A Biden kormány meg akarja szüntetni Európa adóparadicsomait. Írország és Luxemburg a két legfőbb érintett az Unióban – írja a Der Spiegel, de Magyarország is – a maga 9%-os társasagi adójával – igencsak érdekelt.
21%-ra emelné a társasági adót mindenütt Joe Biden kormányzata – ahogy ezt Yellen pénzügyminiszter többször is részletesen kifejtette. Csakhogy sok állam épp arra építette adó politikáját, hogy alacsony társasági adóval csalogatja be a külföldi tőkét. Írország így vált kelta tigrissé, Luxemburgban pedig Jean-Claude Juncker korábbi kormányfő csábított be oly sok multit, hogy a kis államban az egy főre eső GDP azóta is messze az első helyen áll az Európai Unióban.
Írországban a társasági adó „csak” 12,5%. Ha ezt Biden javaslatára felemelik 21%-ra akkor nemcsakhogy dollár milliárdokat veszítene Írország , de sok jólfizetett munkahelyet is, mert a multik szélsebesen új székhely után néznének.
Paschal Donohoe pénzügyminiszternek kellene megoldania ezt a problémát , ő jelenleg az Eurogroup elnöke vagyis az eurozónában is szava van. A baj az, hogy az eurozónán illetve az Európai Unión belül is igen eltérőek az érdekek.
Kicsik kontra nagyok
A Der Spiegel arra hívja fel a figyelmet, hogy Németország , Franciaország vagy Olaszország üdvözli Biden elképzelését míg sok kis uniós tagállam kézzel lábbal tiltakozik ellene. A Spiegel régiónkból Szlovákiát említi , de Magyarország is ugyanebbe a csoportba tartozik.
Vajon képes lesz-e az EU összehangolni a különböző érdekeket, és azokat egyeztetni Biden elképzeléseivel?
Ursula von der Leyen asszony Brüsszel nevében azt igérte Biden elnöknek , hogy „újra energiával töltjük fel az atlanti kapcsolatokat”. Ez jól hangzik , de konkrét tartalommal nehéz lesz feltölteni , mert az érdekek annyira különböznek egymástól.
Régi trend megfordításáról van szó
Az elmúlt 40 év során a globális gazdaságban átlagosan 40%-ról 24%-ra csökkent a társasági adó. Párhuzamosan gyorsan növekedett az államadósság. A pénzügyminisztereknek mind nehezebb volt megtalálni a költségvetési egyensúlyt. Az USA-ban például a társasági adó csak a költségvetési bevételek 10%-át jelenti miközben a munkavállalók adója 80%-ot tesz ki!- írja a Der Spiegel.
A multik nem is titkolják: ott adóznak , ahol a legkevesebbet kell fizetni. A Facebook alelnöke , Sheryl Sandberg meg is írta vezető társainak : „azért választottuk Dublint európai székhelynek, hogy kihasználjuk az adó kedvezményeket”.
Brüsszel kiszámolta , hogy az Apple, amely ugyancsak Írországban könyveli el európai profitját , csak 0,005%-os adót fizetett! Ezért az EU 13 milliárd dollárt perel az Apple cégen adó elmaradás címen. Tim Cooke, Apple főnök szerint „ez csak politikai szemétkedés”, Írország is ellenáll Brüsszel kérésének , hogy szedje be az adó elmaradást.
Olaf Scholz német pénzügyminiszter maximálisan támogatja az amerikai elképzeléseket. Az USA és Németország számára azért fontos a 21%-os minimális adó , mert ezzel megakadályozhatnák a nagy cégeket , hogy adóparadicsomokba rejtsék el a profitjukat. Magyarországon 9%, Franciaországban 31% a társasági adó – ez a két szélsőség az Európai Unióban- jegyzi meg a Der Spiegel.
Hogy számol Yellen pénzügyminiszter?
A jövőben a multiknak a forgalmuk után ott kellene adózniuk, ahol a termékeiket eladták, és nem pedig ott, ahol a székhelyük van- többnyire egy adóparadicsomban. Ezt a rendszert elsősorban a digitális multik ellen találták ki (Amazon, Google, Apple, Facebook), de az USA ki akarja terjeszteni minden nagyvállalatra. Például a német autógyárakra vagy az LVMH-ra, arra a luxus cégre, melynek fő tulajdonosa és főnöke Európa leggazdagabb embere, Bernard Arnault.
Aki alacsony adókra épített, az veszíteni fog
Jeff Bezos, az Amazon fő tulajdonosa és főnöke, támogatásáról biztosította a Biden javaslatot. Kiszámolta ugyanis, hogy ki tudják gazdálkodni az adót, mert olyan dinamikusan nőnek a bevételeik. Azok az országok, melyek alacsony adókkal csábították a külföldi tőkét, mint Magyarország , Írország vagy Luxemburg nagyonis rosszul járhatnak.
Olaf Scholz pénzügyminiszter most azon dolgozik, hogy megakadályozza azt: az érintett államok egységes csoportot hozzanak létre , mely blokkolja a globális minimum adó elfogadását az Európai Unióban. A fő kérdés itt az, hogy mennyi is lenne ez a globális minimális társasági adó? Az amerikaiak által javasolt 21% a felső határ, az alsó pedig 14%, melyet az OECD írt bele a programjába.
A kérdés most az, hogy miután az USA meggyőzte Németországot a globális minimum társasági adó szükségességéről, vajon Berlin rá tudja-e venni a többi uniós tagállamot arra, hogy elfogadjanak egy olyan döntést, mely sokaknak komoly veszteséget okozhat – írja a Der Spiegel.
