Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1968 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Putyin – Sztálin nevében munkára készen – bezáratta a Gulag Múzeumot Moszkvában

Még ma sem tudja senki sem, hogy hányan haltak meg a szovjet lágerekben – köztük magyarok is szép számmal: például Bethlen István miniszterelnök vagy a Szovjetunióba emigrált magyar kommunisták jórésze.

Sztálin rendszere sokban hasonlított a nácik elnyomására, a szovjet diktátor maga is tisztában volt ezzel. Amikor Teheránban 1943- ban találkozott Roosevelt amerikai elnökkel, akkor így mutatta be neki Lavrentyij Pavlovics Beriját, a terror hálózat főnökét: nas Himmler! A mi Himmlerünk! Heinrich Himmler, az SS és az RSHA, a birodalmi biztonsági hivatal főnöke sok millió ember haláláért volt felelős, köztük hatmillió zsidóért. A náci lágereket felszámolták 1945-ben, Auschwitzot a szovjet katonák szabadították fel. A Gulagot Sztálin halála után számolták fel, Lavrentyij Pavlovics Beriját társai ugyanúgy tették el láb alól mint ahogy annak idején a szovjet főrendőr: azzal vádolták, hogy imperialista kém!

Kínában csak 2012-ben szüntették meg a Gulagot

A laogai rendszer azért volt különösen szörnyű, mert az egész családot érintette: a papát, a mamát és a gyerekeket külön külön lágerekbe csukták, melyeket isten háta mögötti területekre telepítettek a Mennyei Birodalomban. Teng Hsziao-ping, a későbbi reformok hőse, így disznó pásztorként tengette egy ideig napjait. Fiát kidobták az ablakon, a gerince megsérült, a rokkant szövetség elnöke lett amikor apja átvette a hatalmat Mao elnök halála után.
Hszi Csin-ping elnöknek az első döntései közé tartozott a rémes laogai rendszer megszüntetése, egyáltalán nem véletlenül: apját, a veterán kommunistát elítélték a kulturális forradalom idején – 1966-67. A gimnazista diák Hszi Csin-pinget is száműzték, és éveket töltött mezőgazdasági munkával Senhszi tartományban. Mao elnök halála után a papa kiszabadult, és összegyűjtötte a családját. Sírva kérdezte a fiaitól, hogy melyik-melyik hiszen nem ismerte meg őket többéves távollét után.

Jellemző egyébként, hogy az Egyesült Államok elnöke, Nixon Kissinger külügyminiszter társaságában épp a kulturális forradalom kellős közepén, 1972-ben csapott Mao elnök véres tenyerébe. Az USA-nak szüksége volt Kínára a Szovjetunióval szemben, és Washingtonban fütyültek arra, hogy milyen brutális az elnyomás a kommunista Kínában.
Amikor aztán sok évtizedes együttműködés után Washingtonban közölték, hogy Kína immár az USA elsőszámú stratégiai ellenfele, akkor az egyik indok épp az volt, hogy nőtt a belső elnyomás Kínában. Valójában Hszi Csin-ping elnök bűne Washington szemében az, hogy a G20 csúcson Hangcsouban jelezte igényét: Kína G2 rendszert akar! Peking bele akar szólni a világ ügyeibe. Az USA azonban szeretné továbbra is egyedül kormányozni a világot…

Orbán, a békegalamb és magányos faló, a Patrióták alelnöke lett

Párizsban ülésezett a Patrióta szövetség, amely alelnökévé választotta Orbán Viktort. Az elnök Marine Le Pen, mindketten Vlagyimir Putyin európai “barátai”. Vagy épp azok a hasznos idióták, akikről Vlagyimir Iljics Lenin beszélt, azokra a nyugati politikusokra utalva, akik támogatták a Szovjetuniót.

A Patrióták szövetsége ilyen mozgalom: sokakat korábban Moszkva pénzelt mint Marine Le Pent Franciaországban  vagy Matteo Salvinit Itáliában. Andrej Babis, a cseh Ano párt vezére, Csehország korábbi miniszterelnöke, a tanulmányait Oroszországban végezte, és a csehszlovák időkben a KGB és a prágai titkosszolgálat összekötő tisztjeként szolgált. Ami Orbán Viktort illeti: a nevében Simicska Lajos és Nyerges Zsolt tárgyalt a hírhedt FSZB székházban a Ljubankán 2009-ben amikor Putyin és Orbán Szentpéterváron illesztette össze a patkót. A közös jelszó most – éppúgy mint a kommunista időkben a békeharc. Erről így írt Fazekas Anna, Gerő Ernő felesége az ötvenes években:

“Megy Rákosi a tanácsba,
Körülötte fia, lánya,
Szava mint az ezüst harang,
Feje fölött békegalamb,
Jobbján munkás, balján
paraszt,
Lába között zörg a haraszt.”

Trump és Putyin újra feloszthatja Európát

Jaltában osztották ketté Európát a nagyhatalmak 1944-ben, és ez a hidegháborús felosztás eltartott 1989-90-ig amikor a Szovjetunió kiengedte kelet európai gyarmatait, majd 1991- ben meg is bukott.

Hol húzódjon a határ Nyugat és Kelet között? Erről tárgyalhat Donald Trump Vlagyimir Putyinnal. A megválasztott amerikai elnök le se szarja Európát, de nem szeretné, ha az Európai Unió együttműködne Oroszországgal és Kínával. Putyin viszont szeretne együttműködni az Európai Unióval, ezért fontos számára a Patrióta szövetség, és Orbán Viktor az önkéntes trójai faló. A magyar miniszterelnök arra törekszik, hogy Trump és Putyin közös gauleitere legyen a térségben, háttérbe szorítva Lengyelországot és Romániát.

Orbán álma egy új Habsburg monarchia, melyet ő vezetne. Jókai Mór megírta ezt előre A jövő század regényében: ott Habsburg Árpád ülne a trónon, mely természetesen Budán lenne. Orbán álma tragikomikus, és nemigen számol azzal, hogy Magyarország az Európai Unió egyik legszegényebb és legkorruptabb állama. Ki tart igényt ilyen vezetésre? Orbánnak a Puszták népét is nehéz meggyőznie arról, hogy rá van szüksége Magyarországnak, mások pedig nem kérnek olyan vezető szerepből, amely nem vezet sehova. Orbánt csak a hatalom megtartása érdekli, és ebből a szempontból döntő Trump és Putyin támogatása. Németország azonban búcsút akar inteni a magyar miniszterelnöknek, akinek választania kell előbb vagy utóbb hiszen trójai falóra csak addig van szükség amíg áll Trója vára.

Putyin propagandistája: “nem lesz többé Ukrajna!”

Vlagyimir Szolovjov olyan szerepet játszik az orosz médiában mint Bayer Zsolt a magyarban: his master’s voice – a gazda szól rajta keresztül az ő népéhez.

Az orosz csapatok nyomulnak előre Ukrajnában, az Egyesült Államokban Trumpot választották meg elnökké: ennek nyíltan örvendezett Dugin, Putyin elnök Raszputyinja, a pánszláv eszme hirdetője. A pánszláv eszmét már a cárok is használták, akik Cárgrádnak keresztelték el Konstantinápolyt, az egykori Bizáncot, a mai Isztanbult.

Sztálin, a cárok nyomában hajtotta uralma alá Kelet Európát. Ukrajna határait annak idején ő határozta meg mint a Szovjetunió nemzetiségi ügyekkel foglalkozó népbiztosa. Minthogy azonban egyidejűleg a Szovjetunió kommunista pártjának főtitkára is volt, gondosan ügyelt arra: Moszkvának rendeljék alá valamennyi nemzetiséget, így a legnagyobbat, az ukránt is. Később a zsidó Lazar Kaganovicsot ültette Kijevben Ukrajna élére. Ukrajna 1991-ben függetlenné vált, de oroszbarát elnökei voltak, egészen addig amíg amerikai támogatással meg nem buktatták Janukovicsot 2013-ban. 5 milliárd dollárba került – ismerte el Kijevben Victoria Nuland külügyi államtitkár-helyettes, aki ugyanitt fogalmazta meg: Fuck the EU! programját. Putyin 2022 február 24-én indította meg csapatait Ukrajna ellen. Mit mondott most kedvenc propagandistája a Rosszija 1 televízióban? “Nem lesz többé Ukrajna! Nincs ilyen ország és nem is kell beszélni róla!” Megismételte Putyin korábbi kijelentéseit:

”Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság területét bitorló náci rezsimet meg kell semmisíteni, Ukrajnát fel kell szabadítani!”

Tegyük hozzá ehhez gyorsan, hogy 1991-ben Ukrajna népének több mint 90%-a szavazott a függetlenségre, melyet korábban Putyin is elismert. Volodimir Zelenszkij elnök zsidó, és egyáltalán nem náci rezsimet vezet, hanem szabályos demokratikus választáson lett államfő.

Putyin és Trump

Bár Putyin szóvivője cáfolta, hogy az orosz elnök beszélt volna telefonon Donald Trumppal, de Moszkva folyamatosan kapcsolatban áll Washingtonnal. A CIA igazgatója, aki korábban az USA nagykövete volt Moszkvában rendszeresen találkozik Nariskin tábornokkal, az orosz katonai hírszerzés vezetőjével Törökországban. Putyin tudja, hogy Trump közvetlenül akar vele tárgyalni, és ezért egyre magasabbra emeli a tétet: újra egész Ukrajnát követeli!

Trump javaslata állítólag az, hogy a jelenlegi frontvonalon kössön tűzszünetet Oroszország és Ukrajna. Az USA garantálná ezt a tűzszüneti vonalat, és azt, hogy Ukrajna nem lép be a NATO-ba. Putyinnak viszont el kell fogadnia, hogy Ukrajna nem tér vissza Moszkva fennhatósága alá hanem az Európai Unió tagjelöltjeként nyugati irányban tájékozódik.

A megnyerhetetlen háború már majdnem három éve tart, és mindenkinek elege van belőle. Ukrajna népe attól tart, hogy megfagy télen, mert az oroszok szétlőtték az energiahálózatot. Putyin a hadigazdaságot abból a 300 milliárd dolláros alapból finanszírozza, melyet a békeidőkben hozott létre az olaj és földgáz jövedelmekből. Most már csak 50 milliárd dollár van ebben a kasszában. Putyin kénytelen volt katonákat kérni Észak Koreától, mert nem mer sorozást elrendelni Moszkvában és Szentpéterváron, ahol addig népszerű a háború amíg mások halnak hősi halált.

Trump azért akar megegyezni Putyinnal, mert szabad kezet akar kapni a Közel Keleten és Kínával szemben.  Orbán Viktor pedig a zavarosban halászik: abban bízik, hogy Putyin és Trump közös gauleitere lehet a térségben, ahol eddig az USA Lengyelországra és Romániára támaszkodott.

Magyarországon a legdrágább az áram az Európai Unióban

“Akkora a hiány, hogy hétfőn az olaj- és gázolaj erőműveket is bekapcsoltatták. A mátrai és gönyűi erőművekben karbantartás van, sok napelem nem termel, mert nincsen napsütés. A Balkánon aszály van, a vízierőművek alig termelnek áramot pedig ilyenkor onnan szoktunk vásárolni” – írja a valaszonline.hu.

A T Energy szerint jelenleg így alakulnak az energiaárak: Magyarországon egy megawattóra ára 306 euró, Európa keleti részén 190-270 euró, Nyugat Európában 100-170 euró, Skandináviában még olcsóbb.

Ennyit arról, amit Orbán Viktor mondott pénteki rádió interjújában, hogy “Magyarországon a legolcsóbb az áram és a gáz egész Európában.”

Egymillió háztartást érint a lakhatási szegénység

Magyarország e tekintetben is a szegényházban csücsül a nemzeti együttműködés rendszerének tizennegyedik évében.

Az Orbán kormány legfőbb ellenfele nem Magyar Péter vagy Brüsszel hanem a Központi Statisztikai Hivatal. Orbán Viktor a „nagy semmit” adja el a népnek – kétségkívül tehetségesen.

A Habitat for Humanity Magyarország most tizenharmadik alkalommal publikálja jelentését a lakáshelyzetről, és az eredmény lesújtó: mintegy 3 millió ember él lakhatási szegénységben vagyis az ország egyharmada! Ehhez képest az ország ingatlan állományának mindössze 0,5%-a új lakás évente vagyis az emberek döntő többségének nincsen pénze új lakásra.

Közben pusztul le a négymilliós ingatlan állomány, amely viszont megfizethetetlen a döntő többség számára. Tavaly 475 ezer lakás tulajdonosa jelezte, hogy alapvető problémákkal küszködik: például beázik a tető vagy alulról vizesedik az ingatlan. 90 ezer lakásban nincs folyóvíz, fürdőszoba és WC. Hivatalosan az Orbán kormány most először ismerte el, hogy lakhatási válság van Magyarországon, és a gazdasági akcióterv ennek megszűntetésére is irányul.

Minthogy azonban a gazdasági akciótervet a szakértők PR terméknek tekintik és nem valós programnak, ezért a lakhatási válság aligha enyhül a közeljövőben.

A kormány és a főváros azért is tervezi Diákváros felépítését Budapesten, hogy enyhítsen a diákok gondjain, mert az albérleti árak olyan magasak a fővárosban, hogy azokat egyre kevesebben tudják megfizetni. Sajnos azonban a Diákváros, amely 10-12 ezer civilizált szálláshelyet jelentene a fővárosban, semmi más mint PR – azt ugyanis senki sem sejti: miből lesz erre pénze bárkinek is. Tulajdonképp a budapesti olimpia lenne az igazi célja a Diákvárosnak hiszen ott lehetne az olimpiai falu. Valószínű azonban, hogy Orbán Viktor már elengedte az olimpiai álmot hiszen szánalmas nemzeti együttműködési rendszere a túlélésért küzd, és kétségbeesetten szponzort keres.

Ki adna olimpiát egy ilyen országnak?!…

“Európa újra sorba áll majd orosz földgázért”

Vucsics szerb elnök szerint Európa visszatér az orosz földgázhoz. Vucsics Bakuban részt vett a környezetvédelmi világkonferencián. Orbán szövetségese, aki Putyinnal is szoros kapcsolatban áll, és szeretne bekerülni az Európai Unióba, arra mutatott rá, hogy Trump megválasztása után a földgáz ára az egekbe szökött: “485 dollár lett miközben mi 325 dollárért kapjuk az orosz földgázt.”

Miért e változás? Vucsics szerb elnök szerint azért, mert az Egyesült Államokban dinamikusan növekednek az energia igények elsősorban a mesterséges intelligencia tömeges felhasználása miatt, és ezért a cseppfolyósított földgázt az USA nem fogja exportálni hanem a hazai piacon használja azt fel.

Az Európai Unió központjában másképp látják a jövőt:

Brüsszel több amerikai földgáz vásárlással kerülné el a kereskedelmi háborút Washingtonnal.

Ursula von der Leyen elődjének Junckernek a bevált módszerét alkalmazná Trumppal szemben: 2018-ban az Európai Unió úgy kerülte el a kereskedelmi háborút az Egyesült Államokkal, hogy több cseppfolyósított földgáz és szója vásárlására tett ígéretet Donald Trumpnak. Akkoriban Mike Pompeo amerikai külügyminiszter  “a szabadság földgázát” állította szembe az orosz földgáz szállítással, mely Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt fontos szerepet játszott Európa ellátásában.

“A kölcsönös érdekek alapján tárgyalnunk kell”

– ezt mondtam Trump megválasztott elnöknek az első telefon beszélgetés során“ – közölte Ursula von der Leyen. A brüsszeli bizottság elnöke hozzátette:

“Miért ne pótolnánk az orosz földgázt az amerikai cseppfolyósított földgázzal, amelyik olcsóbb, és így lefelé viszi az európai energiaárakat is? Erről tárgyalhatnánk az Egyesült Államokkal, ha a kereskedelmi deficit szóba kerül.”

A probléma persze az, hogy a brüsszeli bizottságnak nincs jogköre arra, hogy meghatározza: melyik európai cég kitől vásároljon földgázt? Ettől függetlenül Oroszország részesedése folyamatosan csökken Putyin Ukrajna elleni agressziója óta, és Európa egyre több amerikai cseppfolyósított földgázt vásárol: az USA részesedése ezen a piacon idén 48% míg Oroszországé csak 16%.

A politika csak csomagolás, mert a piac diktál

“Az Európai Unió nem vesz cseppfolyósított földgázt. Van globális piac, és a cégek ezen kereskednek. Lehet nyilatkozatokat tenni ebben az ügyben, de ez nem más mint a piaci fejlemények politikai becsomagolása. Az Európai Unió annyi cseppfolyósított földgázt vásárol, amennyire a tagállamoknak szüksége van” – vázolta fel a helyzetet a brüsszeli Politiconak az S&P Global földgáz piaci részlegének igazgatója. Laurent Ruzeckas arra mutatott rá, hogy ez politika nem pedig energia biznisz.

Mit mutat a piaci kereslet? “Valószínűleg az idei lesz a csúcs az uniós cseppfolyósított földgáz fogyasztásban az Európai Unióban. Jövőre aztán tovább növekszik a megújuló energiaforrások hatása, és egyre több lesz a zöld alternatíva” – jósolja az ACER, amely az uniós energia fogyasztást kíséri figyelemmel.

Az Európai Unió célja az, hogy teljes mértékben megszüntesse a függést az orosz földgáztól 2027-ig.

A Bloomberg részletesen elemezte, hogy miért nem könnyű leszokni az orosz gázról: 2023- ban az Európai Unió havonta 1 milliárd dollárért vásárolt orosz földgázt Oroszországtól. Ez óriási csökkenés 2022-höz képest amikor még havi 16 milliárd dollárt mutatott a számla.

“A vezetékes orosz földgáz olcsóbb mint a cseppfolyósított, ezért Ausztria, Magyarország és Szlovákia, amelyeknek nincs tengeri kikötőjük, ragaszkodnak az orosz importhoz.”

A Jamal orosz földgáz mező kitermelésében részt vesz egy francia és egy spanyol cég méghozzá hosszútávú szerződések alapján. A Total Energies és a Naturgy Energy Co. egyrészt részvényes az orosz Jamal földgázmező kitermelésben, másrészt pedig elkötelezte magát az orosz földgáz vásárlása mellett. A spanyolok esetében az oroszokkal kötött földgáz szerződés csak 2038-ban jár le – emlékeztet a Bloomberg.

A Bécsi Izraelita Hitközség nem engedte be Orbán szövetségesét a Kristályéjszaka megemlékezésre

A nácik birodalmi méretű pogromot indítottak 86 évvel ezelőtt amikor Ausztria már az Anschluss következtében a Harmadik Birodalomhoz tartozott. Erről ezért Bécsben is megemlékeztek.

Az osztrák Izraelita hitközség vezetője, Oskar Deutsch előre megüzente a parlament új elnökének, a Szabadságpárthoz tartozó, Walter Rosenkranznak, hogy nemkívánatos személy a megemlékezésen. A Szabadságpárthoz tartozó politikus ugyanis évtizedek óta tagja a Libertas nevű öreg diák szövetségnek, amely már a tizenkilencedik század hetvenes éveiben kitiltotta tagjai közül a zsidókat. Az osztrák parlament elnökét ezért nem engedték be a megemlékezésre, és egyedül sem koszorúzhatott.

A Szabadságpárt szerezte a legtöbb szavazatot a választásokon, ezért Rosenkranzot megválasztotta elnökének a bécsi parlament. Ki sietett elsőként gratulálni? Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki a Patrióták szövetsége frakciót az Európai Parlamentben az osztrák Szabadságpárt és a cseh Ano vezetőjével együtt épp Bécsben jelentette be.

Az osztrák Szabadságpárt nem sietett sohasem elhatárolódni a náci múlttól, de a szociáldemokrata Kreisky kancellár ennek ellenére együtt kormányzott vele noha őt személyében is érintette a zsidó üldözés.

Orbán Viktor azért is vonzódik a Szabadságpárthoz, mert az nyíltan oroszbarát politikát folytat. Putyin orosz elnök annak idején táncolt a Szabadságpárt által delegált külügyminiszterasszony esküvőjén Ausztriában. A bukott miniszter jelenleg Oroszországban él Putyin kegydíjából.

Orbán – Netanjahu – Trump

A magyar miniszterelnök jó kapcsolatot épített ki Izrael kormányfőjével, akit vendégül is látott Budapesten. Netanjahu ajánlotta be Orbán Viktort Trumpnál, aki fogadta is a magyar kormányfőt a Fehér Házban  2019-ben. Ki a közös ellenfele a három politikusnak? Soros György, az amerikai demokraták egyik legfőbb támogatója. Soros Izraelben is a nyílt társadalmat és a demokráciát támogatja míg Netanjahu azokkal a szélsőjobboldali pártokkal működik együtt, melyek Nagy Izrael megteremtését tűzték ki célul az arabok elüldözésével illetve alárendelésével annak ellenére, hogy ennek a Nagy Izraelnek a területén már jelenleg is több arab él mint zsidó, és a demográfia nem a zsidóknak kedvez. A szélsőjobboldal Izraelben a zsidók faji felsőbbrendűségét hirdeti az arabok fölött, és ez kínosan emlékeztet a náci időkre a Harmadik Birodalomban, ahol a zsidók a holokauszt idején több mint hatmillió embert veszítettek el.

Pénzügyi csőd fenyegeti Oroszország legnagyobb építési vállalatát

A Szamoljot az ukrajnai háború áldozata lehet, mert a nemzeti bank olyan magasra emelte a kamatokat, hogy azokat egyre nehezebb kifizetni, új kliensek pedig nem jelentkeznek, mert olyan drága a jelzálog hitel.

A fő tulaj, Jevgenyij Kenin el akarja adni a részesedését a cégben: ez mintegy 31%-ot tesz ki. A piaci értéke jelenleg 26,5 milliárd rubel, de ez gyorsan csökken. Az ok: a harmadik negyedévben az értékesítés 44%-kal csökkent!

Az első félévben a profit ráta mindössze 3% volt míg az előző évben 9%.

A cég részvényeinek értéke egyetlen napon 9%-kal csökkent – írta az amerikai Forbes magazin.

Az infláció és a rubel védelme miatt oly magas a kamatláb

A 19 %-os kamatláb megöli a vállalkozásokat, de a nemzeti bank attól tart, hogy különben elszabadul az infláció és a rubel tovább szánkázik lefelé a dollárral szemben. A szakértők szerint nemcsak az építőipar van bajban hanem az egész civil szektor hiszen Putyin az ukrajnai háború miatt mindent a hadiiparra koncentrál: ”Az építőipari vállalatok az elsők, amelyek a magas kamatláb áldozataivá válhatnak Oroszországban. A Szamojlot olyan nagy, hogy valószínűleg az államnak kellene megmentenie” – nyilatkozta a Forbesnak Janis Kluge. A német biztonságpolitikai kutatóintézet munkatársa hozzátette: az építőipari cégek után következhetnek az ipar vállalatok a kivégző osztag előtt.”
A Szamoljot építőipari cég 300 orosz városban tart fenn irodákat, és több mint 10 ezer munkatársa van.

Putyinnak az ukrajnai háború harmadik évében mind nehezebb fenntartani a látszatot, hogy “a különleges hadművelet “ nem érinti az orosz gazdaságot.

A Szamojlot építőipari óriás vezetői mindenesetre levonták a tanulságot, és kínai és tadzsikisztáni számlákra mentik a pénzüket Oroszországból.

Trump és Netanjahu közös akcióra készül Irán ellen?

“Egyetértünk az iráni fenyegetés minden elemét illetően. Látjuk ezenkívül a lehetőséget Izrael előtt a béke megteremtésére” – így értékelte harmadik telefonbeszélgetését az USA megválasztott elnökével Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

Netanjahu nemrég leváltotta hadügyminiszterét. A honvédelmi tárca új vezetője sietett közölni: Irán ügyében teljes az egyetértés Donald Trump és Benjamin Netanjahu között. A Biden adminisztráció a háború mielőbbi befejezésére igyekezett rábírni Netanjahu miniszterelnököt – sikertelenül. A több mint egy éve tartó háborút Izrael miniszterelnöke két okból akarja folytatni: egyrészt döntő csapást kíván mérni Iránra Trump segítségével, másrészt pedig tart attól, hogy a háború után újrakezdődne korrupciós pere, amely akár börtönbe is juttathatná a 75 éves miniszterelnököt. Netanjahu az Irán elleni akció előtt meg akarja lazítani a kapcsolatot Teherán és Moszkva között.

Moszkvában és Washingtonban tárgyal Netanjahu jobbkeze

Ron Dermer, az izraeli kormány stratégiai minisztere a múlt héten Moszkvában tárgyalt, most pedig Washingtonban tanácskozik az amerikai katonai vezetőkkel. A Times of Israel szerint Netanjahu jobbkeze egyelőre egy fegyverszünetről tárgyal a libanoni Hezbollahhal, mely Irán szövetségese, de egyben előkészít egy csapást Iránra, melyet Benjamin Netanjahu miniszterelnök már régen tervez az iszlamista rendszerrel szemben, amely nem ismeri el Izraelnek még a létét sem, és aktívan támogatja mind a Hamászt mind pedig a Hezbollahot. A Moszad Teheránban gyilkolta meg a Hamász korábbi vezérét.
Oroszország jó kapcsolatot tart fenn Iránnal, mellyel együtt védték meg Asszad elnök rendszerét Szíriában. Nemrég Teheránban járt Sojgu, a majd mindenható Védelmi Tanács titkára, Putyin bizalmi embere és Misusztyin orosz miniszterelnök. Lavrov külügyminiszter jelezte: előkészítenek egy stratégiai együttműködési egyezményt Iránnal.
Donald Trump azért is szeretne gyorsan megegyezni Putyinnal Ukrajnáról, mert az USA figyelmét a Közel és Távol Keletre kívánja koncentrálni.

Trump fia Zelenszkijnek: 38 nap múlva elveszíted a támogatásodat!

A megválasztott elnök fia, ifjabb Donald Trump üzent ily módon Ukrajna elnökének, akit maga Donald Trump “a világ legjobb kereskedőjének” nevezett a választási kampány során arra célozva, hogy Ukrajna dollár milliárdokat kapott Nyugatról miután Putyin 2022 február 24-én megtámadta az országot.

Moszkva háromnapos villámháborút tervezett, de az amerikaiak pontosan értesültek a részletekről, ezért az ukrán különleges alakulatok meg tudták előzni Zelenszkij elrablását, és legyilkolták az orosz kommandósokat. Az intenzív katonai együttműködés Ukrajna és az Egyesült Államok között azóta fennáll, hogy Kijevből elűzték Janukovicsot, Ukrajna oroszbarát elnökét.

Victoria Nuland akkori külügyi államtitkár közölte: az USA-nak 5 milliárd dollárjába került az oroszbarát rendszer megbuktatása, és egy nyugatbarát rendszer létrehozása Kijevben. Victoria Nuland nem is titkolta:

Ukrajnát Washingtonból irányítják.

Amikor az Európai Unió szerepéről kérdezték, akkor nőies finomsággal ezt válaszolta: fuck the EU!
Donald Trump első elnöki periódusában folytatódott Ukrajna támogatása, amelyet csak megerősített, hogy Joe Biden 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

A CIA igazgatója már azelőtt megállapodott Brüsszelben az Oroszország elleni szankciókról mielőtt Putyin megindította csapatait Kijev ellen.

William Burns, a CIA igazgatója volt az utolsó amerikai vezető, aki Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal – telefonon. William Burns korábban az USA nagykövete volt Moszkvában. Jelenleg Burns Nariskin tábornokkal, az orosz hírszerzéssel fejével tartja a kapcsolatot – olykor Törökországban találkoznak.

Trump a békeangyal

Milley tábornok, az USA fegyveres erőinek akkori vezérkari főnöke már 2022-ben jelezte: a háború megnyerhetetlen Ukrajnában, ezért ideje lenne a béketárgyalásoknak.

Trump többször is közölte: közvetlenül tárgyalna Putyinnal, és 48 órán belül véget vetne a fegyveres konfliktusnak Ukrajnában.

Zelenszkij elnök győzelmi terveinek senki sem tulajdonít jelentőséget Washingtonban, ahol pontosan tudják: Ukrajna sikerére csakis akkor nyílna lehetőség, ha a NATO és mindenekelőtt az USA a jelenleginél sokkal inkább elköteleznék magukat a háború folytatása mellett. Ennyit Trumpnak Ukrajna nem ér meg, mert számára sokkal fontosabb a Közel Kelet és Kína. Ha Trumpnak sikerülne megállapodnia Putyinnal Ukrajna rovására, akkor ily módon lazíthatna Moszkva és Irán illetve Kína együttműködésén. Trump meg akarja osztani az USA ellenfeleit, ahogy ezt korábban Kissinger külügyminiszter javasolta: az egységes orosz – kínai – iráni – észak-koreai blokk ugyanis együttesen túlságosan is nagy kihívást jelentene az USA-nak, amelynek afganisztáni háborúja  húsz év után látványos kudarccal végződött.

Trump tanácsadói nem hisznek a nagy orosz fenyegetésben sem hiszen az ukrajnai háborúban az orosz hadsereg és hírszerzés szánalmasan leszerepelt.

Trump valamiféle új Jaltát akar, és ebben partnerre találhat Putyinban, aki valószínűleg már csak az arcát akarja menteni a siralmas ukrajnai kudarcban.

Trump és Putyin hívei egyesüljetek!

Orbán jelszava most ez lehet, a gesztenyéje pedig valamilyen gauleiter szerep Európa kevésbé szerencsés felén. A fiatal fideszes politikust sokkolhatta amikor a kilencvenes évek elején tudatták vele: Magyarország az Egyesült Államokat egyáltalán nem érdekli, a térségben Lengyelország és Románia számíthat Washington érdeklődésére. Ez a két állam azután látványosan fejlődött is, megelőzve Magyarországot, mely a rendszerváltáskor még jócskán előttük állt. Most Orbán Viktor abban reménykedhet, hogy kikaparhat valamilyen gesztenyét Trump és Putyin lehetséges megegyezéséből. Ezért hozta létre a magyar – szlovák – szerb szövetséget, és a Patrióta frakciót az Európai parlamentben.

Trump és Putyin barátai egyesüljetek!

Ez Orbán jelszava, és bármennyire tragikomikus, még lehet belőle valami hiszen Washingtont valószínűleg még az Oroszország és Kína közé szorult Mongólia is jobban érdekli mint Magyarország.

A magyarok többsége fillérekért robotol egész életében

„Sosem lehetsz olyan szegény, hogy ígérni ne tudj!” – mondta anyám, ha (sűrűn előfordult) felelőtlen ígérgetéssel igyekeztem megszerezni valamihez támogatását. Orbán Viktor ígéretei eddig füstbe ment terveknek bizonyultak. Vajon Trumpra alapozni a jövőt nyerőnek bizonyulhat?

A magyarok többsége fillérekért robotol egész életében. Ez derül ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből, mely szerint csak Bulgáriában alacsonyabbak a munkajövedelmek az Európai Unióban mint Magyarországon.

A rendszerváltáskor Magyarország a régió élvonalában járt ebben a tekintetben is, de 34 év után sikerült leküzdenünk magunkat az utolsó előtti helyre. A számok: Magyarországon az éves átlagkereset 16900 euró volt, Bulgáriában 13500 euró. Az élvonal: Luxemburg 81100, Dánia 67600, Írország 58700. A régióban még Románia is megelőz: 17739 euro, Lengyelország 18500, Szlovákia 19000 és Horvátország 21500 euro.

Miért előz meg Románia is, amely Ceausescu halálakor – 1989 – ebben a tekintetben is a mélyponton volt? Erre az egyszerű kérdésre a magyar elit nem siet válaszolni hiszen mind a jobb mind a baloldal olyan gazdaságpolitikát folytatott, amely az alacsony munkabérekre alapozta az ország fejlődését. Komoly növekedést ugyan nem sikerült elérni hiszen ebben a tekintetben is a sereghajtók között vagyunk a régióban, de a bérek a béka popója alá kerültek még ebben a régióban is, amely hagyományosan hátrányos helyzetű Európában. Ezért is emigráltak és emigrálnak innen milliók – akármilyen színű is a kormányzat.

Orbán politikai sikerének épp az alacsony bérek jelentik az egyik titkát

Illyés Gyula a Puszták népében írta meg a magyar vidék igazi drámáját, és ezt a vidéket nagyon is jólismeri Orbán Viktor, aki Felcsúton cseperedett. A kiszolgáltatott emberek szervilis jobbágy mentalitására építette a nemzeti együttműködés rendszerét, amely egyszerre politikai siker és gazdasági kudarc. Miközben a gazdaság alulteljesít addig a Fidesz a választásokon felülteljesít. Ehhez Orbánnak csak azt a pénzt kell megtalálnia, amellyel a kiszolgáltatott jobbágy mentalitású vidék megvásárolható: 2022-ben ez valamivel több mint 1500 milliárd forint volt. 2026-ban legkevesebb 2500 milliárd kell, ezt mutatja Magyar Péter előretörése.

Trump megmenti Orbán Viktort?

Brüsszel rájött Orbán titkára, és ezért fagyasztotta be az eurómilliárdokat. A magyar miniszterelnök emiatt bajban van hiszen a magyar gazdaság gyengén teljesít, az Európai Unió nem ad pénzt, a kínaiak pedig csak üzleti alapon kölcsönöznek. Vajon Donald Trump hajlandó-e többre? 2500 milliárd forint dollárban nem olyan sok, de az amerikai költségvetés sem áll jól, az államadósság már felülmúlja az éves GDP 100%-át ! Ráadásul 2026-ban az USA-ban is választások lesznek, melyeken Trumpon számonkérhetik az ígéreteit. Persze az se lenne kellemes az amerikai elnöknek, ha Trump európai barátja, Orbán Viktor elhasalna a választáson. Amikor Trump és Orbán a választási győzelem után telefonon beszélgettek, akkor jelen volt Elon Musk is. Ezt sietett hangsúlyozni Orbán Viktor. Talán a világ leggazdagabb embere mentené meg Trump európai barátját? A Tesla tulaj Sanghajban működteti legnagyobb elektromos autógyárát miközben Trump büntető vámokkal akarja kikészíteni Kínát. Orbán Viktor kiutat kínálhat ebből a csapdából hiszen a német és a kínai ipar is Debrecenben találkozik egymással. Trump valamit ígérhetett Orbánnak, de az amerikai választóknak is sokat ígért. Az ígéretek teljesítése sem Trumpnak sem Orbánnak nem az erőssége…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK