Szörnyűbb, mint amire számítottam – mondta a déli tranzitzónában tett látogatásuk után Szabó Szabolcs. Szél Bernadett-tel rettenetes körülményeket, valóságos börtönt láttak a déli határ mentén. A legrosszabb a gyerekek sorsa: nem értik, mi történik, és nem is tanulhatnak.
A szerb határon lévő tranzitzónába látogatott el a két LMP-s politikus, a vizitről frissen indult blogjában számolt be Szél Bernadett. Az általa leírtak is rendkívül mostoha körülményekről tanúskodnak: 16 napos csecsemővel ott élő menekült asszonyról, egy másikról, akinek elvetélt pár hónapos magzata. A forróság vagy az özönvízszerű eső is megkeseríti az ott lévő 61 menekült dolgát. Jelenleg 25 gyerek van köztük.
Szörnyűbb, mint amire számítottam – ezt már Szabó Szabolcs mondta a Független Hírügynökségnek. Az egész olyan, mint egy börtön, amelyben ítélet nélkül élnek emberek bezárva – derül ki szavaiból. A tábort kívül pengés drót veszi körül, és a belső szektorokat is ugyanilyen acélhálókkal választják el egymástól. Köztük
minden ajtó lakattal elzárva, közlekedés csak engedéllyel, kísérővel,
például ha orvoshoz mennek.
Három részre van osztva a tábor. Az egyikben a családok, a másikban a 14-18 éves fiatalok, a harmadikban az egyedül álló férfiak tartózkodnak; a 14 éven aluli gyerekeket Fótra szállítják.
Az összes körülmény azt a célt szolgálja, hogy minél inkább elvegyék a menekültek kedvét attól, hogy ide jöjjenek – mondta Szabó Szabolcs. Egyértelművé tették nekik is, hogy csak azért jutottak be a táborba, ment parlamenti képviselőként kötelező beengedni őket, de tolmácsot nem vihettek magukkal. Szerencséjükre éppen ott volt az ENSZ menekültügyi szervezetének (UNHCR) egy embere, aki angol-fárszi tolmácsolásban segített nekik. Az egy kivételével mind afgán között többen is kitűnően beszélnek angolul, velük megérttették magukat.
A 61 ember jelenleg
mind menekültügyi eljárás alatt áll,
első fokon, aminek vége az automatikus elutasítás, vagy a második szakaszban, amikor a fellebbezés zajlik. Már ha megértik, mi történik velük, mert a politikus azt tapasztalta, hogy a legjellemzőbb az általános tájékozatlanság.
Állandó tolmács nincs a táborban,
az angolul beszélők próbálnak információhoz jutni.
A hivatalos magatartás is azt a célt szolgálja, hogy minél kevesebb információ jusson ki a lakossághoz a szörnyű körülményekről. A személyzet lényegében semmilyen kérdésre se válaszolt a képviselőknek, akiknek telefonját kirakatták velük a bejáratnál, de még
a nemzetközi szervezet munkatársainál se lehet készülék
– mondta Szabó Szabolcs. A menekültek viszont tarthatnak, ha van pénzük, a szociális munkások a táboron kívül feltöltik a kártyákat. Ahogyan ezek a segítők visznek nekik ételt is, ha meg tudják fizetni.
Az egyik fiatal azt mesélte Szabó Szabolcséknak, hogy látta a tévében, hogy Orbán Viktor azt mondta, a kormány a keresztényeken segít. Akkor
rajta mint keresztényen miért nem segítenek már nyolc hónapja
– kérdezte.
Az élelmezés a jelek szerint valóban megoldódott, a felnőttek háromszor, a fiatalok ötször kapnak enni naponta, és hetenként egy nagyobb élelmiszercsomagot is kapnak – mondta a politikus.
Amit azonnal meg kellene oldani, az legalább
a gyerekek helyzetének enyhítése
a képviselő szerint. Olykor kirándulni vagy fagyizni vinnék ki őket a táborból. Ezen túlmenően viszont a kormány bement abba az utcába, ahonnan nincs visszaút: a hajdan volt rendes menekült-ellátási rendszert felszámolta, a jelenlegi penge-drótkerítéses megoldás legfeljebb papíron felel meg az uniós irányelvnek, amely tiltja a fogva tartást. Ez is az elrettentést célozza – mondta az LMP-s képviselő.
Az viszont a magyar törvénynek nem felel meg, hogy elvileg kapnak oktatást a fiatalok, a gyakorlatban azonban nem. A forró konténerekben éjszaka nem tudnak aludni, nappal próbálják kipihenni magukat – jellemezte a helyzetet Szabó Szabolcs. Ráadásul anyanyelvükön nem tanulhatnak, legfeljebb angolul – ha a tankerületi igazgatóság ad angolul tudó tanárokat.
