Kezdőlap Szerzők Írta ki

ki

703 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

Ukrajnán keresztül januártól nem jöhet orosz földgáz

Ukrajna szállítási megállapodásai az év végén megszűnnek, s nem kívánják megújítani a szállítási szerződést Oroszországgal. Többféleképpen is meg lehet kerülni az ukrán intézkedést. Szijjártó Péter az isztambuli energiafórumon kijelentette, hogy “semmilyen hatással nem lesz Magyarországra az ukrán intézkedésnek, mert a Török Áramlat, melyben együttműködik Törökország, Bulgária, Szerbia és Oroszország biztosítja az ellátást.”

Ebben az évben 6,6 milliárd köbméter földgáz érkezett Magyarországra a Török Áramlaton keresztül. Jövőre még több lesz. Ezenkívül Ukrajnán keresztül is jöhet orosz földgáz, ha átcímkézik azt azerire. Erre jött rá Ilhan Alijev azeri elnök, akinek annak idején Orbán Viktor kiadta a baltás gyilkost, és akivel a magyar kormányfő azóta is kiváló kapcsolatot ápol.

Az EU – azeri földgáz üzlet jó Moszkvának is

A brüsszeli delegáció még a COP 29-es környezetvédelmi konferencia idején is tárgyalt arról Bakuban, hogy az orosz földgázt azerivel helyettesítse. Oroszország sem bánkódik különösebben hiszen az exportált földgázról igencsak nehéz megállapítani, hogy azeri-e vagy orosz – írja a brüsszeli Politico.

Azerbajdzsán úgy exportál földgázt az Európai Unióba, hogy közben drámai mértékben megnövelte importját Oroszországból azóta, hogy Ursula von der Leyen már 2022-ben megállapodott Ilhan Alijev azeri elnökkel Bakuban. Putyin 2022 februárjában támadta meg Ukrajnát, és ezt követően az Európai Unió tagállamai megkezdték a leválást az orosz földgázról, amely évtizedekig volt az olcsó energia alapvető forrása. Bár szankciók nem sújtják az orosz földgázt az Európai Unióban, az átállás mégiscsak villámgyorsan végbement, és Magyarország maradt szinte az egyetlen, amely továbbra is kitart Moszkva mellett. Több uniós tagállam Azerbajdzsán földgázában látja a megoldást csakhogy a kaukázusi országnak nincs elegendő export  készlete:

“Azerbajdzsán úgy állítja be magát mint az Európai Unió fontos energiaszállító partnere, de ehhez nincsen meg az a földgáz kitermelő kapacitás, amely lehetővé tenne jelentős exportot”

– nyilatkozta a Politico tudósítójának az ICIS gazdasági hírszerző ügynökség földgáz szakértője. Aura Sabadus arra mutatott rá, hogy Azerbajdzsán egyre több orosz földgázt importál, állítólag csak belső használatra, de hát ezt nem lehet kívülről megítélni.

Egy másik szakértő szerint az Európai Unió lényegében továbbra is orosz földgázt vásárol csak épp Azerbajdzsánon keresztül:

“Az Európai Unió alternatívának tekinti Azerbajdzsánt Oroszországhoz képest, de az energia import Azerbajdzsánból valójában azt jelenti, hogy Oroszországtól vásárolnak”

– fogalmazza meg a valós helyzetet egy azeri ellenálló, Zsala Bajramova, aki nemrég kapta meg a Magnyitszkij Emberi Jogi díjat.

Szergej Magnyitszkij orosz ügyvéd belügyi vezetőket leplezett le, akik 230 millió dollárnak megfelelő rubelt sikkasztottak el a költségvetésből, ezért börtönbe csukták, ahol halálra kínozták. Washingtonbanban a kongresszus emlékére szavazta meg a Magnyitszkij törvényt, amely lehetővé teszi külföldi oligarchák bűncselekményeinek vizsgálatát az Egyesült Államokban.

Mi nő gyorsabban: az azeri földgáz export Európába vagy az orosz Azerbajdzsánba?

Bakuban a múlt héten közölték, hogy 8,6%-kal növekedett a földgáz szállítás az Európai Unió tagállamaiba a múlt évhez képest, ez körülbelül egymilliárd köbmétert jelent. A SOCAR, az állami földgáz vállalat, fokozni kívánja a földgáz kitermelést annak ellenére, hogy Bakuban a COP 29 konferencián újra felhívták a figyelmet a fosszilis energia hordozók környezetkárosító hatásaira. Jelenleg Azerbajdzsán körülbelül 37 milliárd köbméter földgázt termel ki, ezt kívánja évi 49 milliárdra emelni 2033-ra.

Alijev elnök épp a COP 29 konferencia idején írt alá új földgáz szállítási egyezményt Bulgária, Szlovákia és Szerbia vezetőivel.

Csakhogy a jelenleg kitermelt földgáz nem elég az exporthoz, ezért Azerbajdzsán a Gazpromhoz forduit. Jelenleg 1 milliárd köbméter orosz földgáz érkezik ily módon Azerbajdzsánba vagyis körülbelül annyi amennyivel a kaukázusi állam emelte exportját az Európai Unió irányában. Ukrajna az év végével felmondta az orosz földgáz szállítást, és ez Magyarország ellátását is érintheti. A ravasz Alijev elnök megtalálta a megoldást: az orosz földgáz azeri lesz Ukrajnában

“Mindenki tudja, hogy ez nem lesz azeri földgáz” – magyarázza a helyzetet az ICIS gazdasági hírszerző ügynökség szakértője, aki rámutat arra, hogy

“egyszerűen csak átcimkézik a földgázt oroszról azerire, és így már átmehet Ukrajnán Közép Európa irányában.”

Alijev elnök ugyanígy játszik az orosz olajjal, amely ellen- a földgáztól eltérően – fennállnak uniós szankciók. Azerbajdzsán minden hónapban 40 millió dollárért vásárol orosz kőolajat , melyet azután azeriként árul a világban. A havi 40 millió dolláros olajexport Azerbajdzsánba 23 millió dolláros bevételt jelent az orosz költségvetésnek.

Ilhan Alijev azeri elnök a COP 29 konferencián  képmutatással vádolta meg a Nyugatot – nem teljesen alaptalanul.

“Nem mi találtuk ki a földgázexport növelését hanem az Európai Unió: a brüsszeli bizottság közölte, hogy a geopolitikai helyzet megváltozása miatt több azeri földgázra van szüksége. Mi erre azt válaszoltunk: OK, mi készek vagyunk segíteni az Európai Uniónak”

– jelentette ki Alijev elnök.

Az igazi problémát a metán jelenti, amely a földgáz kitermelés mellékterméke, és 84-szer nagyobb a környezetkárosító hatása mint a szén-dioxidé. Brüsszel szigorította a jogszabályokat ezen a téren, és ez korlátozhatja az azeri exportot az Európai Unióba.

Brüsszel bírálja az azeri rendőrállamot

A mostani elnök édesapja, Hejdar Alijev KGB főnök volt Azerbajdzsánban a szovjet időkben, majd pedig a tagállam kommunista vezére. Lepaktált a CIA-val, és így a független Azerbajdzsán elnökévé vált, és az országot fiára hagyta, aki rendőrállamot üzemeltet, melyben az ellenzék könnyen börtönben találhatja magát.

Zsala Bajramova édesapját, egy jeles akadémikust például azért csukták le, mert jelentést tett közzé arról, hogy az azeri földgáz, melyet exportálnak tulajdonképp orosz!

Az Európai Parlament felszólította a brüsszeli bizottságot, hogy vegye fontolóra az azeri földgáz import megszüntetését, mert a kaukázusi ország szisztematikusan megsérti az emberi jogokat. Mit válaszolt a brüsszeli bizottság?

“Az Európai Unió egyezménye a földgázimportról Azerbajdzsánból, hozzájárul ahhoz, hogy diverzifikáljuk földgáz behozatalunkat, és leváljunk az orosz földgázról. Természetesen az Európai Unió rendszeres konzultációkat folytat az emberi jogokról Azerbajdzsánnal”

– közölte a Politicoval a brüsszeli bizottság energia ügyekben illetékes szóvivője.

Orbán boldog, mert Trump újra felhívta, de nekünk mi hasznunk van mindebből?

Másodszor kereste az Egyesült Államok megválasztott elnöke a magyar kormányfőt, aki sietett ezt elújságolni a világnak, de azt most sem közölte: miről is esett szó?

Talán nem tévedünk nagyot, ha Putyin legutóbbi rakétatámadása miatt kereste Donald Trump a magyar miniszterelnököt, aki válságtanácskozást hívott össze, és bejelentette: a magyar légvédelem riadó készültségbe kerül az ukrán határ közelében. Ezt ugyan a Kárpátalja elleni légi támadással indokolta, de az oroszok nem ezt támadták az új rakétájukkal, mely elvben nukleáris robbanófejek célba juttatására alkalmas. Az ilyen közepes hatótávolságú rakéták alkalmazását korábban tiltották a nemzetközi szerződések Európában, de az USA felmondta ezt 2019-ben tehát még Donald Trump idejében.

Már Joe Biden idejében az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Erre Putyin módosította az orosz nukleáris doktrínát, a legutóbbi rakétatámadásról ezért is sietett tájékoztatni az Egyesült Államokat nehogy Washingtonban azt higgyék: nukleáris fegyvert akar bevetni.

A magyar kormány minden estre csatlakozott e tekintetben az orosz határon fekvő NATO államokhoz: Finnország, a baltiak, Lengyelország sőt Svédország is, amelyek immár reális veszélynek tartanak egy nukleáris konfliktust a NATO és Oroszország között. Putyin valószínűleg csak blöfföl, és erősíteni akarja tárgyalási pozícióját Donald Trumppal illetve Ukrajnával szemben. Mindenesetre figyelemreméltó, hogy Zaluzsnij tábornok, az ukrán fegyveres erők leváltott vezérkari főnöke csatlakozott azokhoz, akik szerint

“már meg is kezdődött a harmadik világháború!”

Richard C. Johnson a washingtoni hadügyminiszter egyik helyettese úgy nyilatkozott, hogy “szükségessé válhat a nukleáris stratégia felülvizsgálata.” Ezt nyilvánvalóan már csak akkor ejthetik meg amikor a Trump által kinevezett új hadügyminiszter átveszi a Pentagon irányítását. Trump azért is sürgeti a tárgyalásokat Vlagyimir Putyinnal, hogy elkerüljék az ukrajnai háború végzetes eszkalációját.

Scott Bessent pénzügyminiszter a Kína elleni kereskedelmi háború vezére lehet

Trump azzal bízza meg pénzügyminiszterét, hogy alakítsa ki a védővámok rendszerét, melyek elsősorban Kína ellen irányulnak. Csakhogy Trump kedvenc vállalkozója, akire az államapparátus leépítését bízta, a Tesla tulajdonosa. Elon Musk legnagyobb gyára Sanghajban működik. Amikor fogadta őt Li Csiang kínai kormányfő, akkor Elon Musk úgy nyilatkozott: ellenzi a szankciókat Kínával szemben!

Mi lesz a Magyarországon épülő óriási akkumulátorgyár – CATL Debrecen- és a szegedi BYD elektromos autógyár megítélése Washingtonban?

A kínai CATL felajánlotta: akkumulátor gyárat épít az Egyesült Államokban is – ha lesz rá fogadókészség.  Orbán Viktor talán abban reménykedik, hogy Trump vele kivételt tesz. Csakhogy Magyarország az Európai Unió tagja, a szankciók – ha lesznek – mind a 27 tagállamot érintik. Orbán Viktor és vele Magyarország nyugodtan kerülhet két szék közt a pad alá, de csak akkor, ha a kereskedelmi háború valóban kirobban az USA és Kína között.

Trump előbb valószínűleg tárgyalni akar Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

Közben a kínaiak igyekeznek befolyásos támogatókat találni Washingtonban, ahol eddig elsősorban Janet Yellen pénzügyminiszterre számíthattak és egyik republikánus elődjére Hank Paulsonra, aki nyugdíjas éveiben a kínai lobby vezérévé vált az Egyesült Államokban.

Scott Bessent aligha lesz Kína nagy barátja bár korábban Soros György befektetési igazgatója volt, és a magyar származású dollármilliárdos lelkesen támogatta a kínai reformokat, Trump kijelölt kereskedelmi minisztere, Howard Lutnick lehet Elon Musk mellett Peking pártfogója a  megválasztott elnök csapatában. Howard Lutnickot az amerikai sajtó azzal gyanúsítja, hogy túlságosan is jó kapcsolatok fűzik Kínához. De hát Donald Trump is vendégeskedett a Tiltott Városban Pekingben, ahol bemutatta lány unokája videóját, melyben a 8 éves gyerek ékes kínai nyelven köszöntötte Hszi Csin-ping elnököt és nejét.

Kínát fosszák meg a legnagyobb kereskedelmi kedvezménytől! – javasolják Trumpnak

0

Az USA – Kína gazdasági és biztonsági bizottság a washingtoni kongresszusban azt javasolja az Egyesült Államok elnökének, hogy Kínát zárja ki a normális világkereskedelemből, amelyet a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elve tett eddig lehetővé.

A bizottság javaslata megvalósíthatóvá teszi Donald Trumpnak, hogy oly mértékben emelje a vámokat a kínai árukkal szemben amennyire csak akarja. Eddig is meg lehetett így kerülni a WTO szabályait, de akkor Washingtonnak mindig a nemzetbiztonságra kellett hivatkoznia. Ha ezt a javaslatot megszavazza a washingtoni kongresszus, és efelől kevés kétség van, mert a republikánusoknak mindkét házban többsége van, de sok demokrata is egyetért Kína megrendszabályozásával, akkor Trump mindjárt a jövő év elején bevezetheti a büntetővámokat a kínai árukkal szemben. Már persze, ha akarja. Az infláció ugyanis ebben az esetben elkerülhetetlen. Csak egyetlen példa: amióta az USA védővámokkal akadályozza a mosógépek behozatalát Kínából, az amerikaiak átlagosan 12%-kal drágábban veszik a mosógépet mint korábban.

Mi lesz a világkereskedelemmel, ha az USA befelé fordul?

Kínának az Európai Unióval kellene összefognia, hogy együtt mentsék meg a világkereskedelmet – javasolja az Asia Times szakértője. Renaud Foucard szerint a kereskedelem sokkal fontosabb Kína és az Európai Unió számára mint az Egyesült Államoknak. Brüsszelnek be kellene fejeznie a saját vámháborúját Kínával, és akkor a kínai ipar túltermelési válsága enyhülhetne miközben Európa inflációs gondjai mérséklődhetnének.

Felgyorsulhatna a zöld átmenet Európában a kínai napelemek és elektromos járművek importjával, és ennek következtében kevesebb drága amerikai cseppfolyósított földgázt kellene vásárolnia az Európai Uniónak az Egyesült Államoktól.

A szakértő Peking álláspontját fogalmazza meg, amelyet az Európai Unió egyelőre nem fogad el, mert az USA-hoz hasonlóan védővámokkal védi a piacát az olcsó kínai importtól. Csakhogy így az Európai Unió csapdába kerülhet, és végképp lemaradhat az USA és Kína mögött – figyelmeztet Mario Draghi. Itália ex miniszterelnöke, az Európai Központi Bank ex vezére azt javasolja az Európai Uniónak, hogy lépjen előre az Európai Egyesült Államok irányában: vegyen fel közös hitelt a gazdasági stagnálás elkerülésére.

Orbán és Eurázsia

A magyar miniszterelnök visszarendeződést akar vagyis az ukrajnai háború előtti időket kívánja vissza amikor Merkel kancellár koncepciója érvényesült az Európai Unióban a nagy kontinentális együttműködésről. Merkel-Kohl és Schröder vonalát követve az Európai Unió – Oroszország – Kína együttműködésen munkálkodott, hogy ily módon olyan gazdasági erőt hozzon létre, mely egyenrangú az Egyesült Államokkal. Putyin és Biden  ezt zúzta szét az ukrajnai háborúval amikor a CIA szimbolikusan felrobbantotta az Északi Áramlat gázvezetéket Oroszország és Németország között. Az USA számára a nagy kontinentális együttműködés túlságosan is nagy veszély. Biden ezért atlanti együttműködést ajánlott Európának, de Trump már azt sem.

Trump USA-ja csakis vazallusokat akar látni Európában is.

Orbán Viktor, a készséges vazallus ebben lehet Trump eszköze Európában: az unió gyengítésében illetve szétverésében. Mindezért mit kapunk cserébe Washingtonból? A britek ezt már kipróbálták: Trump fűt-fát ígért a brexit idején, de az USA mindmáig nem kötött kereskedelmi egyezményt Nagy Britanniával. Az ígért amerikai aranyeső  elmaradt, megválasztása után viszont Trump sietett megfenyegetni Nagy Britanniát: ha közeledik az Európai Unióhoz, akkor ennek USA kapcsolata látja majd a kárát.

Ivanka Trump – éppúgy mint Orbán Ráhel – a luxus turizmusban nyomul

0

A megválasztott elnök lánya egymilliárd dollárt fektet be luxusszállodák építésébe illetve megvásárlásába Albániában és Szerbiában. Pontosabban szólva magántőke alapjuk fektet be ennyit a Balkánon, melyet férjével, az ortodox zsidó Jared Kushnerrel együtt irányítanak – jórészt közel-keleti pénzekből.

Honnan jönnek ezek a pénzek? Elsősorban Szaúd Arábiából, melynek trónörököse, Mohamed bin Szalman herceg több mint 1,5 milliárd dollárt költött arra, hogy megnyerje magának az ifjú párt. Miért? Mert Jared Kushner volt Trump közel-keleti embere az előző elnöki periódusban, és bár most azt állítja, hogy nem vállal állami állást, de mint Trump veje így is igen befolyásos személyiség marad Washingtonban.

Ezenkívül Mohamed bin Szalman herceg azt is tudja: Donald Trump a lányára, Ivankara akarja hagyni “trónját.” Minthogy az idén 78 esztendős megválasztott elnök harmadszorra már nem indulhat, ezért lányát szeretné a Fehér Házban látni 2028 után. Már csak azért is, hogy senki se kezdeményezhessen vizsgálatot Donald Trump viselt dolgai után.

Mindezzel tisztában van Aleksandar Vucsics szerb elnök is éppúgy mint Edi Rama albán miniszterelnök, akik lelkesen támogatják a Trump – Kushner páros nyomulását a Balkánon annak ellenére, hogy sokan ellenzik azt a saját választóik körében is.

Jared Kushner 2021-ben tehát Trump választási bukása után alapította meg Ivanka Trumppal együtt az Affinity Partners magántőke alapot. Ron Wyden demokrata szenátor teljes joggal írta, hogy a pénzes befektetők a Közel Keletről azért szálltak be az Affinity Partners magántőke alapba, mert így akarnak befolyást szerezni Donald Trump környezetében.

Vucsics szerb elnök igen elégedett

“Lesz egy Trump Hotelünk és egy Ritz Carltonunk. Nemsokára mindenünk meglesz. Nagyon büszke vagyok erre. Azok, akik az amerikaiak nevében tárgyaltak nagyon profik voltak. Nem egyszerű követelésekkel álltak elő” – nyilatkozta a szerb elnök a londoni Financial Timesnak.

Ki közvetített a Trump család és a szerb elnök között, aki különben Putyinnal is jó viszonyt ápol, Orbán Viktorról már nem is beszélve? Richard Grenell közvetített, aki a hírszerzés igazgatója volt egy ideig Trump első elnökségének idején. Richard Grenell a jelentős amerikai beruházást politikai céllal indokolja: így akarja Trump eltávolítani Vucsics szerb elnököt Vlagyimir Putyintól, akinek Szerbia az első számú szövetségese a Balkánon.
Az amerikai luxusberuházás szimbolikus is, mert lebontanák a szerb hadügyminisztérium korábbi épületét, melyet az USA légiereje lebombázott 1999-ben.

Miért támadta akkor az USA légiereje Szerbiát? Mert Milosevics elnök brutális politikája többszázezer albán családot kényszerített menekülésre Koszovóból, amely benne volt az amerikaiak célkeresztjében. Az USA felfegyverezte az albán milíciát, hogy megszerezze a hatalmat az albán többségű muzulmán tartományban,  melyet a szerbek ősi földjüknek tekintenek. Koszovóban kétmillió ember él a semmiből vagyis a kábítószer csempészettől kezdve mindennel foglalkoznak ami pénzt hoz. Koszovó az Afganisztánból kiinduló heroincsempészet európai központja, a végállomás pedig az Egyesült Államok.
Ivanka Trump luxusszállodát álmodik egy albán szigetre, amely valaha flotta támaszpont volt. Az USA-nak nincsen szüksége Albánia kikötőire, de azt sem szeretné, ha azokban orosz vagy kínai hadihajók állomásoznának.

Egy kis segítség barátaimtól: Orbán hasonló Trump injekcióról álmodik

Richard Grenell szerepelt a magyar kormány fizetési listáján éppúgy, mint Tucker Carlson TV riporter, aki milliós nézettségű interjúkat készített Vlagyimir Putyinnal és Orbán Viktorral, no meg természetesen Donald Trumppal. Orbán Viktor abban reménykedik, hogy Donald Trump hasonló erősítő injekciót ad neki is mint most Albániának és Szerbiának.

A magyar miniszterelnök legfőbb gondja most az, hogy miképp szerezzen 2500 milliárd forintot a 2026-os választás megnyerésére. Legkevesebb ennyi kell majd a választópolgárok megvásárlásához hiszen 2022-ben 1500 milliárd forintot áldozott erre Orbán Viktor. Azután ezt a pénzt szedte vissza a rekord inflációval. Emiatt tűnt fel viszont Magyar Péter, aki komoly kihívást jelenthet 2026-ban, ha kihúzza odáig. Eddig ugyanis az USA budapesti nagykövetség állt mögötte Budapesten, de Pressman távozása után az új nagykövet feltehetően inkább Orbán Viktorral barátkozik majd.

A magyar miniszterelnök keble is dagadna a büszkeségtől, ha Ivanka Trump és férje egymilliárd dolláros luxusingatlan fejlesztést jelentene be, de ez most nem húzná ki a pácból, mert neki sürgősen kell a pénz a morgolódó választópolgárok lecsillapítására és  megnyerésére. Trump embereinek állítólag már van egy elképzelése arról, hogy miképp segíthetnének Orbán Viktornak megnyerni a 2026-os választást.

Miért érdekli ez Trumpot? Mert 2026-ban az USA-ban is választásokat tartanak: megújul a képviselőház és a szenátus. Kínos lenne a választási évben, ha Trump európai barátja, Orbán Viktor elhasalna a választásokon. Ezért ünnepelt oly lelkesen a magyar miniszterelnök Trump győzelme után: míg a demokrata adminisztráció Washingtonban elszánt volt Orbán megbuktatására, Trump igyekszik majd megmenteni “barátját”. Csodát persze Trump sem tehet: ha Orbán bukik, akkor semmi jóra sem számíthat Washingtonban, mert a megválasztott amerikai elnök híres arról, hogy nem szereti a lúzereket.

Kína figyelmeztette Putyint: atomfegyvert nem vethet be!

0

Az agyhalállal küszködő Biden elnök engedélyezte Ukrajnának, hogy a határtól távoli orosz célpontokat is támadjon amerikai rakétákkal, mire Putyin az atom doktrína módosításával válaszolt.

Putyin szerint ilyen esetekben Oroszország bevethetne nukleáris fegyvereket is. Minthogy Oroszországnak több mint 5000 atombombája van, ezért az ilyen fenyegetést komolyan kell venni, de kérdés, hogy mennyire. Biden döntése miatt Putyin lépéskényszerbe került, ezért az újabb fenyegetés, de az orosz elnök valójában már Trumpra vár. Vele akar megállapodni Ukrajnáról. A megválasztott elnök le akarja zárni a háborút, hogy a figyelmét más, az USA számára fontosabb területekre fordítsa: a Közel Kelet illetve a Távol Kelet, mindenekelőtt Kína.

Peking parancsa Putyinnak: atombombát semmiképp sem!

Hszi Csin-ping elnök már többször figyelmeztette erre Putyint, de Trump győzelme után újra megtette, mert tudja, hogyha az orosz vezér ilyesmivel kacérkodik, az semmiképp sem lenne jó Kína és a világ számára. A megnyerhetetlen ukrajnai háború eddig inkább hasznot hajtott Kínának hiszen Moszkva végképp kiszolgáltatott helyzetbe került vele szemben. Ráadásul az USA-t lefoglalta Ukrajna és a Közel Kelet, nem jutott elég figyelem a Washingtonban elsőszámú stratégiai ellenfélnek tekintett Kínának.

Pekingben a külügy így reagált Putyin bejelentésére:

”A konfliktus minden résztvevőjének le kell higgadnia! Nem a háború eszkalációjára van szükség hanem épp ellenkezőleg deeszkalációra. Párbeszédre és konzultációkra van szükség, hogy csökkenjenek a stratégiai kockázatok”

– hangsúlyozta szerdán a pekingi külügyminisztérium szóvivője, aki hozzátette:

”Kína abban érdekelt, hogy politikai megoldás szülessen Ukrajnában.”

Milley tábornok, az USA fegyveres erőinek akkori vezérkari főnöke már 2023-ban megmondta az ukrán offenzíva összeomlása után, hogy “katonai megoldás nincs, a diplomatáknak kell megoldaniuk a válságot Ukrajnában.”

Biden kontra Trump a diplomáciában

A demokrata adminisztráció 2021-ben meghirdette: Kína és Oroszország az USA stratégiai ellenfele. Putyin Ukrajna elleni esztelen agressziója 2022 februárjában sokak szemében megerősítette a demokraták diplomáciai elképzelését, de a republikánus Kissinger nem fukarkodott a bírálatokkal: megismételte, hogy nem szabad egységes blokká formálni Kínát és Oroszországot. Ráadásul a demokraták ehhez még hozzácsapták Iránt és Észak Koreát is- ahogy ezt a washingtoni Külügyi Tanács emeritus elnöke, Haass a Project Syndicate oldalon meg is írta. Trump minden bizonnyal Kissinger vonalát követi, és egyenként tárgyal Putyinnal, Hszi Csin-pinggel, és az iráni sőt talán újra az észak-koreai vezetéssel is. Trump abból indul ki, hogy Moszkva és Peking számára Washington legalább annyira fontos mint az egymáshoz fűződő viszony. Putyin szívesen csökkentené függését Kínától, Peking pedig sohasem tagadta: számára sokkal fontosabb az Egyesült Államok mint Oroszország, amely gazdasági törpe, és amelyről az ukrajnai háborúban az is kiderült: sem hadserege sem hírszerzése nem áll a helyzet magaslatán. Az orosz hadsereg fegyverzete elavult, a digitális fegyverkezésben Kína már réges-régen lehagyta őket.

Peking szemében Putyin: dead man walking

Az orosz diktátornak 2008-ban a Goldman Sachs szakértői csapata javaslatot készített az ország modernizálására. Kínai típusú reformokat javasoltak Putyinnak, aki elutasította a tervet. Meg is mondta, hogy miért:

”Ha a terv sikeres, akkor mi szükség lesz ránk szilovikokra/ fegyveres testületek/, akik jelenleg az országot irányítjuk?!”

Oroszország azóta a feudális államkapitalista rendszert építi újra, amely kommunista formájában egyszer már megbukott. Jurij Vlagyimirovics Andropov/ szovjet nagykövet Magyarországon 1956, KGB főnök 1965-1982, a Szovjetunió elnöke 1982-től haláláig 1984/ szakértői programot dolgoztak ki ennek megváltoztatására, ez a hibrid rendszer ma Putyin mesterterve. Nem kizárt, hogy Orbán Viktoré is. Pekingben azonban versenyképes rendszert akarnak, mert gazdaságilag és technológiailag akarják utolérni az Egyesült Államokat. Peking számára a katonai opció a lúzerek kalandja. Ezt bizonyítja Putyin ukrajnai ezer napja is, amely minimális eredményt hozott maximális áldozattal. Peking nem kívánja Putyint követni a zsákutcába …

Trump nem akar háborúzni Iránnal, de…

0

Trump gazdaságilag akarja megfojtani Iránt. A megválasztott amerikai elnököt arról győzködi Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, hogy együtt semmisítsék meg Irán nukleáris létesítményeit.

Bár továbbra is érvényben van Trumppal szemben a fatwa, vagyis a halálos ítélet, melyet amiatt mondott ki rá Khamenei ajatollah, hogy az akkori amerikai elnök megölette Szulejmani tábornokot, a Forradalmi Gárda külföldi erőinek parancsnokát Irakban, de a megválasztott elnöknek nem fűlik a foga külföldi katonai akcióhoz. A kiszivárgó hírek szerin Trump azt emlegeti bizalmas körben, hogy

“Bibi az utolsó amerikai katonáig harcolna a Közel Keleten.”

Bibi Netanjahu beceneve, és az izraeli miniszterelnök minden bizonnyal arra törekszik, hogy bevonja az Egyesült Államokat egy Irán elleni hadműveletbe, de Trump azt emlegeti, hogy

“Johnt azért rúgtam ki a nemzetbiztonsági tanácsadó posztról, mert mindenáron háborúzni akart Iránnal.”

”John Bolton könyvet írt Trumpról, és ebben tökéletesen alkalmatlannak nevezte az USA ex elnökét valamiféle konzisztens nemzetbiztonsági stratégia alkalmazására. Ebben minden bizonnyal igaza van Boltonnak, de a demokraták se mentek sokra a maguk stratégiai elképzeléseivel: két megnyerhetetlen háborút hagynak örökül Trumpnak Ukrajnában és a Közel Keleten.

Trump tanul a kínaiaktól

Pekingben nagyon fontosnak tartották Trump megnyerését, ezért vendégül látták a hatalom centrumában, a Tiltott Városban. A Cunnanhaj tökéletesen zárt övezet, oda csak rendkívüli esetben hívnak meg külföldi vendéget, de Trumppal kivételt tettek. Az USA akkori elnöke is viszonozta a gesztust: prezentált egy videót, melyen unokája kínai nyelven dalban köszöntötte Hszi bácsit és kedves nejét. A két elnök hosszú ideig tárgyalt egymással, és Trump megállapíthatta: a kínaiak gazdasági eszközökkel akarják megszerezni a világhatalmat nem katonailag.

Money makes the World go round

– ez a közös a kínaiak és Trump filozófiájában. Az amerikai elnök ezért nem katonai kategóriákban gondolkodik mint a demokraták, Benjamin Netanjahu vagy épp Vlagyimir Putyin.

Iránt gazdaságilag akarja a falhoz szorítani. A törekvés nem eredménytelen: az iszlám forradalom kezdete óta – 1979 – jelentősen csökkent az egy főre jutó GDP Iránban, ahol emiatt mind nagyobb az elégedetlenség. Iránnak az életmentő támogatást Kína adja azzal, hogy felvásárolja az olaj és földgáz export jórészét. Trump az első találkozón Hszi Csin-ping elnökkel a többi között erről akarja lebeszélni a kínaiakat.
Amikor Putyinnal tárgyal majd, akkor is az egyik tétel az lesz: ne kössetek stratégiai együttműködési egyezményt Iránnal!

Haldoklik az ajatollah?

Hírek szerint Khamenei ajatollahot mesterséges kómában tartják, közben pedig beindult a hatalmi harc az utódlásért. Az idős vallási vezető a legutóbbi választáson meglepő módon a mérsékelt Pezeskiant támogatta, aki el is nyerte az államfői posztot. Az iráni elit valószínűleg rádöbbenhetett arra, hogy a háborúzás nem kifizetődő vállalkozás.

Teherán minden bizonnyal támogatta a Hamász szörnyű terror támadását Izrael ellen, melynek fő célja az volt, hogy megakadályozza az egyezséget a zsidó állam és a szunnita muzulmán országok mindenekelőtt Szaúd Arábia között.

A Hamász vezérét épp Teheránban lőtte ki a Moszad, Izrael katonai csapása hosszú időre kiiktatja ezt a terrorista szervezetet éppúgy mint a Hezbollahot. Kiderült: Irán csapásmérő képessége messze elmarad az izraeli hadsereg digitális felkészültségétől. Irán ezért Szaúd Arábia és az arab világ felé tájékozódik – a kínai diplomácia aktív közreműködésével. Trump veje, Jared Kushner, aki a közel-keleti ügyeket intézte akkoriban amikor az apósa volt az elnök Washingtonban, most minden bizonnyal arra törekszik majd, hogy újra létrehozza az együttműködést Izrael és Szaúd Arábia között. Mohamed bin Szalman szaúdi trónörökös másfél milliárd dolláros üzleti ajánlattal kötelezte le Jared Kushnert. Trump diplomáciája valószínűleg Kissinger vonalát követi:

divide et impea! Oszd meg és uralkodj!

Míg a demokraták diplomáciája egy táborba hozta Oroszországot, Kínát és Iránt, Trump megpróbálja szétverni ezt az egységet külön – külön megállapodva Pekinggel, Moszkvával és Teheránnal. Mindezt a háború elkerülésével, mert az USA külföldi hadműveletei igen kevés hosszútávú hasznot hoztak Washingtonnak, Putyin sikertelen agressziója Ukrajna ellen pedig azt bizonyítja: a háborúzás kora lejárt…

Szerbia részesedést szeretne a paksi atomerőműben

“Készek vagyunk teljes árat fizetni a paksi atomerőmű 5 – 10%-os részéért” – nyilatkozta Budapesten Vucsics szerb államfő miután tárgyalt Orbán Viktorral. A magyar miniszterelnök egyelőre nem reagált a szerb ajánlatra.

Vucsics szerb elnök arról nem beszélt, hogy a jelenleg is működő paksi atomerőműre gondol-e vagy inkább a Paks 2 erőműre, melyet az orosz Roszatom épít, de legkevesebb tíz év kell ahhoz, hogy áramot is adjon. Szerbiának nincsen atomerőműve, a csernobili katasztrófa után tilalmat is vezettek be. Szerbia energia ellátása igen hagyományos: 70% a szénenergia aránya. Ezenkívül földgázt importál Oroszországból és Azerbajdzsánból. Vucsics ajánlata jól tükrözi azt a szoros viszonyt, melyet Orbán Viktorral ápol a szerb elnök.

Putyin – Vucsics – Orbán háromszög

Oroszországnak hagyományosan Szerbia a legfontosabb partnere a Balkánon. Pasics szerb miniszterelnök 1914-ben így fenyegette meg az osztrák – magyar monarchiát, mely háborút indított Szerbia ellen a trónörökös meggyilkolása miatt:

”a monarchia macskára vadászik, de oroszlánra talál!”

Az orosz oroszlán elsőként mozgósított a nagyhatalmak között, és megkezdődött az első világháború, melyben mind a Habsburg mind a Romanov dinasztia megbukott, de Szerbia megkapta Jugoszláviát, amely azután a kilencvenes években felbomlott. Moszkva és Belgrád kapcsolata kiváló: Szerbia egyetlen szankciót sem alkalmaz Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni agresszió miatt.
Orbán Viktor nemrég Komáromban találkozott Vucsiccsal és Fico szlovák miniszterelnökkel, aki szintén oroszbarát külpolitikát folytat.

Mit keresett Simicska 2009-ben az FSZB központjában?

Orbán Viktor akkori bizalmasa épp ugyanabban az évben tett látogatást a KGB székházában, melyet az FSZB örökölt, amikor a leendő miniszterelnök összeillesztette a patkót Vlagyimir Putyinnal Szentpéterváron. Simicska Lajos Nyerges Zsolt társaságában tárgyalt a Ljubankán, máig titok fedi, hogy kivel és miről. Az viszont tény, hogy a KGB utódszervezete, az FSZB, amely ki sem vonult igazán Magyarországról a szovjet csapatokkal együtt 1991-ben, igencsak aktív hazánkban. A katonai hírszerzés vezetője, Nariskin tábornok Magyarországon vásárolt házat családjának. Az ukrajnai agresszió előtt gyakran találkoztak Budapesten a nyugati titkosszolgálatok emberei az oroszokkal. Orbán és Simicska állítólag az orosz kapcsolat miatt szakított egymással. Simicska mindenesetre attól tartott, hogy az oroszok poloniummal teszik el láb alól mint Liszicskin ezredest, a szovjet titkosszolgálat árulóját Londonban.

Simicska a szakítás után ezért Geiger – Müller számlálóval közlekedett, mert az kimutatja a gyilkos sugárzást.

Simicska életben maradt, mert nem beszélt: egy kukkot sem árult el Orbán és az orosz titkosszolgálat kapcsolatáról. Ez viszont nagyon is izgatta David Pressman amerikai nagykövetet, akit Orbán Viktor hivatalosan mindmáig nem fogadott. Gyanította ugyanis, hogy az amerikai nagykövet az ő bukásán munkálkodik. Trump minden bizonnyal új nagykövetet nevez ki, aki feltehetően támogatni fogja a magyar miniszterelnököt. Trump meg akar állapodni Putyinnal, és Orbán Viktor hasznot próbál  húzni ebből. Ezért szervezi az oroszbarát országok szövetségét, és ezért hozta össze a Patrióták frakciót az Európai Parlamentben. A patrióták Putyin barátai, ezért bírálóik az orosz elnök “hasznos idiótáinak” nevezik őket. Moszkva emberei Magyarországon gyakran furcsán végzik: Nagy Imre a szovjet állambiztonság tisztje volt évtizedeken át, de 1958-ban kivégezték – igaz, hogy nem Moszkva parancsára  hanem Kádár érezte úgy, hogy két dudás sok egy csárdában. Péter Gábort, az ÁVH alapítóját, Sztálin elvtárs megölelte Moszkvában, majd pedig az ő parancsára félig agyonverték az altábornagyot mint a nemzetközi imperializmus és a cionizmus ügynökét. Péter Gábor szerencséjére Sztálin 1953-ban meghalt, így az ÁVH alapítója életben maradt, de mindvégig hallgatott.

Orbán Viktor vékony jégen táncol hiszen előtte lebeghet Nicolae Ceausescu sorsa: a szovjet titkosszolgálat által kiképzett román kommunista 1965-től 1989-ig vezette Romániát – sokáig Moszkva és a Nyugat megelégedésére.

A lakosság véleménye a kutyát sem érdekelte. Ám eljött a szovjet – amerikai paktum ideje, melynek értelmében Románia átkerült a nyugati oldalra. Ceausescu és neje kivégző osztag előtt végezte. Ezért fontos Orbánnak Putyin és Trump barátsága hiszen Ceausescu halálos ítéletét sem Romániában mondták ki hanem Moszkvában és Washingtonban.

Trump külügyminisztere korábban élesen bírálta Orbán rendszerét

0

Marco Rubio szenátort nevezte ki külügyminiszternek Donald Trump – sokakat meglepve ezzel. A leendő külügyminiszter 2019-ben még keményen bírálta Orbán Viktor kormányát – néhány más szenátorhoz hasonlóan.

A levelet akkor küldték el Trump elnöknek amikor kiderült, hogy hosszú idő után Orbán Viktor bejuthat a Fehér Házba:

”Amerika büszkén támogatta a magyar szabadságharcosokat 1956-ban, az egész világot inspirálta amikor harminc évvel ezelőtt a magyarok lebontották a kerítést kelet és nyugat között. Reméljük, hogy Magyarország visszatér ezekhez a demokratikus gyökerekhez. Szolidárisak vagyunk a magyar néppel, és reméljük, hogy ön is kiáll a demokratikus értékek mellett, amelyek alátámasztják kapcsolatainkat Közép és Kelet Európával a hidegháború vége óta.”

A 2019-es levelet republikánus és demokrata szenátorok egyaránt aláírták. Akkor Orbán nem is ért el túlságosan sokat, de azóta eltelt öt év, és a győzelem éjszakáján Trump már a magyar miniszterelnökkel is beszélt a brit, a francia, az olasz és az ukrán vezetőn kívül.

Ma már Marco Rubio aligha emlékszik erre a levélre, de Moszkva és Peking ellenes álláspontja valószínűleg  változott. Márpedig ez az igazi probléma az USA és Orbán Viktor Magyarországa között. Trump tanácsadóin keresztül ezt már meg is üzente Orbán Viktornak, aki ennek ellenére vígan parolázott Putyinnal Moszkvában és Hszi Csin-pinggel Pekingben. Mindez persze lehet szereposztás is hiszen sem

Trump sem Orbán nem ragaszkodik túlságosan semmiféle elvhez sem. A hatalomhoz annál inkább.

Orbán arra játszik, hogy hamarosan lesz Trump – Putyin paktum, és abban neki is jut valamiféle szerep.

Mi a közös Trumpban, Putyinban és Orbánban?

A szembenállás az Európai Unióval. Trump elnöksége idején aktívan támogatta a brexitet, hogy ily módon gyengítse az Európai Uniót. Fűt fát ígért a briteknek, akik aztán nem kaptak semmit sem az USA-tól.

Putyin elszántan támogatja Brüsszel ellenfeleit, a Patrióták frakciója az Európai Parlametben az ő támogatóiból áll. Orbán eddig Moszkva és Peking trójai falova volt az Európai Unióban, most ehhez hozzájön Trump is. De hogy lesz ebből pénz? Orbán Viktor folyamatos pénzzavarban van azóta, hogy Brüsszel befagyasztotta az eurómilliárdok jórészét. A magyar gazdaság gyengén teljesít, a kínaiak közölték: csak üzleti alapon adnak hitelt. Orbánnak legkevesebb 2500 milliárd forintra lesz szüksége ahhoz, hogy behúzza a 2026-os választást. Orbán Trumpban bízik, de az üzletemberből lett elnök nem arról híres, hogy dollár milliárdokkal támogatná híveit. Más oldalról Trumpnak sem érdeke, hogy Orbán Viktor elhasaljon a választásokon 2026-ban hiszen abban az évben választások lesznek az USA-ban is: megújul a kongresszus.

Rákényszerítheti-e Trump az Európai Uniót arra, hogy oldja fel a befagyasztott euró milliárdokat? Ez Orbán Viktor álma. A keménynek ígérkező USA – EU kereskedelmi tárgyalásokon ez is lehet egy tétel, amely Trumpnak nem kerül semmibe, és megmentheti Orbán düledező politikai rendszerét. A probléma az minden politikai elit számára, hogy eredményt kellene produkálnia a népszerűség megtartására illetve megszerzésére. Az elmúlt évben mindenütt a proteszt szavazat győzött vagy jelentősen előretörtek a proteszt pártok. Mindenki a bírálatban erős, de arra a kérdésre nemigen találják a választ: mi a teendő?!…

Alföldi Róbert: ”Szabad vagyok és leszek akkor is, ha másképp gondolkodom mint a hatalom.”

0

A  Nemzeti Színház egykori igazgatója 56-ik születésnapján fejtette ki életfilozófiáját röviden a Facebookon. Utalt Ödön von Horváth híres mondatára: ”semmi sem kelti bennünk annyira a végtelenség érzetét mint a butaság.”

Alföldi Róbert a nemzeti együttműködés rendszerében, nem sokkal Trump második választási győzelme után így fogalmazta meg álláspontját a világgal szemben, amelyről már Francois Villon megírta: ”befogad és kitaszít a világ.”

Alföldi Róbert számára a legfontosabb a szabadság:

“Szabad vagyok és leszek akkor is, ha nem a Fideszre szavaztam. Magyar vagyok és leszek akkor is, ha nem a Fideszre szavaztam.”

A nyitottságot legalább annyira fontosnak tartja mint a szabadságot: ebben Soros György tanítványa, aki viszont Londonban hallhatta erről Karl Poppert, aki “A nyílt társadalom és ellenfelei” című könyvében fejtette ki a liberális álláspontot a fasizmussal és a kommunizmussal szemben.

“Továbbra is szabadon és nyitottan fogok a világról gondolkodni, még akkor is, ha a Fidesz ezt szeretné egyre inkább korlátok közé szorítani és megszüntetni”

– hangsúlyozza Alföldi Róbert.

Miért vált liberálisból illiberálissá Orbán Viktor?

Ezzel a kérdéssel nem szívesen szembesülnek a liberálisok Magyarországon, ahol a politikai befolyásuk a minimálisra csökkent. Vajon miért? Orbán Viktor politikai profi, aki a lehető legtöbb szavazót akarja maga mögé állítani  a hatalom megszerzése és megtartása érdekében. Egy olyan országban, ahol a lakosság kétharmada az európai szegénységi küszöb alatt vegetál, a liberalizmus nem lehet sokáig politikai tényező. A döntő többség olyan államot akar, amely gondoskodik róla. Kornai János a magyar szocializmus évtizedeit mint “koraszülött jóléti államot” jellemzi. Ma is ebben élünk: az emberek döntő többsége retteg a piactól hiszen ott nem tud megélni: a magyar munkajövedelmek és nyugdíjak olyan szánalmasak, hogy szinte mindenki rá van utalva az állam jóindulatára. A korgó gyomrok számára a szabadság értelmezhetetlen fogalom. Ezért veszítette el a magyar liberális értelmiség a publikumát. Orbán Viktor viszont ennek a szerencsétlen lúzer hadseregnek játszik: Kukorica Jancsiból János vitézzé vált. A Puszták népe benne ismeri fel hősét. Orbánnak egyáltalán nem érdeke, hogy ez a nyomorúságos állapot megváltozzon: éppúgy a pangás  a lételeme mint a megboldogult Leonyid Iljics Brezsnyevnek vagy Vlagyimir Putyinnak. Az Orbán rendszer politikailag azért sikeres, mert gazdaságilag sikertelen. A liberális értelmiség nem akar szembenézni ezzel, mert nem tud alternatívát felmutatni. Marad a méla csodálkozás a világon , amelyben a neoliberális globalizáció futószalagon termeli a lúzereket. Akiket csak a megélhetés érdekel. Elias Canetti, a Nobel díjas író könyvet írt arról, hogy miképp vált nácivá Németország. Az átlagpolgár, aki a Führert követte egyáltalán nem a propagandának dőlt be hanem azt látta: a liberális demokrácia gazdasági csődöt produkált míg a nemzetiszocialista diktatúra viszonylagos jólétet teremtett. Aki a szabadságban hitt mint Karl Popper, és ráadásul még zsidó is volt, villámgyorsan menekült Bécsből Angliába, ahol a brit birodalom hatalmas jövedelme fenntartotta a liberális demokráciát a centrumban miközben brutális diktatúrát gyakorolt a gyarmatokon.

Embert barátjáról: Trump győzelmét nemcsak Orbán ünnepelte, de Putyin Rasputyinja is

0

A cári család végzetéhez hozzátartozott Rasputyin, a titokzatos szerzetes, akit végül megmérgeztek a brit nagykövetség intenciója alapján az első világháború idején.

Putyin Rasputyinja, a pánszláv eszme megszállott terjesztője, Alekszandr Dugin kitörő örömmel üdvözölte Donald Trump választási győzelmét: ”tehát nyertünk. Ez döntő. A világ már sohasem lesz olyan mint korábban. A globalisták elveszítették a végső csatát. A jövő végre nyitott. Ami még fontosabb: a hagyományos értékek diadalmaskodtak. Legyőzték a nem hagyományos és hagyomány ellenes értékeket.”

Alekszandr Dugin a Telegramon ehhez hozzátette:

”Vance, az Egyesült Államok alelnöke bejelentette: egy posztliberális jobboldali korszak következik. Nincs szövetség a liberalizmus és a jobboldal között! Csakis a hagyományos értékek maradnak meg.”

Mik a hagyományos értékek? Például a  monarchia! Alekszandr Dugin idézi Trump egyik kedvenc ideológusát, Curtis Yarvint, aki szerint“ itt az ideje a monarchiának az Egyesült Államokban!”

Alekszandr Dugin megtalálta ezenkívül Trump legfurcsább követőjét: az ujjá alakult Amerikai Kommunista Pártot. Ez a furcsa szerzet, amely Gramsci, Heidegger, Foucault és Ivan Iljin eszméire támaszkodik, lelkes híve Donald Trumpnak. Csak emlékeztetőül: Gramsci az olasz kommunista párt vezére volt, akit a fasiszta Mussolini börtönbe záratott, ahol megírta műveit, melyek megihlették Békés Mártont, Orbán egyik ideológusát is. Heidegger rövid ideig a náci párt tagja volt, de a zsidó Hannah Arendt filozófus szeretője, aki a huszadik század legnagyobb filozófusát látta benne. Foucault, a francia LMBTQ közösség filozófusa, AIDS-ben halt meg. Ivan Iljin orosz antibolsevista filozófus – Putyin kedvence. Emigrációban halt meg 1953-ban. Dugin sztarec már összeadta Putyint és Trumpot. Orbán sem késlekedhet sokáig.

Jő Szájer

Épp Trump győzelmére időzítették a hírt: négy év után visszatér a színre Szájer József. Miért kellett távoznia? Mert egy meleg partin vett részt Brüsszelben, ahol kábítószert is fogyasztottak. Ráadásul a Covid zárlat idején tartottak meleg bulit a brüsszeli LMBTQ elit részvételével. Szájer József az ereszbe kapaszkodva próbált meg menekülni, de a rendőrök elkapták. Nem először történt ez meg vele: Bécsben a Wiener Sängerknabe nevű csapat bulijain vett részt a kilencvenes évek elején. A pedofil összejövetelt követően egy zárkában találta magát a Fidesz képviselője, akit Pataky Etelka, Magyarország akkori nagykövete hozott ki az előzetesből. Ezt követően döntött úgy Orbán Viktor, hogy meleg barátja Brüsszelben folytassa karrierjét, mert ott a homoszexualitás elfogadott jelenség. A lebukás idején 2020-ban Orbán ezt írta a Szájer ügyről:

”a mi közösségünk számára ez elfogadhatatlan!”

A homoszexuális kapcsolat elfogadhatatlan vagy a lebukás? Esetleg az, hogy a meleg Szájer József az alaptörvénybe is beleírt sok mindent, amely sértheti az LMBTQ közösséget?

Erre nincs válasz mint ahogy arra sem: miért kellett Trump győzelmére várni Szájer visszatéréséhez? Netán újra átírja az alkotmányt, amelyből kimaradt a köztársaság. Vagyis lehet akár monarchia is. Trump azt tervezi: lányának, Ivanka Trumpnak adja át a stafétabotot. A 78 éves Trump többé már nem indulhat, de a háttérből irányíthatja Ivankát, aki az USA első női elnöke lehet. Orbán Viktor is ezt tervezné Ráhellel? Ne szaladjunk ennyire előre, mert Orbán még fiatalnak érzi magát: alig 61 éves. Hol volt ebben a korában Donald Trump?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK