Megint tízezrek tüntettek a demokráciáért

Ismét több tízezren tüntettek a kormány ellen, demokráciát és sajtószabadságot követelve, ezúttal a Kossuth térről vonultak a Szabad sajtó útjára. Itt a szónokok beszéltek a civilek elleni hadjáratról, az állami gyűlöletpropagandáról, és arról, hogy petíciót indítottak az MTVA megszüntetésére. A fő szónok, Márki-Zay Péter többek között arról beszélt, hogy a félelem tartja össze a rendszert és szükség van egy fideszes ügynökök nélküli, egységes ellenzékre. Május 8-ra hirdették meg az újabb tüntetést.

A múlt heti, több mint százezres tüntetésen hirdették meg a mai demonstrációt, amelyet ugyanazok a civilek szerveztek, de most is csatlakoztak az ellenzéki pártok. Fő témának a sajtószabadságot nevezték meg. Ezúttal a Kossuth téren volt a gyülekező, a beszédeket viszont a Ferenciek terénél, a Szabad sajtó útján tartották.

A tüntetés hat órára meghirdetett kezdetére a szervezők szerint több tízezer ember gyűlt össze a Parlament előtt, de

láthatóan kevesebben voltak, mint a múlt héten.

Ismét sok volt a momentumos lufi, de emellett párbeszédes és DK-s léggömböket, jobbikos, LMP-s, MSZP-s jelvényeket is lehetett látni, az Együtt pedig ismét adományt gyűjtött.

A menet végül negyed 7-kor indult el a Kossuth térről.

Amikor a menet eleje befordult a Bajcsy-Zsilinszky útra, akkor a vége még el se indult a Kossuth térről, vagyis az Alkotmány utcát teljesen megtöltötték. Közben is folyamatosan érkeztek a csatlakozók, tudósítóink szerint még voltak a Parlamentnél, amikor az elől haladók már a Bazilikánál jártak.

Vonulás közben többször is felhangzott a korábbi tüntetésekről már jól ismert „Viktátor, Viktátor!” skandálás.

A menet eleje negyed 8 után ért a Szabad sajtó útjára, ahol már rengetegen várták őket. A tüntetés egyik szervezője, a Független Diákparlament-es Gyetvai Viktor azt mondta, több mint százezer fős a tömeg. Ezt ugyan többen fenntartásokkal fogadták, de az biztos, hogy jelentősen megnőtt a menet közben csatlakozókkal együtt a létszám.

Gulyás Balázs, a tüntetés egyik főszervezője azt mondta, a Fidesznek ellenségek kellenek. Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány vezetője arról beszélt, hogy ő egész életében azon dolgozott, hogy Magyarország jó hely legyen, ahol senkit nem félemlítenek meg és megvédik, aki védtelen.

„Ezért dolgozunk mi, civilek, és ezért akarnak minket tönkre tenni.”

Amikor a Fidesz által tervezett újabb civilellenes törvényekről beszélt, a tömeg ütemes „nem hagyjuk” kiáltással válaszolt. Azt is mondta: aki gondolkodik, az veszélyes a hatalomra, ezért támadják a civileket. Mint mondta, erős civil társadalom csak akkor lesz, ha sokan tesznek érte, a társadalomnak szüksége van a civilekre, a civileknek pedig a társadalomra, ezért azt kérte, hogy aki tud, jelentkezzen önkéntesnek, ajánlja fel adója egy százalékát, vagy akár beszélgessen a szomszédjával, mert így lehet elkezdeni „megcsinálni a demokráciát”.

Unyatyinszky György, a bezárt Magyar Nemzet újságírója, akit a kormánypárti békemeneten bántalmaztak, arról beszélt, hogy olyan szürreális helyzetbe került, hogy a Magyar Nemzetben már nem tudja megírni, amit gondol, és ezzel a lap közel 180 munkatársa is így van:

„Nem tudjuk elmondani, ki lopott, ki néz titeket hülyéket (…) ki akarna veletek szemben büntetést, elégtételt.”

Azt mondta, bárhogy is folytatják, kritikusak maradnak a kormánnyal és az ellenzékkel szemben is. Amikor arról beszélt, hogy a kormány évente fejenként 16 ezer adóforintot fordít propagandára, sokan felhördültek. Amikor pedig arról, hogy ennyi embert nem lehet kirúgni, nem kell félni, a tömeg „nem félünk” skandálással válaszolt. Szerinte a pártoknak nem a saját túlélésük érdekében kellene taktikázni, mert

ebben súlyos kudarcot vallottak április 8-án.

Azt is mondta: a kormány annak köszönheti létezését, hogy a végletekig megosztotta a magyarokat, ezért mindenkinek azt javasolta, hogy öleljen meg egy fideszest, mert csak türelemmel, megértéssel lehet változást elérni.

Ezután bemutatták Szentesi Éva író, rákellenes aktivista és Kálid Artúr színész videóüzenetét. Szentesi Éva arról beszélt, hogy a Fidesz rendszere sokkal rosszabb, mint a rák, mert

a gyűlöletkeltésnél, a félelemnél, az ország kettészakításánál nincs rosszabb,

de ő „azért sem” fogja gyűlölni őket.

Kálid Artúr azt mondta, hogy ő padlóra került április 8-án, de hisz abban, hogy olyan irányba változik az ország, hogy elhisszük, Európában vagyunk.

Ezután lejátszották a Wellhello Apuveddmeg című számát, szolidaritásból, amiért Fluorékat nem hajlandó játszani a közrádió, miután „Soros György”-kiáltással trollkodta meg a köztévé adását.

Hallgassa meg Ön is:

Ezután Gyetvai Viktor, a diáktüntetések egyik főszervezője következett, aki azt mondta: nem látja a tömeg végét. Megköszönte a diákoknak, hogy már többször az utcára vonultak, és ezzel példát mutattak mindenkinek, és „bárki is hamisítja”, ők írják a történelmet. Szerinte el kell hinni, hogy

elegen vannak a változáshoz, ami az utcán kezdődik, de nem ott ér véget.

Erre a tömeg „mi vagyunk többség” kiáltással válaszolt, mire Gyetvai azt mondta: tanulni kell Orbán hibájából, nem szabad kettéosztani Magyarországot, hanem egyesíteni kell, mert abban mindenki egyetért, hogy korrupciómentes, demokratikus, nyugodt, fejlődő országban akar élni. Erre a tömeg „demokráciát!” skandálással válaszolt. Gyetvai azt válaszolta: ezt nem Orbán fogja elhozni, nekünk kell elintéznünk”.

Arról is beszélt, hogy nem lehet demokrácia, amíg dől a gyűlöletpropaganda. A politikusoktól pedig azt kérte, hogy hallgassák meg az embereket, és beszélni kell azokkal, akikhez csak a kormánypropaganda jut el, és meg kell nekik mutatni, hogy nem „Soros-zsoldosok” vannak itt. Azt kell szerinte elérni, hogy

ne legyenek emberek százezrei kiszolgáltatott helyzetben.

Végül mindenkit megért, hogy támogassa a Római-parti népszavazást, és azt kérte, hogy amikor szükség van rá, mindenki menjen az utcára, akkor is, ha másért kell kiállni. Azt mondta: ő nem szeretne elmenni ebből az országból, és meg kell mutatni, hogy „minket innen nem lehet száműzni, legfeljebb Orbán Viktort a börtönbe”.

Ezután bejátszották Gálvölgyi János és Hernádi Judit rövid videóüzenetét, majd Homonnay Gergely, a tüntetés egy másik főszervezője arról beszélt, hogy a hatalom szerint ő is egy „senki”, majd azt mondta, hogy a normális Magyarország még egy álom. Az egy olyan hely, ahol

„a dölyfös nagyurak nem mondják meg, mi lesz a tévéhíradóban”,

a magyar köztévében viszont most ez történik. Szerinte a Fidesz sáskaként rabolja le az országot, de emellett azt is meg akarja mondani, mit gondoljunk a világról. A Fidesz szerinte csalással és hazugsággal tudott kétharmadot nyerni.

Szerinte az MTV-ben a tévémaci az egyetlen jó dolog, de évente 80 milliárdba kerül, hogy vigyázzanak rá, és „közben a mi pénzünkből ontják ránk a hazugságot”. A tömeg „elegünk van” skandálással válaszolt, mire Homonnay azt mondta: reméli, hogy „Tóni, a propagandaminiszter” hallja ezt, majd megemlítette, hogy Rogán Antal a múlt heti tömegtüntetést bolhacirkusznak nevezte. Azt üzente neki: „Cili asszonnyal ne felejtsétek el, hogy a bolha csípése kellemetlen tud lenni”.

Szerinte meg kell szüntetni az MTVÁ-t,

létre kell hozni egy független testületet, amely ellenőrzi a közmédia működését. Ehhez egy petíciót is indítottak.

A tüntetés fő szónoka, Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere azt mondta, a múlt héten még bizonytalan volt, mi a tüntetés célja vagy értelme, de a múlt szombaton rájött: az, hogy

„van remény, mi vagyunk a többség, nem egyedül vagyunk.”

Mint mondta, ez ad erőt a mindennapi küzdelemhez a gonosszal, a hazugsággal, a lejáratással, a kishitűséggel. Kijelentette, hogy a választási eredményen nem lehet változtatni, de „egy vesztes hadsereg nem így néz ki”. Szerinte a Fidesz hiába riogatott azokkal a migránsokkal, akiket nem Soros György, hanem ők engednek be. Azt is mondta:

„a magyar nép ezen a választáson leváltotta az ellenzéket”,

nem lehet olyanokban bízni, akik a saját érdekükben sem voltak képesek összefogásra. Nagy tapsot kapott.

Szerinte minden pártban vannak tisztességes emberek, de olyanok is, akikkel nem lehet leváltani Orbán rendszerét, és megérdemel az ország egy olyan ellenzéket, ahol „nincsenek ott a korrupt hatalom ügynökei”. Azt is mondta:

„senkinek ne legyen kétséges, hogy nekünk is Magyarország az első,”

különben nem vonult volna a tömeg az utcára. Szerinte az EBESZ számára is világos lett: ez a rendszer nem csak illiberális, nem is demokrácia, és a szabadságot csak összefogással lehet elnyerni. Churchillt idézve azt mondta:

elszántsággal kell harcolni egy egységes ellenzék megalakulásáért,

ahol elfér a jobb- és baloldal, ahol összeköt a demokrácia, a piacgazdaság, az európai integráció.

Arról is beszélt, hogy az ellenzékbe beépített árulók ellen is harcolni kell, de harcolni kell a médiatúlsúly és a hazugsággyárak ellen, nem szabad magára hagyni a vidéki magyarságot, akik nagy részéhez csak a gyűlöletkampány jut, kiállnak a megalázottak, üldözöttek ellen, és el fogják érni, hogy Magyarország is csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.

„Igenis lesz elszámoltatás”,

mondta, majd arról beszélt, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségéért és az önkormányzatokért is harcolni fognak. Azt mondta: „van új ellenzék és lesz új ellenzék: ti vagytok az új ellenzék”. Szerinte már több szakértő is jelezte, hogy csatlakozna ehhez a munkához, olyanok is, akik eddig nem csatlakoztak párthoz. Szerinte mindenkinek van feladata és felelőssége, és el kell kezdeni a közös munkát. Az ellenfélnek rengeteg pénze és sajtója van, és ezeket gátlástalanul használja is, de

„nem biztos, hogy a bukására négy évig kell várni”.

Beszélt az EU-ról, de azt is mondta: nem szabad kívülről várni a segítséget a szabadság kivívására. Szerinte a gyűlöletkampányokkal felhergelt tömeg előbb-utóbb rájön arra, hogy csak a kormány telepít be migránsokat. Bízik abban, hogy Magyarországon továbbra sem lesz erőszak, békésen kell a jövőt építeni, „hagyjuk meg az erőszakot csak a Fidesznek”.

Azt mondta:

a rendszert a félelem tartja össze,

„jóravaló emberek százait veszik rá”, hogy hazudjanak, és ezzel sokak lelkiismeretét szétzúzzák, akik félnek szót emelni, mert ők lehetnek a következő áldozatok – mint mondta, őket sem lehet egyedül hagyni. Ha tömegek szólalnak meg, gonosztettek nem maradnak titokban.

Szerinte most még mindenki eldöntheti, hogy kiszolgálja ezt a rendszert, vagy hős lesz, és kiáll ellene. Beszédét azzal zárta, hogy kéri, a katolikus misékhez hasonlóan mindenki nyújtson kezet a szomszédjának, tegye félre az esetleges ellenségeskedést.

„Aki mostantól kezdve a legkisebbet is bántja közülünk, annak mindannyiunkkal kell szembenéznie.”

Végül Gulyás Balázs bejelentette: május 8-án, a Parlament alakuló ülése idején újabb tüntetést tartanak, és megkérte azokat, akik egyetértenek abban, hogy a Fidesz jelöltjei ellen egyetlen jelölt induljon, hogy emeljék fel telefonjukat. Végül a tüntetés a Himnusszal és az Örömódával, vagyis az Európai Unió himnuszával zárult.

Legalábbis hivatalosan. Sokan ugyanis ezután elindultak az Oktogonra, az immár szokásos „afterpartyra”.

Nézze meg galériánkat:

1 a 10