Trump elnök és a körülötte lévők zaklatására és a 2024-es elnökválasztási verseny befolyásolására. A titkos iratokat Trump vitte el Mar-a-Lagoba, miután 2021 januárjában elhagyta a Fehér Házat.

Jelentős változást jelez az ügyészség Trump ügyéhez való hozzáállásában, mert megvádolják egy olyan dokumentum megtartásával is, amelyről azt állítják, hogy a volt elnökre nézve rendkívül kényes tartalmú volt, miután távozott hivatalából – és nem csak azért, mert nem küldte vissza azt a kormánynak, amikor arra kérték. Trump és Nauta is ártatlannak vallotta magát.

‘Nevetséges’

Csütörtökön este Trump a Fox News Digitalnak adott interjújában „nevetségesnek” minősítette az új vádakat. „Ez a legmagasabb szintű választási beavatkozás” – mondta, és potenciális kampányellenfelét, Biden elnököt és az igazságügyi minisztériumot okolta az „ügyészi kötelességszegésért”.

Egy szűkszavú nyilatkozatában pedig kampánya „megzavarásának” nevezte az ügyben kinevezett különleges jogtanácsost, Jack Smith-t, és azt mondta, „aki pontosan tudja, hogy nincs ügyük”. Korábban az amerikai média arról számolt be, hogy Trump ügyvédei találkoztak Smith-szel, és arról tájékoztatták őket, hogy vádemelés várható a január 6-i különálló ügyben is.

Ne legyen több szankció – kérik az amerikai chipgyártók

ki
-
0
Ne legyen több szankció – kérik az amerikai chipgyártók

Blinken amerikai külügyminiszter, aki nemrég tért vissza Pekingből,  részt vett azon a tanácskozáson, melyen a chipipar vezetői arra kérték a Biden kormányzatot: fejezze be szankciós politikáját Kína ellen!

180 milliárd dollárt tett ki tavaly Kína chip vásárlása, és ez a világ importjának mintegy egyharmada – 555 milliárd dollár. Kína messze a legnagyobb vásárló ezen a piacon, és emiatt aggódnak az amerikai cégek, amelyek diszkriminációtól tartanak, ha a Biden kormányzat újabb szigorító intézkedéseket hozna ezen a téren.

A probléma fontosságával a Biden kormányzat is tisztában van,

ezért legfontosabb embereit küldte el, hogy tárgyaljanak az Intel, a Qualcomm, a Nvidia és más chip gyártók vezetőivel: Blinken külügyminiszteren kívül elment a tanácskozásra Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan, Gina Raimondo kereskedelmi miniszter és Lael Brainard, az elnök gazdasági tanácsadó testületének igazgatója.

Janet Yellen pénzügyminiszter, aki nemrég Pekingben járt, csak azért nem vett részt a tanácskozáson, mert Indiában a G20 pénzügyminiszterek értekezletén vett részt. Ott is

azt hangsúlyozta, hogy az USA és Kína gazdasági együttműködése az egész világgazdaság érdeke.

Blinken külügyminiszter elmondta a résztvevőknek, hogy mit tapasztalt Kínában, és végighallgatta a véleményeket arról, hogy mit gondolnak a nagy chipgyártók vezetői a globális szállítási láncokról és a világ legnagyobb chip piacáról, Kínáról. Peking egyszerre fúj hideget és meleget: Hszi Csin-ping elnök is fogadta Bill Gates-t – “végre egy amerikai barát” felkiáltással, másrészt pedig húsbavágó szankciót jelentettek be, amely gondokat okozhat a chip iparnak mindenütt a világon.

Kínai válaszlépés: a gallium és germanium exportjának korlátozása

Az Egyesült Államok múlt októberben átfogó szankciókat jelentett be a chip előállításban Kína ellen a nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Válaszul Kína közölte: két ritka földfémet, amelyek fontosak a chipgyártásban, a galliumot és a germaniumot a jövőben nem exportálja. Később erről a hivatalos véleményt megfogalmazó Global Times azt közölte erről: nincs teljes export tilalom. A baráti államok továbbra is kaphatnak a fontos kínai ritka földfémekből.

Az amerikai chipgyártók szövetsége erre hivatkozva kérte a Biden kormányzatot, hogy ne szigorítson ezen a téren, mert akkor kínai válaszlépések várhatók, melyek befolyásolhatják mind a nyersanyagellátást éppúgy, mint a Kínába irányuló exportot – írja az itnews szakportál.

Erre válaszul a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadójának, Jake Sullivannek a szóvivője kijelentette, hogy

“a szankciókat pontosan úgy alakítottuk ki, hogy a kínaiak ne fenyegethessék nemzetbiztonsági érdekeinket. A cél az, hogy az USA és szövetségeseinek technológiája ne szolgálhassanak arra, hogy aláássák nemzetbiztonságunkat.”

Vagyis nyíltan szembekerültek a gazdasági és nemzetbiztonsági érdekek. A chipgyártók nem hagyják annyiban: a Reuters értesülései szerint mind az Intel mind pedig a Qualcomm elnök-vezérigazgatója a héten időpontot kért a Fehér Házban, mert személyesen Biden elnököt akarják meggyőzni arról: újabb szankciók Kína ellen nem szolgálnák az Egyesült Államok érdekeit.

Kissinger Pekingben: az USA és Kína nem tekintheti ellenfélnek egymást

Polonius
-
0
Kissinger Pekingben: az USA és Kína nem tekintheti ellenfélnek egymást

Az amerikai diplomácia egykori vezetője a hadügyminiszterrel tárgyalt a kínai fővárosban, aki nem volt hajlandó beszélni sem az amerikai hadügyminiszterrel sem pedig a külügyminiszterrel, mert az Egyesült Államok feketelistára helyezte őt.

Li Sangfu hadügyminiszter Kína nagy barátjának nevezte a Kissingert, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai paktumot Nixon és Mao Cetung között.

“Az Egyesült Államok és Kína nem engedheti meg magának, hogy ellenfelének tekintse a másikat”

– jelentette ki Henry Kissinger Pekingben a kínai források szerint.

Kína elsőszámú diplomatája, Vang Ji azt hangsúlyozta, hogy “több ilyen amerikai politikus kellene mint Kissinger.”

Az Egyesült Államok és Kína viszonya azt követően került a mélypontra, hogy Biden elnök kormányzata első számú stratégiai ellenfelének nyilvánította Pekinget 2021-ben. Idén tavasszal lassú enyhülés kezdődött meg miután titokban a kínai fővárosban tárgyalt William Burns, a CIA igazgatója. Őt követte Tony Blinken amerikai külügyminiszter, nemrég pedig Janet Yellen pénzügyminiszter tárgyalt a kínai fővárosban, ahol az együttműködés fontosságát hangsúlyozta.

John Kerry, a Biden adminisztráció klímavédelmi megbízottja jelenleg is Pekingben tárgyal, hogy egyeztesse a világ két legnagyobb környezetszennyező államának együttműködését a klímavédelem területén. Mind az USA, mind pedig Kína területén jelenleg is hőhullám pusztít, melyet a klímaváltozással hoznak kapcsolatba.

Ukrajnai béke

Kissinger többször is úgy nyilatkozott  hogy alkalmasnak tartja a kínai béketervet az ukrajnai háború befejezésére. Kissinger szerint az év vége előtt tűzszünetet lehetne kötni kínai közvetítéssel Moszkva és Kijev között.

William Burns, a CIA igazgatója hosszan tárgyalt telefonon az ukrajnai békéről Szergej Nariskinna, az SZVR, az orosz hírszerzés vezetőjével. Utána Nariskin, aki állítólag nem helyeselte Putyin agresszióját Ukrajna ellen úgy nyilatkozott, hogy van esély a megegyezésre, de ennek még nincsenek meg a feltételei.

Volodimir Zelenszkij elnök az ABC amerikai televíziónak úgy nyilatkozott, hogy

“Biden elnök öt perc alatt békét teremthetne Ukrajnában, ha elfogadná a békét területért elvet. Ezt természetesen mi nem fogadnánk el”

– hangsúlyozta az ukrán elnök, aki attól tart, hogy az USA a feje fölött egyezkedik Moszkvával. Biden elnök ugyan többször is azt ígérte, hogy sosem tárgyalnak Moszkvával Ukrajna feje fölött, kénytelen odafigyelni vetélytársára, Donald Trumpra, aki újra kijelentette: ”jól ismerem mind Zelenszkijt mind pedig Putyint. 24 órán belül békét teremtenék közöttük, ha a Fehér Házba kerülnék.”

“Joe Biden öt perc alatt véget vethetne a háborúnak”

Polonius
-
0
“Joe Biden öt perc alatt véget vethetne a háborúnak”

Azt közölte az ABC amerikai televízió nézőivel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki kijelentette, “hogyha a területek egy részének a feladása lenne a béke ára, akkor azt Joe Biden amerikai elnök öt perc alatt elérhette volna. Mi persze ezzel nem értettünk volna egyet” – hangsúlyozta Ukrajna elnöke.

Nem cáfolta a Washington Post információját, mely szerint korábban abban állapodtak meg William Burns CIA igazgatóval Kijevben, hogy az ukrán haderő megpróbál eljutni a Krím félsziget határáig, mert akkor Putyin rákényszerülhet a tárgyalásokra. Ezzel csak az a gond, hogy a nagy ukrán offenzíva sehogy sem tud komoly eredményeket elérni, és egyelőre szó sincs arról, hogy elérnék a félsziget határát. Putyin viszont alaposan meggyengülhetett a Prigozsin puccs következtében amikor ország világ előtt kiderült: a király meztelen! Oroszország egyetlen komoly szövetségese, Kína már régóta megegyezésre buzdítja Vlagyimir Putyint. A Prigozsin puccs után a kínai kommunista párt véleményét tükröző Global Times egyenesen azt írta:

”Putyinnak észre kell vennie, hogy az idő nem neki dolgozik!”

Nemcsak Putyin van időzavarban, de Ukrajna és az őt támogató Nyugat is. Nagyon kevesen hisznek Ukrajna katonai győzelmében, és ebből az következik, hogy szerintük Ukrajnának el kell fogadnia a területért békét elvet akármennyire is kapálózik ellene.

NATO csúcs kérdőjelekkel

Ukrajna egyelőre nem lesz a NATO tagja – erősítette meg Joe Biden. Háborúban álló államot nem lehet felvenni az észak-atlanti szervezetbe, de ennek ellenére Lengyelország és a balti államok lobbiztak ezért. Az USA azonban semmiképp sem akar felvállalni egy közvetlen konfliktust Oroszországgal akármennyire is meggyengült Putyin.

Mi most az amerikai stratégia?

Be akarják fejezni az ukrajnai háborút, hogy Kínára koncentráljanak. Ezért meghívták a NATO csúcsra Japán és Dél Korea miniszterelnökét. Washington szeretné, ha Japán a NATO tagjává válna, de ezt Franciaország és Németország ellenzi, mert tudják, hogy Kína erre határozottan reagálna. Az USA épp ezt akarja: összeugrasztani az Európai Uniót Kínával, legnagyobb kereskedelmi partnerével. A baj az, hogy az Egyesült Államok nem ajánl semmit az Európai Uniónak cserébe. Trump a brexit idején nagy hangon ígérte, hogy a britek milyen jól járnak majd, ha kilépnek, mert az USA sokkal jobb partner mint az Európai Unió! Azóta sem sikerült megkötni azt a “nagyon előnyös” USA-Nagy Britannia szerződést!

Indiának sokat ígért Biden elnök, mert Kínával szemben számít a világ legnépesebb országára. Amerikai ajánlat csak negatív van az Európai Uniónak: gyengítsétek a kapcsolatokat Kínával!

Mi hasznunk van ebből? – kérdi Macron francia elnök és Scholz német kancellár.

A NATO-ban persze az történik amit az USA akar, de vajon Biden elnöknek van-e hosszútávú stratégiája? Kiderülhet a kedden kezdődő NATO csúcstalálkozón Litvániában.

1...456...225. oldal a 22-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség