Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Kuciak-gyilkosság: szlovákiai magyar az elkövetők között?

0

A letartóztatott személyek egyike állítólag Sz. Tamás, aki korábban nyomozóként dolgozott a komáromi rendőrségen, és egy tengerjáró teherhajó biztonsági szolgálatánál is alkalmazásban lehetett. A másik gyanúsított neve (Miroslav M.) megegyezik annak a férfinak a nevével, aki 2013 januárjáig a szlovák hadseregnél volt hivatásos katona. Ő állítólag Sz. Tamás unokatestvére.

Csütörtök hajnalban a szlovák rendőrségnek sikerült letartóztatnia azokat a személyeket, akiket Ján Kuciak újságíró és jegyese, Martina Kušnírová meggyilkolásával gyanúsítanak. A Gútán végrehajtott razzia során egy volt rendőrt és vélhetőleg egy volt katonát is letartóztattak.

Összesen nyolc személy került tegnap rendőrkézre a gútai razzia során. A szlovák Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) kommandósai hatalmas erőbevetéssel bonyolították le az akciót, a gyanúsítottak házához több tucat gépkocsival érkeztek, az akció során két rendőrségi helikoptert is használtak. A gyanúsítottak felkutatásában állítólag sokat segítettek azok a felvételek, amelyeket egy amerikai műhold készített véletlenszerűen a gyilkosság napján.

A letartóztatott személyek egyike állítólag Sz. Tamás, aki korábban nyomozóként dolgozott a komáromi rendőrségen, és egy tengerjáró teherhajó biztonsági szolgálatánál is alkalmazásban lehetett. A másik gyanúsított neve (Miroslav M.) megegyezik annak a férfinak a nevével, aki 2013 januárjáig a szlovák hadseregnél volt hivatásos katona. Ő állítólag Sz. Tamás unokatestvére. További három letartóztatott monogramját tudta meg az aktuality.sk: K. J., R. M., T. A. Annyi még kiszivárgott rendőrségi körökből, hogy a tegnap letartóztatottak között van minden bizonnyal a kettős gyilkosság elkövetője, és azok, akik a helyszínen segítettek neki. A megrendelő vagy megrendelők kiléte egyelőre ismeretlen.

Lucia Kurilovská, a Rendőr-akadémia rektora szerint a nyomozóknak a letartóztatástól számítva 48 órájuk van arra, hogy kérvényezzék a gyanúsítottak előzetes letartóztatását.

Gútán három helyszínen csaptak le csütörtök hajnalban a kommandósok, a Harcsa, az Erdő és a Laco Novomeský utcákban. Sz. Tamás szüleinek háza a Harcsa utcában áll, ahol a rendőrség szakértői egész nap házkutatást tartottak. A gyanúsítottat csak délután négy órakor szállították el a helyszínről. A férfi állítólag korábban nyomozóként dolgozott a rendőrségnél Komáromban. A Facebook közösségi portálon található profilja arról tanúskodik, hogy az Európai Biztonsági Akadémia (ESA) magántestőröknek szolgáló kiképzését is elvégezte Lengyelországban. Ezt a kéthetes intenzív tanfolyamot olyan személyeknek ajánlják, akik VIP-ügyfelek védelmével szeretnének foglalkozni. „Az intenzív kurzus legfontosabb célja, hogy az illető elsajátítson a személyvédelemhez szükséges minden gyakorlati és elméleti ismeretet” – olvasható az ügynökség honlapján.

Akik sikeresen elvégeznek ilyen tanfolyamot, rendszerint gazdag emberek, menedzserek, üzletemberek testőrségében kapnak állást, klienseiknek nemcsak munkájuk során, hanem a szabadidejükben is védelmet nyújtanak. Az ügynökség egyébként olyan fegyveres biztonsági szolgálatok tagjainak is szervez képzéseket és gyakorlatokat, akik a teherhajók személyzetét védik a kalóztámadások ellen. Nem kizárt, hogy Sz. Tamás is ilyen hajón dolgozott, a Facebook-oldalán közzétett képeken ilyen hajón pózol fegyverrel a kezében az Arab-tengeren. Azt, hogy hajón dolgozott időközben több gútai lakos is igazolta.

Az ESA tevékenységére egyébként nemrég a Bellingcat oknyomozó szerver is felfigyelt. Állítólag a jobboldali szélsőséges szervezeteket tömörítő Azov ukrán önkéntes ezred tagjai is ennél az ügynökségnél kaptak többször kiképzést Lengyelországban.

(Új Szó)

Csökken a terrorakciók száma

0

Miközben a magyar kormánymédia – egyébként az európai (szélső)jobb általában – előszeretettel nagyítja fel a leselkedő terrorveszélyt, kihegyezve azt  migrációra, az adatok azt mutatják, egyre kevesebb a terrorakció és – szerencsére – mind kevesebb a halálos áldozatok száma is.

Immár harmadik éve töretlenül csökkent a világban a terrorcselekmények száma – derül ki az USA Külügyminisztériumának múlt héten kiadott jelentéséből. Eszerint tavaly mintegy 8600 terrortámadást volt, ami durván negyedével kevesebb, mint egy évvel korábban.

A terrorakciók halálos áldozatainak a száma is csökkent: tavaly 18 753 volt, ezek 70 százaléka pedig öt országban következett be: Afganisztánban, Irakban, Nigériában, Szomáliában és Szíriában.

Forrás: https://infographic.statista.com/normal/chartoftheday_15576_terror_attacks_drop_worldwide_n.jpg

 

Az igazi médiaháború a jobboldalon zajlik

0

Ezek a körök még kevésbé ártanak a rezsimnek, mint az ellenzék. Nem szerveződnek pártba, kevesen vannak, és az ország nagy része nem úgy gondolkodik, mint ők. Mégis ellenük irányul az offenzíva. Ugyanis Orbán tudja, hogy egy nap csakis egy jobboldali erő válthatja le, és a liberális konzervatívokban megvan hozzá a potenciál.

A magyar ellenzék teljesen impotens, így semmi veszélyt nem jelent Orbán Viktorra nézve, aki még a kormánnyal szembeni sajtót is fenntart, lásd a Népszava állami hirdetéseit, ám közben egyre inkább a konzervatívokat, tehát saját táborát veszi célba. A hatalom amúgy azért támogatja a lapot, mert így bizonyítani tudja, hogy van sajtószabadság, de az nem árthat neki, annyira biztosan ül a trónján – írja Boris Kálnoky a Die Weltben.

Az igazi médiaháború a jobboldalon zajlik, a liberális konzervatív politikusok és értelmiségiek ellen, akik mernek független módon gondolkodni és nem Orbánhoz, hanem a polgári elvekhez igazodnak. Most éppen a voltaképpen lojálisnak számító Századvég került sorra. Megjelent benne Bod Péter Ákos cikke, pedig a szerző minden, csak nem baloldali. Csakhogy az írás pont arról szólt, amivel a magyar gazdaságpolitikát 8 éve vádolják, hogy tudniillik, ha a cégek a versenyképesség helyett az állami megbízásokra összpontosítanak, az rontja a hatékonyságot és árt a demokráciának.

A liberális konzervatívok mára egyfajta belső ellenzékké váltak a polgári oldalon belül. Sokan közülük elfordultak Orbántól, mert az a szemükben sem nem jobboldali, sem nem polgári. A politikust azonban a kisebb rossznak tartják a baloldalhoz képest. Viszont zárt ajtók mögött, egymás közt nagyon is háborognak, pl. azon, hogy a rendszer nem ösztönzi a fiatalokat, inkább engedelmességre és igazodásra neveli őket. Ám ezek a körök még kevésbé ártanak a rezsimnek, mint az ellenzék. Nem szerveződnek pártba, kevesen vannak, és az ország nagy része nem úgy gondolkodik, mint ők. Mégis ellenük irányul az offenzíva. Ugyanis Orbán tudja, hogy egy nap csakis egy jobboldali erő válthatja le, és a liberális konzervatívokban megvan hozzá a potenciál. A hatalomváltás csak úgy volna lehetséges, ha a Fideszen belül új irányt választanának, éppen a liberális konzervatívok hatására. Ám ilyenek még nemigen vannak a pártban, és hangjuk és egyre gyengébb a nyilvánosságban.

A koalíció merkeli ereje

Angela Merkel nincs akkora bajban, mint azt sok magyar olvasó szeretné. Kormányválság van, pontosabban a nagykoalíció került veszélybe. Szinte pont egy éve (2017. szeptember 24) volt a német parlamenti választás, mely a Német Szövetségi Köztársaság 1949-es megalapítása óta a demokratikus parlamenti pártok legrosszabb eredményét hozta. A legnagyobb meglepetést a néhány hónappal korábban párttá alakult migráns-ellenes mozgalom, az Alternatíva Németországért (AfD) bejutása a berlini parlamentbe (Bundestag) volt, méghozzá 12,6 százalékos eredménnyel. Az első reakciók: valójában nem a többi pártoktól csábították el a szavazókat, hanem olyan szavazók jelentek meg, akik eddig nem vettek részt a választásokon.
A parlamentáris pártok már a 2017-es választás előtt jelezték, hogy nem hajlandók ezzel a szélsőséges alakulattal koalícióra lépni. Épp úgy elzárkóztak az kormányzási együttműködéstől, mint a kommunista (NDK) utódpártnak tartott Baloldaltól (die Linke). Ez tavaly ősszel nehéz helyzetbe hozta a kormányzásra engedélyt kapott addigi kancellár asszonyt, Angela Merkelt (CDU). Félévig tartott, míg egyezségre tudott jutni a csúfos vereséget szenvedett szociáldemokratákkal (SPD), amiben segítségére volt addigi külügyminisztere, a jelenlegi államelnök Frank-Walter Steinmeier (SPD). A megegyezés, a nagykoalíció megalakulása borítékolható volt, mert a német választók szerint a német gazdaság nem engedhet meg egy újabb választást, hiszen az nemcsak rengeteg (felesleges) pénzkidobást jelent, de az újabb kampány vagy másfél hónappal meghosszabbítja a kilátástalan tétlenséget, azaz a cégek, vállalatok nem tudnak tervezni, hiszen nincs költségvetés, hiányoznak az adótörvények, a kedvezmények, a szigorítások, azaz a gazdasági élet mozgató elemei.
Végül, Merkelnek idén (2018) márciusra sikerült fedél alá hozni a klasszikus (CDU/CSU + SPD) nagykoalíciót. A kancellár asszony eddig nagyon ügyesen kormányzott, vagy inkább lavírozott a koalíciós partnerek között. Napjainkra azonban nem csak a baloldallal, a szociáldemokratákkal (SPD), kell megküzdenie, hanem a testvérpárttal, a keresztényszociálisokkal (CSU) is. Horst Seehofer a bajor testvérpárt elnöke, és egyben a Merkel kormány belügyminisztere. Történelmi tény: a konzervatív, katolikus bajorok mindig is külön utas politikát és gondolkodást képviseltek. Furcsa nyelvjárásuk (akcentusuk) biztosítja, hogy sohasem lesz bajor kancellárja Németországnak. Ezt megpróbálta a modern idők legnagyobb bajorja, a keresztényszociális Franz-Josef Strauss (FJS) is, akinek be kellett látnia, hogy csak Bajorországban tud érvényesülni, de ott nagyon. Az NSZK többi része (különösen az északiak) képtelen elfogadni egy „déli” vezetést. Így állami, szövetségi szinten Seehofer is esélytelen.
Merkelnek, pedig nincs alternatívája. Még nem született meg. Vagy, ha igen, még nem lépett a színre. Az első komoly esélyt a hamarosan esedékes bajor és hesseni tartományi választások hozhatják. Már rebesgetnek neveket, sőt Berlinben már azt is kérdezik, hogy „ezt (a merkeli politikát) meddig lehet még csinálni?” A válasz egyértelmű: rövidtávon senki sem tervezi a kancellár asszony megbuktatását. Viszont az „uniós pártok” (CDU/CSU) veresége új helyzetet teremtene. Olyannyira, hogy sokan kizártnak tartják Merkel újraválasztását a CDU következő kongresszusán. A kancellár asszony párton belüli ellenfelei kivárnak, ill. várják a megfelelő pillanatot, ami csak a két őszi tartományi választás utánra várható, ill. következhet be. Ergo, a nagykoalíció továbbra is fenn fog állni, maradni.
Habár a legutóbbi közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek 58 százaléka elégedetlen a nagykoalícióval, 54 százalék pedig Angela Merkellel. A közhangulatra jellemző, hogy a megkérdezettek 56 százaléka nem bízik a jelenlegi kormányzás fennmaradásában a parlamenti ciklus végéig. Ilyen rossz eredményt csak Trump elnöknél tapasztalt eddig a Szabadvilág.  Ez azért is érdekes, mert jelenleg mindkét ország (USA, Németország) gazdasága szárnyal.
Politikai (szélső)„jobbra” tolódás Németországban szinte kizárt dolog, mivel a parlamenti pártok (legalábbis eddig) nem hajlandók a szélsőségesekkel (die Linke, AfD) koalícióra lépni. Ez a nagykoalíció igazi összetartó (merkeli) ereje.

Stephen Elekes

Orbán átadta a Délvidék Sportakadémiát

0

A magyar miniszterelnök beszédet is mondott Topolyán és a sportot, illetve a magyar-szerb barátságot méltatta. A fociakadémia 3 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek.

A helyi sajtóból értesültünk, hogy a modern kor követelményeinek minden szempontból megfelelő sportközpont a kollégisták első generációjának a második otthona lesz, de a helyi, illetve a közeli településeken lakó sportolók is itt edzenek majd. Zsemberi János, a TSC (Topolyai Sport Club) elnöke, egyben az Akadémia kiépítésének koordinátora elmondta, hogy a TSC Labdarúgó Akadémiája, pontosabban a hozzá tartozó hatalmas és modern épületkomplexum, a kollégiumi résszel, segédpályákkal, edzőtermekkel, étkezdével és egyéb kiegészítőkkel együtt, Magyarország Kormányának a Magyar Labdarúgó Szövetségen keresztül nyújtott támogatásából épült.

 

Szél Bernadett az ellenzék jelöltjét támogatja Újpalotán

1

Szeptember 30-án, vasárnap időközi polgármester-választást tartanak Budapest XV. kerületében. A választást azért kellett kiírni, mert Hajdu László (DK) korábbi polgármestert áprilisban országgyűlési képviselővé választották.

Hajdu László utódjául Németh Angélát, a jelenleg polgármesteri jogkörben eljáró alpolgármestert ajánlotta. A RÁTE (Szolidaritás, Rászorulókat Támogatók Egyesülete( Magyar Szolidaritás Mozgalom jelöltjét a DK, az MSZP, a Párbeszéd és a Liberálisok támogatják, ma pedig

Szél Bernadett az LMP korábbi társelnöke Facebook oldalán jelentette be, hogy ő is Németh Angélát támogatja

és a választókat is arra kéri, hogy a baloldali ellenzék közös jelöltjére szavazzanak.

Szél Bernadett szerint: NÉMETH Angéla

Nagyon köszönöm a Szél Bernadett, a LMP – Lehet Más a Politika volt társelnökének és miniszterelnökjelöltjének támogató szavait. Valóban helyben a helyi politika az, ami számít, illetve az, hogy ki és mit tesz a helyiekért. Kérem Önöket, hallgassanak ajánlómra, és most vasárnap vegyenek részt a XV. kerületi időközi polgármesterválasztáson, és szavazatukkal támogassanak engem. Keressenek a szavazólap második helyén. Erőt adó bizalmukat köszönöm.Szeptember 30. NÉMETH Angéla ✘

Közzétette: Németh Angéla – 2018. szeptember 27., csütörtök

A Fidesz-KDNP jelöltje, László Tamás – a Fidesz választókerületi elnöke, volt országgyűlési képviselő – 2010 és 2014 között vezette a kerületet. A választáson a Munkáspárt jelöltjeként indul Kerezsi László, Csékei Sándor pedig függetlenként pályázik a tisztségre.

Bréking nyúz, 2018. 09. 27. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az óraátállítás csak ürügy, valójában migránsokat hozna az EP Európába, de Mráz Ágoston Sámuel átlát az Átlátszón. Orbán Viktor kedvenc zenésze tisztességtelennek tartja, hogy az EP olyan hülyeségekkel foglalkozik, mint a Sargentini-jelentés. Sorosnak a dél-afrikai fehérek földjeire fáj a foga.

 

Mráz Ágoston Sámuel szerint az Átlátszó

„Mráz Ágoston Sámuel szerint az Átlátszó Soros György támogatásával működő portál, amely valójában nem ügyek miatt ír cikkeket, hanem az EP-kampány részeként. Az elemző azt mondta: a jövő évi EP-választásnak nagy a tétje, akkor dől el, hogyan fog kinézni a 2019 és 2024 közötti uniós bevándorláspolitika…

…Az elemző szerint a bevándorláspárti erők  azzal is próbálkoznak, hogy eltereljék a figyelmet a bevándorlásról. Ilyen ügy az óraátállítás – mondta Mráz Ágoston Sámuel.” (Origo: Lejárató kampányba kezdtek a bevándorláspárti erők.)

Leslie Mandoki megvédi Magyarországot

„A népszerű zenészt a portál (a 888-ról van szó – a szerk.) arról is kérdezte, hogy mi a véleménye a Soros–Sargentini-jelentésről. Mandoki szerint az írás, amit elolvasott teljes mértékig nívótlan, mind történelmileg, mind tartalmilag. Annyira komolytalannak tartotta a jelentést, hogy tisztességtelennek gondolja azt, hogy az EP ilyen hülyeségekkel foglalkozik, ahelyett, hogy a következő pénzügyi válság megfékezésére koncentrálna. A válságot Mandoki szerint a kaszinókapitalizmus okozta.” (Lokál: Leslie Mandoki: Azért támadják Magyarországot, mert a nép a szociális piacgazdaságot preferálja)

Soros és fia fehérellenes rasszistákkal parolázott

„Soros György és fia, Alexander együtt parolázott Cyril Ramaphosával, Dél-Afrika elnökével, aki az elmúlt hónapokban több, nyíltan rasszista, fehérellenes intézkedést is elindított…

… Az Alexander Soros Instagram-oldalára feltöltött fotók szerint remek hangulatú volt a tárgyalás, mely persze zárt volt, onnan semmiféle információ nem szivárgott ki…

… Ez azért is ijesztő, mert Ramaphosa egy sor olyan döntést alkotott meg az elmúlt időszakban, melyek a legdurvább, legrasszistább korszakot idézik fel. A dél-afrikai vezető engedélyezte, hogy Afrika legdélebbi államában a feketék erőszakkal elvegyék az addig békében élő fehér farmerek termőföldjeit.” (888: Sorosék követendő példaként tekintenek a fehérgyűlölő Dél-Afrikára)

A nap kérdése – Stadion épült a vajdasági Topolyán

0

3 milliárd forintért egy impozáns főépületet, valamint egy füves, egy kombinált és két műfüves pályát adott át a vajdasági Topolyán Orbán Viktor miniszterelnök.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint helyesen teszi a kormány, hogy a hazai sportlétesítmények mellett a szomszédos országokban is épít stadionokat?
×

Közel-Kelet: folytatódik a háború

0

Oroszország S 300-as rakétavédelmi rendszerrel látja el Szíriát – jelentette be személyesen Putyin elnök. Azt követően döntött így, hogy a szír légvédelem tévedésből lelőtt egy orosz harci gépet fedélzetén 15 emberrel.

Szíria természetesen bocsánatot kért szövetségesétől és közölte, hogy a támadó izraeli gépeket akarták lelőni, de azok elrejtőztek az orosz gép mögött. Izrael is sietett bocsánatot kérni, de természetesen a szír légvédelmet tette felelőssé a baleset miatt. Korábban Netanjahu miniszterelnök kérte Putyint, hogy ne szállítsa le az S 300-as rakétavédelmi rendszert Szíriának. Putyin akkor teljesítette Netanjahu kérését, mondván: Szíriában nincs szükség erre a korszerű rendszerre. Most megváltoztatta a véleményét: Szíria olyan új orosz rakétavédelmi rendszert kap, amely nem téveszti össze az orosz gépet az izraelivel. Ráadásul az új rendszert egy ideig orosz tisztek kezelik majd Szíriában.

Az izraeli válasz sem késik: továbbra is támadjuk az iráni célpontokat Szíriában, mondta Benjamin Netanjahu, miután hírt kapott Putyin döntéséről.

Izrael nem hajlandó elfogadni, hogy Irán katonailag berendezkedik Szíriában.

Ezért a légierő rendszeresen támadja a feltételezett iráni célpontokat. Csakhogy a szír légvédelem minden izraeli célpontra lő, amely megsérti a légteret. Az új orosz rakétavédelmi rendszer nemcsak az izraeli támadók sebezhetőségét növeli meg, de annak a kockázatát is, hogy Izrael és Oroszország szembekerül egymással katonailag Szíriában.

Eddig Izrael előre értesítette az oroszokat a várható támadásokról nehogy összeütközésre kerüljön sor. Mi lesz ezután, ha orosz tisztek irányítják Szíria rakétavédelmét? Netanjahu erről nem nyilatkozott, de megerősítette, hogy

Iránt továbbra is első számú ellenségüknek tekintik

és mindent megtesznek a gyengítése érdekében, Szíriában és másutt is.

Ez finom célzás arra, hogy Izrael arra kapacitálja Donald Trumpot: indítson megelőző támadást Irán ellen. Erről a tábornokok lebeszélik Trumpot Washingtonban, de az amerikai elnök legutóbb igen harciasan nyilatkozott Iránnal kapcsolatban az ENSZ közgyűlésben.

Erdogan pénzért megy Németországba

0

Háromnapos hivatalos államfői látogatást tesz Németországban Erdogan török elnök, akinek a viszonya pocsék a németekkel és személyesen Angela Merkel kancellárral. De hát szükség törvényt bont: Erdogan összeveszett az Egyesült Államokkal és nem áll jól a Közel-Keleten sem, ahol régi ellenfele, Aszad elnök megerősítette a pozíciót Szíriában.

Ezért az Európai Unió és Németország felértékelődött a török államfő szemében, pedig korábban Hitlerhez hasonlította Angela Merkel kancellárt. A látogatás kezdete előtt a befolyásos Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozott : új lapot kíván nyitni Törökország és Németország kapcsolataiban.

Németországban több mint hárommillió török él, a többségük Erdoganra szavazott a választásokon.

Ez mindenképp el kell, hogy gondolkoztassa a németeket. A másik fő probléma a menekültkérdés.

Törökország több pénzt kér

Erdogan szembekerült az Egyesült Államokkal, és emiatt a török líra mélyrepülésbe kezdett. A válság elkerülésére a török elnök kénytelen volt az egekbe emelni a banki kamatlábat, melyet korábban szentnek és sérthetetlennek nevezett. Törökországnak érvényes szerződése van az Európai Unióval, melyet annak idején Angela Merkel tárgyalt meg Erdogannal. Eszerint az Európai Unió 3 milliárd eurót fizet évente Ankarának azért, hogy még egy olyan menekültinvázió ne következzen be, mint 2015-ben. Akkor több mint egymillió menekült érkezett Törökországból az Európai Unióba – a javarészük Németországba.

Erdogan most azt szeretné elérni, hogy az EU fizessen többet a krízis elhárítása érdekében.

Berlinben tisztában vannak Törökország nehéz helyzetével, csakhogy úgy gondolják, hogy amennyiben gazdaságilag összeomlik Törökország, akkor annak a levét az EU és mindenekelőtt Németország ihatja meg.

A 880 milliárd dolláros GDP gazdasági nagyhatalommá teszi Törökországot, melynek lakossága körülbelül ugyanakkora, mint Németországé (82 millió). A németek üzletileg érdekeltek abban, hogy Erdogan autokrata rendszere ne omoljon össze. Már csak azért sem, mert akkor újabb menedékkérők indulhatnának meg Törökországból Európa felé. Jelenleg csaknem 5 millió menekült él törökországi táborokban, vagyis a feszültség távolról sem enyhült. Van tehát miről tárgyalnia Berlinben Erdogannak, aki a választási kampány idején Németországban élő török futballsztárokkal fényképeztette magát, hogy megmutassa befolyását a 3 milliós németországi török közösségre.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK