Kiegészítő egészségbiztosítást vezetne be a kormány, cserébe különféle plusz szolgáltatásokat lehetne igénybe venni. Az emberi erőforrások minisztere Kasler doktor a Magyar Időknek annyit mondott, kidolgozták a magán- és az állami ellátás szétválasztásáról szóló javaslatot, de a részletekről nem beszélt.
Aki ezeket a gondolatokat olvassa, és már 2005-2006 táján is „ismerte a betűket” és értette a politikai adok-kapok metódusát, alighanem dezsavű érzése támad. Csak mintha felcserélődtek volna a szerepek: kormánypárt és ellenzék csaknem ugyanazokat az érveket hozza fel pró és kontra: szétszakadó társadalom, a szegények meghalhatnak, a gazdagok meggyógyulnak… Csak legfeljebb a szerepek és a beszélő személyek változnak. Tizenkét év elég nagy idő a polgárok feledéséhez, ám az internet nem felejt. Lássuk csak…
2006. NOL.hu
Gyurcsány Ferenc kormányának 2006 nyarán a kiugró költségvetési hiány visszaszorítása érdekében a reformpróbálkozásokat megszorításokkal kellett összekapcsolnia: adóemeléssel, a közszférában végrehajtott létszámleépítéssel, az erőltetett ütemű kórházi átszervezéssel. A Fidesz kategorikusan elutasította nemcsak a megszorításokat, az adóemelést és az átszervezéseket, de a reformokat is.(…) Nemcsak elutasította, de tett is ellenük: népszavazást kezdeményezett a reformok egy sor eleme ellen, (…) megfenyegette a kormányt egy további, az egészségbiztosítási reform ellen irányuló népszavazással.
2006. szeptember, Magyar Hon-Lap
Az egészségügyi reform célja, hogy a szolgáltatás színvonala növekedjék, a hozzáférés egyenlőtlenségei mérséklődjenek és az állami kiadások fenntartható mértékűek maradjanak, állítják a szocialisták. A biztosítási elv erőteljesebb érvényesítése az eddig látszólag korlátlan közfelelősség és közfinanszírozás helyett egyértelművé teszi az egyén felelősségét egészsége megőrzéséért, szabályozottá válik az egészségügyi ellátás finanszírozásához történő egyéni hozzájárulás.
2005. március, Demokrata,
Interjú Mikola Istvánnal: „Egy közelmúltban készült reprezentatív felmérés szerint az emberek 68 százaléka ragaszkodik a társadalombiztosításhoz, és csak 4 százaléka utasítja el azt. Mi nem akarunk egymással versengő magánbiztosítókat a kötelező egészségügyi ellátórendszerben. Mindenki számára biztosítani kell a gyógyulás esélyét. Persze, ha a gazdagok ezen felül magánbiztosítást is akarnak kötni, és magánkórházakban térítés ellenében gyógyíttatják magukat, ám tegyék. (…) A mi értelmezésünkben a magánosítás semmiképpen nem eredményezheti nyereségérdekelt, nagy multinacionális vállalatok, pénzügyi befektetők megjelenését a magyar egészségügyben, a kötelező rendszeren belül. (…) Az osztrák liberálisok megállapodtak budapesti liberális körökkel három magyarországi kórház privatizációjáról. Véletlenül mindegyik nagyon értékes telken fekszik. A Visegrádi Gyógyintézet, a Schöpf-Merei Kórház és a Budai Gyermekkórház esik hamarosan a lopakodó privatizáció áldozatává. Látszik, hogy még ebben a ciklusban nagyon komoly vagyont akarnak magánkézbe kimenteni az egészségügyből.(…)
2006. szeptember
„A Gyurcsány-kormány – a közfinanszírozás fenntartása mellett – mérlegelni fogja az egészségügyi biztosítási piac magánbiztosítók részére történő esetleges megnyitását.”
2007. szeptember, Magyar Nemzet,
A súlyos népszavazási vereség nyomán a szocialisták úgy döntöttek: kihátrálnak az egészségügyi reformból, feladják annak központi elemét, a biztosítási reformot. (…) A meghátrálás súlyos hiba volt, de látni kell azt is, hogy a meghátrálást a Fidesz reformellenes hosszú menetelése kényszerítette ki, amely a Bokros-csomag és a közmű-privatizáció 1995-ös elutasítása óta tart, és a márciusi népszavazásban tetőzött. Ez igazi történelmi bűn tízmillió magyar ellen. Ha tehát valakinek ma bocsánatot kellene kérnie azért, amit évek óta tesz, akkor az mindenekelőtt Orbán Viktor lenne.
2006. június, Beszélő
Napirendre kell tűzni a biztosító által térített egészségügyi ellátások körének felülvizsgálatát is. E nélkül a járulékcsökkentés tovább gyengíti a rendszerek biztosítási jellegét. Felül kellene vizsgálni sok további állami kiadási tételt is. Könnyebb persze egy tollvonással áfát emelni, mint végigmenni az államháztartás kiadási oldalán, konfliktust vállalni érdekcsoportok hosszú sorával – melyek kivétel nélkül számíthatnak a Fidesz támogatására a kormánnyal szemben -, és mégis ez volna a helyes. Így érhetnénk el, hogy a kiadási oldalon legyen ellentétele a tb-járulék csökkentésének. A hozzáférés újraszabályozását – ami az igénybe vevők millióival jelent konfliktust – vállalták volna a szocialisták, azt a Fidesz lelkiismeretlen népszavazási akciója hiúsította meg.
2007. február, index
A kormány zátonyra futtatandó őrült ötleteiről (…) a reformok bukásáról beszélt Orbán Viktor az Infó rádióban. Gyurcsányt továbbra sem tartja tárgyalóképesnek, az egészségügy viszont finanszírozható. „Déjá vu érzésem van. Az 1994 és 1998 közötti kormány bevezette a tandíjat, a Fidesz-kabinet pedig eltörölte. A Horn-kormány megpróbálta a nyugdíjrendszert a magánbiztosítókra építeni, a Fidesz ezt leállította” – mondta Orbán Viktor az Infó rádió Aréna című műsorában szerda este.(…) A kormány az egészségügyben is megpróbálja bevezetni a több-biztosítós rendszert, és ha lesz új polgári kormány, akkor ezt is leállítja, jelentette ki. Az egészségügy reformjáról elmondta még, hogy az ágazat igenis finanszírozható, a kormány pedig valójában nem reformál, hanem ki akarja lopni a jövedelmező részeket. Orbán megismételte azt a kijelentését, hogy az egészségügyet csak úgy szabad megreformálni, ha közben javul a finanszírozás is.
2006. december, boon.hu
Az MSZP frakciója hétfői ülésén egyhangúan támogatta a múlt héten kialakított koalíciós javaslatot az egészségügyi biztosítási rendszer átalakításáról – jelentette ki az ülést követően Lendvai Ildikó. A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője hozzátette: december 17-én támogatják a törvényjavaslatot a zárószavazáson.(…) Kökény Mihály az MSZP szakpolitikusa a frakcióülést követően elmondta: a leendő új egészségpénztárak vezérigazgatóját a kisebbségi magántulajdonos jelöli majd, ellenben az igazgatóság elnökét a többségi tulajdonos, vagyis az állam adja és a két tulajdonosi körnek megegyezési kötelezettségük lesz az igazgatóság tevékenységével kapcsolatban. (…) A szocialista politikus megerősítette, hogy pénztárak 49 százalékos részesedésére a magánbefektetők biztosítottakként minimum 12 ezer forintos ajánlatot tehetnek, így “a pénztárak stabilitása és az egészségügy fejlesztésére legalább 120 milliárd forint jut majd.
2018. október, Web-orvos
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a kormánypárti Magyar Időknek annyit mondott, hogy készítettek egy javaslatot, amely a magán- és az állami ellátás szétválasztásáról szól, de ennél többet nem árult el. Az orvosi kamara elnöke azt mondja, ők nem tudnak a javaslatról, de szerinte azt mindenképp el kell kerülni, hogy szűküljön az állami ellátások köre.(…) Éger István azt mondta: ez Magyarország társadalmának a kettészakadását eredményezné, és arra az útra lökné a magyar társadalmat, amelytől 2006 után nagyon nagy nemzeti összefogással meg tudtuk védeni.
2018. október 11.
Az MSZP szerint komoly betegellátási válság van Magyarországon, a „fideszes nagyurak” azonban nem akarnak ezen segíteni – mondta Korózs Lajos, az MSZP képviselője csütörtöki sajtótájékoztatóján a Honvéd kórház bejárata előtt. (…) Úgy vélte: gőzerővel folyik a kétszintű egészségügy kialakítása, és az erről szóló dokumentum már elkészült a minisztériumban. Mikor hozzák nyilvánosságra, hogy fizetőssé akarják tenni az egészségügyet? – tette fel a kérdést.
2018. október 11, atv.hu
Munkatársunknak az elmúlt hetekben több fideszes politikus is beszélt arról, hogy az MNB 180 pontos versenyképességi javaslatcsomagjának is van a magánbiztosítókról és a kiegészítő biztosításokról szóló pontja. Orbán Viktor miniszterelnök három és fél évvel ezelőtt Zsóry fürdőn is azt mondta a magán és az állami egészségügyi ellátás kapcsán, mint amiről most Kötcsén is beszélt: a magánszektornak van helye az egészségügyben. (…) Állami tulajdonban lévő, államilag működtetett, minden magyar ember számára elérhető és jó színvonalú egészségügyre van szükségünk, de aki szeretne ezen felüli szolgáltatáshoz jutni, annak meg kell fizetnie. Az állam pedig ezt támogathatná adókedvezményekkel, szabályozással – utalt Orbán Viktor már 2015-ben a kiegészítő biztosításra, aminek a bevezetésével tovább lehetne fejleszteni az ellátórendszert.
*
Marad a társadalombiztosítás jelenlegi finanszírozása, annak minden döccenőjével, gyógyszerhiányával, a beláthatatlanul hosszú várólistákkal? A paraszolvenciával, az orvos és nővérhiánnyal? A konkrét javaslatot három hét múlva kell az Emberi Erőforrások Minisztériumának a kormány elé terjesztenie.
