Nagy többséggel – 44 igen, négy nem, egy tartózkodás mellett – fogadta el az uniós áfa-mértékekről szóló úgynevezett Szanyi-jelentést az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága (ECON). A jelentés ma az Európai Parlament plenáris ülése elé került, ahol a képviselők szintén nagy többséggel úgy döntöttek, hogy az áfa-rendszer reformjának elképzelései megfelelnek annak az átfogó intézkedéscsomagnak, amelyet az Európai Bizottság szeretne megvalósítani.
Az adórendszer alapvető feladata, hogy minél eredményesebben segítse az adott országok, vagy társaságok gazdasági fejlődését. A most napirendre került áfa-rendszer átfogó reformjának is hasonló célja van:
az EU-n belüli kereskedelem megkönnyítése és egyszerűsítése, valamint a rendszer rugalmasabbá tétele.
Ez utóbbi valamennyi tagország számára problémát jelentet, mára a rendszer képtelenné vált lépést tartani a gazdaság globalizációjával és az informatikai rendszerek térnyeréséből fakadó követelményekkel.
Az uniós tagországok közötti áruforgalom nyilvántartása és adóztatása eddig számos kiskaput hagyott nyitva a csalásokra ás áfa-visszaélésekre. Pontos adatok természetesen nincsenek, de
megbízható becslések szerint évente 50 milliárdra tehető az a bevételkiesés, amelyet a bűnözők okoznak a különféle szállítmányok Unión belüli hamis utaztatásával.
Bevett módszerük, hogy a feladó országban arra hivatkoznak, hogy majd a fogadó fél fizeti a közterheket, ám valójában csak okmányok „utaznak”, és nem a termékek. A most elfogadott intézkedés ezt a kiskaput is bezárja: a jövőben a rendeltetési hely szerinti tagállam adóztatását, és egyablakos ügyintézés bevezetését javasolja, ahol egy időben kell az adó kötelezettséget bejelenteni illetve befizetni.
Megkérdeztük Kovács Lászlót is, az Unió korábbi vám-és adóügyi biztosát a változtatásokkal kapcsolatban. Ő is megerősítette amivel az EP szakbizottsága is egyetértett,
a most változtatásra kerülő korábbi áfa-rendszer szétaprózottsága komoly akadályt jelentett az egysége piac működése előtt.
Számos tekintetben nem támogatta, egyenesen fékezte a kkv-k tevékenységét, a munkahelyek teremtését.
Mint mondta, egy korábbi időszakban sem tartották azt helyesnek, hogy a különböző tagállamok eltérő jogokkal rendelkeztek bizonyos adóügyi kérdésekben. Az EP képviselők most javaslatot tettek ennek a helyzetnek a módosítására is. Támogatták a szakbizottság és az Európai Bizottság javaslatát, miszerint
a tagállamok döntési jogát áfa-ügyekben ki kell szélesíteni, és kevésbé korlátozó szabályokat alkalmazni.
Az eddigi gyakorlat egy hosszú listában sorolta fel azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyekre kedvezményes adómértéket lehet alkalmazni, most csak egyetlen megkötés szerepel:
az úgynevezett „negatív listán” szereplő áruk és szolgáltatások nem kerülhetnek a kedvezményes adókulcsok körébe.
Ezen kívül a tagállamok saját maguk dönthetik el, hogy a költségvetési forrásaik ismeretében mit sorolnak a kedvezményes kulcsok valamelyike alá, illetve milyen szolgáltatásokat, szociálpolitikai célokat támogatnak az áfa eszközével.
Fontos célja a változtatásoknak az Unión belüli káros adóverseny elkerülése. A Szanyi-jelentés az összes áfa-kulcsot figyelembe véve
a tagországokon belül egy 12 százalékos súlyozott átlagot tartana elérendőnek.
„Természetesen arra is felhívtuk a tagállamok figyelmét, hogy e téren a szociálpolitikai, egészségvédelmi és környezetvédelmi szempontokat figyelembe kell venni” – szögezte le a jelentést jegyző MSZP alelnök. Mint hozzátette: az EP szakbizottságában a Fideszt is tagjai közt tudó Európai Néppárt is támogatta a javaslatot, amely kezdeményezi a vitarendezési eljárások bevezetését, és egy olyan tájékoztató portál létrehozását, amely azonnal pontos információval szolgál a tagállamokban működő áfa-kulcsokról. Egyben azt is kimondta, hogy
az Unió tagországaiban az általános áfa-kulcs mértéke a közeljövőben már nem lehet magasabb 25 százaléknál.
Az Unió „alaptörvénye” szerint mennyiben kötelező valamennyi tagországra egy ilyen döntés? – kérdeztük Kovács Lászlót. Mint mondta, a határozat végrehajtása kötelező, minden kormánynak el kell fogadnia. A hazai magas áfa-kulcsokat sem a gazdaság eredményei, sem a lakosság szociális, anyagi helyzete már nem indokolja.
Az előterjesztés a parlament jóváhagyása után akkor kaphat véglegesen zöld utat, ha azt
elfogadja az európai pénzügyi- és gazdasági miniszterek tanácsa is.
Az áfa-csomag bevezetésére a miniszteri tanácsnak is rá kell bólintania, azonban az osztrák elnökség a tanács összehívásának időpontját még nem jelentette be. A korábbi évek gyakorlata szerint azonban a két testület csak nagyon ritkán hozott egymással nem egyező döntést.
A magyarországi, „Európa-rekorder”, 27 százalékos áfa napjai alighanem meg vannak számlálva, legkésőbb 2022-ben éltbe kell lépnie a csökkentésnek.
