Silvio Berlusconinak nem kell többé tartásdíjat fizetnie volt feleségének, sőt visszakövetelheti azt a 60 millió eurót, amelyet eddig adott neki – így döntött egy milánói fellebbviteli bíróság.
Silvio Berlusconi Fotó: MTI/EPA/Alessandro Di Meo
A bíróság figyelembe vette a legfőbb olasz bírói testület, a semmítőszék májusi állásfoglalását, miszerint
válás esetén a családfenntartó házastárs nem köteles a korábbival azonos életszínvonalat biztosítani volt partnerének, csak olyat, amely anyagi függetlenséget biztosít neki.
A volt olasz miniszterelnök és felesége, Veronica Lario egykori színésznő 2009-ben szakított, miután kiderült, hogy Berlusconi rendszeresen fiatal lányokkal (sokszor prostituáltakkal) tartott „unga-bunga” partikat, majd elment egy lány 18. születésnapi bulijára – miközben a saját gyerekei hasonló ünnepségére nem.
Veronica Lario Fotó: MTI/EPA/Daniel Dal Zennaro
A válást formálisan csak 2014-ben mondták ki . A bíróság előbb havi 3 millió, majd 1,4 millió euró tartásdíjat ítélt meg az exfeleségnek, akivel a most 81 éves milliárdos vállalkozó és politikus 22 éven át élt együtt.
A milánói fellebbviteli bíróság úgy döntött, hogy a 61 éves exfeleség nem szorul eltartásra, mert
16 millió eurója van bankban, tulajdonosa egy 78 millió eurót érő ingatlancégnek, és nála vannak a családi ékszerek is.
A bíróság ítélete nem vonatkozik arra a havi 2 millió euróra, amelyet Berlusconi 2009-es szétköltözésük és 2014-es válásuk között fizetett ideiglenes tartásdíjként.
Veronica Lario még fellebbezhet, a legfelsőbb bírói fórumhoz. Ha megteszi, a milánói bíróság döntését felfüggesztik. Egyelőre még nem jelentette be, mi a szándéka.
Silvio Berlusconi egyébként öt éve Francesca Pascale volt televíziós show-girllel él együtt, aki 49 évvel fiatalabb nála
A pesti zsidónegyed közepén, a Spinoza Színházban rendeztek egy beszélgetést Vona Gáborral. Beszélt a Magyar Gárdáról, a párt és saját maga változásairól, arról, hogy mit köszönhet Orbán Viktornak, és arról is, hogy őt is megkeresték Orbán állítólagos külföldi bankszámláinak történetével. Azt is mondta, ha meleg lenne, vállalná. Az MSZP-vel és a DK-val nem fogna össze.
Vona Gábor MTI Fotó: Krizsán Csaba
Vona Gábor azzal kezdte a beszédét, hogy tudja, hogy okozott felháborodást a meghívása, és nem is gondolta, hogy eljutnak idáig. Azt mondta: az a célja, hogy beszélhessen arról,
„amit mi néppártosodásnak hívunk, a sajtó cukikampánynak nevezett el”.
Szerinte utóbbi jelző arra utal, hogy ez egy taktikai lépés, de szerinte belső, lelki változásról van szó – mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy ez mennyire hiteles. Szerinte több „kritikus olyan pillanat volt”, amikor bizonyítani tudták, hogy megváltoztak.
Úgy érzi, hogy Orbán már tőle jobbra áll. 2013-tól indítja a „néppártosodási” folyamatot, akkor „érezte azt először”, hogy ezen az úton kell menni, ami szerinte akkor „irracionális” volt, mert a radikalizmus erősödött Európában. Azt is mondta: a 2010-es Vona Gábornak tetszene, amit a kormány most csinál, a mostaninak nem tetszik. Ahogy fogalmazott:
„A jelenlegi Orbán Viktor olyan, mint a 2010-es Vona Gábor, én meg úgy érzem picit magam, mint a ’98-as Orbán Viktor, legalábbis a gondolkodását tekintve.”
Felidézte, hogy régebben Fidesz-tag volt, és tagja volt Orbán Viktor polgári körének. Azt mondta: azért hagyta ott, mert „hiteltelennek” tartotta, azt látta, hogy „ő valójában nem az, akinek mutatja magát”.
Beszélt a Magyar Gárdáról is: azt mondta, amikor 2010-ben gárdamellényben ment be az Országgyűlésbe, az akkor önazonos volt, de „az ember változik”, és
most valószínűleg már nem venné fel a gárdamellényt.
A Magyar Gárdát egyértelműen nem ítélte el, inkább jobb- és baloldali megosztottságról beszélt. A mellényét amúgy elajándékozta. Elismerte, hogy a gárda az ő ötlete volt, de szerinte a Gyurcsány-kormánnyal szemben hozták létre, „nem egy ilyen szélsőjobboldali dolognak indult”, és azt mondta, nem sikerült uralni a kiváltott hatást.
Azt is mondta:
köszönetet mond Orbánnak, hogy megtanította tisztelni a demokráciát, a demokratikus értékeket,
mert megtapasztalta, hogy milyen az, amikor nincs.
Vona Gábor, ahogy fogalmazott, „nagyon örül” annak, amikor melegnek nevezik, mert ez azt jelenti, hogy „nincs más érv”.
„Nem az volt a bántó, hogy én homoszexuális vagyok, mert ha az lennék, akkor vállalnám”
– mondta. Szerinte az őket szélsőségességgel vádoló kormány a homofób kártyát használta ki. Ők továbbra is várják „a homoszexuális emberek” szavazatait, és azt szeretnék, hogy ők is jól érezzék magukat Magyarországon.
Beszélt arról is, hogy az elszámoltatást a „feje tetején”, „a pókháló közepén” kell kezdeni, vagyis Orbán Viktornál. Örülne, ha „akár az oroszok, akár a svájciak, akár az amerikaiak” előállnának valamivel Orbánról, mert szerinte amíg ez nem történik meg, addig zsarolható, ami nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Azt állította, hogy őt is megkeresték azzal, amivel Gyurcsány Ferencet, miszerint svájci bankszámlákról adnának információkat – azt nem tudja, hogy ugyanazok keresték-e meg, „ilyen értelemben ezt nem beszéltük még át”. De, ahogy fogalmazott,
„Aztán nem lett semmi belőle.”
Bizonyítékot ugyanis nem mutattak, ő nem is találkozott velük, csak egy üzenetet kapott „nyugat-európai irányból”, ami neki blöffszerűnek tűnt. Ugyanakkor azt is mondta:
„nagy tétben mernék fogadni arra”, hogy Orbánnak volt svájci bankszámlája.
Szerinte az Orbán-kormánynak voltak jó intézkedései, amelyeket nem változtatna meg, ilyen a költségvetési hiány kordában tartása, a családtámogatási rendszer, és megtartaná a határon túliak szavazati jogát is. Megszüntetné viszont a korrupciót és a sajtómanipulációt.
„Az M1-et én már csak Migráns 1-nek hívom”
– mondta. Az Orbán-kormány bűnei közé sorolta a szakpolitika teljes mellőzését, ugyanakkor jó dolognak tartja, hogy az állam nagyobb szerepet vállal az oktatásban.
Beszélt Hosszú Katinkáról is, szerinte az egész magyar társadalom sikeresebb lenne, ha az ő modelljét, tudatosságát követné.
Szegedi Csanádról azt mondta, „ez egy fájdalmas történet”, és nem tudja, mi van vele. Nem örült annak, hogy elment a pártból, hiszen barátok voltak. Szerinte nem a zsidó származása miatt távozott, hanem egy uniós vesztegetési ügy miatt. Azt mondta,
egy másik Jobbik-tag is megkereste, hogy ő is zsidó származású,
neki azt mondta: „semmi gond, megyünk tovább”.
A Duna-parti Holocaust-emlékmű cipőibe beleköpő jobbikos képviselőt szerinte azért nem rúgták ki a pártból, mert nem a büntetés, hanem a „fejlődés” irányába akart menni. Szerinte lehet változni, és a Jobbikot nem szabad „néhány ilyen extrém megnyilvánulás” alapján megítélni. „Ugye nem gondoljuk, hogy egymillió náci van Magyarországon?” – kérdezte.
„Nem jönnek se kommunisták, se fasiszták.”
Toroczkai Lászlóról azt mondta, szükség van rá a pártban, mert sikeres polgármester, és komoly tapasztalatai vannak a migrációs válság kezelésében. Tagadta, hogy szélsőjobboldali lett volna az a lengyel felvonulás, ahol felszólalt. Szerinte valódi probléma a migráció, bár a Soros-kampányhoz hasonlóan „túl van tolva”.
Az ellenzéki összefogásról is beszélt, szerinte nemcsak az MSZP és a DK nem akar összeállni a Jobbikkal, hanem ők se velük.
Az LMP-vel és a Momentummal viszont más a helyzet,
velük szerinte lehet konstruktív párbeszédet folytatni, és jó viszonyt ápol Szél Bernadett-tel és Hadházy Ákossal is. (Hadházy Ákost megkérdeztük, mit gondol a Jobbik-LMP összefogásról, itt elolvashatja, mit mondott.)
A képviselőház megszavazta a nagyarányú adócsökkentést javasló adótörvény tervezetét, de még a szenátusban is szavazni fognak róla.
A képviselőház 227:205 arányban szavazta meg az 1400 milliárd dolláros adócsökkentést javasló törvénytervezetet, amely az elmúlt három évtized legnagyobb arányú adócsökkentését jelentené.
A szavazás előtt Donald Trump is a kongresszus épületébe érkezett,
ahol zárt ajtók mögött a republikánus képviselőcsoporttal tanácskozott, Paul Ryan házelnök pedig beszédben buzdította a törvényhozókat. A házelnök szerint a gazdaság „messze a lehetőségei alatt teljesít, évi 1-2 százalékos akadozó növekedéssel”. Azt mondta, hogy az átlag-amerikai családok mindegyike, jövedelmétől függetlenül, élvezi majd az adócsökkentés előnyeit.
Több republikánus képviselő is nem-mel szavazott a javaslatra,
a The Hill szerint összesen 13-an. Ennek ellenére simán meglett a többség.
A törvénytervezet egyszerűsíti a bonyolult adórendszert, csökkenti a jövedelmiadó-sávok számát, jelentős adócsökkentést javasol mind az egyéneknek, mind a vállalkozásoknak, számos adó-jóváírási formát megszüntet és kedvezőbbé teszi a családok és a családi vállalkozások adózási feltételeit.
A demokraták szerint viszont a javaslat csak a gazdagokat segíti.
A szenátusban egyelőre bizottságokban tárgyalják a törvénytervezetet és a jövő heti Hálaadás után tervezik a szavazást. Egyelőre hat szenátor, köztük John McCain és a jövőre visszavonuló Bob Corker és Jeff Flake szavazata még nem biztos – mindannyian Trump ellenfeleinek számítanak a párton belül. Lindsey Graham szenátor a Foxnak azt mondta:
„Ha ezzel elbukunk, végünk van, a republikánus többség nem létezik többé. És ez valószínűleg a párt végét is jelenti majd”.
Márpedig a 100 fős szenátusban 52 republikánus képviselő van, vagyis, ha a hatból ketten a törvény elfogadása ellen szavaznak (feltéve, hogy a demokraták egységesen ellenzik), akkor már nem lesz meg a többség.
Húsz, az Old Vic színházban dolgozó ember vádolta meg zaklatással Kevin Spacey-t. A színház vezetése bocsánatot kért, hogy ilyesmi megtörténhetett.
A zaklatási ügyek 1995 és 2013 között történtek, ám ezek közül korábban mindössze egyetlen ügyről szerzett tudomást a színház vezetése. A most bejelentést tevők mindegyike férfi volt, és egyikük sem számolt be szexuális erőszakról.
A színház szerint azért nem robbant korábban a botrány, mert
Kevin Spacey körül egyfajta kultstátusz alakult ki, ez tartotta vissza az áldozatokat.
Spacey 2004 és 2015 között volt a színház művészeti igazgatója. A mostani igazgató, Matthew Warchus azt mondta: a felmerült vádak sokuk számára megrázó és felkavaró újdonsággal szolgáltak. Szerinte „helytelen, igazságtalan és felelőtlen lenne azt állítani, hogy a színházban mindenki tudott Spacey viselkedéséről”.
A színház bocsánatot kért azért, hogy olyan környezetet hozott létre, amelyben ilyesmi előfordulhatott, és ígéretet tett arra, hogy ezen változtat.
A Harvey Weinstein hollywoodi producer botránya nyomán elindult lavina október végén érte el Kevin Spacey-t, akit először Anthony Rapp vádolt meg azzal, hogy a nyolcvanas években, 14 éves korában szexuálisan zaklatta.
Azóta
a sztár több további áldozata is megszólalt,
köztük a Netflixnél forgatott House of Cards (Kártyavár) nyolc alkalmazottja, akik ugyancsak szexuális zaklatással vádolták. A Netflix válaszul először bejelentette, hogy felfüggeszti a hatodik évad forgatását, majd kirúgta Spacey-t, és a Gore Vidal amerikai íróról szóló, Spacey-vel készült életrajzi filmet sem mutatja be. A világ összes pénze című Ridley Scott-filmből pedig kivágták jeleneteit és Christopher Plummerrel forgatják azokat újra.
A színész közben bejelentette, hogy kezelésre van szüksége, és visszavonult a nyilvánosság elől.
Aktuálissá vált a paksi számlák kifizetése, de lehet, hogy a kormány idővel olcsóbb hitelre cseréli az orosz kölcsönt, megkérdeztük Hadházy Ákost az esetleges LMP-Jobbik együttműködésről, kormányinfót tartott Lázár, más is csökkentené Tállai után a benzinárat, Izrael együttműködne arab országokkal, meghalt Cseke László – összefoglaljuk a nap legfontosabb eseményeit.
Az oroszok dönthetnek a paksi 4000 milliárd forint kifizetéséről
Forrás: Wikimedia Commons
Tizenöt év alatt kell lebonyolítani a paksi atomerőmű új blokkjának építésével kapcsolatos kifizetéseket, utófinanszírozásban, a számlák szinte hihetetlenül bonyolult rendszerben jutnak el a kiállítástól a kifizetés fázisába. Csak az orosz fővállalkozó bólinthat rá véglegesen a kifizetésre. 4000 milliárdnyi közpénzről van szó.
Lázár János ugyanakkor azt mondta: lehetséges, hogy
a Paks II-re kapott orosz kölcsönt a részletek folyamatos visszafizetésével cseréli olcsóbb hitelre
a kormány.
Lehet-e együttműködés az LMP és a Jobbik között?
Lesznek ellenzéki pártok, amelyekkel együtt lehet működni, ezt az LMP társelnöke Hadházy Ákos mondta a Független Hírügynökségnek. A Jobbikkal való partnerséget, amelyet Vona Gábor vetett fel, nem akarta kommentálni.
Az Unió nem ad pénzt a magyar kerítésre
MTI Fotó: Soós Lajos
Az Európai Bizottság nem fizeti ki Magyarországnak a déli határkerítés költségeinek a felét – közölte Lázár János a kormányinfón. Azt is mondta, hogy
a kormány megvétózza a Lengyelország ellen tervezett uniós eljárást.
Az, hogy az amerikaiak támogatnák a független magyarországi médiát, szerinte beavatkozás a magyar ügyekbe.
Tállai után mások is csökkentenék a benzin árát
Nem sokkal azután, hogy Tállai András képviselő (mellesleg pénzügyi államtitkár és a NAV elnöke) „elintézte”, hogy választókerületében, Mezőkövesden olcsóbb legyen a benzin, a KDNP szóvivője, Hollik István is bejelentette, hogy megvizsgálná saját választókörzetében az üzemanyagárakat.
Hidvéghi Balázs a Fidesz szóvivője azt mondta:
nem tudja megmondani, hogy hány kormánypárti képviselő fordult a Molhoz
A lengyelek és magyarok több demokráciát akarnak egy felmérés szerint
A V4 tagállamaiban súlyos gondok vannak a nemzeti kormányok és a parlament iránti bizalommal – derül ki egy felmérésből, amelyet a Visegrád Alapítvány készített a tagállamok kormányainak megbízásából.
Az Eurobarométer egész Európában készült felmérése szerint
a magyarok mindössze 39 százaléka, a lengyelek harmada és a szlovákok negyede bízik az aktuális kormányban. Ezt is alulmúlja Csehország,
ahol a kormányban alig 18, a parlamentben 12 százalék bízik.
Az EU, amelyet Prágában, Budapesten és Varsóban a vezetők oly szívesen bírálnak, a csehek 30, a szlovákok 43, a lengyelek 44 és a magyarok 46 százalékának a bizalmát bírja.
Izrael hajlandó más arab országokkal együttműködni Irán ellen
Gadi Ejzenkot Forrás: Wikimedia Commons
Izrael hajlandó megosztani hírszerzési értesüléseit a mérsékelt arab országokkal annak érdekében, hogy szembeszálljanak Iránnal – ezt mondta Gadi Ejzenkot, az izraeli hadsereg vezérkari főnöke egy arab hírportálnak adott interjúban.
Ez volt az első eset, hogy hivatalban lévő izraeli vezérkari főnök egy arab nyelvű médiumnak adott interjút.
Franciaországba megy a libanoni miniszterelnök
Két napon belül Franciaországba utazik Szaúd-Arábiából Szaad Haríri libanoni miniszterelnök, mielőtt hazamegy, hogy hivatalosan is benyújtsa lemondását. Emmanuel Macron francia elnök szerint a meghívás néhány napra szól, nem jelenti azt, hogy az emigrációba vonulás lehetőségét ajánlották volna fel.
Horrorisztikus körülmények között élnek a menedékkérők Líbiában
Rabszolgavásárt rögzített a CNN nem messze Tripolitól, Líbia fővárosától. 500-700 dinárt kérnek egy-egy erős, munkaképes rabszolgáért. Az ENSZ értékelése szerint borzalmas körülmények között élnek a bevándorlók Líbiában.
Meghalt Cseke László
Cseke László, eredeti nevén Ekecs Géza, a Szabad Európa Rádió egykori szerkesztője és műsorvezetője 90 évesen halt meg. Műsora, az 1959-ben indult Teenager Party a hatvanas-hetvenes években sokak számára szabadságot, és a nyugati kultúrához való hozzáférést jelentette.
Letiltottak egy popsztárt Egyiptomban, mert a Nílussal viccelt
Betiltotta az egyiptomi zenészszakszervezet Serin Abdel-Vahab popsztár fellépéseit, mert szerintük becsmérlő megjegyzést tett a Nílusra egy koncertjén az Emirátusokban. A koncerten ugyanis készült egy videó, amelyen az énekesnőtől egy rajongója a sztár „Ittál-e valaha a Nílus vizéből?” című számát kéri, mire ő viccelődve azt válaszolja, hogy
Az egységes informatikai rendszer ügyében zajlik nyomozás.
November másodikán Budai Gyula adott be írásbeli kérdést Polt Péternek címezve, amelyben azt írta, hogy az Európai Bizottság a 2007-13-as gazdasági ciklus ellenőrzésekor talált szabálytalanságokat. 28,4 milliárd forint összegű szerződésekről van szó.
Azt írta: „A kifogásolt időszakban a néhai szocialista képviselő, Komáromi András által alapított Welt 2000 Kft.-vel
a megállapodásokat állami részről a később a Gyurcsány Ferenchez köthető Altus vezetői, így a volt miniszterelnök felesége, Dobrev Klára, valamint Heil Péter kötötték meg.”
A rendszernek az volt a funkciója, hogy a 2007 és ’13 között Magyarország számára rendelkezésre álló uniós pénzek kifizetésének informatikai hátterét biztosítsa. Az EMIR-en (Egységes Monitoring- és Informatikai Rendszer) különösen jelentős összeg, mintegy 12 ezer milliárd forint folyt át.
Az Európai Bizottság jelentése szerint a Miniszterelnöki Hivatal, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és Nemzeti Fejlesztési Ügynökség összesen nyolc vállalkozási szerződést kötött a céggel az EMIR megalkotására, működtetésére, valamint a továbbfejlesztésére – és
egy szerződést leszámítva hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytattak le.
Nyilvános ajánlat nem volt, csak a Welt 2000 Kft-t hívták meg, így ez a cég nyert.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban feljelentést tett az ügyben. Budai Gyula most a nyomozásról érdeklődött, Polt Péter legfőbb ügyész pedig válaszolt. Azt írta, eddig iratok beszerzése és azok elemzése folyt, de tanúk kihallgatását tervezik.
Ezután derülhet ki, milyen irányban halad majd a nyomozás.
Izrael hajlandó együttműködni és megosztani hírszerzési értesüléseit a mérsékelt arab országokkal annak érdekében, hogy szembeszálljanak Iránnal – ezt mondta Gadi Ejzenkot, az izraeli hadsereg vezérkari főnöke egy arab hírportálnak adott interjúban.
az első eset, hogy hivatalban lévő izraeli vezérkari főnök egy arab nyelvű médiumnak adott interjút.
Többek között arról beszélt, hogy Izrael nem akarja megtámadni a Hezbollahot, de azt akarják, hogy vonuljanak ki Szíriából, Iránnal együtt.
Amikor pedig megkérdezték tőle, hogy Izrael a közelmúltban megosztott-e információkat Szaúd-Arábiával, azt mondta:
„Nyitottak vagyunk arra, hogy szükség esetén megosszuk értesüléseinket.”
A szunnita Szaúd-Arábia és a síita Irán között az utóbbi időben több ügy miatt is fokozódott a feszültség. Izrael és Szaúd-Arábia között nincsenek diplomáciai kapcsolatok, Irán viszont Izraelt tekinti a fő ellenségnek.
Izraeli vezetők már többször utaltak rá, hogy Irán erősödése és egyes régióbeli országok emiatti aggodalma újfajta érdekegyezést hozhat létre. Ez a helyzet szerintük akár diplomáciai átrendeződéshez is vezethetne a térségben, ahol eddig csak két arab ország kötött békét Izraellel.
Kitalált név, melyhez csak egy jellegzetes hang tartozik. A hidegháború idején szinte minden magyar ismerte „a Csekét”, miközben 30 éven át (1959-1989) senki sem látta. Milliók hallgatták műsorát. A rock-pop-beat korszak fiataljai rajongtak érte.
Count Basie interjút ad a Szabad Európa Rádiónak – a jobb szélen Ekecs Géza
A volt rádiós kollegák néhány éve egy müncheni kávézóban jöttek össze beszélgetni, nosztalgiázni, amikor Géza felhívta figyelmünket, hogy a pincér srác magyar, így a rendelést magyarul tehettük meg. Majd a srác Gézához fordult: „… és Laci bácsi?..” – kérdezte. Nem értettem, miért hívja a srác Gézát „Laci bácsinak”? A válasz nem késett: Magyarországon Gézát a hangja után mindenki így hívja, hiszen ő a „Cseke László”.
Géza (azaz Ekecs Géza László, Budapest, 1927. március 24.) élete és munkássága összeforrt a Rádióval. Mondhatni: életműve azonos a Rádió történetével. A kezdetektől a megszűnésig.
1951-ben az elsők között érkezett Münchenbe, az alakuló Rádióhoz. Mint fiatal (24 éves) újságíró a monitoring osztályon dolgozott. Ez az osztály figyelte a hazai (magyar) adások híreit, amit leírtak, majd a fontosabb infókat azonnal továbbították az amerikaiakhoz, ill. a nyelvi osztályokhoz. Jól és gyorsan kellett gépírni.
1956 őszén Géza megnősült és bajor feleségével Velencébe ment nászútra. Október 23-án este jött a telefon: Pesten kitört a forradalom. Az ifjú férj és arája azonnal vonatra szállt és másnap reggel már a müncheni stúdióban gépelte a Budapestről jövő híreket. Izgalmas tíz nap várt reá. Első kézből kapni és hallani az otthoni események szinte minden pillanatát. Aztán eljött november negyedike, vasárnap hajnal, a forradalom leverésének pillanata. Elmondása szerint még ma is libabőrős lesz, ha azokra a percekre gondol.
1959-ben az egyik szerkesztői értekezleten András Károly mesélte, hogy nem bír a két tizenéves lányával, akik állandóan kislemezeket vesznek és egész éjjel a luxemburgi rádiót hallgatják (a paplan alatt). Minden tiltás ellenére rendületlenül hallgatták az amerikai rock-zenét. Valami hasonló műsor talán sikeres lehetne Magyarországon is.
A javaslat megvalósítását Gézára, a „kis Ekecs”-re bízták. Géza azonnal belefogott a műsorkészítésbe. Egyetlen bökkenő volt: Géza dadogott. Igaz, nem mindig. Iszonyatos önfegyelemmel alakította ki sajátos „beszédtechnikáját”, a jellegzetes Cseke hanglejtést. Volt szerencsém látni, amikor nagy koncentrálással, arcizma megfeszítésével mondta el hibátlanul a két szám közti szöveget. Általában amerikai, angol slágereket játszott, viszont a Teenager Party szignálja egy akkori német „slágerfilm” zenéje volt: Teenager Melodie. Ezzel is jelezni akarta, hogy az adás Münchenben készül, ahol a német fiatalok is előszeretettel „majmolják az amcsikat”.
Hátrahagyott családját – különösen a mamáját – féltve álnevet választott. Elmondása szerint Remarque adta az ötletet, akit valójában Kramer-nek hívtak, majd visszafelé (és franciás írással) olvasva lett világhírű író. Így lett az Ekecs-ből, Cseke. Majd hozzá a második nevét (László) kezdte használni.
Az 1959. májusban indult műsorára azonnali visszajelzés (feedback) nem volt. Kb. egy év múlva jött a hír, hogy Magyarországon nagy siker Ekecs műsora. A Rádió müncheni központjában is mindenki Gézáról kezdett beszélni. Közben a Vasfüggöny túloldalán a pártállam „pénzt, paripát nem kímélve”, hihetetlen hazug, lejárató hadjáratba kezdett. A budapesti pártapparátus nem tudta megemészteni, hogy egy politikamentes zenei műsorért rajong a szocialista Magyarország fiatalsága. Egymás után jelentek meg a rágalmazó cikkek. A Népszabadság politikai újságírói: Pintér István és (a későbbi „kékfényes”) Szabó László irányításával propaganda film is készült, amiben a „nép ellenségének” állították be nemcsak Gézát és műsorát, de a hallgatókat is. Szabó Münchenben is megjelent, és mivel nem engedték be a Rádió épületébe, telefonon jelentkezett be Géza lakásán. Ez a történet nagyon megviselte Gézát, olyannyira, hogy 1989 után sem keresték a kapcsolatot egymással. Géza mindenre és mindenkire nyitott volt, például felkereste a magyarországi zavaróállomásokat, ill. azok egykori személyzetét. Olyan baráti kapcsolatba került az öt évvel később (1964) indult „konkurenciával”, Komjáthy Györggyel, hogy a 90-es években közös műsorokat is vezettek. Miközben hagyománnyá vált, hogy Géza Karácsonyra dísznaptárt küld egykori budapesti vetélytársának.
A Teenager Party sikere alapozta meg Géza különleges szerepét a Rádió további életében. Rendkívül fogékony volt az újra, a modernre, a technikára, a rádiózásra. Rövid időn belül a lemezlovasból a magyar osztály kulcsfigurája lett. A rádiózáshoz senki sem értett annyira, mint „az Ekecs”. A műsorok kialakítása, „hallgathatósága” érdekében mindig és mindenki kikérte a véleményét, ha másért nem, legalább egy szignál erejéig. Nevéhez fűződik a legnépszerűbb magazinműsor, a (könnyed hangvételű, szórakoztató) Forgószínpad. Érdekesség: a Forgószínpad szignálja (Happy days are here again = újra itt vannak a boldog napok) ugyancsak Géza ötlete volt. Ez jól kifejezte a Rádió elhivatottságát: a hallgatókat pozitív életérzéssel eltölteni, derűs, könnyed, de tartalmas műsorokkal feledtetni az otthoni hétköznapok nehézségeit.
A rádiózás a hírversenyről szólt – ennek alapja a gyors tájékoztatás – azaz mindenről elsőként értesíteni a hazai hallgatóságot. Géza szervezte meg a „helyszíni közvetítéseket”, melyek többsége a müncheni stúdióban készült, amerikai és német tévék segítségével, amiket azonnal („élőben”) magyarul ismertettek a hallgatók felé. A bérlista szerint a magyar osztály teljes létszáma (kisegítő személyzettel együtt) maximum 100 fő volt, a budapesti rádiónál pedig több mint kétezren dolgoztak. Ennek ellenére szinte mindenben megelőztük a budapesti rádiót. A verseny fölényt a megbízhatóságon kívül az is erősítette, hogy politikailag, ideológiailag nem voltunk megkötve. Például: a müncheni olimpián (1972) az izraeli sportolókat ért hajnali terrortámadásról szinte azonnal és folyamatosan tájékoztattuk hallgatóinkat. Ezzel szemben a budapesti rádió jelentette, hogy „véres esemény történt az olimpiai faluban”, majd csak valamikor a délután folyamán számoltak be az ott történtekről, pedig a tudósítóik a helyszínen voltak. Budapest ugyanis nem tudta eldönteni: palesztin szabadságharcosok vagy arab terroristák a támadók.
Ugyancsak politikai okokból napokig megpróbálták elhallgatni a csernobili katasztrófát (1986), ezzel késleltették a lakosság felkészítését a sugárveszélyre. A hiányt mi, a SZER pótolta.
Géza jóvoltából hallgatóink mindenhol ott voltak, fültanúi lehettek a világban történt eseményeknek, legyen az Holdra szállás, a prágai tavasz és annak leverése, vagy a lengyel szükségállapot, stb. Géza, mint amerikai állampolgár, 1989 júliusában kísérte el George H. W. Bush amerikai elnököt Budapestre. Ez volt az első akkreditációja a Vasfüggöny mögé és egyben az első alkalom édesanyja sírjának meglátogatására. Megjegyzendő, Géza édesanyja számtalanszor kérte, hogy engedjék ki fiához, a pártállam azonban (bosszúból) megtagadta ennek teljesítését.
A budapesti SZER iroda stúdiójának berendezésével is Gézát bízták meg. Szerencsés ember, hiszen a frontvonalból élhette át a hidegháborút, ami az 1989 után születtek (ma huszonévesek) számára csak elbeszélésekből ismert történelem. Gazdag életút.
Az európai rádiózásban egész más szerepet töltött be a könnyűzene, mint a tengerentúlon. Európában nem voltak kimondottan zenei adók, minden állami volt, csak a 70-es években terjedtek el a magán-, a kereskedelmi-, ill. reklámadók.
Az első (tán egyetlen) zenei adó a középhullámon (208) sugárzott Radio Luxemburg volt, mely angol nyelven szórakoztatta a legújabb slágerek iránt érdeklődőket. A másik, az amerikai katonáknak szóló rádióállomás az ultrarövidhullámon (FM – URH) sugárzó AFN (American Forces Network), illetve annak nyugat-berlini adója a RIAS (Rundfunk im amerikanischen Sektor)
Az első magyar nyelvű rockzenei műsort a Szabad Európa Rádió sugározta, rövidhullámon.
A Teenager Party megjelenését (1959) követően, egy középhullámon jelentkező jugoszláviai adó (Radio Novi Sad) „Futótűz” című zenei műsora hódított. A hetente egyszer, péntek este, jelentkező egyórás műsort az újvidéki Szkopál Béla szerkesztette, aki valójában a luxemburgi rádió harsány lemezbemutatóját próbálta „magyarosítani”. Szkopál remek érzékkel, rengeteg hangeffektussal és mókás szövegekkel tarkította műsorát, de zenei anyaga nem vetekedhetett a müncheni stúdióval, ahova közvetlenül Amerikából érkeztek gyakorlatilag naponta a legújabb lemezek. A 60-as évekre valóságos iparág alakult ki a gomba módra szaporodó előadók, együttesek és általában három perces dalaik népszerűsítésére. A gonosz (és buta) ideológiai gyűlölettel teli budapesti hatalomnak öt évébe tellett (1964), amíg a primitív, hazug propaganda helyett a lemezlovas Komjáthy Györgyben megtalálta Cseke ellenszerét. Komjáthy előnye volt, hogy műsorát rákapcsolták az addig kizárólag a rendőrség által használt frekvenciára, az URH-ra. Ezen a hullámhosszon sokkal tisztában lehetett hallani (és magnóra felvenni) az így lejátszott számokat.
A Gézához Münchenbe özönlő lemezekkel azonban nem lehetett versenyezni. Ráadásul Géza időben felismerte, hogy a „csak belső használatra” (Not for Sale) feliratú lemezekhez csatolt kísérőlevelek bemutatták az előadókat is. Ezek a közlések igen népszerűvé tették a SZER műsorát. Innen tudtuk meg, hogy például mi a Beatles tagok kedvenc étele. Vagy, hogy a los angelesi születésű Herb Alpert mamája magyar származású, aki fiának nyolcadik születésnapjára vett egy trombitát. Géza tette népszerűvé a „Hullámok hátán lovagló madár” (Surfin’ Bird) című számot, mely Magyarországon kivül sehol sem ért el ekkora sikert, hiszen az USA-ban a slágerlista 4. helyénél magasabbra nem jutott.
A hanglemezipar oly változatos lett, hogy fiatal, zeneszerető és zeneértő műsorvezetőket kellett alkalmazni. Így lett a jazz-műsorok sztárja Záboji B. Péter (Erdei Péter). Aztán saját műsorral jelentkezett Balogh István (Bárdi István), Hódi Jenő (Dobos Ákos), majd Téri Attila (Zsolnai Hédi fia). Közben az „újvidéki srác” (Szkopál Béla) is a SZER munkatársa lett Ábel Pál néven. Géza remek érzékel engedte és segítette, hogy munkatársai egyszemélyes (16-os) stúdiójában készítsék műsoraikat. Sőt, még egy amerikait is bevett a „csapatba”, az AFN-től elcsábított Rick Demarest-t, ezzel igen színessé téve a magyar osztály zenei műsorát.
A Teenager Party sikerén felbuzdulva a SZER többi osztálya is a délutáni órákat a fiatal, zenerajongó hallgatóknak szentelte. A cseh(szlovák) osztály népszerű műsorvezetője volt Karel Kryl, aki eredetileg pol-beat énekes volt, és a Prágai Tavasz (1968) leverése után érkezett Münchenbe. Ugyancsak nagy név volt a román osztályon a tragikus sorsú Cornel Chiriac, valamint Andrei Voiculescu. Végül, de nem utolsósorban meg kell említenem Gildát, a bolgár osztályról, akinek zenei és kulturális rock-pop-beat műsoraiért rajongtak hazájában. Géza is szeretettel beszélt „Dzsildá”-ról”, kinek szerkesztőségi ajtaján ez állt: Gilda (Koeves) Karoly ( Джилда Карол). A bolgáron, németen és angolon kívül tökéletesen beszélt magyarul. Édesapjának (Károly) dohánygyára volt Bulgáriában, ahonnan 1948-ban az államisítás elől menekültek Budapestre, aztán 1950-ben Gilda Bécsbe szökött az amerikai övezetbe, és onnan tovább Münchenbe.
Géza „keltetőnek” nevezte a köréje gyűlt fiatalokat, akiknek megengedte, hogy a 16-os stúdióban önállóan készítsék műsoraikat. Azon kevesek közé tartozom, akiknek ez megadatott. Tőle tanultam meg a jelzők nélküli újságírást, a rádiófónikus műsorszerkesztést, valamint, hogy a hallgatóra kell hagyni az események megítélését, elvégre mi csak közvetítők vagyunk, közérthető módon továbbítjuk a történéseket. („hogy Mari néni is megértse”). Ebben volt és van Géza igazi nagysága.
Remélem, sikerült bemutatnom Csekét és azt a kort, korszakot, ami a 60-70-80-as évek fiataljainak világa volt a Vasfüggöny mindkét oldalán. Egy életmű köszöntésének szántam e sorokat. Géza, vedd úgy, hogy előtted tiszteleg a XX. század második felének magyar ifjúsága. Isten éltessen 90. születésnapodon.
Két napon belül Franciaországba utazik Szaúd-Arábiából Szaad Haríri libanoni miniszterelnök, mielőtt hazamegy, hogy hivatalosan is benyújtsa lemondását.
Haríri november 4-én, Szaúd-Arábiában jelentette be, hogy lemond tisztségéről, mert félti az életét, illetve mert Irán és az általa támogatott síita terrorszervezet, a Hezbollah rátette kezét az országára. Libanonban sokan azt gondolják, hogy a szaúdiak kényszerítették Harírit a lemondásra, és házi őrizetbe is helyezték.
Emmanuel Macron francia elnök tegnap azt jelentette be, hogy meghívta Franciaországba Harírit, miután telefonon beszélt vele és Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökössel. Macron azt mondta, hogy
a meghívás néhány napra szól, nem jelenti azt, hogy az emigrációba vonulás lehetőségét ajánlották volna fel.
Michel Aún libanoni elnök a Twitteren azt írta: reméli, véget ér az ország politikai válsága azzal, hogy Haríri elfogadta a francia meghívást.
In Hungary one doesn’t have to worry about Russian fake news and disinformation because Hungarians are fed the same by their own government, writes Hungarian Spectrum:
Two days ago the foreign ministers of the European Union met in Brussels with Federica Mogherini, the EU high representative for foreign affairs and security policy, presiding. She asked the ministers to support her request to increase human and financial resources “to fight against disinformation and propaganda coming from abroad,” in particular from Russia. According to newspaper reports, “nobody inside the room was opposed to beefing up the task forces involved in such an undertaking.” This unanimity is quite a change from only a few months ago, when the European Council blocked a similar proposal.
The initiative for a joint European effort to combat Russian interference in the political processes of member states came from a Romanian member of the European Parliament, Siegfried Mureșan, who suggested in May that funds for that use be included in next year’s EU budget. It was high time to pay more attention to the problem. Russia has a small army of hackers and trolls. By contrast, the EU’s task force that concentrates on the eastern front has 15 employees and the one that focuses on the Western Balkans and the Arab-speaking world is even smaller than that.
For some time Russia has been active in Europe as well as in North America. For instance, Russian hackers got hold of nine gigabytes of e-mails from Macron’s campaign. Macron complained to Putin at their first meeting in May about Russia Today and Sputnik, financed by Russia’s defense ministry, which attacked Macron’s En Marche! Movement. But Russia’s cyber weapon against the West has proved to be very effective, and Putin has no intention of curbing his hackers’ activities.
Good examples of Russian manipulation can be seen in the Catalonian independence referendum and Brexit. Spanish Foreign Minister Alfonso Dastis announced that his government had confirmed that a propaganda campaign intended to destabilize Spain came from Russia and Venezuela. They used Twitter, Facebook, and other internet sites to publicize the separatist cause and swing public opinion to support it.
Researchers at the University of Edinburgh identified 419 accounts operating from the Russian Internet Research Agency (IRA) that attempted to influence British politics. Russian hackers also spread anti-Islamic sentiments in Great Britain after the recent terrorist attacks. According to The Guardian, hundreds of paid bloggers work around the clock at IRA “to flood Russian internet forums, social networks and the comments sections of western publications—sowing disinformation, praising the country’s president, Vladimir Putin, and raging at the west.” On Monday Theresa May addressed the issue in a speech, saying that Russia’s actions were “threatening the international order on which we all depend.”
The latest complaint came today from the Netherlands. Kajsa Ollongren, minister of the interior, accused Russia of attempting to influence public opinion in the Netherlands by spreading fake news and misinformation. She stated that her country is being “monitored by Russia’s security services which constantly search for opportunities to undermine it in ways that are easy, anonymous, fast and cheap.” She came up with specific examples, one of which was using a group of Ukrainian émigrés with Russian sympathies to try to tilt Dutch public opinion towards a no vote in the referendum on the EU-Ukraine Association Agreement—which was, in fact, rejected in 2016.
Today Sergey Lavrov, Russia’s foreign minister, answered these accusations. “We are quite accustomed now that some of our partners in Europe and across the ocean apparently have no better things to do than blaming our media or branding them as foreign agents. Apparently, the explanation is that people in the capitals, from which such accusations come, be that Madrid or London, are facing numerous unresolved domestic problems. And, probably, get into such sensationalized fits of hysterics to draw the attention of their voters away from their inability to solve those problems,” reported Russia Today.
Hungary’s attitude to Russian internet propaganda shows the usual ambivalence. In May 2017 the European People’s Party held its conference in Malta, where the Fidesz members of the party voted with the majority in condemning “Russian disinformation undermining Western democracy.” Two months later, however, in Budapest, the Fidesz members of parliament rejected a proposal identical with the one Fidesz MEPs voted for. The opposition party LMP translated the text of the EPP statement into Hungarian and turned it in as their own proposal. The document didn’t even get to the floor. It died in committee.
At the November 13 meeting of EU foreign ministers, Szijjártó, along with all his colleagues, voted for the expansion of EU efforts to defend against the systematic cyberattacks on EU member countries. But this piece of information didn’t make it to the Hungarian media. Foreign Minister Szijjártó gave a quick press conference in the intermission, during which he assiduously avoided talking about Russian cyberattacks and concentrated instead on the migrant issue. He also complained bitterly about Ukrainian atrocities against Hungarian symbols in Berehove/Beregszász, where someone took off the Hungarian flag from town hall and put a dirty shirt on Sándor Petőfi’s statue. This anti-Hungarian incident is probably a response to Hungary’s recent treatment of Ukraine.
Hungary has been preoccupied with Ukraine ever since Kiev passed an education law stating that minority students will be able to learn all subjects in their own language in the first four grades but, starting with grade five, with the exception of one or two subjects, the language of instruction will be Ukrainian. Péter Szijjártó said that Hungary will veto all of Ukraine’s moves to strengthen its ties to the European Union. Hungary’s first opportunity to isolate Ukraine came at the end of October when Hungary vetoed a planned December 6 meeting of the NATO-Ukraine Commission. The NATO-Ukraine Commission is a decision-making body responsible for developing relations between NATO and Ukraine and directing cooperative activities between them. Sputnik reported the good tidings that “Hungary announced that it will block Ukraine’s aspirations to integrate into NATO.” In the meantime, Russian hackers and trolls are incredibly active in Ukraine. In Hungary one doesn’t have to worry about Russian fake news and disinformation because Hungarians are fed the same by their own government.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
