Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1968 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Németh Zsolt: a jobboldal csapdába eshet

A baloldali ideológusokat mindig is kísértette az internacionalizmus, ezért most boldogan képviselik “az új gazdaságot” míg a jobboldaliak ideológiailag védelmezik a régi gazdaságot – kőolaj és földgázipar, nehézipar, mert ezek elválaszthatatlanok a hadiipartól – írta esszéjében Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke, a The European Conservative folyóiratban. 

“A jobboldal nem győzhet, ha egy alacsony hatékonyságú “régi gazdaság” mellett kötelezi el magát.” A Fidesz atlantista politikusa arra mutat rá, hogy ez csapdává válhat a jobboldal számára. Majd hozzáteszi:

”ha a jobboldal nem tudja kihasználni az “új gazdaság” lehetőségeit, akkor lemarad a fejlődésről”

– hangsúlyozza. Joggal rója fel Trump és Orbán követőinek, hogy a hagyományos iparágak mellett kötelezik el magukat, és így lemaradnak a digitális forradalomról. Ez annál is inkább kínos, mert a hadiipar is egyre inkább digitálissá válik: az ukrajnai háború vagy a gázai konfliktus ezt mutatja meg mindenkinek.

Mi lesz a nemzeti identitással egy digitális világban?

“Meghatározó lehet a világméretű ideológiai vitában, hogy a mesterséges intelligenciát ki miképp használja, és hogy a digitális világban hogy lehet megőrizni a nemzeti identitást” – írta Németh Zsolt.

Felsorolja, hogy a jobboldal súlyos vereséget szenvedett el azóta, hogy “Trump elveszítette a 2020-as választást. Brazíliában a baloldali Lula legyőzte Bolsonarot. Nagy Britanniában megbukott Boris Johnson, és a mostani konzervatív kormányfő, Rishi Sunak igyekszik eltávolodni a politikájától. Izraelben a Hamász elleni háború fenyegeti Netanjahu miniszterelnököt, aki a nemzetközi jobboldal egyik kulcsembere. Közép Európában Lengyelország és Szlovénia elveszítette jobboldali kormányzatát.”

Németh Zsolt nyíltan lelkesedik Erdogan török elnökért és Narendra Modi indiai miniszterelnökért, akiknek az elkötelezettsége a demokrácia iránt enyhén szólva problematikus.

Esszéjéből arra lehet következtetni, hogy szerinte az országok vezetői ideológiai alapon kormányoznak, de a valóságban erről szó sincsen.

Narendra Modi indiai miniszterelnököt több mint tíz éven át nem fogadták Washingtonban mondván, hogy “fasiszta, vallási fanatikus”, aki a muzulmán kisebbséget olykor le is gyilkolja. Aztán az USA szembekerült Kínával, és Narendra Modi egyszer csak a világ legnagyobb demokráciájának vezetője lett, akit szőrös kebelére ölelt Donald Trump éppúgy mint Joe Biden, mert Pekinggel szemben szükségük volt egy ázsiai nagyhatalomra.

Emlékeztetőül: 1972-ben Nixon és Mao elnök sem ideológia alapon csaptak egymás tenyerébe hanem a közös ellenfél, a Szovjetunió ellen szövetkeztek.

“Magyarországnak újra kell gondolnia viszonyát a G7-hez”

Ezt javasolja Németh Zsolt, aki szerint

“Magyarországnak mind Kínától mind a G7 államoktól a legnagyobb értékteremtő ágazatokat kell becsábítania. Ez lenne a value added diplomácia, mely a legnagyobb hozzáadott értéket jelenti.”

Majd így folytatja: ”a sikeres diplomácia előfeltétele az, hogy a partnerek: Kína és a G7 bízzanak bennünk éppúgy mint “az új gazdaság” óriáscégei.”

Németh Zsoltnak is feltűnik, hogy a G7 államok, és mindenekelőtt Washington bizalma nem épp töretlen Orbán Viktor iránt. Sőt az USA nagykövete sok mindent tesz azért, hogy meggyengítse a nemzeti együttműködés rendszerét, amely különben is lejtmenetben döcög lefelé: az Európai Unió szegényházában Bulgáriával vetélkedik az utolsó helyért.

“A siker érdekében szükség van egy G7 és Kína stratégiára” – hangsúlyozza Németh Zsolt, aki nem teszi fel a kérdést, hogy vajon a nemzeti együttműködés rendszerében 14 év alatt miért nem alakult ki ilyen?

Orbán Viktor ad hoc ötletei jelentenék a magyar diplomáciát?

Veszélyben a haza? Orbán Gazsi szervezi a Nemzetbiztonsági Tanácsot

A trónörökös, Orbán Viktor egyetlen fia, nyilvánvalóan alkalmatlan az uralkodásra – éppúgy mint annak idején Nicu Ceausescu Romániában -, de a papa biztonságára azért ügyelhet. A Vsquare értesülései szerint Orbán Gazsi szervezi a Magyar Nemzetbiztonsági Tanácsot – amerikai mintára.

Orbán Gáspár őrnagyról, aki a magyar állam költségén végezte el a világ leghíresebb katonai akadémiáját Nagy Britanniában – eddig úgy tudtuk, hogy összekötő tiszt a magyar Afrikakorps és a csádi elnök között. A Rejtő Jenő tollára kívánkozó kaland úgy látszik, hogy nem köti le teljesen a tehetséges ifjú tiszt energiáit, ezért most egy nagyobb fába vágta a fejszéjét.

A miniszterelnök megbízásából szervezi a Nemzetbiztonsági Tanácsot.

Bejár a Karmelita kolostorba, ahol ő vizsgáztatja a jelölteket. Minek Magyarországnak Nemzetbiztonsági Tanács?

Ki fenyegeti Magyarországot, ahol pártunk és kormányunk vészhelyzetet tart fenn – állítólag az ukrajnai háború miatt. Csakhogy a magyar kormány tüntetően nem vesz részt az ukrajnai háborúban, nem támogatja az orosz agresszió áldozatává vált országot. Sőt Orbán Viktor Putyinnal parolázik egyedül az uniós vezetők közül. Mint ahogy egyedül a magyar miniszterelnök nem látogatott még el Kijevbe. Minek ehhez Nemzetbiztonsági Tanács?

Orbán senkiben sem bízik

A miniszterelnök nemrég nevezte ki Bíró Marcellt nemzetbiztonsági tanácsadónak, és körülvette őt titkosszolgálati tábornokokkal gyengítve ezzel Rogán Antal befolyását.

Most egy harmadik nemzetbiztonsági csapat is készülődik – hála Orbán Gazsinak, de miért? Egyáltalán nem Magyarország biztonságáról hanem Orbán Viktor jövőjéről van szó. A miniszterelnök fél, és valószínűleg nem alaptalanul tart attól, hogy az USA le akarja őt venni a sakktábláról. A rendszerváltás óta most először áll profi diplomata a nagykövetség élén Budapesten. Orbán azt gyanítja: Pressman valódi megbízatása az ő megbuktatása. Az ilyen játszmákban a titkosszolgálatoknak döntő szerep juthat. Romániában 1989-ben Stanculescu tábornok elnökölt abban a különleges bíróságban, amely halálra ítélte Nicolae Ceausescut és nejét. Stanculescu tábornokot Ceausescu állította a katonai titkosszolgálat élére. Csakhogy ebben a minőségében jó kapcsolatot ápolt Moszkvával és Washingtonnal, ahol eldöntötték: Ceausescunak mennie kell!

Miért szorgoskodik most Orbán Gazsi? Mert az ő lojalitása megkérdőjelezhetetlen. Olyan tiszteket kell felvennie, akik nem a külvilágot ismerik mint az amerikai Nemzetbiztonsági Tanácsban hanem a belvilágot: melyik tábornok készül arra, hogy elárulja Orbán Viktort? Ezért kellett lecserélni a honvédség tábornokainak  jórészét is. A hadügyminiszter lehet, hogy nem ért a nemzetbiztonsághoz, de ügyesen csapdába csalta a főtiszteket, majd utána a tisztogatást végrehajtó vezérkari főnököt is kirúgta.

Minden tiszt gyanús, akit külföldön képeztek ki. Csakhogy Orbán Gazsi is Angliában tanult. És maga Orbán Viktor, neki vajon miért nincsen nemzetbiztonsági átvilágítása  mindmáig?

A bérlőket is be akarja vonni a bizniszbe az Airbnb

Ne csak a tulaj, de a hosszútávú bérlő is kiadhassa lakását vagy házát – javasolja az Airbnb, amely aktívan lobbizik ilyen törvényért illetve önkormányzati döntésért.

“A törvények korábban a tulajdonosokra korlátozták a rövid távú ingatlan kiadás jogát” – nyilatkozta a cég alelnöke a CNN gazdasági rovatának. Theo Yedinsky emlékeztetett arra, hogy az Airbnb hőskora is így kezdődött: a két alapító atya, akiknek maguknak sem telt lakásra  San Franciscoban 2007-ben felfújható matracokon fogadtak vendégeket amikor a kaliforniai városban egy design konferenciát tartottak.

Az Airbnb elképzeléseit van ahol lelkesen fogadják, de sok a bírálat is mondván a szomszédok nemigen örülnek neki.

Virginia államban nagy sikert arattak, mert a kormányzó aláírta a törvényt, mely szerint a bérlők is fogadhatnak fizetővendégeket. Ez a törvény Virginia állam első fekete közgyűlési  elnökének szívügye volt.

New York City vezetői viszont úgy vélik, hogy az Airbnb miatt csökken az amúgy is szűkös lakáskínálat, emeli a bérleti díjakat, és a szomszédok sem boldogok igazán a jövés-ménes miatt.

A magas kamatlábak felborítják az ingatlan piacot

Sok fiatal az Egyesült Államokban nem álmodozhat önálló házról vagy lakásról, mert a magas jelzálog kamat akadályozza ezt. Jamie Dimon, a JP Morgan főnöke ugyanakkor azt jósolja, hogy a Federal Reserve Board kamatlába felmehet akár 8%-ra is az újrainduló infláció miatt.

Tovább nőnek emiatt a társadalmi különbségek is: a fehérek és a feketék között ma nagyobb a szakadék e téren mint tíz évvel ezelőtt.

Yedinsky, az Airbnb alelnöke ezért az új elképzelés szociális szempontját is hangsúlyozza: “ez lehetőség a városok szegényebb rétegei számára illetve a szegényebb településeknek, mert az Airbnb ott azt csinálhatja, amihez a legjobban ért: kiadja az ingatlanokat.”

Mi a heiyzet jelenleg San Franciscoban, ahol az Airbnb elindult?

Három éve indult egy Airbnb program a városban, amely lehetővé tette a bérlőknek, hogy lakásukban fizető vendégeket fogadjanak. Egy házaspár, amely a CNN gazdasági rovatának nyilatkozott, elmondta, hogy annak idején alacsony volt a lakbér a pandémia miatt, de most egyre csak nő, ezért kiadják lakásukat az Airbnb-n keresztül, hogy ki tudják gazdálkodni a megemelt lakbért. Az indiai házaspár évente legalább egyszer hazalátogat, és ebben az időszakban a lakás üresen áll. Ezt az időszakot használják ki arra, hogy az Airbnb-n keresztül kiadják, és ezzel egy kis pénzt keressenek. Ennek eredményeképp nem kell kiköltözniük a külvárosba a magas lakbér miatt, így a munkahelyhez közel lakhatnak továbbra is San Franciscoban.

Az indiai házaspárnak természetesen mindehhez engedélyt kellett kérnie és kapnia a ház tulajdonosától.

“A bérelt lakásunk kiadása az Airbnb-n keresztül számunkra igencsak jól működik”

– nyilatkozta az indiai házaspár a CNN gazdasági rovatának San Franciscoban.

Az autóm egy potenciális kémközpont- Brüsszel szigorít

A régi európai autó modellek fölött meghúzza a halálharangot Brüsszel kiberbiztonsági szabályzata. Július hetedikén lép életbe ez az új szabályzat az Európai Unióban – hívja fel jó előre a figyelmet a német közszolgálati Deutsche Welle.

“A kiber biztonság az autó iparban nemzetbiztonsági kérdés“ – hangsúlyozza Moritz Schularick szakértő. Aki kifejtette, hogy “rengeteg értékes adathoz lehet ily módon hozzájutni különösen az elektromos járművek esetében.”

A szakértő a Handelsblattnak úgy nyilatkozott, hogy

“az elektromos autók négy keréken járó kémberendezések.”

Miért probléma ez? Mert a kamerák és mikrofonok által összegyűjtött adatok eljuthatnak a gyártó cégekhez, és ezek közül sok Kínában van.

“Akarjuk-e, hogy egy külföldi hatalom megfigyeljen minket az autóinkon keresztül?” – tette fel a költői kérdést, mely elsősorban Kínára van kihegyezve, de Németország piacán a másik nagy szereplő az elektromos autók piacán  szintén külföldi: az amerikai Tesla. Az pedig köztudott, hogy a CIA annak idején lehallgatta Merkel kancellár telefonját is. Akkor Obama elnök bocsánatot kért, és megígérte: soha többet, de kevesen hisznek ennek a fogadkozásnak.

A digitalizált autók egyre nagyobb kihívást jelentenek

Automotive Cyber Security – kiber biztonság az autókban – ezzel a címmel tett közzé tanulmányt a német autóipari menedzsment központ – CAM.

“Egyre jobban növekszik a kiberbiztonsági kockázat az autóiparban annak következtében, hogy a szoftver mind nagyobb szerepet kap az autók működésében különösen az elektromos autók esetében. Fokozhatja a kockázatot a robot pilóta illetve az, hogy minden össze van kötve mindennel” – hangsúlyozza Stefan Bratzel, a tanulmány egyik szerzője. A CAM igazgatója emlékeztetett arra, hogy a Toyota 2022-ben kénytelen volt átmenetileg leállítani az autógyártást, mert egyik beszállítóját, a Continentalt kibertámadás érte. A rafinált kiber hekkerek értékes adatokat loptak el a cégtől, és ez befolyásolhatta a Toyota autók szoftverjeit is.

Az amerikai Teslat ugyanilyen hekkertámadás érte 2023 márciusában.

A szabályzat, melyet az ENSZ és az Európai Unió együtt dolgozott ki, ezeket a hekkertámadásokat akarja eleve lehetetlenné tenni. Hogyan? Úgy, hogy csak olyan autók gyártását engedélyezi, melyek megfelelő kibervédelemmel vannak ellátva. Ezért sok régebbi típustól kell érzékeny búcsút venni.

Mit jelent ez a Volkswagen esetében? Leáll az Up kompakt autó és a Transporter T6.1 kisteherautó gyártása. A Porsche nem árusítja a Macan, Boxter és Cayman modelleket az Európai Unión belül. Olyan országokban továbbra is kaphatók lesznek ezek a Porsche autók, ahol kevésbé szigorú a szabályozás.

“A leállás szükségszerű, mert túlságosan sokba kerülne a kibervédelem beépítése“

– mondta Thomas Schäfer Volkswagen brend menedzser a dpa hírügynökségnek.

“A Mercedes jól felkészült a váltásra, a szigorúbb kibervédelemre. Nekünk nem kell egyetlen autónk gyártását sem leállítanunk, mert minden autónk megfelel a magasabb kívánalmaknak a kibervédelemben”- nyilatkozta a Deutsche Wellenek Juliane Weckenmann szóvivő.

“Amikor a 2025-ös új modelleket bejelentjük, akkor már mi is készen állunk a változásra”

– mondja a Volkswagen szóvivője.

“Ez a gyakorlatban nagytakarítást jelent az autóiparban” – hangsúlyozza a tanulmány egyik szerzője, Stefan Bratzel. Az amerikai Cisco is részt vett a kibervédelmi tanulmány összeállításában. A Cisco ezzel a mondattal zárja sorait: ”Csakis olyan autók őrizhetik  meg a vásárlók bizalmát, amelyek megbízható járműveket állítanak elő minden szinten vagyis a kibervédelemben is.”

Magyar Péter: úton vagyunk a technikai államcsőd felé

A nemrég feltűnt, de máris jelentős népszerűséget szerzett politikus Facebook oldalán ezúttal a magyar gazdaság siralmas helyzetével foglalkozott annak kapcsán, hogy a költségvetés hiánycélja már csaknem teljesült noha még csak április közepén járunk.

“Az első negyedév végén 2321 milliárd forint hiányzott a kasszából, ilyen magas első negyedéves adat még sohasem volt a magyar államháztartás történetében. Ez majdnem a teljes évre tervezett hiánynak felel meg” – írta Magyar Péter. Aki joggal mutat rá arra, hogy nem lehet a költségvetést az év első felében megtervezni, mert akkor szinte szükségszerű a tévedés hiszen a világgazdaság olyan gyorsan változik, hogy lehetetlen előre látni a főbb trendek alakulását. Ezért már az Orbán kormány is közölte, hogy idén az év vége felé állítják majd össze a jövő évi költségvetést ahogy az minden más európai országban szokásos.

“A kormány már be is jelentett egy 650 milliárdos megszorító csomagot, de ez nem lesz elég, mert úton vagyunk a technikai államcsőd felé”

– állítja Magyar Péter, aki ebben az utóbbiban minden valószínűség szerint téved.

Nincs gazdasági válság

Ezt állítja Surányi György, a magyar nemzeti bank ex elnöke, aki gyakran bírálja az Orbán kormány gazdaságpolitikáját és a Matolcsy féle nemzeti bank ténykedését. Surányi azt hangsúlyozza, hogy az Orbán kormány szekere még egy-két évig eldöcöghet az uniós eurómilliárdok nélkül, melyek nagyon is hiányoznak az államkasszából. Magyarország egyre drágábban kap kölcsönöket a világpiacon, ezért egyre nő az adósságszolgálat, mely idén már meghaladhatja a GDP 4,2%-át. Ez nagyon sok, meghaladja az éves egészségügyi kiadásokat, de Magyarországon volt már sokkal magasabb is méghozzá a kilencvenes évek közepén amikor Surányi György és Bokros Lajos együtt hárították el az államcsődöt, de a Bokros csomag olyan nagy életszínvonal csökkenést hozott, hogy a baloldal megindult a lejtőn. A liberális irányzat elveszítette a népszerűségét, mert a közvélemény többsége azt a megszorító politikával azonosította.

Magyar Péter szerint az Orbán kormány újabb megszorító csomagra készül, de ezt csak a választások után akarja bejelenteni:

”Valljon színt a pénzügyminiszter és a miniszterelnök, hogy várható-e további vasúti szárnyvonalak megszüntetése, posta- és kórház bezárás illetve milyen adók emelését tervezik  a felelőtlen gazdálkodásuk következményeinek enyhítésére?”

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter találkozott az ásványolajipari szövetség illetve a MOL vezetőivel, mert szeretné elérni, hogy az üzemanyag árának emelkedése ne növelje az inflációt. Csakhogy az olajipar emberei azt vetették a kormány szemére, hogy január elsejével jelentősen megnövelte a jövedéki adót, és emiatt nem tudják olcsóbban adni a benzint és a dízelt.

Orbán úgy költekezik mintha jól menne a gazdaság

A magyar miniszterelnök jelentős összegekkel támogatta a Euronews és a Vodafone megvásárlását, most pedig a ferihegyi repülőteret kívánja megszerezni:

”milyen családi és haveri összefonódás miatt oly sürgős ilyen rossz költségvetési helyzetben 1000 milliárd forintért éppen most visszavásárolni a ferihegyi reptér egy részét?”

– teszi fel a teljesen jogos kérdést Magyar Péter.

Miért ilyen magabiztos ebben a nehéz gazdasági helyzetben Orbán Viktor? Mert joggal úgy érezheti, hogy az impotenciával küszködő ellenzék, melynek több politikusa is rajta van a hatalom fizetési listáján, nem igazán veszélyes a számára.

Csakhogy a Magyar Péter jelenség mutatja azt, hogy a csökkenő életszínvonal kivált egy olyan tömeghangulatot, amely komolyan meggyengítheti Orbán Viktor hatalmát, melyet egyre inkább az alternatíva hiánya tart életben.

De hogyha igaz a hatalom vádja Magyar Péter ellen, hogy őt az amerikai nagykövetség támogatja, akkor kibontakozhat egy alternatíva, amely Lengyelország példájára utalhat. Tusk miniszterelnök az összes uniós euró milliárdot megkapta cserében azért, hogy belépett az európai ügyészségbe. Magyar Péter most ugyanezt ígéri. E téren Magyar Péter nem újonc hiszen nyolc évig szolgált Brüsszelben mint a Fidesz diplomatája. Ha a Biden kormányzat és az Európai Unió fő iránya őt támogatja, akkor veszélyes kihívóvá válhat Orbán Viktor számára, aki – amint azt George Friedman a magyar származású amerikai elemző legutóbb írta – egyre inkább elveszíti a fonalat. Márpedig ez volt Orbán Viktor egyik legfőbb politikusi erénye, hogy minden helyzetben az elsők között ismerte fel, hogy mit kell tennie a hatalom megszerzése illetve megtartása érdekében, és sohasem habozott sokáig megcselekedni azt. Most viszont habozik és kivár. Nem véletlenül: pénz nélkül ő is impotens…

Nem bukhat meg a Boeing, mert monopol helyzete van az USA-ban

Egyre mélyebbre süllyed a Boeing, amely évek óta nem hoz profitot: a repülés biztonságát ellenőrző hivatal vizsgálja annak a Boeing munkatársnak a panaszát, aki azt állítja: sok kritikus problémát észlelt a 787-es Dreamliner gép gyártási folyamatában, de a főnökség nem hallgatta meg viszont áthelyezte őt a 777-es gépek gyártási részlegébe.

A Boeing évek óta veszteséges, és az Alaska Airlines januári balesete egyáltalán nem arra mutat, hogy idén ebben fordulat következhetne be – írja a CNN gazdasági rovata, amely rámutat: a cég gyártási folyamatot bíráló munkatársát a jövő héten meghallgatja a szenátus illetékes albizottsága annak ellenére, hogy a repülőgép gyártó óriás teljes erővel tiltakozik a bejelentő állításai ellen.

Mi történt az Alaska Airlines gépével? A Boeing 737 Max ajtajának egyik panelje kiszakadt nem sokkal azután, hogy a repülőgép felszállt Portlandből – Oregon állam január hatodikán. A gép fedélzetén 174 utassal és 6 fős személyzettel gyorsan kényszerleszállást hajtott végre. Szerencsére senki sem sérült meg. David Calhoun, a Boeing elnök vezérigazgatója elismerte, hogy hibát követtek el a gyártási folyamat során.

A szakértők szerint tartós mélyrepülésről van szó, melynek alapvető oka az, hogy rosszul sikerült a nagy egyesülés a másik amerikai repülőgépgyártó óriással, a Mc Donnell Douglas-szal 1997-ben.

Két fatális baleset történt 2018-ban és 2019-ben, mindkétszer a 737 Max volt a felelős. A két katasztrófa után két évre a földre parancsolta őket a repülés biztonsági hivatal, de utána újra repülhettek, mert a Boeing azt állította: minden hibát kijavítottak.

Csakhogy 2023 legutolsó hetében egy légitársaság potenciális problémákat fedezett fel a 737 Max egyik kulcsfontosságú részében. Erre jött az Alaska Airlines kényszerleszállása január hatodikán. A 737-es gépeket átvizsgálták mindenütt, és nagy részüket a földre kényszerítették az Egyesült Államokban. A repülés biztonsági hivatal folyamatosan vizsgálja a Boeing gyártási folyamatát. A vizsgálat vezetője, Mike Whitaker több problémát is jelzett, és a Boeing sietett közölni: figyelembe veszik a bírálatot, és átszervezik a gyártást. A monopol helyzet elkényelmesíthette a céget, amelynek a hazai piacon nem maradt vetélytársa, és a világpiacon is csak egy, az Airbus. Az európai óriás fölfelé tart, az amerikai lefelé.

30%-os értékcsökkenés a tőzsdén

50 milliárd dollárral esett idén a Boeing értéke, mert részvényeinek értéke szinte folyamatosan csökken a tőzsdén. Közben a sajtó sietett megírni, hogy a Boeing főnökök nagyon is jól kerestek miközben a cég folytatta mélyrepülését. A bírálatok nyomán megindult a főnökök menekülése a süllyedő hajóról: egyre-másra jelentették be a távozásukat annak ellenére, hogy a többségük régóta a Boeingnél dolgozott. Végül Calhoun elnök vezérigazgató sem bírta tovább: bejelentette, hogy az év végén ő is elhagyja a Boeingot. Tavaly 32,8 millió dollárt keresett, és távozása alkalmából csinos 45 millió dolláros csomagra számíthat – számolt be a CNN gazdasági rovata.

Putyin szóvivője béketárgyalásokat javasol

Dmitrij Peszkov szerint “jó alap lenne az orosz – ukrán béketárgyalásokra a 2022-es tárgyalás, mely majdnem sikerrel járt.” Oroszország agresszióját követően tárgyalások folytak semleges területen, és végül megszületett a tűzszüneti megállapodás, melyből máig tisztázatlan okok miatt nem lett semmi.

Schröder, ex német kancellár, aki Putyin pénzen él amióta nyugdíjba ment, és fontos szerepet játszott a német – orosz kapcsolatok alakításában, azt nyilatkozta, hogy Boris Johnson akkori brit miniszterelnök ultimátuma akadályozta meg a fegyverszünetet. Az egykori német szociáldemokrata kancellár szerint a Nyugat közölte Zelenszkij elnökkel: amennyiben elfogadja a fegyverszünetet, akkor a jövőben nem számíthat pénzügyi és katonai támogatásra. Ukrajna már akkor is lélegeztető gépen élt hiszen az orosz háromnapos villámháborút is csak az USA segítségével tudta megállítani, kapitulált. Zelenszkij elnök közölte: a béke tárgyalások előfeltétele az, hogy az oroszok vonuljanak ki Ukrajna egész területéről – beleértve a Krím félszigetet is, melyet Oroszország 2014-ben foglalt el.

A Krím félszigetet Hruscsov 60 évvel korábban adta Ukrajnának, mert a párt harcokban Ukrajna Kommunista Pártja őt támogatta vetélytársaival szemben.

A Krímben az ukránok mindig kisebbségben voltak, a kezdeti tatár többséget, később a betelepítések orosz többséggé változtatták. Oroszország ünnepélyesen bekebelezte a Krímet. Ennek feladását a tárgyalások előfeltételének megtenni nyilvánvalóan azt jelenti: Ukrajna és a mögötte álló Nyugat nem hajlandó tárgyalni. Most is ezt mondta Dmitrij Peszkov: Ukrajna nem áll készen a béketárgyalásokra.

Zelenszkij elnök válaszul kijelentette:

”ha akkor megállapodást kötöttünk volna, azzal nem lett volna vége a háborúnak”

– vagyis 2022 áprilisában egyáltalán nem bíztak abban, hogy Putyin betartja ígéreteit. A bizalmatlanság egyáltalán nem alaptalan hiszen Putyin az agresszió kezdete előtt hónapokig azt állította: Washington hazudik amikor azt állítja, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát! Majd 2022 február 24-én az oroszok mégiscsak megtámadták Ukrajnát. Azóta tart a háború, amelyik megnyerhetetlen hiszen az ukrán hadseregnek nincsen meg az ereje ahhoz, hogy kiszorítsa az oroszokat az ország területéről.

Stoltenberg NATO főtitkár le is vonta a tanulságot: 5 éves finanszírozási tervet dolgozott ki Ukrajna támogatására. Ezalatt az idő alatt a NATO tagállamok 100 milliárd dollárt fizetnének be egy közös kasszába, melyből Ukrajnát támogatnák.

Trump mint békeangyal?

Ferenc pápa látva a háborús helyzet reménytelenségét felszólította Ukrajnát, hogy mutassa fel a fehér zászlót, és kezdjen béketárgyalásokat Oroszországgal.

Ezt Zelenszkij elnök és a NATO elutasította, de alternatívát képtelenek felmutatni. A háború támogatottsága egyre csökken Ukrajnában és Oroszországban. A NATO megosztott: Lengyelország és a három balti állam támogatja Macron elnöknek azt a javaslatát, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába a gyengélkedő ukrán hadsereg támogatására. Az USA, Nagy Britannia és Németország ezt elutasítja. Magyarország és Törökország a béke pártján áll. Erdogan elnök többször is felajánlotta közvetítő szerepét annál is inkább, mert 2022 áprilisában ott folytak az orosz- ukrán tárgyalások.

Putyin egyik kezével békejobbot nyújt, a másikkal fenyegetőzik: közzétett egy videót az új orosz csodafegyverről.

A náci Németországban Goebbels propagandája terjesztette a csodafegyver mítoszt akkor amikor már az angolszász hatalmak és a Szovjetunió harapófogóba fogta a náci Németországot. Werner von Braun ki is fejlesztette a V1 és V2 rakétákat, de ezek már nem tudtak változtatni a háború menetén: Hitler öngyilkos lett amikor a szovjet csapatok már közel jártak bunkeréhez.

Putyin orosz elnök most Donald Trumpban bízik, aki fogadkozik: napok alatt rendezné az ukrajnai válságot. Hogyan? Ezt senki sem tudja, talán maga Donald Trump sem.

Azt viszont tudja az ex elnök, aki vissza akar kerülni a Fehér Házba: az amerikai közvéleményt nemigen érdekli a külvilág, de semmiképp sem akar háborút. Trump ezért békeangyalként akar bevonulni újra a Fehér Házba, ha megnyeri a választásokat. Trump támogatói azt hangsúlyozzák: hiba volt, hogy Biden stratégiai ellenfélnek jelölte Kínát és Oroszországot. Trump tárgyalna mind Hszi Csin-ping kínai mind pedig Putyin orosz elnökkel. Persze novemberig még sok idő van, Biden elnök is ráveheti Zelenszkij ukrán államfőt a tárgyalásokra. Ezzel tisztában van Ukrajna elnöke is, aki legutóbb úgy nyilatkozott Washingtonban:

”Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a fejünk fölött Putyinnal, csakhogy mi ezt nem fogadnánk el.”

45 millió eurót költött Orbán Viktor a Euronews megvásárlására

Most nyomozta ki a Le Monde és a Direkt 36, de 2021-ben történt amikor egy portugál üzletember cége felvásárolta a Euronews európai média vállalatot, mely eredetileg az Európai Unió céljait volt hivatva megvalósítani a tájékoztatásban, hogy a tévécsatorna megvásárlásának jelentős részét magyar állami és kormányközeli szereplők finanszírozták.

Milyen magyar érdek fűződött ehhez? Semmilyen! Orbán Viktor viszont saját bevallása szerint “el akarja foglalni Brüsszelt.” Ez is a nagy terv része lehet hiszen a magyar kormány nagy pénzeket költ arra, hogy a hangját hallassa külföldön. Brüsszel érthetően fontos cél Orbán Viktor számára, aki a jelenlegi fő iránnyal évek óta végképp összeveszett, így most azt szeretné elérni, hogy az legyen a fő irány, melyet ő képvisel. Mi ez? Egy nagy szélsőjobboldali mozgalom, amely visszaállítja a nemzetek Európáját, és lassítja az előrelépést a közös cselekvés, az Európai Egyesült Államok felé.

Kik képviselik a fő irányt Brüsszelben? Az Európai Néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek.

Mi Orbán Viktor álma? A jobboldal összefogása a szélsőjobboldallal az Európai Unió irányítása érdekében. 2019-ben pofára esett ezzel az elképzeléssel, de 2024-ben más a helyzet.

Giorgia Meloni valósíthatja meg Orbán Viktor álmát

Az Európai Unió a napokban erőteljesen szigorította migráns politikáját elsősorban az olasz kormányfő kérésére. Giorgia Meloni megőrizte szélsőjobboldali választói bizalmát miközben – Orbán Viktorral ellentétben – jó kapcsolatot alakított ki a brüsszeli bizottsággal és Biden elnökkel. Meloni is Trump sikerét kívánja, de realista: Macchiavelli hazájában pontosan tudják, hogy a hatalmon lévőkkel kell mindig jóba lenni, ha valaki eredményt akar elérni. Meloni rendszeresen paktál Weberrel, az Európai Néppárt frakcióvezetőjével, aki már régen összeveszett Orbán Viktorral. Ursula von der Leyennel is kiváló kapcsolatot ápol Giorgia Meloni. Cserébe a brüsszeli bizottság elnökasszonya közölte: hajlandó az együttműködésre a szélsőjobboldallal két feltétellel. Az egyik az, hogy a párt nem lehet Európa ellenes – ennek a kritériumnak Giorgia Meloni tökéletesen megfelel míg Orbán Viktor kampányainak jelentős része Brüsszel ellen irányul – olykor Ursula von der Leyennel a címlapon. A másik kritérium az ukrajnai háború: Ursula von der Leyen nem akar együttműködni olyan politikai erőkkel, melyek Putyinnal paktálnak. Giorgia Meloni ennek a kritériumnak is pompásan megfelel miközben Orbán Viktor mint trójai faló van elkönyvelve Brüsszelben.

Az ukrajnai háború egyetlen haszna: előrelépés az Európai Egyesült Államok felé

A több mint két éve tartó ukrajnai háború megnyerhetetlen, a túlerőben levő orosz hadsereggel szemben az ukránok csakis nyugati segítséggel tartják magukat. Az USA-ban jelenleg Trump barátai blokkolják az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros segélyt. Az Európai Unió megszavazott 50 milliárd eurót, és ehhez végülis fogcsikorgatva Orbán Viktor is hozzájárult persze nem titkolva véleményét, hogy egy megnyerhetetlen háborút kár finanszírozni. Csakhogy feladni sem lehet, de az uniós tagállamoknak nincsen pénze arra, hogy az ukrajnai háborút tartósan finanszírozzák. Mi a megoldás? A közös kötvény kibocsátás – ahogy azt Paolo Gentiloni pénzügyi biztos javasolja. Ez pedig felidézi a Hamilton hatást: az USA első pénzügyminisztere így hozta létre a tizenhárom felszabadult brit gyarmat egységét hiszen, ha az adósság közös, akkor előbb vagy utóbb minden fontos döntés közös cselekvést igényel. Az Orbán Viktor féle vétó politikának bealkonyul.

Akkor viszont mit propagáljon a méregdrágán megvett külföldi média? A Euronews szerkesztőségi politikáján egyelőre nem érződik az Orbán hatás, de talán azért sem, mert a magyar miniszterelnök jelen pillanatban a mondanivaló hiányában szenved. A migráns ügyben Meloni elérte azt, ami Orbán Viktornak nem sikerült. Az Európa ellenesség nem pótolja az Európa politikát. Globalizált világban a szuverenitást középpontba állítani egy nem egészen tíz milliós országban tragikomikus. Marad az ordító egér mint szerep. Ezt el lehet játszani a partvonalról, de Orbán Viktor már tizennégy éve Magyarország miniszterelnöke. A nemzeti együttműködés rendszerének sírfeliratát pedig frappánsan megfogalmazta Magyar Péter:

“az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa lettünk!”

Ki akar ide eljutni?

A titkosszolgálat hálózatának régi dossziéit a nyilvánosság elé tárná Magyar Péter

Magyarország az egyetlen olyan egykori szocialista állam, amelyben még mindig titkos a szolgálatok hálózatának névsora az 1990 előtti időszakban. Magyar Péter a Facebookon azt ígéri, hogy amennyiben hatalomra kerülne, akkor első dolga lenne ezeknek a titkos dossziéknak a nyilvánosságra hozása.

Érdekes, hogy a Fidesz, amely antikommunista irányzatként indult, mind a mai napig akadályozza ezt a folyamatot, amely pedig minden egykori szocialista országban megtörtént az Európai Unióban. Miért ez az óvatosság Orbán Viktor körében?

A bevallhatatlan múlt

Gorbacsov hatalomra jutása után a Szovjetunió és az Egyesült Államok gyorsan megegyezett abban, hogy Moszkva feladja európai birodalmának egy részét vagyis Magyarország újra a Nyugat része lehet. Ezt követően a Szovjetunió és az Egyesült Államok nagykövetei Budapesten megkezdték az egyeztetést arról: miképp menjen végbe a rendszerváltás vérontás nélkül. Az amerikai nagykövet szovjet “kollégája” támogatását kérte, hogy a titkosszolgálatok, melyeknek döntő szerepet szántak a rendszerváltásban, ne akadályozzák sőt lehetőség szerint segítsék azt megakadályozva bármiféle fegyveres fellépést a hatalom megtartásának érdekében. A megállapodás meg is történt annál is inkább, mert a magyar titkosszolgálatok maguk is készültek a rendszerváltásra.

Minden ellenzéki szervezetben jó előre elhelyezték a saját embereiket, akiknek azután döntő szerep juthatott a rendszerváltásban. Ez nem új módszer: Andropov még a KGB elnökeként rendelte el, hogy Fouché egykori francia belügyminiszter módszerével, az ellenzéket is “lássák el káderekkel.” A leghíresebb eset Lech Walesaé, aki a Szolidaritás vezére lett a titkosszolgálat támogatásával.

És nálunk?

Magyar Péter most azt írta a Facebookon:

“ezzel a lépéssel 34 év óta adós a magyar politikai elit. Nem véletlenül, mert így nem derülhetett ki, hogy kik lopták szét az országot az első körben 1990 körül, és hogyan jött létre az a szűk hatalmi, gazdasági elit, amely azóta is uralja az országot. Néhol persze már az új generáció.”

A Fidesz későbbi vezérkarának tagjait már a szervezet megalakulása előtt az amerikai nagykövet figyelmébe ajánlotta a szovjet “kolléga”. Aztán 2009-ben a hatalomra készülődő Orbán Viktor ellátogatott Putyin  szülővárosába, Szentpétervárra, ahol a magyar antikommunista és Moszkva ellenes politikus és a KGB egykori alezredese felfedezte egymásban a rég  nem  látott barátot. Vajon miért?

Ezen töpreng  leginkább David Pressman USA nagykövet is, akit Orbán Viktor kormánya azzal gyanúsít, hogy Magyar Péter mozgalmának legfőbb támogatója.

Miből támogatja az Európai Unió Ukrajnát?

Brüsszel 50 milliárd eurót ígér az orosz agresszió ellen küzdő államnak, amely külső segítség nélkül nem tudná magát tartani a túlerővel szemben. Washingtonban Trump republikánus barátai egyelőre eredményesen akadályozzák a 60 milliárd dolláros csomagot Ukrajnának, ezért felértékelődik az uniós támogatás.

Egyelőre elegendő forrás az nincsen. Közben az Európai Unió visszaállította a maastrichti kritériumokat, ezért a tagállamoknak újra alkalmazkodniuk kell a költségvetési hiány felső, 3%-os határához illetve az államadósság 60%-os mércéjéhez. A legtöbb tagállam ezt csak nehezen vagy sehogy sem tudja teljesíteni, ezért nemzeti forrásból nemigen növelheti Ukrajna támogatását. Mi lehet a megoldás?

Folyamatos uniós kötvénykibocsátás

Ezt javasolja Paolo Gentiloni, a brüsszeli bizottság pénzügyi biztosa. A Bloomberg szerint Brüsszelben nagyon komolyan vizsgálják a közös kötvény kibocsátás lehetőségét. Eredetileg ezt Macron, francia elnök javasolta, mert Franciaország sem teljesíti a maastrichti kritériumokat. Eddig egyszer volt közös kötvény kibocsátás az Európai Unióban: így jött össze 750 milliárd euró a helyreállítási alapra. Ezt minden uniós tagállam meg is kapta kivéve Magyarországot, ahova a jogállami normák be nem tartása miatt egyelőre nem érkeznek az eurómilliárdok. Brüsszel a jogállami normák be nem tartásáról beszél, de valójában nem akarnak finanszírozni egy rendszert, melynek elitje lenyúlja az uniós támogatásokat. Merkel német kancellár utolsó uniós sikere volt a helyreállítási alap létrehozása, de meg kellett ígérnie, hogy csak egyedi esetről van szó. Most viszont Paolo Gentiloni pénzügyi biztos folyamatos kötvény kibocsátásról beszél.

Lépés az Európai Egyesült Államok felé

Fura módon Orbán Viktor miniszterelnök és Mark Rutte, holland kormányfő, aki talán a legfőbb ellenfele az Európai Unióban, egyaránt ellenzi a közös kötvény kibocsátást. Orbán Viktor két okból ellenzi ezt: egyrészt, mert nem akarja pénzelni Ukrajnát. Trumphoz hasonlóan úgy véli, hogy az ukrajnai háború megnyerhetetlen, ezért azt pénzelni fölösleges pénzkidobás. Másrészt a magyar miniszterelnök elveti az Európai Egyesült Államok ötletét, és tart a Hamilton hatástól. Mark Rutte, holland miniszterelnök támogatni akarja Ukrajnát, de szintén fél a Hamilton hatástól. Miért? Hamilton volt az USA első pénzügyminisztere, aki a 13 felszabadult gyarmat adósságát közös kötvény kibocsátásával egyesítette. Ezzel megteremtette az Egyesült Államok pénzügyi alapját a XVIII-ik század végén. Orbán Viktor azért ellenzi az Európai Egyesült Államokat, mert az csökkentené az ő “szuverenitását”. Mark Rutte, holland miniszterelnök viszont nem akar finanszírozni olyan kétes tagállamokat mint az Orbán Viktor által vezetett Magyarország.

Paolo Gentiloni uniós pénzügyi biztos viszont arra utalt, hogy a közös kötvény kibocsátásnak nemigen van alternatívája. Az Európai Unió előnyös kamat feltételekkel kaphatna kölcsönt olcsóbban mint a tagállamok zöme.

A közös uniós kötvény kibocsátásáról a Tanácsnak kell döntenie, ahol Orbán Viktor vétózhatna. Korábban ezt többször meg is tette, de február elsején a rendkívüli uniós csúcstalálkozón pillanatok alatt megadta magát. Ma sem tudjuk, hogy mivel fenyegette meg Orbán Viktort Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke, Scholz német kancellár, Macron francia elnök, Meloni olasz miniszterelnök, de nem kétséges: ha ők eldöntik, hogy a közös uniós kötvény kibocsátásra szükség van Ukrajna támogatása érdekében, akkor nem tűrik el Orbán Viktor vétóját. A magyar miniszterelnök nincsen könnyű helyzetben, mert még mindig nem kapta meg Magyarország az uniós eurómilliárdok jelentős részét, és egyre drágábban jut csak pénzhez a globális piacon. Az adósságtörlesztés már elviszi az éves GDP 4,2%-át vagyis többet kell rá költeni mint az egészségügyre. A magyar gazdaság növekedési kilátásai gyengék annak ellenére, hogy tavaly 0,9%-kal csökkent a GDP vagyis idén a mínuszból startolt.

A pénzügyi csőd még messze, de a pénzhiány permanens, ez pedig politikai instabilitást jelent ahogy ezt láthattuk is Törökországban, ahol Orbán Viktor barátja, Erdogan elveszítette a helyi választásokat.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK