Több száz önkéntes részvételével tartottak katasztrófavédelmi próbagyakorlatot a japán fővárosban, ahol a koreai háború (1950-1953) óta nem volt ilyen. A hangszórók utasításokat üvöltöttek és az önkéntesek fegyelmezetten elfoglalták a helyüket a kijelölt metróállomásokon és alagutakban. Felvették a sugárzásellenes vegyvédelmi ruhát, amely csökkentheti az esetleges nukleáris sugárzás hatását.
Japánban a hirosimai atombomba óta nagyon óvatosan kezelik ezt a kérdést hiszen itt próbáltak ki először a gyakorlatban is nukleáris fegyvert. A szörnyű következmények a japánok számára egyáltalán nemcsak tankönyvi emlékeket jelentenek.
Észak-koreai rakéták a közelmúltban átrepültek Japán felett és a szigetországtól keletre csapódtak a tengerbe. Ezzel Kim Dzsongun jelezte: immár képes arra, hogy nukleáris fegyverrel is célba vegye Japánt. 1910 és 1945 között Korea Japán gyarmata volt, és azóta a két nép kapcsolata nem mondható épp ideálisnak. Kim Dzsongun aztán úgy nyilatkozott, hogy a nukleáris rakéták kizárólag az Egyesült Államokra vannak irányítva és nem Dél-Koreára vagy Japánra.
Észak Korea jelenleg mosolyoffenzívát folytat Dél-Koreával szemben. A két Korea közös csapattal vesz részt a téli olimpián, melyet februárban rendeznek meg Dél Koreában.
1945 óta Japánnak nincs erős hadserege. Védelmét az Egyesült Államok látja el. Trump amerikai elnök tavaly Tokióban erősítette meg: mindenképp megvédik a japán szövetségest egy esetleges észak-koreai támadással szemben. De mi van akkor, ha Amerika mér megelőző csapást Észak Koreára, és arra válaszul veti be Kim Dzsongun az atomfegyvert? Ez aggasztja Japánt és Kínát.
