Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1968 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Jövő januárban az USA megegyezik Putyinnal Ukrajnáról

Akár Biden akár Trump lesz az Egyesült Államok elnöke, a választások után első dolga lesz az ukrajnai háború lezárása méghozzá úgy, hogy végső soron az orosz érdekek inkább érvényesülnek mint az ukránok – írta a Financial Timesban az Egyesült Államok egyik vezető stratégiai szakértője.

Stephen Walt professzor a Harvard egyetemen tanít, és a realista iskola hívének számít. Mindez most azért érdekes, mert a Biden adminisztráció fő ukrán szakértője, Victoria Nuland államtitkár helyettes Kijevben járt, hogy felmérje a helyzetet. Ő volt az, aki a sajtónak elmondta, hogy az USA 5 milliárd dollárt költött a nyugati fordulatra Ukrajnában, ahol vezető szerepet akar játszani. És az Európai Unió? Fuck the EU! – válaszolta finom női tapintattal az USA államtitkár helyettese. Aki most azt akarta megállapítani, hogy milyen az ukrán vezetés stabilitása hiszen Zelenszkij elnök arról értesítette Biden elnököt, hogy leváltja a népszerű vezérkari főnököt, Valerij Zaluzsnij tábornokot. A leváltás ürügyeként Zelenszkij azt hozta fel, hogy a vezérkar főnöke újabb 500 ezer katona behívását kérte tőle, és ő ezt megtagadta. A valóságos ok az, hogy a nacionalista körökben igencsak kedvelt Zaluzsnij tábornok titokban tárgyalásokat folytatott orosz kollégájával Geraszimov tábornokkal. Két Valerij állítólag tűzszünetről is megállapodott, melyet Zelenszkij és az USA elutasít.

A háború megnyerhetetlen

Az oroszok egyre nagyobb fölénybe kerülnek a fronton, ahol ukrán oldalon szinte mindenből hiány van: emberből, fegyverből és lőszerből egyaránt. Budanov tábornok, a katonai hírszerzés vezetője, akit Zelenszkij szeretne a hadsereg élén látni, múlt ősszel még azt ígérte Washingtonban, hogy télen is folytatják a nyáron megkezdett sikertelen offenzívát, de ebből semmi sem lett. Most Victoria Nuland USA államtitkár-helyettessel együtt “tavaszi  offenzívát” hirdettek meg Kijevben, de a katonai szakértők többsége – az erőviszonyok ismeretében – ebben ugyancsak kételkedik.

Budanov új stratégiát javasol: nem frontális támadást hanem az orosz infrastruktúra gyengítését jól irányzott csapásokkal és kommandós akciókkal.

Budanov a katonai hírszerzést jól megszervezte, és az sok ilyen akciót hajt végre, de komoly katonai tapasztalata nincs. Washingtonban azonban támogatják elképzeléseit, mert lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy a közel-keleti válsággal foglalkozzon. Blinken külügyminiszter személyesen közvetít Izrael és Hamász támogatói között, mert az Egyesült Államok mindenekelőtt  a Közel Keleten szeretne tűzszünetet nehogy az egész térség szembeforduljon a Nyugattal és Izrael teljesen elszigetelődjön. Ukrajna ügye várhat.

Az elhúzódó háború komoly anyagi haszonnal jár az USA számára

Az amerikai fegyvergyárak profitja az egekben, képtelenek kielégíteni az új rendeléseket. Az olaj és a földgáz ára a világpiacon jóval magasabb mint az Egyesült Államokban, ezért az amerikai cégek jelentős verseny előnnyel indulnak a globális gazdasági versenyben Kínával, Japánnal vagy az Európai Unióval szemben. Ezek az ágazatok Trump fő szponzorai közé tartoznak miközben Biden a high tech támogatására számíthat. Az USA elnöke ezért korlátozta a cseppfolyósított földgáz exportját környezetvédelmi okokra hivatkozva. Trump külügyminisztere, Pompeo még hiába házalt Európában “a szabadság földgázával”
2019-ben, de az energia válság ugyancsak felértékelte az amerikai cseppfolyósított földgázt hiszen Európa államainak többsége levált az orosz földgázról.

Biden egyelőre az ukrajnai háború folytatása mellett döntött, Victoria Nuland kijelentette Kijevben:

”az oroszok sok mindenen meglepődnek majd a fronton 2024-ben!”

Putyin orosz elnök ugyanezt jósolja Ukrajnának. Az Európai Unió, melyet oly nagyvonalúan küldött el Nuland USA államtitkár helyettes a p…ba, áll mint Bálám szamara: a vesztesége óriási hiszen energiahálózata az olcsó orosz földgázra épült. Most ehelyett itt a véget nem érő háború, melyet jórészt Brüsszel finanszíroz csak épp maga sem tudja, hogy miből és miért? Macron francia elnök euró kötvények kibocsátását javasolja. Ukrajna újjáépítése legkevesebb 1000 milliárd dollárba kerülne: kinek lesz erre ennyi pénze? Egyáltalán ki akarja újjáépíteni Ukrajnát ? Egy stratégiai NATO határállamban csakis a hadsereg a fontos. A csődtömeg finanszírozása jórészt az Európai Unióra marad, de ott sehol nincsen nagy hajlandóság erre. Marad a közös hitelfelvétel, mely közelebb viszi az Európai Uniót az Európai Egyesült Államokhoz. Félő, hogy ez lesz az egyetlen előnye a megnyerhetetlen háborúnak Ukrajnában, melyet az Európai Unió stagnáló tagállamai képtelenek hosszútávon finanszírozni.

Magyar Windows program?- hogyan halt meg a magyar diplomata Monacóban?

68 éves korában kiesett az ablakon Monacóban Hóvári János magyar diplomata, aki esküvő előtt állt tehát az öngyilkosság aligha valószínű. A rejtélyes halálra, mely múlt augusztusban történt, mind a mai napig nincsen magyarázat bár állítólag mind a magyar mind pedig a francia titkosszolgálat vizsgálta az ügyet.

Hóvári János a keleti nyitás politikájának elkötelezett híveként nagykövetként szolgált Izraelben, Kuvaitban és Ankarában. Halála előtt a Türk Államok szervezetének budapesti irodáját vezette.

Sok mindenről tudhatott hiszen a magyar diplomácia igen intenzív kapcsolatokat ápol Törökországgal és Azerbajdzsánnal. Erdogan elnök gyakran látogat Budapestre, beiktatására Orbán Viktor miniszterelnök magával vitte a fiát, Orbán Gáspárt is. Törökországban a külügyminiszter a titkosszolgálat egykori főnöke lett. Azerbajdzsánban már régóta az Alijev család uralkodik. A papa, Gejdar Alijev, a Szovjetunió kommunista pártjának egyik vezetője volt, a majd mindenható politikai bizottság tagja. Karrierje úgy kezdődött, hogy a KGB-t vezettte Azerbajdzsánban, majd a szovjet tagállam kommunista pártjának vezére lett. A szovjet pártkongresszusokon ő mondta ki a legtöbbször Leonyid Iljics Brezsnyev nevét megelőzve ezzel a nagy vetélytársat, a grúz Eduard Sevardnadzet, aki később a Szovjetunió külügyminisztere lett. Az idősebb Alijev kétszer is megkapta a Szovjetunió hőse kitüntetést, és még életében mellszobra díszítette Baku főterét. A rendszerváltás a szovjet vezetők közül neki sikerült a legjobban: lepaktált a CIA-val, amelynek szüksége volt egy támaszpontra Irán mellett. Így a “demokratikusan megválasztott” Alijev elnök, a KGB egykori tábornoka  egy amerikai katonai kórházban hunyt el. Fia, Ilhan Alijev Azerbajdzsán “örökös elnöke”, Orbán Viktor jóbarátja, akinek 2014-ben kiadta a baltás gyilkost, azt az azeri katonatisztet, aki meggyilkolta örmény tiszttársát egy NATO tanfolyamon Budapesten.

Orosz Windows program után magyar?

Orbán Viktor miniszterelnök kiváló kapcsolatot ápol Putyin elnökkel azután is, hogy Oroszország agressziót hajtott végre Ukrajna ellen, és jelenleg is megpróbálja elfoglalni a szomszédos országot. Legutóbb Pekingben találkozott a magyar miniszterelnök és az orosz elnök. Putyin és Orbán pekingi parolázása annál is inkább feltűnt, mert a magyar miniszterelnök emiatt kihagyott egy uniós csúcstalálkozót.

Putyin országában sok neki nemtetsző személy esett ki az ablakon az utóbbi időben. Ezt nevezték az orosz Windows programnak.

Magyar szempontból a leginkább  figyelemreméltó orosz halál a Lukoil olaj óriás egyik vezetőjének kiesése volt egy moszkvai kórház hatodik emeletéről. Kommandósok hajították ki az ablakon a szerencsétlen flótást, akit azzal gyanúsítottak, hogy átadta a brit hírszerzésnek az egyik olyan listát, amelyen Putyin nyugati barátainak neve szerepel – egy csinos pénz összeggel együtt. A brit hírszerzés sietett megosztani a listát a CIA-val, ahol a magyar diplomácia izgatottan érdeklődött: találtak- e magyar nevet? A Washington Post Orbán legutóbbi uniós szereplései kapcsán már arról írt, hogy Brüsszelben sokan azt gyanítják: Putyin fizeti a magyar miniszterelnököt! Így érthető a magyar diplomácia izgatott kérdése Putyin barátainak listájával kapcsolatban. Washingtonban a válasz talányos volt: egyelőre nem találtunk magyar nevet a listán, de tudjuk, hogy sok lista van Putyin orosz elnök nyugati barátairól. Az USA már 2021-ben tehát az ukrajnai agresszió előtt stratégiai ellenfélnek nyilvánította Oroszországot, Kína után a második helyen.

Miért nem vétózott Orbán?

Stratégiai reggelin kapitulált Brüsszelben a magyar miniszterelnök, aki Ursula von der Leyennel, Olaf Scholz német kancellárral és Giorgia Melonival vitatta meg az 50 milliárd eurós ukrán segély ügyét. Később csatlakozott a stratégiai reggelihez a spanyol, a belga és a holland miniszterelnök is.

Brüsszelben ugyan hivatalosan azt közölték, hogy a Magyarországnak szánt befagyasztott 20 milliárd eurónak és az 50 milliárd eurós ukrán támogatásnak semmi köze sincs egymáshoz, de a brüsszeli Politico szerint mégiscsak ez volt a stratégiai reggeli egyik fő témája. Orbán Viktor korábbi vétójának is ez volt a fő oka nem pedig Ukrajna. Magyarországnak ugyanis égető szüksége van a 20 milliárd euróra. Nemcsak magára a pénzre hanem arra, hogy a nagy hitelminősítő intézetek kedvezően ítéljék meg Magyarország gazdasági kilátásait. Jelenleg ugyanis a magyar nemzeti bank kénytelen 2,5%-os kamat prémiumot adni, ha hitelhez akar jutni a nemzetközi pénzpiacokon. Magyarországot egyelőre befektetésre ajánlják a nagy hitelminősítő intézetek, de Görögország, melyet nem ajánlanak, már alacsonyabb kamatprémiummal jut kölcsönhöz mint Magyarország – mondta Surányi György ex jegybank elnök a Pénzügykutató Intézet tanácskozásán.

Mi történt a stratégiai reggelin Brüsszelben? Emmanuel Macron francia elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök megpróbálta megkönnyíteni a magyar kormány helyzetét, és a 20 milliárd euró kiutalása mellett érvelt. Olaf Scholz kancellár viszont azt hangsúlyozta, hogy Magyarország csakis akkor kaphatja meg a pénzt, ha teljesíti a jogállami kritériumokat. Ez ugyanaz az álláspont, melyet Ursula von der Leyen előadott az Európai Parlamentben. A brüsszeli bizottság elnökasszonyát az Európai Parlament bírálta a korábbi 10 milliárd eurós átutalás miatt. Az Európai Parlament emiatt perre is vinné az ügyet, de mandátuma hamarosan lejár. Orbán Viktor abban reménykedik, hogy a júniusi választásokon megerősödik a szélsőjobboldal, amely támogatja politikáját annak ellenére, hogy Ukrajna ügyében ellentétes állásponton vannak.

Meloni és Morawiecki keblére öleli Orbán Viktort

Olaszország szélsőjobboldali miniszterelnökasszonya és Lengyelország ex miniszterelnöke egyaránt jelezte, hogy szívesen fogadják új Európa Parlament-i frakciójukba a Fideszt, amely kilépett az Európai Néppártból mielőtt kirúgták volna. Orbán Viktor eredetileg az egész szélsőjobboldalt egyesíteni kívánta volna, de kiderült, hogy az Alternative für Deutschland mozgalommal, melyben neonácik is vannak, sok szélsőjobboldali párt nem hajlandó együttműködni a hitleri korszak emlékei miatt.

Orbán Viktor stabil hazai uralma miatt előnyösebb helyzetben van mint az uniós tagállamok vezetőinek többsége, mert azok komoly belpolitikai feszültségekkel néznek szembe: paraszt mozgalmak Franciaországban és Németországban, Hollandiában a szélsőjobb nyerte a választást, de nem tud kormányt alakítani, ezért Orbán Viktor régi ellenfele Rutte ülhetett az asztalnál a stratégiai reggeli idején Brüsszelben.

Putyin fizeti Orbánt?

A magyar miniszterelnököt csak a pénz érdekli ezért végsősoron megvásárolható – a legutóbbi időkig ez volt az általános meggyőződés Brüsszelben – írja a New York Times a csúcsértekezlet előtt.

A rendkívüli csúcstalálkozóra azért kerül sor, mert Orbán Viktor megvétózta az Ukrajnának szánt segélyt amikor decemberben erről szavaztak az Európai Unió tagállamainak állam és kormányfői. A magyar miniszterelnök a vétókkal azokhoz az euromilliárdokhoz szeretne hozzájutni, melyeket Brüsszel blokkolt, mert a nemzeti együttműködés rendszere mind messzebb kerül az európai demokráciától, korrupció tekintetében pedig Magyarország a legelső az unióban – ahogy ezt a Transparency International legutóbbi jelentése is megerősítette. A decemberi csúcstalálkozó előtt Macron elnök Párizsba hívta Orbán Viktort, és ott állítólag megállapodtak abban, hogy a magyar miniszterelnök nem vétóz, ha megkapja az euromilliárdok egy részét. Magyarország meg is kapott valamivel több mint 10 milliárd eurót, de Orbán mégiscsak vétózott, mert ő az egész összeget: 30 milliárd eurót akarta. Macron elnök ezt követően becstelennek nevezte Orbán eljárását. Ettől függetlenül a csütörtöki csúcs előtt is tárgyalt Orbán Viktorral éppúgy mint Giorgia Meloni olasz kormányfő. Mindketten arra próbálták rábeszélni Orbánt, hogy most ne vétózzon, mert Ukrajnának nagyon nagy szüksége van az uniós támogatásra. A magyar miniszterelnök azt akarja elérni, hogy minden évben újra szavazzanak az ukrán támogatási csomagról, így vétója Damoklész kardjaként ott lebegjen Brüsszel fölött.

“Orbán egyre kiszámíthatatlanabb” – nyilatkozta a New York Timesnak Camino Mortera- Martinez, a Center  for European Reform kutató központ igazgatója. Rámutatott arra, hogy

“van olyan teória: Orbánt Putyin fizeti.”

A magyar miniszterelnök egyszer kihagyott egy uniós csúcstalálkozót, és helyette Pekingbe repült az Új Selyemút konferenciára, ahol parolázott Putyinnal az ukrajnai háború kellős közepén.

CIA igazgató: Putyin mindenáron Ukrajnát akarja

William Burns, aki korábban az Egyesült Államok nagykövete volt Moszkvában arról írt a Foreign Affairsben, hogy az orosz elnök azért akarja mindenképp Ukrajnát, mert benne látja Oroszország nagyhatalmi státuszának garanciáját.

“315 ezer orosz katona halt vagy sebesült meg eddig Ukrajnában, és Putyin nem érte el a célját.”

A CIA igazgatója szerint ezért létfontosságú az Ukrajnának szánt segély, az USA-ban 60 milliárd dollárt blokkol a republikánus ellenzék a kongresszusban.

A republikánusok Washingtonban ugyanazt kérdik mint Orbán Viktor Brüsszelben: minek finanszírozni egy megnyerhetetlen háborút Ukrajnában ahelyett, hogy tárgyalnánk Putyinnal?

Az orosz agresszió után folytak tárgyalások Ukrajna és Oroszország között, melyek megszakadtak. Németország ex kancellárja, akit Putyin fizet, később azt állította: az ukránok nyugati nyomásra vetettek véget a tárgyalásoknak.

Zelenszkij elnök Washingtonban elmondta:

“ Biden elnök öt perc alatt véget vethetne a háborúnak Ukrajnában, ha megállapodna Putyinnal. Mi természetesen ezt nem fogadnánk el.”

Donald Trump azt állítja: ha novemberben megválasztják, akkor pillanatok alatt békét teremtene Ukrajnában. Putyin épp erre vár éppúgy mint Orbán Viktor, akik elvetik Washington hidegháborús politikáját. A Biden adminisztráció már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot noha Putyin agressziója Ukrajnában csak 2022 február 24-én következett. A háború jelenleg mindenkinek kudarc: Ukrajna az ereje végén jár. A pénzügyminiszter közölte, a második negyedév már nem indulhat el nyugati pénzügyi támogatás nélkül! Oroszország nem tudta elfoglalni Kijevet viszont megijesztette Európát, amely újra beállt az USA mögé. Finnország és Svédország belépett a NATO-ba bár a svédek tagságát tragikomikus módon Orbán Viktor szintén akadályozza.

A magyar miniszterelnököt nem csak az zavarja, hogy nem kapja meg az eurómilliárdokat Brüsszeltől hanem az is, hogy Washingtonban kiírták a szereposztásból. Capacité de nuisance – zsarolási potenciál – ez Orbán ütőkártyája a NATO-ban és az Európai Unióban. Ez azért ilyen hatékony, mert a NATO stratégiája Ukrajnában éppoly bizonytalan mint az Európai Unió gazdasági helyzete: senki sem tudja, hogy merre van előre? Ezért írta azt Rasmussen, a NATO korábbi főtitkára: Biden elnöknek mielőbb békét kell kötnie Ukrajnában, ha nem akarja elveszíteni a választásokat az Egyesült Államokban.

Orbánt kiírták az amerikai szereposztásból

Miért kekeckedik Ukrajna ügyében a NATO-val és az Európai Unióval a magyar miniszterelnök? A Direkt36 megszerezte egy tavaly tavaszi tanácskozás jegyzőkönyvét, mely szerint a magyar kormányfőt azért zavarja Ukrajna nyugati támogatása, mert az USA kiírta Magyarországot a forgatókönyvből.

Blinken külügyminiszter terve, mely felvázolja az amerikai elképzeléseket az ukrajnai háború utáni időkre. Eszerint régiónkban két országcsoportra számít Washington Oroszországgal szemben: az északira és a délire. Régiónk északi részén létrejönne egy balti-lengyel-ukrán szövetség, a déli részén pedig egy román-moldovai. Orbán Viktor szerint ezzel létrejönne egy

“olyan erőközpont az Európai Unióban, mely az Egyesült Államok irányítása alatt állna.”

Uniós atombomba

Macron elnök és Orbán Viktor ugyanakkor egyetért abban, hogy az Európai Uniónak mielőbb létre kellene hoznia egy közös hadsereget. Rajtuk kívül kevesen osztják ezt a véleményt, de Manfred Weber előállt azzal az ötlettel, hogy legyen az Európai Uniónak önálló atomütőereje, mert Trump esetleges visszatérése a Fehér Házba azzal a fenyegetéssel járna, hogy az USA a jövőben nem vállalja fel Európa védelmét Oroszországgal szemben. Macron elnök taktikusan a német Weberre bízta a közös uniós atombomba ötletét hiszen elsősorban Németországnak kellene azt finanszíroznia. Franciaország az egyetlen olyan uniós tagállam, melynek van saját atombombája. Az uránért nagy harc alakult ki Afrikába, ahol a franciák elveszítették Nigert, de ezért most Csádban próbálják megvetni a lábukat magyar katonai segítséggel. A 200 fős magyar alakulat összekötő tisztje nem más mint Orbán Gáspár százados, a miniszterelnök egyetlen fia.

Úton az Európai Egyesült Államok felé

Ukrajna tartós megsegítését és pláne önálló atomütőerő kifejlesztését csak csillagászati összegből lehetne finanszírozni, melyre az Európai Uniónak nincsen pénze. Macron elnök ezért javasolta eurókötvények kibocsátását Davosban. Vagyis a pandémia utáni 750 milliárd eurós hitelfelvétel után az Európai Unió újabb közös hitelt venne föl. Elvben ezt Orbán Viktor ellenzi, de Ukrajna támogatását sem akarja felvállalni. Így viszont hozzá kellene járulnia az újabb közös hitel felvételhez. Ez pedig elvezethet a Hamilton jelenséghez: az USA első pénzügyminisztere egyesítette a 13 egykori brit gyarmat adósságait  és egységes pénzügyi területté tette az országot, amely innen indulva vált a világ vezető hatalmává a huszadik században.

Magyarország továbbra is az Európai Unió legkorruptabb állama

0

Bulgária és Románia is megelőz pedig ez a két ország híres arról, hogy a korrupció évszázadok óta jellemzi a társadalmat és főként az elitet, amely még a szultán birodalmában tanulta ki a csíziót.

Dánia és Finnország szerepel a legjobban, Magyarország az Európai Unióban ugyan utolsó, de a világban a középmezőnyben foglal helyet olyan országok mellett mint például Kína. Igaz, hogy Pekingben tíz éve kemény korrupció ellenes kampány folyik. Ez persze része a hatalmi harcnak is, de Hszi Csin-ping elnök azért is igyekszik visszaszorítani a korrupciót, mert a kínaiak mindmáig ebben látják a császárság elgyengülésének fő okát. Orbán Viktort viszont szemmel láthatóan nem zavarja a korrupció:

”Brüsszel az elmúlt években ideológiai háborút vív Magyarország ellen, és zsarolni próbál bennünket”

– nyilatkozta a párizsi Le Pointnek a magyar miniszterelnök, aki arra nem tért ki, hogy Brüsszel elsősorban azt szeretné tudni, hogy mi lesz azokkal az eurómilliárdokkal, melyeket Magyarországnak kiutal.

Miért nőtt egy év alatt 150 milliárd forinttal Mészáros Lőrinc vagyona?

Orbán Viktor alteregója tavaly újra a leggazdagabb magyarrá változott, mert 150 milliárd forinttal lett gazdagabb tavaly amikor Magyarországon csökkent a lakosság életszínvonala a magas infláció miatt. Honnan jött ez a 150 milliárd forint? Mitől vált dollárban is milliárdossá Orbán Viktor gyerekkori barátja? A Transparency International szerint az Európai Unió az elmúlt költségvetési időszakban 30 milliárd eurót utalt át Magyarországnak, és ebből Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei lányos zavarukban 10 milliárd eurót lenyúltak. Nem sok ez egy kicsit egy olyan országban, ahol a lakosság kétharmada az európai szegénységi küszöb alatt él?

“Én Románia Orbán Viktora vagyok” – hirdeti a szélsőjobb vezére

“Az AUR-nak és a Fidesznek ugyanaz az ideológiája” – hangsúlyozza a szélsőjobboldali párt vezére. George Simion most arra pályázik, hogy Románia elnöke legyen.

Klaus Johannis államfő mandátuma lejár az idén. A szász elnököt annak idején nem engedték be Németországba, mert a Securitate tisztjeként szolgálta Ceausescut, de időközben “kiváló európaivá vált”, aki megkapta a Nagy Károly császárról elnevezett érdemrendet.

Románia – ellentétben Orbán Viktor Magyarországával az Európai Unió és a NATO mintadiákja, amely meg is kapja az uniós eurómilliárdokat annak ellenére, hogy korrupcióban nem marad el Magyarország mögött.

Ki áll az AUR mögött?

Kérdezi Markó Béla a Népszavában. Az RMDSZ egykori vezetője, aki gyakran bírálja Orbán Viktor politikáját, melyet veszélyesnek tart az erdélyi magyarok számára, joggal véli úgy, hogy a szélsőjobboldali AUR vagyis arany mozgalom legfőbb támogatója nem más – éppúgy mint a kilencvenes években – mint maga a Securitate utóda, a Romániában majd mindenható titkosszolgálat, melyhez az elit szinte minden tagjai kapcsolódik.

Amerikai és orosz támogatással a kilencvenes években Iliescu lett Románia elnöke, aki tanulmányait a Szovjetunióban végezte, és Ceausescuhoz hasonlóan kapcsolódott a KGB-hez. Csakhogy az USA Ceasescu bukása után fontos szövetségessé nyilvánította Romániát, amely Lengyelországgal együtt Washington számára a régió kulcsországa lett.

Következett a nagy tisztogatás: Laura Codruta Kövesi főügyész az amerikai nagykövetség dossziéi alapján korrupciós perekkel söpörte ki az elitből az oroszbarát elemeket.

Akik azután a nacionalista pártokban leltek vigaszra: az AUR oroszbarát és szemben áll Ukrajnával éppúgy mint Orbán Viktor. Aki épp Erdélyben Tusnádfürdőn szeret hangzatos bejelentéseket tenni politikájáról. Orbán Erdélyben igyekezett megbuktatni az RMDSZ-t, de miután nem járt sikerrel inkább azt az utat választotta, hogy lepaktált vele. Míg Markó Béla még óvakodott attól, hogy Orbán politikáját kövesse az RMDSZ élén, utóda Kelemen Hunor már lepaktált a magyar miniszterelnökkel, mert nem tehetett mást.

Orbán Viktor népszerűsége Romániában az egekbe emelkedett, mert a magyar kisebbség még soha nem kapott ekkora figyelmet és ennyi pénzt Erdélyben Budapesttől.

Mi lesz, ha az RMDSZ nem éri el az 5%-os küszöböt, és kicsöppen a parlamentből?

Markó Béla szerint az RMDSZ-nek benne kell lennie a parlamentben és lehetőség szerint a kormányban is, hogy tenni tudjon valamit a magyar kisebbségért  Romániában. A kormányból már kicsöppent, és fennáll a veszély, hogy a parlamentből is kiesik, mert nem éri el az 5%-os küszöböt.

Románia lakossága is fogy, de a magyar kisebbségé még inkább. Ceausescu idején 23 milliós volt a lakosság, ma nem éri el a 20 milliót.

A rendszerváltás után milliók mentek Nyugatra, végképp eltávozott a gazdasági és kulturális életben igen aktív német és zsidó kisebbség. Az AUR épp azt használja ki, hogy míg Románia gazdasága sikeresebb volt az elmúlt évtizedekben mint a magyar, de mindkét országban milliók érzik vesztesnek magukat. A lakosság döntő többsége még mindig az európai szegénységi küszöb alatt él minden perspektíva nélkül. Ők alkotják Orbán Viktor szavazó táborát, és rájuk számít az AUR Romániában. Csakhogy míg az AUR ellenzékben szervezkedik, Orbán már 14 éve hatalmon van. Míg Bukarestben az elit Európa és Amerika barát addig Orbán Viktor szemben áll Brüsszellel és Washingtonnal. A román diplomácia mindig is jobban tudta olvasni a globális változásokat mint a magyar, de a kontraszt most különösen éles. Az

RMDSZ pedig beleesett Orbán csapdájába: se vele se nélküle nem boldogul.

Orbán politikája következtében Szlovákiában már elveszett a magyar parlamenti képviselet, most ugyanez a veszély áll fenn Romániában, ahol még mindig több mint egymillió magyar él.

Vasutassztrájk Németországban

Egy hónapon belül másodszor kényszerítette a német ingázókat a vasutassztrájk, hogy válasszanak a vasútállomáson rekednek vagy egy forgalmi dugóban. A Deutsche Bahn (DB) dolgozóinak 40 ezer tagú szakszervezete munkabeszüntetésével várhatóan több mint egymilliárd eurós kárt okoz az amúgyis gyengélkedő német gazdaságnak.

“Vonzóbbá kell tennünk ezt a szakmát, mert az emberek egymásután mondanak fel – nyilatkozta a Deutsche Bahn távolsági járatokért felelős vezetője. A vasutasok béremelést és jobb munkakörülményeket követelnek, az pedig különösen zavarja őket, hogy a Deutsche Bahn vezetői 5 millió eurós prémiumot osztogatnak egymás között miközben gyakori a késés, mert az infrastruktúra felújítására nem jutott elég pénz.

November óta ez már a negyedik sztrájkja a vasutasoknak

– emlékeztet a Deutsche Welle, amely idézi az ellenzéki CDU-CSU politikusokat, akik a sztrájktörvény szigorítását szorgalmazzák.

Mit akar elérni a sztrájkkal a szakszervezet? Mindenekelőtt 38 óráról 35-re csökkenteni a heti munkaidőt. A Deutsche Bahn csak 37 órás heti munkaidőbe menne bele, mert arra hivatkozik, hogy a létszámhiány miatt már most is gondok mutatkoznak a német vasutakon.

A szakszervezet ezenkívül havi 550 eurós inflációs pótlékot követel, ezt évente újra lehetne tárgyalni.

A vasutas sztrájk óriási veszteséget okozhat

“Ez a munkabeszüntetés a német gazdaság ellen irányul” – hangsúlyozta a Deutsche Bahn szóvivője, aki elmondta, hogy mindent megtesznek azért, hogy a teherszállítás ne álljon le teljesen, a kórházak és a benzinkutak megkapják a szükséges árukat.

A Deutsche Bahn bérkiadásai 50%-kal növekednének, hogyha teljesítenék a szakszervezet követeléseit.

A gyáriparosok szövetségének ügyvezető igazgatója közölte:

”a hatnapos sztrájk több mint egymilliárd eurós kárt okozhat a német gazdaságnak.”

A közlekedési miniszter arra mutatott rá, hogy a sztrájk súlyosbítja az amúgyis nehéz helyzetet, amely amiatt alakult ki, hogy a Szuezi-csatorna bizonytalanná vált a vörös tengeri lövöldözések miatt.

“Destruktívnak tartom ezt a sztrájkot, mert miközben állnak a vonatok, a szakszervezeti vezetők nem tárgyalnak a Deutsche Bahnnal” – jelentette ki Volker Wissing közlekedési miniszter.

Mit válaszol erre a vasutasok  szakszervezete?

“Keményebben és hosszabb ideig kell sztrájkolnunk ezúttal, mert a Deutsche Bahn vezetősége nem hajlik az egyezségre. Akciónk arányos és törvényes”

– hangsúlyozta Claus Weselsky, a  szakszervezet nyugdíj előtt álló  vezére.

Olaf Scholz kancellár igyekszik kimaradni a vitából, mert a szociáldemokrata pártnak régi szoros kapcsolata van a szakszervezetekkel. Ugyanakkor kormányfőként látnia kell, hogy a hatnapos sztrájk mekkora károkat okozhat Németországnak, amely amúgyis komoly gazdasági gondokkal küszködik hiszen tavaly stagnált, és idén sem számítanak sokkal jobb teljesítményre. Nem szezonális problémákról hanem strukturális gondokról van szó, melyeket így összegzett a Kieli gazdaságkutató intézet igazgatója:

“Németország évtizedekig három feltételre alapozta gazdaságát: az olcsó orosz energiára, az állandóan bővülő hatalmas kínai piacra és arra, hogy nem kell sokat költenie fegyverkezésre, mert az USA védelmezi Európát. Az ukrajnai háborúval mindhárom feltétel megszűnt.”

A sztrájk a zöld átállást is lassítja hiszen az utasok nagy része autóval közlekedik ilyenkor pedig a német kormány mindenkit arra buzdít, hogy a klímaváltozás elleni harc eredményessége érdekében válasszák a közösségi közlekedést.

 Litván főparancsnok: Putyin nem fenyegeti a NATO-t

Jens Stoltenberg NATO főtitkár kijelentését erősítette meg Litvánia fegyveres erőinek főparancsnoka: “Idén vagy jövőre háborús konfliktus esélye a NATO és Oroszország között rendkívüli alacsony!” – hangsúlyozta Valdemaras Rupsys tábornok.

Litvánia egykor a Szovjetunió tagállama volt tehát minden oka megvan arra, hogy tartson egy orosz agressziótól. Mégis a litván fegyveres erők főparancsnoka meg is indokolta, hogy miért igen valószínűtlen bármiféle katonai összecsapás a NATO és Oroszország között.

“Oroszország nyugati katonai körzeteinek csapatai teljes mértékben részt vesznek az ukrajnai hadműveletekben. Ezért Oroszország jelenleg nem jelent közvetlen fenyegetést!”

Ugyanakkor Litvánia külügyminisztere Brüsszelben kijelentette, hogy:

“Meg vagyunk győződve arról, hogy valóságos háború törhet ki a NATO és Oroszország között.”

A litván közszolgálati rádió riportere rákérdezett a nyilvánvaló ellentmondásra, mire a litván generális elég nyersen utalt arra, hogy a civileknek elég kevés szakértelmük van katonai kérdésekben: ”Zavar keletkezhet akkor, ha valaki katonai tanácsokat osztogat miközben nem ért hozzá. Jobb, ha mindenki a saját szakmájánál marad” – közölte a litván fegyveres erők főparancsnoka.

Litvánia tisztában van az orosz fenyegetéssel, de…

A litván tábornok úgy véli, hogy Putyin is pontosan mérlegeli az erőviszonyokat, és az ukrajnai fiaskó után nem kockáztatna konfliktust a NATO-val a nagy semmiért.

Litvánia mindezzel együtt felkészül arra, hogy elriasszon minden lehetséges fenyegetést Oroszország irányából: a három kis balti állam összefogott, és egységes védelmi rendszert épít ki az orosz határon. Felszólították Lengyelországot és Finnországot, hogy csatlakozzon ehhez a védelmi rendszerhez. Finnország és Svédország NATO csatlakozásával a Balti tenger NATO tengerré változott. Ezért is utazott Putyin Kalinyingrádba, az egykori Kelet Poroszország fővárosába. Ez a terület 1945 után vált a Szovjetunió részévé, majd Oroszország örökölte azt. Putyin rakétákat helyezett el ebben az enklavéban, melyek elvben fenyegethetik a NATO tagállamokat, melyek viszont hatalmas összegeket költenek védelmi célokra amióta Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 február 24-én. Mind a balti államok mind Lengyelország messze felülmúlja a NATO 2%-os előírását, mely szerint legalább ennyit kell fordítani a GDP-ből katonai célra.

Mi lenne, ha Trump újra beköltözne a Fehér házba?

“Tudják ugye, hogy a NATO halott! Az USA nem védi meg magukat orosz támadás esetében”

– közölte Trump elnök évekkel ezelőtt Davosban Ursula von der Leyen asszonnyal.

Blöffölt az USA akkori elnöke – ez a szakértők döntő többségének a véleménye. Washingtonban abban konszenzus áll fenn a két nagy párt között, hogy a NATO-ra szükség van. Nemrég törvényt fogadtak el arról, hogy az elnök nem léphet ki a NATO-ból a Kongresszus jóváhagyása nélkül. Ez már előkészület Trump esetleges elnökségére. A NATO tehát aligha szűnne meg garantálni a tagállamok határait, de az viszont megváltozhat, hogy az USA stratégiai ellenfélnek tekintse Kínát és Oroszországot. Ezt a demokrata stratégiát bírálta már a százéves korában nemrég elhunyt Henry Kissinger is, aki nem sokkal halála előtt elrepült Pekingbe is, hogy megmentse az USA-kínai kapcsolatokat.

Trump lepaktálhat Putyinnal. Egy Trump – Putyin paktum lényegesen mérsékelné az orosz fenyegetést Európa irányában. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai Parlamentben úgy nyilatkozott a brüsszeli Politiconak, hogy

szükség lehet európai atombombára is Putyin elrettentése érdekében.

Ez azonban olyan hatalmas kiadással járna, amely lényegesen meggyengíthetné az európai kormányokat, amelyek többsége amúgyis stagnáló gazdasággal és növekvő népszerűtlenséggel küszködik. Ebben a helyzetben felértékelődne egy bármilyen paktum Putyinnal. Tudja ezt az orosz elnök is, aki Trump győzelmére vár.

Hideg krematórium – elfeledett élménybeszámoló Auschwitzból

A holokauszt napja Auschwitz felszabadulásának napja lett, január 27-én foglalta el a leggyilkosabb náci lágert a szovjet hadsereg. Az elhurcolt magyar zsidók döntő többsége is ott végezte életét.

Kertész Imre, a Sorstalanság szerzője is járt ott, erről szóló könyve érdemelte ki a Nobel díjat. Jugoszláviában már 1950-ben megjelent egy élménybeszámoló a láger életről és halálról Auchswitzban: Debreczeni József újságíró visszaemlékezései Hideg krematórium címen. Most újra kiadták a könyvet 13 nyelven.

“Állatokká váltak a leólmozott pokolvonat emberei”

Debreczeni József újságírót 1944-ben Bácstopolyáról hurcolták el Auschwitzba.

“Férfiak, öregek és fiatalok. Bámész kisdiákok, kócos kamaszok. Férfiak, meglettek, öregedők, aggastyánok. Rohannak, rohannak. Két nap óta nem volt módjuk a szükséget elvégezni. Lábukat szétvetik. Leguggolnak. Kuksolnak szenvtelenül állatiasan. Tócsákba gyűlik a vizelet. Körülöttük a vadonatúj egyenruhákba öltöztetett fűzöld tábori csendőrök nem veszik le a szemüket róluk. A frissen borotvált arcokon egyetlen vonás sem mozdul. Nem emberek. Nem azok már a guggolók sem. Azt hiszem, hogy valahol Kelet Európában, a virágos erdőszélen, a vasúti töltés mentén ment végbe a csodálatos metamorfózis. Ott lettek állatokká a leólmozott pokolvonat emberei.”

Auschwitzban kevés az őr és sok a fogoly. A nácik ezért pokoli piramist építettek ki a rabokból.

“Csupa dölyf, csupa parancsoló öntudat valamennyi. Ők a blokkparancsnokok. Külsőre ugyanolyan deportáltak mint a többiek, de csak külsőleg.  Ők a láger arisztokrácia. Egy nyomorúságos világ nyomorúságos istenei.”

Debreczeni József elkerülte a krematóriumot, helyette rabszolga munkát végez a Sänger és Lanninger cégnek, amely ma is alagutakat épít Németországban.

“A cég itteni főhajcsára a főmérnök, aki tipikus német. Izzik a gyűlölettől és a munkadühtől. Egyformán fontos neki a győzelem és a profit.”

A beteg láger a pokol legmélyebb bugyra:

”Fejemre húzom a halott embernek tetvektől nyüzsgő pokrócát, és órák hosszat így maradok. A sötétségben keresem a világosságot. Égek a hideg krematóriumban”

– írta élménybeszámolójában Debreczeni József újságíró, akinek feleségét és szüleit megölték Auchswitzban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK