Pénteken feltehetően bejelenti a Magyar Szocialista Párt, hogy elmarad a december 9-re tervezett kongresszus. Ennek valószínűségéről már szerdán említést tett Molnár Gyula elnök, ám ő maga annak a híve, hogy legalább a programról beszéljenek és szavazzanak a küldöttek. Az eredeti terv az volt, hogy ennek a fórumnak kell majd jóváhagynia a miniszterelnök-jelölt személyét, azok után, hogy Botka László visszaadta ezt a tisztet, és ugyancsak a kongresszus hatáskörébe tartozik az esetleges közös lista, illetve a koordinált, véglegesített lista elfogadása. Ma már azonban látható, hogy szinte semmi esély nem maradt a megállapodás tető alá hozására; se személy, se lista nincs, és akkor nem is említettük a közös indulás gondolatát, amely a Demokratikus Koalíció hozzáállása miatt teljesen esélytelennek látszik.
A szocialisták többnyire most Molnár Gyulát hibáztatják, úgy érzik az elnök nem volt képes kellő erőt mutatni Gyurcsány Ferenccel szemben, aki – szerintük – érezve az MSZP és annak vezetője gyengeségét lényegében az egész pártot, szeretné lenyelni, pontosabban maga mögé sorakoztatni annak szavazótáborát. A jelek tényleg arra utalnak, hogy hiába sikerült távozásra késztetni Botka Lászlót, aki szinte a fellépése első percében tengelyt akasztott a DK elnökével, s jött helyette egy békülékeny háromtagú delegáció, keresve a kiegyensúlyozott kapcsolatok lehetőségét, a tárgyaló csoport a másik oldalra sodródott: átadta a kezdeményezést Gyurcsánynak. Ez a kiszivárgott számokból is látható volt: egyre kisebb százalék jutott az MSZP képviselőinek, s bár a jelenlegi állapot szerint még mindig több helyen indulhatna MSZP-s politikus, korántsem biztos, hogy ezen nem lesz újabb módosítás, a szocialisták kárára.
Visszatérve a kongresszusra: ezen kellett volna megnevezni Balázs Pétert, már, ha lett volna közös lista. Balázs Péter nevét azonban már alig-alig lehet hallani, ami itt is a Gyurcsány igényt látszik igazolni, a volt miniszterelnök ugyanis nem pusztán a közös listáról, de Balázs Péterről sem akar hallani.
Felbukkant e posztra újra Karácsony Gergely neve is, a személye azért lehet indokolt, mert néhány kutatónál ő vezeti a politikusi népszerűségi listát, és ő maga sem határolódna el egy ilyen feladat elől.
Az ő személyéről persze nem feltétlenül kellene a kongresszusnak dönteni, mivel nem tartozik a párt kötelékébe, bár a Független Hírügynökség nem is kísérli meg, hogy kiigazodjon az MSZP bonyolult döntési mechanizmusán.
Akik mégis úgy gondolják, hogy szükség van a párt legfelsőbb fórumára, azért teszik, mert szerintük ezt még arcvesztés nélkül meg lehet tenni. A programokról úgy is kell beszélni, sőt határozni, igaz a program alapvetően megváltozhat, ha közös a közös indulás összejönne, akkor ugyanis igazodni kellene a partnerek elképzeléseihez is. A kongresszust ellenzők viszont azt mondják: ez az összejövetel csak arra lenne alkalmas, hogy panasznapot tartsanak, a résztvevő egymásnak, de főként saját vezetőiknek essenek neki. Nem vitás: ennek van a legnagyobb valószínűsége, a küldöttekben ugyanis annyi indulat halmozódott fel, hogy azt csak egy ilyen fórumon tudnák levezetni. Amiből megint csak az következne, hogy az MSZP ismét negatív színben tűnne fel a nyilvánosság előtt, újabb szimpatizánsokat veszítene. Vannak, akik ennél optimistábbak a halasztást illetően: a párt kapna időt arra, hogy nyugodt körülmények között, nem a határidő szorításában, kössék meg a megállapodásokat.
Hogy ezt a jelenlegi hármas, majd ötösre bővített csapattal képzelik, azt nem lehet tudni. Azt azonban igen: a történet folytatódni fog. De csak addig, amíg a párt létezik…
