Kezdőlap Szerzők Írta ki

ki

703 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

Miért váltotta le Putyin szélsőséges nacionalista barátját, Patrusevet?

0

Mindenki a hadügyminiszter váltásra figyelt fel Moszkvában hiszen Sojgu Putyin legrégebbi minisztere volt. Valójában az orosz elnök előléptette Sojgu hadseregtábornokot, aki a majd mindenható Nemzetvédelmi  Tanács titkára lett. Ennek a Nemzetvédelmi Tanácsnak az elnöke maga Vlagyimir Putyin, és ez döntött az Ukrajna elleni agresszióról is.

Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke és  Szergej Nariskin tábornok, a hírszerzés főnöke nem értettek egyet Ukrajna megtámadásával. Ez abból a videóból is kiderült, melyen Putyin nyíltan megalázta Nariskin tábornokot, aki viszont ennek ellenére mindmáig a helyén maradt, és olykor Törökországban összefut William Burns-szel, a CIA főnökével, aki korábban az USA moszkvai nagykövete volt tehát jól ismeri Oroszországot. Burns volt az utolsó amerikai vezető, aki az Ukrajna elleni agresszió előtt Moszkvába látogatott, és beszélt Putyinnal – máig sem tudjuk, hogy miről.

Patrusev, a héja

A szentpétervári Putyin, a KGB egykori alezredese azzal keltette fel a Kreml figyelmét, hogy ő szervezte újjá az orosz titkosszolgálatot, mely a KGB helyett az FSZB nevet viseli, de ugyanazt a mentalitást képviseli, melyet még Jurij Andropov honosított meg, aki 1965 és 1982 között állt a szervezet élén, és csak azért vált meg annak irányításától, hogy a Szovjetunió elnöke legyen 1982-1984.

Andropov álma egy hibrid rendszer volt, melyet a titkosszolgálat irányít a megfáradt kommunista párt helyett, ahol véget nem érő viták folytak a reformokról, de a valóságban nem történt semmi. Putyin utóda az FSZB élén, Nyikolaj Patrusev lett, aki szintén Andropov árvái közé tartozott: megvalósította a titkosszolgálat teljhatalmát.

Ennek arca Putyin lett, de mögötte ott állt a sziloviki csoport, amely mindmáig irányítja Oroszországot.

A csapat ideológiája a nagyorosz nacionalizmus, amelytől Putyin kezdetben tartózkodott. Szentpétervárt, Putyin szülővárosát, épp azért építette fel Nagy Péter cár, hogy a nyugati nyitást erősítse, mert rájött arra, hogy Oroszország elmaradottságát csakis így lehet megszüntetni. Nagy Péter Oroszország zászlaját is Hollandiáról másolta. Vele szemben a nagyorosz nacionalizmus Oroszországot a harmadik Rómának tekinti vagyis a világ közepének. Ezt az ideológiát vallja Nyikolaj Patrusev tábornok. Akit Putyin így mutatott be az FSZB-ben amikor átadta neki a hatalmat 1999-ben:

Patrusev régi jó elvtársam és barátom.

”Putyin kezdetben még a nyugati együttműködés vonalát követte: híres volt szoros kapcsolata Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellárral és Angela Merkel kereszténydemokrata kancellárral, akivel felváltva beszélgettek oroszul és németül. Az USA igencsak gyanakodva szemlélte ezt az együttműködést, ezért is hallgatta le a CIA Merkel kancellárt. Az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, és ezzel feljött Nyikolaj Patrusev napja hiszen ő sosem kedvelte a nyugati nyitást: erős Oroszországot akart, amely Kínával együtt kérdésessé teszi az Egyesült Államok világuralmát.

Hírek szerint Nyikolaj Patrusev javasolta Putyinnak Ukrajna megtámadását, és az orosz elnök hosszas habozás után meghozta élete legrosszabb döntését: villámháborút indított a nyugatbarát ukrán vezetés megbuktatására.

Az eredmény csúfos kudarc, a három napra tervezett villámháború immár több mint két éve tart, és senki sem látja a végét. Putyin Trumpban bízik, mert szeretne végetvetni a háborúnak, amely destabilizálja a hatalmát, és teljesen Kína függvényévé változtatja Oroszországot. Putyin ezért búcsút vett régi barátjától, Patrusev tábornoktól, aki tanácsadó lett, de milyen területen? Hajózási kérdésekben ad majd tanácsokat Putyinnak, aki az ukrajnai háború kellős közepén nemigen érdeklődhet eziránt. Patrusev repült a Nemzetvédelmi Tanácsból vagyis hatalma megszűnt.

Miért vált meg tőle Putyin? Mert őt tekinti a fő felelősnek az ukrajnai háború kudarcáért és a Prigozsin lázadásért. Az FSZB tervezte meg a háromnapos villámháborút, amely totálisan csődöt mondott. Az FSZB szervezte meg a Wagner hadsereget, amely fellázadt az ukrán fronton, és elindult Moszkva felé méghozzá a nagyorosz nacionalizmus jelszavait hangoztatva. Prigozsint leszerelték és meggyilkolták, de ország világ előtt kiderült, hogy a majd mindenható titkosszolgálat nem ura a helyzetnek.

Patrusev kontra Soros

Az FSZB korábbi fura ura meg volt győződve arról vagy legalábbis azt hirdette, hogy “a New York-i Wall Street és a londoni City összeesküdött Oroszország lerombolására. ”Ez Jurij Vlagyimirovics Andropov gondolatát visszahangozza:

“a zsidók már leromboltak két Rómát, a harmadikat, a Szovjetuniót nem fogják!”

– hirdette meg a KGB-ben a lengyelországi válság kapcsán.

Andropov, aki maga is zsidó volt, több “anticionista” tisztogatást rendelt el a Szovjetunióban és “a baráti államokban” az 1967-es közel-keleti háború után amikor Moszkva megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel és erre utasította “szövetségeseit” is. Nyikolaj Patrusev tábornok szerint a Covid pandémia is a bűnös Nyugat terméke volt:”

a Clinton, a Rockefeller, a Soros és a Biden alapítvány nyakig benne van ebben”

– nyilatkozta az argumentü i fakti című moszkvai lapnak.

Albright asszony USA külügyminiszter kelet-európai zsidó származását szívesen emlegette Patrusev tábornok mondván:

”az USA le akarja radirozni Oroszországot a térképről. Albright akkori amerikai külügyminiszter többször is elmondta: Szibéria nem illeti meg Oroszországot!”

Hivatalosan az amerikai külügyminiszter asszony sohasem mondott ilyesmit, de feldühítette Moszkvát, mert közölte velük: immár nem játszhatnak világhatalmi szerepet!

A Soros alapítványt is szívesen bírálta Patrusev tábornok, aki szerint “a Nyugat ily módon akarja elcsábítani a fiatalokat, de a valódi célja Oroszország megsemmisítése.”

Az Ukrajna elleni agresszió idején Patrusev arról értekezett, hogy

“Washington egy lengyel-ukrán államszövetséget akar létrehozni, amely fenyegeti  Oroszországot.”

Putyin azzal, hogy leváltotta a héja Patrusev tábornokot, és helyére az engedelmes Sojgut ültette, levonta a tanulságot az ukrajnai háború kudarcaiból. Elnöki beiktatása alkalmából párbeszédet javasolt a Nyugatnak Ukrajna feje fölött. Biden elnök erre egyelőre nem hajlandó, Trump azt állítja, hogy ő igen. Az elnökválasztás novemberben lesz az Egyesült Államokban.

Miért támogatják oly sokan Donald Trumpot?

0

Az amerikai gazdaság jól teljesít: a GDP jobban nő mint Európában, a munkanélküliség alacsony, az infláció stagnál bár még messze jár a tervezett évi 2%-tól. Miért elégedetlenek mégis oly sokan?

A munkavállalók részesedése a jövedelmekből 2001-ben még 64,1% volt, idén az első negyedévben ez már 55,8%-ra csökkent – derül ki az USA statisztikai hivatalának legfrissebb jelentéséből. A menedzsment jövedelme jóval gyorsabban nő mint a munkavállalóké: a vezérigazgatók éves jövedelme 1209%-kal nőtt 1978 óta. Ekkoriban kezdődött meg a neoliberális globalizáció, melynek olyan élharcosai voltak Margaret Thatcher Nagy Britanniában és Ronald Reagan az Egyesült Államokban. A rendszert 1973- tól Chilében próbálták ki, ahol Pinochet tábornok katonai diktatúrája szolgáltatta a hátteret Milton Friedman chicagói tanítványainak a nagy kísérlethez. Megindult az outsourcing, amely azt jelentette, hogy az USA-ból és más fejlett államokból Kínába és más gyengén fejlett szegény országba szervezték ki a termelést, mert ott a munkabérek egy töredékét tették ki az amerikainak vagy az európainak. Az eredmény:

1978 óta a munkabérek mindössze 15,2%-kal nőttek az Egyesült Államokban!

Biden pácban

Már Donald Trump kereskedelmi háborút indított a kínaiak ellen, Joe Biden ezt folytatta. Az eredmény? Megugrott az infláció, melynek megfékezésére a Federal Reserve Board megemelte a kamatlábat. Drágábbak lettek a jelzálog és diákhitelek. A szegények pedig kiszolgáltatottabbak lettek. A londoni Guardian így illusztrálta ezt egy Starbucks dolgozó sorsán:

”Jesse Motte boldog volt, mert az órabére 15 dollárra emelkedett. Mostanában fél elmenni vásárolni, mert könnyen otthagyhat 100 dollárt a szupermarketben még akkor is ha nem vesz túlságosan sok mindent.”

Ez a Starbucks egy Target üzlet központban van, a Target vezérigazgatója 17,6 millió dollárt keres egy évben. Ez a 680 szoros az  átlagos Target dolgozó bérének. Sokan mindezért Bident hibáztatják hiszen egy átlagos munkavállaló sokkal nehezebben jut önálló lakáshoz vagy házhoz mint korábban. Miközben a felső 1% tovább gazdagodik, a bérből és fizetésből élők életszínvonala stagnál vagy olykor csökken is, mert az egészségügyi vagy az oktatási kiadások sokkal gyorsabban nőnek mint az ő jövedelmük. Biden tisztában van a helyzettel, ezért is ment el a sztrájkoló autós szakszervezethez, ahol támogatást ígért. A Fehér Ház közvetített, és végül meg is született a megegyezés a munkaadókkal. A probléma viszont nem szűnt meg: ha védővámokkal kizárják az olcsó kínai árukat az USA piacáról, akkor az infláció tartós maradhat.

Az infláció pedig a legszegényebb 40% adója az Egyesült Államokban.

Trump blöfföl a siker érdekében

Donald Trump maga is dollármilliárdos, és a neoliberális elvek híve: csökkenjen az állam szerepe a gazdaságban! Amikor elnökké választották 2016-ban, akkor Donald Trump első intézkedése az volt, hogy csökkentette a gazdagok adóját miközben az USA államadóssága szárnyal. Jelenleg ez már túl van az éves GDP 100%-án! Korábban a szakértők úgy vélték, hogy 60% fölött már kezdődik a veszély zóna, ezért ott húzta meg a határt az Európai Unió. A Covid pandémia miatt ezt szinte mindenütt túllépték.

A magas államadósság és a magas kamatláb miatt az USA kormánya is egyre drágábban jut pénzhez, a költségvetés egyre nagyobb része megy el az adósság törlesztésére.

Trump profi üzletember, és pontosan tudja, hogy mit jelent. Csak épp nem siet tudatni a választópolgárokkal. Akiknek nem is kellene mást tenniük mint egy pillantást vetni Argentínára, ahol az argentin Trump, Milei elnök brutális megszorítást alkalmaz. Az életszínvonal visszafogásával próbálja meg helyreállítani az ország fizetőképességét. Az USA persze nem Argentína, de a neoliberális gazdaságpolitika ott is ugyanazzal a következménnyel jár – mutatott rá a Nobel díjas Stiglitz. A gazdagok tovább gazdagodnak miközben a szegények továbbra is szegények maradnak. Akárhogy is hívják az elnököt a Fehér Házban. De hát ezt már évtizedekkel ezelőtt megénekelte Leonard Cohen az Everybody Knows – mindenki tudja című számában.

Mészáros Lőrinc 330 milliárd forinttal növelte vagyonát

0

A leggazdagabb magyar még “csak” 660 milliárd forintot mondhatott magáénak a megelőző évben, de idén ez már 990 milliárdra nőtt. 50%-os növekedés egy olyan évben amikor Magyarország lakosságának a döntő többsége azzal nézett szembe, hogy az életszínvonala stagnált vagy csökkent.

Csányi Sándor sem panaszkodhat: 610 milliárdról nála 700 milliárdra nőtt a vagyon. Mindketten elsősorban egy banknak köszönhetik a gazdagodásukat: Mészáros Lőrinc az MBH-nak míg Csányi Sándor az OTP-nek.

Magyar Péter mozgalmának támogatása kapcsán elterjedt a hír, hogy Csányi Sándor pénze is erősíti az Orbán kormányt bíráló villámgyorsan népszerűvé váló politikust. Csányi Sándor, a rendszerváltás nagy túlélője azt gyanítja, hogy Orbán Viktor épp vele szemben hozta létre az MBH bankot, hogy meggyengítse az OTP piacvezető pozícióját. Csányi Sándor egy trió tagja, amely rajta kívül a MOL elnök vezérigazgatójából, Hernádi Zsoltból és Pintér Sándor belügyminiszterből áll. Ők eddig támogatták Orbán Viktort, de tisztában vannak vele, hogy a kormányfő elszigetelődése a nyugati világban és főként az Európai Unióban árt az üzletnek és a nemzeti együttműködési rendszer stabilitásának. Nem kerülte el a figyelmüket, hogy David Pressman amerikai nagykövet mindent megtesz azért, hogy gyengítse Orbán Viktor hatalmát. Az amerikai kormány kezében hatékony fegyver a Magnyitszkij törvény, amely lehetővé teszi külföldi politikusok illetve intézmények vagyoni vizsgálatát. Ilyenbe bukott bele Malajzia miniszterelnöke, aki 12 éves börtönbüntetését tölti korrupció miatt.

Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa

Ez a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégyéves mérlege, amellyel Orbán Viktor nem siet dicsekedni. Épp ezért a választási kampány politikai – ideológiai kérdésekre koncentrál, amelyek népszerűek a választók körében: béke, bevándorlás ellenesség, családvédelem. A baloldali-liberális ellenzék álláspontja e három kérdésben népszerűtlen Magyarországon, ezért nem véletlen, hogy Magyar Péter nem ebben hanem a korrupcióban próbálja megtalálni Orbán Viktor gyenge pontját. Mindeddig a magyar közvélemény elnéző volt a kormányfő és családtagjai valamint hűséges oligarchái gyors meggazdagodásával szemben, de elsősorban azért, mert a miniszterelnök a választások előtt igyekezett mindenkinek juttatni valamit. Most azonban elfogyott a pénze, mert az uniós euró milliárdok jórésze be van fagyasztva épp a korrupció miatt, a magyar gazdaság teljesítménye pedig nem teszi lehetővé az osztogatást, sőt valószínű, hogy a kormány megszorításokra kényszerül az év második felében, mert annyira elszaladt a költségvetési deficit. Orbán Viktor a 2022-es fölényesen megnyert választás tudatában hét szűk esztendőt jósolt majdnem úgy mint Gyurcsány Ferenc 2006-ban az őszödi beszéd idején. A szűk esztendők végzetesnek bizonyultak a baloldali-liberális tábor számára. Orbán Viktornak minden politikai tehetségére szüksége lesz, hogy a Fidesz ne így végezze. A miniszterelnök csakis úgy távozhat, hogy kialkudja utódától: nem lesz vagyonosodási vizsgálat, korrupció miatt börtön!

Ben Ali tunéziai diktátor így távozott hazájából – tele bőrönddel. Nemrég halt meg Szaúd Arábiában, amelynek nincsen kiadatási egyezménye a nyugati világgal. Ilyen lehetőséget Orbán Viktornak is felkínálhat az amerikai nagykövetség. Mi lesz alteregójával Mészáros Lőrinccel? That’s an other story – ez már egy másik történet…

Tisztogatás a moszkvai hadügyminisztériumban

0

Jurij Kuznyecov altábornagy a vád szerint pénzért osztogatta a magas katonai tisztségeket. Lakásán több mint 100 millió rubel értékben foglaltak le aranyat, készpénzt, értékes órákat stb.

Korrupció miatt került előzetesbe Timur Ivanov tábornok, akihez a hadfelszerelések tartoztak a hadügyben. A korrupció királyának tartották őt régóta, de minisztere, Sojgu elszántan védelmezte. Aztán Putyin elnök lépett, és leváltotta hűséges miniszterét, Sojgut, aki puhára esett hiszen a nagyon fontos Nemzetvédelmi Tanács titkára lett. Ebben a minőségben ő lett Nyikolaj Patrusev tábornok utóda. Patrusev volt korábban az FSZB vezére, a posztot még magától Putyintól örökölte. Belőle stratégiai főtanácsadó lett. Vagyis Putyin fontos embereivel csak körbe forog a ringlispil, de valódi tisztogatás nincsen. Megmaradt posztján Geraszimov vezérkari főnök, aki pedig ellenezte az Ukrajna elleni támadást 2022-ben, majd miután Putyin kinevezte őt az ukrajnai hadművelet parancsnokának is, titkos tárgyalásokat folytatott ukrán partnerével, Viktor Zaluzsnij vezérkari főnökkel. Állítólag már a tűzszünetről egyezkedtek amikor Zelenszkij ukrán elnök közbelépett, és leváltotta a vezérkari főnököt, aki jelenleg Ukrajna londoni nagykövete.

Miről tárgyalt Blinken külügyminiszter Kijevben?

Az USA diplomáciájának vezetője megerősítette azt az elképzelést, hogy a Nyugaton lefoglalt orosz vagyonból lehetne támogatni Ukrajna katonai erőfeszítéseit illetve újjáépítését. Blinken külügyminiszter szavaiból kitűnt, hogy az Egyesült Államok hosszú háborúra készül Ukrajnában, mert tízéves stratégiai együttműködési egyezményt kötött a háborúban álló országgal. Az Egyesült Államok jelenleg egy 61 milliárdos dolláros támogatási csomagból küld fegyvereket Ukrajnába, de a további finanszírozásról egyelőre senki sem tud semmit. Donald Trump fogadkozik, hogy megszüntetné Ukrajna támogatását, és így kényszerítené béketárgyalásokra a kijevi vezetést. Közben az orosz csapatok nyomulnak előre Ukrajnában kihasználva fölényüket, melyet a NATO segítsége csak ellensúlyozni képes, de arra nem alkalmas, hogy az ukrán erők ellentámadását elképzelhetővé tegye.

Miért nem lehet tárgyalni Putyinnal?

Az orosz elnök pekingi látogatása előtt dicsérte a kínai béketervet, és hangsúlyozta: kész a párbeszédre a Nyugattal. Ahol az a hivatalos NATO álláspont: támogatjuk Ukrajnát, ahol Zelenszkij elnök kijelentette, hogy mindaddig nem lehet a fegyverszünetről tárgyalásokat kezdeni amíg orosz csapatok állomásoznak az ország területén. Minthogy a reális erőviszonyok lehetetlenné teszik, hogy az ukrán erők kiszorítsák az oroszokat Ukrajnából, így a háború végtelenítve van, az amerikai és az európai fegyvergyárak legnagyobb örömére. Júniusban ukrajnai békekonferenciát rendeznek Svájcban több mint 130 állam részvételével. Az oroszokat nem hívták meg, és ez önmagában jól mutatja a NATO békevágyát. Biden elnök korábban kijelentette, hogy az ukrajnai háború célja Putyin megbuktatása. Később visszavonta ezt a kijelentést belátva, hogy talán túlságosan is őszinte volt.

A demokrata adminisztráció már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Washingtonban Kínát és Oroszországot. A washingtoni diplomácia új hidegháborút akar, hogy megerősítse az USA vezető szerepét a világban. Ezt sokkal inkább Kína mint Oroszország fenyegeti, de Pekingben mindig hangsúlyozzák: Moszkvával ellentétben Kína gazdasági eszközökkel akar változtatni a világrenden nem pedig katonailag mint az oroszok. Pekingben levonták a tanulságot az USA és Oroszország külföldi katonai kudarcaiból: Afganisztán, Irak, Ukrajna…

Az USA Kína ellen kereskedelmi háborút folytat: Biden elnök kedden jelentette be, hogy 100%-os vámot vet ki a kínai elektromos autókra. Ez nyílt megsértése a Világkereskedelmi Szervezet – WTO előírásainak -, de Biden kényszerhelyzetben van, mert Donald Trump 60%-os vámot helyezettet kilátásba a kínai árukkal szemben. Biden rosszul áll a választási kampányban, és ezért igyekszik keménynek mutatkozni Kínával szemben.

A kínaiak viszont hosszú távra játszanak: Mexikón keresztül kerülik ki az USA vámokat, Európában pedig Magyarországon építenek elektromos autógyárat az Európai Unión belül, mert tudják, hogy globalizált rendszerben viszonylag könnyen kijátszhatók a nemzeti védővámok.

Az oroszok nem megszállni hanem diktálni akarnak

0

“Ha nem lennénk 25 éve NATO tagok, akkor nekünk kellene védekeznünk egy orosz támadással szemben.” Így vázolta fel a helyzetet Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke a Magyar Atlanti Társaság konferenciáján.

A fideszes politikus régóta közismert atlantista meggyőződéséről. Korábban Orbán Viktor felajánlotta neki a washingtoni nagyköveti posztot, de Németh Zsolt nem fogadta el, mert nem kívánta képviselni a miniszterelnök szuverenista politikáját, mely csak az USA-val és az Európai Unióval szemben védekezik miközben intenzíven együttműködik Oroszországgal és Kínával. Putyin Ukrajna elleni agressziója óta – 2022 február 24 – egyedül Orbán Viktor volt az az uniós tagállamok vezetői közül, aki kezet rázott az orosz elnökkel méghozzá szimbolikus helyen Pekingben.

Németh Zsolt keményen bírálta Putyin propagandistáit, és azt hangsúlyozta:

”A NATO nem oroszellenes szervezet, nem tervezi és soha nem is tervezte megtámadni Oroszországot, viszont képes megvédeni a tagjait egy orosz támadástól. Oroszország azért nem tudja katonai eszközökkel korlátozni a magyar szuverenitást, mert a NATO tagjai vagyunk”

– hangsúlyozta a parlament külügyi bizottságának elnöke.

Magyarország 1999-ben vált a NATO tagjává, az első Orbán kormány idején. Akkor ebben konszenzus állt fenn a magyar elitben. Orbán Viktor oroszbarát fordulata 2009-ben kezdődött amikor találkozott Putyinnal Szentpéterváron. Orbán Moszkvát és Pekinget ellensúlynak használja Washingtonnal és Brüsszellel szemben. Így jutott el oda, hogy Oroszország és Kína trójai falónak használja Magyarországot az Európai Unióban és a NATO-ban.

Az oroszok nem megszállni hanem diktálni akarnak

Németh Zsolt így vázolta fel Putyin törekvéseit:

”Az oroszok nem feltétlenül megszállni akarnak minket hanem, csak diktálni, hogy mit tegyünk és mit ne tegyünk: kivel szövetkezhessünk, milyen fegyvereink lehessenek, mit képviseljünk a nemzetközi fórumokon.”

Ez az úgynevezett finlandizáció: Sztálin a második világháború után nem foglalta el Finnországot hanem olyan semlegességet kényszerített rá, amely korlátozta cselekvési szabadságát. Putyin Ukrajna elleni agressziójával elérte, hogy Finnország szakított a semlegességgel, és belépett a NATO-ba. Ugyanígy cselekedett Svédország is, amelynek NATO tagságát a magyar diplomácia szánalmas manőverekkel próbálta késleltetni. Németh Zsoltra várt a kínos feladat, hogy ezt elmagyarázza a svédeknek. Orbán valószínűleg nem diplomáciai okból késleltette a svéd NATO tagságot hanem azért, mert az újabb Gripen üzletből neki jutó “járulékot” kevesellte.

A magyar miniszterelnök már első alkalommal is csinos összeget kaphatott azért, hogy a svéd Grippen vadászgépeket válassza az amerikaiak helyett.

A világon szinte mindenütt a nagy fegyverüzletek csinos “járulékot” jelentenek a döntéshozóknak: Benjamin Netanjahu miniszterelnök  ellen is folyik ilyen korrupciós eljárás Izraelben.

Németh Zsolt beszédében hangsúlyozta a NATO tagság stratégiai jelentőségét, amelyet az Ukrajna elleni orosz agresszió rendkívüli mértékben felértékelt hiszen az Magyarország szuverenitását is fenyegeti:

”Magyarország NATO tagságának most van a legnagyobb jelentősége. A közvélemény bármiféle megvezetése a NATO ügyében jelenleg közvetlenül fenyegeti hazánk fizikai biztonságát és szuverenitását!”

Kemény szavak, melyek pártunk és kormányunk médiájának szólnak, személy szerint Rogán Antalnak, aki Orbán Viktor megbízásából azt teljhatalommal irányítja.

Németh Zsolt szerint: ”A NATO tagság iránti közbizalom megingatására irányuló kommunikáció akkor is a kormány tényleges politikáját támadja, ha retorikailag megpróbálja magát kormánypártiként hangszerelni.”

Csakhogy Orbán Viktor Tusnádfürdőn, ahol Németh Zsolt mellett ült, egészen más álláspontot fogalmazott meg 2022 nyarán nem sokkal azután, hogy megszakadtak a tárgyalások az oroszok és az ukránok között a megegyezésről:

“Az oroszok egy nagyon világos biztonsági igényt fogalmaztak meg: Ukrajna soha ne legyen tagja a NATO-nak! A NATO soha nem helyez el olyan fegyvereket Ukrajna  területén, ahonnan el lehetne érni Oroszországot! A nyugatiak ezt az orosz ajánlatot elutasították, tárgyalni sem voltak hajlandók róla. Ezért ma az oroszok fegyverrel akarnak érvényt szerezni azoknak a biztonsági igényeknek, melyek teljesítését korábban diplomáciai úton akarták elérni.”

A nyugati bankok több mint 800 millió eurót fizettek be Putyin kasszájába

Bár a nyugati világ folyamatosan szankciókkal sújtja Oroszországot Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt – 2022 február 24 -, de néhány nyugati bank – köztük az OTP – továbbra is működik orosz földön, ahol szép profitot csinál, és abból adót fizet – írja a londoni Financial Times.

Több mint 3 milliárd eurós profittal zárta a tavalyi évet a hét legnagyobb nyugati bank Oroszországban: Raiffeisen Bank International, Unicredit, ING, Commerzbank, Deutsche Bank, Intesa San Paolo és az OTP. A 2023-as profit a háromszorosa az utolsó háború előtti év, 2021 nyereségének. Akkor még csak 200 millió euró adót fizettek be Putyin kasszájába ezek a nyugati bankok, most viszont már 800 millió eurót, és ezzel  hozzájárultak Oroszország pénzügyi stabilitásához, melyet mind Washington, mind Brüsszel mind pedig London igyekszik gyengíteni.

Persze nem ezen múlik igazán Oroszország pénzügyi stabilitása hanem a kőolaj és földgáz exporton. A 800 millió eurós bevétel csak a 0,4%-a Oroszország nem energia bevételből származó költségvetésének.

Miből profitáltak ilyen szépen a nyugati bankok a szankciók sújtotta Oroszországban?

Jelentős részben abból, hogy sokan kivonultak a nagy piacról – az angolszász bankok és pénzintézetek jórésze  -, másrészt pedig abból, hogy az orosz bankokat kizárták a globális pénzpiacokról, ezért az orosz cégek csak rajtuk keresztül juthatnak nyugati forrásokhoz.

Az orosz piacon most az osztrák Raiffeisen a legfontosabb tényező: a 800 millió eurós adóbefizetések csaknem felét ez a pénzintézet produkálta. Ausztria nem tagja a NATO- nak, és elitje korábban szoros kapcsolatot épített ki Oroszországgal. Az egykori külügyminiszter asszony esküvőjén még Putyin elnök is táncolt, ma pedig az osztrák politikus asszony Oroszország vendége.

A Raiffeisen bank profitja megháromszorozódott 2021 és 2023 között, elérte az 1,8 milliárd eurót. Ez a Raiffeisen csoport nyereségének a felét jelentette.

A washingtoni pénzügyminisztérium folyamatosan ösztönzi a Raiffeisen Bank Internationalt, hogy hagyja ott a jövedelmező piacot, de ennek egyelőre csak kevés jele van. Tény, hogy az osztrák bank kevesebb hitelt nyújt Oroszországban mint korábban: 56%-os csökkenés Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta, de nem kívánja elhagyni az orosz piacot. A Financial Times megszerzett egy Raiffeisen belső dokumentumot, amely “új posztokat kíván létrehozni annak érdekében, hogy sokféle ügyfél körünket kielégíthessük Oroszországban.”

Mi van az OTP-vel?

“Ennek a banknak az oroszországi szerepe jelentősen kisebb mint a Raiffeisené, és  a Deutsche Bankhoz és a Commerzbankhoz hasonlóan nagymértékben csökkentette jelenlétét Oroszországban” – írta a Financial Times, mely táblázatot közölt az elmúlt évről. Eszerint az OTP profitja 128 millió dollár volt 2021-ben Oroszországban, és ez nőtt meg két év alatt 338 millió dollárra vagyis a háborús idők szép nyereséget hoztak. Az OTP adója ennek megfelelően 26 millióról 90 millió euróra nőtt Oroszországban. A Financial Times kérdésére az OTP úgy nyilatkozott, hogy az adó 20%-át jelentette az osztalék adó Oroszországban, ahol a pénz jelentős része be van fagyasztva a számlákon vagyis nem juthat ki az országból.

USA jelenlét?

Az amerikai Citigroup is megőrizte orosz érdekeltségeinek egy részét: ebből 149 millió dolláros csinos profitra tett szert 2023-ban, és ebből 53 millió dollárt fizetett be Putyin kasszájába. Ezzel a Citigroup a negyedik legnagyobb nyugati bankos adófizetője volt az orosz államnak – kalkulálta ki az összeget a Kyiv School of Economics. Egy másik amerikai óriás is részben megőrizte oroszországi érdekeltségeit: a JP Morgan 35 millió dolláros profitra tett szert tavaly, és ebből 6,8 millió dolláros adót fizetett az orosz államnak. Ezek egyáltalán nem jelentős összegek, de azt mutatják, hogy Washington szankcióit is megéri  kijátszani illetve, hogy Putyin igyekszik minden eszközzel megnehezíteni a távozást. A JP Morgan, amely a legjelentősebb amerikai pénzintézet volt az orosz piacon, már 2022-ben jelezte távozási szándékát, de Moszkva ezt egyáltalán nem nézte jó szemmel, és minden jogi eszközt bevetett, hogy ezt megakadályozza: az orosz VTB bank sok millió dolláros pert indított korábbi amerikai partnere ellen.

Az orosz bankokat kizárták a Swift rendszerből, ezért a megmaradt nyugati bankok nagyon felértékelődtek az orosz cégek számára.

“Nemcsak a Raiffeisen Banknak, de az orosz nemzeti banknak is létfontosságú, hogy az osztrák bank megmaradjon az orosz piacon, mert Oroszország ezen a bankon keresztül intézheti a Swift utalásokat” – nyilatkozta egy magát megnevezni nem kívánó orosz bankár a Financial Timesnak.

Ronaldo után a focivébét is vásárolna Szaúd Arábia

0

Szaúd Arábia mindenáron meg akarja szerezni a 2034-es futball VB-t: szponzor szerződés a FIFA és az Aramco között. Négy évre szól a szponzori szerződés a világ legnagyobb olajvállalata, a szaúdi Aramco és a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség – FIFA – között.

Évi százmillió dollárt fizet be a FIFA kasszájába az Aramco, melyet közvetve Mohamed bin Szalman herceg, Szaúd Arábia trónörököse irányít. A nagyszabású reformokat végrehajtó Szaúd Arábia ura tisztában van a futball jelentőségével: az oroszországi világbajnokság idején kötött szövetséget a világ másik nagy olajtermelőjével Oroszországgal. Az OPEC+ meghatározó szerepet tölt be a világ olaj piacán.

Mire irányul a szponzor szerződés? Elsősorban a 2026-os futball világbajnokságra, melyet együtt rendez meg az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó illetve a női VB-re, melyet 2027-ben tartanak meg. A Forbes emlékeztet rá, hogy a 2018-as oroszországi világbajnokság előtt a Gazprommal kötött hasonló szponzori szerződést a FIFA.

2022-ben a katari VB előtt a Qatar Airways volt a fő pénzügyi támogató.

A szaúdiak bejelentkeztek a 2023-as női VB támogatására, de a Saudi Tourism ajánlatát végülis a FIFA nem fogadhatta el, mert olyan negatív volt a globális visszahang tekintettel arra, hogy a szebbik nem jogait csak igen mérsékelten respektálják a sivatagi királyságban. Mohamed bin Szalman trónörökös ezen lassan változtatni akar, ezért a mostani szponzori szerződés már a női világbajnokságra is vonatkozik.

A FIFA elnöke, Gianni Infantino így nyilatkozott a szaúdi szponzori szerződésről:

”az Aramco a múltban is jelentős mértékben támogatta a világraszóló sport eseményeket, de ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az új kezdeményezéseket is felkarolja.”

Szaúd Arábia az elmúlt években több mint 300 szponzor szerződést kötött 21 sportágban.

Amin H. Nasszer, az Aramco elnök vezérigazgatója így nyilatkozott:

”Ezzel a szponzori szerződéssel hozzá akarunk járulni a futball fejlesztéséhez, és elő akarjuk segíteni a sport világméretű hatásának elmélyítéséhez.”

A környezetvédő szervezetek képmutatással vádolják a FIFA-t, amely egyrészt a zöld átmenet hívének mutatja magát miközben szponzori szerződést köt egy olyan olajóriással, mely erősen szennyezi a környezetet.

Az Aramco elnök vezérigazgatója egy tanácskozáson így beszélt a zöld átmenetről: ”Le kell mondani arról a fantázia szüleményről, hogy kiszorítják a kőolajat és a földgázt az energia ellátásból, ehelyett továbbra is be kell ruházni az olaj- és földgáziparba figyelembe véve a reális feltételeket.”

2022-ben az Aramco 71,8 millió tonna szén-dioxid kibocsátásért volt felelős – írja a Forbes. Ez egyenlő egész Norvégia éves szén-dioxid kibocsátásával.

Az energiaválság ugyanakkor óriási profitot hozott az Aramconak: 156,4 milliárd dollárt 2023-ban, ezzel a cég vagyona 661 milliárd dollárra nőtt.

Az Amnesty International a nők jogainak sérelme miatt bírálta a szponzor szerződést:

”Kegyetlen irónia van abban, hogy a FIFA szponzor szerződést köt a szaúdi állami olajcéggel, az Aramcoval miközben az országban börtönben tartanak női aktivistákat, akik kiálltak a nők jogegyenlősége mellett Szaúd Arábiában”

– nyilatkozta Steve Cockburn, az Amnesty International jogi osztályának vezetője.

Cél a 2034-es futball VB

Szaúd Arábia szeretné megszerezni ezt a férfi világbajnokságot, és ezt célozza ez a szponzor szerződés is.

Katar annak idején vesztegetéssel szerezte meg a futball világbajnokságot, ebbe belebukott a FIFA egész vezérkara élén az elnökkel és az alelnökkel. Michel Platini, aki akkoriban az UEFA elnöke és a FIFA alelnöke volt, intézte el a 2022-es világbajnokságot Katarnak Sarkozy akkori francia elnökkel és a katari emírrel együtt. A katari emír megvásárolta Sarkozy kedvenc csapatát, a Paris Saint Germaint, mely ezt követően jelentős európai tényezővé vált hiszen sztárokat tudott megvenni.

Szaúd Arábia Katar példáját követi: pénzzel kívánja megszerezni a 2034-es futball világbajnokságot.

Környezetvédő szervezetek viszont egyre hangosabban bírálják a szponzor szerződést a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség és a világ legnagyobb olaj társasága között hiszen az szembemegy a zöld átmenettel, melyet a párizsi klímaegyezményben a világ csaknem összes állama elfogadott, de egyelőre jóformán senki sem teljesíti az előírásokat, melyek célja a karbonsemleges gazdaság.

Miért profitálta a legtöbbet az uniós tagságból Lengyelország?

0

“Ma 40%-kal kisebb lenne az ország GDP-je, ha húsz évvel ezelőtt nem csatlakozunk az Európai Unióhoz” – mondja a varsói gazdaságkutató intézet szakértője, aki a párizsi közszolgálati RFI-nek nyilatkozott.

Az egy főre jutó GDP mindössze 49%-a volt az uniós átlagnak 2004-ben, ma viszont ez már 82%. Ha az inflációt nem vesszük figyelembe, akkor a GDP megkétszereződött Lengyelországban ebben a húsz évben, ilyen jó eredményt csak Litvánia tud felmutatni a csatlakozó egykori szocialista országok közül. Tegyük hozzá, hogy a felzárkózást az is elősegítette, hogy a szóban forgó időszakban az Európai Unió többi tagállama általában csak szerény növekedést produkált. Mario Draghi, az Európai Központi Bank egykori elnöke, aki jelentést készít a brüsszeli bizottságnak az uniós versenyképességről, megállapította, hogy a 450 milliós közösség teret veszített az Egyesült Államokhoz és főként Kínához képest az elmúlt időszakban.

Ezt Lengyelországban is felfedezték, ezért erősítik az ázsiai kapcsolatokat: jelenleg már ebben az országban állítják elő a legtöbb akkumulátort elektromos autók számára Európában, és a világon is csak Kína előzi meg őket. A lengyelek legfontosabb partnere ezen a téren Dél Korea, és mindenekelőtt az LG Energies Solution.

Lengyelország vonza a külföldi tőkét: tavaly a direkt tőkebefektetés összege 133 milliárd zloty volt, ez 30,9 milliárd eurónak felel meg.

Ez a pozitív oldala az elmúlt húsz évnek amikor Lengyelország az Európai Unióban megtalálta a számítását, de a szakértők több negatívumra is felhívják a figyelmet. Például arra, hogy a fejlődés elsősorban Varsóra és környékére illetve Alsó Sziléziára koncentrálódott. Ott a változás ugrásszerű volt, de az ország keleti felén az eredmények jóval szerényebbek. Ott is pozitív az elmúlt húsz év mérlege, de a regionális különbségek növekedtek, mert a nagyvárosok elsősorban Varsó, Wroclaw, Krakkó, Poznan  felzárkóztak Európához míg az agrár körzetek továbbra is csak szerény megélhetést biztosítanak.

Még nagyobb gond, hogy Lengyelország lemaradt a digitális forradalomban vagyis a növekedés sokkal inkább mennyiségi mint minőségi volt az elmúlt húsz évben.

“Lengyelország lemarad a technológiában pedig az export igazán magas hozzáadott értéket csak akkor jelent, ha a digitális forradalom eredményeit felhasználja”

– hangsúlyozza Marek Wasinski, a varsói gazdaságkutató intézet szakértője. Aki rámutat arra is, hogy a zöld átállás még eléggé az elején tart Lengyelországban, ahol a szén évszázadokon át alapvető energiaforrás volt. Még ma is ez adja a villamosenergia előállítás 80%-át!

A csatlakozó tagállamok adut jelenthetnek az EU-nak a globális versenyben

Az a nyolc ország, amely húsz évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz, jelenleg még csak az uniós GDP 8,5%-át állítja elő, de gyorsabban növekednek mint az uniós átlag. A versenyképességük is gyorsabban javul a globális piacon. Igaz, hogy ezt általában nem a saját cégeik érik el hanem a hozzájuk betelepült multik, amelyek egyre gyakrabban érkeznek Ázsiából. Minthogy ezekben az egykori szocialista országokban alacsonyabbak a munkabérek, olcsóbb az energia és kevésbé veszik komolyan a környezetvédelmi előírásokat, ezért vonzók a külföldi befektetők számára, akik jelentős adókedvezményekre is számíthatnak.

“Hála az újonnan csatlakozott országoknak az Európai Unió versenyképesebb lehet az Egyesült Államokkal és Kínával szemben”

– nyilatkozta az RFI-nek a varsói közgazdász.

Prodi: “csak Magyarországgal van probléma”

Romano Prodi volt a brüsszeli bizottság elnöke amikor húsz éve felvették a nyolc egykori szocialista országot az Európai Unióba. Az RFI arról kérdezte, hogy jó ötlet volt-e egyszerre ilyen sok új államot felvenni?

“Fantasztikus ötlet volt. Most csak Magyarországgal van probléma. Mindent összevéve úgy gondolom, hogy az egykori szocialista államok felvétele sikertörténet. Még Magyarországon is fantasztikusan jó eredményeket értek el. Mi abban hittünk, hogy ezek az államok felzárkóznak a demokráciában és a gazdaságban. 100%-os a siker a gazdasági felzárkózásban, 95%-os a demokráciában. Ebben a játszmában mindenki csak nyert.”

Magyarország példája nem azt mutatja, hogy nem építettek be a rendszerbe elég védelmet a túlkapások ellen?

“A kibővítés idejében még egészen más volt a helyzet, de nyilvánvaló, hogy minden új demokráciában fennáll a veszélye a visszafordulásnak. A kibővítés folyamatát hosszú távra terveztük, ezért mondtam azt, hogy csak 95%-os a siker a demokrácia terén.”

Az Európai Unió most újabb nagy bővítésre készülődik: Ukrajna, Georgia, Nyugat Balkán. Mi erről a véleménye Romano Prodinak?

“Azt gondolom, hogy be kell fejezni az európai tervet. Többször is javasoltam, hogy az Európai Parlament vitassa meg a további bővítést, de sohasem sikerült ezt elérnem. Meg kell valósítani az európai tervet, de a jelenlegi szabályok erre nem alkalmasak. Ezek a szabályok már a mai helyzetben sem működnek jól, a jövő Európájának pedig még kevésbé felelnek meg” – hangsúlyozta Romano Prodi, aki akkor állt a brüsszeli bizottság élén amikor nyolc egykori szocialista országot – köztük Magyarországot és Lengyelországot felvették az Európai Unióba húsz évvel ezelőtt.

Béketárgyalás Ukrajnáról Oroszország nélkül?

0

Svájcban június 15-én és 16-án békekonferenciát rendeznek, melynek célja az ukrajnai háború lezárása. A tanácskozáson Oroszország, melyet meg sem hívtak, nem vesz részt.

Putyin elnök csapatai 2022 február 24-én támadták meg Ukrajnát, melyet egy háromnapos villámháborúval teljesen meg akartak változtatni: oroszbarát rendszert akartak Zelenszkij kormányzata helyére. A villámháborút – amerikai segítséggel – sikerült kivédeni, azóta elkeseredett harcok folynak a két fél között. Kezdetben megindultak a béketárgyalások Isztambulban Oroszország és Ukrajna között, de ezek kurtán furcsán véget értek. Gerhard Schröder egykori német kancellár szerint a Nyugat megfenyegette Ukrajnát: ha kiegyezik Oroszországgal, akkor nem számíthat sem NATO sem EU tagságra, és búcsút inthet a pénzügyi támogatásnak is. Gerhard Schröder egykori német kancellárt évek óta Putyin pénzeli.

Zelenszkij elnök álláspontja az, hogy az oroszokkal csakis azt követően lehet tárgyalni, hogy minden katonájukat kivonták Ukrajna területéről. Katonai szakértők csekély esélyt látnak arra, hogy Ukrajna – a NATO segítségével – képes lenne kiszorítani az orosz csapatokat az ország teljes területéről. A 100 éves korában tavaly meghalt Kissinger szerint:

“Putyin nemcsak a hatalmát, de az életét is elveszíthetné, ha kivonná csapatait Ukrajnából.”

Biden amerikai elnök egyszer nyíltan kimondta: “Az USA célja az ukrajnai háborúval nem más mint Putyin megbuktatása.” Ezt a kijelentést aztán az USA elnöke visszavonta, de egyáltalán nem kizárt, hogy tulajdonképp elárulta az igazi szándékait.

Mit érhet el a svájci békekonferencia?

“Oroszország nélkül nem lehetséges a békefolyamat Ukrajnában” – hangsúlyozta a nyilvánvaló tényt a svájci külügyminiszter. Másképp látja ezt Lengyelország és Németország:

“Putyin elnökkel az a gond, hogy nem tartja be a szavát, teljesen hiteltelen”

– jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter miután találkozott Annalena Baerbockkal, a német diplomácia vezetőjével. Ha ezt a kritériumot komolyan vennénk, akkor nem lehetne diplomáciai tanácskozást tartani hiszen a világpolitikában egyáltalán nem Putyin az egyetlen ilyen szereplő. Obama elnök például hivatásos hazudozónak nevezte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. Az USA akkori elnöke pechére elfelejtette kikapcsolni a mikrofont. Utána bocsánatot kért, de nyilvánvaló volt, hogy komolyan gondolja: Izrael leghosszabb ideig hatalmon levő miniszterelnöke hivatásos hazudozó. Az ifjabb Bush elnök nyilvánvaló hazugság alapján támadta meg Irakot 2003- ban, mégsem mondta senki, hogy az Egyesült Államokkal nem lehet tárgyalni. Hasonlóképp Trump elnök is szinte naponta követett el diplomáciai bakikat, mégsem jutott senkinek sem eszébe, hogy ne tárgyaljon vele.

Sikorski álláspontja diplomáciai nonszensz, de jelenleg a NATO is ezen az alapon utasítja el a tárgyalást Putyinnal. Zelenszkij elnök persze tisztában van a realitásokkal:

”Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a fejünk fölött Putyinnal, de mi ezt nem fogadnánk el.”

Hol az amerikai béketerv?

Blinken külügyminiszter amikor még bízott Ukrajna katonai győzelmében, akkor arról beszélt, hogy mind a NATO-nak mind pedig az Európai Uniónak fel kellene vennie tagjai közé a függetlenségét védelmező országot, mely a Nyugathoz kíván tartozni. Csakhogy Putyin valószínűleg azért indította meg a háborút, hogy megakadályozza Ukrajna NATO tagságát, és ez azóta is vörös posztó az oroszok szemében. Washingtonban állítólag már felmérték, hogy Ukrajna katonai győzelme nem túlságosan valószínű, ezért kompromisszumos javaslatot készítenek elő a svájci békekonferenciára. Eszerint Ukrajna csak az Európai Uniónak lenne a tagja – az oroszok ezt nem ellenzik, de a NATO-nak nem. Viszont az USA olyan nukleáris rakétákat helyezne el Lengyelországban, melyek közelről fenyegetnék Oroszországot, ha nem is oly közelről mint Ukrajnából.

A terv Varsóban nem vált ki osztatlan lelkesedést, mert Lengyelországban még sokan emlékeznek Kuklinski ezredes ügyére: a vezérkari tiszt a nyolcvanas évek elején az Egyesült Államokba szökött, és magával vitte azt a térképet, melyen rajta volt, hogy hol vannak a szovjet nukleáris rakéták lengyel földön. Kuklinski ezredes nyugati nyilatkozataiban arra hívta fel a figyelmet: hazafias indokból cselekedett, mert úgy látta: egy nukleáris háború esetében Lengyelország megsemmisült volna!

Magyarországon nem volt Kuklinski ezredes, de a helyzet hasonló kockázatot jelentett hiszen nálunk is voltak szovjet nukleáris rakéták!

Kínai békegalamb?

Blinken amerikai külügyminiszter nemrég Pekingben arra figyelmeztette a kínaiakat: súlyos következményekkel járna, ha komolyan támogatnák Oroszország háborúját Ukrajnában. Peking újra letette a nagy esküt mondván, hogy számára sokkal fontosabb az USA mint Oroszország. Egy kínai Oroszország szakértő megírta a londoni Economistban: “Kína nem szövetkezik senkivel harmadik állam ellen!”

Vagyis Peking megtagadta az orosz szövetséget annak érdekében, hogy modus vivendit találjon az Egyesült Államokkal. A kínaiak közölték: részt vesznek a svájci békekonferencián. Washingtonban és Brüsszelben abban bíznak, hogy Hszi Csin-ping elnök rá tudja venni Putyint: hagyjon fel a megnyerhetlen háborúval. Elsőként az USA távozó vezérkari főnöke mondta ki a nagy ukrán offenzíva kudarca után, hogy patthelyzet alakult ki a fronton: ”most már a diplomatákon a sor.”

Ferenc pápa már fehér zászlót emlegetett mondván a béke megér egy tárgyalást.

Zelenszkij elnök megsértődött. Lecserélte a vezérkari főnököt, az amerikai elnök aláírta a 61 milliárd dolláros újabb támogatást, de az új katonai vezető is csak arról tudott beszámolni, hogy

“a fronton nehéz a helyzet.”

Macron elnök emiatt már azt javasolta: a NATO tagállamok küldjenek katonákat Ukrajnába. Lengyelország és a balti államok ezt támogatják, de Németország és az USA nem. Putyin hangsúlyozta: “ez közelebb vihet egy világháborúhoz.”

A svájci békekonferencián a tervek szerint 160 állam vesz részt. Oroszország az egyetlen nagy hiányzó. Képes lesz-e a svájci békekonferencia olyan békejavaslatot letenni az asztalra, melyet az oroszok elfogadnak? Megindulhatnak-e a béketárgyalások? Minden szem Kínára szegeződik: a kínaiaknak már volt két javaslatuk, de Nyugaton egyiket sem vették komolyan mondván Peking Moszkva szövetségese. Miután Ukrajna katonai győzelmének lehetősége elillant, Kína felértékelődött hiszen csak Hszi Csin-ping elnök tud igazán nyomást gyakorolni Putyinra. Svájcban mindenki számára elfogadható kompromisszumot kell találniuk a résztvevőknek vagy tovább folytatódik a megnyerhetetlen háború, amely mérhetetlen szenvedést okoz Ukrajnának, és komoly gazdasági problémákat Oroszországnak és az Európai Unió tagállamainak.

Német gazdasági vezető: “a magyarországi helyzet ijesztő”

0

A Német Keleti Vállalkozások Szövetségének alelnöke nyilatkozott így a New York-i Bloomberg hírügynökségnek. Philipp Haussman tudja, hogy miről beszél hiszen a Magyarországon is működő Klett csoport, egy oktatási cég főnöke is.

Haussman elmondta, hogy mi zavarja a német vállalkozókat, akik eddig jól érezték magukat Magyarországon, de “mostanában olyan politikai kampányokkal szembesülünk, melyek célja a külföldi vállalkozások kiszorítása Magyarországról: külön adókkal és a gyorsan változó jogszabályi környezettel.

Németország Magyarország legfontosabb gazdasági partnere, amely az Európai Unió legnagyobb gazdasága. Angela Merkel kancellár 2012-ben alkut kötött Orbán Viktor miniszterelnökkel, melyben az is szerepelt, hogy a magyar kormány jól bánik a német cégekkel. Amíg Németország kancellárját Angela Merkelnek hívták addig Orbán Viktor jól – rosszul betartotta ígéretét, de Olaf Scholz szociáldemokrata kancellárral nem sikerült zöldágra vergődnie.

Orbán Viktor mindinkább az ázsiai partnerekre számít mindenekelőtt a kommunista Kínára, amely – Németországgal ellentétben – nem tesz szemrehányásokat a jogállam leépítése vagy az általános korrupció miatt.

Nemcsak a német cégek panaszkodnak, az osztrák SPAR a brüsszeli bizottsághoz fordult mondván Orbán emberei megzsarolták: adja el egy üzletrészét a hatalom egyik kedvelt oligarchájának.  Magyar vállalkozók szinte naponta kapnak ilyen visszautasíthatatlan ajánlatot – ahogy a Keresztapa című filmben a maffiózók mondják – de külföldieket mindeddig nem mertek vegzálni a hatalom emberei csakis akkor, hogyha erre parancsot kaptak Orbán Viktortól. Most viszont egész pályás letámadás folyik a mindeddig védett német – osztrák cégek ellen is.

Általános offenzíváról van szó – hangsúlyozza a Bloomberg, amely idézi Lázár János építésügyi minisztert, aki múlt ősszel egy tanácskozáson kijelentette:

”a külföldi befektetők és építőanyag gyártók ezen a területen persona non graták!”

Ilyet uniós miniszter nem mondhat, de Magyarországon mindez része Orbán háborújának Brüsszel ellen.

Miért csinálja ezt Orbán?

Mert nincs egy vasa sem! Az Európai Unió továbbra is blokkolja az eurómilliárdok nagy részét miközben már Lengyelország is megkapta a teljes összeget. A költségvetés hiánya rekordokat dönt közben pedig Orbánnak attól kell tartania, hogy kedvenc oligarchái – Mészáros Lőrinc és Tiborcz István – ellen az  USA alkalmazni fogja a Magnyitszkij törvényt, melynek alapján Putyin hűséges oligarcháinak vagyonát befagyasztották Nyugaton. A magyar miniszterelnök úgy menekül előre, hogy a lopott pénzt új beruházásokba fekteti, ahonnan nehezebb visszaszedni. Ilyen beruházás például a ferihegyi repülőtér megvásárlása, melyet a válságos helyzetben levő magyar költségvetés állapota egyáltalán nem indokol.

Orbán mint megváltót várja Hszi Csin-ping kínai elnököt, akivel állítólag közösen jelentenek be egy új elektromos autógyárat illetve a ferihegyi gyorsvasút felépítését – kínai kölcsönből.

Némi politikai problémát jelent, hogy Orbán Viktor Trump hatalomra jutásáért is imádkozik márpedig az USA ex elnöke fogadkozik: leszámol Kína előrenyomulásával. Kérdés, hogyha bejut a Fehér Házba, akkor Donald Trump behunyja-e a fél szemét, ha látja: ”jóbarátja”, Orbán Viktor vígan üzletel a kínai kommunistákkal? Persze Magyarország oly kicsiny, hogy Trump nyugodtan lehet elnéző is hiszen végülis nem Orbán Viktor az egyetlen politikai vezető, aki egészen mást csinál mint amiről beszél. Maga Orbán figyelmeztette a világot:
”ne a számat figyeljék hanem a kezemet, azt, amit csinálok.”

Csakhogy jelenleg a külföldi cégek épp amiatt idegeskednek, amit a pénz szűkében levő Orbán csinál hatalma megmentése érdekében.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK