Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1141 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Kim Dzsong Un is támogatja Orbán Viktort – (megnyugodtunk)

Kenderessy Milán
-
0
Kim Dzsong Un is támogatja Orbán Viktort – (megnyugodtunk)

Észak Korea külügyminisztériuma – kis késéssel – így reagált Orbán Viktor október 23-i beszédére: ”Magyarország miniszterelnöke egy megemlékezésen világossá tette országa álláspontját a szuverenitás megvédésére az Európai Unióval egyre növekvő nyomásával szemben.

A magyar miniszterelnök azt mondta, hogy az Európai Bizottság és az Európai Néppárt közös akciót terveznek a magyar kormány és a független magyar külpolitika megdöntésére.  A magyar miniszterelnök közölte: nincsen szüksége Brüsszel jóváhagyására, hiszen olyan kérdésekben diktál a tagállamoknak, melyek nemzeti hatáskörbe tartoznak. Helyénvaló lenne, ha Brüsszel tisztelné a tagállamok önállóságát. A magyar miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarország nem ijed meg az imperialista fenyegetéstől, és elszántan harcol az ellen, hogy Brüsszel bábállamot csináljon belőle. Végül a magyar miniszterelnök megerősítette, hogy a magyar kormány továbbra is elkötelezett ebben a szabadságharcban” – foglalta össze Orbán Viktor október 23-i beszédét Észak Korea külügyminisztériuma. Putyin orosz elnök júniusban stratégiai együttműködési egyezményt kötött Kim Dzsong Un-nal. Ennek keretében Észak Korea lőszert szállít Oroszországnak, és 12-15 ezer katonát küld az oroszok támogatására.

Orbán Putyin és Trump közös gauleitere?

A magyar miniszterelnök megerősítette: Trump győzelmére számít, és ennek megfelelően irányítja a magyar külpolitikát. Amelynek iránya továbbra is az eurázsiai együttműködés – erősítette meg Minszkben egy nemzetközi tanácskozáson Szijjártó Péter. A magyar külügyminiszter mellett Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője volt a másik díszvendég Minszkben.

Miben állapodhat meg Trump és Putyin? Az ex elnök azt állítja: 48 órán belül békét teremtene Ukrajnában! Fegyverszünet jöhetne létre a jelenlegi front vonalakon, és az USA garantálná: Ukrajna nem lesz a NATO tagja, de egyúttal Washington vigyázna a fegyverszüneti vonalra éppúgy mint Koreában. Ahol 1953 óta csak fegyverszünet áll fenn, béke nincs.

Ebben a helyzetben jöhetne el Orbán gauleiter kora: a magyar miniszterelnök egyesítené Trump és Putyin európai barátait. Ezt a célt szolgálja a Patrióták frakció az Európai Parlamentben, és a magyar-szerb – szlovák hármas szövetség. Orbán Viktor miniszterelnök szívesen bevonná ebbe a hármas szövetségbe Csehországot is, persze csak akkor, ha ott újra Andrej Babisnak hívnák a miniszterelnököt. Aki egykor a KGB összekötő tisztje volt a KGB és a csehszlovák titkosszolgálat között.

Csúcstalálkozó Budapesten

Uniós csúcs lesz, melyen sok más állam vezetői is részt vesznek. Várhatóan megérkezik Mario Draghi egykori olasz miniszterelnök, aki korábban az Európai Központi Bank vezetője volt. A brüsszeli bizottság kérésére jelentésben összegezte az Európai Unió gazdasági helyzetét, és egyre romló versenyképességét a globális piacon.
A magyar diplomácia ezért is választotta a versenyképességet a soros elnökség jelszavának.
Mario Draghi közös hitelfelvételt sürget, és előrelépést az Európai Egyesült Államok felé. Orbán Viktor ezt ellenzi. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök – Orbán politikai szövetségese – viszont helyesli Mario Draghi elképzeléseit. Ha Trump nyer a választáson, akkor az Európai unió lépéskényszerbe kerül. Orbán ebben a zavaros helyzetben akar gauleiter lenni a senki földjén: a magyar miniszterelnök abban bízik: megmenthető az Európa – Oroszország – Kína együttműködés annak ellenére, hogy az USA 2021-ben stratégiai ellenfelévé nyilvánította Kínát és Oroszországot. Orbán bízik Trump támogatásában és abban, hogy a régi – új elnök le se szarja Európát. Hamarosan kiderül: jól számolt-e Orbán, aki sejti, hogyha Kamala Harris jön Washingtonban, akkor neki kampec Magyarországon.

Nincs erős korreláció demokrácia és jólét között

Kenderessy Milán
-
0
Nincs erős korreláció demokrácia és jólét között

Három olyan közgazdász kapta idén a Nobel díjat, akik mind azt állítják: “a jól működő demokratikus intézmények jelentik a gazdasági jólét alapját.” Miért? “Mert ezek a rendszerek nem kizsákmányolják az embereket hanem bevonják őket a döntéshozatalba.” 

Extractive contra inclusive

A tények nem igazolják a három jeles közgazdász állításait – írja Bo Rothstein professzor, aki Svédországban a göteborgi egyetemen tanít. A Social Europe című baloldali lapban összehasonlítja Jamaikát és Szingapúrt.

“Mindkét kis ország a brit birodalom része volt, és szegényen indultak neki a függetlenségnek több mint hatvan évvel ezelőtt.”

A szakértők többsége 1960 körül úgy vélte: Jamaikának jobbak az esélyei. Miért? Mert vannak megművelhető földjei, ásványi kincsei, közel van a világ legnagyobb piacához, az Egyesült Államokhoz. Ráadásul Kuba épp szembefordult Washingtonnal, ezért a turizmusnak nőttek az esélyei. A szigeten nem voltak etnikai ellentétek, a politikai rendszer pedig demokratikus formában indult és meg is maradt annak.

Ezzel szemben Szingapúr nem rendelkezett megművelhető földekkel, nincsenek ásványi kincsei, távol van a fontos piacoktól (1960-ban Kína épp a Nagy Ugrással kísérletezett, amely katasztrófába torkollt, és több millió ember halálát okozta.) Szingapúrban komoly etnikai különbségek álltak fenn, a rendszer pedig autokratikus volt.

Mi a helyzet 60 évvel később?

Szingapúr egy főre jutó GDP-je magasabb mint Svédországé, és tizenkétszer akkora mint Jamaikáé!”

Bo Rothstein professzor rámutat:

“ezalatt a hatvan év alatt Jamaika demokrácia volt, Szingapúr pedig autokrácia – ha nem is túlságosan brutális.”

Miért sikeresebb Szingapúr mint Jamaica?

“Szingapúrnak sikerült hatékony kormányzati rendszert kialakítani, jórészt megszüntetni a korrupciót, és az igazságszolgáltatás jól működik. Ez sajnos Jamaikának nem sikerült. A demokrácia egyáltalán nem garantálja a hatékony államigazgatást és öli meg a korrupciót, épp ellenkezőleg: az új demokráciában gyakran gyenge az államigazgatás és nagy a korrupció” – hangsúlyozza a svéd professzor, aki visszautal Amartya Sen Nobel díjas indiai közgazdászra, aki tényekkel bizonyította: a kommunista diktatúra Kínában hatékonyabban működött a jólét növelésében mint a demokrácia Indiában!

A globalizáció felismerése a fejlődés kulcsa

Szingapúr az elsők között ismerte fel, hogy a világgazdasághoz való alkalmazkodás lehet a számára a kitörési pont. Ez a felismerés az ötvenes évek második felében újdonságnak számított, de Li Kuan Ju miniszterelnök bebizonyította: ez a siker titka! Erre figyelt fel Teng Hsziao-ping Pekingben, aki épp Li Kuan Ju szingapúri miniszterelnök tapasztalataira támaszkodva indította el Kína sikeres reform programját. Mindkét politikus hakka vagyis ahhoz a kínai kisebbséghez tartozik, melyet gyakran hasonlítanak a zsidókhoz, mert szorosan kötődnek egymáshoz és rendkívül nyitottak a világra. Kereskedők és világjárók akadnak közöttük szép számmal. Li Kuan Ju tanulmányait Angliában végezte, Teng Hsziao ping éveket töltött Franciaországban és Oroszországban. Ellentétben a szovjet vezetőkkel, akik nem láttak ki Sztálin csizmájából.

A globalizáció fontosságát Európa is csak későn ismerte fel, Oroszországnak ez mindmáig nem sikerült. A hatalmas erőforrásokkal rendelkező ország így szánalmasan leszerepel a globális gazdasági versenyben. Pedig Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió vezetője az Egyesült Államokban járva még ezt jósolta az ötvenes évek végén:

We will bury you! – eltemetjük önöket!

Kevesebb amerikai drónt kap Ukrajna a Kína ellenes szankciók miatt

Kenderessy Milán
-
0
Kevesebb amerikai drónt kap Ukrajna a Kína ellenes szankciók miatt

Az Egyesült Államok már 2021-ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát, melyet egyre több szankcióval sújt. Párhuzamosan növeli a fegyverszállításokat Tajvanra, amelyet pedig elismert Kína tartományának már 1972-ben amikor Nixon és Kissinger Pekingben járt.

Nemrég kétmilliárd dollár értékben írtak alá fegyverszállítási szerződést Tajvannal. Válaszul Pekingben most megtiltották a kínai cégeknek, hogy olyan olcsó alkatrészeket szállítsanak az USA-ba, melyeket fegyvergyártásra is fel lehet használni. A Skydio, a legnagyobb drón gyártó cég az Egyesült Államokban, jelezte, hogy a közeli jövőben csak kevesebb drónt tud gyártani, mert alkatrészhiánya van. A legtöbb drónt az ukrajnai frontra ez a cég gyártja az USA-ban, ahol jelezték: nem tudják teljes mértékben teljesíteni ígéreteiket Ukrajna ellátására, mert az amerikai fegyverkészletek is leapadtak, a gyárak pedig kapacitás hiánnyal küszködnek annál is inkább, mert a Közel Keletre is egyre több fegyvert szállítanak.

Mi lesz Ukrajnával, ha Trump jön?

Ukrajna új külügyminisztere Montrealban utasította el Donald Trump ötletét, hogy közvetlenül tárgyaljon Putyin orosz elnökkel.

Ehelyett Ukrajna olyan nemzetközi békekonferenciát javasol, melyen immár Oroszország is részt vehetne. A korábbi ilyen találkozóra Oroszországot meg se hívták, így az teljes mértékben eredménytelen maradt.

Zelenszkij elnök elmondta, hogy megtartják az Ukrajna támogatásáról szóló Rammstein konferenciát Németországban  az amerikai elnökválasztás után is. Erre elvben Biden elnök európai látogatása során került volna sor, de a floridai hurrikán miatt ezt elhalasztották. Biden csak egy mini csúcson vett részt Berlinben, ahol német, brit és francia vezetőkkel tárgyalt.

Zelenszkij azt szeretné, ha Ukrajnát meghívnák a NATO-ba, de ezt az Egyesült Államok nem helyesli. Legkevesebb hat másik NATO tagállamnak ugyanez a véleménye – köztük Magyarországnak.

Az észak-koreai katonák megjelenése a fronton ugyanakkor azt eredményezte, hogy az USA immár nem ellenzi: támadó fegyvereinek felhasználását távoli orosz célpontokra is.

Ez lehetővé tenné Moszkva, Szentpétervár és más stratégiai célpontok támadását. Putyin orosz elnök szerint ez a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktus veszélyét idézi fel.

Putyin most azt közölte, hogy Bident támogatta az amerikai választáson, és ezért most Kamala Harrisre szavazna, de ezt azzal indokolta, hogy “olyan szimpatikus a nevetése”.

Trump és az orosz titkosszolgálat viszonya éppúgy tisztázatlan mint Orbán Viktoré.

Egy jól tájékozott brit újságíró könyvében arról írt, hogy a KGB már a nyolcvanas években felfigyelt Donald Trumpra, aki a Gorbacsov korszakban Trump tornyot akart építeni a Vörös tér közelében Moszkvában. A tervből nem lett semmi, de Trumpról állítólag videó készült amikor a szovjet titkosszolgálat által küldött örömlányokkal nem ortodox szexuális tevékenységet folytatott egy moszkvai szállodában, ahol régebben Lenin is megszállt. A brit újságíró szerint a KGB Trump zűrzavaros pénzügyeibe  is beavatkozott – olykor kisegítve a csőd szélére sodródott nagyvállalkozót.

Maga Trump természetesen mindent tagad, de első nemzetbiztonsági tanácsadója el sem foglalhatta helyét a Fehér Házban, mert kiderült róla, hogy túlságosan is jó kapcsolatok fűzik Moszkvához. Trump azt nem tagadja, hogy kiváló a személyes kapcsolata Putyinhoz.

Az ex elnök, ha hatalomra kerülne, akkor azért szeretné gyorsan lezárni az ukrajnai konfliktust, mert szabad kezet kíván kapni a Közel Keleten, ahol Izraellel együtt megrendszabályozná Iránt.

Az elnökválasztást jövő kedden rendezik meg az USA-ban, és egyelőre senki sem tudja megjósolni, hogy Trump visszatérhet-e a Fehér Házban vagy sem?

Az amerikaiak egyre jobban függenek az állami támogatástól

Kenderessy Milán
-
0
Az amerikaiak egyre jobban függenek az állami támogatástól

Mind több amerikai polgár számára jelent fontos bevételi forrást az állami támogatás – állapítja meg az Economic Innovation Group tanulmánya, melyet a választási kampányra időzítettek.

Az elmúlt 50 év során több mint megkétszereződött az állami támogatás aránya a GDP-ben. 1970-ben ez az arány mindössze 8% volt, mára viszont 18%-ra növekedett. Mindez persze messze elmarad az európai normáktól, de figyelemreméltó, hogy az állami támogatás növekedése abban az időszakban következett be amikor a neoliberális áramlat meghatározó volt az Egyesült Államokban, ez pedig kis államot, és csökkenő állami támogatást hirdet. A Biden kormányzat ezzel ellentétesen növelte a támogatás mértékét, mert a Covid pandémia és az utána bekövetkező infláció negatívan befolyásolta az életszínvonalat az Egyesült Államokban is. A Biden kormányzatnak így sikerült elérnie, hogy az egyenlőtlenség nem növekedett tovább az amerikai társadalomban. Trump tanácsadói – köztük a Soros tőzsdei vállalkozásának egykori befektetési igazgatója – azzal vádolják a Biden adminisztrációt, hogy “kommunista tervgazdaságot hozott létre.”

Az amerikai állam 1970-ben 70 milliárd dollárt költött szociális támogatásra míg 2020-ban 6000 milliárdot. Ennek jelentős részét persze az infláció jelenti, de akkor is szembetűnő a növekedés. A probléma az, hogy a központi költségvetés hiánya is rekord magasra emelkedett, és az államadósság meghaladja az éves GDP 100%-át.

Pénzügyi szakértők 60% fölött már aggódnak a szóban forgó állam  egyensúlya miatt, de az USA mint a világgazdaság központi állama, amely a dollárövezetet üzemelteti, kivételt jelent. Kérdés, hogy meddig hiszen jövőre már a törlesztő részlet meghaladhatja az 1000 milliárd dollárt, és ez több mint a hadügyminisztérium, a Pentagon éves költségvetése.

11500 dollár évente

2022-ben egy átlag amerikaira ekkora állami szociális támogatás jutott. Ez persze csak átlag, de szerény megélhetést lehetővé tett az Egyesült Államokban, ha az illetőnek volt valamiféle lakása és egészségbiztosítása. A Covid pandémia a csúcsra járatta az állami szociális támogatást, azóta az összeg kisebb lett, és a részesedés is a GDP-ben. Mi indokolja az állami szociális kiadások növekedését az Egyesült Államokban? Mindenekelőtt a demográfia: a lakosság itt is öregszik, ha nem is olyan gyorsan mint Európában.

2010-ben a 65 év fölötti lakosság a népesség 13%-át tette ki az Egyesült Államokban, 2022-ben ez már 17,3% volt. Az állami szociális kiadások 56%-át az idősebb nemzedékek kapják, ezért is emelkedik gyorsan az összeg. Mindez nem jelenti azt, hogy az idősebb nemzedékek teljes mértékben biztonságban lennének hiszen

az egészségügyi kiadások exponenciálisan növekedtek: 74 milliárdot tettek ki 1970-ben az USA-ban, 2022-ben 4500 milliárd dollárt!

Mindebből az is következik, hogy a nyugdíjkassza is óriási deficittel küszködik éppúgy mint az Egyesült Államok központi költségvetése. Jelenleg a költségvetés hiánya 1800 milliárd dollár, és sem Kamala Harris sem Donald Trump nem tudja: miképp lehetne ezt csökkenteni?

Az állami szociális segélyezést nem lehet csökkenteni, mert mind többen élnek ebből: 1970-ben az USA megyéinek csak az 1%-a jelezte, hogy a lakosság jövedelmének a 25%-a ebből van, mára már a megyék – county – több mint fele ebbe a kategóriába tartozik.

Trump vagy Harris olyan gazdaságot örököl, amelynek a koordinátái nem sok mozgásteret hagynak a döntéshozóknak, akiknek figyelembe kell venniük Washingtonban: a választásokat általában a gazdasági helyzetükkel elégedetlen polgárok döntik el az Egyesült Államokban.

Moszkva fejenként havi 2000 dollárt fizet minden egyes katonáért Észak Koreának

Kenderessy Milán
-
0
Moszkva fejenként havi 2000 dollárt fizet minden egyes katonáért Észak Koreának

12 ezer katona érkezett Észak Koreából Oroszországba, hogy részt vegyen az ukrajnai háborúban – jelezte a dél-koreai hírszerzés. A kijevi titkosszolgálat szerint 500 tiszt van közöttük és három tábornok.

Az észak-koreai katonák egy része már meg is érkezett a kurszki területre, melyet az ukránok néhány héttel ezelőtt részben elfoglaltak Oroszországban. Azért itt vetik be az észak-koreai katonákat, mert a két ország közötti stratégiai együttműködési egyezmény csak kölcsönös védelmet ír elő vagyis az Ukrajna  területén folyó harcokra elvben nem vonatkozik. Más kérdés, hogy Ukrajna területének egy részét Oroszország már a sajátjának tekinti.

A zsoldot természetesen nem a katonák kapják meg hanem az észak-koreai állam, amely permanens deviza szűkében szenved, mert a világ szankciókat alkalmaz vele szemben nukleáris és rakéta programja miatt, melyekkel a duci diktátor állandóan fenyegeti szomszédait sőt az Egyesült Államokat is. Időközben Észak Korea módosította alkotmányát, mely előírta, hogy egyesíteni kell a két Koreát mégpedig kommunista irányítás alatt. Ma már a szuverenitás Észak Korea legfőbb irányvonala – éppúgy mint Orbán Viktornak Magyarországon.

NATO paradoxon

Az Egyesült Államok hadügyminisztere Kijevben kijelentette, hogy az észak-koreai csapatok jelenléte az orosz – ukrán fronton eszkalációt jelent a több mint két és féléve tartó konfliktusban. Az USA hadügyminisztere további támogatást ígért Ukrajnának, de nagy kérdés, hogy ebből mi lesz, ha Trump nyeri az elnökválasztást, mert az ex elnök le akar paktálni Putyinnal az ukránok feje fölött. Az amerikai hadügyminiszter arról nem beszélt Kijevben, hogy miképp fenyegetheti az orosz hadsereg egész Európát hogyha a kurszki területet sem képes visszafoglalni csak észak-koreai katonák felhasználásával.

Legkevesebb hét állam nem kívánja Ukrajna NATO tagságát

– írja a brüsszeli Politico. Magyarország és Szlovákia magatartása már régóta ismert éppúgy mint az USA és Németország tartózkodása, de most három másik tagállam is jelezte: nem aktuális Ukrajna meghívása az észak-atlanti szervezetbe: Belgium  Spanyolország és Szlovénia. Ezenkívül Franciaország és Itália sem lelkesedik Zelenszkij elnök ötletéért, hogy hívják meg Ukrajnát a NATO tagjának. Az észak-atlanti szervezet alapokmánya különben kimondja, hogy háborúban álló államot, melynek a határai nem biztosak, nem lehet felvenni a szervezetbe. Zelenszkij elnök szerint viszont ez jelentene egyedül garanciát arra, hogy a Nyugat megvédi Ukrajna függetlenségét az orosz túlerővel szemben.

Orbán intézete több mint félmilliárd forintot költött Trumpra

Kenderessy Milán
-
0
Orbán intézete több mint félmilliárd forintot költött Trumpra

A Budapesten működő Danube Institute három év alatt félmilliárd forintot fordított  a Batthyány Lajos Alapítványra. Honnan kapta a Batthyány Lajos Alapítvány a sok milliárdos állami támogatást? Rogán Antal minisztériumától, mely egyszerre felügyeli a titkosszolgálatokat és a médiát, melyek szimbiózisa évtizedes hagyomány Magyarországon.

Az Átlátszóból derül ki, melynek működését sasszemmel vizsgálja a Szuverenitásvédelmi Hivatalt ügyködését, melynek nemrég alakított kutatóintézetét Horváth József altábornagy, a titkosszolgálat veteránja igazgatja, aki pályafutását a III/3-as ügyosztályon hadnagyként kezdte meg még a rendszerváltás előtt.

Milyen műveket finanszíroz a Danube Institute a magyar adófizetők pénzéből? Az intézet honlapján nemrég tűnt fel egy tanulmány, melynek szerzője: Melissa Ford Maldonado, aki a Texas Public Policy Foundation politikai igazgatója. Trump elnöksége idején Melissa Ford Maldonado a Fehér Ház tanácsadói csapatában dogozott mint a Belpolitikai Tanács munkatársa. Mostani dolgozatának címe: „A magyar migrációs politika és annak tanulságai Texas számára”. Texas állam sziklaszilárdan áll Trump mögött, a Texas Public Policy Foundation része annak a csapatnak, mely kidolgozza Trump elnöki programját.

A Heritage Foundation Project 2025 programját jelentős mértékben a nemzeti együttműködés rendszerének tapasztalataira építette:

hogyan kell a demokratikus látszat megőrzése mellett korlátlanná és ellenőrizhetetlenné tenni a központi hatalom gyakorlását?

A Heritage Foundation programja olyan heves szakmai kritikát kapott az USA-ban, hogy Trump is kénytelen volt elhatárolódni tőle – szavakban. Kevés kétség van afelől, hogy amennyiben megválasztják, akkor megpróbálja követni Orbán Viktor útját a jogállami normák leépítésében.

A magyar külügy is szép pénzeket fordít Trump támogatására illetve Orbán népszerűsítésére az USA-ban, olykor nem riadnak vissza a nyílt propaganda hazugságoktól sem: a lengyelországi választások idején például azt közölte X-en a washingtoni magyar nagykövetség által finanszírozott amerikai cég, hogy

“Soros György el van szánva arra, hogy megsemmisítse Magyarországot és Lengyelországot, ez ellen fel kell lépnünk!”

Az Orbán kormány pénze nem mindenkinek hoz szerencsét: Tucker Carlsont épp azért rúgta ki a Fox Televízió mert Magyarországon interjúzott Orbán Viktorral és másokkal anélkül, hogy ehhez megkapta volna az őt alkalmazó televízió engedélyét.

Trump barátságát 10 millió dollárért vásárolta meg Orbán Viktor

Legalábbis így értesült Charles Gati, magyar származású amerikai politológus, aki régebben igencsak kedvelte Orbán Viktort. Charles Gati szerint nem állami támogatásból jött össze a 10 millió dollár Trump kampányának támogatására hanem Orbán Viktor hűséges oligarchái dobtak össze ennyit annak érdekében, hogy az USA következő elnökét újra Donald Trumpnak hívják. Nem csoda, hogy Orbán Viktor és hívei ennyire lelkesednek Donald Trumpért: a magyar miniszterelnök Strasbourgban erősítette meg, hogy pezsgőt bontanak, ha Trump nyer.

A demokrata adminisztráció ugyanis el van szánva arra, hogy levegye a sakktábláról Orbán Viktort, és Brüsszel álláspontja ugyanez.

Pénteki rádiós interjújában a miniszterelnök így fogalmazott:

”Brüsszel meg akarja buktatni a magyar kormányt!”

A magyar miniszterelnök mind a mai napig nem fogadta David Pressman nagykövetet, aki személyes jóbarátja Blinken amerikai külügyminiszternek. Orbán Viktor többször is elmondta: nincs B terv arra az esetre, ha nem Trump nyeri az elnökválasztást az Egyesült Államokban.

A Danube Institute legutóbbi konferenciáján egy Trumphoz közelálló újságíró felhívta a magyar miniszterelnök figyelmét, hogy nagyon is szükség lehet B tervre, mert Trump győzelmi esélye maximum 50%. Ezenkívül azt is elmondta Trump közeli ismerőse, hogy a 78 éves elnökjelöltet rendkívüli mértékben megviselte a kampány és különösen a merényletek, ezért szellemileg nincsen csúcsformában.

Kikből állhat a Trump kormány?

A brüsszeli Politico igyekszik megtippelni, hogy az egyszemélyi döntésekhez ragaszkodó Trump kit bíz meg politikának végrehajtásával.

“Olyan Trump körül a légkör mint Észak Koreában: mindenki végtelenül szervilis Mar-a – Lagoban” – írta Lindsey Graham republikánus szenátor arról a floridai villáról, melyet Trump elnöksége idején szívesen használt második Fehér Házként.

Kiből lehet külügyminiszter? Mike Pompeo megőrizte Trump bizalmát, tehát ő folytathatja is a külügyminiszteri poszton. Őt annak idején kétszer is kifogadta Orbán Viktor: egyszer az amerikai külügyminiszter azért lobbizott, hogy orosz földgáz helyett Magyarország vásárolja “a szabadság földgázát” az USA-ból, máskor pedig a Huawei 5G rendszeréről akarta lebeszélni a magyar kormányfőt  – mindkét esetben sikertelenül.

Esélyes lehet a külügyminiszter posztjára még Bill Hagerty republikánus szenátor és Ric Grenell, aki Trump elnöksége idején berlini nagykövet volt.

A pénzügyminiszter  újra Steve Mnuchin lehet, de van két másik jelölt is: Howard Lutnick, a Cantor Fitzgerald pénzügyi befektetési cég főnöke és Robert Lightizer, aki kereskedelmi tanácsadó volt Trump kormányzása idején.

Valamilyen fontos szerepet kaphat a gazdaság irányításában Scott Bessent, aki korábban a Soros pénzügyi vállalkozás befektetési igazgatója volt és Hank Paulson, korábbi pénzügyminiszter, aki jelenleg Kína egyik legfőbb lobbistája Washingtonban.

Trump összeveszett korábbi hadügyminisztereivel, ezért új ember kerül a Pentagon élére. A Politico szerint Mike Waltz, aki szolgált a Pentagonban, és jelenleg Trump tanácsadója nemzetbiztonsági ügyekben, az egyik esélyes, a másik Tom Cotton republikánus szenátor Arkansasból.

Milyen lesz Trump politikája? Ez a legfőbb bizonytalansági tényező. Trump a kampányában sok kemény kijelentést tett, de kérdés: mit akar ebből meg is valósítani.

2016-ban kőkemény kampányt folytatott Kína ellen, majd két évig barátkozott a második számú világhatalom vezetőivel, akik Pekingben a Tiltott Városban fogadták, ahol Trump unokája kínai nyelven köszöntötte Hszi Csin-ping elnököt és nejét. Azután Trump megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen, melyet Biden elnök tovább fokozott. Trump most is mennydörög Kína ellen, de legfőbb pénzügyi támogatója, a világ leggazdagabb embere Elon Musk Kína barát húrokat penget, mert a Tesla legnagyobb gyára Sanghajban működik.

Közeledik-e a magyar diplomácia a BRICS-hez?

Kenderessy Milán
-
0
Közeledik-e a magyar diplomácia a BRICS-hez?

Kazanyban tart csúcstalálkozót a nyugati világgal szembenálló szervezet a BRICS, mely eredetileg Brazíliából, Oroszországból, Indiából, Kínából és Dél Afrikából állt, de időközben sok új állam is csatlakozott hozzá: Egyiptom, Etiópia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek.

Több állam is kérte felvételét: Szaúd Arábia és Törökország is részt vesz a csúcstalálkozón Kazanyban. A török diplomácia arról tájékoztatta az orosz szervezőket, hogy a legmagasabb szinten vesznek részt a csúcson vagyis jelen lesz Erdogan elnök is. Ez azért érdekes, mert Törökország a NATO tagja vagyis a Nyugat katonai rendszerének része. Erdogannal igen szoros kapcsolatban áll Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, aki korábbi elnöki beiktatására magával vitte a fiát, Orbán Gáspárt is.

“Magyarország nem a megfelelő blokkban van”

Ezt közölte a közszolgálati médiában Békés Márton, a Terror Házának tudományos igazgatója, akinek Schmidt Máriával együtt az a feladata Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerében, hogy ideológiai szósszal öntsék le a miniszterelnök mindenkori ténykedését.

A strasbourgi viták következményét Orbán Viktor maga vonta le:

“Brüsszel meg akarja buktatni a magyar kormányt.”

Minthogy a demokrata adminisztráció törekvése hasonló Washingtonban, ezért mondhatta azt Békés Márton, hogy “nem ebben a blokkban van a helyünk.” Ez ugyanaz a reakció mint amilyet Orbán Viktor az Európai Néppárttal szemben tanúsított: kilépett mielőtt kirúgták volna. Ma már deklaráltan Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az első számú ellenfél Orbán Viktor számára Brüsszelben. Minthogy Németország következő kancellárja várhatóan Merz lesz vagyis a CDU-CSU koalíció vezetője, ez nem sok jót ígér a magyar miniszterelnöknek, aki minden reményét Trumpba veti, aki fütyül Európára viszont szívesen átvenné Orbán Viktor autokrata rendszerét. Szijjártó Péter már tizenegyszer járt Oroszországban azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát, így nem csoda, ha

az Amerikai Népszava orosz ügynöknek nevezte a magyar külügyminisztert.

A BRICS pontosan október 22-23-án ülésezik Kazanyban. A magyar forradalom 1956-ban épp azt a nemzeti egységet mutatta fel, hogy jóformán senki sem kíván a szovjet blokkhoz tartozni Magyarországon. Nagy Imre miniszterelnök be is jelentette a kilépést a Varsói Szerződésből. Válaszul megérkeztek a szovjet csapatok, és Nagy Imrét felakasztották. Orbán Viktor épp Nagy Imre temetésén vált országosan ismert politikussá amikor kiadta a jelszót 1989-ben: ruszkik haza! Azóta Orbán politikája egy cseppet megváltozott, de Magyarország helyzete aligha: a miniszterelnök nemigen rendezhet népszavazást arról, hogy akartok-e a keleti blokkba tartozni?!…

CIA figyelmeztetés Magyarországnak

Kenderessy Milán
-
0
CIA figyelmeztetés Magyarországnak

Az amerikai terrorelhárítás arra figyelmeztette a magyar kormányt, hogy merénylet készülődik október 23-ra. A TEK köszönte szépen az információt, és el is fogott néhány potenciális terroristát Budapesten a Legenda söröző előtt a XVI-ik kerületben.

A kapcsolat tehát működik az USA-val annak ellenére, hogy Orbán Viktor még mindig nem fogadta David Pressman nagykövetet, aki viszont rendszeresen bírálja őt és kormányát elsősorban Kína és oroszbarát politikája miatt.

Korábban a CIA az osztrák terrorelhárítást figyelmeztette a készülő terrorakcióra, melyet Taylor Swift bécsi koncertjére időzítettek. A koncertet lemondták, mert az osztrák terrorelhárítás nem vállalhatta a kockázatot.

Raskó György: miért nem buktatja le a CIA Orbánt?

Az egykori agrár államtitkár, aki jelenleg nagyvállalkozó és Magyar Péter tanácsadója, az eset kapcsán azt a kérdést tette fel a Facebookon, hogy

“hajlamos vagyok azt gondolni, hogy a CIA mindent tud, valószínűleg azt is, hogy az Orbán kormány, a Fidesz politikusai, a NER lovagok mit csinálnak, hol dugják el a vagyonukat, hol vesznek ingatlanokat? Elég pontosan tudhatják, hogy hol a lopott lóvé? Miért nem akarja nyilvánosságra hozni ezt az amerikai kormány?”

Majd kérdéseit így folytatja Raskó György, Magyar Péter tanácsadója, a Facebookon:

”lehet, hogy az Orbán család és barátainak pénzmenekítése csak városi legenda? Lehet, hogy Putyin sem zsarolja a vezért? Jó lenne tudni, hogy mi az igazság!”

A magyar titkosszolgálatok és a Szuverenitásvédelmi Hivatal épp ezt a titkot őrzi a legjobban. Tunézia bukott diktátora családjával és vagyonával együtt Szaúd Arábiába menekült 2010-ben, és ott is élt háborítatlanul egészen nemrég bekövetkezett haláláig, mert Szaúd Arábia nem adja a hozzá menekülőket az USA-nak. Ugyanez a helyzet az öböl menti emírségekkel is, velük igen jó Orbán kapcsolata. A magyar miniszterelnök menekülő útja lehet Szerbia vagy Azerbajdzsán is, mert mindkét állam vezetőjével igen szívélyes kapcsolatot ápol a magyar miniszterelnök.

Ami az amerikai titkolózást illeti: a CIA nyilvánvalóan engedélyre vár a korrupciós dokumentumok közzétételével. Ha Washingtonban úgy döntenek: Orbánnak mennie kell, akkor kinyithatják a dossziét, melyben nemcsak korrupciós dokumentumok lapulnak hanem információk Orbán és Putyin kapcsolatairól is. Ezeknek a közzététele morális alapot teremthetne Orbán Viktor leváltásához. A magyar miniszterelnök azértis imádkozik Trump választási győzelméért, mert, hogyha marad a demokrata adminisztráció, akkor Washington levadászhatja őt túlságosan is jó orosz és kínai kapcsolataiért.

10 ezer észak-koreai katona készül Ukrajnába

Kenderessy Milán
-
0
10 ezer észak-koreai katona készül Ukrajnába

Zelenszkij ukrán elnök jelentette be a tízezer észak koreai katona érkezéséről szóló információt, elmondta azt is, hogy a tisztek egy része már meg is érkezett Ukrajna oroszok által megszállt területére.

Putyin júniusban járt Észak Koreában, ahol stratégiai együttműködési egyezményt írt alá Kim Dzsong Unnal, aki tavaly hosszú ideig vendégeskedett az orosz Távol Keleten. Észak Koreában többezer fiatalt hívtak be katonának jelezve, hogy 1,4 millióan készek a hazát szolgálni, hogyha erre szükség van. Észak Korea felrobbantotta azokat az utakat, melyek Dél Koreával kötik össze. A két Korea között nincs békeszerződés, 1953-ban fegyverszünetet kötöttek miután Sztálin halála után Moszkva békülni akart az Egyesült Államokkal. Ukrajnában Donald Trump hasonló fegyverszünetet tervez amennyiben november első keddjén megválasztják az Egyesült Államok elnökének.

Orbán: Zelenszkij tervével nem lehet győzni!

A magyar miniszterelnök beszélt az ukrán államfő győzelmi tervéről is szokásos pénteki rádiós interjújában.

“Ennek a vége vereség lesz, most itt állunk. A másik 26 ország döbbenten hallgatta Zelenszkij beszédét az uniós csúcstalálkozón” – mondta a magyar miniszterelnök, aki minden bizonnyal tévedett hiszen Zelenszkij bemutatta győzelmi tervét az Egyesült Államokban is, ahol azt elég szkeptikusan fogadták. Brüsszelben és a többi európai fővárosban is pontosan tudják, hogy Ukrajna nem áll győzelemre, de azzal is tisztában vannak: Ukrajna nem tudja átvészelni a telet, ha nem kapja meg azt a 45 milliárd eurós támogatást, melyet az elkobzott orosz vagyon kamataiból akar átutalni az Európai Unió Kijevnek. Ezt viszont akadályozza a magyar diplomácia, amely ezzel Putyin és Trump kezére játszik. Míg a demokrata adminisztráció Washingtonban és az Európai Unió erősíteni kívánja Ukrajnát, hogy ellen tudjon állni az orosz nyomásnak addig Orbán Viktor – Trumppal együtt arra törekszik, hogy meggyengítse Zelenszkij elnököt.

Győzelmi tervében az ukrán elnök emlékeztetett arra:

Ukrajna azért szerelte le nukleáris arzenálját, mert Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy Britannia és Németország garantálta a határait. “Putyin nem támadta volna meg Ukrajnát hogyha atomhatalom maradtunk volna”

– mutatott rá teljes joggal Volodimir Zelenszkij.

Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor ezt mondta: ”A fordítás miatt lehettek árnyalatnyi különbségek, de nekem nem úgy tűnt, hogy az ukránok atomhalommá szeretnének válni. A lehetőség azonban rémisztő. Egy ilyen létező vagy nemlétező ukrán terv pánikszerű hullámokat vetne Európa szerte. Mindenki azt érzi, hogy az európai háború berobbanása már a kanyarban van, ezért ezt tisztázni kell” – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki hozzátette:

“mindenkinek háborús stratégiája van, nekünk békestratégiánk.”

Arról nem beszélt, hogy miért van vészhelyzet egyedül Magyarországon az ukrajnai háború miatt az Európai Unióban. Arról sem tett említést a magyar miniszterelnök, hogy Trump azért akar békét Ukrajnában, hogy Izraellel együtt megrendszabályozza Iránt. A közel-keleti konfliktusban a demokrata adminisztráció és az Európai Unió követeli a békét míg Benjamin Netanjahu – Trump támogatásával tovább folytatná a háborút, amely már több mint egy éve tart, és éppúgy megnyerhetetlen mint az ukrajnai konfliktus.

Óriási üzlet a Párduc tank, melyet Zalaegerszegen is gyártanak majd

Kenderessy Milán
-
0
Óriási üzlet a Párduc tank, melyet Zalaegerszegen is gyártanak majd

A német Rheinmetall és az olasz Leonardo kedden együttműködési megállapodást írt alá közös vállalat alapításáról, mely tankokat gyárt majd a többi között Zalaegerszegen is.

A német és az olasz cég 50-50%-ban részesedik a vállalkozásban. A tervek szerint a Párduc tankok különböző változatait Németországban és Magyarországon gyártják míg a végső összeszerelés Olaszországban lesz La Spezia városában. Armin Papperger, a Rheinmetall főnöke szerint 23-24 milliárd eurós megrendelésre számítanak. Az ok: az ukrajnai háború, ahol a drónok villámgyorsan pusztítják el a harckocsikat.

A Rheinmetall főnökét megpróbálta meggyilkolni az orosz titkosszolgálat

Az amerikai és a német kémelhárítás közösen akadályozta meg, hogy a Rheinmetall főnökét megöljék az orosz hírszerzés erre szakosodott hivatásos gyilkosai. Moszkvában állítólag Putyin elnök személyesen adott erre parancsot, mert rendkívüli mértékben zavarja őt, hogy a Rheinmetall tankjai és lőszerei  milyen intenzív szerepet játszanak az ukrajnai frontokon. Még jobban zavarja Putyint, hogy a Rheinmetall tankjait immár Ukrajnában is összeszerelhetik.

A NATO brüsszeli központjában nagyon is komolyan veszik az orosz gyilkossági és szabotázs kísérleteket:

„Nagyon is hiszek abban, hogy az oroszok szabotázs akciókat hajtanak végre Nyugaton, melyek olykor emberek életébe is kerülhetnek. Mindennek stratégiai következményei is vannak”

– hangsúlyozta egy magasrangú NATO tisztviselő, aki a CNN tudósítójának nyilatkozott. Washingtonban a Nemzetbiztonsági Tanács nem nyilatkozott a konkrét ügyről, de szóvivője hangsúlyozta:

”Az USA intenzíven együttműködik NATO szövetségeseivel ezen a téren is. Tisztában vagyunk azzal, hogy az oroszok szabotázs akciókat szerveznek Nyugaton, de ez nem tart vissza minket attól, hogy támogassuk Ukrajnát.”

Biden amerikai elnök a tervek szerint a múlt héten Rammsteinben találkozott volna európai vezetőkkel, hogy megvitassa velük az ukrajnai háborút, de ezt elhalasztották a floridai hurrikán miatt. Berlinben ezen a héten szűkebbkörű csúcsot rendeznek az ukrajnai háborúról: ezen az amerikaikon és a németeken kívül a britek és a franciák vesznek részt. A francia hadügyminiszter jelezte: bár Párizs 3 milliárd eurós katonai támogatást ígért idén Ukrajnának, de ennél csak kevesebbet tud adni költségvetési problémák miatt. “Valamivel több mint 2 milliárd eurós támogatást tudunk idén nyújtani Ukrajnának” – jelentette ki a védelmi miniszter Párizsban.

123...1152. oldal a 115-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség