Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Turulos és Nagy-Magyarországos iskolai füzetek a gyerekeknek

A Kucsák-naptár után ismét politikai tartalmú kiadvánnyal véteti magát észre a XVIII. kerületi fideszes vezetésű önkormányzat. Ezúttal politikai tartalmú küllemű iskolai füzeteket adott a városrész diákjainak.

Kerületi diákok rajzaiból készült iskolai ingyenes füzetcsomagokat oszt ki Budapest XVIII. kerülete. Ezek egy része ideológiai tartalmú ábrázolásokat tartalmaz (például turulos-nagy-magyarországos képek) – derül ki a Népszava cikkéből. Az apropó Mátyás király megkoronázásának 560. évfordulója, ezért az uralkodót megmintázó rajz is található a füzeteken.

Minden kerületi diák (összesen 8700) tíz-tíz darab füzetet kap a fideszes többségű és vezetésű önkormányzattól. Ahogyan az Pestszentlőrinc-Pestszentimre helyhatóságának  hírében olvasható, már ötödik éve adnak ingyenes füzetcsomagokat gyerekrajzokkal. A hivatalos fotón a politikumot nem tartalmazó borítók láthatók. Az árat nem közölték, a Népszava Galgóczy Zoltán egy rádióinterjúját idézve nyolcmillió forintot ír. Ez több, mint 900 forint csomagonként.

Forrás: bp18.hu

Haszontalan dolog az ideológia erőltetése, a hazaszeretet nem ezen múlik – mondta el a Független Hírügynökségnek Petrovai László (Párbeszéd) önkormányzati képviselő. Mint mondja, minden évben téma a testületben a füzetek ügye, és az ellenzék mindig elmondja, hogy nem értenek egyet ezzel. Szerintük inkább olyan

utalványt kellene kiosztani, amely a helyi üzletekben váltható be,

amivel a kerület kiskereskedelmét segíthetnék. Mindemellett minden szülő maga dönthetné el, mire költi gyereke számára.

Rengeteg füzet megmarad minden évben, mert például a felső tagozaton nagy méretű, A/4-es formájú füzeteket kérnek a diákoktól – mondta Petrovai, maga is két gyerek édesapja. A füzetek minősége se tökéletes – tette hozzá a korábbi évek tapasztalatából; az idei csomagot csak a jövő héten veszik át.

A XVIII. kerület nem először hívja fel magára a figyelmet furcsa kiadvánnyal. Tavaly decemberben 43 ezer példányban készíttetett az önkormányzattal 2018-as naptárat Kucsák László parlamenti képviselő, állítólag 30 millió forintért. A kiadvány csaknem minden oldalán az ő képe díszeleg. Sőt, még a keresztrejtvény is őt ábrázolja.

Forrás: 444.hu

Segítünk a megfejtésben. Az is Kucsák László. Az áprilisi választáson egyébként Kucsákot meglehetősen nagy fölénnyel (46:39 százalék arányban) legyőzte Kunhalmi Ágnes (MSZP).

Kerestük az önkormányzat vezetését. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy Ughy Attila polgármester szabadságát tölti. Felajánlottuk a reagálás lehetőségét másnak. Eddig csak szóban adtak, de ennek közlését nem engedélyezték. Írásos választ ígértek későbbre.

Macron nem enged a gyűlöletkeltőknek

0

Nyílt harccá válik lassan az ellentét Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor között. Orbán a szélsőjobboldali olasz belügyminiszterrel, Matteo Salvinivel való találkozója után is Macronnak üzent, mondván, két tábor van az Európai Néppárton belül, az egyiket a francia elnök vezeti, aki „fel akarja robbantani” a Néppártot, és a migrációt támogatja.

Korábban valóban voltak arról hírek, hogy Macron egy új, centrista pártszövetséget tervez, amelyhez több frakcióból, a baloldaltól, a liberálisoktól és a Néppártból is csábítana pártokat. A francia elnök válaszolt is a magyar miniszterelnök kijelentésére, azt mondta:

Orbán és Salvini jól teszik, ha őt tekintik közös ellenfélnek,

ő ugyanis nem fog engedni azoknak, akik gyűlöletkeltést népszerűsítenek, és nem hajlandóak a szolidaritásra.

Ebben a kérdésben egyébként az olasz és a magyar kormány között is komoly ellentét feszül, bármennyire is bevándorlásellenesként határozzák meg magukat mindketten. A valóban frontországnak számító Olaszország ugyanis azt szeretné, ha a többi uniós tagállam kötelező jelleggel venne át tőlük menedékkérőket, amelyik pedig erre nem hajlandó, attól meg kellene vonni szerintük az uniós forrásokat.

Éppen ezért, a Political Capital szakértője, Zgut Edit elemzésében azt írja: Orbán és Salvini látványos szövetsége ellenére sem valószínű, hogy a szeptember 20-ra, Salzburgba tervezett informális uniós csúcstalálkozón az olasz és a magyar kormány egy oldalon áll majd migrációs ügyben.

Ugyanakkor, áll Zgut Edit elemzésében, mindkét politikus xenofób, nacionalista alapon sürgeti az uniós elit leváltását, Salvini pedig

„egy antiglobalista, euroszkeptikus és bevándorlásellenes páneurópai szövetség”

létrehozását is tervezi. A Liga eleve nem tagja a Néppártnak, potenciális szövetségeseivel most is egy frakciót alkot az Európai Parlamentben: ez a Nemzetek és Szabadság Európája. A tagjai közé tartozik például a német Afd, az osztrák Szabadságpárt, vagy Marine Le Pen és Geert Wilders pártja – vagyis olyan politikusok, akik szemében Orbán Viktor hősnek számít.

Zgut Edit szerint az Orbán-Salvini találkozó időzítése is egyfajta üzenet volt a Néppártnak. A magyar kormányfő ugyanis komoly zsarolási potenciállal rendelkezik: a néppárti frakcióban sok a fideszes képviselő, és ők mindig fegyelmezetten szavaznak, tehát a Néppártnak szüksége van a Fideszre.

Orbán, a kellék

0

A Salvini–Orbán-csúcs ideológiája nem más, mint lezavarni egy belpolitikai célokat szolgáló külügyi találkozót: ez az új trend. Már nemcsak Donald Trump találkozik ilyen szándékkal az észak-koreai diktátorral – javarészt értelmetlenül, hiszen azóta is inkább a fordítottja történik annak, amit vártunk – elindult ez a trend Európában is – írja Feledy Botond a pozsonyi Új Szóban.

Ennek fényében könnyebb értelmezni, hogy az olasz belügyminiszter, egyben miniszterelnök-helyettes, aki a közvélemény-kutatásokban immár lassan az élre álló Liga tömörülés elnöke, Matteo Salvini miért találkozott kedden a magyar miniszterelnökkel Milánóban. A választásokon a második helyen végző Salvini azóta a politikusi népszerűségi lista élére került, köszönhetően a folyamatos kampányüzemmódnak. Bár az olasz parlament gyakorlatilag nem tudott elfogadni új törvényeket; koalíciós partnerével, az Öt Csillag Mozgalommal sem felhőtlen a viszonya; az ígéretek közül is számos teljesítetlen maradt, de ez az olasz szavazókat egyelőre nem tántorította el.

Salvini menekültellenes retorikája miatt sikeres, ehhez kellék számára Orbán Viktor – állapítja meg az Új Szó publicistája, aki szerint Slvini és Orbán biztosan egyetérthet abban, hogy a határoknál kell az embertömegeket megállítani. Ez az, ahol Salvini is mutatott a választóinak eredményeket, még ha küzd is a hazai igazságszolgáltatással ebben az ügyben. Ami megosztja őket, az nem annyira a menekültkvóták ügye – hiszen a menekültek újraosztásáig egyikük sem kíván eljutni –, hanem a soron következő európai parlamenti választások közeledte.

A magyar miniszterelnök igyekszik a Merkel–Macron-duótól minél távolabbra pozícionálni magát, és egy bevándorlásellenes koalícióval átvenni az Európai Néppárton belül a többséget. Csakhogy eközben Salvini is meghirdette a maga, immár európai Ligáját: ő szeretne lenni a felkent európai radikális vezető. Mindketten ugyanarra törekednek, és ebben egy ideig akár még segíthetik is egymást, egy ponton viszont eljöhet a konfrontáció. Ez persze nem annyira Milánóban, mint Brüsszelben várható, bő fél év múlva.

Ahogy az a minapi magyar nagyköveti értekezleten a külügyminiszter, Szijjártó Péter szavaiból is kiérezhető volt: a rövid távú érdekkövetést zászlóra tűző országok konfliktusai gyorsan eszkalálódnak. Hiába panaszkodott a miniszter, hogy milyen súlyosan érintheti a magyar gazdaságot az amerikai–kínai–uniós vámháború, ez az „America first” gondolkodás következménye, amelyet szövetségeseivel együtt az elejétől kezdve kétségekkel kéne szemlélnie Magyarországnak, nem pedig lelkendezni felette.

Feledy Botond következtetése: a kompromisszumkultúrát hangosan és büszkén elutasító vezetők nehezen fognak egymással együttműködni. A következményekért pedig megint csak egymást fogják vádolni, ami viszont egy ördögi kört eredményez: hiszen ezzel újra a maguk erősebb érdekérvényesítését fogják sulykolni. Nehéz biztató jeleket találni arra, hogy fordulat nem csak a gödör legalján lehet.

Az EU és a Habsburg monarchia

A liberális rend megőrzéséhez a szervezetnek az eddiginél többet kell felmutatnia, mert a túl bonyolult intézmények, a nem túl tehetséges biztosok, a pazarló agrárpolitika visszásságai, a hozzá nem értő nemzeti kormányok, mind-mind ellene dolgoznak. 

Az Economist arra figyelmeztet, hogy az EU vezetői sokat tanulhatnak abból, miként bomlott fel az osztrák-magyar birodalom éppen 100 évvel ezelőtt. Merthogy az unióra is a szétesés veszélye leselkedik. Az észak leválik a délről, a keletiek másodrendű állampolgárnak érzik magukat, külső hatalmak az „oszd meg és uralkodj” módszerét próbálják bevetni.

A populista olasz kormány arra készül, hogy megküzdjön Brüsszellel a költségvetési szabályok felrúgása miatt és új, nacionalista tömböt kíván létrehozni az EP-ben. Az autokrácia teret nyer Magyarországon és Lengyelországban.

A Monarchia bukásának legfőbb tanulsága, hogy soha ne vedd biztosra egy multinacionális tömb hűségét. A Habsburgok viszonylag sok jogot adtak az alattvalóknak, de amikor az 1. világháború miatt bekövetkeztek az első nehézségek, kiderült, hogy a cserébe kapott lojalitás erősen korlátozott, miután az állam nem tudta teljesíteni az ígéreteit. Nem volt élelmiszer és üzemanyag. Így nem sokan siratták a rendszert, amikor annak vége lett. Félő, hogy a mai EU még törékenyebb: az életszínvonal ugyan magas, de a gyökerek gyengék. Ahogy egy amerikai szakértő fogalmaz: attól kell tartani, hogy sokan egyáltalán nem értik, mennyire fontos az uniós tagság.

A liberális rend megőrzéséhez a szervezetnek az eddiginél többet kell felmutatnia, mert a túl bonyolult intézmények, a nem túl tehetséges biztosok, a pazarló agrárpolitika visszásságai, a hozzá nem értő nemzeti kormányok, mind-mind ellene dolgoznak.  De szükség van a közös célra is, erősíteni kell az egyértelműbb európai identitást. Paul Lendvai úgy érzékelteti a helyzetet, hogy a szociáldemokrácia romokban, a liberálisok egymással vitáznak, a kereszténydemokratákból kihal a keresztény érzés. Ezért jobb volna, ha együttműködnének, mivel visszatérnek a múlt szellemei.

Meg vannak számlálva az óraátállítás percei

0

Jean-Claude Juncker még ma az Európai Bizottság elé viszi az évenként kétszeri óraátállítás megszüntetését. Amennyiben a bizottság elnökének javaslatát elfogadják, akkor hamarosan búcsút mondhatunk a számítások szerint gazdasági előnyökkel járó, ám nagyon sokak számára kellemetlen óraátállításnak.

 

A nyári időszámítás egy olyan, széles körben elfogadott rendszer, melyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Az elnevezés onnan ered, hogy ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik. A nyári időszámítás szabályait az Európai Unió 1996-ban egységesítette, majd 2001-ben irányelvben rögzítette.

Előnyök

Kezdetben csupán azért javasolták, mert a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehet vele megtakarítani. Használata azonban más előnnyel is jár. Az egy órával hosszabb természetes világítás előny mindazoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, strandolnak, vagy a kertjükben dolgoznak. Előny az is, hogy hosszabb ideig végezhető értékteremtő munka szabadtéri munkahelyeken. Az előnyök közé sorolják, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma. Mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, ezért a bűncselekmények száma is csökkenhet.

Hátrányok

Az óraátállításnak azonban hátrányos következményei is vannak. Az ellenzők szerint az óraátállításból eredő energiamegtakarítás nem jelentős, miközben az emberi egészségre, közérzetre rövid távon hátrányos hatású az óra átállítása.

Ráadásul kényelmetlen, és zavart okoz a különféle berendezések óráinak átállítása évente kétszer – igaz, a legtöbb modern elektronikus készülék ezt automatikusan elvégzi.

A szezonális depresszióban szenvedőknek kedvezőtlen, hogy a reggelek újra sötétek és ezt szerintük nem ellensúlyozza, hogy esténként tovább van világos.

Mikor állítjuk át az órákat?

Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Ennek megfelelően minden évben más dátumra esik, de az átállítás napja mindig vasárnap. Magyarországon márciusban helyi idő szerint 2 órakor előre, októberben nyári idő szerint 3 órakor vissza kell állítani az órákat.

Meghátrált a kormány az éheztetett menekültek ügyében

0

Mint arról a Független Hírügynökség többször is beszámolt, egy július elejétől érvényben lévő szabályozásd értelmében a magyar állam nem köteles gondoskodni a déli határion felállított tranzitzónában tartózkodó menekültek ellátásáról.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy csak a nők és a gyerekek kapnak enni, a felnőtt férfiak nem. Néhány nappal ezelőtt Iványi Gábor, a Magyar Evangélikus testvérközösség vezetője megpróbált élelmiszert juttatni a tranzitzónában éhező embereknek, ám a hatóságok nem engedélyezték, hogy átadja a nekik szánt léelmiszert: kenyeret, hzaklat és almát.

Iványi ezt követően Gréczy Zsolt DK-s országgyűlési képviselő társaságában ment a határra. Kérését ekkor már nem utasították el, s átadhatták a magukkal vitt élelmiszercsomagokat.

Most Iványi Gábor levélben tájékoztatta a segítőket, támogatókat, valanint a nyilvánosságot, hogy a petíciók és a támogatások gyűjtését szeptember 3-án felfüggesztik.

Mint írja, „ennek egyik oka, hogy időközben a kormány meghátrált, és a hírek szerint enged (a Helsinki Bizottság Strasbourg irányában tett lépéseinek következtében is) embertelen álláspontjából. Miután az ügy jogi háttere változatlanul tisztázatlan, figyelmünk nem lankadhat, amíg jogszabályokkal is ellenőrizhető módon nem kötelezik magukat a hatóságok arra, hogy minden menedékkérőt emberségesen kezelnek, és az elemi igényeiket (étkezés, stb.) figyelembe veszik.”

Mivel az országgyűlési képviselők bejuthatnak a határzónába, eddig főleg velük együttműködve tudtak a felajánlásokból adományokat bejuttatni. Iványi Gábor arra kéri a képviselőket, hogy folyamatosan ellenőrizzék a hatóságok munkáját.

A Magyar Evangéliumi Testvérközösség a jövőben is figyelemmel kíséri az események alakulását, és ahogy tudnak, segítséget nyújtanak.

Van következménye, ha Szijjártó bekéret egy nagykövetet? Szavazzon!

0

Szijjártó Péter ezúttal a svéd nagykövetet kérette be a minisztériumba, miután a diplomata és több svéd miniszter is bírálta a magyar kormányt.

Ön szerint lesz ennek következménye a svéd kormány politikáját tekintve? Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint bármelyik kormány megváltoztatja a politikáját, ha bekéretik a nagykövetet?
×

Bréking nyúz, augusztus 30. – Tudósítás a másik valóságból

0

Ellenzék = káosz, ez ma a kormánypropaganda fő üzenete. Emellett viszont a nyílt irredentizmus megjelenik a 888-on, a második bécsi döntést dicsőítve. Lapszemle az alternatív valóságból.

A 888-on már nyíltan megjelenik az irredentizmus

„78 éve történelmi igazságtételt kapott Magyarország

Ami sajnos nem bizonyult tartósnak, így máig milliónyi magyar él román elnyomás alatt.

78 évvel ezelőtt ezen a napon, azaz 1940. augusztus 30-án írták alá a II. bécsi döntést. Ennek értelmében Magyarország visszakapta Székelyföldet és a magyar többségű Észak-Erdélyt. Újra magyar zászló lobogott a nagyváradi, kolozsvári és szatmárnémeti városházán is. (…)

A magyar csapatok szeptember 5-én lépték át a trianoni határokat, és kezdték meg a kijelölt határvonalig a területek birtokbavételét. Ez nem volt atrocitásoktól mentes, több esetben is véres események követték a bevonulást, ám a legtöbb helyen a lakosság kitörő örömmel fogadta a bevonuló magyar katonákat. Ennek a térségnek ez volt az igazi felszabadulás.”

A Figyelő szerint „önmagát számolja fel az ellenzék”

„A legnagyobb bajban jelenleg a Jobbik és az LMP van, mely pártokokat az elmúlt időszakban sorra hagyták el maghatározó politikusok, aminek hatására mindkét magát XXI. századinak nevező formáció vezetési válságba sodródott. (…)

Sneider Tamás egyáltalán nem médiaképes, pártelnökként szinte teljesen kerüli a nyilvánosságot. A párt szóvivője és megszólalói hozzák a kötelezőt, de mintha rajtuk is látszódna – sőt némelyikük még el is mondja a nyilvánosság előtt –, hogy kilátástalannak tartják a Jobbik helyzetét. (…)

Karácsony Gergely, Szél Bernadett és Vona Gábor a választások előtt, egy vitán.
MTI Fotó: Kovács Tamás

Nem véletlen, hogy éppen az LMP és a Jobbik kezdett el hangosan beszélni az összefogás szükségességéről, hiszen ezzel próbálják meg palástolni saját gyengeségüket. Vona Gábor politikai közéletbe való visszatérése sem a véletlen műve, a Facebook videóival egyértelműen az LMP és a Mometum szavazótáborában kívánja magát megszerettetni. (…)

Nem gondoltuk volna pár hónapja, de a DK mellett jelenleg a legjobb állapotban az MSZP van. A párt az április 8-i fiaskót követően viszonylag hamar rendezte sorait, az új vezetés óta a belső konfliktusok nem jelennek meg a nyilvánosság előtt. Nem tudni, hogy mindez vihar előtt csend-e, az azonban biztos, hogy a mostani helyzetnek köszönhetően az MSZP támogatottsága a többi ellenzéki párttal szemben stagnál. (…)

A Jobbik és az LMP gyakorlatilag összeomlott, az MSZP Tóth Bertalan irányításával színtelen-szagtalan párttá vált, miközben újabbnál újabb balliberális formációk tűnnek fel, többek között Márki-Zay Péter vezetésével. Gyurcsány Ferenc mindeközben a háttérben tudja alakítani pártja belső ügyeit.”

Az Origo csak a Jobbikkal foglalkozik

„A vesztes választás után Simicska felfüggesztett mindennemű támogatást, így a párt mesterségesen és kívülről felépített gazdasági hátországa kártyavárként dőlt össze.

Mivel innentől kezdve nem volt védhető, vagy legalábbis nehezen volt képviselhető Vona Gábor és körének az az álláspontja, hogy szükséges volt egy dúsgazdag vállalkozó adta lehetőségekkel élni, valamint ezt megelőzően becsúszott egy választási kudarc is, felerősödtek a politikai ellentétek a párton belül. (…)

A párt szellemi értelemben vett térvesztésére pedig Vona Gábor pályamódosítása a legjobb példa a jobbikos vezetőváltást követően. A balliberális elithez való kétségbeesett alkalmazkodási vágyát mutató egykori pártvezető tinilányokat megszégyenítve influencernek állt. A magát folyamatosan Magyarország miniszterelnöki székében elképzelő politikus egy videóblogot indított, amelyben elmondása szerint közéleti témákat kíván feldolgozni.

Sajtóértesülések szerint ez ideiglenes felállás, hiszen Vona Gábor valójában Brüsszelbe menekülne, mint a Jobbik EP-listájának vezetője.”

A Magyar Időknél a Momentum a célpont

„Befejezvén a nyaralást, újra a hírekben kíván szerepelni a Momentum gyülekezet. Erre utal, hogy Fekete-Győr András elnök már nyilvánossá is tette a pártocska legfrissebb ultimátumát.

A fogalmazvány nem hagy kétséget afelől, hogy a tavaszi választáson 3,06 százalékot szerző felekezet arculata az őszi szezonban is tenyérbe mászó marad, ahogyan azt már megszokhattuk. (…)

A legnagyobb kedvencem az, amikor Fekete-Győr András kijelenti: miniszterelnökként csak akkor lesz hajlandó találkozni Putyinnal, ha az orosz elnök kivonta csapatait Ukrajnából. Ezen mindig kifekszem…”

Fizettek Trump ügyvédjének, hogy gyengítse a román korrupcióellenes harcot

0

Rudy Giuliani a román elnöknek és miniszterelnöknek írt levelet, amelyben elítélte a román korrupcióellenes ügyészséget és annak munkáját. Kiderült: fizettek neki ezért.

A Politico információi szerint Giuliani a Freeh Group International Solutions nevű nemzetközi tanácsadócég megbízásából írta meg a levelet. Ezt a portálnak ő maga is elismerte.

A levelet Klaus Iohannis román elnöknek, Viorica Dancila kormányfőnek és a parlament két háza elnökeinek küldte el. Az amerikai kormányzat hivatalos álláspontjával ellentétes levelet egyes román politikusok

arra használják fel, hogy gyengítsék a korrupció elleni harcot.

A cikkben megemlítették az amerikai külügyminisztérium egyik tisztviselőjének nyilatkozatát, amely szerint Románia a jogállamiság és az intézmények függetlenségének tekintetében válságközeli szinthez közeledik. A külügyminisztérium egyik szóvivője azt mondta: Románia egészen a közelmúltig jelentős előrelépést tett a korrupció elleni küzdelemben, és hatékonyan cselekszik a jogállamiság kialakításáért, és ebben bátorítják őket.

Giuliani, New York volt polgármestere viszont azt írta: Románia jelentős lépéseket tett a Ceausescu-diktatúra bukása után a törvények betartatása és a jogállamiság felé. Ezeket a lépéseket azonban „aláaknázták a Laura Codruta Kövesi által vezetett romániai korrupcióellenes ügyészség túlkapásai”.

Pedig korábban még a bukaresti amerikai nagykövet is azt mondta, hogy

az USA határozottan támogatja a nemrég leváltott Laura Codruta Kövesi nevével fémjelzett korrupcióellenes harcot.

Kövesit egyébként sokak szerint a szociáldemokrata kormánypártot valójában vezető, ám politikai tisztségviseléstől bűncselekmények miatt eltiltott Liviu Dragnea nyomására váltották le. Kövesi amúgy Dragnea ellen is nyomozott. Sokan azt is biztosra veszik, hogy Giuliani levelét is maga Dragnea rendelte el.

A korrupció és az ügyészség elleni politikai támadások miatt Romániában korábban több százezres tüntetések voltak. Dragnea és a kormánypárt erre a magyar kormánytól kölcsönzött retorikával válaszolt: szerintük ez Soros György kísérlete volt, hogy beavatkozzon a román belpolitikába.

Demokrata kongresszusi képviselők most azt követelik Donald Trumptól, hogy rúgja ki az ügyvédcsapatát vezető Giulianit.

Szijjártó Péter most a svéd nagykövetet kérette be

0

Több svéd miniszter és a nagykövet is bírálta az elmúlt napokban a magyar kormányt. Ezért Szijjártó bekérette a nagykövetet.

Margot Wallström svéd külügyminiszter tegnap a Twitteren azt írta: Orbán Viktor miniszterelnök és Matteo Salvini olasz belügyminiszter a demokraták és a baloldal ellen alakítanak szövetséget.

Heléne Fritzon svéd bevándorlásügyi miniszter pedig szemináriumon bírálta Magyarország menekültpolitikáját. Mint mondta, egy találkozón emlékeztette Magyarország külügyminiszterét 1956-ra, amikor Svédország lelkesen fogadott be magyar menekülteket. A svéd miniszter szerint

elvárás lenne, hogy Magyarország ugyanilyen módon vállaljon felelősséget az EU közös menekültpolitikájában.

Szijjártó Péter ugyanúgy reagált, ahogy a hasonló bírálatokra korábban is. Azt mondta: „a bevándorláspárti svéd kormány újabb támadást indított Magyarország ellen”.

Szerinte Orbán és Salvini nem a demokraták, hanem az illegális bevándorlás ellen küzdenek. Azt is mondta: a svéd bevándorlásügyi miniszter egyenlőségjelet tett az 1956-os magyar menekültek és az illegális bevándorlók közé, és szerinte „aki ilyet tesz, az történelemhamisítást követ el”.

Nemrég

Svédország beszállt a Magyarország ellen az Európai Bíróságon a civiltörvény indított perbe,

méghozzá a felperes oldalán.

Szijjártó beszélt arról is, hogy Niclas Trouvé, Svédország budapesti nagykövete azt nyilatkozta a közelmúltban, hogy „várja Magyarország elítélését, vagyis egyértelműen a Soros-szervezetek oldalára állt”, ezért bekérette a diplomatát a minisztériumba.

A svéd nagykövet egyébként a 444-nek adott interjút, és többek között azt mondta: a bevándorlás nem fenyegetés, hanem egy jó lehetőség, ami hosszú távon hazája hasznára válik. Nem tart attól, hogy a keresztény kultúra veszélyben lenne, az viszont neki is feltűnt, hogy milyen sötét képet fest Svédországról a kormánypropaganda.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK