Szombaton lenne 60 éves Zámbó Imre, ismertebb nevén Zámbó Jimmy, aki az ország egyik felének még mindig a Király, a másik fele pedig azóta sem érti, hogy miért és hogyan lett ennyire népszerű. Még 17 évvel a halála után is rendszeresen cikkezik róla a bulvársajtó: halálának körülményei, életműve, családi kapcsolatai azóta is izgatják az embereket. A Facebookon számtalan Jimmy-emlékoldal van, legelszántabb rajongói pedig évről évre szervezik a koncerteket és egyéb megemlékezéseket a Királynak, aki halálával ért fel a csúcsra, és még médiatörténelmet is írt.
December végén járta be a bulvársajtót a hír, hogy Komáromi István, az egykori XXII. kerületi rendőrkapitány (egyébként maga is popzenei előadó) a Borsnak beszélt Zámbó Jimmyvel való barátságáról. A legnagyobb hírértékkel ebből az bírt, hogy Komáromi elmondta, mindig is óva intette Jimmyt a fegyvertartástól. Az aggodalma látnokinak bizonyult, hiszen az énekes halálát saját, engedéllyel tartott Berettája okozta 2001. január 2-án, de az még azóta sem világos, hogyan. A hivatalos verzió szerint baleset történt, véletlenül lőtte fejbe magát, de számtalan ellentmondásos történet, teória látott napvilágot Zámbó Jimmy halálával kapcsolatban, és nyilván ez is hozzájárult ahhoz, hogy legendává váljon. Komáromi arról is beszélt, hogy a média évekig elzárkózott Jimmy munkássága elől, és csak az „utolsó években” foglalkoztak az egyre nagyobb rajongótábort építő zenésszel, de valójában a népszerűsége a halálával ért a csúcsra.
György Péter esztéta 2001. január 12-én, az Élet és Irodalomban megjelent publicisztikájában úgy fogalmazott, hogy „van az az ország, amelyben Jimmy uralkodott, s van egy másik, ahol javarészt kiállhatatlan senkinek tekintették, bár énektudását – ama bizonyos négy és fél oktávot – itt is elismerték”, és a halálhírére adott reakció is más és más volt két oldalon, de a döbbenet mégis összehozta az országot.
Jimmy halálát már akkoriban is sokan Diana tragédiájához hasonlították
abban a tekintetben, hogy mekkora médiafelhajtás övezte, és mennyire megmozgatta az embereket. Murányi Marcell, a Blikk későbbi főszerkesztője Szex, celebek, politikusok című könyvében erről azt írta, hogy a kereskedelmi tévék 1997-es elindulása után ez adta a második nagy löketet a rendszerváltás után itthon is kibontakozó bulvársajtónak. A Blikk fél éven át tartotta a címlapon a sztorit, és míg 2000-ben 105 ezer volt a lap eladott, átlagos napi példányszáma, 2001-ben, tehát Jimmy halálának évében már 184 ezer (igaz, ekkor szűnt meg a Blikk konkurense, a Mai Nap is, amely így csak februárig tudott részt venni a bulvársztorivá duzzasztott versenyben.)
Murányi szerint (aki akkor még a Mai Napnál dolgozott) Jimmy halála egyenesen felrobbantotta a bulvárpiacot, Pallagi Ferenc pedig, aki éppen ebben az időszakban vezette a Blikket, úgy fogalmazott, hogy Zámbó Jimmy volt az, aki új alapokra helyezte a bulvárt. Szerinte se előtte se utána nem volt akkora érdeklődés a bulvárlapok iránt, ráadásul a Jimmyvel foglalkozó lapszámok nemcsak kiemelkedő eladást produkáltak, hanem folyamatosan tartották is ezt. Visszaemlékezése szerint majd ötven alkalommal szerepelt ebben az időszakban a címlapon a Király, és minden alkalommal hozta a több tízezres példányszám-növekedést. (Érdekesség, hogy 2001. januárjában halt meg a Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas Sinkovits Imre, a Nemzet Színésze, de halálhíre sokkal kevésbé tematizálta a médiát.)
A FüHü-nek nyilatkozó kommunikációs stratéga és médiaszakértő, Pintér Dániel Gergő a Jimmy körüli nagy bulvárfelhajtást azzal indokolta, hogy akkoriban
a hazai sztárgépezet csak eseti jelleggel működött, de maga a bulvármédia éppen második reneszánszát élte Magyarországon.
„Ekkor alapították meg a két legnagyobb kereskedelmi televíziót, az RTL
Klub-ot és a TV2-t, de a Dáridóhoz hasonló zenés műsorok, valamint a latin szappanoperák
népszerűsége is a hasonló célcsoportot megszólító énekes malmára hajtották a vizet. A 90-
es évek végén aztán a színes magazinok és szórakoztató műsorok szerkesztői is felismerték
a Jimmyben rejlő üzletet, hiszen a családhoz, a nőkhöz és az Istenhez fűződő viszonyáról
nemcsak rendre szókimondóan beszélt, de rengeteg ellentmondással is” – magyarázza a médiaszakember, aki szerint ezeket nagyították fel és élezték ki, ezáltal folyamatosan tematizálva a rajongók és az utálkozók közti konfliktusokat. „Jimmyről ugyanis nem lehetett nem gondolni semmit” – véli a szakértő. Amíg tömegek imádták és istenítettek az egyik oldalon, a másikon viccek, paródiák céltáblája volt.
Pintér Dániel Gergő szerint az is fontos, hogy, habár az ezredforduló tájékán egyéni márkaépítésről, selfbrandingről még nem igazán lehetett beszélni Magyarországon, Jimmy az elsők között volt, akinek saját arculata lett. Ez persze csak részben volt tudatos kommunikáció eredménye, bár Schmuck Andor személyében saját menedzsere volt, ami szintén úttörőnek számított a korban. Megjelenése, előadásmódja, hangja, mind-mind a védjegyévé vált, ahogy az a kettősség is, hogy egyrészt ő volt a király, aki kiemelkedett a többiek közül, másrészt pedig megmaradt egyszerű csepelinek.
Jimmy tehát már életében is különleges volt, rejtélyes halála pedig a médiaszakértő szerint a közös nyomozás élményét kínálta az olvasóknak. A rajongók lelkesen vetették bele magukat a játékba és megkezdődött az éveken át tartó interaktív kutatás, mely a tragédia körülményeit próbálta kibogozni a bulvársajtó irányításával, sokszor a kegyeleti és sajtóetikai szempontokat félretéve.
Zámbó Jimmyről egyébként azóta is rendszeresen cikkezik a bulvármédia:
csak idén januárban írtak róla például Pintér Tibor, a Nemzeti Lovas Színház vezetője által tervezett, életrajzi musical kapcsán, idézték az énekes első feleségét, aki „kitálalt” a Királlyal való kapcsolatáról, de Jimmy fia, Zámbó Krisztián és testvére, Zámbó Árpy (akik szintén előadóművészek, és már „saját” jogukon is fontos szereplői a bulvármédiának) az énekes halálának évfordulója, és közelgő születésnapja kapcsán is megszólaltak. Sőt, még Jimmy halálával kapcsolatban is megjelennek időről időre az újabb írások – ahogy a cikk elején idézett beszélgetés is a Borsból. Péntek este pedig az RTL Klub közlése szerint egy eddig sohasem látott Jimmy-interjú kerül adásba a Fókuszban. A legfurább hír viszont minden bizonnyal ahhoz a román nőhöz kapcsolódik, aki arról beszélt a Magyar Hírlapban csütörtökön vele megjelent interjúban, hogy Jimmy egyik dalának köszönheti, hogy már magyarnak érzi magát.
De nem csak a médiában van jelen folyamatosan Zámbó Jimmy, hanem a rajongók sem felejtenek. Számos Zámbó Jimmy emlékoldal található a Facebookon, a legjelentősebbnek 70 ezernél is több követője van. A rajongók a család invitálására évről évre elzarándokolnak a Csepeli Temetőbe az énekes halála napján, de emellett hagyománynak számít az emlékkoncert is, ami idén február 24-én lesz a Csepeli Munkásotthon Kulturális Központjában.
A Jimmyt övező rajongás azért is különleges, mert
ma már nehezen elképzelhető, hogy egy sztár hasonlóra legyen képes.
Sokkal több a celeb, akikkel foglalkozhat a bulvármédia, de ők már csak ideig-óráig tudják lekötni az emberek figyelmét. Pintér Dániel Gergő szerint viszont Schobert Norbi vagy Hosszú Katinka esete mutatja, hogy a közösségi médiában azért ma is vannak harcos rajongótáborral rendelkező sztárok. A hosszú távú, elkötelezett rajongás viszont inkább a folyamatosan szűkülő idősebb réteg sajátja, és mára a sztárság hagyományos fogalma is átalakult. A 35 év alatti korosztály a YouTuberek, és más influencerek világa felé fordul, viszont ezek a hírességek nemigen fogják évtizedekig lekötni a fogyasztók figyelmét.
Zámbó Jimmy karrierje csak a 90-es évek második felében indult be igazán, holott 1975-ben kezdte előadói pályafutását. A 80-as években az Egyesült Államokban próbálkozott – innen ered az Imre helyett használt Jimmy is -, majd az évtized végén hazaköltözött. A 90-es években egyre népszerűbb lett a hazai közönség körében, de Demis Roussos inspirálta stílusával mindig is kívülálló volt a hazai popszakmában. A tévé is csak az évtized végén látta meg a benne rejlő potenciált, amikor az RTL Klub saját műsort adott neki, amely kiemelkedő nézettséget produkált a csatorna történetében. A MAHASZ adatai viszont azt mutatják, hogy tényleg halála után ért a csúcsra a Király: az a nyolc albuma, amely arany- vagy platinalemez besorolást ért el, egy kivétellel (ez a nem sokkal a halála előtt megjelent Karácsony Jimmyvel) mind posztumusz jött ki. A 2001-es Dalban mondom el dupla platinalemez lett, de két másik albuma is aranylemez lett az évben.
