Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Dobrev és Járóka az EP alelnökei – menlevelet kap a Fidesz?

A fideszes Járóka Líviát és Dobrev Klárát, a Demokratikus Koalíció képviselőjét is alelnökévé választotta az Európai Parlament (EP) szerda délután. A Fidesz minden bizottságban helyet kapott: visszafogadják őket?

Járóka Líviát megrősítették az EP alelnöki tisztségében. Őt az Európai Néppárt jelölte és 349 szavazattal választották újra. A szociáldemokrata frakció által jelölt Dobrev Klárát 402 képviselő szavazta meg. Mindkettejük jelöltségét már az első szavazási fordulóban jóváhagyta a testület.

Dobrev a hetedik, Járóka a tizedik legtöbb szavazatot kapta a plenáris ülési szavazáson.

Forrás: Facebook/Dobrev Klára

Ugyancsak választási hír, hogy a Fidesz-KDNP képviselői az Európai Parlament mind a 22 szakbizottságában helyet szereztek. A szakbizottságok vezető posztjairól jövő héten határoznak, amely szavazás során a fideszes képviselők jó eséllyel további vezető tisztségeket töltenek be – fogalmaz a Fidesz közleménye.

Ez előjele lehet annak, hogy a magyar kormánypártot visszafogadja soraiba az Európai Néppárt (EPP), amely márciusban felfüggesztette a Fidesz tagságát. Noha ez nem vonatkozik az EP-beli tisztségekre, a frakció megtehette volna, hogy alakuló ülésén nem fogadja be soraiba a Fideszt, illetve nem jelöli őket tisztségekre.

MTA: tanácstalanság és beletörődés (?)

Egyelőre semmilyen érdemi reakció sincs az MTA körül a kicsontozásukat elrendelő törvény miatt. Mintha beletörődtek volna a várhatóba.

Az MTA lényegében megszűnt akadémiának lenni azzal, hogy a parlament kedden megszavazta a kutatóintézeti hálózat elvételét, az irányító testület kormányzati uralását és az ingatlanok ingyenes használatba vételét. A június eleje óta ismert szöveg láttán azonban mintha mégsem készültek volna fel a hogyan továbbon gondolkodni.

A tiltakozásokat utcára is kivivő Akadémiai Dolgozók Fóruma is mindössze annyit írt ki Facebook-oldalán, hogy

„Egyelőre annyit tudunk mondani: itt még nincs vége”.

Az MTA honlapján tett közzé felhívást az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa. Ebben ugyan megállapítják, hogy az MTA-t érintő törvényi változások 2019. szeptember 1-jei hatályba léptetését hatástanulmányok és előkészítés hiányában a kutatóhálózat ellehetetlenítéseként értékelik, de semmilyen ellenlépésről se tesznek említést.

Halasszák el a végrehajtást

Sőt, arra szorítkoznak, hogy mint az akadémiai kutatóhálózat felügyeletét ellátó legfőbb testület szerint

„a tervezett átalakítás nem hajtható végre az abban rögzített határidőig”.

Ezért azt javasolja, hogy a stratégiai megállapodásnak megfelelően az új szabályozók csak alapos, a kutatóközösséggel lefolytatott átfogó egyeztetés alapján, megfelelő átdolgozást követően, legkorábban 2020. január 1-jén lépjenek hatályba. (Az említett stratégiai megállapodást a kormány felrúgta.)

Lovász rájött: talán már nem is érdemes tárgyalni

Csalódottan és tanácstalanul nyilatkozott a Klubrádióban Lovász László MTA-elnök. Talányosan fogalmazva arról beszélt, hogy megpróbálják, hogy legfőbb tevékenységeit tudja-e folytatni az akadémia – noha az intézeteket elvették tőlük.

Beszélt az ingatlanokról, amelyek tulajdonjoga megmarad, a törvény ingyenes használati jogot ír elő – ennek alkotmányosságát vitatják.

Az intézetek máshogy lesznek finanszírozva, ezen keresztül lehet őket állami irányítás alá vonni

– mondta Lovász.

Annak megvan a veszélye, hogy a kormány hivatalnokai döntik el, mit kutatnak és hogyan, mi az, ami értékes kutatás, mi nem. De ők azért mindent megtesznek, hogy a tudósoknak ebben minél nagyobb befolyásuk legyen – mondta nem túl nagy meggyőződéssel az MTA elnöke.

Több kutató, köztük olyanok is, akik az elmúlt években jöttek haza, már elszerződtek külföldi egyetemekre, de Lovász László ennél is veszélyesebbnek érzi, hogy fiatal kutatók, akiket haza lehetne hívni megfelelő tudományos karrier reményében, esetleg nem jönnek vissza.

A beszélgetés legsokatmondóbb része az, amelyben azt kérdezték tőle, hogy nem érzi-e becsapva magát, amiért Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel hosszas tárgyalásokat folytatott, ott születtek részeredmények, de ebből semmit nem vettek figyelembe. Lovász szerint

„ez valóban nehezen megélhető, és megkérdőjelezi, hogy érdemes-e egyáltalán tárgyalni”.

A részletek kialakítását azért érdemes megvárni, azt, hogyan lesznek kinevezve a vezetők, de kétségtelen, hogy az elfogadott törvényjavaslat nagyon messze van attól, amiben egy közös bizottság megegyezett – mondta az akadémikus, világhírű matematikus.

A CEU kiáll az MTA mellett

A kormány 131 képviselője által megszavazott szégyenteljes MTA törvény az MTA kivégzését jelenti. A CEU, amely szintén elszenvedője a kormány gondolkodók elleni hadjáratának, kemény hangú nyilatkozatban tiltakozik a rombolás politikája ellen.

„A CEU szolidaritását fejezi ki a Magyar Tudományos Akadémiával azt követően, hogy a Fidesz parlamenti többsége megszavazta azt a törvényt, amely megfosztja kutatóhálózatától ezt a tekintélyes intézményt. A törvény elfogadása, amelyet a kormány hónapokon át tartó politikai nyomásgyakorlása, fenyegetése és zsarolása előzött meg, világosan mutatja, hogy Orbán Viktor rendszere semmibe veszi a tudományosságot, az akadémiai szabadságot és egyúttal a jogállamiság alapelveit is. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának feloszlatása egy újabb szomorú nap Magyarország számára. Ez a törvény Magyarország legnagyobb presztízsű, a magyar nemzet számára több mint 150 éve kiemelkedő tudományos szolgálatot nyújtó kutatóintézményének erőszakos végét jelenti.”

Illegális migránsokat sem lehet fogva tartani

0

Egy amerikai szövetségi kerületi bíró kedden az északnyugati Seattle városában úgy döntött: az Egyesült Államokba illegálisan érkezőket nem lehet fogva tartani a gyűjtőközpontokban. – olvasható a hír az MTI oldalán.

Marsha Pechman bíró döntése értelmében az illegális migránsoknak is meg kell adni a jogot az óvadék fejében történő szabadon bocsátáshoz szükséges bírói meghallgatásra, és ügyük elbírálásáig szabadlábra kell helyezni őket.

William Barr igazságügyi miniszter idén április közepén rendelte el a bevándorlási ügyekkel foglalkozó bíróknak, hogy az Egyesült Államokba illegálisan érkező menedékkérők nem folyamodhatnak óvadék fejében történő szabadon bocsátásért. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az illegális migránsok ezrei-tízezrei nem hagyhatják el a gyűjtőközpontokat hónapokon vagy akár éveken keresztül, amíg a menedékkérelmüket el nem bírálják.

Barr rendelete része volt azoknak a kormányzati erőfeszítéseknek, amelyekkel Donald Trump elnök kormányzata szeretné féken tartani a menedékkérők tömeges beáramlását az amerikai-mexikói határon.

A miniszteri döntés ellen perkeresetet nyújtott be több civil szervezet, köztük az Amerikai Polgári Jogok Uniója (ACLU). Keresetük elfogadása és a jelenlegi gyakorlat betiltása indoklásakor Marsha Pechman azzal érvelt, hogy a rendelet sérti az Egyesült Államok alkotmányát, amely tiltja, hogy meghatározatlan ideig fogva tartsanak valakit, anélkül, hogy lehetőséget kapna az intézkedés jogszerű vitatására.

A perelő civil szervezetek elégedetten fogadták a bírói döntést. Az ACLU egyik ügyvédje, Michael Tan közleményben szögezte le, hogy

„a kormányzat hiába próbálkozik, nem kerülheti meg az alkotmányt annak érdekében, hogy elriassza és megbüntesse a védelmet kérő menedékkérőket”.

Matt Adams, a szintén perkérelmet benyújtó Északnyugati Migránsjogok Projektje nevű szervezet jogi igazgatója ugyancsak írásos közleményt tett közzé. „A bíróság most megerősítette azt, ami évtizedek óta működött: hogy az országba belépő menedékkérőknek joguk van az önkényes fogva tartástól mentes szabadsághoz” – fogalmazott a jogász.

Az Amnesty International (AI) közben arra szólította fel a kongresszust, hogy tartson nyilvános meghallgatásokat az emberi jogi szervezetek által „megfélemlítő kampánynak” nevezett és az illegális migráció visszaszorítását célzó kormányzati döntésekről. Az AI még kedd reggel nyilvánosságra hozott egy 44 oldalas jelentést, amelyben a többi között azzal vádolta meg a belbiztonsági minisztériumot és az igazságügyi tárcát, hogy

„törvénytelen és megfélemlítő kampányt folytat mindazok ellen, akik védelmükbe veszik a migránsok, a menekültek és a menedékkérők emberi jogait”.

Demokrata párti törvényhozók egy csoportja hétfőn és kedden az amerikai-mexikói határon lévő gyűjtőtáborokba látogatott. A politikusok – és a kíséretükben lévő emberi jogi aktivisták – elképesztő túlzsúfoltságról, veszélyes higiéniai körülményekről és meglátásuk szerint robbanásveszélyes hangulatról számoltak be.

A belbiztonsági minisztérium kedden bejelentette: július végéig további férőhelyeket biztosítanak a migránsoknak.

Chladek Tibor, a liberális közös jelölt

 „Reményt és jövőt szeretnék adni mindazoknak, akikről a helyi politika az elmúlt években megfeledkezett”

– Mit tart Hernád település legnagyobb problémáinak? Min szeretne változtatni?

– Ahogy azt választási programomban is leírtam: akik nyitott szemmel és füllel járnak Hernádon, tapasztalhatják, hogy nagyközségünkben ugyanazok a folyamatok zajlanak kicsiben, mint szerte az országban nagyban. Egy, a település irányítására nagy befolyással bíró szűk kör szemmel láthatóan jelentősen gyarapodik anyagi tekintetben, miközben a helyi beruházások jelentős részét a korrupció árnyéka lengi körül – elég például a hernádi sportpálya kerítése körüli botrányra gondolnunk. Elismerem azt a településfejlesztési munkát, amit a jelenlegi polgármester asszony végez, de én nem tudok felhőtlenül örülni például az átadott Gesztenye utcai gyermekorvosi rendelőnek, miközben arra gondolok, hány szegény sorsú szülőnek jelent gondot a felírt gyógyszer kiváltása, és hasonlóképpen vélekedem a felújított művelődési házról és más fejlesztésekről is: a szépülő településkép mögött óriási szociális feszültségek húzódnak meg, amelyek enyhítése az elmúlt években finoman szólva nem élvezett prioritást. Ezért én egy más értékrendet, egy más jövőképet, tehát egy másik utat javasolok polgármester-jelölti programommal a helyi polgároknak, amellyel reményt és jövőt szeretnék adni mindazoknak, akikről a helyi politika az elmúlt években megfeledkezett. Segítő kezet szeretnék nyújtani az átlag alatti jövedelemből élőknek, a hétköznapi gondokkal küszködőknek, a helyi roma közösség tagjainak, a nagycsaládosoknak, a helyi családi vállalkozásoknak, a nyugdíjasoknak, a külterületi lakosoknak. Ezzel együtt a kampány során is szem előtt tartom, hogy mi hernádiak mindannyian közös otthonunkként tekintünk a településre, a választásokat követően is egymás szemébe kell tudnunk nézni: ezért sem kívánok negatív és személyeskedő kampányt folytatni senkivel szemben – ez egyébként a személyiségemmel és stílusommal is ellenkezne, márpedig egyik alapelvem, hogy „a stílus maga az ember”.

– Milyen ígéretekkel, milyen konkrét programmal vág neki az önkormányzati választási kampánynak?

– Polgármester-jelölti programom a „Mindenki Hernádja” címet viseli, alapértékei pedig a szabadság és a szolidaritás. Célom egy európai Hernád, ahol megvalósulnak az esélyegyenlőség, a szociális biztonság, az állampolgári jogok eszményei, amely nem csak a kiváltságos kevesek, de valóban mindenki Hernádja, minden itt élő polgár közös otthona lehet. Programom főbb vállalásai a következők: eltöröljük a helyi iparűzési adót, helyben munkahelyeket teremtünk, újraindítjuk a helyi iskolabusz-járatot, javítani fogjuk a közutak állapotát, termelői piacot hozunk létre, növelni fogjuk a szociális ellátórendszerre szánt összeget, a településen üresen álló ingatlanoknak az önkormányzat általi megvásárlásával és felújításával pedig megteremtjük a saját otthon lehetőségét minden hernádi családnak. Az érdeklődők a teljes programot is elolvashatják az interneten.

– Választási programjának egyik hangsúlyos eleme a helyi iparűzési adó eltörlése. Nem tart attól, hogyha ez a vállalás megvalósul, akkor csődbe megy a település?

– Egy település költségvetésének szerkezetében a kiadásoknak és a bevételeknek komplex egyensúlyt kell képezniük, ehhez nyilván érzékenyen szabad csak hozzányúlni. A helyi iparűzési adó eltörlése határozott szándékunk, az ennek nyomán keletkező bevételkiesést pedig elsősorban az önkormányzat kiadásainak radikális csökkentésével tudjuk pótolni. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az iparűzési adó eltörlése révén a helyi cégek szabad forrásai megnőnek, illetve más településekről is várható cégek átköltözése, így végső soron nagymértékben nőni fog a hernádi gépjármű-állomány, amely pedig a minden településen eleve fizetendő gépjárműadóból befolyt összeget fogja növelni – mint ismeretes, a gépjárműadót minden esetben a települési önkormányzat szedi be, és fele-fele részben illeti meg az állami és a helyi költségvetést. Megjegyzem, a szomszédos Újlengyelben évekkel ezelőtt már eltörlésre került az IPA, mégsem ment csődbe a település. Aki tehát azt állítja, hogy az iparűzési adó megszüntetése csődöt eredményezne Hernádon, az vagy nem járatos településvezetési, közgazdaságtani és költségvetési kérdésekben – ez persze bocsánatos bűn – vagy rosszhiszeműen, a tények dacára riogat sanda politikai szándékból – ez utóbbit már nem tudom a bocsánatos bűn kategóriába sorolni. A helyi vállalkozások emberfeletti munkát végeznek, minden tiszteletem az éjt nappallá téve dolgozó helyi vállalkozóké, akik munkahelyeket teremtenek Hernádon és ezáltal megélhetést biztosítanak számos családnak. Nem tudom elfogadni azt az adópolitikát, amely a kiadások racionalizálása helyett a helyi vállalkozások megsarcolásából kívánja fenntartani a költségvetési egyensúlyt – ezért is fogjuk eltörölni az iparűzési adót.

– Szintén programjában szerepel a háztáji gazdálkodás felélesztése, helyi termelő tevékenység beindítása. Hogyan képzeli el ezt a folyamatot?

– Lényeges kérdésnek tartom, hogy a helyi önkormányzat hivatali-közigazgatási, valamint településfejlesztési és gazdasági ügyei élesen elkülönüljenek egymástól, hiszen két nagyon különböző területről van szó. Szükségszerű lenne egy önkormányzati tulajdonú településfejlesztési Kft. létrehozása, amely mezőgazdasági termelő tevékenységet is végezne, a termeltetéstől a feldolgozáson át az értékesítésig egy minden elemet magába foglaló, zárt termékpályát hozna létre. Ez a fajta mezőgazdasági termelő tevékenység egyrészről munkahelyeket teremtene helyben, így sok munkavállalót megkímélnénk attól, hogy Dabasra vagy Budapestre kelljen ingáznia munkavállalás miatt. Másrészt pedig termeltető és feldolgozó tevékenysége révén az önkormányzati tulajdonú cég profitot termelne, amit helyi közcélokra lehetne fordítani. Ezzel párhuzamosan megteremtjük majd a háztáji gazdálkodás lehetőségét minden hernádi polgárnak: vetőmagokat és állatokat, valamint a gazdálkodáshoz szükséges eszközöket szeretnénk biztosítani térítésmentesen mindazoknak, akik ezzel a lehetőséggel élni kívánnak. A legtöbb nehéz helyzetben lévő családnál ugyanis nem az akarat, hanem a lehetőség hiányzik ahhoz, hogy egyről a kettőre jussanak. Az önkormányzati tulajdonú településfejlesztési vállalat létrehozása és az általa nagykereskedelmi és feldolgozóipari cégekkel megkötésre kerülő felvásárlói szerződések révén garantáljuk, hogy a háztáji gazdaságokban megtermelt terményeket és állatokat mindenki értékesíteni tudja, így plusz bevételt tudunk garantálni azoknak akik részt kívánnak venni a programban. A háztáji gazdálkodás kiváló jövedelemkiegészítő forrás lehet GYES-en, GYED-en lévő kismamáknak, nyugdíjasoknak, de végső soron valamennyi hernádi polgárnak is. S hogy honnan lenne minderre forrás? Az Európai Unió nem csak viacolor térkőburkolatra és középületek felújítására, hanem vidékfejlesztésre, helyi gazdaságélénkítésre is jelentős összegű pályázati kereteket biztosít az önkormányzatok számára – sajnos ez utóbbi célterületekre Hernádon az elmúlt években roppant csekély figyelem összpontosult.

– Vidéken, főleg a kisebb településeken többnyire függetlenként indulnak a jelöltek. Ön mégis pártszínekben, pártok jelöltjeként indul. Miért döntött így?

– Párttisztség viselőjeként, a Magyar Liberális Párt Pest megyei elnökeként nem lett volna elegáns, ha függetlennek álcáztam volna magam – mint ahogy azt sokan teszik nyilvánvaló pártkötődésük, személyes szimpátiájuk ellenére. Úgy hiszem, büszke lehetek arra a munkára, amit az elmúlt években Hernádon végeztem. 2018 karácsonyán a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséggel közösen több mint háromszáz ember vendégeltünk meg az Állomás téren, karácsonyi ajándékokkal és fenyőfával leptük meg a rászoruló helyi családokban élő gyermekeket. Rendszeresen szervezek étel- és ruhaadomány osztást. Aláírásgyűjtést indítottam a helyi iskolabusz-járat újraindításáért – ezt a kezdeményezésem több mint háromszáz hernádi polgár támogatta aláírásával – a Pest Megyei Kormányhivatalhoz fordultam a télvíz idején súlyosan balesetveszélyes hernádi közutak állapota miatt, május 9-én pedig Európa-napi fórumot tartottunk Fodor Gábor, a Liberálisok elnökének részvételével. A legbüszkébb azonban arra vagyok, hogy feljelentésem nyomán a NAV Bűnügyi Igazgatósága nyomozást indított a hernádi sportpálya kerítése kapcsán a közismert visszaélések ügyében.

Országszerte nagy érdeklődésre tart számot a hernádi sportpálya körüli, Ön által feltárt korrupciós botrány. Hol tart jelenleg az ügy, amellyel az országos média is foglalkozik?

– A település múltját tekintve példátlan korrupciós botrányról van szó, nem véletlenül folytat a NAV Bűnügyi Főigazgatósága nyomozást az ügyben az általam tett feljelentés eredményeképpen jelentős összegű vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával. Ahogy az munkám révén napvilágra került, a Hernádi Sportegyesület teljesítés nélkül, előre kifizette a kerítés felépítésére szánt TAO-támogatás jelentős részét a nyíregyházi M&N Fogtechnikai Bt-nek, amely cég egyébként korábban semminemű építőipari referenciával nem rendelkezett. A nyíregyházi cég a szabálytalanul előre megkapott közpénzzel köddé vált, a kerítés sosem épült meg, a helyi sportegyesület pedig értelemszerűen nem tudott elszámolni a Magyar Labdarúgó Szövetségen keresztül megkapott támogatással, így büntetőkamatokkal együtt közel húszmillió forintot kell majd visszafizetnie. Az is igencsak elgondolkodtató, hogy bár a helyi képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei alapján a testület valamennyi tagja tudatában volt az önkormányzat tulajdonát képező sportpályát érintő pályázattal kapcsolatban megvalósult megdöbbentő eseményeknek, és bár ismert volt előttük is a kézen-közön eltűnt állami támogatás sorsa, mégsem fordult senki a hatóságokhoz rajtam kívül. Kíváncsian várom a nyomozás eredményeit, az viszont mindenképp kijelenthető ez alapján a szomorú eset alapján, hogy a korrupciómentes közélet, a közpénzek felhasználásának átláthatóvá tétele valamennyi hernádi lakosnak az érdeke lenne.

Hogyan állnak a Liberálisok Pest megye más településein?

– A párt megyei elnökeként örömmel számolhatok be az elmúlt évek béli szervezőmunkám eredményeképpen arról, hogy számos Pest megyei településen vannak aktív csoportjaink, az őszi önkormányzati választásokon megye-szerte lesznek jelöltjeink, önállóan induló jelöltek és olyanok is, akik demokratikus ellenzéki összefogás színeiben indulnak. A már említett hernádi sportpálya mellett több megyei korrupciós ügyre is felhívtam a közvélemény figyelmét, így például a nyolcvanmillió forint támogatásból épített jászkarajenői dűlőútra, vagy az általa megvásárolt korábbi önkormányzati ingatlan eladását helyi képviselőként megszavazó ceglédi Fidesz-elnök esetére. A Liberálisok agrárszakértőjeként pedig igyekszem tenni azért, hogy Bősz Anett országgyűlési képviselőnk parlamenti munkája, valamint Szabadai Viktor és Sermer Ádám fővárosi tevékenysége mellett személyemen keresztül a magyar vidéket, különösképpen a kistelepüléseken, tanyákon élőket megszólító, a vidékfejlesztés és az agrárium témaköreihez egyszerre emberi jogi és szabadpiac-párti aspektusból közelítő elvi liberális álláspont is markánsan megjelenjen pártunk kommunikációjában. Mindemellett azonban legfontosabb feladatomnak jelenleg azt tekintem, hogy győzni tudjak az októberi önkormányzati választáson Hernádon, és valóra válthassam a „Mindenki Hernádja” című programomban megálmodott víziót az európai Hernádról.

Az Európai Parlament alelnökének jelöli az EP baloldali-demokrata frakciója Dobrev Klárát

Egy hónappal az Európa-párti erők győzelmét hozó EP-választás után az Európai Parlament baloldali-demokrata frakciója az EP alelnökének jelöli Dobrev Klárát, a DK EP-képviselőjét. – áll a DK közleményében.

A frakció erről hétfő este egyhangúlag döntött. Magyar baloldali politikus még soha nem töltött be ilyen magas közjogi tisztséget az Európai Parlamentben. Ez nem csak a magyar demokratikus ellenzék, hanem egész Magyarország számára is hatalmas siker.

Dobrev Klára az EP alelnökeként tagja lesz az Európai Parlament Elnökségének is. Az alelnökök megválasztására az EP elnökének megválasztását követően kerül sor.
Minden választás után vannak vesztesek és győztesek. Míg Orbán és populista barátai megalázó vereségen vannak túl és semmilyen fontos pozícióra nem számíthatnak, a legeurópaibb magyar párt alelnököt adhat az Európai Parlamentnek – ez mindent elmond arról, hogy kik fogják alakítani Európa jövőjét a következő 5 évben.

Megerősítették a CEU amerikai akkreditációját

A CEU felsőoktatási akkreditációját végző Middle States Commission on Higher Education hivatalosan is értesítette a CEU-t arról, hogy az Egyetem sikeresen megerősítette akkreditációs státuszát, mint amerikai diplomákat kibocsátó intézmény. A döntés több mint kétéves felülvizsgálatot és önfelmérő folyamatot követően született meg.

Ron Daniels, a Johns Hopkins Egyetem elnöke által vezetett bizottság három napot töltött a CEU-n 2019 januárjában, amikor találkoztak az Egyetem diákjaival, oktatóival és munkavállalóival, hogy a helyszínen is megvizsgálják az egyetem működését. Ennek részeként kérdéseket tettek fel a CEU által korábban lefolytatott önfelmérő folyamatot összegző dokumentum kapcsán is.

A látogatást követően az értékelő bizottság benyújtotta a jelentését a Middle States Commission on Higher Education részére. A 2019 júniusában tartott találkozón a Bizottság megerősítette a CEU akkreditációját, amely 2023-ig szól.

„Ez egy újabb visszajelzés arról, hogy a CEU a diákjainak kiemelkedő minőségű oktatást biztosít.”- monda Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora. „Szeretném kifejezni őszinte köszönetemet a CEU munkavállalóinak, oktatóinak és diákjainak, akik keményen dolgoztak azon, hogy az önfelmérő folyamat, és az értékelő bizottság januári látogatása sikerrel záruljon. Sokak munkaórái járultak hozzá ahhoz, hogy bebizonyítsuk, hogy megfelelünk a Middle States Commission on Higher Education feltételeinek.”

Mivel Magyarország kormánya elzárkózik attól, hogy engedélyezze a CEU-nak, hogy amerikai diplomákat adjon ki, ezért ezeket ezentúl az Egyetem Bécsben fogja kiadni. A CEU megőrzi magyar egyetemi akkreditációját.

A miniszterelnöki szemfényvesztés folytatódik

“Mert úgy tűnik, hogy a Fidesz néppárti jelenléte egyre többek szemében lett ismét roppant vállalhatatlan, s ezért Orbán ocsmányul ráfizet eddigi politikájára. Azok ugyanis, akik örülnek Weber bukásának, épp a Fidesszel szembeni, korábbi kétértelmű magatartása miatt utálják olyannyira a néppárti frakcióvezetőt. Akik meg nem örülnek e bukásnak, azok a néppárti kudarcot ma már teljes egészében Orbán számlájára írják.” – Egy újabb Diplomáciai jegyzet Ara-Kovács Attila tollából.

A magyarországi érzelmeket némileg felkavarta, hogy Orbán Viktor levelet írt Joseph Daul-nak az Európai Néppárt elnökének arról, hogy a pártcsalád ne járuljon hozzá Frans Timmermans szociáldemokrata politikus megválasztásához az uniós Bizottsága élére. Akik ebből a magyar miniszterelnök szorult helyzetére következtettek, aligha tévednek, de mégsem ezt tekinteném az ügyet érintő, illetve abból fakadó legfontosabb momentumnak.

Még mielőtt behatóbban foglalkoznánk Orbán mögöttes szándékaival, nézzük meg, hogyan alakulnak a pozícióelosztások Brüsszelben, s mennyiben valósak a miniszterelnök aggodalmai.

Timmermans kikiáltását befutó jelöltként a Bizottság élére sajtótalálgatások előzték meg, melyek a G20-as oszakai csúcsot követen erősödtek fel. Tény, hogy a parlament baloldali frakciója komolyan ajánlotta a holland politikust és sikeres alelnököt a pozícióra, de hogy ezzel egyetértettek volna a liberálisok és a zöldek, illetve, hogy beletörődtek volna a néppártiak, erről keveset, szinte semmit sem tudni. Az meglehet, hogy Timmermans nevének megfuttatásával a jobboldal sikeresen hergelhette fel önmagában a “nem, nem sohát”, de ennél többről aligha lehetett egyelőre szó.

Viszont könnyen meglehet, hogy a mára kialakult helyzet akár utat is nyithat Michel Barnier előtt, aki ugyan a Néppárt tagja, de visszafogott politikai elkötelezettsége és technokrata volta szimpatikus lehet gyakorlatilag valamennyi, a jobboldallal rivalizáló politikai erőnek, nem is beszélve a liberálisokról, elvégre Barniert maga Emmanul Macron ajánlotta mindenki, elsősorban Angela Merkel figyelmébe, a sikeresen leszereplő Manfred Weber helyett.

Orbán tehát alighanem még időben értesült arról, hogy Timmermans nevének megfuttatása messze nem az okos annak bizottsági elnöki megválasztásával, viszont ez az aprócska cselszövés végérvényesen bebizonyíthatta számára, hogy Weber lehetőségei tényleg odavesztek.

A Timmermans-szal szembeni orbáni látványos fellépés így nem több újabb helyezkedésnél, mely alkalmat teremthet a magyar miniszterelnöknek, hogy később a maga sikereként állítsa be az esetleges baloldali kudarcot, illetve egy még későbbi időpontban – saját mostani levelét lobogtatva – vádolhassa meg a Néppártot ismét, hogy – az ő közbeavatkozása nélkül – az “képes lett volna ismét kiegyezni a kommunistákkal”.

Mert úgy tűnik, hogy a Fidesz néppárti jelenléte egyre többek szemében lett ismét roppant vállalhatatlan, s ezért Orbán ocsmányul ráfizet eddigi politikájára. Azok ugyanis,

akik örülnek Weber bukásának, épp a Fidesszel szembeni, korábbi kétértelmű magatartása miatt utálják olyannyira a néppárti frakcióvezetőt. Akik meg nem örülnek e bukásnak, azok a néppárti kudarcot ma már teljes egészében Orbán számlájára írják.

Mindezt Orbán is nagyon jól tudja. Most mindössze kivár. Az első tisztázó momentum az uniós pozíciók betöltése lesz majd számára, melyre immár a Fidesznek semmilyen befolyása nincs s ezért – az új vezetés rovására – Orbán újra kezdheti az uniós mechanizmus gyalázását, s az intézmények rombolását. A másik az októberre-novemberre várható “három bölcs” állásfoglalása, mely révén a Néppárt teremthet egyértelmű helyzetet – méghozzá a Fidesszel szemben.

Iszapbírkózás Brüsszelben: újra nekifutnak – Friss: mára vége

Várhatóan ma folytatják az állam- és kormányfők az egyezkedést a legfontosabb EU-posztok betöltésére. Az éjszakai kísérlet teljes kudarccal végződött. Új nevek jöhetnek.

Voltaképpen el se kezdődött az Európai Tanács (ET) ülése vasárnap: a több órás késéssel indult tanácskozást késő este fel is függesztette Donald Tusk, hogy kétoldalú megbeszéléseken próbáljanak megoldást találni. Sikertelenül.

Az eddigi többség eltűnt

Az elsődleges feladat az EU néhány fontos tisztségének élére találni kompromisszumos jelöltet. Mindenekelőtt az Európai Bizottságéra. Az már korábban világossá vált, hogy nincs elegendő támogatása az Európai Néppárt (EPP) jelöltjének, Manfred Webernek. Az viszont az EPP-ben verte ki a biztosítékot, hogy

Tusk a második legnagyobb pártcsoport emberét, a holland Frans Timmermanst

terjesztette elő az állam- és kormányfők el.

Az alapszerződés értelmében az ET jelöl, az Európai Parlament (EP) pedig megszavazza a bizottsági elnököt. A jelöléshez a 28-ból 22 tagállam támogatása szükséges, melyek együtt az uniós lakosság legalább 60 százalékát képviselik. Az EPP szerepelt a legjobban az EP-választáson, de nem szerzett többséget, sőt, az eddig a Szocialisták és Demokraták frakcióval alkotott többsége is elveszett. Emiatt a rendkívül megerősödött liberális pártcsaláddal kell kompromisszumra jutni.

Csomagról kellene dönteni

A problémát növeli, hogy öt jelentős posztra kell megegyezéssel vezetőt találni. Az EB mellett az ET és az EP élére is, továbbá az ősszel megüresedő Európai Központi Bank elnöki tisztségére, valamint az EU külügyi főképviselői posztjára. Ezek közül a legszorítóbb a parlamenti elnöki hely sorsa, mert kedden összeül az új EP, amikor elnököt kellene választaniuk (és még egy sor tisztségviselőt, akiknek széke ugyancsak bekerülhet az alku kalapjába). A jelenlegi vezető, Antonio Tajani este azt nyilatkozta, hogy

szerdán mindenképpen megválasztják az EP-elnököt, akár lesz javaslata az ET-nek, akár nem.

Ehhez az EP-nek joga van, csakhogy itt egy ötös „csomagról” megy az alkudozás. Az egyes pártcsaládoknak jutó helyek és a személyek sorsa össze van kötve. Jelenleg úgy néz ki, hogy ha most is sikertelen lesz az egyezkedés, akkor két hét múlva újabb csúcstalálkozót tartanak.

Marad-e a csúcsjelölti rendszer?

Komplikálja a dolgot, hogy az EP-ben talán lenne többsége a csúcsjelölti rendszernek, amelynek alapján a választást nyerő EPP-s Weber lett volna a befutó a bizottsági elnökségre. Ez a 2014-ben többséggel megszavazott szisztéma azonban ellentétes az EU alapszerződésével. A liberális frakció, elsősorban Emmanuell Macron francia elnök elutasítja ezt a megoldást.

Formailag elegendő júliusig megtalálni a bizottsági elnök személyét, de – a csúcsjelölti rendszer elvetésével – ez aligha szakítható ki a teljes csomagból. Ráadásul a bizottság meg se tud alakulni az elnök beiktatása előtt, mert utóbbi joga elosztani a szakterületeket és összepárosítani ezeket a tagállamok jelöltjeivel, hogy aztán az EP-bizottságokbeli meghallgatások után a plenáris ülés szavazzon róluk.

Új nevek?

Egyelőre kiszámíthatatlan a helyzet. Lehet, hogy ismét előkerül a francia Michel Barnier, jelenlegi Brexit-ügyi főtárgyaló neve is mint néppárton belüli alternatív jelölté. A Timmermans személyét elutasító V4-ek őt valószínűleg elfogadnák. Elterjedt hírek szerint reggel Tusk újabb neveket is bedobott, egyik se teljesen új javaslat. Az egyik a bolgár Krisztalina Georgijeva, a Világbank vezérigazgatója (korábban bizottsági alelnök), a másik Leo Varadkar ír kormányfő és Michel Barnier.

FRISSÍTVE – Kora délután Donald Tusk felfüggesztette a csúcstalálkozót, a megbeszélések kedden 11 órakor folytatódnak – írta Preben Aamann, az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében hétfőn. A hírek szerint se Weber, se Timmermans nem kapott akkora támogatást, hogy szavazni legyen érdemes róluk.

143 ezren vettek részt a VOLT Fesztiválon

0
Mintegy 143 ezren vettek részt a 27. Telekom VOLT Fesztiválon Sopronban június 26. és 29. között – tudhattuk meg a szervezők közleményében, melyet vasárnap küldtek el az MTI-nek.

„Sikerrel debütált a fesztivál az új helyszínen, a régi szomszédságában, a nyitónapon a látogatók száma elérte a 40 ezret. Az idei tapasztalatok alapján szükséges további fejlesztés a helyszínen, azonban nagy öröm számunkra, hogy elsőre jól vizsgázott a VOLT új területe, amely nagyobb, komfortosabb és jóval biztonságosabb a korábbinál” – idézte a közlemény Lobenwein Norbert alapító-főszervezőt.

Hozzátette: az új helyszín biztosítja, hogy legalább tíz évre előre tervezni lehessen Sopronban az eseménnyel.

Fülöp Zoltán, a fesztivál másik alapító-főszervezője azt emelte ki, hogy a VOLT egyre inkább családi eseménynek számít. Sopronból ezernél is többen érkeztek biciklivel és sokan vitték magukkal a gyerekeiket is, akiknek a belépőért egy olyan rajzzal kellett fizetniük, amelyet a VOLT inspirált. Négy nap alatt közel ötszáz rajzot kaptak.

A legnagyobb érdeklődés az első napon fellépő rockzenekarokat kísérte. A Slipknot, Slash, a Black Eyed Peas és Parov Stelar is nagy sikernek bizonyult. Tízezrek voltak kíváncsiak a Halott Pénz 15 éves, jubileumi show-jára, amelyből az év végére film is készül.

A Sopron – a csillagok városa projekt újabb székkel bővült, a Slipknot és a Halott Pénz kapott ajándékba egy-egy műalkotást, amelyeket a következő hónapokban Sopron belvárosában állítanak fel.

A fesztivál szervezői idén a Médiaunió kampányához csatlakoztak, amellyel a tanárok megbecsültségét igyekeztek elősegíteni, emellett önálló helyszínen emlékeztek meg a Páneurópai Piknik harmincadik évfordulójáról.

Jelen volt a Láthatatlan Kiállítás, ahol egy sötét konténerben vakok segítségével lehetett tájékozódni, Krasznai János fotóművész mozgó műtermében pedig fekete-fehérben örökítette meg az ezerarcú fesztiválozókat.

A tájékoztatás szerint a helyszíni véradó állomáson minden eddiginél többen adtak vért, amellyel ismét országos rekord született, a vendégek egy magyar nagyváros vérellátásnak megfelelő mennyiségű vért adtak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK