Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Visszalépett Karácsony javára Sermer Ádám

A Liberálisok jelöltje, Sermer Ádám visszalépett a főpolgármesteri jelöltségtől, ezután Karácsony Gergely kampányát segíti – jelentették be az érintettek.

Megszületett a megállapodás Budapesten, amelynek alapján a Liberálisok főpolgármester-jelöltje visszalépett Karácsony Gergely javára – mondta Sermer Ádám a Kossuth téren tartott sajtótájékoztatón. A kampányt ezután együtt folytatják. A megállapodás értelmében a Liberálisok elnöke, Szabadai Viktor lesz az V. kerületben az egyik képviselői helyen a közös ellenzéki jelölt.

Ezzel előállt az a helyzet, hogy csak egyetlen ellenzéki jelölt áll szemben Tarlós Istvánnal: Karácsony Gergelyen kívül csak Fidesz-párti jelöltek vannak versenyben – hangsúlyozta Sermer.

Karácsony Gergely azt hangsúlyozta, hogy Budapesten sok színű, változást akaró többséget akarnak képviselni. Akik ezután elindulnak, azok nem az ellenzék jelöltjei, hanem a Fidesz támogatását élvezik.

Vádat emeltek Simonka György ellen

A Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot Simonka György és 32 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken. Az okozott kár több, mint 1,4 milliárd forint.

Az ügyészség közleménye szerint a NAV Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda feljelentése alapján indult ügyben az országgyűlési képviselő mentelmi jogát a legfőbb ügyész (tavaly októberi) indítványára az Országgyűlés felfüggesztette, majd az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a fideszes parlamenti képviselő Simonka Györgyöt, aki nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését.

A vádirat lényege szerint Simonka György és társai tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó

támogatások jogellenes megszerzésére irányult.

Ma a Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben 33 személy ellen emelt vádat, akik közül csak Simonka György közszereplő. A vádlottak valamennyien szabadlábon védekeznek.

A lényeget elfedő kommünikén túl a történet dióhéjban annyi, hogy a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek (TÉSZ) által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes lenyúlását végezték.

Simonkáék

a beruházásokat és az eszközbeszerzéseket felülárazták,

az ingatlanokat olcsón megszerezték, majd azokat minimális fejlesztéssel, fiktív értékbecsléssel szerepeltették a tervekben, a beszerzett eszközök pedig döntően használtak voltak és csak töredékét képviselték az értük kifizetett összegnek.

Simonka meghatározta azt is, hogy az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselői a felülárazott vállalkozói díj mekkora részét,

általában 45 százalékát adják vissza neki készpénzben.

A beruházásokkal okozott kár meghaladja az 1,4 milliárd forintot.

A „dinnyekirályként” is ismert – és Békés megyében szinte élet-halál uraként számontartott – Simonka éppen a mentelmi jog kikérésének napján az őt érintően jó ideje zajló büntetőeljárás ellenére megkapta a Békés megyei Polgárőrség kitüntetését.

Mi még hagyományosan készülünk nyaralni

Az internetet használók fele a hálón keresztül szervezi üdülését az EU-ban. A luxemburgiak csaknem háromnegyede, a bolgárok alig hatoda. A magyarok szűk harmada él ezzel a lehetőséggel. Meglepő az EU-ban az idősek vonzódása ehhez a lehetőséghez.

Két évvel ezelőtt felvett adatok szerint az internethasználók éppen fele mondta azt, hogy a világhálón keresztül foglalja le üdülési szállását vagy intézi utazását – írja az Eurostat.

Korosztályi bontásban az internetes foglalás

a legnépszerűbb a 25 és 34 év közöttiek között (55 százalék),

a 16–24 évesek körében 41 százalékot mértek. Meglepő, hogy az idősebbek, a 65–74 éves nethasználók majdnem minden másodika (47 százalék) az elektronikus foglalást részesíti előnyben.

Nagyon érdekes az országok közti hatalmas eltérés, ami nem okolható az internet elterjedtsége közti különbségekkel, mert csak azokat kérdezték, akik rendszeresen használják a világhálót. És attól is független, hányan jutnak el egyáltalán nyaralni a lakosságon belül, mert csak őket érintette a kérdés.

A netes utazásszervezés Luxemburgban a legmagasabb arányú (73 százalék) Finnország (65) és Németország (64) előtt. A sor végén messze lemaradva mindenkitől a bolgárok kullognak 17 százalékos átlaggal. Náluk a fiatalabbak se nagyon élnek ezzel a lehetőséggel (14, illetve 23 százalék), a nyugdíjasok pedig jószerével egyáltalán nem (5 százalék).

Mi, magyarok 30 százalékkal a tág középmezőny alja felé állunk.

Nálunk is a 25-34 évesek élnek legtöbben a lehetőséggel (32 százalék), a náluk fiatalabbak közt 27, az idősek körében pedig 24 százalék a net népszerűsége az üdülési foglalásokban.

A miénkhez nagyon

hasonló számokat látunk a lengyeleknél, a szlovákok körében már nagyjából 15 százalékponttal magasabbak az arányok, a csehek pedig még ennél is korszerűbbek:

57 százalék az átlagérték, s mindhárom mért korosztályban sokkal magasabb a net használata. Óriási szórást mutat a Baltikum. A lett és litván internet-használók alig bő ötöde intézi a nyaralást ily módon, az észteké ennek duplája (44 százalék). Ennek nyilvánvaló oka az, hogy Észtország a világ első digitális állama: lényegében bármi a hálón keresztül lebonyolítható, a papíralapú ügyintézés jobbadán megszűnt. Ezt figyelembe véve még szerénynek is tűnik az utazások elektronikus szervezésének aránya.

A baloldal az Öt csillaggal paktál

Lemondott az olasz miniszterelnök. Olaszországban újra kormányválság van. Ez nemigen jelent meglepetést Rómában, ahol a második világháború vége óta egymást váltogatják  a kormányok anélkül, hogy meg tudnák oldani az ország akut problémáit: a nemzetközi versenyképesség egyre fokozódó hiányát és az Észak-Dél ellentét egyre növekvő feszültségét.

Évtizedek óta Giuseppe Conte miniszterelnök volt az első déli Itália élén. Csak addig tartott ki amíg az őt támogató két populista párt mögötte állt. „A mór megtette kötelességét, a mór mehet”!

Káosz és krízis avagy a két Matteo háborúja Rómában

Megbuktatta saját kormányát a szélsőjobboldal, de vajon jelenthet-e reális alternatívát a baloldal és a gyengébbik kormánypárt, az Öt csillag mozgalom szövetsége? Ez a tét abban az országban, ahol a kormány válság szinte permanens.

A két főszereplő Matteo Salvini belügyminiszter, a szélsőjobboldali Liga vezére, az Európai Unió elszánt bírálója, aki a hatalomra jutása után az elsők között találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel Genovában. De az már régen volt.

Matteo Salvini, a Liga vezére megesküdött a populista kormány megalakulásakor: öt évig kitartunk. Majd 14 hónap után a szélsőjobboldali belügyminiszter bizalmatlansági indítvánnyal fenyegette meg a saját kormányát. Az első menet nem sikerült Matteo Salvininek, mire fő ellenfele, a baloldali Matteo Renzi felszólította: akkor mondjon le inkább ő a kormány helyett! Az olasz tragikomédiában senki sem azt csinálja amit mond, és senki sem beszél nyíltan arról, amit valójában el akar érni. Ami még kínosabb: mindenkinek csak negatív célja van! Meg kívánja akadályozni a másik sikerét!

De mi lesz Olaszországgal, Európa beteg emberével?

A húsz éve stagnáló gazdaság megreformálásáról nem gondolkodik senki sem az elitben. Machiavelli hazájában a politika az egyetlen , amely lázba hozza az elitet miközben a közvélemény csodálkozva látja, hogy mindenről szó van, csak arról nincs, hogy mi lesz az átlag olasz megélhetésével a globális versenyben?

„Nem lépünk ki az eurozónából”

Igyekezett megnyugtatni a tőkét és az Európai Unió brüsszeli központját Matteo Salvini. Aki azzal a Silvio Berlusconival kíván szövetségre lépni, aki először pendítette meg Olaszország kormányfői közül: vissza lehet térni a lírához, a nemzeti fizetőeszközhöz!  Berlusconi bukásában nagy szerepet játszott ez az ötlet, melyet sem Brüsszelben sem Berlinben vagy Párizsban nem kívánt elfogadni senki. Ma sem más a helyzet, ezért igyekszik Matteo Salvini mindenkit megnyugtatni: ha őt választják miniszterelnöknek, akkor nem lesz első dolga ennek felvetése. Ami nem is csoda hiszen Olaszország a maga 2500 milliárd eurós államadósságával olyan problémát jelent, melyet senki sem tud megoldani. A Bloomberg arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy bankok azonnal a szívükhöz kapnának hiszen nekik euró milliárdjaik fekszenek olasz államkötvényekben.

Silvio Berlusconi, mint Itália egyik leggazdagabb embere mindig is közel állt a tőkéhez, de Matteo Salvini nem!

A Liga vezérét gyanakvással figyelik, mert populista ígéreteinek nincsen semmilyen megfogható fedezete. Meglehet-e egy populista vezér szépen hangzó ígéretek nélkül?

Matteo Salvini nem véletlenül nevezte meg fő ellenfelének Matteo Renzit, aki nem is oly rég még Olaszország miniszterelnöke volt. A felelősségteljes politikus megígérte Jean-Claude Junckernek, Angela Merkelnek és Emmanuel Macronnak, hogy nem paktál le a baloldali populista Öt csillag mozgalommal, amely demagógiájával képtelen gazdasági elképzelésekkel állt elő. Csakhogy a parlamenti matematika alapján kiderült, hogy a baloldal csakis akkor állíthatja meg Matteo Salvinit, ha lepaktál az Öt csillag populista mozgalommal. Különben jöhet a választás, melyet könnyen megnyerhetne Matteo Salvini, aki elcsábította a másik populista párt szavazóit. „A célunk az, hogy megakadályozzuk a baloldal és az Öt csillag szövetségét” – mondta Salvini egyik bizalmi embere a Corriere della Seranak.

Eddig mindkét Matteo sikeresen akadályozta meg másikat abban, hogy az elképzeléseit végrehajtsa. Sőt , Matteo Salvini olyan javaslattal állt elő, mely akár egy évvel is meghosszabbíthatja a populista kormány jövőjét.

A populista kormányzat alkotmány reformot javasol

Eszerint csökkenteni kellene a szenátus és a képviselőház tagjainak a létszámát. 630-ról 400-ra csökkenne a képviselők száma. A római szenátusban pedig az 315 helyett csak 200-an üldögélnének a jövőben. Eredetileg ez az Öt csillag kétségbeesett ötlete volt, hogy mentse a kormányt és saját magát. Míg ugyanis Salvini remekül szerepelt az európai választáson, ők megbuktak. Vagyis egyáltalán nem akarnak új szavazást, mert az a politikai befolyásuk végét jelenthetné. Egy alkotmány reform viszont legalább egy évvel meghosszabbítaná a kormány működésének az időtartamát. Ezért a Liga vezére ezt ellenezte. Eddig. Aztán meglepő módon egyszercsak kiállt mellette. Miért? Mert az Öt csillag ezt szabta feltételként ahhoz, hogy lemondjon egy paktumról a baloldallal! Vagyis mindkét Matteo sikeresen fúrta meg a másikat. A külvilág csak ámul hiszen végül is az eurozóna harmadik legfontosabb gazdaságáról van szó és Nápolyban van a NATO déli parancsnoksága.

Az amerikaiak is tartanak Matteo Salvinitől

A Liga vezérét Putyin emberének tartják Washingtonban, ezért nemigen látnak benne megfelelő partnert. Azután pedig még kevésbé, hogy az év elején nagy üzleteket kötöttek Rómában Hszi Csinping kínai elnökkel elsősorban az olasz infrastruktúra fejlesztéséről. A kínaiak elsősorban az olasz kikötők után érdeklődnek, de azokban gyakran az amerikai flotta állomásozik! Az amerikaiak egyáltalán nem kívánnak orosz vagy kínai jelenlétet Olaszországban. Ezért aztán nemcsak Brüsszelnek vannak komoly fenntartásai a populista vezérrel szemben!

Augusztus 20. döntő dátum a Conte kormány életében

Akkor szavaztak a bizalmatlansági indítványról, mert egyik Matteo sem talál ki valamilyen újabb húzást. Matteo Renzi nem ezen a Földön él” -vádolta meg vetélytársát Matteo Salvini. Az egykori baloldali miniszterelnök nem maradt adós a válasszal: „Matteo Salvini olyan mint Haftar tábornok Líbiában! Azt ígérte, hogy egy nap alatt beveszi a fővárost, aztán még mindig nem érkezett meg győztesen Tripoliba!” Vesztesek tehát már vannak Rómában, ahol nagy kérdés, hogy a kormány tudja-e vezetni az országot vagy Olaszország 20 év stagnálás után megkezdi a harmadik évtizedet is…

Káosz szélén Olaszország: lemondott a kormányfő – FRISSÍTVE

Bejelentette lemondását Giuseppe Conte miniszterelnök az olasz parlamenti vitában, miután helyettese, Matteo Salvini Ligája bizalmatlansági indítványt nyújtott be. Ezzel a káosz szélére sodródott Olaszország. Az olasz gazdaság állapota aggasztó.

A kényszerkoalíció vége

A független Giuseppe Conte, a szélsőjobbos Liga és az inkább szélsőbalos populista 5 Csillag Mozgalom (M5S) alkotta koalíció miniszterelnöke kedd délután bejelentette, hogy a tavaly június óta tartó koalíciós kormányzás véget ért, és este benyújtja lemondását az államfőnek. A római parlament felsőházában elmondott beszédében Giuseppe Conte súlyos és terhes következményekkel járó lépésnek nevezte a kormánypárti Liga bizalmatlansági indítványát, és hosszan bírálta Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes belügyminiszteri és politikusi tevékenységét.

Egyórás felszólalásában Conte majdnem végig a Salvini vezette Liga döntését bírálta. Hangsúlyozta, hogy Matteo Salvini az előrehozott választásokon való győzelmében reménykedve

személyes érdekeit és saját pártját helyezte az olaszok nemzeti érdekei elé.

A kormányfő emellett politikai opportunizmussal vádolta Salvinit, kijelentve, hogy hiányzik belőle a politikai intézmények iránti felelősség. Conte szerint a Liga „beszennyezte” az M5S-sel közös kormány tizennégy hónapon át tartó munkáját.

Megfordult erőviszonyok

Salvini tíz napja azután nyújtotta be a bizalmatlansági indítványt, hogy a tavalyi választási eredmény megfordult az európai parlamenti választáson: a Liga 34, míg az M5S már csak 17 százalékot kapott. Azóta pedig a közvélemény-kutatásokban tovább nőtt a szélsőjobbos párt előnye.

A miniszterelnök lemondása után elvileg előrehozott választás következhet, de erről Sergio Mattarella köztársasági elnöknek kell döntenie. Ha ő úgy látja, hogy

a jelenlegi parlamentben is képes kormányzóképes többség alakulni, akkor annak adhat megbízást.

Ehhez az szükséges, hogy az M5S megállapodjon a centrista Demokrata Párttal, netán Silvio Berlusconi Forza Italiájával is. Salvini pedig a még tőlük is szélebbre álló Olasz Testvériség részvételével próbálhat meg szövetséget kötni, szintén Berlusconival kiegészülve. Utóbbi helyzete igen kényes: pártja népszerűsége erősen megcsappant, és igen megosztott a Salvinivel kötendő koalíció ügyében.

Romokban a gazdaság

Mindezt keretezi Olaszország gazdaságának kritikus állapota. Az Európai Bizottság másfél hónapja adósságalapú túlzottdeficit-eljárás megindítását javasolta Olaszországgal szemben az államháztartási helyzet romlása miatt. Az olasz államadósság tavaly 2300 milliárd euróra, a GDP 132,2 százalékára rúgott, ami a második legmagasabb arány az EU-ban.

A most felbomlott koalíció eleve a költségvetés elengedésével lépett kormányra tavaly nyáron, a bizottság által proponált 2,04 helyett 2,4 százalékos hiányt tervezett, amely 2020-ban 3,6 százalékra emelkedne. Adócsökkentés, egyfajta garantált minimális jövedelem ígéretével nyerte meg a választást a menekültekkel szembeni kíméletlen hozzáállás mellett. A gazdaság azonban stagnál, idén már csak 0,3 százalék növekedés várható. Ennek nyomán is a belső fogyasztás visszaesést mutat.

Teljes ellenzéki csapattal és támogatással indul Botka

Baltól jobbig, teljes ellenzéki és civil támogatással húsz képviselőjelölt élén indul a polgármesteri újraválasztásért Botka László. Megvédik Szegedet a Fidesztől és a milliárdos oligarcháktól – mondta.

Az Összefogás Szegedért Egyesület (ÖSZE) jelöltjeit mutatta be Botka László (MSZP), amikor bejelentette, hogy újraindul a polgármesteri tisztségért – tudósít a városi portál. A húsz képviselőjelölt mellett Botka is az ÖSZE-t tudhatja maga mögött.

Mindenki mögöttük

Ilyen széles és teljes körű összefogás még soha nem volt: a tagok között vannak baloldaliak, liberálisok, civilek, zöldek és jobboldaliak is, amilyenek a szegediek – mondta Botka, aki, mint fogalmazott, azt kérte a pártoktól és a civil szervezetektől,

„vegyék tudomásul, hogy ez nem pártpolitikai, főleg nem ideológiai szövetség. Ez lokálpatrióta szövetség.”

Azért vállalta a jelöltséget, mert motiválják a város előtti feladatok és lehetőségek. Pontosan tudják, mit szeretnének fejleszteni, építeni Szegeden. Elkezdték annak előkészítését is, hogy a 2021-től induló uniós fejlesztési ciklusban is Szeged legyen a legsikeresebb magyar város.

A kétharmaddal szemben

A polgármester azt is megjegyezte, hogy irigyeik is vannak. A kétharmados abszolút hatalom mindent el akar követni azért, hogy elfoglalja Szeged városát.

Odavezényeltek elég nagy számú idegent Budapestről és más városokból, azzal a céllal, hogy károgjanak,

hogy elvitassák a közösen elért sikereket – mondta. „Meg fogjuk tőlük védeni Szegedet”, Szeged város ugyanis nem eladó. Mint ahogy megvédik attól is, hogy

„pénzéhes, milliárdos oligarchák akarják lenyúlni a fejlesztés forrásokat”.

Továbbra is átlátható módon minden elnyert uniós centet a város gyarapítására fognak fordítani – tette hozzá.

Arra kérte a szervezeteket,

ne pártpolitikusokat javasoljanak,

hanem olyan szegedieket, akik együtt akarnak dolgozni a városért, együtt akarják szolgálni a várost, otthon vannak a városrészekben, ismerik az ott lakók problémáit. Bejelentette, hogy az ÖSZE kompenzációs listája is közös, ezt Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester vezeti.

Botka azt ígérte, hogy Szegedről fognak beszélni, de nincs illúziójuk, látva a korábbi fideszes kampányokat. De meggyőződésük, hogy

esztelen propagandával, hazugsággal a szegedieket továbbra sem fogják félrevezetni.

Miután pénzzel, paripával és médiával nem tudnak versenyezni a Fidesszel, arra készülnek, hogy minél több szegedivel személyesen találkozzanak.

A turizmus után az egészségügyben is lehet ágazati minimálbér!

Nem garantálható a biztonságos betegellátás Magyarországon – ezt a súlyos megállapítást egyenesen a Magyar Orvosi Kamara elnöke tette a napokban. Az orvoselvándorlás, illetve a magyar kormány – az egészségügyet harmadrangú területként kezelő – politikája miatt az egészségügy helyzete tarthatatlanná vált. Sőt, mondjuk ki: ma már konkrét nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

A napokban írásbeli kérdéssel fordultam az Európai Bizottság területért felelős biztosához, felhívva a figyelmet a magyar egészségügy súlyos helyzetére és határozottan szorgalmaztam egy, a betegbiztonságot garantáló európai egészségügyi szolgáltatási minimum bevezetését, valamint az európai programunkban szereplő egészségügyi minimálbér bevezetésének támogatását. Vytenis Andriukaitis egészségügyért felelős uniós biztos válasza világos és egyértelmű. Az Európai Bizottság tagja leszögezte, hogy „a jó minőségű, kellő időben nyújtott és megfizethető egészségügyi ellátáshoz való jog a szociális jogok európai pillérének egyik alapelve.” Hozzátette, hogy az EB legutóbbi országjelentése világosan jelzi Magyarország kapcsán, hogy hazánk „egészségügyi eredményei rosszabbak, mint a legtöbb más uniós tagállamban, ami részben az egészségtelen életmódot, részben az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonyságát tükrözi.”

Megállapította továbbá, hogy jelentős társadalmi-gazdasági különbségek vannak a minőségi ellátáshoz való hozzáférés terén, ami annak a rendszernek tudható be, hogy az egészségügyi kiadásokat nagymértékben az igénybevevők viselik. Andriukaitis rámutatott, hogy több

ajánlást is kapott a magyar kormány, melyekben javasolták, hogy támogassák a megelőző egészségügyi intézkedéseket és erősítsék meg az alapellátást.

Az uniós biztos kérdésemre válaszolva arra is rámutatott, hogy Ursula von der Leyen leendő EB-elnök támogatja a nemzeti minimálbér elvét, azt pedig „teljes mértékben elismeri”, hogy a minimálbér megállapítása, többek között az egészségügyi szakemberek számára a „tagállamok és a szociális partnerek felelősségi körébe tartozik.”

Vagyis, az egészségügyi minimálbér bevezetése Magyarországon elsősorban az Orbán-kormány döntésén és józan belátásán múlik. Utóbbi azért is különösen fontos, mert a turisztikai ágazatban a magyar kormány már kész „garantált ágazati bérminimumot” bevezetni, mégpedig a „tartósan kritikus munkaerőhelyzet miatt”. Arról lehet persze vitatkozni, hogy egy ilyen piaci ágazatban, mint a turizmus egy államilag rögzített minimálbér mennyire fojtja meg a kisvállalkozásokat és ezzel mennyire segíti az oligarchikus befektetői körök érdekeit, vagy, hogy miért kellene inkább a munkát terhelő állami elvonásokat csökkenteni az ágazatban, de kétségtelen, hogy a súlyos munkaerőhiány okozta problémával kezdeni kell, illetve kellett valamit. Ha azonban a kormányfő és rokonsága számára ennyire fontos a turisztikai szektor sorsa, úgy elég lenne, ha csak ugyanennyire fontos lenne számukra a szintén súlyos szakemberhiánnyal küzdő egészségügy helyzete is.

Ha megvalósulna az európai programunkban javasolt ágazati bérminimum bevezetése az egészségügyben – ami 1,5 millió forint minimálbért garantálna az orvosoknak, a kezdő szakápolóknak, nővéreknek pedig havi 750ezer forintot -, akkor biztosra vehetnénk, hogy az egészségügyi ellátás jelenlegi, életveszélyes állapota rövid időn belül javulna.

Arra szólítom fel tehát az emberi erőforrásokért felelő minisztert, Kásler Miklóst és a pénzügyekért felelős tárcavezető Varga Mihályt, hogy tegyenek javaslatot a turizmusban bevezetni tervezett ágazati minimálbérhez hasonló bérminimumra az egészségügyben is! Azt mondták, hogy nekik Magyarország az első. Ideje végre bizonyítaniuk is.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázötvenhetedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

Határnyitás ’30: udvarias ünneplés, semmi más

Politikailag bárminő aktualitás nélküli ünneplés lett Orbán Viktor és Angela Merkel soproni találkozójából. A magyar demokráciát ért kifogásokat Orbán egy mondatban félresöpörte. Tudatta: a németek várkapitánya vagyunk.

„Nem látni olyan eseményeket, amelyek megzavarnák a magyar-német kapcsolatokat, de vannak olyan tényezők, amelyek kikényszerítik a gazdasági együttműködés erősítését” – mondta Orbán a két politikus soproni sajtótájékoztatóján. Szavaiból kiderült, hogy a gazdasági kérdések álltak a tárgyalások súlypontjában, mert Németország első számú kereskedelmi partnere és befektetője Magyarországnak. A két ország közötti gazdasági forgalom évről évre rekordot dönt, tavaly 4 milliárd forint volt, a német vállalatok 300 ezer embernek adnak munkát – mondta a miniszterelnök.

Semmi kényes kérdés

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs

Vagyis tévedésnek bizonyultak azok a korábbi hírek, hogy a német kancellár valamilyen fontos, netán a magyar kormány számára kényes témákat szeretne szóba hozni, illetve jelentősebb bejelentés készülne. A két kormányfő delegációk élén tartott megbeszélést.

 

Orbán arról beszélt, hogy

Közép-Európa most már hozzáad az európai gazdasági teljesítményhez,

ezért a hagyományos német-francia-tengely kiegészül a közép-európai népek érdekeinek figyelembe vételével. Ez új folyamat, amely most teljesedik ki, és Közép-Európa súlya az európai döntéshozatalban folyamatosan nőni fog – tette hozzá. Hangsúlyozta: Németország érti ezt a folyamatot, ezért a német-közép-európai kapcsolatoknak kitüntetett jelentősége lesz az európai egység fenntartásában.

Merkel: Magyarország sikeres

Angela Merkel ismét a 30 évvel ezelőtti páneurópai piknik fontosságával kezdte, hálás köszönetet mondott Magyarországnak akkori bátorságáért, amit Németország sosem felejt el neki. A kancellár az Európai Unió szorosabb egyesítéséről is beszélt.

Merkel is inkább Magyarország és Németország gazdasági kapcsolatát értékelte. Ugyancsak eloszlatott minden várakozást, amikor azt mondta, hogy

Magyarország jól fekteti be ezeket az uniós támogatásokat az ország és a lakosság érdekében.

Egységesek vagyunk, vannak gazdaságilag sikeres országok, mint amilyen Magyarország is, így lehet, hogy a jövőben kevesebb olyan régiója lesz, amely támogatásra szorul – mondta Merkel.

Ugyanazért bontottunk kerítést akkor, amiért most építünk

A menekültkérdésről Merkel azt mondta, hogy tisztességes egyezményeket kell kötni a menekülteket kibocsátó országokkal, hogy az emberek lehetőleg maradhassanak hazájukban. Ehhez lelkesen csatlakozott Orbán, mondván osztja a kancellár optimizmusát.

Orbán szerint nincs ellentmondás abban, hogy 30 éve lebontották a kerítést, most viszont építenek. „Az európaiak előtt azért lettek lebontva, hogy a kontinensen békében és biztonságban éljenek”, az Afrikából érkezők előtt azért kell felépíteni, hogy Európa továbbra is békében és biztonságban éljen. Jelenleg

„a németek várkapitányi teendőit látjuk el”,

amikor a déli határokat, az EU külső határait védjük – tudhattuk meg.

Orbán szóba hozta a kerítés építéséhez eddig elmaradt uniós anyagi hozzájárulást. A pénz felét változatlanul szeretné elérni.

Tényekkel alá nem támasztott elítélő vélemények

Nem sok szót szentelt a magyar demokráciát elítélő véleményekre. Ezeket politikailag elfogultaknak tekintik, amiket tények nem támasztják alá,

és nem is nagyon veszik figyelembe.

Mindenki gyűjtsön személyes tapasztalatokat, jöjjön el, gyűjtsön tapasztalatokat és akkor meg fogja érteni, hogyan szervezik az életüket a magyarok. Szívesen megismertetjük a világgal, melyek azok a folyamatok, amelyek elindították Magyarországot a gyarapodás útján – mondta Orbán.

Keletről bomlott a fal

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs

Ezt megelőzően ökumenikus istentiszteleten beszélt a két politikus. Orbán arról, hogy mindig is tudtuk, a kettészakítottság idején is, hogy csak egy Európa van. „Hittünk benne, és újraegyesült. Újraegyesült, mert hittünk benne”. Hozzátette: ma is ezen múlik minden, és ha hiszünk benne, Kelet és Nyugat egysége fennmarad, és Európa erős, gazdag otthona marad az európaiaknak.

 

Sopronban, keletről bontottuk meg a falat, itt nyitottuk meg a német és az európai egyesítés előtti utat – mondta Orbán. Harminc éve ezen a napon keletnémet sorstársaikkal a magyarok áttörték a szabad világ és Magyarország közötti börtönkerítést,

az áttöréssel leomlott a fal,

amely hazánkat leválasztotta Európáról és a szovjet világ részévé tette – emlékeztetett, hozzátéve, hogy 30 éve itt ért véget a második világháború utáni európai rend.

A kormányfő emlékeztetett: a magyarok kedden emlékeznek meg Szent István királyról és a keresztény magyar állam megalapításáról. Első királyunk a magyarok életét máig meghatározó, súlyos döntéseket hozott, beágyazta nemzetünket a keresztény európai népek közösségébe, a koronát Rómából, feleségét Bajorországból hozatta – mondta Orbán. Kiemelte: a keresztény államalapítás, a határnyitás, az életerőre kapó németség, valamint

a különleges német-magyar kapcsolatok ténye mind egy irányba, az erős Európa irányába mutat.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Európát vitáról vitára, konfliktusról konfliktusra, napról napra újra kell egyesíteni. Mint mondta, Európa alapját a független és szabad nemezetek adják, ezért az európai egység sosincs kész, mindig újra és újra meg kell alkotni.

Angela Merkel köszönetét fejezte ki Magyarországnak a német egység megteremtésében játszott szerepéért. „Mi, németek nagy hálával gondolunk arra, ahogy Magyarország hozzájárult Európa megosztottságának megszűnéséhez és a német egység megteremtéséhez. Köszönetet mondunk ezért Magyarországnak” – hangsúlyozta a kancellár.

Merkel felidézte: a magyar kempingekben nyaraló keletnémet állampolgárok között hamar elterjedt a rendezvény híre, és mindenüket hátrahagyva százával keltek útra Sopron felé, hogy kijussanak a szabadságba – tette hozzá. Világraszóló eseménynek nevezte a Páneurópai Pikniket, és kiemelte: a magyar határőrök nem lőttek a keletnémet állampolgárokra, és ezzel olyan bátorságról tettek tanúbizonyságot, amely a szolgálati előírások fölé helyezte az emberiességet.

Apokaliptikus Brexit-világra készül Nagy-Britannia

Hiány élelmiszerből, gyógyszerből, drágulás, tüntetések, tengeri incidensek. Erre számít a kormány egy kiszivárgott jelentés szerint a megállapodás nélküli Brexit utáni hónapokban. Az északírek olyan megoldást támogatnak, amit London elvet.

Rendkívül súlyos fennakadásokra számít a brit kormány lapértesülés szerint abban az esetben, ha október 31-én megállapodás nélkül szűnik meg a brit európai uniós tagság. A The Sunday Times konzervatív vasárnapi lap birtokába került friss kormányzati dokumentumokból kiderül, hogy a lakosság és a vállalkozások csak kis mértékben vannak felkészülve a rendezetlen Brexitre.

Maguk se bíznak abban, amit ígérnek

Az emberek „belefáradtak” az évek óta tartó Brexit-folyamatba, és ez hátráltatja a kilépés eredetileg tervezett március végi időpontja óta amúgy is egy helyben toporgó felkészülést az előre nem látott eseményekre. Egy magas rangú kormányzati forrás a lapnak azt mondta, a jelentés nem riogatás, hanem reális megítélése annak, hogy a lakosság mire számíthat a megállapodás nélküli kilépés esetén.

A kormány a fizikai határellenőrzés visszaállítására számít

az Ír Köztársaság és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország között, mert az ennek elkerülését célzó jelenlegi tervek „tarthatatlannak” bizonyulnak. (Ez a sarokpontja a még Theresa May idején az EU-val aláírt 580 oldalas megállapodásnak, amely az úgynevezett backstop nevű megoldással – egyfajta vámunió fenntartásával – érné el a határ visszaállításának elkerülését, amit, és ezzel a szerződést is, a brit alsóház háromszor utasította el. Negyedikként viszont kizárta megállapodás nélküli kilépést.

Boris Johnson azt ígéri, hogy a backstop nélkül is elérik a határ visszaállításának elkerülését,

de az EU közölte: a megállapodás nem módosítható.)

Káosz és áruhiány

A vámellenőrzés bevezetése miatt hónapos késések alakulhatnak ki, ezek

hatással lehetnek az üzemanyag-ellátásra, fennakadásokhoz vezethetnek London és Anglia délkeleti részén.

Az import benzinre kivetendő vámok miatt elkerülhetetlen lesz két olajfinomító bezárása, ami kétezer munkahely megszűnésével és sztrájkokkal járna az ellátásban várható zavarok mellett.

A jelentés szerint félő, hogy a Csatornán átkelő tehergépjárművek 85 százaléka nem lenne felkészülve a vámellenőrzésre a francia oldalon, és emiatt akár két és fél napos késésekre számíthatnak. (Mintegy másfél éve végzett kísérlet után még úgy számoltak, hogy körülbelül öt napos kamionsorok alakulnak ki a határnál, ami lehetetlenné teszi a friss áruk bevitelét az országba.)

A megállapodás nélküli Brexit után a kikötőkben is komoly zavarok alakulnának ki, amelyek esetleg csak három hónap után enyhülnének, de

a forgalom akkor is legfeljebb a jelenlegi 50-70 százalékára állna vissza.

Az utasforgalomban késésekre kellene számítani a repülőtereken, pályaudvarokon és Doverben.

A gyógyszerellátásban is fennállna a súlyos késedelem veszélye, mert

az Egyesült Királyságban forgalmazott gyógyszerek háromnegyede a Csatornán át érkezik

a szigetországba. Az élelmiszerellátásban csökkenne a friss élelmiszerek aránya, emelkednének az árak. (Ezzel kapcsolatban szintén korábbi számítások a vám visszaállása és a csökkenő mennyiség miatt egyes friss élelmiszerek, például sajtok akár 70 százalékos drágulását vetítették előre.)

Utcai és tengeri incidensek

Mindezek az azonnal bekövetkező fennakadások és több, mint kellemetlenségek

tüntetésekhez és utak elzárásához fog vezetni a kormányzati dokumentum szerint.

Ez pedig megkövetelheti a rendőrség jelentős mértékű megerősítését.

A jelentés szerint incidensek lehetőségére kellene számítani az Egyesült Királyság és az Európai Gazdasági Térség halászhajói között. Arra is, hogy több mint kétszáz hajó jelenhet meg illegálisan a brit vizeken a Brexit napján.

Johnson mégis tárgyal

A Boris Johnson vezette konzervatív kormány határozott álláspontja, hogy az Egyesült Királyság október 31-én mindenképp kilép az EU-ból, akár sikerül újratárgyalni az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó tartalékmegoldás (a backstop) miatt brit részről elutasított megállapodást, akár nem.

A The Sundy Times arról is ír, hogy Johnson a jövő hét végén tartandó G7-csúcstalálkozó előtt ellátogat Angela Merkel német kancellárhoz és Emmanuel Macron francia elnökhöz. A brit kormányfő hivatala vasárnapra virradóra közölte,

nem lehet áttörésre számítani a Brexit ügyében.

Az Európai Unió többször is közölte, nem tárgyalja újra a Theresa May által elért kilépési megállapodást. (Johnson megbeszélései figyelemre méltók azután, hogy még két hete is arról beszélt: csak tárgyalni se hajlandó addig, amíg a backstopot nem veszik ki a megállapodásból.)

Az északírek örlődnek

Ezzel egyidejűleg az Észak-Írországban élők többsége támogatná a brit európai uniós tagság megszűnéséről szóló vitában az ír-északír határellenőrzés elkerülését célzó tartalékmegoldásnak azt a változatát, amely

az Ír-tengerre helyezné a vámhatárt az EU-val

– derült ki egy vasárnap ismertetett felmérésből.

Szintén a The Sunday Times a LucidTalk belfasti közvélemény-kutató intézet felmérésének eredményeit ismertetve arról írt, hogy az északírek 58,4 százaléka elfogadná, ha a tartalékmegoldás (backstop) csak rájuk, és nem az Egyesült Királyság egészére vonatkozna. Kevesebb, mint 40 százalékuk utasította el a felmérés szerint, hogy Észak-Írország szorosabb kapcsolatban maradjon az EU-val, mint az Egyesült Királyság többi része.

A Boris Johnson vezette konzervatív brit kisebbségi kormány és külső támogatójuk, a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) azonban

mereven ellenzi, hogy Észak-Írországra más szabályok vonatkozzanak, mint az ország többi részére.

Jelenleg egyébként a toryknak csak a DUP-pal együtt van többségük az alsóházban, egy nemrégiben lezajlott időközi választás miatt ez is mindössze egy fős.

Az Európai Unió és az előző, Theresa May vezette brit kormány között létrejött Brexit-megállapodásban ez a tartalékmegoldás rendelkezik az Írország és Észak-Írország közötti 499 kilométeres határszakaszról. Eszerint a határellenőrzés elkerülése érdekében az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását.

A brit kormány azonban szuverenitása egy részének elvesztésétől tart, és ezért a tartalékmegoldás törlését követeli a megállapodásból. Erre viszont az Európai Unió nem lát lehetőséget, így a tárgyalások holtpontra jutottak a Brexit október 31-i időpontjának közeledtével.

A vita tétje Nagy-Britannia egysége

Az északírek a felmérés szerint nincsenek jó véleménnyel a brit kormány tárgyalási stratégiájáról, a megkérdezettek kétharmada szerint a kabinet „nagyon rosszul” kezeli a folyamatot, és csak 13 százalékuk volt elégedett a kormány munkájával.

A tartalékmegoldás eredetileg valóban csak Észak-Írországra vonatkozott volna, de a brit kormány a DUP kedvéért az Egyesült Királyság egészére kiterjesztette. Az utóbbi időben azonban Leo Varadkar ír kormányfő újból felvetette, hogy az Ír-tengeren legyen a vámhatár.

Az ír-északír határ átjárhatóság sarkalatos pontja az 1998-as nagypénteki megállapodásnak, amely több évtizedig tartó felekezeti erőszaknak vetett véget Észak-Írországban. Ebben a brit kormány vállalta, hogy soha nem állítja vissza a határt a két ország között.

A Brexit kimenetele Nagy-Britannia egységét sodorhatja veszélybe. A skót kormány már régóta

elutasítja, hogy országa akarata ellenére kénytelen legyen kilépni az EU-ból a britekkel együtt.

A skótok átverve érzik magukat, mert 2015-ben ugyan népszavazáson a korona mellett álltak ki – nem nagy többséggel -, de akkor még szó se volt arról, hogy Londonban kezdeményezni fogják a Brexitet, ahogyan ezt tette pár hónappal később David Cameron akkori miniszterelnök – hátha az egyre népszerűbb kiváláspárti UKIP ellenében a többség a bennmaradást választja. Nem így történt.

A 2016-os népszavazáson aztán a skótok több, mint 60 százaléka a bennmaradás mellett állt ki. A skót kabinet arra készül, hogy saját referendumot ír ki a királyságból kiszakadásra a Brexit esetére. Mindeközben pedig egyre erősebb az a vélekedés, hogy megállapodás nélküli Brexitre válaszul Észak-Írországban kezdeményezni kellene az egyesülést az EU-tag Írországgal.

A meleg kóla nem jó?

A Coca Cola reklámkampánya körüli történésekről a világon számos hírügynökség és egyéb sajtóorgánum is részletesen beszámolt. Többnyire kiemelték, hogy a kampány bosszúságot váltott ki Orbán Viktor nacionalista Fidesz pártjának követőinél, még olyan tisztségviselő is akadt, aki bojkottot követelt.

A brit liberális lap megírta, hogy a kampányt az idén a „Love Revolution” jelszóval hamarosan kezdődő Sziget-fesztiválhoz időzítették. Idézte a fideszes Boldog Istvánt, aki bojkottot követelt, de hozzátette: mivel a magyarok körében nő a melegek elfogadottsága, nem tudni, hogy a felhívásnak lesz-e hatása. Idézte a lap a Pesti Srácok neonáci portált is, amely szerint „a homoszexuális lobbi ostromolja Budapestet”.

A lap azt is kiemelte, hogy Orbán Viktor, aki a bevándorlók ellen küzd, kiáll az etnikai homogenitás mellett, és azt állítja, hogy meg akarja védeni Európa keresztény hagyományait, ellenzi az azonos nemű párok egyenjogúságát, de a melegek és a heterók csendes egymás mellett élését ajánlja.

Ismertette a cikk a Coca Cola hétfői állásfoglalását, amely szerint a várhatóan félmillió látogatót vonzó Sziget a konszern alapvető értékeit visszhangozza.

„Hisszük, hogy mind a hetero-, mind a homoszexuálisoknak joga van azt a személyt szeretni, akit akarnak, és úgy, ahogyan akarják”

– szögezte le a cég.

A Fidesz csak annyit mondott, hogy a magyarok szabadon választhatnak, hogy isznak-e Coca Colát.

A Reuters hírügynökség nyomán a cikk idézte Dombos Tamást, a Háttér meleg jogvédő szervezet munkatársát, aki azt mondta: a kormány homofób, de tudatában van annak, hogy a társadalomban egyre többen fogadják el a melegeket. „Az az érzésünk, hogy tesztelik a lakosságot.

A kormánypropaganda teljes egészében konfliktusra épül, és szüksége van ellenségekre. Nem zárható ki, hogy most az EU, a migránsok, a civil szervezetek és a hajléktalanok után az LGBTQ emberek kerülnek sorra. De néha nehéz átlátni, hogy egy ilyen esetben, mint ez a kampány, politikai stratégiáról, vagy egyszerűen a valós, meglévő homofóbiáról van-e szó”

– mondta Dombos.

A Háttér egy 2018-ban készült tanulmánya szerint a magyarok közel kétharmada gondolja úgy, hogy a melegek szabadon élhessenek úgy, ahogy akarnak. Az így nyilatkozók száma 2002-ben 50 százalék alatt volt. A cikk végül emlékeztetett rá, hogy Lengyelországban a kérdés egészen jelentős zavart okozott, mert a kormányzó PiS párt meleg-ellenes kampányt indított, a jelek szerint azért, hogy újra mobilizálja a főleg vidéki szavazótáborát. Az egyik konzervatív magazin „LGBTQ-mentes övezet” feliratú matricákat osztogatott, és néhány város ilyen övezetnek minősítette magát.

Magyarországon a parlament elnöke idén a meleg párok általi örökbefogadást „erkölcsi pedofíliának” nevezte. „Orbán ritkán szólt egyenesen a témáról, de egy 2016-ban adott interjúban azt mondta: a melegek azt tesznek, amit akarnak, de nem számíthatnak arra, hogy az állam elfogadja a házasságukat. »Egy alma nem kérheti, hogy tekintsék körtének«” – idézte a lap a magyar miniszterelnököt.

Ara-Kovács Attila

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK