20%-on tetőzhet az infláció az év végén, de 2023 közepéig magas szinten marad – jósolja a magyar pénzügyminiszter, aki a közgazdász vándorgyűlésén mutatta be, hogy mire is számít valójában a kormány az idei és a következő évben.
Mi lesz ilyen körülmények között a központi költségvetéssel hiszen mindenki állami támogatásban reménykedik a válság idején? A költségvetés elszáll ugyan, de túlságosan nagy kompenzációt nem tervezhet a kormány. Eredetileg 4,9%-os deficit szerepelt a tervekben. Varga Mihály szerint ez végülis 6,1% lehet.
Jelen pillanatban vita van arról a magyar kormány és az Eurostat között, hogy az a plusz földgáz mennyiség, melyet 740 milliárd forintért vásárol Magyarország Oroszországtól hogyan számítson bele a költségvetésbe. A magyar álláspont szerint ez nem hiány növelő tényező hanem vagyon míg az Eurostat szerint kiadás, mely negatívan befolyásolja a költségvetés hiányát.
Mindezzel együtt recesszió jön a magyar gazdaságban: az idei utolsó negyedév már mínusszal ér véget, és csak a jövő évi negyedik negyedév mutathat csak szerény növekedést. Ez 12 hónapos recessziót jelez.
Ha a kincstári optimizmus ilyen szomorú számokat jelez, akkor hogy alakul majd a valóság?
Jóval hosszabb ideig tarthat az infláció és a visszaesés
Az Európai Unió tagállamainak többsége recesszióval számol a következő évben, márpedig ezek az országok Magyarország legfontosabb gazdasági partnerei. Oroszország – Magyarország fő energia szállítója – máris súlyos válságba került, mely jövőre csak fokozódni fog, ha nem sikerül tűzszünetet kötni Ukrajnában. Az alternatív energia források drágábbak mint az orosz olaj és földgáz vagyis Magyarországnak több árut kell exportálnia az energia biztonság érdekében.
A cserearányok romlása olyan időszakban következik be amikor végzetesen meggyengül a magyar export egyik fontos része: a mezőgazdasági kivitel.
Ennek következtében a magyar gazdaság halmozottan hátrányos helyzetbe kerül. Varga Mihály nem indokolta meg, hogy vajon miért indulna csökkenésnek jövő nyáron az infláció? A 20%-os infláció messze magasabb az uniós átlagnál. A forint leértékelődése folytatódni fog különösen, ha Magyarország nem kapja meg az uniós eurómilliárdokat időben.
Nincs kompenzáció
Miközben az Európai Unió tagállamai hatalmas összegeket költenek arra, hogy a lakosságot és a kis és közepes vállalkozókat kompenzálják a gazdasági válság nehézségei miatt, az Orbán kormánynak nemigen lesz pénze erre. A pénzt ugyanis elköltötték a választás előtt a választópolgárok megvásárlására. Az ügylet sikeres volt, Orbán újabb kétharmadot szerzett. A következő választás messze van. Addig nyugodtan csődbe mehetnek a kis és közepes vállalkozók, ellehetetlenülhetnek a kisnyugdíjasok, sok kulturális intézmény becsukhatja a kaput. A tanárok és az óvónők várhatnak a fizetésemelésre.
Lázadás? Kevéssé valószínű. A nyomor inkább szolgalelkűvé tesz hiszen élni kell.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy őszinte pillanatában megélhetési válságról beszélt. Ez jellemzi majd a magyar családok 90%-át az elkövetkező években.
Arról pedig Varga Mihály igen keveset mondott, hogy vajon milyen kisebb csoda folytán kászálódhatna ki a magyar gazdaság a jövő év végén a recesszióból?!
