Halálbüntetést követel “a haza ellenségeire” Guruljev altábornagy a moszkvai Dumában. A nagy “hazafi” egyben a Gulag – a sztálini láger rendszer visszaállítását is kívánatosnak tartja.
Több millió ember veszítette életét a Gulagon, melyet nem sokkal a nagy októberi forradalom után alakítottak meg, és a harmincas-negyvenes években raboskodtak ott a legtöbben. A Gulagon állították elő a szovjet atombombát is a bebörtönzött tudósok, akiket Lavrentyij Pavlovics Berija, az állambiztonság akkori főnöke felügyelt. Sztálin halála után – 1953 – fokozatosan megszűnt a Gulag. Szolzsenyicin is ott raboskodott, és ennek alapján írta meg láger regényét, amelyért megkapta a Nobel díjat. Emiatt kiutasították a Szovjetunióból. Vlagyimir Putyin az állambiztonságnál kezdte meg karrierjét, a Szovjetunió bukása után ő szervezte újjá a KGB-t, melyet immár FSZB-nek hívnak.
Baskortosztanban brutálisan vert szét egy Putyin ellenes tüntetést a rendőrség
Négyéves börtönbüntetésre ítéltek egy baskír nemzeti aktivistát, aki nagyon óvatosan, de bírálta Putyin politikáját. Az aktivista egy környezetvédelmi szervezet nevében tiltakozott az ellen, hogy a háborúra hivatkozva semmibe veszik a környezetvédelmi szempontokat Oroszországban. Nemes Gábor, a Kossuth rádió egykori moszkvai tudósítója arra is felfigyelt, hogy a tüntetők nemzeti érdekeket is hangsúlyoztak Baskíriában, ahol Putyin nem tartja be korábbi ígéreteit a kisebbségi nyelvek jogainak elismerésére. Erre válaszul egy magát megnevezni nem kívánó
baskír aktivista arra hívta fel az orosz hadseregben ukrán földön harcoló katonákat, hogy térjenek inkább haza, és Baskíriában küzdjenek a nemzeti jogokért ne pedig Putyinért Ukrajnában!
A baskírok muzulmánok, de nem szélsőségesek mint például a csecsenek, akiket Putyinnak csak brutális háborúban sikerült legyőznie ráadásul úgy, hogy Kadirov hadúr kapta meg a renitens autonóm köztársaság irányítását. Ily módon Csecsenföldön Putyin nemzeti együttműködési rendszere iszlám színekben tündököl, és csecsen harcosok részt vesznek az ukrajnai harcokban az oroszok oldalán.
Putyin elnyomó rendszere mindenütt a vallásra és főként a hazafias érzésekre hivatkozik. A hatalom egyik hivatásos feljelentője ezen az alapon támadta meg a tudományos akadémia filozófiai intézetét, ahol szerinte “oroszellenes tevékenység folyik.” Mindez nagyon is emlékeztet arra, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének hajnalán az első átfogó támadás az értelmiségi autonómia ellen épp a filozófusok ellen indult Magyarországon. Heller Ágnes volt a nacionalista szuverenista kampány fő célpontja. Orbán pechére Macron francia elnök azután Heller Ágnest hívta meg az Élysée palotába amikor Európa vezető értelmiségével kívánt eszmét cserélni.
Amikor pedig Macron Budapesten járt, akkor felkereste Heller Ágnes sírját a zsidó temetőben mielőtt Orbán Viktorral tárgyalt volna.
Lánczi Tamás résen áll
Sztálin elvtárs nyelvezetét vette át a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője amikor a Magyar Nemzetnek nyilatkozott. Megtudhatjuk tőle, hogy
“a Szuverenitásvédelmi Hivatal maga nem folytat nyomozást mivel nem titkosszolgálat, rendőrség vagy ügyészség, de együttműködhet az említett állami szervekkel, információkat kérhet tőlük.”
Mégis kiről és miről?
“A magyar szuverenitást nemcsak a választásokon kell megvédeni mivel a szuverenitásnak több aspektusa van. Ezek közé tartozik a gazdasági, politikai valamint a kulturális aspektus, továbbá ott van még a média kérdésköre is” – fejti véleményét Lánczi.
Ha Orbán Viktor megbízásából Rogán Tóni irányítja a médiát, akkor az a szuverenitás nagyszerű megnyilvánulása, ám hogyha akadnak bíráló hangok, akkor rögtön színre léphet a szuverenitás védelme. Oroszországban aki bírálja Putyin háborús politikáját az börtönbe kerülhet, de hogyha a törvényhozás elfogadja Guruljev altábornagy javaslatát, akkor halálra is ítélhetik. Nálunk mi jár Orbán politikájának bírálatáért? Lánczi Tamás nem véletlenül használhatta a rés kifejezést hiszen az ÁVÓ is azt kereste mindenütt. Rákosi rendszerének régi zsákutcája és Vlagyimir Putyin mostani kínos fordulata a sztálini elnyomás irányában intő jel is lehetne Orbán Viktor számára: ez nem épp a siker útja. A brutális elnyomáshoz csak akkor fordulnak a kétségbeesett vezérek, ha minden kötél szakad. Talán Orbán Viktor nem tart még itt…
