Élesen bírálta a hívőket és vallásokat egymással szembeállító politikusokat a Magyarországi Iszlám Közösség elnöke. Bolek Zoltán szerint a politikából ki kell rekeszteni a vallást, és arra kell törekedni, hogy Isten nevében az emberek megtalálják egymás kezét. Ehhez fűződik közös érdek, nem pedig a türelmetlenséghez és a gyűlöletkeltéshez – mondta.
„Addig nem lehetsz igaz hívő, amíg nem kívánod felebarátodnak ugyanazt, amit magadnak kívánsz” – idézte a Koránt a Magyar Békekör „Civilizációk harca, vagy együttélése? Kereszténység és Iszlám” címmel megtartott péntek esti rendezvényén.
„Tagadom, hogy a civilizációknak harcolniuk kellene egymás ellen. Kereszténység és iszlám értékei kiegészítik egymást, hatottak egymásra. Egyszer az egyik, máskor a másik tudott többet a világról. Nincs antagonisztikus ellentét iszlám és kereszténység között. Omar kalifa annak idején parancsba adta, hogy a muszlimok ne harcoljanak a keresztények ellen, és védelmezzék vagyonukat. A Születés Templomának kulcsát egy muszlim család őrzi évszázadok óta. Nem a vallásokkal van baj, hanem a politikával, mely az emberek szembeállítására használja ki őket” – fogalmazott az előadó.
A keresztények Istene nálunk Allah nevet visel, egyazon alfa és omega. Mi is valljuk, hogy ő teremtette a világot a semmiből.
Az előadó emberi alapjognak nevezte a vallásszabadságot, a hit szabad megválasztását. Lehetünk akár ateisták is. A szabad választás joga Istentől származik és az Iszlám is a magáénak vallja – mondta.
Bolek elmondta, hogy nekik, a keresztényekhez és a zsidókhoz hasonlóan a tízparancsolatnak kell engedelmeskedniük, az Ótestamentum és a Korán azonos gondolatokkal teli. Közös erkölcsi alapvetés a szeretet és a békesség. A Korán szerint, aki megöl egy ártatlan embert, akkora bűnt követ el, mintha az egész emberiséget ölné meg – érzékeltette a morális értékek hasonlóságát. Kiemelte az idősekről való gondoskodást az iszlám nagy családokban. „Bűn az időseket kitenni a családból. Ezért az iszlám világban nincsenek öregotthonok. A Korán szerint a nő ékszer, a paradicsom pedig az anyák lába alatt van” – mondta.
A terrorizmusról szólva leszögezte: minden vallásnak vannak szélsőséges képviselői, így az iszlámnak is. De ez nem jelentheti, hogy egy vallást azonosítani lehetne szélsőséges csoportjaival.
„Az Iszlám nem azonos a terrorizmussal”
– adott igazat a tanácskozáson felszólalt Kertész Péter nagykövetnek, aki szerint „az Iszlám csodálatos kultúra, az iszlám ember olyan ember, mint mi vagyunk”. Bolek szerint a terrorizmust nem a Korán szülte, hanem azok a nyugati pénzügyi körök, amelyek vallási ellentétek és háborúk szításával rá akarták tenni kezüket az arab népek olaj- és földgáz lelőhelyeire, és más természeti erőforrásaira. A vallásnak semmi köze az amerikaiak iraki háborújához, Szaddam Huszein iraki, és Moamer Kadhafi líbiai elnök meggyilkolásához, az „arab tavaszhoz, vagy Aszad, szíriai elnök megkísérelt elmozdításához – állította. Emlékeztette hallgatóságát arra, hogy vonalhúzóval húzták meg az arab világ határait a világot egymás között felosztó gyarmatosítók.
Bolek Zoltán szerint ki kell szűrni a szélsőségeseket, nem szabad megengedni, hogy terjesszék felforgató, terrorizmusra szító nézeteiket. „Senki se kapjon lehetőséget szélsőségesen papolni. Meg kell akadályozni terrorista csoportok szerveződését” – fogalmazott, majd hozzátette: az erőszak nem gyógyít, az emberélet megismételhetetlen. A szélsőségeseknek a mérsékeltek a legfőbb ellenségei. Szerencsére a jóakaratú emberek többen vannak a rosszindulatúaknál. Az iszlámot nem lehet szerves egységnek tekinteni – mondta..
Az előadást követő beszélgetésen éles bírálatok fogalmazódtak meg a magyar közszolgálati média agymosó tevékenységéről, terrorista és bevándorló, terrorizmus és iszlám azonosításáról, idegenellenesség és békétlenség szításáról, vallások és emberek egymással történő szembeállításáról.
„Emberek és vallások békés együttélése akadályozható ugyan, de megakadályozni nem lehet. Csak egy észszerű választási lehetőség kínálkozik békés együttélés vagy kollektív pusztulás között”
– vélekedett Simó Endre, a Békekör elnöke, hozzátéve, hogy a megosztás és a konfrontáció politikájával szemben a Békekör folytatni fogja felvilágosító munkáját, olyan katolikus személyiségek bevonásával, akik a Szentírás szellemében küldetésüknek tartják az emberhez méltó együttélést, és visszautasítják a „keresztény értékként” feltüntetett kirekesztést.
Saját tevékenységükről szólva Bolek Zoltán előadta, hogy rengeteg segélyt osztanak, s nem csak muszlimoknak, hanem magyar keresztényeknek is.
„A történelem bizonyította, hogy az emberek képesek együtt élni, és akarnak is” – mondta szíriai személyes tapasztalataiból kiindulva Makt Mazen, a Magyarországi Arab Közösség titkára a Magyar Békekörben.
